Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-24 / 144. szám, csütörtök

VdJg lno\'t ÍM ii egyesüljetek! ÜJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. május 24. csütörtök 30 fillér IX. évfolyam, 144. szám. NEPONK ÉRDEKÉBEN Nincs olyan hely a köztársaság­ban, ahol a második ötéves terv irányelvtervezetének közzététele után ne indult volna élénk vita mindazzal kapcsolatban, ami ezzel a tervezettel összefügg. Azt mond­hatjuk, az üzemek és falvak dol­gozód tanácskoznak kormányukkal, a gazdasági szerveikkel, hogyan lehetne a legjobban teljesíteni a népgazdaság továbbfejlesztésének tervét, hogyan lehetne még job­ban felvirágoztatni országunkat. Mi sem bizonyíthatja jobban, mint éppen ez a tény azt a szakadék­szerű különbséget, amely a mi or­szágunk és a tőkés országok kö­zött van. A mi országunkban a nép dönt a jövőről. Vajon feltéte­lezhető-e, hogy egy burzsoá mi­niszter elmegy az üzembe és ott a munkásokkal megvitatja kormá­nyának öt évre szóló gazdasági politikáját? Hiszen ez a miniszter, ha lelkiismeretes, nem mondhat­na semmit sem arról, milyen lesz a gazdaság helyzete mondjuk egy fél év múlva, nemhogy öt év múl­va. A sorozatos demonstrációk és sztrájkok azt bizonyítják, hogy a munkások elitélik a burzsoá kor­mányok gazdasági politikáját. A mi munkásaink minisztereik­nek a gyűléseken nemcsak olyan dolgokat mondanak, amelyek kel­lemesek. Egészen más jellegű kérdésekről van itt szó. Ilyen és hasonló kérdésekről: „Miért kell ezt, miniszter elvtárs, négy ív pa­pirosra írni, mikor erre teljesen elég volna egy ív is? Miért kell valamilyen kis alkatrész miatt Prágába utaznom, amikor azt Par­dubicében is megkaphatom? Miért kell ezzel az üggyel a miniszter­helyettest felkeresni, amikor ezt megoldhatná üzemünk igazgatója is." A dolgozók azért bírálnak, azért tárják fel a fogyatékosságo­kat, hogy a fejlődés gyorsuljon, csökkenjenek a kiadások, meggá­toljuk a veszteségeket, s kiküszö­böljük a munkalelkesedést letörő jelenségeket. A nyílt önbírálat, a rendetlen­ség és hanyagság bírálata az iga­zi, gazdag szavak — ez .jellemzi a második ötéves terv irányelvter­vezetével kapcsolatos vita eddigi lefolyását. Sok minden bizonyítja népünk politikai fejlettségét. De mindennél beszédesebb bizonyíték éppen ez óriási mozgalom, amely most üzemeinkben kibontakozott Vajon lehet-e kifejezőbb bizonyí­ték ennél, amely arról tanúskodik, hogy népünket minden érdekli, minden, ami országunkban törté­nik. A vita nagy méreteiről ta­núskodnak a dolgozókkal megtö­mött műhelyek, klubok, az üzemi kultúrházak termei. A politikai fejlettséget igazolja a felszólalások tartalma. Igen kevés az olyan meg­jegyzés, amely ne érdemelné meg a fontolóra vételt. A vitázok dön­tő többsége bírálatával segítséget akar nyújtani a fogyatékosságok kiküszöbölésében. Ez a bírálat azt igazolja, hogy az emberek a saját ügyüknek tartják az irányelvter­vezetben feltüntetett messzeható és bátor távlatokról való gondos­kodást. És ez az irányelvtervezettel kapcsolatos vita legnagyobb pozi­tívuma. Az irányelvtervezet szá­mít arra, hogy a második ötéves terv feladatait csak akkor telje­síthetjük, ha valamennyien latba vetjük tudásunkat és erőnket, ha a nyílt vita. a nézetek és tapaszta­latok megtárgyalása során kitűz­zük a megvalósítás útját. Habár a beruházások óriási méretűek az első ötéves tervhez viszonyítva, mégis a feladatok nagy részét csak úgy oldhatjuk meg, ha további tar­talékokat tárunk fel elsősorban az egyes ken. Kétségtelen, hogy a második öt­éves terv feladatainak teljesítésé­hez szükséges tartalékok feltárása sokkal nehezebb feladat,. mint az első ötéves tervben volt. Ahol ak­koriban minden különös fáradság nélkül lehetett feltárni ilyen tarta­lékokat, ott most már mélyreha­tóbb körültekintésre van szükség, éspedig különféle szempontokból. Hiszen tartalékot jelent például a