Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-31 / 151. szám, csütörtök

India népe a második ötéves terv nagy feladataira készül A második ötéves tervben megkezdik valamennyi kőolajlelőhely kiaknázását az Indiai Köztársaság területén és ezzel teljesen jedezik India kőolajszükségletét. Képünk a Digbói kőolajmezőt mutatja. A népgazdaság fejlesztésében a második ötéves tervben jelentősen kiveszi részét a mezőgazdaság is. 1960-1961-es években a mezőgazdasági termelés az 1955—1956-os évekkel szemben 18 százalékkal emelkedik. Képünk a Patnai Mezőgazdasági Kutató Intézet dolgozóját mutatja, aki a burgonyapalánták nemesítéssel foglalkozik. A német újraegyesítés csupán a két német állam tárgyalásai útján valósítható meg Grotewohl elvtárs javaslata Bonnak Berlin, május 29. (MTI) — A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának keddi ülésén Grotewohl miniszterelnök kormánynyilatkozatot tett. Grotewohl élesen bírálta a bonni kormány újrafelfegyverzési politikáját, amely a legnagyobb akadály a német újraegyesítés útjában, s a német nép, Nyugat-Németország lakossáqa is mélységesein elítéli és elutasítja. Grotewohl nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a német újraegyesítés elsősorban a német nép ügye, amely csupán a két német állam egymáshoz való közeledése, tehát kizárólag a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság képviselőinek együttes tárgyalásai útján valósulhat meg. A miniszterelnök ebből kiindulva újra javasolta a bonni kormánynak, hogy a két német állam megbízottai üljenek össze s igyekezzenek megegyezésükkel elősegíteni a nemzetközi feszültség további csökkentését, Németország békés és demokratikus újraegyesítését. Grotewohl a következő nyolc pontból álló javaslatott tette a Német Szövetségi Köztársaság kormányának: 1. Állapodjék meg a két állam abban, hogy nem vezet be hadkötelezettséget és korlátozza haderejét; 2. mindkét német kormány követelje, hogy tiltsák meg atomfegyverek elhelyezését Németország területén; 3. tiltakozzék együttesen a két német kormány, valamint a kelet-berlini elöljáróság és a nyugat-berlini szenátus a német szuverenitás olyan formájában történő megsértése ellen, hogy külföldi hatalmak kémközpontokat tartanak fenn Nyugat-Berlinben; 4. Nyugat-Németországban szüntessék meg az antimilitarista, demokratikus és a népek közti barátságért küzdő szervezetek üldözését, szüntessék meg az e szervezetek tagjai ellen folytatott eljárást és bocsássák szabadon az ilyen ügyekben elítélt személyeket; 5. tiltsák be Nyugat-Németországban valamennyi militarista szervezet tevékenységét, tisztítsák meg a nyugat-németországi közigazgatási és bírói hatóságokat a fasiszta és antiszemita elemektől; 6. mindkét német kormány alkosson azonos törvényeket a háborús és faji uszítás üldözésére, valamint a népek közti barátság híveinek védelmére; 7. mindkét német kormány vesse latba teljes erejét a Németország két része közötti kereskedelmi, gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatok kifejlesztésére; 8. elő kell segíteni a két német állam parlamenti képviselőinek és a politikai pártok megbízottainak személyes érintkezését és parlamenti küldöttségek kicserélését. Meg kell szüntetni a ceyloni brit támaszpontokat Colombo, (ČTK). — A Francé Presse hírügynökség colombói tudósítójának jelentése szerint Bandaranaike ceyloni miniszterelnök május 28-án kijelentette, hogy a szigeten levő brit támaszpontok jövőjének kérdésére csak a következőket válaszolhatja: „A támaszpontokat meg kell szüntetni". Bandaranaike miniszterelnök továbbá kijelentette, hogy néhány napon belül levelet