Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-06 / 126. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1856. május 6. vasárnap 30 fiftér IX. évfolyam, 126. szám, A nemzetgyűlés küldöttsége elutazott Jugoszláviába A mezőgazdaság fejlesztésének ötéves terve A CSKP Központi Bizottságá­nak a második ötéves terv össze­állítására vonatkozó irányelvter­vezetében, melyet e napokban hoztak nyilvánosságra, a mező­gazdaság fejlesztésének kérdése aránylag nem nagy helyet foglal el. De mindenki, aki figyelemmel olvassa a tervezetet és a dolgok fölött elgondolkozik, látja, hogy a néhány szám és adat nagy vál­tozásokat jelent falvaink mezőgaz­dasági termelésének összetételé­ben, vidéki lakosságunk élet- és kulturális színvonalán. Nézzük csak az egyes számada­tokat és tényeket, amelyeket az irányelvtervezet tartalmaz. A me­zőgazdaságban a szocialista szek­tornak a második ötéves terv vé­géig teljes túlsúlyba kell kerülnie mind a megművelt föld területe, mind a termelés terén. Ez azt je­lenti, hogy a mostani állapothoz viszonyítva a szövetkezeteknek a mezőgazdasági terület több mint kétszeresét kell megművelnie. A falvak szocialista átépítése a má­sodik ötéves terv fő irányvonala. Az EFSZ-ek fejlődésétől és meg­szilárdításától függ elsősorban, hogy a mezőgazdasági termelést miritegý 30 százalékkal növeljük, ahogyan ezt az irányelv megszab­ja, mi mellett ebben a fellendü­lésben az állattenyésztési terme­lésnek kell játszania a fő szerepet. A mezőgazdaságban ezeket a je­lentős eredményeket — erről már elég tapasztalatunk van — csu­pán az egész népgazdaság fejlesz­tése alapján, elsősorban az ipari termelés lényeges fellendítése alapján érhetjük el. Egyiket a má­siktól nem lehet elválasztani. Hi­szen a bőségesebb mezőgazdasági termelés egész társadalmunk elő­nyére válik, lehetővé teszi az élel­miszerellátás megjavítását, a reál­bérek növelését és természetesen megmutatkozik. — mégpedig na­gyon kifejezően — falvaink dol­gozói anyagi- és kulturális szín­vonalának további emelkedésében is. De hiszen erről földműveseink már meggyőződtek. A múlt évben, amikor a mezőgazdasági termelés 11,5 százalékkal emelkedett, a ter­mékeknek csupán azon mennyisé­géért, melyet a megelőző évekhez viszonyítva többletként termeltek, több mint kétmilliárd koronát kaptak. Tehát képletesen elmond­hatjuk. hogy a második ötéves terv utolsó évében, amikor a múlt évhez viszonyítva háromszorosá­ra kell emelnünk a termelést, en­nek arányában növekszik majd a földművesek jövedelme is. Az irányelvtervezet az elkövet­kező teljes öt évre kitűzött prog­ramunkat fejezi ki. Nagyon jó lesz elgondolkodni azon. hogy megvalósításában miből indulunk ki. hogy teljesítésére milyen lehe­tőségeink -és feltételeink vannak. A valóság az, hogy főleg az utób­bi években, pártunk X. kongresz­szusának határozata alapján lé­nyegesen bővült a mezőgazdaság műszaki alapja. Csupán a múlt év folyamán több mint egymil­liárd korona értékű gépesítési esz­közt adott iparunk a mezôgažda­sáqnak, Tavaly 78 százalékkal több nitrogéntartalmú műtrágyát, 33 százalékkal több foszfortartal­mú műtrágyát használtunk fel. mint 1953-ban. A mezőgazdasági építkezésekre mintegy másfél mil­liárd koronát fordítottunk, tehát felével többet, mint 1954-ben. A múlt évben ugyancsak lényegesen szaporodott a begyűjtött élelmisze­rek és mezőgazdasági nyersanya­gok mennyisége. És ez az irány­zat ez idén is folytatódik. Az