Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-04 / 124. szám, péntek

* A CSKP Központi Bizottságának irányelvtervezete a Csehszlovák Köztársaság 1956—1960-as népgazdasáqfejlesztési második ötéve

s tervére (Folytatás az 1. oldalról) 3. Lényegesen növelni kéli a munka termelékenységét és a termelés gazdaságosságát: az új technikának az ipar minden ágazatában való leghatékonyabb alkalmazáséval, különösen a legnagyobb teljesítőképességű gépekbevetésével a géppark korszerűsítésével és rekonstrukciójával, valamint új technológiai íolyamatok alkalmazásával; a .fűtőanyag, az energia, a fém, a nyersanyag, az építkezési anyag, különösen a fa maximális megtakarításával. A megtakarítást elsősorban a nyersanyag és az anyag jobb, komplex felhasználásával, a gépek és a berendezések súlyának csökkentésével, a nem kielégítő mennyiségben rendelkezésre álló nyersanyag és anyag új fajtákkal való helyettesítésével, a termékek kiváló minőségének elérésével és a selejt következetes csökkentésével kell elérni; a termelés terjedelme jobb kiaknázásának biztosításával, a termelési folyamat szervezésében előforduló hiányok kiküszöbölésével különösen a berendezések egyenletes kihasználása és a termelési szűk keresztmetszetek kiküszöbölése útján; az adminisztráció egyszerűsítésével, az irányítás decentralizálásával és az adminisztratív fiolgozók számának csökkentésével. Ezen intézkedések és valamennyi további belső forrás teljes kihasználása alapján legalább 16 százalékkal kell csökkenteni az ipari termelés önköltségét. 4. Az atomenergiának a békés építés céljaira való felhasználásában a termelőerők új minőségi fokra való fejlesztésének alápját kell látni. Szorosan együttműködve a Szovjetunióval és a népi demokratikus államokkal, a második ötéves tervben meg kell teremteni annak előfeltételeit, hogy a harmadik ötéves tervben szélesebbkörűen használhassuk fel békés célokra az atommagenergiát. E célból atomkísérleti központot kell létesíteni, amely legalább 150 ezer kilowatt teljesítményű, tervezésileg elő kell készíteni további atomközpontok felépítését, tervezésileg elő kell készíteni és meg kell kezdeni az atomenergia széleskörű békés felhasználásához szükséges további berendezésének építését. Lényegesen bővíteni kell a rádioaktív sugárzás és a jelzett elemek alkalmazását az iparban, a mezőgazdaságban, az egészségügyben és e téren ki kell bontakoztatni a tudományos kutató munkát, 5. Hogy az ipar fejlődését ásványi anyagokkal biztosítsuk, és hogy a földtani kutatás szükségszerűen megelőzze a tervezést és az építést, a földtani kutatást úgy kell fejleszteni, hogy a legfontosabb ipari ásványanyagok geológiai tartalékai legalább a következőképpen növekedjenek: a kőszén-tartalék 70—80 százalékkal, a barnaszén 20—25 százalékkal, a lignit 55—65 százalékkal, a földgáz 70—75 százalékkal, a vasérc 45—50 százalékkal, a réztartalmú ércek 90—100 százalékkal, az ólom-cink tartalmú ércek 90—100 százalékkal. Komplex alapvető földtani kutatást kell végezni különösen a Barrendienben, a Krušné Horyban, a Jeseníkyben, a Szepesi-Gömöri érchegységben, a karbon és tercier medencékben és a többi, eredményekkel biztató területen. Hogy a szlovákiai ipar további fejlesztését saját energetikai és nyersanyagalapja biztosítsa, fokozott figyelmet kell fosdítani a felkutatott szlovákiai ásványanyag tartalékok bővítésére. 