Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-20 / 140. szám, vasárnap

Q gy szent sía íiszfika Tudom, hogy a statisztika fontos. Hány százalékkal termelünk már ma többet, mint tegnap? Mennyi a szén? Hogy csökken a halálozások száma? Mennyit költünk a behozatalra és hány százalék legyen a norma? Én a számokhoz nem sokat értek, az én statisztikám ilyen forma: Hazamegyek a falumba, s látom, hogy hat ú] házra húzzák a tetőt: Mozi is épült és Balog bácsi fiatalabb, mint volt tíz év előtt. Hogy a sok nyomorult ember eltűnt, ki az ételt hiába leste, s cipötlen rongyos ruhájú koldus — bárhogy keresem — nincs köztük egy se. Hogy -ingórugós kocsikban tolják fiatal mamák a gyerekeket, kezükbe krémes süteményt nyomnak, s még unszolják is őket: egyetek! Hogy Kovácsné mosógéppel mossa a ruhát. A Jóska motoron robog. Hogy a csősz tudja jól. fekély én az orvos segített, nem az angyalok. Hogy a könyvtárban roskadnak a könyvek, hogy promoválták a primás fiát, hogy... de tovább minek is mondjam, én így csinálom a statisztikát. Simkó Margit N E ľ M AD S E RE QO N K A BÉKE ÖRE Megvitattuk az ötéves íerv irányelveit (Levelezőnktől) Alakulatunk párt­szervezetének legutóbbi ülésén meg­vitattuk pártunk Központi Bizottságá­nak a második ötéves tervre vonat­kozó irányelveit. A vitában Gergel elvtárs hozzászólt a tervezett vasútépítéshez és javasol­ta, hogy az ötéves tervbe vegyék fel az ólubló— orlovi vasútvonal kiépíté­sét, mivel az ottani lakosságnak a gyér autóbuszközlekedésen kívül nincs más közlekedési lehetősége. E feladat teljesítését megkönnyíti, hogy a töltés már régen elkészült és a hídszerke­zeteket is már régebben felszerelték, csak a sínpárokat kellene lefektetni. A többi felszólaló az utászszerszá­mok és gépek kíméléséről, valamint alakulataink különleges építőfeladatai­ról vitázott. Halálának 450 éves évfordulójára A z Atlanti-óceánon túli nagy földrajzi felfedezések kez­dete a genovai eredető tengerész, Kolumbus Kristóf nevéhez fűződik. Kolumbus felfedező útjai idején — a 16-ik század elején — a feudaliz­mus korszaka Nyugat-Európában már letűnőben volt. Nagy városok kelet­keztek, az európai államok és más Európán kívüli országok között élénk kereskedelem fejlődött ki. Általános fizetési csereeszköz akkor már a pénz volt. melynek következtében az arany kereslete erősen emelkedett. Európa azonban a nemes fémekben va­ló aránylagos szegénysége folytán nem tudott' megfelelő ellenértéket adni a Keletnek fényűzési cikkekért, fűsze­rekért. Az érdeklődés mindinkább Kelet-Ázsia, elsősorban India felé fordult, melyről tudták, hogy a fű­szerek és arany hazája. Csakhogy az Indiába vezető szárazföldi utat a törökök tartották megszállva, akik akkor Kis-Ázsiában és az Arab-félszi­geten, sőt az európai szárazföld nagy részén uralkodtak. A portugálok, akik a Pireneusi fél­szigeten lerázták magukról a mórok uralmát, Afrika nyugati partjain dé­li irányban keresték az utat. Elérték az Aranypartot, a Jóreménység fokát. A többi népeknek egyetlen, nyugati irányú tengeri út állt szabadon. Ek­kor már létezett az iránytű és a ha­jóépítés terén is bizonyos haladást értek el. Kolumbus arra a nézetére építette fel tervét, hogy a Föld gömbölyű és Indiát elérheti a Nyugati-óceánon keresztül. Előbb II. János portugál irálynak terjesztette be tervét. Ami­r ezt elutasították, felesége halála 9-évi tartózkodás után elhagy­'ortugáliát és Kasztiliába (Spa­^olország) költözött. Azonban itt -em talált mindjárt megértésre, mert spanyolok éppen a mórok elleni elszabadító háborúban vettek részt. Csak az utolsó Pireneusi félszigeten levő mór erődítmény, Granada eleste után, 1492 áprilisában hagyták jóvá Ferdinánd spanyol király és felesége Isabella, Kolumbus tervét. Kolumbus­nak admirálisi és alkirályi címet, a zsákmány egytized részét és egyéb előnyöket ígértek, ha új országokat fedez fel. Ténylegesen azonban eze­ket a jogokat csak akkor erősítették meg, amikor az első sikeres útjáról v'sszatért. 