intéz a brit kormányhoz, amelyben kifejti e kérdéssel kapcsolatos álláspontját. „Bejelentem a brit kormánynak, hogy országunkban nincs helye sem brit, sem más támaszpontoknak", — jelentette ki Bandaranaike. Jelenleg szó sem lehet arról, hogy a brit támaszpontok kérdését bárkivel is újból megtárgyaljam. Kormányunk már elhatározta, hogy a támaszpontokat meg kell szüntetni." Külpolitikai jegyzetünk Oszd meg és uralkodj A gyarmatosítás történetében ez a jelszó újra és újra visszatér. Valahányszor ég a talaj az idegenek talpa alatt a gyarmatokon, előveszik a régi, százszor is kipróbált fogást. Egymásra uszítják a különböző nemzetiségeket, a különböző vallásúakat, hogy míg azok marakodnak, eltereljék a figyelmet az igazi ellenségről és ők szép csendesen tovább uralkodjanak, sőt még a rend védelmének hazug álarcát is magukra öltsék. Még mindenki jól emlékszik a brit gyarmatosítók indiai „áldozatos tevékenységére", amelynek az lett a következménye, hogy a vallási alapon szított torzsalkodás embertelen viszállyá fajult, százezrek keserves megpróbáltatásához vezetett és végül is India két önálló országra szakadt. Most Cipruson ls kifelé áll a gyarmatosítók rúdja. A katonai terror visszafelé sült el. Minél több embert lecsuknak, annál több a gyarmatosítók ellensége. Elő hát a régi recepttel: Oszd meg és uralkodj! Az önrendelkezési jogot követelő ciprusi görögök ellen uszítják a sziget török lakóit. Üssék-verjék egymást. Ez mégis jobb, mint ha a gyarHibás kalkuláció dent azért, hogy a kommunisták be ne jussanak egyetlen községi, vagy városi képviselőtestületbe sem. A templomi szószék a választási agitáció legjelentőségteljesebb fóruma volt, de ezenkívül is felhasználták a kapitalista rendszer minden választási módszerét. Az egyik római ülébánia ezer lírával vette meg a választási igazolványokat. Máshol élelmiszercsomagokat osztogattak a papok a matosítókat ütik. A Reuter jelentése szerint a Nicosia melletti összetűzéseknek egy halott és 19 sebesült áldozata van. És, hogy a gyűlölködés teljes legyen, a brit katonai hatóságok, — akiket szívből utál a nép —• török tiszteket hívtak meg a szigetre. Lehet, hogy a fondorlatok kirobbantanak: még egy-két összetűzést. Az is lehet, hogy Görögország és Törökország között még jobban elmérgesedik á helyzet, de az aligha válik a nyugati egység hasznára és egyáltalán nem biztosítja a britek Cipruson valő maradását. megígért szavazatokért, sőt a hatóságoknál pénzügyi segélyt is kijártak néhol. De az is előfordult, hogy a földreformkor földhöz jut-: tátott parasztokat megfenyegették, hogy el-* veszik földjeiket, ha .. > Egyszóval az előkészül let alapos volt, de... „ember tervez — isten végez" ... ''alahol hiba csúszott a kalku-' lációba, mert a baloldalt nem érte az anynyira óhajtott súlyos vereség. sz. b. UlllllllBilMlll Lil]ISIIBItHI1lllBIIBflS11BIIBl!lllSillllBllUIBIIBlllllHtHIHlBtlHHTlVI!BIISUBIlBIlBJHIlBIIV1H]lSIHItVltBlllfItllHI •fHlllliBtlVltBtfllfVtTVIHnHlrBIIVilBIlBllIlIVIIlUHIISIlIllIIIKLtltUUBiLKIBtULJBlJlItVmiIBItUl z Olaszországba utazó csehszlovák újságírók kis csoportjának gyors változásban volt részük. Délben Prágában ebédeltek és este már Rómában vacsoráztak. Az indiai Air India International repülőtársaság hatalmas gépe, amely 70 utast szállít, a Prága—Róma közötti távolságot három óra alatt tette meg. A római repülőtér. Szüntelenül felszállnak és leszállnak a legkülönfélébb külföldi vonalak gépei, amelyek Párizsba, Londonba, Bernbe repülnek vagy pedig tovább a Közel- és TávolKelet vidékei felé. A taxi egy negyed óra alatt a Tiberius partján elterülő nagyváros közepébe vitt, az „Örök