6. A fűtőanyag-iparban maximálisan fejleszteni kell a fűtőanyag-alapot összhangban Csehszlovákia népgazdaságának növekvő szükségleteivel és biztosítani kell, hogy fokozott segítséget nyújtson kokszosítható szénben a többi népi demokratikus államoknak. Elsődlegesen kell biztosítani a szénfejtést az ostrava-karvini, a mosti és a sokolovói szénkörzetben, valamint a szlovákiai fűtőanyagalap fejlesztését. Fel kell tárni a pétipeski, a chomutovi és a vintirovi körzeteket és Kelet-Szlovákiában meg kell kezdeni a lignit fejtését. A kőszénbányák kapacitásának kihasználását 8 százalékkal, a barnaszénbányákét pedig 8,6 százalékkal kell növelni. A fűtöanyagipar beruházási felépítésére rendkívüli figyelmet kell fordítani. A tervező munkák előkészítése és végrehajtása terén mutatkozó lemaradást be kell hozni, biztosítani kell az új és rekonstruált építkezéseken a magas műszaki szinvonalat és a beruházási politikában érvényesíteni kell a szigorú gazdaságosság rendszerét. A fűtőanyag ágazatában növelni kell a beruházások terjedelmét, éspedig úgy, hogy az a második ötéves terv folyamán 115 százalékkal nagyobb legyen, mint az 1951—1955-ös években. A beruházási építkezésnek az eddigi bányák rekonstrukciójára és különösen az új bányák feltárására kell összpontosulnia, hogy a harmadik ötéves tervben is biztosíthassuk a fejtés folyamatos növekedését. 2

J3 J SZÓ 1956. május 4. I

A következő kapacitásokat kell üzembe helyezni: a kőszén-, barnaszén- és lignitbányákban összesen 29,7 millió tonnát, a szénmosókban és osztályozókban 16,7 millió tonnát és a brikett-készítőkben egymillió tonnát. El kell érni, hogy az alapvető földtani kutatás és a földtani feltáró munkák a fűtőanyag-alap fejlesztése érdekében elérjék a szükséges időelőnyt. A földtani kutató munkákat elsősorban az ostrava-karvinai bánya' körzetre, az északcsehországi barnaszén medencére és az új szlovákiai medencékre kell összpontosítani. Az ostrava-karvinai körzetben meg kell kezdeni 6 új kokszolható szenet adó bánya, valamint 4 szénmosó kiépítését. Az eddigi bányákat úgy kell rekonstruálni, ľiogy biztosítsuk a szénfejtésben a tervezett növekvesi. A mosti körzetben, beleértve a chomutovi területet, meg kell kezdeni 6 új bánya kiépítését és be kell fejezni a komoranyi osztályozó építését. A sokolovói bányakörzetben meg kell indítani három új bánya kiépítését 11,2 millió tonna kapacitással, egy ötmillió tonna kapacitású osztályozó és két egymillió tonna kapacitású brikettkészítő üzem kiépítését. Meg kell kezdeni kilenc új bánya kiépítését Ratiškovicén és 4 új lignit, valamint barnaszénbánya kiépítését Szlovákiában. A mosti és a sokolovói bányakörzet felszíni fejtésein elsőrendű figyelmet kell fordítani a munka szervezésének új formáira, elsősorban tökéletesíteni kell a szünetnélküli üzemeltetést és ezt a módszert további bányákra kell kiterjeszteni. Az új technika bevezetésében és különösen a haladó fejtési módszerek érvényesítésében, valamint a munka szervezése új formáinak bevezetésében a széniparban a munkatermelékenység állandó növelésének alapvető útját kell látnunk. A szén fejtésénél és kezelésénél hatékonyan kell bevezetni és terjeszteni a haladó módszereket. Az ostrava-karvinai körzetben legalább 5, a mosti körzetben 9 és a sokolovói körzetben 3 bányát kell komplex módon gépesíteni. A kombájnfejtés részesedésének az egész termelés terjedelmének egynegyedére, az ostravakarvinai körzetben egyharmadára kell emelkednie. A felszíni bányákban nagy gépek segítségével a föld eltakarítási munkák gépesítését a munka kétharmadára kell növelni. A szénfejtés nagy feladatainak teljesítése érdekében elsősorban a köszénbánya körzetekben állandósítani kell a kádereket, éspedig a lakásépítés lényeges növelésével s a többi anyagi és kulturális feltétel megteremtésével, a munkaszervezés lényeges javításával, különösen a ciklusos grafikon szerinti munka terjesztésével, az új technika bevezetésével és a végzett munka szerinti jutalmazás elvének helyes érvényesítésével. A bányákban növelni kell a munka biztonságát, meg kell javítani a munkafeltételeket, különösen a szellőztetés javításával, a vízfejtés bevezetésével, a megfelelő világítás alkalmazásával és a dolgozók munkahelyekre szállításának