szakminősítés fokozása is. Ha nö­velem szaktudásomat, jobban tu­dom elvégezni ezt vagy amazt a termelési folyamatot, jobban ki­használom a gépet, csökkenteni tudom a selejtet és másoknak is meg tudom mutatni a nagyobb tel­jesítmény felé vezető utat. A tar­talékok feltárása egyben új utak keresését is jelenti, amelyek segít­ségével emelhetjük technikánk színvonalát. Ezzel kapcsolatban nem árt, ha felemlítjük a párt és a kormány határozatát a cseh­szlovák népgazdaság műszaki színvonalának emeléséről, amiről sokhelyütt elfeledkeznek s ami jó segítséget nyújt arra, hogy üze­münkben, munkahelyünkön ez irányban megtaláljunk és kihasz­náljunk minden lehetőséget. A ter­melés további növelésének nagy tartaléka még ma is a munka meg­szervezése. Az irányelvtervezet megvitatása ezért jó alkalmat nyújt arra, hogy mélyrehatóbban megvizsgáljuk az üzemben fenn­álló helyzetet. Ott, ahol munka­erőt, embereket és sokszor feles­leges idegeskedést takaríthatunk meg, gondoskodnunk kell e fogya­tékosságok gyors kiküszöböléséről. Dolgozóink politikai fejlettségét bizonyítja egyben az is, hogy nemcsak a saját munkahelyük problémáihoz ragaszkodnak gör­csösen, hanem érdeklik őket más üzem, vállalat, a főigazgatóság, avagy a minisztérium kérdései és megvitatják azokat a feladatokat is, amelyeket a vállalat, avagy az egész iparágazat kapott. Értékes az, hogy többnyire helyesen látják meg a hibákat, amelyek következ­ményeit az üzemek sínylik meg. Különösen az üzemi és vállalati igazgatóságok jogkörének, a fő­igazgatóságokkal és más gazdasági szervekkel való kapcsolatoknak a kérdéseit vetik fel. Az ezzel kap­csolatos megjegyzések abból a ta­pasztalatból erednek elsősorban, hogy a tervezés eddigi szervezése és módszere nem felel meg, hogy az igazgatók jelenlegi jogköre nem elégséges, hogy a túlméretezett centralizálás következtében hiá­nyos az anyagi ellátás és hibás a munka jutalmazása. Az e szaka­szokon mutatkozó fogyatékosságok kiküszöbölése hozzájárul a CSKP KB-nek az állami és gazdasági apparátus bürokrácia mentesítésé­re vonatkozó április 19-i határoza­tának teljesítéséhez. Természetesen a vitában többet kellene foglalkozni azzal, hogyan lehetne leegyszerűsíteni az ügy­menetet. A legegyszerűbb eszköz, s az első dolog, amire az ember ráhibáz, az, hogy csökkenteni kell a dolgozók számát ott, ahonnan túlméretezett számú különféle utasítás és irányelv indul vándor­útjára. De ez csak az érem egyik oldala. A másik oldal az, hogy meg kell változtatni a munka egész rendszerét, módszereit és szervezését, éspedig elsősorban olyan munkáknál, amelyek meg­követelik az alkalmazottak na­gyobb számát. Az ilyen kérdések­kel kapcsolatban már a múltból rendelkezünk tapasztalatokkal. Csak emlékezzünk vissza az első ötéves terv második felében meg­kezdett akcióra. Ekkor különösebb nehézség nélkül 77 ezer dolgozó­val, vagy talán még többel csök­íFolvtatás a 2. oldalon) Nemzetgyűlésünk küldöttsége visszatért Jugoszláviából A mlyhicei szövetkezet állatgondozói 5 messzi kör• nyéken híresek kiváló eredményeikről, amelyeket a tejhozam növelése terén értek el. Jobboldali képünk a Kiváló Munkáért kitüntetés viselőjét, Margita Smižan­skát mutatja be, aki 14 fejőstehéntől tavaly 30 240 li­ter teiet fejt. Férje, aki vele együtt dolgozik, a mező­gazdaság legjobb dolgozója jelvény viselője. A mlynicei EFSZ törődik a szárvasmarhaállomány feltöltésével is és példásan gondoskodik a borjúkról, amelyek közül tizennégyet Steiman-féle ólakban nevel­Teljesítik az exportszállítmányokat Az Egyesült Acélgyárak vállalat kladnói Konyev-üzemének dolgozói már hat hónapon át pontosan és se­lejtmentesen teljesítik az export hengerelt áru gyártását. Az export' célokra szolgáló gyártmányokat már a nyersacélöntésnél külön megjelölik és azután pontosan ellenőrzik és fi­gyelemmel kísérik a gyártás összes fázisaiban. A