Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-30 / 150. szám, szerda

PÁRTÉLE

T A szövetkezel gyarapodásának kiváló harcosai - az asszonyok Konferencia a csehszlovák-ukrán kapcsolatokról A Csehszlovákia és Ukrajna népei közötti l.aráti kapcsolatok gyökere a régmúlt történelmébe nyúlik vissza. Ezért örömmel fogadhatjuk Ivan Franko, az ukrán nép nagy fia századik születési és negyvenedik halálozási évfordulója alkalmából rendezett jelentőségteljes tudományos konferenciát, amelyet Prešovban rendez a Szlovák Tudományos Akadémia. A konferencia jelentősége annál nagyobb, mivel annak előkészítésén nemcsak nyelvtudósaink, történészeink és más tudományos és kulturális dolgozóink vettek részt, hanem az előkészítést az Ukrán Tudományos Akadémiával szoros együttműködésben végezték. A konferenciát május 28-án nyi-i tották meg. Andrej Siracký akadémikusnak, a Szlovák Tudományos Akadémia elnökének bevezető beszéde után az Ukrán Tudományos Akadémia nevében Jevhen Kirilcsuk olvasta fel az üdvözlő beszédet. A csehszlovák—ukrán kapcsolatok történetéről J. Hrozienčík be-.zélt. Sagiókonferenda L Saillanttai A LASSAN SZEMERKÉLŐ májusi eső elállt, a nap már ragyog az égen, mintha csak a Losonc melletti Rapp község szorgos asszonyait csodálná, hogyan haladnak a dinnye- és dohánypalánta ültetésével. A mezőgazdasági munkákban tapasztalt asszonyok és fiatal lányok egymással versengve harcolnak minden percért. Versenyeznek, ki éri el hamarabb a hatalmas tábla végét. Sok példa mutatja, hogy a szövetkezeti asszonyok és lányok javarésze nemcsak a termelésben, de a közös tulajdon védelmében is megállja helyét. Tudják, hogy a szövetkezet jóval nagyobb eredmény elérésére képes, mint amit a múlt évben felmutattak. Az év elején csak zsörtölődtek, panaszkodtak Ferenc elvtársnak, a falu pártszervezete elnökének, és a Szövetkezet vezetőségét okolták minden hibáért, lemaradásért. A vezetőség először mé;j haragudott is az „elégedetlenkedőkre." Nem látják, milyen nehézségekkel kell megküzdenünk — jelentették ki nem egyszer. Később azonban az EFSZ vezetői is belátták, valóban változtatniok kell a munka megszervezésén, másként kell dolgozni. ELÖSZÖR A FALUSI PÁRTSZERVEZET BIZOTTSÁGA ült össze, hogy megtárgyalja a szövetkezeti tagok panaszait. Amikor a pártbizottság egyik tagja, Kozlák Ferenc, a szövetkezet könyvelője meghallotta, hogy miről készül tárgyalni a pártbizottság, nem sajnálta az időt, fáradságot. Nekiült, s még az éjszakai órákban is számolt, tervezgetett. A pártbizottsági ülésre pontos számvetéssel ment. Úgyszólván fillérre kiszámította, hogy ha gondosabban szervezik meg a munkát, jobban kihasználják a gépek erejét, a jól gondozott répa, dinnye, kukorica és dohány mennyivel több termést hoz majd. Sokan javasolták, hogy a kapásnövényekkel beültetett területet osszák fel a szövetkezet tagjai között, kevesebb lesz a fegyelmezetlenség, a kapkodás. Közismert dolog, hogy ez a munkamegosztás már számos szövetkezetben bevált, Lőrincsík elvtárs mégis úgy vélte, hogy ez náluk nem valósítható meg, mert sok a föld, kevés a tag. Persze, nem számított a falu szorgos asszonyaival, még a párjával sem. Pedig de dolgos egy teremtés, még a köves utat is megkapálja, csak legyen értelme. Szereti a mutatós kelméből csinált ruhát, szép lábbelit, tehát miért ne dolgozna ő is a közösben, ahol megkeresheti az árát. Kézzelfoghatóan, hatásosan érveltek a pártbizottság tagjai. Végül elhatározták, hogy a gépek karbantartására és jobb kihasználására nagyobb gondot fordítanak, és felosztják a kapásnövények gondozását. A Dártbizottság határozata azonban önmagában még nem elég. A földmüvesszövetkezetet a tagok által választott vezetőség irányítja. Ha a pártszervezet kezdeményez, a