Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-05 / 125. szám, szombat

Ujabb lépés a csehszlovák-jugoszláv kapcsolatok megszilárdítására A Jugoszláv Szövetségi Népköztár­saság Szövetségi Népi Parlamentje el­nökének, Mosse Pijadenak meghívá­sára a csehszlovák parlamenti küldött­ség Zdenék Fierlingernek, a nemzet­gyűlés elnökének vezetésével a mai napon baráti látogatásra Jugoszláviá­ba utazik. Eddig ez a legjelentősebb küldöttségünk, amely Jugoszlávia és a szocialista tábor orsŕďgai közötti ellentétek megszüntetése és a baráti kapcsolatok megújítása után Jugo­szlávia földjére látogat. A Jugoszlávia és a szocialista tábor országai közötti ellentétek kiküszöbö­lése világjelentöségü esemény volt és azon döntő tények egyike, amelyek az utóbbi időben a szovjet békepoli­tika sikereit jelentik. Bebizonyult, hogy a Berija és Abakumov bandája részéről a jugoszláv vezető tényezők ellen felhozott súlyos vád alaptalan volt. Jugoszlávia nem hagyta magát a kapitalista gazdálkodás útjára ve­zetni, sem pedig a különféle háborús tömbökbe nem lépett be, amelyek a szocializmus táborának országai ellen irányulnak. Ellenkezőleg — szilárdan megtartotta függetlenségét. A csehszlovák és jugoszláv nép ba­rátsága nem újkeletű. Régi hagyomá­nyai vannak. Már az első és a máso­dik világháború között népünk és a jugoszláv nép életében jelentós helyet foglaltak el a két ország közötti qaz­dasági, kultúrális és turista kapcsola­tok. Kölcsönös megismerés révén fejlő­dött a csehszlovák és a jugoszláv nép között a barátság, s a második világ­háború idején még jobban megszilár­dult, amikor népünk csodálattal és tisztelettel követte Jugoszlávia hős nemzeteinek felszabadító ha'-cát. Amikor a háború után mindkét or­szágban a nép vette kezébe a hatal­mat s a szocialista építés útjára lé­pett, a bevált együttműködés még szélesebb méreteket öltött, mint a ka­pitalizmus idején. 1948-ig Csehszlo­vákia az első helyet foglalta el Jugo­szlávia külkereskedelmében és nem csekély szerepet játszott Jugoszlávia iparosításának megújításában és ki­építésó'isn. .Tirjoszlá viának viszont nagy risze volt az élelmiszerek és a nyersanyag biztosításában a csehszlo­vák ipar részére. Az országaink közötti jó kapcsola­tok azonban 1948 után megromlot­tak, amikor a Szovjetunió és Jugo­szlávia közötti bizonyos ellentétek és félreértések megoldásakor erőszakos és aljas módszerek alkalmazásával si­került a Jugoszlávia és a szocialista tábor országai közötti barátságot és együttműködést megbontani. A jugo­szláv vezető tényezőkkel szemben el­foglalt helytelen állásfoglalást a •Szovjetunió vezetőinek belgrádi tár­gyalásai folyamán feltárták és elítél­ték. A belgrádi nyilatkozat elfogadá­sával nagyot változott a Jugoszlávia, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok közötti viszony. Az utóbbi időben Jugoszlávia szá­mos gazdasági egyezményt írt alá, igy pl. a Szovjetunióval, Kínával, Lengyel­országgal és Csehszlovákiával, ame­lyek hozzájárulnak ezen országok gazdasági fejlődéséhez és a nemzet­közi helyzet általános javulásához. Ez nemcsak a Szovjetunió és a népi de­mokráciák békeszerető politikájának, hanem Jugoszlávia békeszerető kül­politikájának is eredménye, amely a nemzetközi feszültség további enyhí­téséért folytatott harc egyik legtevé­kenyebb tényezője. Tito elvtárs indiai és egyiptomi látogatása, valamint Franciaországba és főleg ez év júniu­sában a Szovjetunióba tervezett útja kétségtelen bizonyítéka annak, hogy Jugoszlávia a világbéke megszilárdí­tását, a nemzetek közötti békés együttélés lenini politikáját követi. E tények tükrében a csehszlovák parlamenti küldöttség jugoszláviai lá­togatásának jelentősége valóban rend­kívüli. Nem vitás, hogy ez a látoga­tás nemcsak Csehszlovákia és Jugo­szlávia nemzeteinek tcfvábbi küzeledé­séhez járul