Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-19 / 139. szám, szombat

€ gyszeru s la fi s z ti ka Tudum, hogy a statisztika fontos. Hány százalékkal termelünk már ma többet, mint tegnap? Mennyi a szén? Hogy csökken a halálozások száma? Mennyit költünk a behozatalra és hány százalék legyen a norma? Én a számokhoz nem sokat értek, az én statisztikám ilyen forma: Hazamegyek a falumba, s látom, hogy hat ú] házra húzzák a telöt. Mozi is épült és Balog bácsi fiatalabb, mint volt tíz év előtt. Hogy a tok nyomorult ember eltűnt, ki az ételt hiába leste. s cipőilen rongyos ruhájú koldus — bárhogy keresem — nincs köztük egy se. Hogy -ingórugós kocsikban tolják fiatal mamák a gyerekeket, kezükbe krémes süteményt nyomnak, s még unszolják is őket: egyetek! Hogy Kovácsné mosógéppel mossa a ruhát. A Jóska motoron robog. Hogy a csősz tudja jól, fekélyén az orvos segített, nem az angyalok. Hogy n könyvtárban roskadnak a könyvek, hogy promoválták a primáš fiát, hogy... de tovább minek is mondjam, én így csinálom a statisztikát. Simkó Margit KOLUMföUS UtBBISHW Halálának 450 éves évfordulójára A

z Atlanti-óceánon túli nagy földrajzi felfedezések kezdete a genovai eredető tengerész, Kolumbus Kristóf nevéhez fűződik. Kolumbus felfedező útjai idején — a 16-ik század elején — a feudalizmus korszaka Nyugat-Európában már letűnőben volt. Nagy városok keletkeztek, az európai államok és más Európán kívüli országok között élénk kereskedelem fejlődött ki. Altalános fizetési csereeszköz akkor már a pénz volt, melynek következtében az arany kereslete erősen emelkedett. Európa azonban a nemes fémekben való aránylagos szegénysége folytán nem tudott megfelelő ellenértéket adni a Keletnek fényűzési cikkekért, fűszerekért. Az érdeklődés mindinkább Kelet-Ázsia, elsősorban India felé fordult, melyről tudták, hogy a fűszerek és arany hazája. Csakhogy az Indiába vezető szárazföldi utat a törökök tartották megszállva, akik akkor Kis-Ázsiában és az Arab-félszigeten, sőt az európai szárazföld nagy részén uralkodtak. A portugálok, akik a Pireneusi félszigeten lerázták magukról a mórok uralmát, Afrika nyugati partjain déli irányban keresték az utat. Elérték az Aranypartot, a Jóreménység fokát. A többi népeknek egyetlen, nyugati irányú tengeri út állt szabadon. Ekkor már létezett az iránytű és a hajóépítés terén is bizonyos haladást értek el. Kolumbus arra a nézetére építette fel tervét,' hogy a Föld gömbölyű és Indiát elérheti a Nyugati-óceánon keresztül. Előbb II. János portugál •irálynak terjesztette be tervét. Amiezt elutasították, felesége halála 9-évi tartózkodás után elhagy'ortugáliát és Kasztiliába (Spaország) költözött. Azonban itt -em talált mindjárt megértésre, mert spanyolok éppen a mórok elleni lszabadító háborúban vettek részt, 'sak az utolsó Pireneusi félszigeten levő mór erődítmény, Granada eleste után, 1492 áprilisában hagyták jóvá Ferdinánd spanyol király és felesége Isabella, Kolumbus tervét. Kolumbusnak admirálisi és alkirályi címet, a zsákmány egytized részét és egyéb előnyöket ígértek, ha új országokat fedez fel. Ténylegesen azonban ezeket a jogokat csak akkor erősítették meg, amikor az első sikeres útjáról v'sszatért. 1492. augusztus 3-án Kolumbus parancsnoksága alatt három vitorláshajó 9Í> tengerésszel útnak indult, hogy Ázsia helyett elérjék a mai Bahama és Nagy Antillák szigetcsoportjait, melyek mögött az addig ismeretlen hatalmas földrész terült el, melyet csak Kolurrbus halála után fedeztek fel. Kolumbus meg volt győződve arról, hogy ismeretlen szigeteket fedezett fel India közelében. Ez a tévedés még ma is az elnevezésben fennáll, mert a szigeteket Nyugat-Indiának, a lakosságot pedig Indiánoknak nevezik. Kolumbus négy utat tett meg, melyeken Kubát, Haitit, Jamaicát, Portoricót, Trinidadot és sok más szigetet fedezett fel. Az új területek sok kalandort csábítottak és csakhamar erőszakos földelfoglalásokra, az indián őslakosság kiirtására került sor. Kolumbust, viszatérve harmadik útjáról, meggyanúsították, hogy nem teljesítette fő feladatát, India elérését nyugati irányban, amiért megláncolva Spanyolországba küldték és börtönbe vetették. Később ugyan felmentették, de magas állását már nem nyerte vissza. Meghalt 450 évvel ezelőtt — 1506. május 20-án. K