első negyedévben — az 1955. évvel szemben — pl. 20 000 tonnával több sertéshúst, kb. 70 millió li­terrel több tejet és egyéb állat­tenyésztési termékek hatalmas mennyiségét gyűjtöttük be. Álljunk meg egy pillanatra en­nél a ténynél. A termelés növe­léséhez lényegesen hozzájárult a mezőgazdaság anyagi-technikai alapjának kibővítése. De az alap a megelőző években is bővült és még sem mutatkozott ez meg ily kifejezően a termelés növekedésé­ben. A növekedés okai tehát má­sutt is keresendők. Az okokat ab­ban is kell keresnünk, hogy 1953 óta a párt és a kormány számos intézkedést valósított meg — az anyagi érdekeltség növelésétől a mezőgazdasági tervezés egyszerű­sítéséig —, amelyek nagy mérték­ben támogatták szövetkezeti tag­jaink, egyénileg gazdálkodó föld­műveseink és az összes többi me­zőgazdasági dolgozó kezdeménye­zését. A gépek és a többi anyagi eszközök rendkívül fontosak és szükségesek, de újból és újból be­igazolodott, hogy ezen eszközök kihasználásában és így végered­ményben a termelés eredményei­ben is, az emberek érdeke, igye­kezete és akarata a döntő. A második ötéves terv irányelv­tervezete számol a mezőgazdaság anyagi-technikai alapjának továb­bi növekedésével is. 1960-ig a fal­vak folyamatosan pl. több mint 36 000 különféle traktort, csaknSffi 29 000 gabona-, répa-, kukorica­és más kombájnt kapnak, az épít­kezési beruházás pedig több mint kétszeresét teszi ki annak az ösz­szegnek, melyet az 1951-től 1955­ig terjedő években e célra fordí­tottak. Továbbá lényegesen na­gyobb mennyiségű ásványtartalmú műtrágyát használunk fel, na­gyobb mértékben alkalmazzuk a vegyianyagokat. Mindez kétségkívül a munkatér­melékenység és mezőgazdaság lé­nyeges fejlesztéséhez vezet. De vi­lágos, hogy ebben a fő és döntő szerepe a falusi lakosság kezde­ményezésének van. A valóságban még egész .sor olyan dolog van, mely ezt a kezdeményezést féke­zi. Szó volt erről falvainkon a múlt hetekben, a párt Központi Bizottsága ülése anyagának rríeg­tárgyalásakor. Sok 1 jogos panasz hangzott el pl. a mezőgazdaság bürokratikus irányításával kapcso­latban. Eddig nincs meg a lehe­tősége annak, hogy az* emberek önállóbban, a helyi viszonyok és szükségletek figyelembevételével oldhassák meg a problémákat. Pa­naszok hangzottak el, hogy a me­zőgazdasági igazgatás leginkább a szállítási kérdésekkel foglalko­zik, ahelyett, hogy elsősorban a fontos kulcsproblémákra fordítaná a figyelmet. Dolgozóink — a Föld­művelésügyi Minisztériumnál kezdve és a járási nemzeti bi­zottságokkal végezve — sok ener­giát fecserélnek olyan kérdésekre, amelyek a földművesek előtt tel jesen magától értetődők, utasítá­sok és irányelvek nélkül is meg­oldanák őket, fő küldetésüket még mindig a vetőmag, a szántás, a növényápolás, a betakarítás bizto­sításában látják és sok esetben figyelmen kívül hagyják a mező­gazdaság fejlesztésének alapvető kérdéseit. A szövetkezeti tagok joggal pa­naszkodtak arra. hogy a mezőgaz­dasági igazgatás munkájának ilyen jellege kedvezőtlen hatással van az EFSZ-ek megszilárdításá­ra is. A mezőgazdasági igazgatás ugyanis gyakran úgy vélekedik, hogy mindent maga ,.intéz el" és csak nagyon kis mértékben tá­(Fol.vtatás a 2. oldalon) Szombaton, május 5-én délelőtt a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Népi Parlamentje elnökének, Mosse Pijadenek meghívására Jugoszláviába utazott a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlésének 17 tagú