Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-07 / 127. szám, hétfő

Z. FIERLINGER: Mélyen meghatva lépünk Jugoszlávia földjére A nemzetgyűlés küldöttsége repülőgépen Belgrádba érkezett Belgrád. Szombaton, május 5-én közvetlenül 13 óra előtt a belgrádi repülőtéren külön repülőgép szállt le, amelyen a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyű­lésének küldöttsége utazott a Jugosz­láv Szövetségi Népköztársaságba. Küldöttségünket, amelyet Zdenék Fierlinqer, a nemzetgyűlés elnöke ve­szet. a repülőtéren a jugoszláv közélet vezető tényezői Szlavko Komarral. a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagjá­val az élen fogadták. A repülőtéren megjelentek: Vladimír Szimics. a Szö­vetségi Népi Parlament alelnöke, Vla­gyimir Zecevics. a Szövetségi Tanács elnöke, Vojin Popovics, a Termelési Tanács alelnöke és mások. A kölcsö­nös üdvözlés igazán testvéri és szí­vélyes volt. A küldöttséa fogadására a repülő­• téren megjelent Vojtech Pithart, Csehszlovákia belgrádi nagykövete és Firjubin, a Szovjetunió nagykövete., A csehszlovák parlamenti küldöt't­séq vezetője beszédet mondott, amely­ben meqköszönte az ősiinte és szí­vélyes fogadtatást, amellyel a küldött­séget Belgrádban részesítették és ezt mondotta: Mélyen meghatva lépünk országuk földiére. Boldogok vagyunk, hogy a végzetes félreértés évei után — amit mindio mélyen sajnáltunk — ismét felújulnak réqj baráti kapcsolataink, örülünk, hogy sikeresen kezd kibon­takozni kölcsönös együttműködésünk gazdasági és kulturális téren, mert hiszen Jugoszlávia népével minket réqi időktől foqva a barátsáq erős kö­telékei fűznek össze. Jugoszlávia hősi népeinek, a szerbek, horvátok, szlo­vének. monteneqróiak és macedónok sorsa mindiq szorosan összefüggött népeink sorsával. Hálás emlékezetünk­ben marad a jugoszláv nép magatar­tása a müncheni árulás és a kapitu­láció ideién, amikor a jugoszláv ön­kéntesek ezrei jelentkeztek zászlaink alá. hogy velünk együtt küzdjenek szabadságunkért és állami önállósá­qunkért. a közös ellenség, a nácizmus és a fasizmus ellen. A második világ­háború ideién lelkesedéssel figyeltük a iuíioszláv partizánok nehéz, de győ­zedelmes harcát, a nácista bitorlók túlereje ellen, és Hitler legyőzése után őszintén örültünk a jugoszláv nép egyesítésének az egyenjogú népek baráti szövetséqében. örültünk a ju­qoszláv nép sikerei, új életbe lépé­sének. és szocialista építése első eredményeinek. És későbben, a nehezebb körülmé­nyek között sem feledkeztek meg a munkások és földművesek üqyéről, következetesen védelmezték a dolgozó nép érdekeit. A dolgozó nép alkotó epeiére támaszkodva kiállották a pró­bát. 6 méq jobban egyesültek és meg­erősödtek. Boldogok vagyunk, hogy ismét ba­ráti kezet szoríthatunk önökkel, hogy kölcsönösen méq jobban megismer­jük eqymást. s hogy még jobban el­mélyítjük kölcsönös együttműködé­sünket. Az úi. szocialista állam építésében mi is sok értékes tapasztalatra tet­tünk szert, amelyek kölcsönös kicse­rélése minden bizonnyal nagyon hasz­nos lesz mindkét félre nézve. Van i*t méq sok más. orszáqainkat összekötő kapocs. Itt talán megmondhatom, hogy ez a szovjet nép iránt érzett mély és őszinte szeretet és tisztelet. A szov­iet nép mutatta meg nekünk a szo­cializmus és a népeink boldogabb jö­vője felé vezető utat. Megbeszélések az SZKP Központi Bizottságában a Francia Szocialista Párt küldöttségével Moszkva, május 5. (TASZSZ) —* Az SZKP Központi Bizottságában ez év május 4-én és 5-én megbeszélések folytak a Francia Szocialista Pártnak a napokban Moszkvába érkezett kül­döttségével. A megbeszéléseken az SZKP küldöttsége a következő elvtár­sakból állott: N. Sz. Hruscsov, A. 1. Mikojan, M. A. Szüszlov, D. T. Sepilov, B. N. Ponomarjev elvtársak, továbbá M. B. Mityin elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának