Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)
1956-05-31 / 151. szám, csütörtök
1956. május 31. csütörtök 30 fülér IX. évfolyam, 151. szám. A párttag jogai Pártszervezeteinkben e hónapokban a bírálat jegyében oly széleskörű vita folyik, melyre már hosszú évek óta nem volt példa. Hasonlóképpen komoly és felelősségteljes légkörben ftlynak le a második ötéves terv irányelvtervezetének vitái. A pártszervezetek új, összehasonlíthatatlanul termékeny időszakba léptek. Hatalmas alkotó folyamatról van szó, mely további mérhetetlen erőket, a nép nagy kezdeményezését szabadítja fel, s kétségtelenül hozzájárul a szocializmus további sikeres építéséhez. A CSKP Központi Bizottsága legutóbbi ülésein azt a törhetetlen eltökéltségét fejezte ki, hogy maradéktalanul leszámoljunk azokkal a hibákkal, melyek főleg a személyi kultusszal összefüggésben munkánkban megnyilvánulták. Az SZKP XX. kongresszusa nagy segítségünkre volt a hibák felfedésében. A bírálat és önbírálat útján megszabadulhatunk e hibáktól. A központi bizottság márciusi ülésének határozatában kijelentette, hogy a bírálat leghatékonyabb útja a felülről jövő önbírálat... „Míg nem lépünk a felülről jövő önbírálat útjára — mondja a határozat — az emberek nem hiszik el, hogy a bírálatot és önbírálatot őszintén gondoljuk." És a központi bizottság valóban erre az útra lépett. Ebben az időszakban, mikor a lenini normák érvényesítéséért harcolunk munkánkban, az a fő, hogy minden pártszervben és minden pártszervezetben megvizsgáljuk, hogyan tartják be a párt alapszabályzatát. Tagadhatatlan, hogy a múltban többet törődtek a párttag kötelességeinek betartásával, de csekélyebb figyelmet szenteltek annak, hogyan teremtették meg a feltételeket a párttag összes jogainak érvényesítésére. Emellett alapszabályzatunk jellemző vonása, hogy a párttag fontos kötelességei között felsorolja a valóságban, az elidegeníthetetlen jogok sorát is. így például az a jog, hogy a pártbizottság bármely tagját vagy funkcionáriusát a pártgyűléseken megbírálhassuk, egyúttal az alapszabályzatban minden párttag kötelességeként van lefektetve — az alulról jövő önbírálat és bírálat fejlesztése, a ' munkahiányosságok leleplezése és a megszüntetésükre való törekvés ugyancsak a párttag kötelessége. Az alapszabályzat meghagyja minden egyes párttagnak azt a kötelességet, liogy harcoljon az önelégültség és a sikertől való megszédülés ellen, és hangsúlyozza, hogy a bírálat elnyomása súlyos bűn, mely megengedhetetlen és összeférhetetlen a párttagsággal. A központi bizottság és a párt sajtószerveihez intézett levelek tömege azt bizonyítja, mennyire nyomták el gyakran ezt a jogot, menynyire nem tartották be gyakran ezt a kötelességet. A párt alapszabályzata nem enged meg kétértelmű ügyvédeskedő magyarázatot. Teljesen egyértelműen beszél a jogokról, a kötelességekről és a pártfegyelemről is. Az alapszabályzat kifejezetten kimondja, hogy „a pártban nem lehet kétféle fegyelem, egy a vezetők részére és egy tnásik az egyszerű párttagok részére. A pártban csak egyféle fegyelem van." Hasonlóképpen az a jog, hogy bármilyen kérdéssel és közléssel egészen a központi bizottsághoz lehet fordulni, az alapszabályzatban egyúttal a párttag kötelességeként van lerögzítve. A párttagnak nincs joga eltitkolni a dolgok áldatlan állapotát, nincs joga közömbösen viseltetni a helytelen eljárások iránt, melyek megkárosítják a párt és az állam érdekeit. Mindenkit, aki meggátolná a párttagokat e kötelességük teljesítésében, a párt útján szigorúan meg kell büntetni. Ä párttag alapvető joga közösen dönteni a párt politikájáról, együttműködni a pártpolitika kialakításában — ami annyit jelent, hogy joga van kifejezni az ezzel kapcsolatos nézeteit, aktívan részt venni a kérdések megtárgyalásában, a párt keretében harcolni nézeteiért és határozati javaslatokat benyújtani. Ebből a jogból természetesen nagy felelősség is hárul minden egyes tagra. A párttag sem a gyűlésen, de különösképpen a gyűlésen kívül sem beszélhet a levegőbe, kijelentéseit alaposan és kötelességei meg kell fontolnia a párt feladatainak és