hozzá, hanem bizonyára hozzájárul a nemzetek közötti áltaiá­nos békés együttműködéshez is. Sikeres gazdasági tárgyalásaink be­fejeztével ez év márciusában, Varsó­ból hazafelé vezető útját Prágában megszakította a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének Küldöttsége, 6mely a CSKP KB politikai irodájá­nak tagír.ival kicserélte a két ország szocialista építésének szakaszán szer­7. itt tapasztalatokat, s megtárgyalta az ilyen cserék lehetőségét a jövőre vonatkozólag is. E tárgyalás, melynek során még viláqosabbá vált a két or­szág álláspontja, további hozzájáru­'Ä-; volt a csehszlovák—jugoszláv k'-'csönös kapcsolatok megszilárdítá­sához. A csehszlovák parlamenti küldött­ség 'látogatása bizonyára kapcsolatot teremt ezekkel a korábbi sikeres tár-. <••-alá-.^kkal. Az a r/roqram. amelve.t juooszláv barátaink küldöttségünk Kitüntetéseket és érdemrendeket kaptak a Belügyminisztérium dolgozói Május ő-án Rudolf Barák belügy­miniszter érdemrendeket, kitünteté­seket és érmekot adott át a Bel­ügyminisztérium alakulatai egyes parancsnokainak, melyekkel a köz­társaság elnöke jutalmazta meg őket feladataik önfeláldozó teljesítéséért. Karel Smíček ezredest, a Vörös Zázsló Renddel tüntették ki. Arnošt Krpec kapitány a Vörös Csillag Ren­det kapta. Mindketten a Belügymi­nisztérium alkalmazottai és részt vettek a Szlovák Nemzeti Felkelés harcaiban. Krpec tiszt Spanyolor­szágban is harcolt a nemzetközi bri­gádban. A Belügyminisztérium különféle alakulatai további 25 parancsnokának a „Haza védelmében szerzett érde­mekért" C. „A Haza szolgálatáért" érmeket adományozták. A kitünte­tettek között van Jozef Dvorný ka­pitány is, akinek a köztársaság elnö­ke in memóriám a ..Kiváló munkáért 1' kitüntetést adományozta. Hazánk felszabadítása tiszteletére A galántai járásban Felsőrzeli már nemcsak arról nevezetes, hogy EFSZ-e a legjobbak közé tartozik, de ar­ról is, hogy a faluszépítési verseny­ben is az első. Budai György és Dobosi Ferenc, a Sikola utcai választókörzetek képvi­selői, beszélgetésre hívták meg vá­lasztóikat, akik egyhangúlag elhatá­rozták, hogy az eddig vendégmarasz­talő saráról nevezetes utcájukban betonjárdát készítenek a faluszépí­tési akció keretében. Elhatározásukat tett követte. Kon­rád Árpád és Bedecs Dezső kőműve­sek vezetésével brigádcsoportokat alakítottak. Naponta déltől késő es­tig villanyfénynél dolgozott a járda betonozásán az utca fiatalja, öregje. A munkából erejéhez mérten ki­vette részét a 73 éves Szabó La­jos, a 66 éves Riečica Mihály is, akárcsak a fiatalok, de nem hiány­nyoztak a munkából az asszonyok sem, akik vizet hordtak, öntözték és keverték a betont. A csökném 800 m hosszú utca már kész. Sok kavicsot hordtak oda és több mint 900 négyzetméter 12 cm vastag járdát készítettek. Az elvég­zett munka értéke 41000 korona. A választókörzetek szlovák és ma­gyar dolgozói egyek e nemes ver­senyben. Azokat a dolgozókat, akik a legnagyobb mértékben veszik ki részüket a faluszépítési akcióból, a HNB a helyi hangszórón egy-egy • hanglemez eljátszásával jutalmazza. Teplicky János, Galánta. GOYA-KIÁLLÍTÁS KASSÁN A Kassai Kerületi Képtárban kiál­lításra került a XVIII. századforduló legnagyobb spanyol festőjének, Fran­cesco de Govának grafikája. Goya abban a korban élt és al­kotott, amikor hazája nehéz időket, óriási politikai, gazdasági és kultu­rális megrázkódtatásokat élt át. El­vesztett háború, összeesküvések, forradalmak, trónváltozások jellemzik az akkori Spanyolországot. A spa­nyol nép elkeseredett harcot vív a reátörő franciai katonák ellen. A sza­badságot védő spanyol felkelők szá­zait lövik agyon és akasztják fel. Goya szemtanúja a kegyetlenkedé­n cj szó 1956. május 5. seknek. Drámai erővel adja vissza alkotásaiban az átélt borzalmakat, népének Napoleonnal folytatott hősi harcát, a szenvedéseket, a