küldöttsé­ge. A küldöttséget Zdenék Fierlin­ger, a nemzetgyűlés elnöke vezeti. Tagjai között vannak Josef Való és Andrej Žiak, a nemzetgyűlés alelnö­kei, valamint a Nemzeti Front párt­jainak életünk különböző szakaszain dolgozó 14 képviselője. A küldött­ség tagjaitól a ruzyni repülőtéren el­búcsúztak: Václav Dávid külügymi­niszter, dr. Alois Neumann postaügyi miniszter, dr. Dionyzius Polanský és Antonín Fiala, a nemzetgyűlés alel­nökei, dr. Gertruda Sekaninová-Čakr­tová külüqvminiszterhelyettes, a CSKP képviselői és mások. A búcsúzásnál jelen volt Ivan Vej­voda ,a Jugoszláv Szövetségi Népköz­társaság prágai rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete a nagykövet­ség tagjaival. Indulás előtt Sdenék Fierlinger az újságírókkal beszélt, akiknek kijelen­tette: „Küldöttségünk minden tagja határtalanul örül, hogy meglátogat­hatja a testvéri és számunkra oly drága Jugoszláviát. Emberemlékezet óta a szaDadságért és nemzeteink boldogságáért vívott harcunkban köl­csönös szoros kapcsolatban voltunk és meg vagyok győződve róla, hogy ez a jövőben is így lesz. Ezt a ter­mészetes történelmi fejlődést semmi sem aKadályozhatja meg: a jó és igazságos ügy végül mindig diadal­maskod k. Főleg ebben a pillanatban vár ránk nagy és megtisztelő fel­adat: hogyan erősítsük és szilárdít­suk a világbékét, hogyan járuljunk hozzá a jobb nemzetközi megértéshez és együttműködéshez mindazokkal, akik ugyanúgy éreznek, mint mi és ugyanúgy őszintén a békét akarják." Ivan Vejvoda, a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság nagykövete a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójával folytatott beszélgetése során ezzel kapcsolatban kijelentette: „Örülök annak, hogy a Csehszlovák Köztár­saság parlamenti küldöttsége a né­pi demokratikus országok közül az első politikai küldöttség, amely nyolc év után Jugoszláviába utazik. Maga ez a tény beszél a látogatás jelen­tőségéről. Természetes, hogy ez a látogatás a két ország közötti őszin­te baráti kapcsolatok további bőví­tését és elmélyuését jelenti. E látogatásnak még nagyobb jelen­tősége az, hogy Csehszlovákia poli­tikai és közéletének képviselői a hely­színen ismerkedhetnek meg Jugo­szlávia szocialista fejlődésének kü­lönleges formáival és azokkal a fel-? tételekkel, amelyek között fejlődik s kicserélhetik a hasznos tapasztala­tokat." Küldöttségünk jugoszláviai útja' előtt lvan Vejvoda nagykövet pén­teken fogadást adott a küldöttség tiszteletére. #0 Második ötéves tervünk sikeretért ÉCT zlovákia dolgozó népe nagy megelé­® gedéssel fogadta Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak második ötéves tervünkre vonatkozó irányelveinek közlését. Ezen irányelvek va­lóraváltása, második ötéves tervünk sikere az a cél, amelyért népünk minden erejét és alkotó készségét latbaveti, hogy tovább növekedjen az életszínvonala, hogy tovább erősödjék a szocializmus építése népi de­mokratikus hazánkban, hogy valóra vál­jék Szlovákia szocialista iparosítása. Az irányelvek nyilvánosságrahozása után nemzetgazdaságunk minden szakaszán a munkahelyeken a tízperces értekezleteken a dolgozók megismerkedtek az irányelvek rájuk vonatkozó részeivel. Dolgozóink el­határozták, hogy fokozzák igyekezetüket második Ötéves tervünk feladatainak sike­res teljesítése érdekében. A VEGYIIPARNAK az üzemanyagok termelését 2,1-szer, a kenőolajak termelését több mint 30 százalékkal kell növelni. Az ammóniák