tagja és D. P. Sevljagin elvtárs, az SZKP Központi Bizottsága apparátusának felelős munkatársa. A Francia Szocialista Párt küldöttsége a következőkből állott: Pierre Commin, Georges Brutelle, André Philip, Róbert Verdier, Marceau Pivert, Róbert Cou­tant, Amado Lamine-Gueye, Lucien Peyrassol, Maurice Deixonne, Charles Naveau, Oreste Rosenfeld és Christian Chaileret. A többórás megbeszélések barátsá­gos, nyilt légkörbeit folytak. A Német Demokratikus Köztársaság kormányának nyilatkozata a Saar-vidéki kérdésben Berlin, május 5. (ČTK). — • A Né­met Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnökségének sajtóhivatala az ADN sajtóiroda útján három okmányt hozott nyilvánosságra: O. Grotewohl­nak, az NDK miniszterelnökének Adenauerhoz, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjához, Ottó Grotewohlnak dr. H. Neyhez, a Saar-vidék miniszterelnökéhez, ' to­vábbá L. Bolznak, az NDK külügy­miniszterének Ch. Pineauhoz, Fran­ciaország külügyminiszteréhez inté­zett levelét. Csehszlovák nap a brüsszeli nemzetközi vásáron Brüsszel, május 5. (ČTK). A brüsszeli nemzetközi vásáron má­jus 5-én csehszlovák napot tartot­tak. A brüsszeli városháza épületén és a nemzetközi vásár fő árbocán a csehszlovák zászló lengett. A brüsszeli nagyvásár csehszlovák napja a vásár legnagyobb eseményévé vált. A csehszlovák pavilon helyisé­geit több mint háromszáz vendég töl­tötte meg, a vendégek között voltak­Brüsszel város, a rrtinisztériumok, a belga sajtó és a kiállításon résztvevő több állam képviselői, valamint Cseh­szlovákia üzleti barátai. A csehszlovák kiállítás nagy figyel­met kelt. A nagyvásár látogatói ér­deklődnek Csehszlovákia iránt. Amerikai atomrobbantási kísérletek a Csendes­óceán térségében A londoni rádió jelentése szerint a csendes-óceáni Eniwetok-szigetcsopor­ton szombaton hajnalban megkezdődött az' amerikai atomrobbantási kísérlet­sorozat. Az AFP szerint az első atom­robbantás viszonylag kis hatóerejű volt. Az elkövetkező napokban repülőgép­ről ledobott hidrogénbombával kísérle­teznek majd. A londoni rádió megjegy­zi, hogy ez lesz az első ilyen termé­szetű amerikai kísérlet. (MTI) Öt szovjet-amerikai film készül Moszkva, május 5. (ČTK). A Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztériuma május 5-én Michle Todd amerikai filmgyárossal sajtóértekez­letet rendezett. Michle Todd, aki már egy hete Moszkvában tartózkodik, az úgynevezett Todd-rendszer tulajdo­nosa, amely rendszer lehetővé teszi a filmek vetítését mind rendes mé­retű, mind széles vászonra. A Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztériuma egy héttel ezelőtt ta­nácskozásokat kezdett Todd-dal tft nagy film közös gyártásáról. E filme­ket az egész világon vetítik majd. A tanácskozások sikeresen folynak és a kétoldali szerződést gyakorlatilag már előkészítették. A látszólag legnehe­zebb problémák egyikét — a valuta­kérdést — már az első ülésen meg­oldották. Az első közös film készíté­sét már ez év június 15-én megkez­dik. Tüntetés Dél-Koreában • Li Szin Man ellen A Reuter-iroda arról ad hint, hogy szombaton mintegy 10 000 főnyi tömeg tüntetett a dél-koreai fővárosban Li Szin Man ellen. A hírügynökség jelentése szerint a rendőrség tüzelt a tüntetőkre, s az összeütközésnek legalább 10 halottja vagy súlyosan sebesült áldozata van. Guy Mollet francia miniszterelnök nyilatkozata a Tanjug párizsi tudósítójának Párizs, május 5. (Tanjug) Guy Mollet francia miniszterelnök Tito elnök franciaországi látogatásá­nak előestéjén a Tanjug párizsi tudó­sítójának kérésére kifejtette a jugo­szláv közvélemény részére kormá­nyának a küszöbönálló látogatás je­lentőségéről és a francia—jugoszláv együttműködés fejlesztésének lehető­ségeiről alkotott véleményét. Guy Mollet a tudósító kérdéseire válaszolva, a többi között