várost" övező mezők és szőlőkertek barna és zöld színe lassanként eltűnik, a széles, aszfaltozott utcákat sokemeletes városi bérházak szegélyezik. Sok az építkezés, szép, új házakat látunk a város különböző részeiben és majdnem mindegyik házat festői erkélyek, színes zsalugáterek díszítik. — Rómában nincs lakásínség, ellenkezőleg lakásfölösleg van — figyelmeztet bennünket olasz vezetőnk. Bizony ez olyan előny, amelyért Rómát bármelyik európai nagyváros megirigyelheti. A magyarázat egészen egyszerű. A házépítés Rómában spekuláció tárgya, a házak építőit a gyors és jó kereseti lehetőség ösztönzi. Egy szép modern lakásért 40—50 000 lírát kérnek, ami egy munkás egész havi tisztességes bérének felel meg. A repülőtársaság egyik hivatalnoka, akivel beszélgettünk, havonta 70 000 lirát kap kézhez. Vajon megengedhet-e magának ilyen lakást Rómának valamelyik jobb negyedében? Egyszeriben megértjük, miért van annyi alacsony házikó, amelyek a pompás nagy paloták mellett lapulnak és amelyek éppoly jellegzetességei Rómának, mint Nápolynak vagy más olasz városoknak. A nagyváros forgalma óriási. Autő autó mögött oszlopokban halad a utcákon. Róma a turisták metropolisa, akik majdnem kivétel nélkül mmd kerékpáron vándorolnak. Kíváncsian forgatjuk fejünket. Egy kis autó volánja mellett furcsa papi kalpag díszeleg, — a Vatikán valamelyik papja ül ott, az autó mellett két apáca a scootrán, — egy kiskerekű motorkerékpáron. Lám lám. itt is tért hódít a haladás. 4

0 .T S Z O 1956. május 31, UTIJEGYZETEK KÉPEK OLASZORSZÁGBOL Róma látképe a Szent Péter-templomról nézve. Általában a scootrák uralják a várost, mindenütt nyüzsögnek. A nők a hátsó ülésen, rendszerint oldalvást ülnek. A közlekedés aránylag gyor?, bár Rómában kétoldalt lehet előzni és az utcák szélein, amelyek egyáltalán nem mondhatók szélesnek — mindkét oldalon még parkolnak is az autók. Az olasz gépkocsivezetők ügyességét számtalanszor megcsodáltuk. Erre bőven nyílt alkalmunk, mikor autójukkal vagy kis-autójukkal a Nápoly felett emelkedő Vezuvhegy hatalmas szerpentinjein kanyarogtak százméteres szakadékok felett. Az autóutak Olaszországban általában kitűnőek és pompásan vannak karbantartva. Enélkül elképzelhetetlen lenne az Olaszországban lebonyolódó óriási utiforgalom. A Rómából Napoly ba vezető távországúton forgalmivámot szednek. Üzletek és emberek Mint minden turista, mi is legalább futtában megtekintettük a két évezredes építészeti műremek varázslatos kútforrását, a Citta Vatikanot — a Vatikán Várost — megcsodáltuk a Colosseumot, a templomokat és palotákat, azokat a kulturális kincseket, amelyeknek az egész világ csodálattal adózik. De bejártuk az egész várost is, a szűk utcácskákat, ahová nehezen jut el a napfény, sötét, árva mellékágait a ragyogó, színes, hatalmas kereskedelmi útvonalaknak, a Via Nationalenak, a Via Vittorionak. A nagy üzletek áruval zsúfoltak, mindenütt gyönyörködhetik az ember a kirakatok ízléses tartalmában, de úgyszólván a nap minden órájában csaknem teljesen üresek. Még legtöbb vásárlót egy nagy kereskedelmi áruházban láttunk. A római gazdasszonyok inkább a mellékutcákban s a piacokon vásárolják be a szükséges holmikat. Itt olcsóbbak az árak és zavartalanul folyik az alkudozás, míg az áru a kerekes tolókocsiról a háziasszony bevásárló táskájába vándorol. Igaz, a bor, narancs, gyümölcs — a hazai termékek — olcsók, de a hús és egyéb cikkek drágábbak és a gazdasszony minden lirát háromszor is megforgat, mielőtt kiadja. Inkább szorosabbra húzni a nadrágszíjat, spórolni az evésen, hogy több jusson a parádéra — így gondolkoznak a nagyvárosi asszonyok, ezt minden nő