Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-27 / 147. szám, vasárnap

Megkezdődött az Albán Munkapárt III. kongresszusa Tirana, május 25. (ČTK) — Tira­nában május 25-én kezdődött az Al­bán Munkapart III. kongresszusa. A kongresszus a következő pontokac tárgyalja: 1. Beszámoló az Albán Munkapárt Központi Bizottságának működéséről — előadja Enver Hodzsa, a párt Köz­ponti Bizottságának első titkára; 2. jelentés az Albán Munkapárt Központi Revíziós Bizottságának mű­ködéséről — előadó Kocso Tasko, a Központi Revíziós Bizottság elnöke; 3. beszámoló az első ötéves terv teljesítésének eredményeiről — tart­ja Mehmed Sehu, az Albán Népköz­társaság Minisztertanácsának elnöke; 4. jelentés a párt alapszabályainak változásairól — előadja Rita Marko, a párt Központi Bizottságának tit­kára; 5. a párt központi szerveinek meg­választása. Enver Hodzsa beszámolója ENVER HODZSA, az Albán Munka­párt Központi Bizottságának első tit­kára beszédének bevezető részében foglakozott a nemzetközi helyzettel. Kijelentette, hogy az Albán Munka­párt III. kongresszusa a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresz­szusa után ülésezik és hangsúlyozta, hogy a XX. kongresszusnak nagy je­lentősége van a további feladatok ki­dolgozására az Albán Népköztársaság­ban. A Szovjetunió és a szocialista tábor békeszerető politikája döntő tényező a nemzetközi feszültség enyhítésében. Az Albán Népköztársaság békeszerető állam, amely mindenkor a békére és szabadságra vágyott, harcolt függet­lenségéért és nemzeti szuverenitásá­ért. Az albán nép szabadságának és jólétének alapköve szövetsége és ön­zetlen barátsága a Szovjetunióval. Ez a szövetség biztosítja az ország sza­badságát, függetlenségét, szuvereni­tását és szocialista építését. Enver Hodzsa a továbbiakban fog­lalkozott az Albán Népköztársaságnak más államokkal való kapcsolataival. Rámutatott, hogy Albánia 18 európai, középkeleti és ázsiai országgal baráti és diplomáciai kapcsolatokat tart fenn és hogy hasonló kapcsolatokat köt más államokkal is. Enver Hodzsa beszámolt a kultu­rális és gazdasági kapcsolatok bőví­téséről Franciaországgal és foglal­kozott az Albánia és Olaszország kö­zötti kölcsönös kapcsolatokkal. Be­számolt Albánia egyéb kapcsolatairól a többi között 'Görögországgal és az USA-val. Beszédének további részét az Albán Népköztársaság belső helyzetének, az első ötéves terv gazdasági eredmé nyeinek és a második ötéves terv fel­adatainak szentelte. Rámutatott arra, hogy az ipari ter­melés terjedelme 1955-ben 2,8-szer haladta meg az 1950. évi szinvonalat A villamosáram termelése 1955-ben az 1950. évhez viszonyítva ötszörösé re, a fémipari termelés ugyancsak ötszörösére, a faipari 3,5-szeresére és a könnyűipari csaknem hétszeresére emelkedett. Lényegesen megváltozott az albán falu képe. Az első ötéves terv éveiben kivéve az 1951. és 1952. éveket, ami­kor nagy szárazság volt, a mezőgaz­dasági termelés egyre inkább fejlődött, A mezőgazdaságban elért eredmények azonban nem teljesen kielégítőek, még fontos feladatok várnak megöl dásra, amelyeket a párt második kongresszusa tűzött az albán mező gazdaság elé. Az egyedüli út, amely megszünteti Albánia elmaradottságát a mezőgaz­daság terén, a kollektivizáció. Ezen az úton, amelyet Lenin mutatott, ve­zeti pártunk a dolgozó parasztságot, Május 15-én Albániában 694 földmű vesszövetkezet volt, amelyek közül 376-ot ez idén alakítottak. Az Albán Munkapárt és az Albán Népköztársaság kormánya állandóan gondoskodnak a dolgozók anyagi- és kulturális színvonalának emeléséről A nemzeti jövedelem az első öt év alatt csaknem 70 százalékkal emelke­dett. Megszűnt az írástudatlanság felnőtt lakosság körében, jelentősen bővült az iskolák hálózata, s emel­kedett a diákok száma. A továbbiakban Enver Hodzsa rá­mutatott arra, hogy a pártot e tevé kenységében