a követke­zőket mondotta: Az utóbbi években nyilvánvalóvá vált, hogy Jugoszláviának és 'Francia­országnak mélyreható okai vannak az együttműködésre. Az első világhábo­rúban vívott közös harc idejéből visszamaradt régi emlékek, azok a hagyományos kötelékek, amelyek az­óta egymáshoz fűzték népeinket és a legutóbbi háború idején országaink függetlenségéért vívott közös harc mindinkább fokozta a nemzeteink kö­zötti mély szolidaritás érzését. Éppen e szolidaritás tudatából fakadt annak a meghívásnak a gondolata, amelyet Franciaország a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnökéhez intézett. Midőn kontinensünkön és a világ többi részén számos nemzetközi ellentét van, kormányom véleménye szerint Ti­rácia országainak lehetőséget nyújt, hogy még jobban felhasználják a Szovjetunió szocialista építésének ta­pasztalatait és műszaki sikereit. Le­hetővé teszi minden ország gazda­ságának fejlődését természeti és gaz­dasági feltételei szerint, saját szük­ségleteinek és az egész béketábor szükségleteinek érdekében. Az ilyen együttműködés teljes mér­tékben megfelel a csehszlovák gaz­daság szükségleteinek is. Egyrészt le­hetővé teszi számára, hogy nyers­anyagokat és szükséges iparcikkeket nyerjen, másrészt lehetővé teszi, hogy elsősorban a magasan fejlett cseh­szlovák gépipar készítményeinek pia­cot nyerjen és ezáltal hozzájáruljon a népi demokráciák gazdaságilag ke­vésbé fejlett országainak szocialista iparosításához. A népek közötti béke és barátság következetes politikájával a szocia­lista államok a kapitalista országok­kal folytatott gazdasági kapcsolatok fejlesztésének tevékeny művelői. A nemzetközi helyzet elemzése az SZKP XX. kongresszusán, valamint a két rendszer békés együttéléséről, a háború elhárításának lehetőségéről és a különböző országoknak a szocializ­musra való áttérése formáiról szóló tézisek jelentőségteljes határkövet jelentenek a világtörténelemben. A szoÄalista tábor országainak a hala­dás, a békepolitika sikeres érvényesí­tése új lehetőségeket jelent. A békés együttélés és békés ver­sengés reális távlatai teljes mérték­ben megfelelnek a szocialista tábor országai bel- és külpolitikájának. A népek közötti békés kapcsolatok fej­lesztése, valamint a nemzetközi gaz­dasági együttműködés kibővítése oszt­hatatlan részét képezi országaink po­litikájának, mely országok a termelés állandó fokozására, valamint ^ nép mindinkább növekvő anyagi- és kultu­rális szükségleteinek kielégítésére tö­rekszenek. A béke széles övezetének létesítésével, amely felöleli a szocia­lista államokat, és azokat az orszá­gokat, amelyek nem tartoznak ugyan a szocializmus táborába, azonban kö­vetkezetesen a béke és együttműkö­dés függet|en politikájának érvénye­sítésére törekednek, megsokszorozód­tak azok az erők, amelyek igyeksze­nek megvédeni a békét és biztosí­tani a népek nyugodt életét. A béke és a szocializmus megerő­sítéséhez hozzájárulnak a jugoszláv viszonyban beállott változások. Ju­goszláviával a kapcsolatok normali­zálása és a baráti együttműködés fel­újítása eredményesen fejlődik. A békepolitika számunkra nem a propaganda jelszava. Tudjuk, hogy a béke kérdése a világ valamennyi be­csületes emberének ügye, nem pedig egyes országok vagy államok dolga. Éppen ezért, mert a világon még léteznek olyan erők, amelyek tagad­ják a népek közötti béke és az együtt­élés megőrzésének lehetőségét, szük­séges, hogy a békepolitika elveit ne­csak hirdessük, hanem azokat követ­kezetese'n meg is valósítsuk. Ez nem a gyengeség, sőt éppen ellenkezőleg a békés együttélés gondolata hatal­mas erejének és megvalósításába ve­tett hitünknek megnyilvánulása. A kü­lönböző társadalmi rendszerű államik közötti békés együttélést, a békés verseny elvét védelmezve és megva­lósítva, meg vagyunk győződve a szo­cialista rend