Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)
1956-05-31 / 151. szám, csütörtök
„Atommal a békéért" a neve a prágai Fučík-parkban három hete megnyílt kiállításnak. Azóta mindennap az érdeklődők tömegei tekintik meg a több mint száz gépet, műszert, modellt, több mint hetven panelt felölelő kiállítást. A kiállítás két egymással szorosan összefüggő csehszlovák és szovjet részből áll. A csehszlovák részen a látogató megismeri az atom felfedezésének történetét és az eredményeket, amelyeket tudósaink az atomenergia békés célokra való felhasználásában elértek. A kiállításnak ez a része azt a célt szolgálja, hogy laikusnak is érthető módon megmagyarázza az atomfizika alapvető tételeit, hogy azután a szovjet részen eléje táruló gazdag anyagot jól megértse. Megtudjuk, miből áll az atom. Szemléltető ábrákon és modelleken látjuk az atom belsejét, az atommagot és a körülötte rohanó elektronokat. Az atommag neutronból és protonból áll. Hogy az atom milyen elképzelhetetlenül kicsi, azt csak példákon tudjuk érzékelni. Ha az atomot megnagyítanánk egy száz méter átmérőjű gömbre, akkor a közepén lévő atommag körülbelül gombostűfej 'nagyságú lenne. Amellett lényegbevágóan fontos az, hogy a • mag igen sűrű az atom anyagának 99,97 százalékát teszi ki. Például, ha tisztán csak . tommagokkal megtöltenénk egy gyüszüt, kétszázmillió tonnát nyomna, ami több, mint a világ összes hadihajóinak súlva. ATOMMAL A BÉKÉÉRT" Az egyes elemeknek különböző nagyságú atommagjai vannak. Legkisebb magú a hidrogén, amelynek egy protonja van. A nehézfémek atommagjai viszont csak protonból és neutronból állanak. Az egyes magrészecskéket * fantasztikus erő tartja össze. Ezt a tényt a fizikusok már a második világháború előtt ismerték, és próbálkoztak az atommag szétbontásával, hogy a bennük lévő hallatlan erőt felszabadítsák. Mindnyájan emlékszünk a hirosimai és nagaszaki atombomba-robbanásra. Ez volt az atomenergia első ilyen nagymérvű bemutatkozása, amely azonban háborús célokat szolgált, és tízezreket pusztított el. Ma a haladó szellemű tudósok az atom-' energiát .nem háborús célokra, nem pusztításra, hanem az emberiség javára használják fel. Az atommag felbontásához óriási erő kell. Elvben az atommagba gyorsan repülő elektron-, neutron- és proton-részecskékkel lehet behatolni. Először a Curie-házaspár végzett ilyen kísérleteket, akiknek a nevéhez a rádium felfedezése fűződik. E csodálatos elemnek az a tulajdonsága, hogy állandóan sugároz, azaz atomrészecsirta: Kis Éva A 200 000 kilowatt leijesitmenyu aiom-vuianyieiep modellje minden látogató figyelmét leköti. kéket lövell ki magából. Ez a rádióaktív sugárzás. A rádioaktív sugárzás segítségével sikerült az atommagot megbontani, az atomokat megváltoztatni és mesterségesen olyan elemeket előállítani, amelyek szintén tovább képesek sugarakat kibocsátani. Ezek az úgynevezett rádioizotópok. Azelőtt a rádioizotópok kutatási célokra szolgáltak, mert csak igen kis mennyiségben tudták őket előállítani. Ma már a fizikusok olyan eszközöket készítettek, amelyek az atombontást sokkal olcsóbban és nagyban végzik el. Ilyen a cyklotron, betatron, szinchrocyklotron. Ezek a valóságos „atombombázó" ágyúk azáltal, hogy megbolygatják az atommagokat, képesek egy elemet más elemre változtatni. Különleges szerepe van az urán 235 