megérti. A nagy városokban, Az olasz választásokról még nincsenek végleges eredmények, de azt már meg lehet állapítani, hogy a jobboldal vérmes reményei, hogy teljes vereséget mér a baloldalra, túl optimistáknak bizonyultak, mert a baloldal több mint félmillió szavazattal kapott többet, mint az előző választásokon. Pedig igazán nem lehet a keresztényszocialista párt _,zemére vetni, hogy nem követett el minBliailBMaHaaBllflllBllB11BIIB!IBIlflnaUBllBHBIIBIiBimilBliBllBI»IJBIIBtlBltBnaiiailBtiBliaiIBIIBIIBIIBtlBltaiiaiIflIlBI[BIIBtlBIIBIIBIlBIIBIIBIlBltBII. meghitt kis kávéházakban és büfékben. Csodálatos. hogy abban az országban, ahol minden második, harmadik látogató külföldi országból erkezett, éppen a csehszlovákok örven-i denek megkülönböztetett érdeklődésnek. Mindjárt a repülőtéren a vámhivatalnok fejét csóválja útleveleink láttára: — Csehszlovákiából, lehetetlen! — mondja csodálkozva. Inkább németeknek vagy franciáknak tartott bennünket. Mégis sokat tudnak rólunk még az egyszerű emberek is, akikkel a piacokon vagy kirándulóhelyeken találkoztunk. A haladó újságok tudósításokat hoznak arról, hogyan él Csehszlovákia népe. Számos olasz lap azonban az olvasóknak néha nagyon vegyes történeteket tálal fel, amelyek bizony nem járulnak hozzá a népek közötti megértéshez. Olyanokat írnak, hogy nálunk egyáltalán nincsenek katolikusok, vagy pedig óva intik köztársaságunk látogatóit, mindenféle állítólagos „üldöztetéstől". Rámutathattunk, mily nagy az idegenforgalom Karlovy Varyban, ahol a franciák, angolok és tudja isten, milyen más külföldiek egyáltalán nem aggódnak semmitői. Legjobb érvünk a Lidová Demokrácia jól megtermett szerkesztője volt — azon párt lapjának munkatársa, melynek tagjai a hivők. Csoportunknak ez a részvevője maga is katolikus s így bizonyíthatja, hogy hazánkban vallásszabadság van. Olaszországban sok barátra ' találtunk. Érdeklődtek a Csehszlovákiával való további kereskedelem iránt, szívesen ellátogatnának fürdőhelyeinkre, megismernék Szlovákia szépségeit, mások meg sportolóink nevét ismerik. A Vezuv oldalán húzódó országút építésén dolgozó munkás a beszélgetés folyamán elmondotta az olasz dolgozók fájdalmát: „Sok a munkanélküli nálunk, szakszervezeteink a 30 000 hra havi minimumért harcolnak, sokat kell még építeni a vidékeken. Egyáltalán nem titok, mily nagy a nyomor Olaszország déli részében a földművelő lakosság és a munkások kö-i rében. Barátságban akarunk élni minden országgal. Csehszlovákiát oly ipari országnak ismerjük, mely ezektől a nehézségektől már mentesült." Olaszország haladó erői egyre erősödnek s hangjukat figyelembe kell venniök az Olasz Köztársaság uralkodó köreinek is. Lumir Hrudka Rómában, Nápolyban, Velencében, ahol egy jó kabát néha a jó kereseti lehetőség feltétele, az emberek általában jól és ízlésesen vannak öltözve. A nők háromnegyedes bő kabátokban, szűk szoknyákban, mokaszinnel a lábukon járnak, sokan a legújabb d.vat szerint fésülve, tarkóra hulló hajcsomóval. Az üzletekben feltűnik egy érdekes dolog: sok üzlet a külföldieknek engedményt ad a vásárlásnál. A külföldiek jelentékeny pénzforrást jelentenek az országnak, alkalmazást tízezrek, sőt százezrek számára, belőlük élnek a nagy és a kis szállodák, a tengerparti fürdőhelyek, a korál- és tengercsillag-árusok a velencei Lidón, rájuk várnak az üzletek és a bankok. Vannak Olaszországban barátoink Az olaszok vendégszeretete általánosan ismert és mi ezt teljes mértékben megerősíthetjük. Találkoztunk vele a Rómából Velencébe vivő tiszta vonatokban, amelyek pontosan közlekednek. Az olaszok készsége kísért bennünket a gyönyörű Nápolyban, a