erejéről és legyőzhetet­lenségéről. A kommunista társadalom építésével országunkban megszilárdít­juk a világbékét. A XX. kongresszus gondolatai nem­csak országaink, hanem az egész vi­lág valamennyi békeereje egységének további megszilárdítását jelentik. A XX. kongresszus jelentőségteljes eredményeinek egyike volt a szemé­lyi kultusz következményeivel való leszámolás. Ellenségeink épf>en ebben látták táborunknak az általuk annyira áhított gyengeségét. A gyakorlat azonban igazolta, hogy ezek a szá­mítások teljesen alaptalanok voltak. Az ellenségnek nem sikerült és so­hasem sikerül megbontani a szocia­lista államok egységét és összefo­gását. Nem fér kétség ahhoz, hogy a sze­mélyi kultusz beférkőzött a nem­zetközi forradalmi munkásmozgalom­ba, az egyes kommunista és munkás­pártokba és ezáltal a szocialista tá­bor egyes országainak belső életébe is. Kitartóan és következetesen dolgo­zunk, hogy a személyi kultusz követ­kezményeit felszámoljuk. B.olseviki nyíltsággal és őszinteséggel tesszük ezt, mint ahogy megvalósítjuk a szo­cializmus építésének nagy művét is. A csehszlovák nép programja és célja világos: a szocializmus építése, barátságunk és szövetségünk megszi­lárdítása a Szovjetunióval, valamint a szocializmus táborának valamennyi államával, a különböző rendszerű or­szágok közötti békés verseny fejlesz­tése és ezáltal a népek közötti békés kapcsolatok megszilárdítása. Ez a program, amely megfelel a világ valamennyi becsületes népe óha­jának, egyesíti és szilárdan egybefog­ja a szocializmus táborát, és össze­köt bennünket mindenkivel, akinek érdeke azoknak a nemzeteknek jóléte, amelyek szem előtt tartják a békét és az általános biztonságot. (A Moszkvai Pravda május 5-i szá­mából.) to marsall franciaországi látogatása nemcsak megerősíti majd a régi barátságot, hanem alkalmat nyújt arra is, hogy őszinte törekvéssel megkeressük a nemzetközi feszült­ség enyhítésének legalkalmasabb eszközeit. Jugoszlávia háború utáni fejlődé­séről szólva Guy Mollet hangsúlyoz­ta, hogy Franciaországban érdeklő­déssel kísérték azokat a kitartó erő­feszítéseket, amelyeket Jugoszlávia 1945. óta a háborúban elpusztult or­szág újjáépítésében kifejtett. Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint melyek a francia és a jugo­szláv politika olyan érintkező pont­jai, amelyek lehetővé tennék a két ország még mélyrehatóbb és szoro­sabb együttműködését, a francia mi­niszterelnök így válaszolt: Franciaországnak és Jugoszláviá­nak igen sok oka van az együttmű­ködésre. Mindenekelőtt alá szeret­ném húzni azt a közös törekvésüket, hogy megteremtsék a béke és az igazi biztonság korszakát Európában és a világ többi részén. Személy sze­rint igen hasznos volt számomra az a beszélgetés, amelyet Tito marsal­lal folytattam néhány évvel ezelőtt tett jugoszláviai látogatásom idején. Örülök az alkalomnak, amely most lehetővé teszi, hogy ismét elbeszél­gessek vele az összes nagyobb nem­zetközi problémákról. A Franciaország és Jugoszlávia közötti együttműkö­désnek az országaink között kiala­kult közvetlen viszony alapján, a nemzetközi szervezetek keretében ki­fejtett közös akciókban és az európai együttműködés alapján kell elmélyül­nie. Guy Mollet az újabb összetűzések elkerülésének szükségességéről így szólott: Országaink túlságosan sokat szenvedtek ahhoz, hogy ne tulajdo­nítsák a legnagyobb jelentőséget ama eszközök felkutatásának, amelyek le­hetővé tennék újabb összetűzések forrásának kiküszöbölését. Ha a há­borús veszély a legutóbbi hónapok­ban el is távolodott a különböző ol­dalakról tett kezdeményezések ered­ményeként, a nemzetközi feszültség mélyreható okai még nem szűntek meg. A francia kormány hajlandó a világszerte felmerülő problémák tár­gyalások útján való megoldását ke­resni. A Nyugati Uniót meg kell őrizni és ugyanakkor