szállítási határidők betartása to­vábbi fogyasztópiacokat nyitott szá­munkra, főleg Indiában és az arab államokban, ahol a piacszerzésért folytatott harc az' utóbbi időben kü­lönösen éles formákat öftött. A „virginiai arany" Teret hódít a kukorica Szlovákia északi járásaiban is, ahol régente a kukorica termesztését el­képzelhetetlennek tartották. A sabi­novi kísérleti állo­más tapasztalatai ugyanis bebizo­nyították, hogy a kukorica ezen a vidéken is évről­évre jó termést hoz, a korai faj­táknak a szemtermése is beérik. Hálás növény a kukorica, sokszoro­san megfizet a termelők munkájáért. Ott, ahol egy hektárról 20 mázsa bú­zát takarítunk be, 40 mázsa szemes kukoricát termeszthetünk. Míg 20 má­zsa búzát 2000 koronáért értékesít­hetünk, 20 mázsa kukorica ugyancsak értékesíthető legalább ugyanannyiért, a fönnmaradt 20 mázsa feletethető a sertésekkel. Ennek a mennyiségnek feletetése 400 kg súlynövekedésnek felel meg, melynek pénzértéke 6000 korona. Ez az oka annak, hogy a kukorica termesztése egyre nagyobb tért hódít Szlovákia északi járásaiban is. A sze­mes kukorica és a siló biztos alapja az állattenyésztési termelés növelésé­nek, a nagyobb jövedelem elérésének. (m) 120 OOO kilométer villanymozdonyon František Jahoda és Jozef Dzedzina mozdonyvezetők, az iglói mozdony­csarnok dolgozói e napokban az Ig­ló—Zsolna villamosított vasútvonalon lefutották az első 120 000 kilométert. Dzedzina mozdonyvezető és mun­katársai, Štefan Tauber és JánPetrok kitűnően elsajátították a villanymoz­dony kezelésének technikáját Is a villamosított vasútvonal mozdony­vezetőinek egész kollektívájában ä legjobban karbantartott mozdonnyal rendelkeznek. A mozdony példás kar­bantartásával az 5000 kilométer utáni ellenőrzés idejét 15 000 kilométerrt hosszabbították meg. Dzedzina moz­donyvezető kollektívája a CSKP or­szágos konferenciája tiszteletére kö­telezettséget vállalt, hogy önhibából bekövetkezett üzemzavarok nélkül 50 000 kilométert tesz meg. A Gombai Állami Gazdaság dolgo­zói több mint 50 hektáron ültetnek dohányt. Egy hektárra 33 ezer virgi­niai arany dohánypalántát ültetnek. A dohánytermelő-csoport egyik leg­fiatalabb és legszorgalmasabb tagját, Szabó Margitot mutatja be képünk. Szerdán, május 23-án visszaérkezett Prágába a .Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlésének küldöttsége, mely Mose Pijadenak, a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság nemzetgyűlése elnökének meghívására Jugoszláviá­ban tartózkodott. A küldöttséget Zde­nék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke vezette, a küldöttség tagjai voltak: Jozef Való és Andrej Žiak, a nemzet­gyűlés alelnökei, továbbá a Nemzet' Front összes pártjaiból további 11 képviselő. A feldíszített ruzyni repülőtéren dr. Václav Škoda miniszterelnökhelyettes dr. Alois Neumann postaügyí minisz­ter, Josef Rajtmajer kohóipart és ércbányaügyl miniszter, Anežka Hodi­nová-Spurná, dr. Dionýsius Polanský és Antonín Fiala, a nemzetgyűlés al­elnökei, dr. Ladislav Šimovič külügy­miniszterhelyettes, Ladislav Novák, a köztársasági elnöki iroda vezetője, Adolf Svoboda,. Prága főváros polgár­mestere, Ladislava Klenhová-Bessero­vá képviselő, a Nemzeti Front KB titkára és a politikai élet más vezető tényezői üdvözölték a küldöttség tag­jait. Az üdvözlésnél jelen volt Ivan Vej­voda, a Jugoszláv Szövetségi Népköz­társaság rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete a nagykövjtség tag­jaival. c/t. fti/iirái népművészeti verseny A handlovai Baník üzemi klub kollektívájának igye­kezetét és szép műsorát a nyitrai tejüzemek dolgozói, O.yönyörü virágkosárral hálálták meg. A napokban bonyolították le Nyitrán a népművészeti együttesek össz-szlovákiai versenyét. A handlovai Ba­ník üzemi klub művészcsoportja Jánošíkról szóló le­gendákból összeállított műsorral lépett fel.-

Next

/
Thumbnails
Contents