szövetkezet vezetőségét kell meggyőznie, hogy helyes, jó a határozat. És a vezetőségnek kell kidolgoznia a tervet, ők a gazdasági vezetők. A pártbizottság határozatát a szövetkezeti vezetőség meghányta-vetette és magáévá is tette. De még az sem elég, hogy a terv, a határozat valóra váljék. Szóljanak hozzá azok, akik végrehajtják majd — mondotta a pártbizottság. Annak, hogy milyen mérhetetlen alkotó erő, tettvágy van az emberekben, mennyi ötlet és kezdeményezés, ha a vezetőség a tagok előtt feltárja a helyzetet, ismerteti a terveket, éppen azon a gyűlésen bizonyosodott be, amelyen a szövetkezet tagjai a pártbizottsáo határozatát, tanácsait nemcsak elfogadták, hanem saját tapasztalataikkal, elgondolásaikkal ki is egészítették. Az eredmény nem maradt el. A cukorrépát egy nap alatt rríegkapálták. A palánta-ültetéssel egy órát sem késnek. Tavaly bizony hetekig várt egyik a másikra, közben a földek kapa után sírtak, gazos, gondozatlan volt a határ. Tehát a tavalyinál sokkal jobb, eredményesebb a munka. Uhrin Béla, a helyi nemzeti bizottság elnöke is jókedvű. Sikerült keresztülvinnie, amit terveztek. Szabad idejében kerékpáron járja a határt és segít, ahol éppen szükség van rá. AZ ASSZONYOK BEVONÁSA A MUNKÄBA nem csupán szervezési 2

CJ szO 1956. május 30. feladat. A pártszervezet szüntelen munkájára, a népnevelő felvilágosító szavára is feltétlenül szükség van. Nagy feladat vár azokra a kommunista és pártonkívüli szövetkezeti aszszonyokra, akik már évek óta rendszeresen kiveszik részüket a közös munkából. Az olyan nagyszerű asszonyokat, mint amilyen például Palcsó Anna, Csávnyicky Margit, N^ihály Erzsébet, Hudec Andrásné és sok más, már nem is lehetne távol tartani a közös munkától. Zárszámadáskor büszkén veszik majd át munkájuk gyümölcsét, a ropogós százasokat, a gabonát, a kukoricát, a cukrot és más természetbeni részesedést. A közösben végzett munka öntudatosabbá neveli őket, egyre megértőbb társaivá válnak férjüknek, jobb nevelőjévé gyermekeiknek. Az ilyen asszonyok, ha a pártszervezet lelkiismeretesen törődik velük, a szövetkezet és a közös érkekek legjobb védelmezőivé, agitátoraivá válnak. Joggal háborodtak fel az asszonyok a múlt napokban, amikor Pál Mihály, a dohánytermelő csoport vezetője, nem gondoskodott idejében a palántaültetéséhez szükséges vízről. Pedig két több mint ezer literes és négy kisebb lajt állt a szövetkezet udvarán, s nekik a patakból kellett vizet hordaniok. Világos tehát, hogy a szövetkezetben dolgozó kommunistáknak még többet kell foglalkozniok az asszonyok bíráló szavaival, ami elősegíti a hibák feltárását. Igaz, a a pártszervezet nem nézi tétlenül a fejleményeket a szövetkezetben, de az új munkaszervezés, amely több felelősséget követel minden egyes munkacsoport vezetőjétől, nehezen tör magának utat, nem valósul meg teljes egészében egykönnyen. Fáradhatatlan nevelő munkával, sokszor kemény harccal kell legyőzni a régit. Márpedig az újtól, a személyi felelősségtől való félelem még fellelhető a szövetkezetben. A szövetkezetnek, s ezzel minden egyes tagnak hasznára lenne, ha Palcso elvtárs, az EFSZ elnöke a munkacsoport-vezetőknek ,azt mondaná: „Te ezért, te meg amazért vagy felelős, itt neked kell gondoskodni a tagság akaratának végrehajtásáról." És a szövetkezeti gyűlésen a tagság előtt elmondatná velük, mit tettek, mi a baj, milyen nehézségeik vannak, hol kell segítség. Meg lehet tanítani az embereket a kollektív vezetésre a szövetkezetben, s a személyi felelősségre, a feladatok idejében való teljesítésére. Persze nem úgy, hogy; „Te nem értesz semmihez, majd én megcsinálom helyetted." Fontos, hogy a kommunisták a pártgyűlésen, vagy a szövetkezeti gyűléseken még jobban, mint eddig, buzdítsák