1492. augusztus 3-án Kolumbus parancsnoksága alatt három vitor­láshajó 9"Ó tengerésszel útnak in­dult, hogy Ázsia helyett elérjék a mai Bahama és Nagy Antillák szi­getcsoportjait, melyek mögött az ad­dig ismeretlen hatalmas földrész te­rült el, melyet csak Kolunbus ha­lála után fedeztek fel. Kolumbus meg volt győződve arról, hogy ismeretlen szigeteket fedezett fel India közelé­ben. Ez a tévedés még ma is az elnevezésben fennáll, mert a szige­teket Nyugat-Indiának, a lakosságot pedig Indiánoknak nevezik. Kolumbus négy utat tett meg, melyeken Kubát, Haitit, Jamaicát, Portoricót, Trinida­dot és sok más szigetet fedezett fel. Az új területek sok kalandort csábítottak és csakhamar erőszakos földelfoglalásokra, az indián őslakos­ság kiirtására került sor. Kolumbust, viszatérve harmadik útjáról, meggyanúsították, hogy nem teljesítette fő feladatát, India eléré­sét nyugati irányban, amiért meg­láncolva Spanyolországba küldték és börtönbe vetették. Később ugyan felmentették, de magas állását már nem nyerte vissza. Meghalt 450 év­vel ezelőtt — 1506. május 20-án. olumbus felfedezései nagy je­lentőségűek. Eloszlatták a középkori helytelen földrajzi felte­véseket és új földrajzi tudomány ke­letkezett, valamint kezdetét vette az amerikai földrész felfedezésének kor­szaka. Amerika felfedezése nagyban hozzájárult a kapitalizmus elemeinek gyors fejlődéséhez. g—k. Az egyén szerepének helyes értelmezéséért Alakulatunk pártszervezetének nem­régen tartott gyűlésen megtárgyaltuk az SZKP XX. kongresszusának ered­ményeit, valamint a CSKP KB leg­utóbbi ülésének anyagát, hogy a marxizmus-leninizmus fényében vilá­gos képet nyerjünk az eddig elferdí­tett egyes ideológiai kérdésekről. Ondrák elvtárs, pártszervezetünk elnöke ismertette Novotný elvtárs be­számolóját, és részletesen elemezte a személyi kultusz kérdését, valamint itteni megnyilvánulásait. A tartalmas beszámoló után vita vette kezdetét. Hiszen olyan dolgok­ról volt szó, melyek teljesen újak, szokatlanok a párttagok szemében. Számos kérdésben látszott, hogy az illető elvtársak sem fogták fel egészen a személyi kultusz lényegét és káros megnyilvánulásait. Miliőn elvtárs, a felsőbb katonai egységünk politikai osztályának dolgozója megmagyaráz­ta a homályos kérdéseket. Magyarázta a spanyolországi harcok kérdését, az 1. csehszlovák önálló hadosztály mű­ködésével kapcsolatban felvetett kér­déseket, stb. Azokat a kérdéseket, me­lyekre nem tudtak rögtön választ adni, eljuttatják a politikai főosztályra, il­letve a párt Központi Bizottságának e kérdésekkel foglalkozó bizottságához. Pártgyülésünk fényt derített sok olyan kérdésre, amelyek már eddig is foglalkoztatták a tagokat. A gyűlés hiányossága az volt, hogy a felszóla­lók közül egy sem mutatott rá a sze­mélyi kultusz megnyilvánulására konk­réten alakulatuknál, hanem kizáró­lag elvi síkon folyt a vita. A pártpolitika lenini irányzata azon­ban már pártszervezeteinkben is kezd érvényesülni, ami főleg a pártbizott­ságok kollektív munkájában és abban mutatkozik, hogy minden egyes párt­tag kezd személyes