céljainak szempontjából, felelősségteljesen mérlegelnie kell szavait és tetteit a párt mindennapi feladatai és az egyes munkahelyek szempontjából. E felelősség tudata nem gátolhatja a párttagokat abban, hogy a pártgyűlésen ne mondjanak el mindent, amit kötelességüknek tartanak elmondani. E felelősség tudatának azonban arra kell vezetni, hogy minden megtárgyalt kérdésből és javaslatból a helyes következtetést kell levonni, vagy megfelelő határozatot elfogadni. Ha mindenki kifejtette nézetét, ha mindenki elmondta tárgyilagos véleményét, akkor a pártszervezet határozatot hoz, melyet a párttagok egyformán, minden vita nélkül teljesítenek és elfogadják munkájuk irányításaként. Sem a párt, sem egyetlen pártszervezet nem válhat felelőtlen vitázó klubbá; a párt nem azért van, hogy tagjai hasznos és helyes határozat nélkül a végtelenségig „tárgyalgassanak". A párt a munkásosztály harcos vezérkara és azért van, hogy a munkásosztály és az egész dolgozó nép követeléseiért dolgozzék és harcoljon, hogy keresztülvigye a munkásosztály akaratát és utat törjön számára. Ezért a pártszervezet és a magasabb pártszerv határozata minden egyes párttag munkája szamára kötelező. Hogy minden párttag helyesen és önállóan gondolja át a mindennapi életben felmerülő kérdéseket, hogy megvédelmezhesse és keresztülvihesse a párt politikáját és határozatait, kötelessége sokoldalúan elmélyíteni műveltségét, mindjobban elsajátítani a marxizmus-leninizmust. E kötelesség teljesítése nélkül egyetlen párttag vagy párttagjelölt sem alkalmahatja és fejlesztheti a pártélet lenini normáit. A párt alapszabályzata erkölcsi törvény. Olyan ember törvénykönyve, aki önként elhatározta, hogy sorsát egybekapcsolja a munkásosztály és annak legöntudatosabb élcsapata sorsával, a szocialista forradalomnak hazánkban való beteljesüléséért folytatott harccal, a szocializmus kiépítéséért és megdönthetetlen védelméért folytatott harccal, olyan ember törvénye, aki önként lépett be az egy nézetet valló emberek, — a kommunisták harcos szövetségébe. A CSKP fő feladatának tartja a szocialista társadalmi rend kiépítését és végcélunk a kommunista társadalom kiépítése. A párt a biztosítéka annak, hogy e fö feladatunkat teljesíteni fogjuk és elérjük végső célunkat. Ezért a párttag mindennapi kötelessége minden irányban védelmezni és őrizni a párt egységét, ami erejének, hatalmának és akcióképességének fő feltétele. A párttagsággal összeférhetetlen a kommunista passzív viszonya a párthatározathoz. A múltban gyakran voltunk tanúi, hogy helyenként a párttagok és egész pártszervezetek passzivitásba estek, mivel nem volt befolyásuk a bizottság döntéseinek és határozatainak kialakításában, nem vonták be őket a munkába, egyes funkcionáriusok nemcsak nem követeltek sok párttagtól aktív munkát, hanem a bírálat elnyomásával és más bűnökkel még akadályozták is munkájuk fejlesztését. A párt akcióképességének ilyen csökkentését és ezzel egységének meggyengítését nem engedhetjük meg többé és nem tűrhetünk ilyesmit. A párt aktivitása és egysége feltételezi a demokratikus centralizmus alapelveinek következetes betartását, s azt,, hogy a kisebbség alávesse magát a többség akaratának, az alacsonyabb szervek elfogadják a magasabbfokú választott szervek döntését. A párt határozataiért és politikájáért harcolni annyit jelent, mint szüntelen kapcsolatban maradni a néppel, s idejében reagálni a dolgozók szükségleteire és kérdéseire, megmagyarázni a pártonkivülieknek a párt határozatai és politikája értelmét. A kommunistánál, a legemberségesebb rendszer harcosánál természetes követelmény, hogy a párttal szemben igaz és őszinte legyen, ne engedje meg az igazság elferdítését és eltitkolását. Nem lehet kommunista az, aki kettős életet akar élni — más arcot visel az elvtársak előtt és mást a magánéletben. (Folytatás a 2. oldalon.) Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Az Állami Gazdaságok České Broay-i igazgatóságának treboveci gazdaságában a cuKorrep i >-gye!