háború embertelen pusztításait. Grafikai müvei, melyek az alkotó­művész elmélyülésével az egyéni át­élés drámai erejéről tanúskodnak, nagy hatással voltak a XIX. század realista művészetére. Goya művésze­te ma is segít a haladó emberiség­nek a béke fenntartásáért folyta­tott küzdelmében. A kassai képtár dicséretet érdem­lő munkát végzett, hogy Francesco de Goya grafikáit hozzáférhetővé tette Kelet-Szlovákia dolgozói ré­szére. <m0y) számára készítettek — nagyon gaz­dag. — Belgrádban megtekintik a nukleáris kutatások intézetét, a ze­nici modern kohászati kombinátot, a boszniai Jablonicában az ország leg­nagyobb vízierőművét, ahol hatalmas gát segítségével 30 kilométer hosz­szú tavat létesítettek. Ellátogatnak Dubrovnikba, Kotorba és a monte­negrói Cetinjébe. Kotorból a küldött­ség hajón Splitbe és Fiúméba uta­zik. ott megtekintik a „Máju6 3-a" hajógyárat, ahol az utóbbi évek fo­lyamán több mint 200 különböző tí­pusú hajót bocsátottak vízre és ahol 10 000 tonnás hajókat is gyártanak. Majd Ljublanába. Zágrábba látogat el a küldöttség, ahol megnéz néhány üzemet, s innen Novy Sadra utazik. Belgrádba visszavezető útján eliá­látogat néhány mezőgazdasági szö­vetkezetbe. A küldöttség msgismer­kedik az ország kulturális életével >s. Jugoszláviai tartózkodása idején számos politikai és közéleti tényező­vel teremt kapcsolatot. Már látoga­tásának első napján fogadja a kül­döttséget Pijade, a Szövetségi Népi Parlament elnöke. Minden városban, ahová a küldöttsén ellátogat, beszél­aetéseket rendeznek az egyes szö­vetségi köztársaságok parlamentjei­nek taajaival, a helyi népi igazgatás képviselőivel és az üzemek dolqozői­val: e beszélaetések hozzáiá^ulnak a két ország szocialista éoítésének te­rén szerzett tapasztalatcseréhez. Kétségkívül hasznosak lesznek e beszélgetések. Csehszlovákia és Jugo­szlávia nemzeteinek egy a céljuk — felépíteni hazájukban a szocializmust — és természetes, hogy sikereik is, nehézségeik is vannak e hatalmas mű megvalósításában. E kölcsönös be­szélgetések bizonyára számos tapasz­talattal gazdagítják mindkét ország képviselőit, olyanokkal, amelyek Csehszlovákiában vagy Jugoszláviában beváltak és amelyek kölcsönösen ér­vényesíthetők. A csehszlovák parlamenti küldött­ség azon őszinte meggyőződéssel tolmácsolja Jugoszlávia népeinek szívélyes és örömteljes üdvözleteit, hoiv látogatása hozzájárul Csehszlo­vákia és Jugoszlávia nemzeteinek kö­zeledéséhez. Ezen a téren küldöttsé­pünkfe nagy és felelősségteljes fel­adat vár. Népgazdaságunk további fejlődésének programja (Folvtatás až 1. oldalról) A munkások, mesterek, techni­kusok és a többi dolgozók nem most gondolkoznak e kérdésekről először, amikor nyilvánosságra hozzuk az irányelvtervezetet. Jól ismerik ezeket a problémákat, na­ponta gondolkodnak felettük, mert mindennapi munkájukban talál­koznak velük. Az irányelvtervezet közzététele ösztönzésül szolgál ar­ra, hogy a termelésben és a nép­gazdaság más szakaszain dolgozók nyilvánosan megtárgyalják az őket érintő problémákat, hogy a dolgo­zók javaslatait és ötleteit tekin­tetbe vegyük és kihasználjuk. Még nagy tartalékok és lehető­ségek rejtőznek a különféle helyi nyersanyag, munkaerő s egyéb forrásokban. Es éppen ezek ki­használásában van döntő szerepe a helyi kezdeményezésnek. E té­ren tehát a vita különösen érté­kes eredményeket hozhat. A dolgozók joggal bírálják a népgazdaságunk tervezésében és irányításában mutatkozó bürokra­tizmust. gyakori formalizmust, mely fékezi a dolgozók kezdemé­nyezését és gátolja a termelés gyorsabb fejlődését. Noha a párt Központi Bizottsága legutóbbi ülé­sén számos határozatot fogadott el, melyek fokozatos bevezetése le­egyszerűsíti a gazdaság-' appará­tust és közelebb viszi azt a terme­léshez, egyszerűsíti a tervezést, az anyagi-műszaki ellátást, a pénz­eszközök