nevű fémnek, amely megfelelő berendezésben, az úgynevezett reaktorban bomlásnak indítható, miközben egy csomó más elemmé alakul ét, és ezalatt a folyamat alatt óriási hőmennyiséget bocsát ki. Az így keletkezett hőt gőzzé változtatják át, amely áramfejlesztő gépeket hajt. Ez az atom-villanytelep lényegé. Fizika-tudásunkat kicsit felfrissítve és legalább minimális elméleti ismeretekkel felvértezve folytattuk a kiállítás fő részének, a szovjet expozíciónak megtekintését. A szovjet kiállításnak egy részét már megcsodálták tavaly Genfben az atom békés célokra való felhasználásának megtárgyalására összehívott nemzetközi értekezlet részvevői. Ebben a terjedelemben azonban, ahogy mi láttuk, még sehol külföldön nem mutatták be. Amiről eddig csak olvastunk, halottunk, azt most itt láttuk magunk előtt. Meggyőződtünk róla, hogy a Szovjetunióban az atomenergiát már a békés építés számos szakaszán felhasználják. A hatodik ötéves tervben több atom-villanytelepet építenek összesen 2—2,5 millió kilowatt termelőképességge 1. Az egyik ilyen 200 000 kilowatt teljesítményű villanytelep modellje a kiállításon látható. A modell plexitüvegből készült, így a látogató a megvilágított csöveken szemléltetően megfigyelheti az atomvillanytelep működésének lényegét. Bemutatnak egy olyan reaktort is, amilyet a Szovjetunió a népi demokráciáknak fog szállítani, és amilyet szovjet szakemberek segítségével ez év végéig mi is felépítünk. Az iparban a különféle rádioaktív mérőeszközök egyszerűsítik és gyorsítják a termelést. Például van ott egy gép, amelyik a hengerelt acél astagságát ellenőrzi másodpercenként 15 méteres gyorsasággal. Igen érdekesek az urán földtani kutatására szolgáló műszerek. A megközelítő kutatást repülőgépből végzik igen érzékeny rádiometrikus készülék segítségével, majd pontosabban autóbuszból állapítják meg az urán lelőhelyét, végül a helyszínen végzett fúrásokkal még az érc fémtartalmát is megállapítják. Az orvostudományban a rádioaktív izotópok egyrészt egyes betegségek diagnózisának megállapítására, másrészt gyógyító célokra szolgálnak. Látható például a rosszindulatú daganatok gyógyításánál alkalmazott gamma jgg gép, aztán a rádiograf, amellyel meg- -i mérhető a keringő vér mennyisége. Figyelemre méltó az a készülék, amely pontosan megméri, hogy az egyes anyagok milyen mértékben engedik át a szervezetnek ártalmas rádioaktív sugarakat. A kiállításon bemutatott gépeket a Szovjetunióban már nagyban gyártják és alkalmazzák. A szovjet és cseh szakértők készségesen adnak felvilágosítást a közönségnek, egyes szovjet szakemberek jól beszélnek csehül, mások pedig tolmács útján felelgetnek az érdeklődők számos kérdésére. A látottak mély nyomokat hagytak bennem. Hosszú utat tett meg az atomfizika napjainkig. Míg azonban külföldön egyelőre nem akarnak lemondani az atomfegyverek gyártásáról, a Szovjetunió és a béketábor az atomenergiának békés felhasználását tartja legfontosabb céljának. Ezt bizonyítja ez a valóban meggyőző és értékes kiállítás is. A képen látható készülékekkel az egyes anyagok sugáráteresztő képességét állapítják meg. OOOeOOOOOOOGOOOOOOO©OOOOO©O©O©0OO©0OO©OOOOOO©^^ Színjátszóink és dolgozóink körében az utolsó hónapokban szenvedélyes hangú vita folyt arról, vajon van-e helye öntevékeny színjátszó csoportjaink műsorában az