a marxi-lenini elvek ve­zérelték. A párt törhetetlen ereje i tömegekkel való oszthatatlan kapcso lataiban rejlik. Az Albán Munkapárt­nak 1956. április 1-én 41372 tagja és 7272 tagjelöltje volt. Békeszerető dolgozó népünk — mondotta beszédének befejező részé­ben Enver Hodzsa — a szocializmust építi. Hü és hatalmas barátaink vannak, akik szeretik népünket, megbecsülik őt és minden téren segítik. Az albán nép a dicső Albán Munkapárt vezeté­sével erejébe, útjának helyességébe, a szocializmus tábora békeszerető po­litikájának igazságába vetett bizalom­mal, nagy lelkesedéssel halad a szo­cializmus felé. Algériában a harc folytatása elmérgesíti a helyzetet Nehru külpolitikai nyilatkozata Delhi, május 25, (ČTK). — Dzsava­harlal Nehru, India miniszterelnöke interjút adott a Francé Presse hír­ügynökség tudósítójának. Az algériai probléma megoldására irányuló javaslatával kapcsolatban fel­tett kérdésre Nehru azt mondotta, hogy India „tudatában van annak, hogy ez a probléma a francia kor­mányra nézve bonyodalmas." Hozzá­fűzte: „Úgy véljük, hogy a harc foly­tatása csak elmérgesíti a helyzetet." Az indiai miniszterelnök előkészü­letben levő párizsi útjával kapcsolat­ban így nyilatkozott: „Amikor Pineau francia külügyminiszter Indiába ér­kezett, érdekes és hasznos beszélge­tést folytattunk a nemzetközi hely­zetről, ezt folytatni fogom bármikor, ha arra alkalom nyílik". Nehru azután kifejezte azt a meggyőződését, hogy Franciaországi látogatása jő eredmé­nyeket hoz. Rámutatott az India és Franciaország közötti jó gazdasági kapcsolatokra és kifejezte azt a meg­győződését, hogy reméli a kapcsola­tok további fejlődését. A közép-keleti helyzetre vonatkozó la g Nehru kifejezte azt a nézetét, hogy a politikai légkör nyugodtabb, mint néhány hónappal ezelőtt. A maláji szabadságharcosok ellen Peking, május 25. (ČTK). — Az Üj Kína sajtóiroda a szingapúri sajtó hírére hivatkozva jelenti, hogy Abdul Rahman, a Maláji Szövetség minisz­terelnöke a törvényhozó testület má­jus 17-i ülésén „totális háború" ter­vét terjesztette elő a maláji nemzeti felszabadító erők ellen. E terv alapján be akarják vezetni a maláji lakosság élelmiszerellátásá­nak ellenőrzését és a Maláji Szövet­ség fegyveres erőinek megerősítését. Rahman azt is bejelentette, hogy Malájföldön „a rendkívüli állapot" továbbra is érvényben marad és hoz­záfűzte, hogy nem hajlandó felújíta­ni Malájföld Kommunista Pártjával a nyolc év óta tartó háború befeje­zésére irányuló tárgyalásokat. Pineau külügyminiszter nyilatkozata hazaérkezése után Párizs, május 26. (ČTK) — Pineau franr a külügyminiszter május 25-én este repülögéven hazaérkezett és a párizsi repülőtéren nyilatkozott a szov­jet államférfiakkal folytatott tárgyalásairól. Az AFP hírügynökséq jelentése sze­rint Pineau külügyminiszter e tárgya­lásokat nagyon eredményeseknek mi­nősítette és hangsúlyozta azok szívé­lyességét, amely lehetővé tette sok ügy elintézését, bár nem minden problémában értek el megegyezést. Pineau külügyminiszter egyúttal rá­mutatott arra. hogy nem lehetett többet várni a moszkvai tárgyalások­tól. A külügyminiszter ezután a Szovjet­unióban tett utazásának tapasztalatai­val foglalkozott és hangsúlyozta, azt a szívélyes fogadtatást, amelyben őt a szovjet hivatalok és emberek része­sítették. Értékelte azt a törekvést, amelyet a Szovjetunió az életszínvonal emelésére fordít. Christian Pineau prágai látogatásá­val kapcsolatban kijelentette, hogy politikai megbeszélésekre nem került sn r Megemlékezett arról az ebédről, amelyen pohárköszöntök hangzottak el a francia-csehszlovák barátság él­tetésére. A pi%qai Francia Intézet működésének felújításáról Christian Pineau csak annyit mondott, hogy ezt a kérdést a Szokásos diplomáciai úton intézik el. Beszédének befejező részében fog­lalkozott Nehru indiai miniszterelnök­nek Algéria kérdésének megoldására vonatkozó javaslatával, amelyet „nagy­lelkűnek" tart. Kijelentette azonban, hogv Nehru kívánságai és a valóság között sajnos bizonyos eltérés mutat­ftozik. Ismételten hangsúlyozta, hogy nézete szerint nem lehet egy színvo­nalra állítani Marokkó és Tunisz kér­dését Algéria problémáival. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülése A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa május 18—25-én Berlin­ben további ülést tartott. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ezen ülésén megvitat­ták a tagállamok népgazdasága alapágazatai fejlesztése együttmű­ködésének kérdéseit a jelenlegi 1956—1960. évi ötéves terv kere­tében, mégpedig kiváltképp a gép­ipart, az optikai készülékek készí­tését, a kohászati, a vas-, a színes fém-, a szén-, a kőolaj-, a gáz-, a vegyi- és könnyűipart, valamint a mezőgazdaságot illetőleg. /, A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülésén jóváhagyták a termelés terjedelmére vonatkozó ajánlatot, valamint a gépek, beren­dezések, a nyersanyagok, a tüzelő­anyagok és az élelmiszer kölcsönös szállításáról szóló ajánlatot, amelyre nézve az érdekelt orszá­gok megegyeztek. A gépipar és az optikai készülé­kek ipara fejlesztése távlatainak megtárgyalásánál az országok kö­zötti termelés specializálásának kibővítésére és a további technikai ipar biztosítására irányuló intéz­kedéseket dolgoztak ki. Megvitatták a vaskohászat nyersanyagalapjának, mint a vas­érobányászatnak, a szén- és a kokszbányászatnak, valamint a színes fémkohászat nyersanyag­A bolgár ipar sikerei és távlatai Szófia, május 26. (ČTK). — Sztanka Cekova, a Bolgár Népköztársaság könnyű- és élelmiszeripari miniszte­rének helyettese a ČTK szófiai tu­dósítójának interjút adott, amelyben válaszolt a bolgár könnyű- és élel­miszeripar fejlődését és távlatait érintő néhány kérdésre. Kérdés: Milyen fejlődést mutatott a bolgár könnyű- és élelmiszeripar a legutolsó években? Válasz: A könnyű- és élemiszer­ipar nyerstermelése az 1952. évhez viszonyítva 1953-ban 12,8 százalékkal, 1954-ben 17,8 százalékkal, 1955-ben 27,3 százalékkal emelkedett és az 1956. évi terv szerint ez évben 40,8 százalékkal emelkedik. Kérdés: A könnyű- és élemiszer­ipar, mely ágazatában volt észlelhető különösen magas emelkedés? Válasz: A legutóbbi években ki­váltképp a textilipar termelése nö­vekedett. Kérdés: Mely árucikkekben növe­kedik a legnagyobb mértékben a termelés az 1956. évi nemzetgazdasá­gi terv szerint? Válasz: Az 1956. évi nemzetgaz­dasági terv a belföldi közszükségleti cikkek, a cipő-, textil- és élelmi­szeripar egyes készítményei termelé­sének fokozását irányozza elő. Kérdés: Milyen készítményeket szán a bolgár könnyű- és élelmiszeripar ez idén a belföldi piacnak? Válasz: Ez idén gyáraink 300 újfajta konzervet, 200 féle cukorkát és cso­koládékészítményt és 50 fajta szap­pant gyártanak. Ezenkívül 1956-ban. nálunk első ízben megkezdik az au­tógumi gyártását — mind a személy-, mind a teherautók számára — azon­kívül ébresztőórák, önműködő játé­kok és kozmetikai cikkek gyártását. Kérdés: Mely v országokba szállít a bolgár könnyű- és élemiszeripar? Válasz: Könnyű- és élelmiszer­iparunk készítményeit valameny­nyi szocialista országba, továbbá Ang­liába, Ausztriába, Nyugat-Németor­szágba, Svédországba, Törökországba, Görögországba, Egyiptomba, Szíriába, Li' anonba, Ethiópiába, valamint Dél­Amerika egyes államaiba és sok más országokba szállítjuk. alapja fejlesztésének kérdéseit. Fontos szerepet tölt be a tagálla­mok gazdasági együttműködése, az európai népi demokratikus or­szágoknak kőszénnel való ellátása Lengyelországból éš vasérccel va­ló ellátása a Szovjetunióból. A mezőgazdaság fejlesztése táv­lati terveinek megvitatásában kü­lönös figyelmet szenteltek a mező­gazdasági termékek