az embereket, véleménycserére hívják fel őket és vegyék rá arra, hogy beszéljék ki magukat. Az ilyen gyűléseknek, vagy beszélgetéseknek meglesz az eredménye. Ne szorítsák háttérbe az asszonyok véleményét, könnyítsék meg munkájukat. Káros lenne, ha a szövetkezet előretörő szorgos aszszonyainak jogos kéréseit, véleményeit lebecsülnénk. Az asszonyok látják a csírázó, feltörekvő jót a közösben, de hamar meglátják a rosszat is, ami gátolja az eredményes munkát. És ez így is van rendjén. A jó gazda szereti a földet, amely bőven visszafizeti a lelkiismeretes, pontos munkát, amivel növekszik a munkaegység értéke. A PÁRTSZERVEZETHEZ BIZALOMMAL FORDULNAK az asszonyok, tehát igen fontos, hogy a pártszervezet bizottsága figyelmesebben irányítsa a szövetkezetben újjászervezett pártcsoportot. A pártcsoport a dolgozók között él, ismeri minden egyes párttag és pártonkívüli munkáját, magatartását, gyorsan tud reagálni minden, a termelésben történő eseményre. Ezért léginkább képes arra, hogy közvetlen, személyekhez szóló agitációs munkát végezzen. Most, a növények gondozása idején különösen nagy szükség van erre. Nem kétséges, hogy a falu asszonyai a pártszervezet segítségével, szorgalmas munkájukkal virágzóvá, módosabbá teszik a földmüvesszövetkezetet, boldog és gazdag életet teremtenek családjuk számára. Erdösi Ede. Ion Nistor elutazott Prágából Ion Nistor, a Román Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete május 28-án elutazott Prágából. Távozása előtt meglátogatott néhány csehszlovák vezető személyiséget. (ČTK), Megjelent a Pártélet 10. száma Az új szám vezércikke: Fordítsunk több figyelmet a gazdaságtan propagandájának kérdéseire. A szám tartalma: „A pártmunkás, A burharyi EFSZ krónikájából. A Dokumentumok című rovat közli az SZLKP KB legutóbbi ülésével kapcsolatos anyagot és az ülésen elfogadott határozatokat. A többi rovatok szintén gazdag tartalommal jelentek meg. A MAGYAR ISKOLAÜGYI DOLGOZÓK KÜLDÖTTSÉGE ELUTAZOTT SZLOVÁKIÁBÓL Kedden, május 29-én a magyar iskolaügyi dolgozók 33 tagú küldöttsége elutazott Szlovákiából. Tíznapos tanulmányi látogatásuk során a küldöttség tagjai több kerületünkben voltak és megtekintették az általános- és szakiskolákat, s elbeszélgettek az iskolaügyi dolgozókkal különféle nevelési kérdésekről. NÉGYSZÁZEZER KILOMÉTER ' BALESET NÉLKÜL A baleset nélküli közlekedésért folyó versenyben a legszebb eredményt Jaroslav Vodička, a Csehszlovák Automobil Közlekedés Prága— smíchovi 103-as számú üzemének autóbuszvezetője érte el, aki Csehszlovákiában elsőnek futott be 400 000 kilométert baleset nélkül. A CSISZ'tagok és pionírok már több mint kétmillió facsemetét ültettek ki A CSISZ Központi Bizottságához számos válasz érkezik a facsemeték ültetésére vonatkozó felhívásra. A pionírcsoportok és a CSISZ iskolai szervezetei a május 24-ig teljesített kötelezettségvállalások alapján 2 334 010 erdei facsemetét ültettek ki, 179 919 kg papírhulladékot gyűjtöttek és több mint 3000 madáretetőt készítettek. A Szakszervezeti Világszövetség titkársága új prágai központjában megrendezte első sajtókonferenciáját. Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára ismertette a csehszlovák és külföldi újságírók előtt' a munkaidő csökkentésével kapcsolatos natározatot, melyet a SZj/SZ ez év júniusában a Genfi (Folytatás az L oldalról) lése gyorsabb ütemű legyen, mint az ipari termelés növekedése. Ha ez az állapot továbbra is fennmaradna, komolyan veszélyeztetné a termelést az ötéves terv elkövetkezendő éveiben és kihatna az életszínvonal tartós emelkedésére is. Emellett pedig nem mehetünk el szó nélkül. Az irányélvtervezettel kapcsolatos vita sok ezer javaslatot szült, amelyek alapián kiküszöbölhetjük nehéziparunk fogyatékosságait. Az országos pártkonferencia e javaslatok egyr.