operett sokat vitatott műfajának? A kérdés felmerült azon az aktíván is, amelyet két hónappal ezelőtt a Kulturális Ügyek Megbízotti Hivatala és a Csemadok rendezett a kulturális népnevelés munkájában részt vevő funkcionáriusok részére. Az aktíván alkalmam volt az operett játszásának és küldetésének kérdésében részletesen kifejtem álláspontomat, amelynek lényege az, hogy dolgozó népünk jogot formálhat a derűre, joggal kívánja a könnyű muzsikát, amely elszórakoztatja, pihenteti és új munkakedvvel tölti el. Ma egyébként semmiképpen sem kell attól tartanunk, hogy az egykori polgári operett hamis érzelgősségétő! mentes daljáték károsan befolyásolhatja színjátszóinkat, rontja közönségünk ízlését. Ellenkezőleg, a könynyű műfaj hidat ver, utat nyit a komolyabb zene, az operák, a szimfonikus muzsika megértéséhez. Ennek elengedhetetlen feltétele természetesen az, hogy műkedvelőink megfelelő színvonalon játsszák ezt a felemás műfajt, amelyre — minden sajátossága ellenére — ugyanúgy vonatkoznak a jó színjátszás igényei és előírásai, mint bármely más drámai műfajra. A operett tehát nem sutba való műfaj, melynek életünkben nincsen létjogosultsága és küldetése, hanem a művészetnek olyan ága, amely él, és amelynek jövője is van. Öntevékeny színjátszóink esetében a vita helyes megoldását az jelenti, ha kisebb csoportok nem erőltetik a Csárdáskirálynő vagy a Mágnás Miska előadását egy szál zenésszel vagy harmonika kíséretével, hanem a zenekart, táncosokat, kiállítást, költséges jelmezeket igénylő operett játszását átengedik annak a néhány városi csoportnak, amely ezzel az igényes feladattal nagyjában meg tud birkózni. zslkájfi varázsos színeivel valóban S mese palástjába öltöztesse a boldog-i ságukat kereső fiatalok történetét. Ma is minden ütemében kellemesen csengő és gyönyörködtetően friss ez a muzsika, mint volt félévszázaddal ezelőtti bemutatóján. A rendezés a mese hangulatát valósággal az Ezeregyéjszaka színpompájára • emlékeztető gazdagsággal árasztja el. J. Valentín-Vecsei díszletei igen szépek, nem terhelik meg túlságosan az aráhylag kis színpadot, elég mozgást biztosítanak a szerep-, löknek és a balettkarnak is. A. Nedvédová és Bohdán Pelikán jelmezei ugyancsak sikerültek, kellően emelik a mese varázsát, és külön dicséretet érdemelnek, hogy valamennyien — a rendező, a tervezők és Rudolf Macharovský, a koreográfus — ízlésükkel elkerülték, hogy a második kép, Gül Baba háreme egyetlen pillanatban se hasson pornográfiának. A szombati bemutatón a daljáték két főszereplője, Elena KittnarováKurbelová és Belo Túrba játszottak. Kurbelová énekben, Túrba játékban elégített ki. F. K. Veselý idősebb korát meghazudtoló fiatalos frisseséggel és bővérű komédiázó kedvvel, mértéket tartó jellemábrážolással sok derűs percet szerzett a közönségnek Mujkő cigány hálás szerepében. Zdenék Piechula Gül Babája és Jozef Kuchár budai pasája hangban és játékban figyelemre méltó színészi teljesítmény, mindketten erősségei az együttesnek, és ugyanígy megtalálták a mese hangját František Hudek és Jozef Kŕ"pela is. A szombati bemutatón a közönség igen melegen ünnepelte a jelenlevő szerzőt, és lelkes tapsokkal köszönte meg a színészek teljesítményeit is. A forró sikeť arra enged következtetni, hogy ez a fél évszázaddal ezelőtt keletkezett daljáték — amelynek ez