kiszélesítésével. Legalább 44,6 ezer lakásegységet kell átadni rendeltetésének, ebből 23,5 ezret az ostrava-karvinai körzet, 9 ezret a mosti és 3,2 ezret a sokolovói körzet számára. A világítógáz termelését 29 százalékkal, a földgáz termelését pedig nyolcszorosára kell növelni. Az iparnak és a lakosságnak gázzal való jobb ellátása érdekében növelni kell a földgáz termelését a dél-morva és nyugatszlovákiai lelőhelyeken és Urinban meg kell kezdeni egy gázmű építését. Lényegesen ki kell bővíteni a gáz távolsági vezetékrendszerét. Az alábbi fontosabb gázvezetékeket kell lefektetni: Olomouc—Pardubice, Trnava—Žilina—Martin, Brno—Olomouc, Zidlochovice— Znojmo, Klášterec—Karl. Vary—Sokolov, E vezetékek és további mellékágak felépítésével ki kell alakítani a gázvezetékek egységes rendszerét. 1958-ig meg kell valósítani a gáz termelésének és fogyasztásának országos diszpécser-rendszerét. 1960-ig nyolcvan százalékkal kell növelni a gázszolgáltatást a háztartások és a kommunális lakásszolgálat számára. A kutató munkákban a szükséges időelőny megszerzése érdekében kísérleti fúrásokat kell végezni a sikerrel kecsegtető körzetekben és ezeknek a munkáknak terjedelmét úgy kell növelni, hogy az 1956—1960-as években több mint egyharmadával nagyobb legyen, mint az 1951—55-ös években. Mivel a mélyebb szintek jobb eredménnyel kecsegtetnek, háromezer méteres, sőt nagyobb mélységekben is kell kutatni. A kutató fúrások gyorsaságát legalább 46 százalékkal kell növelni és e munkálatok legalább 25 százalékát turbinás fúrókkal kell végezni. 7. Az energetikai iparban elegendő mennyiségű villanyenergiát kell biztosítani az ipari, a mezőgazdasági termelés és a közlekedés fejlesztése, valamint a lakosság növekvő szükségleteinek kielégítése érdekében. Vilanyenergia juttatásával meg kell teremteni a feltételeket az új technikának a népgazdaság minden ágazatában való gyors bevezetésére, lényegesen növelni kell a munkálatoknak energiával való ellátottságát és ezzel meg kell teremteni a munkatermelékenység gyors növekedésének feltételeit. A villanyenergia termelését legalább 68,5 százalékkal és a villanyművek felhasználható teljesítőképességét legalább 75 százalékkal kell növelni. Üzembe kell helyezni legalább 2300 MW új kapacitást. Lényegesen csökkenteni kell az energetikai müvek felépítésének időtartamát, az építkezési munkákat gyorsabb ütemben és jobb minőségben kell elvégezni. Az építkezéseket idejében el kell látni magas műszaki és gazdasági színvonalú tervezéssel. Ezzel el kell érnünk a .villanymüvek építési költségeinek csökkentését. Biztosítani kell, hogy a hő villanymüvekben az első agregátok az építkezés kezdetétől számítva három év múlva, a nagy vizierómüveknél 5—6 év múlva üzembe kerüljenek. Be kell fejezni a poŕičii, tisovai és komoranyi nagy hőerőművek építését. Meg kell kezdeni két nagy, egyenként 300 MW hőerőmű építését Pardubice és Mélnik körzetében. Meg kell indítani egy nagy kondenzációs villanyerőmü építését, amelyben kipróbálják az új típusú energetikai berendezéseket. Ebben a villanymüben száz MW teljesítményű turbogenerátort kell üzembe helyezni, legalább 135 atmoszféra gőznyomással és 560 fok Celsius hőfokkal. Üzembe kell helyezni 8 MW teljesítményű kísérleti turbogenerátort, amelynek gőznyomása 380 atmoszféra és hőfoka 650 fok Celsius, valamint egy óránkint 20 t gőzt szolgáltató 400 atmoszféra gőznyomású és 650 fok Celsius hőfokú katlant. Az üzemi villanyerőmüvekben üzembe kell helyezni hozzávetőlegesen 500 MW teljesítményű berendezéseket. Űj vízierőművek építésével 80 százalékkal kell emelni a vízierőmüvek eddigi teljesítményét. Be kell fejezni a nosicei, skalkai, krpel'anyi és sučanyi 146 MW összteljesítményű vízierömüvet és a Iipnói 120 MW teljesítményű vízierőmüvet. Meg kell kezdeni és üzembe kell helyezni a lipoveci és madunicei vízierömüveket. Folytatni kell az Őrlik vízierőmü építését úgy, hogy az első két agregát 1961-ben üzembe helyezhető legyen. Folyamatosan ki kell fejleszteni a Hričov—