lankadatlanul kell keresni az alkalmat a Kelettel való tárgyalásokra. Ha a kormányok e tárgyalásokon kellő őszinteséget és reális megegyezési óhajt tanúsítanak, ha számolnak a népek szabadon ki­nyilvánított akaratával, akkor meg­győződésem szerint nagy lépéssel ha­ladhatunk előre a béke és a bizton­ság megteremtése felé. Mind a három okirat a Saar-vidéki kérdéssel foglalkozik. O. Grotewohlnak, az NDK minisz­terelnökének Adenauer kancellárhoz intézett levele röviden így hangzik: A Saar-vidék lakossága 1955. ok­tóber 23-án elutasította a Saar-vidék európai statutumát és ezáltal meg­akadályozta a Saar-vidéknek Német­országtól való elszakítását. Az ez­által előállott helyzet megnyitja a Saar-vidéki kérdés olyan megoldásá­nak távlatait, amely megfelelne a Saar-vidéki lakosság és az egész né­met nép akaratának-. A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya mindig meg volt győ­ződve róla, hogy a Jaar-vidék né­met terület. Természetes, hogy a Saar-vidéki kérdés megoldásánál te­kintettel kell lenni Franciaország kí­vánságaira, biztosítását illetőleg, és tiszteletben kell tartani gazdasági érdekeit. Azonban a Német Szövet­ségi Köztársaság és Franciaország kormányai közötti tanácskozás azt a célt követte, hogy a Saar-vidéket a Német Szövetségi Köztársasághoz való csatolással bevonják az Észak­atlanti Tömbbe. O. Grotewohl hasonló szövegű le­velet küldött H. Neynek, a Saar-vi­déki tartomány miniszterelnökéhez. L. Bolz külügyminiszter Ch. Pineau, francia külügyminiszterhez intézett levelében többek között ezt mondja: A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya e kérdés egyoldalú elintézését Frapciaország és a Német Szövetségi Köztársaság kormányai között a két német állam létezésével és a német népr.ek Németország bé­kés és demokratikus egyesítésére irányuló követelésével összeférhetet­lennek tartja. A Német Demokrati­kus Köztársaság kormánya kijelenti, hogy nem ismer el semmiféle egyez­ményt, amit részvétele nélkül köt­nek meg a Saar-vidéki kérdésben. HANS BRICH, a Nyugatnémet Szak­szervezeti Szövetség színművészeti dolgozói társasága elnökségének tag­ja közölte, hogy 14 ezer színész kö­zül 6 ezer van állás nélkül. Brich megállapította, htígy a színészek fi­zetése nem tart lépést az áremel­kedéssel. (ČTK). A francia nemzetgyűlés bizalmat szavazott a kormánynak Párizs, május 5. (MTI) — A francia nemzetgyűlésben szombaton került sor a szavazásra az öregségi alap ügyében felvetett bizalmi kérdés­ben. A Francia Kommunista Párt részé­ről Ruffe képviselő bejelentette, hogy pártja bizalmat szavaz a kormánynak, \mert az öregségi alap létesítése igen nagy könnyítést jelent az öregek helyzetén. A parlament háromszor szavazott a kérdésben. Mincf a három ízben nagy többséggel bizalmat kapott Guy Mollet kormánya. Imperialistaellenes néogyűlés Szíriában Bejrut, május 6. (ČTK). — Az Ar­Raj Al-Amm szíriai lap közlése sze­rint Homsa városban nagy népgyű­lést tartottak Maliki ezredes, Szí­ria vezérkari főnökhelyettese meg­gyilkolásának évfordulóján. A gyűlésen felszólaltak a szíriai politikai pártok és szervezetek kép­viselői. Elítélték Maliki ezredes meg­gyilkolásának szervezőit és rámu­trttak az amerikai imperializmus részvételére abban az összeesküvés­ben, amely e gyilkosság elkövetésére vezetett. A FÜLÖP-SZIGETEK szenátusa május 4-én egyhangúlag határozatot hozott, amely . szerint az Egyesült Államoknak nincs joguk arra a föld­re, amelyet 22 amerikai katonai tá­maszpont számán foglaltak le a Fülöp-szigeteken. (ČTK). SZUKARNO, Indonézia elnöke a Francé Presse hírügynökség jelen­tése szerint május 3-án aláírta a Holland-Indonéz Unió megszünteté­séről szóló törvényjavaslatot, ame­lyet az indonéz parlamentben nemrég hagytak jővá. (ČTK.). 0.7 SZ'O 1956. május 7.

Next

/
Thumbnails
Contents