volt az első idegen nyelvű előadása — megtalálja az utat nemcsak köztársasánunk többi operettszínpadja, hanem a külföld felé is. Egri Viktor Magyar daljáték nagy sikere azjJLSzínpadon spanyol földön, vagy valami egzotikus, sokszor nem is létező szigeten játszódik le. Annál nagyobb az érdeme az Üj Színpadnak, hogy egy-két múlt századbeli orosz daljátékának sikeres bemutatása után a Gül Babával, ezzel a meséjében és muzsikájában tőrőlmetszett, népi jellegű magyar daljátékkal gazdagította műsorát. František Rell, az Üj Színpad operett-együttesének új igazgatója első itteni rendezésével nemcsak műsorpolitikája helyességét igazolta, hanem bebizonyította azt is, hogy köztársaságunk egyik legjobb operett-rendezője. Munkájának fő érdeme, hogy nem törekedett a daljáték történetének „korszerűsítésére", nem fűszerezte Martos Ferencnek, a szövegkönyv szerzőjének mondanivalóját „vonalas" bemondásokkal, hanem igen helyesen a mese síkján maradt, és azt mind . a belső tartalom, mind a külsőségek szempontjából nagy szakértelemmel tolmácsolta. A daljáték alakjai valóban mintha egy régmúlt mesevilágból lépnének elénk azzal a romantikus pátosszal, amely az érzelem vonalán elég szerencsésen kerüli e- érzelgősséget, a mulattatás vonalán pedig a vaskosságot, a mulattatás olcsó eszközeit. A török hódoltság korában lejátszódó mesének mindössze egy történetileg hiteles alakja van, a Budán élt Gül Baba, a rózsák atyja, akiről a legenda azt tartja, hogy együtt érzett a meghódított és rabláncra fűzött néppel. Martos a legendát a budai hegyek titkos alagútját kereső, Gül Baba rózsáskertjébe tévedő Gábor diák és Leila, Gül Baba leánya szerelmi történetével egészíti ki. A nem nagyigényű, de a mese elemeit szerencsésen keverő játék kitűnő alkalmat ad a zeneszerzőnek, hogy muHogy mennyire helytálló ez a nézet, arról színjátszóink meggyőződhetnek, ha megnézik a bratislavai Üj Színpadon a Gül Babát, Huszka Jenőnek, a magyar operett nagymesterének közkedvelt és nálunk sokat játszott daljátékát. Megállapíthatjuk, milyen erőpróbát kíván a rendezőktől, a színjátszóktól, mennyire megköveteli a színészektől szerepük átélését, belülről valé feltárását, a pártos színész' eredetibb és legjobb magyar daljátékok, mint Kacsóh Pongrác János vitéze, Kálmán Imre Obsitosa, Szirmay Mézeskalácsa, Huszka Jenő Gül Babája igen ritkán vagy egyáltalában nem jutottak ki külföldre. Ennek okát a szövegkönyvnek a jellegzetesen magyar tájhoz kötöttségében, a történetnek és az alakoknak, nemkülönben a muzsikának Ízigvérig magyar mivoltában látom. A Balett-jelenet a Gül Baba második felvonásából ábrázolást, hogy a játék igazi jókedvet, derűt fakasszon, kellemesen szórakoztasson, és ne ragadjon bele csupán külsőségekbe, a mulattatás olcsó formáiba. Emellett ízlést, csínt követel, hogy a játék külsőségeivel, díszleteivel és jelmezeivel is jól hasson, kis színpadokon is lekösse a néző figyelmét és gyönyörködtessen. Elgondolkoztató, hogy éppen a legfrancia, majd a bécsi operett kozmopolitizmusához szokott operettszínházak nem láttak „üzletet" ezekben az erősen népi jellegű daljátékokban, és a múlban szívesebben nyúltak a Haway rózsája, a Leányvásár, a Mosoly országa és más olyan magyar operettek után, amelyeknek története valamilyen elképzelt királyságban, egy dél-amerikai államban, Kínában,