kérdésének,­főképp a gabonatermelés jelentős fokozásával kapcsolatos kérdések­nek. Megállapították, hogy nagy­mértékben szükséges biztosítani a kukorica ültetését. Ugyancsak ki­dolgozták a műtrágyaipar jelentős kibővítésére, valamint a korszerű mezőgazdasági gépek gyártása to­vábbi fejlesztésére irányuló javas­latokat. Tekintettel azon kérdések nagy jelentőségére, amelyek a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai nemzetgazdasága szá­mára szükséges villanyerő bizto­sításával függnek össze, a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak ülése megvitatta és jóváhagy­ta azon munkák programját, ame­lyek célja előkészíteni a tagálla­mok közötti villanyerő kicserélé­sének kibővítésére, valamint a Du­na víziereje komplex kihasználása, sémája kidolgozására vonatkozó ja­vaslatokat. Megvitatták és jóváhagyták a munka szervezésének javítására irányuló határozatokat a gazdasá­gi és tudományos technikai együtt­működése terén a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa tagállamai minisztériumai és központi hiva­talai közötti közvetlen kapcsola­tok kibővítésével. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülésén megfigyelőként részt vett a Kínai Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköz­társaság képviselője. Olaszország ma választ Róma, május 26. (ČTK). — Olasz­országban május 27-én választják meg a községi és tartományi taná­csokat. Megközelítőleg 30 millió vá­lasztó 7141 községben és 79 tarto­mányban választja meg közigazgatási szerveit. A legutolsó 1952. évi választásoktól eltérően az olasz választók az '1956. évi márciusi választási törvény sze­rint szavaznak. E törvény szerint a többségi rendszer csak a tízezer la­kost meg nem haladó községexben, — mely az összes községek 80 szá­zalékát teszi ki, — érvényes. A több mint tízezer lakosú községekben vi­szonylagos képviseleti rendszer sze­rint választják meg a községi köz­igazgatási szerveket. A vasárnapi választásoknak nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert fő­próbának tekintik a közelgő parla­menti választások előtt, mely megmu­tatja az ország erőviszonyait. Olasz­ország Kommunista Pártja a közsé­gek legtöbbjében és valamennyi tar­tományban Olaszország Szocialista Pártjával közös jelölőlistán lép fel. E pártok a választásokon azzal a cél­lal indulnak, hogy demokratikus több­séget érjenek el, amely megoldaná az ország sok fontos problémáját. Tunisz Kommunista Pártjának V. kongresszusa Párizs, május 25. (ČTK) — A pári­zsi l'Humanité hírt közöl Mohamed En­nafa, Tunisz Kommunista Pártja fő­titkárának, a párt V. kongresszusán elhangzott beszédéről. Ennafa kiemelte, hogy a párt IV. és V. kongresszusa közötti időszak­ban a tuniszi nép nagy sikereket ért el hazája függetlenségi harcában. En­nafa összefoglalta azokat a felada­tokat, amelyek Tunisz népére várnak, hogy véglegesen kiküzdje és megszi­lárdítsa nemzeti függetlenségét. A főtitkár hangsúlyozta a munkásosztály és a néptömegek szegény rétegeinek szilárd egységét. Nem lehet állandó békét és biztonságot elérni, amíg nem vetjük a történelem szemétdombjára a gyarmatosítás utolsó maradványait Szukarno New York-i beszéde New York, május 26. (ČTK). — Szukarno, Indonézia elnöke a New York-i városházán a külpolitikai szö­vetség által rendezett gyűlésen be­szédet mondott. Szukarno kérte, hogy Indonéziát támogassák a világbéke megszilárdítására és az országok kö­zötti barátságos együttműködésre irá­nyuló politikájában. Népünk érdeke megkívánja — mondotta Szukarno —. hogy külpolitikánk fő célja a vi­lágbéke megőrzése és megszilárdítása legyen. Indonézia elnöke hangsúlyoz­ta továbbá, hogy az ellentéteket nem lehet háborúval megoldani, mert a háború elpusztítja az embereket, akik semmi rosszat sem cselekedtek. Szukarno a továbbiakban rámutatott arra, hogy Indonézia