termelését 2,8-szeresére kell emelni. A Tho­mas-Iiszt gyártását legalább 95 százalékkal kell növelni és bevezetni a foszfortrágyák gyártását. A VILLANYENERGIA termelését legalább 68,5 százalékkal és a villanyművek felhasználható teljesítőképességét leg­alább 75 százalékkal kell növelni. Üzembe kell helyezni legalább 2300 MW új kapacitást. Az ötéves tervet négy év alatt teljesíti A szlovákiai szénbányák legjobb gyorsfejtö­je, Juraj Malachovský, a CSKP Központi Bi­zottsága irányelvtervezetének elolvasása után, amely a Csehszlovák Köztársaság népgazdasá­ga fejlesztésére vonatkozik — kötelezettség­vállalást tett, hogy az ötéves tervet négy év alatt teljesíti. A brnói kerület vezet a begyűjtésben A brnói kerület parasztsága köztársaságunk­ban elsőnek egyenlítette ki az állattenyésztési termékek begyűjtésében mutatkozó adósságát. Az egyes termékek begyűjtési tervét magasan túlszárnyalta, igy pl. a vágósertések beadását 13,2 százalékkal, a tejbeadást több mint egy tizedével, a tojásbeadást, úgyszintén a vágó­borjak és tenyésztésre alkalmas malacok be­adását. Ezzel megelőzte az olomouci kerületet, amely eddig vezetett a begyűjtésben. Országos méretben egy ötödével túlszárnyal­tuk a tej- és sertésbeadást. A vágómarha és húsbeadás tervét nem teljesítettük 100 száza­lékra. Az iskolákban A CSKP KB-nak második ötéves tervünkre vonatkozó irányelv-terve­zete foglalkozik iskoláink és nevelé­sünk színvonalának fokozásával is. Az irányelvtervezet e részével fog­lalkoztak a bratislavai tanítóképző központi intézet dolgozó: is. — Örömmel fogadjuk az irányelv­tervezetet — mondotta Juraj Popov­ňák, a központi intézet igazgatója —, mert rámutat az iskolák színvo­nala növelésében végzett munkánk fontosságára. Ezért különleges figyel­met fogunk szentelni a tanulók ne­velésének, hogy ifjúságunkat munká­ja még jobb elsajátításához vezes­sük és előkészítsük a termelési mun­kára is. Ezt a célunkat a politechni­kai nevelés elemeinek széleskörű 1­kalmazásával akarjuk elérni. A lubeníki új üzemben A Lubeníki Mag­nezit Kohó- és Bá­nyamüvek új üze­mében több mint egy hónapja fogtak hozzá öt hidrauli­kus prés szerelé­séhez. A prések szerelését Boros Mihály és Kavecky János magyarországi szerelők végzik. Május elseje tiszteletére vállalták, hogy két prés szerelését még április hónapban befejezik. ígéretüket be­váltották, s az üzemben mäjus 1. előtt már el is készült az első magnezit tégla. A május elsejei felvonuláson £ járás dolgozói ott láthatták a rőcei főtéren az új üzem gyártmányát, az olvasztókemencék részére készült el­ső magnezit-téglát. Vízzel fejtik már a szenet Karvinában Korvinában a Csehszlovák Hadse­reg Nagybánya első részlegén csü­törtökön kipróbálták a szén vízzel való fejtését. Bányászatunk történe­tében először zúgott fel a föld alatt vízsugár, amely hatalmas erejével, 40 atmoszféra nyomással vágja és töri a szénréteget. A próbafejtést Karel Vatolík mér­nök indította meg, a prágai Bánya­gépesítési Intézet dolgozója. A hid­i romonitor (viziágyú) minden percben 2000 liter vizet zúdit a vágatba. A víz bevágódik a szénbe, felmorzsol­ja és aztán magával viszi a gyűjtő­gödörbe, ahonnan a csigafelvonó szü­rószitákon keresztül a gumiból ké­szült szállítószalagokra viszi. Innen a szén a csillékbe kerül. Az első próbamüszakban egy óra alatt csaknem két méter folyosót tör­tek át A 2 profilban és 15 tonna sze­net fejtettek. k

Next

/
Thumbnails
Contents