kiutalását és a nyilván­tartást, nem képzelhető el, hogy e pillanattól kezdve már kihalnak az összes bürokraták és a bürok­ratizmus fogalma csupán az el­avult szavak szótárába kerül. Az irányelvtervezet vitája jelentős se­gítséget nyújthat a Központi Bi­zottságnak a nemzetgazdaság te­rén észlelhető bürokratizmus ösz­szes konkrét megnyilvánulásainak leleplezésében és pozitív javasla­tokkal segítséget nyújthat a bü­rokratizmus kiküszöbölésének leg­hatékonyabb megoldására. így az Oj Szó is a párttagok és pártonkívüliek rendelkezésére bo­csátja a lap hasábjait, hogy azo­kon javaslataikkal és megjegyzé­seikkel segítsenek a csehszlovákiai második ötéves terv fő céljainak gyorsabb elérésében. Az országos konferencián lezaj­ló vitával természetesen az ügy nem fejeződik be. Tovább kell folytatni a vita lényegének meg­tárgyalását. Hiszen a hiányossá­gok bírálata, a termelési tartalé­kok feltárása, a termelés gazdasá­gosabbá tétele nem lehet egysze­ri, rövid tartamú kampány. így nem jutnánk messzire. A konfe­rencia után is mindennap harcol­ni kell a dolgozók helyes javasla­tainak és megjegyzéseinek meg­valósításáért, be kell őket foglal­ni az operatív tervekbe és a mű­szaki üzemvitelbe. Naponta to­vább kell fejleszteni a szocialista munkaversenyt a terv egyenletes teljesítése és túlteljesítése érde­kében. Ugyanakkor ismételten hangsú­lyozzuk a Központi Bizottság által kitűzött ama alapelvet, hngy az egész vita lefolytatásává' nem csupán az a célunk, hogy a máso­dik ötéves terv irányelvtervezetét megjavítsuk. Minden pártszerv­ben, minden szervezetben töre­kedni fogunk a mindennapi gaz­dasági kérdések tökéletesebb megoldására, hogy haladéktalanul biztosítsuk legalább a legsürgő­sebb feladatok teljesítését: a terv egyenletes teljesítését és túltelje­sítését, a műszaki színvonal eme­lését, a munkatermelékenység és a gazdaságosság fokozását, a bü­rokratizmus megszüntetését és az igazgatási apparátus csökkentését. A tervteljesítés eredményeiből kell kitűnnie annak, hogy pártunk e feladatok teljesítését oly mér­tékben tette magáévá, mint soha azelőtt. A szovjet sajtó napjára Tudjuk, hogy helyes úton járunk A szovjet nép ma ünnepli a sajtó napját. Es nem véletlen, hogy éppen május 5-én, a lenini Pravda alapítá­sának évfordulóján ünnepli, amikor 44 évvel ezelőtt megjelent annak első száma. A Szovjetunió nemzetei jól tudják, hogy a „Pravda" neve törté­nelmük legdicsőségesebb napjaival, kommunista pártjuk küzdelmeinek és győzelmeinek napjaival, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győzelmé­vel, a kommunista pártnak a kom­munista társadalom megteremtéséért, a béke ügye győzelméért vívott lan­kadatlan harcával függ össze. A szovjet sajtó a szó szoros értel­mében újtípusú sajtó, amely a marxiz­mus-leninizmus hatalmas eszméiből, abból a határtalan ideológiai gazdag­ságból fejlődött és fejlődik, amelyet Lenin hagyott az emberiségre. A Szov­jetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa újból felhívta az egész szovjet nép figyelmét arra, hogy Vla­gyimir Iljics Lenin mindig azt köve­telte tanítványaitól, hogy ne legye­nek csupán passzív gondozói a párt eszmei örökségének, hanem alkotó módon fejlesszék azt és gazdagítsák a közös harc, közös fejlődés új fel­tételeinek boncolása alapján, az új történelmi tények és a kommunizmust építő néptömegek tudományos tapasz­talatainak népszerűsítése alapján. A Pravda és a többi szovjet újságok­hasábjait olvasva naponta meggyőző­dünk arról, hogy a szovjet sajtó dol­gozói mily határozottsággal igyekez­nek egyre tökéletesebben teljesíteni feladatukat. Meggyőződünk arról, hogy a szov­jet sajtót hovatovább egyre kifeje­zőbben jellemzi az a tulajdonság, ami a lenini szellemben folyó „állandó gyűlés" jellemzője, amelyen a párt a széles néptömegekkel legszorosabb kapcsolatban