Mikšová—Pov. Bystrica-i Vág-lépcsózet felépítését, a Kamyk és Ružin vízierőmü építését és legkésőbb 1959-ben meg kell kezdeni a dunai vízierőmű építését. Lényegesen növelni kell a hő és vízierőművek, valamint az elosztó hálózat üzemeltetésének műszaki színvonalát és ezzel lényegesen csökkenteni kell a kezelő személyzet számát. Az Energetikaügyi Minisztérium hőerőműveiben legalább 18 százalékkal csökkenteni kell a ki nem használt kapacitás részesedését. Meg kell javítani a villanyművek termelési kapacitásának, különösen a nem teljes értékű fűtőanyagot fogyasztó villanymüvek termelési kapacitásának kihasználását. El kell érni, hogy az új villanyerőmüvekben az ipari üzemeltetés megkezdése után a meglévő kapacitást évente legalább 6500 órán keresztül kihasználják. A villanyenergia és a gőz előállításához szükséges fűtőanyagot arányosan csökkenteni kell — az Energetikaügyi Minisztérium villanyeröműveiben legalább 15,6 százalékkal. A villanymüveket, az elosztó hálózatot és az állami diszpécsér-rendszert a legfejlettebb technikával kell ellátni. E célból az Energetikaügyi Minisztérium villanyműveinek valamennyi katlanánál 80 százalékra növelni kell az égetési folyamatok automatizálását. A vízierőmüveknél 80 százalékos automatizálást kell elérni, ki kell építeni a moldvai vízierőművek távolsági megterhelését. További, körülbelül 900 kilométer magasfeszültségű vezetéket kell építeni, meg kell kezdeni a 580 KW-os vezetékek építését. A szomszédos országokkal ki kell bővíteni a villanyenergia cseréjét a kölcsönös előnynyújtás alapján és e célból meg kell teremteni a szükséges vezetékrendszert. Be kell fejezni a községek villamosítását, és jelentősebb mértékben biztosítani kell az alacsony és középfeszültségű hálózat rekonstrukcióját és kiegészítését. Legkevesebb 90 százalékkal növelni kell a villanyenergia-szolgáltatást a lakosságnak és a kommuniális lakásgazdálkodásnak. 8. A vízgazdálkodásban az iparnak és a lakosságnak vízzel való ellátása érdekében üzembe kell helyezni a žermanicei és az Ostrava vidéki terlickai, a flaji és a krimovi duzzasztógátakat, meg kell kezdeni a hracholuski, jesenicei, oslii, mostištei, roskošei és hriňovai duzzasztógátak építését. A víztartályok térfogatát 50 százalékkal kell növelni, beleértve a vízierőművek víztartályait. További duzzasztógátak építését úgy kell folytatni, hogy 1963 végéig a víztartályok térfogata az 1955-ös évhez viszonyítva 140 százalékkal növekedjék. Ostrava, Üstí, Sokolovo, Besztercebánya és Losonc vidékén be kell fejezni a megkezdett vízvezeték-rendszer építését. További legfontosabb vizvezetékrendszerek építését kell megkezdeni. Be kell fejezni a prágai vízmű építését, nagy csatornatisztítókat kell építeni, különösen nagy települések mellett és gondoskodni kell víztisztító berendezések építéséről az ipari üzemeknél. Az Odrán, a Latorcán, a Nyitrán és a Žsitván meg kell kezdeni a mederszabályozási és gátépítési munkálatokat. 9. A kohóiparban biztosítani kell a nyersvas, az acél, s különösen a nemesacél és a hengerelt anyag termelésének gyors növekedését. A nyersvas termelésének 60 százalékkal valő növelését az eddigi nagyolvasztók termelésének 48 százalékkal való növelésével és a Kunčicei Klement Gottwald Űj Kohómüveknél nagyolvasztó építésével kell elérnünk. E célból meg kell javítani a nagyolvasztókba juttatott érc és koksz osztályozását, az üzemekben be kell vezetni az ércek homogenizálását, és 67 Százalékra kell növelni az aglomerátok részesedését. Be kell vezetni az aglomerátoknak mészkövei való termelését. A Klement Gottwald Üj Kohómü négy nagyolvasztójában és a trineci hatodik nagyolvasztóban be kell vezetni az adagolóban a fokozott gáznyomást és növelni kell a szellőztetés nedvességtartalmát, mégpedig az összes nagyolvasztók legalább 60 százalékánál. A nagyolvasztók legalább 70 százalékára kell kiterjeszteni a hőszabályozó berendezés teljes automatizálását. Teljes mértékben automatizálni kell a Klement Gottwald Új Kohómüvekben a nagyolvasztók működését. A nyersvas termelésénél legalább 19 százalékkal kell csökkenteni a metalurgiai koksz specifikus szükségletét. 