politikáját nem lehet semlegességi politikának tekin­teni, mert a célja az, hogy az el­lentétek megoldására és a feszültség enyhítésére törekedjék. Azt a néze­tet valljuk, hogy a világ két táborra valő osztottsága nem az emberiség egységéhez vezető út. Az elnök megjegyezte, hogy a ban­dungi konferencia gyakorlati példája volt annak, hogyan kell érvényesíte­ni Ázsia és Afrika országai független és aktív külpolitikáját Hangsúlyozta, hogy ezek az országok, amelyek tag­jai az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének a béke megszilárdítását és a megértést kívánják valamennyi or­szággal. Az egyik ország uralma a másik felett, az egyik nép hatalma a másik nemzet felett, az elégedetlenség alap­vető oka a világban. Évszázadunk­ban, mely az ázsiai és afrikai nacio­nalizmus, a nemzeti függetlenség tö­rekvésének évszázada, nem lehet ál­landó békét és biztonságo. elérnünk, amíg nem vetjük a történelem sze­métdombjára a gyarmatosítás utolsó maradványalt a fasizmussal, a feu­dalizmussal, a rabszolgatartással és a múlt többi szemétjével együtt. Az arab országok Algéria ügyét a Biztonsági Tanács efé terjesztik New York, május 26. (ČTK) — Az 1 ország a javaslat ellen szólalt fel. Az arab országok küldöttei az ENSZ má­jus 25-i ülésén az afrikai és ázsiai országok csoportja többi tagjainak tu­domására adták, hogy Algéria kérdé­sét a Biztonsági Tanács elé terjesz­tik. Az arab országok hét küldöttségé­nek javaslatát támogatja Pakisztán, Ceylon, Afganisztán és Irán is. Török­NÉHÁNY SORBAN PHENJANBAN MÄJUS 25-ÉN vé­get ért Korea Egységes Demokratikus Hazafias Frontja Központi Bizottsá­gának bővített ülése. Az ülés elha­tározta, hogy felhívást intéz Észak­és Dél-Korea politikai pártjaihoz és szervezeteihez egy közös értekezlet összehívása ügyében. A felhívás tel­jes mértékben támogatja a Korea bé­kés egyesítésére vonatkozó nyilatko­zatot, amelyet Korea Munkapártja a III. kongresszuson jóváhagyott. (ČTK). BUENOS AIRES helyi közlekedési vállalatának alkalmazottjai május 23-án bérsztrájkba léptek. A rendőr­ség erőszakos intézkedéseket hajtott végre és 365 dolgozót letartóztatott. Az intézkedések arra kényszerítették a sztrájkolókat, hogy a sztrájkot ab­bahagyják. (ČTK). A VIETNAMI NÉPI HADSEREG fel­kérte a Nemzetközi Felügyelő- és Ellenőrző Bizottságot, hogy vizsgál­ja ki a leszerelési övezetnek dél­vietnami fegyveres erők által tör­tént megsértését. A vietnami népi hadsereg levelében rámutat arra, hogy a dél-vietnami egységek 1955 augusztusától 1956 februárjáig 7£> támadást intéztek, amelyek során hat személy életét vesztette, 171 megse­besült és több mint 500 személy fog­ságba került. (ČTK). PENANG MALÁJFÖLDI kikötőben május 25-én este eredményesen be­fejeződött 1500 kikötőmunkás három napig tartó bérsztrájkja. (ČTK). KAMBODZSA volt miniszterelnöke, Norodom Szihanuk herceg május 25-én Athénből Párizsba érkezett. (ČTK). ázsiai és afrikai országok csooor'já­nak többi küldöttei eddig még nem nyilatkoztak és várják kormányuk utasítását. Az AFP hírügynökség közlése szerint az arab országok küldöttei azzal in­dokolják határozatukat, hogy az ügyet a Biztonsági Tanács elé ter­jesztik, és nem várják be az ENSZ közgyűlésének ez idei ülésszakát, hogy Algériában a helyzet elmérgesedett és múlhatatlanul szükséges az ENSZ beavatkozása. Az ázsiai és afrikai országok ENSZ­beli csoportja június 5-i ülésén ismét megvitatja e kérdést. BERLINBEN a Komikus Opera Szín­házában Dvofák „Rusalka" című ope­rájának május 24-i előadásával a prágai Nemzeti Színház művészei be­fejezték vendégszereplésüket a Né­met Demokratikus Köztársaságban. (ČTK) PERU ÁLLAM LIMA, Arequiapa és Cuzco városaiban 13 ezer textilmun­kás bérsztiájkba lépett. Lima fővá­rosban 53 textilgyár beszüntette a munkát. (ČTK). 0 j s 7 <"> 1956. május 27. \

Next

/
Thumbnails
Contents