hathatósan oldja meg az összes politikai, gazdasági és kul­turális kérdéseket, amelyek a Szov­jetunió népeinek életében előfordul­nak. A szovjet sajtó a kollektív ve­zetés és a pártélet normái követke­zetes betartásának éber őre. A dol­gozókat felelősségteljesen arra vezeti, hogy egy pillanatra se legyenek el­telve a sikerektől és ne essenek ön­elégültségbe. Az iparban és a mező­gazdaságban a hiányosságok gyöke­res kiküszöbölésével fellendíti a mun­kások, kolhoztagok és értelmiség millióinak a hibák gyors kiküszöbö­lésére és a népgazdaság minden ága­zatában a belső tartalékok célszerű kihasználására irányuló alkotó kezde­ményezésének hatalmas erejét. Ezzel megbízhatóan segít a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa irányelveinek teljesítésében a hato­dik ötéves tervben. A szovjet sajtó jelentós mértékben járul hozzá a tömegeknek a proletár nemzetköziség szellemében való ne­veléséhez, a Szovjetunió nemzetei egységének és fölzárkózottságának további megszilárdításához. A tartós békéért és a nemzetek biztonságáért, az államok közötti bizalom megerősí­téséért folyó harc aktív harcosa. Felbecsülhetetlen mértékben járul hozzá az országok közötti békés együttélés politikájának megvalósítá­sához, tekintet nélkül azok társadal­mi rendszerére. Lenin elvtárs 1914-ben a Pravda „Feladataink" című emlékezetes cik­kében a Pravda összes dolgozóit fi­gyelmeztette: Továbbfejlesztve az igazsághoz hü munkát, az újságírótevé­kenységet a munkásmozgalom párt­jaival karöltve előbbre visszük ... Amint ismeretes, a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XX. kongresszu­sa most újból hangsúlyozta a kom­munista pártok és a többi szocialista pártok közötti kapcsolatok lényeges megjavításának fontosságát a mun­kásosztály érdekében. A Pravdában megjelent figyelemre méltó cikkek egész sora (például a C. Haysmans élenjáró belga szocialista dolgozó május elsejei cikke) azt bizonyítja, hogy a szovjet sajtó kezdeményező­en fogja teljesíteni ezt az alapvető lenini irányelvet. Kell, hogy a szovjet sajtó alapve­tő elvhűsége, magasfokú ideológiai fej­lettsége, pártossága, igazságszerele­te és alapossága, a tömegekkel való kapcsolata továbbra is fénylő példa legyen a mi sajtónk számára is. Hi­szen csupán ezen elvek következetes érvényesítésével fejleszthetjük ki a csehszlovák sajtót a szocializmusért és békéért folyó harc még hatáso­sabb fegyverévé. Dolgozóink éppen most kapták kézhez a CSKP Központi Bizottságá­nak a második ötéves terv összeállí­tására vonatkozó irányelvtervezetét. Szükséges, hogy e tervezet sikeres teljesítése sajtónk legbensőbb ügyévé váljék, hogy megvilágítsa a dolgo­zók előtt a szocialista építés alap­vető kérdéseit, hogy segítsen fej­leszteni a nép kezdeményezését, és a nép oldalán harcoljon a bürokratiz­mus és a helytelen gazdálkodás el­len. Sajtónk lankadatlan igyekezete a munkatermelékenység növelésének biztosításában, az ipari és mező­gazdasági termelés nagy feladatainak teliesítésében legértékesebb hozzá­járulás lesz népünk anyagi és kul­turális színvonalának emeléséhez, hazánk hatalmának és nemzetközi tekintélvének megerősítéséhez. Lenin elvtárs bátran feltárta a leg­nehezebb feladatokat is a Pravda és az egész szovjet sajtó előtt. Ezzel kapcsolatban így írt: Szükséges... talán kevés dologra van még szük­ségünk? Nem tudunk itt mindent fel­sorolni, amire még szükségünk van, végeredményben nevetségesekké' vál­nánk, ha fel akarnánk itt sorolni mindent, vagy munkánk működési terének fő szakaszait. Tudjuk, hogy helyes úton járunk. Tudjuk, hogy az egész világ haladó munkásainak ol­dalán haladunk... Leninnek e szavai buzdítják a csehszlovák sajtót is a még sikere­sebb és kitartóbb munkára népünk és békés szocialista építésünk érdeké­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents