Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-27 / 147. szám, vasárnap

NEPHADSEREQÜNK A BEKE ORE \ A szorgalmas gyakorlat jó eredménye \ Tavasz a legelön A mezőgazdaságban fognak dolgozni Határvadász-egységünkből a leszerelés után több elvtárs a mezőgazdaságban fog dolgozni, hogy munkájával segítse a második ötéves terv mezőgazdaságunkra vonatkozó feladatainak teljesítését. Papaj, Dórák, Zetek, Suszter, Fejkál, Hermann, Gvosgyák és Suba elvtársak épp olyan jól akarják majd megállni helyliket az egységes földművesszövetkezeteinkben és az állami gazdaságokban, mint jelenleg itt, hazánk határainak védelmezésében. ZALKA JÁNOS, közkatona. Elvtársi segítség • A kiképzési év kezdetén Seszták és Morvái elvtársak nem tudtak lépést tartani a többiekkel. Lemaradtak a tanulásban, mert nem tudták a szolgálati nyelvet. A CSISZ-szervezetben elhatároztuk, hogy segítünk rajtuk. Sokat foglalkoztunk velük. Nehézséget okozott, hogy az elvtársak nem bíztak magukban. Első sikereik azonban visszaadták önbizalmukat. Ma már jól teljesítik feladatukat. Nemrégen kitűnő eredményt értek el az éleslövészeten. Munkánk tehát nem volt hiábavaló. CSISZ-tagokhoz méltóan, becsületesen gondoskodtunk bajtársainkról. Sáfár Sándor, közkatona Egységünk életéből A környékre leszállt az est, amikor Beneš elvtárs szakasza éleslövészetre indult. Eső után volt, és bizony a fiúknak nem volt kellemes a vizes lövészárkokból lőni. Rakéta-világításnál egyenként vették célba a figurákat. Feladatukat mind teljesítették. A legjobbak közé Prokop és Randa közkatonák kerültek. * * * Benáček elvtárs egységének kultúregyüttese a művészegyüttesek és az iskolák közötti versenyen szép eredményt ért'el. E kezdő együttes munkáját az értékelő bizottság jónak találta, és fellépéséért az együttest a .jBarátság" szobrával ajándékozta meg. * * * Alakulatunk egyik egységénél az elmúlt vasárnapon sportdélelőtiöt tartottak. A különféle versenyeken köze! 40 elvtárs vett részt, a legjobb eredményeket a következő elvtársak érték el: Suško közkatona súlydobásban 10,45 m-t; Uhrinčiak közkatona magasugrásban 164 cm-t; Holomčík szakaszvezető 800 m-es futásban 2:14:01 p-et. Mind a három elvtárs megszerezte a harmadosztályú sportképesltést. Gottlieber Ferenc, közkatona. Jó eredményt ért el egységünk a tavaszi gyakorlati idényben. Kellő felkészültség után jó vizsga. Becsületes, kitartó munka, jó parancsnok, összekovácsolódott egység — ez az egész. A vizsga zárónapján megsokszorozódott az akarat. Nem akartunk szégyenben maradni. Nehéz lett volna elviselni, ha a bizottság azt mondta volna, hogy a híradósok nem tudnak menetelni. Nem vallottunk szégyent, dübörgött lábunk alatt a föld. Nemcsak a menet-, hanem a taktikai gyakorlatokban is jó eredményt értünk el. Politikai felkészültségünket is kiválóra minősítették Áttanulmányoztuk a XX. pártkongresszus anyagát, ennek bizonyítékát is adtuk. Egységünket a jó eredményért vörös zászlóval tüntették kl. Most, a nyári gyakorlati idény megkezdése után, még nagyobb erőfeszítésre lesz szükség, hogy minden akadályt le tudtunk győzni. Harci felkészültségünket fokoznunk kell. Mindnyájan tudatában vagyunk annak, hogy nyugati határainkon túl félmilliós támadójellegű nyugatnémet hadsereget szerveznek. Ezért jól fel kell készülnünk édes hazánk boldog jövőjét építő dolgozó népünk megvédésére. Ezért fáradságot nem ismerve látunk a nyári gyakorlathoz, hogy semminemű támadás ne érhessen bennünket felkészületlenül. Már az első két nap folyamán is bebizonyítottuk, hogy erős akarattal a legnehezebb akadályokat is le tudjuk győzni. Jó felkészültségünkkel dolgozó népünk békés építését akarjuk biztosítani Kitüntetett harci zászlónkhoz pedig újabb kitüntetést szerezni. Holod Béla közkatona. ŐSZINTE LEVÉL Katonáink gyakran olyan leveleket írnak hadseregrovatunknak, melyeket maguk sem szánnak közlésre. Ezekben felvetik azokat a problémákat, terveket és eseményeket, melyek közvetlenül személyüket érintik. Ilyen levél érkezett Németh László közkatonától is, mely a következőket tartalmazza. „Tisztelt Elvtárs! Mivel már az idegeimre megy, hogy leveleimre senki sem válaszol, Önhöz fordulok soraimmal. Fogadja tőlem őszinte levelem, amelyben kifejezem érzéseimet, melyek mindennapi életemben kísérnek. Amerre járok, mindenütt a katonaélet egyöntetű üteme kísér. A tanórákon, ahol az oktató újabb és újabb dolgokról beszél, a gyakorlatozáson, ahol a parancsnok fáradhatatlanul magyarázza a gyakorlatok fontosságát és teljesítésük módját. Az élet mindenütt komolyabb gondolkozásra késztet. Társaim között napról napra újabb változások történnek. Hogy mi okozza ezeket a változásokat, nehéz pár szóval megmagyarázni, ezért nem is fogok róla írni. Mielőtt elhagytam volna a családi kört, hogy teljesítsem hazafias kötelességemet és megkezdtem volna a katonai szolgálatot, ezernyi terv szőtte át agyamat. Arra azonban gondolni sem mertem, hogy mint katona tervezzek a távol jövőbe, mert nem tudtam, hogy mivel bíz meg a haza védelme. Ma már egész másképp áll a helyzet. Boldog volnék, ha mint levelező írhatnék arról, mit csinálok és hogyan végzem katonai kötelességem. Mi ért engem e pár hónap alatt, mit •hozott napi életembe, és terveimről, melyek most születtek. Azokról a kellemetlenségekről, melyek néhanéha előfordulnak katonaéletünkben, kiküszöbölésükről és sok-sok apró-cseprő dologról. Katonaéletem ehő igazi óráiról, amikor először ültem a harckocsi vezető-fülkéjében, és az én akaratom szerint ment a vasóriás. Igazi, boldog percek voltak ezek annak ellenére, hogy előtte dorgálást kaptam parancsnokomtól a rossz jelentésért, és utána késő estig a gépkocsik karbantartásával foglalkoztunk, hogy másnap újra teljesíthessük feladatunkat. Altisztté válni nem kis dolog, sőt nagy feladat minden katona számára. Sohasem gondoltam, hogy odajutok, ahol az új parancsnokokat nevelik a fegyelmezett és szorgalmas katonák soraiból. Még mint gyermek arra gondoltam, hogy odajutok, ahol megboldogult bátyám fejezte be katonai pályáját. Ma már azonban nem történhet meg, ami azelőtt megtörtént. A háborúnak nem szabad megismétlődnie! Megérti, elvtárs, mit akarok mondani ebben a pár sorban. Megszerettem bajtársaimat és az itteni életet. Kiváló katonája akarok lenni hazámnak. Nem nagy kívánság, de annál nagyobb fogadalom. Kételkedik bennem ? Majd ha valahol találkozunk, s kabátomon fénylő jelvény lesz, akkor szóljon hozzám a szíve nyelvén. Mondja azt, hogy meglepem önt, mert nem hitte volna, amit lát. Messze jutottam gondolataimmal, átléptem azt a határt, amelyet önmagam állítottam fel. Holnap talán újra visszatérek a biztos útra, amit ebben a levélben elhagytam, de most már búcsznom kell Öntől, kedves elvtárs. Biztosan fogok írni a jövőben is. Németh László, közkatona. I > A szilicei szövetkezet rétjein és legelóin alig szárítja föl a reggeli har-. matot a napsugár, Stefan Máté pásztor már legelteti a sertéseket. A legelöt sárga gyermekláncfű borítja. Százhúsz sertés, legnagyobb részben anyadisznó legel itt, amelyektől a szövetkezeti tagok átlagosan 14 malacot nevelnek. A szilicei szövetkezet az állattenyésztési termelésben a legjobbak t közé tartozik a kerületben: A sertéshúsbeadás félévi tervét már áprilisban k 12 mázsával túlszárnyalták, állami felvásárlás keretében pedig 40 mázsa a sertéshúst adtak el. • Kijavítja-e a múlt hibáit a nagyidai szövetkezet? A nagyidai HNB elnökével, Kerekes József elvtárssal beszélgettünk, mielőtt a második ötéves terv irányvonaláról szóló előadás megkezdődne. Kerekes 1954. novembere óta elnöke . a helyt nemzeti bizottságnak. Előtte • hat elnököt váltottak le. Akár a leg4 több falunak, Nagyidának is megválf tozott az arculata a felszabadulás óta. 4 Több mint 100 új lakóház, 60 teljef sen újjáépítve, korszerű, gyönyörű A kultúrház, körülötte park mutatják az A új élet szépségeit. A volt nagybirT tok helyébe állami gazdaság és közel T kétezer hektáros szövetkezet került, f A mindenki által látható fejlődés • alapján joggal hinnők, hogy a köz• ség vezetése nem okoz nagy gondot, é Véleményünkre rácáfol Kerekes elvk társ. Nagyidán is megtalálhatók az I olyanok, akik megszegik az állam törX vényeit, és nem teljesítik első és legI fontosabb kötelezettségeiket, a be• adást, aminek egyik oka, hogy nincs meg a tervezett állatállományuk. Varga Bertalannak 14 hektár földjéhez csak egy süldője és 5 tyúkja van. Takács Pálnak 14 hektárhoz 2 tehene, 1 kocája és 6 süldője van. Szabói János egy féléves üszőt, 2 süldőt, 10 tyúkot tart 14 hektárhoz. Szabói 1955. január, február és március hónapokban összesen havonként egy-egy liter tejet szolgáltatott be. Most az őt megillető helyen gondolkozhat azon, vajon érdemes-e mányrúdhoz, kiknek előzetes munkája már garancia volt rá, Rogy szembeszállni az ország, a nép, á demokrácia törvényeivel. A szövetkezet is sok nehézségen ment át. 1955 volt az első év, amelyik teljesen ráfizetés nélkül zárult. Ebben nagy része van a pártnak, a kommunistáknak is, hiszen a múlt év őszén a kassai járás pártbizottsága segítséget küldött a faluba. Kihelyezték a szövetkezetbe Jamnicky János elvtársat, ki rögtön rátapintott a bajok eredetére. A párt gondoskodott arról is, hogy jó szakemberek kerüljenek a kormimk , Bo; Nagyidán is jól fognak dolgozni. így került a szövetkezetben a gazdaság élére Buzinkay István agronómus és állatgondozó. A hanyag és spekuláns könyvelő helyébe Zseleznyik Rudolfot választották. A vezetőknek első teendője volt a teljesítmény utáni helyes jutalmazás bevezetése, a mun

J kaegységek pontos elszámolása. Ezek következtében megváltozott a miínkaerkölcs is. Megértették a tagok, hogy a munkakerüléssel, a ló-í gásokkal legelsősorban önmaguknak ártanak. Megindult az építkezés. A többi között építettek eddig egy ser-< tésfiaztatót, egy hizlaldát, két te-! hénistállót, egy juhaklot. Most folyamatban vannak silógödrök, szárítók, sertésistállók, és több más gazdasági épület munkálatai. S. J< A szövetkezet teendői a második ötéves tervben az állattenyésztés fejlesztéséért A NEMZETKÖZI GYERMEKNAP ELŐTT Nemrégen a prágai katonai díszszemlén néphadseregünk tagjai harci felkészültségükről tettek bizonyságot és mint a képeken látjuk, arról is, mennyire szeretik a gyerekeket. Jelenleg a katonák több egységünkben játékokat és emléktárgyakat készítenek fiatal barátaiknak a nemzetközi gyermeknapra. Nem végzik ezt parancsszóra, hanem maguktól, néha a gyermekek megrendelése szerint. Még tavaly történt Hodonínban. Egy hároméves kislány, Hela Hadvigová nagyon szerette a katonákat, de a katonák is szerették őt. Sok verset szavalt nekik és sok-t csevegett velük ez a csöppség. Igényei is voltak. Egyszer repülőt, másszor sárkányt rendelt meg náluk. De biztos, nem ő volt az egyedüli, akinek a katonák szabad idejükben játékokat készítettek, A nagyidai szövetkezetesek az utóbbi időben sokat beszélgetnek a második ötéves terv irányelvtervezetéről. Az eddigi hibákat és eredményeket figyelembe véve kidolgozták a fejlesztési tervet, amely nem könynyű ugyan, de megvalósítható. Az állattenyésztés fejlesztésének és hasznossága növelésének érdekében — ahogy Soltész József zootechnikus elmondja — nagy tervek megvalósítását tűzték ki. Nagyidán az elmúlt évek alatt különösen a tejtermelés volt gyenge. Tavaly 100 tehéntől alig fejtek naponta 170—180 liter tejet s az egy tehénre eső átlagos napi tejhozam 1,96 liter volt. Ezt a gyenge eredményt részben az is befolyásolta, hogy nem voltak istállók s az állatok a tagok istállóiban voltak elhelyezve. A közös istállózás, valamint a takarmány helyes felhasználása után a helyzet megváltozott. Ma már a 150 tehéntől a napi tejhozam eléri a 900 litert is. Havonta 7—8 ezer liter tejet adnak közélelmezésre. A szerződéses beadáson kívül ebben az évben közel -20 ezer liter tejet adtak el szabadpiaci áron. A tavalyi 1,96 literes átlagot már 4,30 literre emelték, s az átlag állandóan növekszik. A tejtermelés növeléséhez nagyban hozzájárult a sablonos pótjutalmazás megszüntetése. A hasznosság utáni jutalmazás bevezetésének úttörői Krisztián Erzsébet, Dubravszky Borbála, Soltész Borbála és Mitró Erzsébet voltak. Ez a négy asszony igazi példaképe a tagságnak. Arvay András elnök büszkélemlékezik meg róluk; i — Sok ilyen asszonyra volna szült* ség a szövetkezetben — mondja a i elnök —, akkor sokkal előbbre volnánk. A nagyidai szövetkezetben 1956-ban 1600 liter tejet terveztek egy tehénre, s ezt 1960-ig 2200 literre akarják emelni. A borjak neve^ lésénél a jelenlegi 70 helyett az öt-! éves terv végéig 80-at fognak fel-' nevelni évente. A szarvamarhaállomány fejlesztésé^ nél a jelenlegi körülményeket és feltételeket figyelembe véve elhatározták, hogy a jelenlegi 301-ről 1960ig 1070-re szaporítják az állományt s a 150 tehén helyett 524-et fognak tartani. Ezzel kapcsolatban 1960-ig 12 marhaistálló felépítését tervezik, így biztosítják az állatok egészséges, kényelmes elhelyezését. Mindezen célkitűzések megvalósításában nagy szerepet játszik a takarmányalap biztosítása. Nagyidán erről sem feledkeztek meg. Az évelő takarmányok hektárhozamát az 1955. év 78 mázsás hozamáról 1960-ig 240 mázsára emelik. Ugyancsak bővítik a takarmányok vetésterületét is. A kukorica-silótakarmány vetését 1960 végéig 500 százalékkal, a szemeskukorica termesztését az 1955. évi vetésterülettel szemben 277 százalékkal, a burgonyát 288 százalékkal emelik. A tavaszi füves keverékek termesztését pedig 450 százalékkal. A felsorolt számok meggondolás tárgyát képezik s a megvalósítás a legnagyobb .odaadást kívánja meg a nagyidaiaktól. Ha azonban az eddigi tapasztalatokat figyelembe veszik s abból levonják a hasznosat, kétségtelenül megvalósítják kitűzött terveiket. K.|