émelyikét országos jelentőségüknél fogva valószínűleg besorolja a második ötéves terv irányelveibe. De ettől eltekintve, már most kijelenthetjük, hogy e javaslatok többségét érvényesíteni lehet és kell is közvetlenül az üzemekben, avagy a főosztályok és minisztériumok keretében. Elsősorban ezen gazdasági szervek vezető dolgozóitól függ, hogy ezzel kapcsolatban határozottságot, rugalmasságot és operativitást tanúsítsanak a dolgozók kezdeményezésének felkarolásánál, amely az elmúlt hetekben oly széleskörűen megnyilatkozott. Helyesen járnak el-például az 'ostrava-kar' • Nemzetközi Munkakonferencia 39. ülése elé terjeszt. A SZVSZ elküldte a határozati javaslatot a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Konfederációjának a Keresztény Szakszervezetek Nemzetközi Konfederációjának és ezzel együttműködést ajánlott fel e két szervezetnek. (ČTK). vinai szénkörzethez tartozó Petr Bezruč-bányában dolgozó elvtársak, akik nem elégednek meg csak azzal, hogy a javaslatokat nyilvántartják és a felsőbb szervekhez küldik, hanem azonnal gyakorlati lépéseket tesznek a helyes javaslatok érvényesítésére üzemükben. A bányákban a kezdeményezés iránti ilyen állásfoglalás annál is fontosabb, mivel a nyár már kopog ajtónkon és nemsokára megkérdezi tőlünk: hogyan készültetek fel a nyári hónapokra, amikor a bányászok többsége egymást váltva kiveszi megérdemelt szabadságát? Vajon éppen a második terv küszöbén, amikor a munkaidő csökkentésének gondolata is felvetődött, nem jött-e el az ideje gondoskodni arról, hogy az elmúlt hónapoktól eltérően a nyári hónapokban egyenletesen éš vasárnapi műszakok nélkül teljesítsük a tervet? Népgazdaságunknak erre feltétlenül szüksége van, hiszen az úgynevezett elsődleges energiaforrások teljes 96 százalékát a szilárd tüzelőanyag, vagyis elsősorban a szén képezi. E téren minden ingadozást természetesen a gazdasági ágazatok egész sora érzi meg. I

a nemzeti bizottsági tagokkal. Ezzel kapcsolatban többek között ezt mondta: A helyes irányításban valóban keveset segít a körlevélforma és a diszpécser-szolgálat sem elegendő. Feltétlenül fontos a személyes kapcsolat, az alárendelt szakosztályok és főosztályok ellenőrzése és segítése. A nemzeti bizottságok szakosztályainak és főosztályainak jó munkája nélkül a központi hivatal nem teljesítheti jól reszort-feladatait. A helyes irányítás feltétele a konkrét irányítás, melynek a kerület gazdasági helyzetének ismeretéből kell kiindulnia és a nemzeti bizottsági szakosztályokat ezek alapján kell irányítani. Az utolsó kérdésre, milyen feladatok hárulnak a nemzeti bizottsági tagjaira jogkörük kibővítésével és decejitralizásával kapcsolatban, dr. V. Škoda ezt mondta: A decentralizálás mindenekelőtt azt jelenti, hogy a második ötéves terv feladatainak teljesítésében a különféle fokú nemzeti bizottságok viselnek majd jelentős felelősséget. A nemzeti bizottságok gazdasági-szervezési és kulturális-nevelő funkcióját még sokkal nagyobb mértékben kell kifejleszteni. A nemzeti bizottságok és állandó bizottságaik köré még szélesebbkörű aktívát kell kiépíteni és alapvetően megjavítani a nemzeti bizottságok tagjainak munkáját a választókörzetekben, főleg, ami a választóknak való rendszeres beszámolást illeti... A nemzeti bizottságoknak mind jobban tudatosítaniok kell, hogy erejük nem a nagyszámú apparátusban, hanem a legszélesebb tömegeknek a gazdasági és kulturális építés egyes • feladataiba való bekapcsolásában van. Csak ily módon harcolhatnak a nemzeti bizottságok a bürokratizmus ellen és csak így teljesíthetik a második ötéves .terv nagy feladatait, melyek a CSKP KB-nak a decentralizációval kapcsolatos előkészületben