2.9-szeresére kell növelni a vasöntvények termelését és bővíteni kell fajtájukat. Be kell vezetni a széndioxid nélküli vaskróm és a 90 százalékos vasszílícium termelését, el kell sajátítani az elektrothermikus vasmangán, a szilikokalcium és a mangán-szilikokalcium termelését. Az acél termelését az eddigi kapacitások jobb kihasználásával kell elsősorban növelni. Fokozni kell 30 százalékkal a Martin-kemencék kihasználását. Üj acéltermelő kemencéket kell üzembe helyezni 1160 ezer tonna összkapacitással. Biztosítani kell, hogy az acél termelésének növelését legalább felében az új technika általános bevezetésével, különösen az eddigi acéltermelő kemencékben a folyamat intenzifikálásával érjük el. 1960-ban teljes mértékben automatizált höszabályzó berendezéssel ellátott Martin-kemencékben kell kitermelni az acél 60 százalékát. Az acéltermelésnél be kell vezetni az oxigén adagolását úgy, hogy 1960-ban az acélnak legalább 30 százalékát oxigénadagolás segítségével nyerjük. Meg kell oldani és a gyártásban kipróbálni a nyersvas konvertorokon fújtatott oxigén segítségével való feldolgozással nyert acél termelését és el kell sajátítani az acél folyamatos öntését. Hatvanhét százalékkal növelni kell a nemesacél termelését. Intenzíven fejleszteni kell a különleges acélfajták termelését a Martin-kemencékben és meg kell javítani a nemesacél minőségét. Be kell vezetni új acélfajták és öntvények termelését, amelyeknél megtakarítást kell elérni az értékes anyagokban, amelyben hiányt szenvedünk, különösen nikkelben. Be kell vezetni a magas hőfokot és nyomást kibíró acél, valamint az elektrotechnikai célokra szolgáló és a savaknak ellenálló acél termelését. 1957-ben specializálni kell Csehszlovákiában a hengersorokat. Hozzá kell járulnunk a népi demokratikus országok hengerműveinek specializálásához. Az eddigi hengersorok kapacitásának kihasználását 22 százalékkal kell növelni. Meg kell javítani az acélhengerlés technológiáját és növelni kell a hengermüvekben, az öntődékben és a kovácsolókban az acél kihasználásának fokát. Teljes mértékben automatizálni kell az egy Geal-óra kalorikus teljesítményű hevítő kemencék hőszabályozó rendszerét. Üj gazdaságos fajtákkal kell bővíteni a hengerelt anyag válfajait és meg kell javítani a kohászati termékek válfajok szerinti szállításának teljesítését. 91 százalékkal kell növelni a profilált középvastagságú acél termelését, 53 százalékkal a finom acél, 93 százalékkal a hengerelt drót, 93 százalékkal a melegen hengerelt acélszalagok, 50 százalékkal a csövek és 77 százalékkal a hegesztett csövek termelését. 2.4-szeresére kell növelni a hidegen hengerelt acélszalagok gyártását, a húzott acél termelését 64 százalékkal és a húzott drót termelését 61 százalékkal, míg a patentizált drótok termelését kétszeresére kell növelni. Meg kell javítani a hengerelt anyag és csövek minőségét, különösen a dinamó- és transzformátor-bádog minőségét. Hat egymillió háromszázezer tonna összkapacitású hengersort kell felépíteni és üzembe helyezni és egy hetvenezer tonna kapacitású csöveket készítő sort. Meg kell kezdeni a kontinuális bádoghengerlő üzem építését. Üj üzemet kell építeni a húzott drót és szögek termelésére, egy másik üzemet pedig a hidegen hengerelt acélszalagok gyártására. (Folytatás a 3. oldalon.)