felelősséget érez­ni a párt előtt álló feladatok teljesíté­sének biztosításáért. Lőrincz László, őrvezető í*} Példás rajparancsnok K Hírek a film világából A Kínai Népköztársaságban 1956. május 6-án megnyitották a Csehszlo­vák Filmfesztivált, melyet 20 na­gyobb kínai városban rendeznek meg. A fesztiválon bemutatják a Ma este minden véget ér, Fábián barátom, Divá Bára, Néma barikád és Svejk, a jó katona című filmeket, melyeket kínai nyelvre szinkronizálták. A fesz­tiválon részt vesz a csehszlovák film­dotoo7Ók és filmművészek hattagú küldöttsége, mely április 26-án Kíná­ba utazott. * * * A Német Szövetségi Köztársaságban egy amerikai filmvállalat még ebben az évben életrajzfilmet készül forgat­ni a Grimm testvérekről, a híres né­met klasszikus mesemondókról. * * * Blasetti olasz filmrendező Négy lé­pés a felhőkbe című filmjét Soldati rendező Marseilleben újból forgatja. A főszerepet Fernandel alakítja. I Umberto Giordano André Chénier címü operáját Clemente Fracassi olasz rendező megfilmesíti. A nagy francia 1 forradalom legjelentékenyebb költőjé­nek alakját, a főszerepet Michel Auc­lair játssza, partnerei Raf Valloné és Antonella Luardi. * * * Az angol RANK filmkonszern nagy támadást készít elő, hogy elnyomja holywoodi versenytársait. A filmtársa­ság nemcsak Európában, de Ázsiában és Afrikában is forgat filmeket. A pinewoodi filmműtermet kibővítik és korszerűsítik és évente 20 egész estét betöltő filmet forgatnak majd benne. * * * A Legenda a szerelemről című kö­zös bolgár-csehszlovák produkcióban készülő színes film egyes szerepeit kettős szereposztásban — bolgár és cseh színészekkel — forgatják. A film belső felvételeit a Barrandov-műte­remben Václav Krška filmrendező vezetésével készítik. Azt tartják, ami­lyen a parancsnok, olyan az egység. Ha a parancsnok pél­daképül szolgál a munkában, szak­mailag és politikai­lag fejlett, meg van minden felté­tel arra, hogy egy­ségét nagyfokú harcképességre nevelje. Rozumek tiszt egységéből Juhász őrvezető, raj­parancsnok szeretettel és teljes fe­lelősséggel tölti be funkcióját. An­nak ellenére, hogy nem osztották be az altiszti iskolába, példás munkájá­ért parancsnoka már katonai szolgá­latának első évében néhány katona nevelését és gyakorlatozását bízta rá. Nem véletlen, hogy ma a legjobb raj­parancsnokok közé tartozik. Becsü­letes és rendszeres munkájának, po­litikai és szakmai képzettségének ál­iandó tökéletesítésére való igyekeze­tének köszönheti, hogy ma parancs­nok — hadseregünk altisztje. A múlt évben a csehszlovák hadsereg napja alkalmából a „példás tüzér" jelvény­nyel tüntették ki. Mint felderítő, az eoész alakulat legjobbjai közé tarto­zik. Mint parancsnok megköveteli az összes előírások és rendszabályok szi­gorú betartását. Helyesen használja ki parancsnoki jogkörét, és javára ír­hatjuk, hogy eddig még rajának egyetlen tagját sem kellett megbün­tetni, ellenkezőleg, a jutalmak és büntetésekről vezetett jegyzékben csupán dicséretek szerepelnek. De az ő rajában sincsenek hibátlan katonák. Hogy helyesen nevelje alárendeltjeit, ismeri jó tulajdonságaikat és hibáikat. Ezért segíthet az elvtársaknak azok­ban a tantárgyakban, amelyekben le­maradtak. Kramar és Muchala közkatonák szakmai szempontból az egység leg­jobbjai közé tartoznak, de Juhász elv­társ nem elégszik meö ezzel. Törődik azzal, hogy ezek a katonák megjavul­janak a rend betartása tekintetében is. A raj az egység legjobbjai közé tartozik. A katonák igyekeznek olya­nok lenni, mint parancsnokuk. Halász János, őrmester. ==EES