levő határozata értelmében várnak rájujp A nemzeti bizottságok jogkörének kibővítéséért és munkájuk teljes kifejlesztéséért A ČTK munkatársának beszélgetése dr. Václav Škoda minisztereinökhelyettessel A ČTK felkérte dr. Václav Škoda miniszterelnökhelyettest, hogy válaszoljon a nemzeti bizottságokkal, a bürokratikus centralizmus okaival és a nemzeti bizottságok jogkörének kibővítésével kapcsolatos kérdésekre. A ČTK a beszélgetést megelőzően kérdést intézett egyes nemzeti bizottságok elnökeihez és a miniszterelnökhöz intézett kérdéseket e beszélgetések anyagával egészítette ki. Például az első kérdéshez, hogyan javítják meg a munkát ott, ahol az emberekkel való szervező munkát papírpolitikával pótolják, — Jozef Ježek, a Hradec Králové-i KNB elnökének esetével illusztrálta, aki elpanaszolta, hogy az első negyedévben 1250 különféle körlevél és irányelv érkezett a kerületi nemzeti bizottságra az egyes minisztériumoktól. Válaszában dr. V. Škoda ezt mondotta: Az írásbeli utasítások, körlevelek és határozatok özöne a centralizmus rendszerében gyökerezik, mely — mint a CSKP KB határozata kiemeli — nem felel meg a jelenlegi fejlődés szükségleteinek. A nemzeti bizottságokról szóló alkotmánytörvény széleskörű jogkört biztosít a nemzeti bizottságoknak a szocializmus gazdasági és kulturális kiépítésében. Az egyes reszortok irányító tevékenységét azonban olyan részletes előírásokkal korlátozták az egyes ügyek intézésénél nemcsak országos, hanem helyi jelentőségű dolgokban felülről lefelé, hogy ezzel korlátozták a nemzeti bizottságok alkotmánytörvénnyel biztosított jogkörét. A hibák jóvátételét részben a nemzeti bizottságoknak elárendelt gazdasági hatáskör kiterjesztésében láthatjuk, melyben, mint a CSKP KB második ötéves tervre vonatkozó irányelvtervezetéből következik, a nemzeti bizottságok végérvényesen dönthetnek. A tervek és költségvetések összeállításánál az összes helyi forrásoknak és a dolgozók széleskörű kezdeményezésének kihasználása érdekében biztosítani kell a nemzeti bizottságok nagyobb részvételét. A lakásépítéssel és a lakásgazdálkodással kapcsolatos nemzeti bizottsági jogkör kiterjesztésének további kérdésével kapcsolatban a ČTK képviselője felemlítette Ján Jellneknek. a libereci kerületi nemzeti bizottság elnökének kijelentését, hogy a nemzeti bizottságoknak igen csekély befolyásuk van a lakásegységek építésére és azok elosztására. Válasz: A lakásépítés folyamatosságával és a lakások elosztásával kapcsolatos panaszok a nemzeti bizottságok részéről abból erednek, hogy nálunk nagyszámú lakásépítkezési beruházó van. Természetes, hogy a nemzeti bizottságnak, mint az államhatalom szervének döntő befolyást kell gyakorolnia a lakásépítkezésre. A kérdést az általános beruházás intézményének létesítésével fogjuk megoldani... Nézetem szerint a városokban bővíteni kell a nemzeti bizottságok jogkörét a lakásgazdálkodásban, még azoknál a lakásoknál is, amelyeket egyes reszortok építenek, mert a nemzeti bizottságoknak kell gondoskodniok a tanítók, orvosok, kereskedelmi alkalmazottak lakásainak biztosításáról is, kikre a reszortlakások elosztásánál többnyire egyáltalán nem gondolnak. A további kérdésekre válaszolva dr. Škoda miniszterelnökhelyettes beszélt a begyűjtési apparátus eddigi fogyatékosságairól, hangsúlyozva, hogy itt új formákat kell találni az irányításban, melyeknél biztosítani lehet a nemzeti bizottságok teljes befolyását, felelősségük fokozását és egyúttal az egységes országos politikát. Olyan formát kell választant, mely az összes dolgozók mind jobb ellátásához vezet... Ezután dr. Škoda arra válaszolt, hogy a minisztériumok és magasai^ állami szervek keveset tanácskoznak A nagy műnek szilárd alapokra kell épülnie