ést ú i a iia gépi berendezés seg ítségével végzik. Ez a szerkezet, amint a képen is látható, traktorral vontatható és tizenegy ülőke van rajta, tehát egyszerre 11 sort lehet a szerkezet segítségével kiegyelni. Tizenegy asszony egy nap alatt ilyenformán három hektár cukorrépát egyel kí. A szokott munkaformával ennyi cukorrépa kiegyeIéséhez harminc emberre van szükség. gn Iső ötéves tervünkbe n épült jel Utebnéban a ÍCl korszerű kohászati üzem. A múltban az oravai kohászok már nagy sikere ket értek el, hiszen tavaly a tervet 26 nappal a határ idő előtt teljesítették és 7 és félmillió korona érték ben gyártottak terven felüli árut. Szilárd elhatározásuk, hogy maradéknélkül teljesítik második ötéves tervünk első évében a három és félszeresen megnövekedett feladatokat is. Baloldalt: az istebnéi kohóüzem látképe. Balra lent: a kohóüzem egyik legjobb dolgozója, a 27 éves Ondrej Užek, aki a 4-es számú kemencénél dolgozik. Ond- rej Užeket a „kohóipari minisztérium legjobb dolgozója" jelvénnyel tüntették ki. Lent: Jaroslava Petrmano vá, az üzem kiváló mérnöke munka után szívesen sétál fiával és a nagymamával az új városnegyedben. A Indonéz Köztársaság elnökét MEGHÍVTÁK CSEHSZLOVÁKIÁBA Antonín Zápotocký, a Csehszlovák Köztársaság elnöke állami látogatásra Csehszlovákiába hívta dr. J. E. Achmed Szukarnót, az Indonéz Köztársaság elnökét. A meghívást Ladislav Tišliar mérnök, a dzsakartai csehszlovák ügyvivő e napokban átadta az elnöknek. Dr. Szukarno elnök a meghívást elfogadta. A látogatás szovjetunióbeli látogatásával kapcsolatban valósul meg, melyre 1956 szeptemberében kerül sor. A látogatás pontos időpontját későbben állapítják meg. Csatlakoznak a rózsahegyi gyapotüzem felhívásához A nižnái Orava szövőgyár dolgozói megvitatták és elfogadták a rózsahegyi textilüzem versenyfelhívását, ameiy a munkaszervezés színvonalának növelésére és a termelés irányításának megjavítására irányul. A rózsahegyi V. I. Lenin gyapotüzem mintájára itt is naponta szétírják a tervet az egyes dolgozókra. Bevezetik az egyszerű operatív-technikai nyilvántartást, s ezzel lehetővé teszik a tervfeladatok teljesítésének időbeni ellenőrzését és a hibák gyors eltávolítását. A versenyfelhíváshoz való csatlakozásukat összüzemi kötelezettségvállalással támasztották alá. A CSKP országos- konferenciája tiszteletére vállalták, hogy a második negyedévben a tervet minden dekádban egyenletesen fogják teljesíteni, úgy, hogy az első és harmadik dekád tervteljesítése között a tömlőgyártó részlegen ne legyen 1,5 százaléknál és a vászonszövő részlegen 2,6 százaléknál nagyobb a különbség. Vállalták továbbá, hogy a negyedév tervfeladatait 102 százalékra teljesítik. Ez 43 000 korona értékben jelent több tömlőt. Gyártmányaik minőségének növelésével 6000 koronát takarítanak meg. Az egyenletes tervteljesítéssel igyekeznek jobban kihasználni a munkaidőt és a tavalyi első negyedévvel szemben a veszteség-órákat 25 százalékkal akarják csökkenteni. Amelcsenkova munkamódszerének alkalmazásával 55 százalékkal csökkentik az első minőségi osztályba tartozó vászonban a hibákat, és a 6 B típusú vászonban 10 százalékkal. (W) Vízre bocsátották a ŕojarkov hajót K Komáromból jel^v lentik, hogy tegT jéjrWC^ napelőtt a reggeli TgjjP^^^ft^. órákban a Szovjeti unió számára készülő Pojarkov nevú vontatóhajó sikeresen elvégezte pró-' bautját a Dunán. Ez már a 28-ik folyami vontatóhajó, amelyet a komáromi Steiner Gábor Hajógyárban a Szovjetunió számára készítettek. A Pojarkov hajó építésének időben történt befejezéséhez a legnagyobb mértékben a negyedik szektor munkásai és technikusai járulták hozzá. Több mint 45 tOO koronát kaptak a zöldségért A nagykaposi szövetkezeti tagok 11 hektáron húsz fajta zöldséget termesztettek. A korai zöldség és palánta nevelésére tizenkét melegágyuk van. Már tavasz kezdetén kiültették a korai zöldség első fajtáit és magasan túlteljesítették beadási kötelezettségüket, s ezzel hozzájárulnak zöldségellátásunk biztosításához. A saláta beadását 250 százalékra teljesítették. A jövő héten tizenkét mázsa karalábét, hat mázsa karfiolt és kb. 300 kg hagymát küldenek piacra. Eddig j 45 000 koronát kaptak zöldségért. Cukorrépa-egyelés újfajta szerkezettel