Munkaérdemrenddel kitüntetett katonák 1956 februárjában a Duna ismét árddással feni/égetett, mint két év-, vei ezelőtt, Bratislava polgárai a ki­kötőhöz, a folyóparthoz járták néz­ni, hogyan emelkedik hazánk legna­1 gyobb folyója. A jégtáblák összetor­lódtak, a limnigraf görbéje azt mu-, tatta, hogy a víz állandóan emelke­dik. Bundákba burkolva jártak a mun­kások, brigádosok és a Dunai Gőzha­józási Vállalat dolgozói a parton, s megtették a szükséges intézkedéseket az árvízveszedelem elhárítására. Amikor jégtorlódás keletkezett, el-, sők között hadseregünk tagjai siet­tek segítséget nyújtani. Oroszvár fe-. lől robbanások zaja hallatszott. A jégdarabok 70 méteres magasságba repültek szerteszét. A hidászalakulat kntonái éjjel-nappal talpon voltak, lőtték a jégtáblákat. A kikötőben a víz egy méterrel a sínek fölé emelkedett. Elárasztotta a raktárakat. A katonák segítettek ki­hordani az árut. Három hónappal később a hidász­alakulat tagjai felsorakoztak védnök-, ségi üzemük sportpályáján. Az 1954. és 1956. évi dunai mentőmunkálatu­kért, példás szorgalmukért, harci és politikai felkészültségükért nagy ki­tüntetésben részesültek. A köztársa­sági elnök hazánk felszabadításának 11. évfordulója alkalmából Munkaér­demrenddel tüntette ki őket. A dísz­őrség az alakulat előtt vitte a katonai dicsőség jelképét — az alakulat har-. ci zászlaját. A Nemzetvédelmi Minisz­térium képviselője a zászlóra illesz :í tette a kitüntetést. Hatalmas „hurrá" harsogott a sportpályán, amikor jó­kínváságait fejezte ki a kitüntetés alkalmából. Amikor az alakulat tagjai díszme­netre sorakoztak fel, látható volt ar­cukon a szilárd eltökéltség; mindig és mindenütt segíteni fognak a dol­gozó népnek, állandóan növelik harci és politikai felkészültségüket, hogy további sikereket érjenek el. R. Porubsky A duklai honvédelmi verseny A duklai hágón át kezdték meg fel­szabadítóink, a szovjet hadsereg és a csehszlovák hadtest katonái 1944­ben hazánk felszabadítását. A német hadvezetés tudatában volt annak, milyen nagy fontosságú a fasiszták elleni harcokban a Csehszlovák Köz­társaság felszabadítása. A szovjet hadsereg feltartóztathatatlanul tört előre a német határok felé, hogy el­vágja a balkáni államokat Németor­szágtól. A fasiszták a duklai szoros­ban kihasználták a természetadta előnyöket és erődítményt építettek. Ennek ellenére sem tudták feltartóz­tatni hős katonáinkat és szovjet baj­társaikat, kik nehéz harcokban mé­terről méterre előrehaladva átjutot­tak a duklai hágón és megkezdték hazánk felszabadítását. E hősi harcok emlékére rendezi a Hadsereggel Együttműködök Szövet­sége a többi tömegszervezetek és a nemzeti bizottságok segítségével a duklai honvédelmi versenyeket. Évről évre többen kapcsolódnak be a versenybe. 1950-ben csak 8 ezer részvevője volt, míg 1951-ben 11 ezer, és 1952-ben, amikor a versenyek ren­dezését és szervezését a Hadsereg­gel Együttműködők Szövetsége vette át, már több mint 194 ezer volt a rész­vevők száma. 1953-ban ez a szám 325 ezerre és 1954 -ben 497 200-ra emel­kedett. 1955-ben, annak ellenére, hogy mindenütt nagyban folytak a spartakiádra való előkészületek, kö­zel 500 ezer versenyző kapcsolódott be a duklai honvédelmi versenybe. Az idén az országos bajnokságot augusztus 24—26-án az olomouci ke­rületben, Hranice nad Moravou kö­zelében tartják. Már nagyban folynak az előkészületek az országos döntőt megelőző helyi, járási és kerületi versenyekre. L. Moravitz, Bratislava. OJ SZÔ 1956. május "20.

Next

/
Thumbnails
Contents