olumbus felfedezései nagy jelentőségűek. Eloszlatták a középkori helytelen földrajzi feltevéseket és új földrajzi tudomány keletkezett, valamint kezdetét vette az amerikai földrész felfedezésének korszaka. Amerika felfedezése nagyban hozzájárult a kapitalizmus elemeinek gyors fejlődéséhez. g—k. Hírek a film világából A Kínai Népköztársaságban 1956. május 6-án megnyitották a Csehszlovák Filmfesztivált, melyet 20 nagyobb kínai városban rendeznek meg. A fesztiválon bemutatják a Ma este minden véget ér, Fábián barátom. Divá Bára, Néma barikád és Svejk, a jó katona című filmeket, melyeket kínai nyelvre szinkronizálták. A fesztiválon részt vesz a csehszlovák filmdokiozók és filmművészek hattagú küldöttsége, mely április 26-án Kínába utazott. * * * A Német Szövetségi Köztársaságban egy amerikai filmvállalat még ebben az évben életrajzfilmet készül forgatni a Grimm testvérekről, a híres német klasszikus mesemondókról. * * * Blasetti olasz filmrendező Négy lépés a felhőkbe című filmjét Soldati rendező Marseilleben újból forgatja. A főszerepet Fernandel alakítja. I

Umberto Giordano André Chénier című operáját Clemente Fracassi olasz rendező megfilmesíti. A nagy francia ' forradalom legjelentékenyebb költőjének alakját, a főszerepet Michel Auclair játssza, partnerei Raf Valloné és Antonella Luardi. • * * Az angol RANK filmkonszern nagy támadást készít elő, hogy elnyomja holywoodi versenytársait. A filmtársaság nemcsak Európában, de Ázsiában és Afrikában is forgat filmeket. A pinewoodi filmműtermet kibővítik és korszerűsítik és évente 20 egész estét betöltő filmet forgatnak majd benne • * * A Legenda a szerelemről című közös bolgár-csehszlovák produkcióban készülő színes film egyes szerepeit kettős szereposztásban — bolgár és cseh szülészekkel — forgatják. A film belső felvételeit a Barrandov-műteremben Václav Krška filmrendező vezetésével készítik. NÉPHADSEREGÜNK A BÉKE ŐRE Megvitattuk az ötéves terv irányelveit (Levelezőnktől) Alakulatunk pártszervezetének legutóbbi ülésén megvitattuk pártunk Központi Bizottságának a második ötéves tervre vonatkozó irányelveit. A vitában Gergel elvtárs hozzászólt a tervezett vasútépítéshez és javasolta, hogy az ötéves tervbe vegyék fel az ólubló—

orlovi vasútvonal kiépítését, mivel az ottani lakosságnak a gyér autóbuszközlekedésen kívül nincs más közlekedési lehetősége. E feladat teljesítését megkönnyíti, hogy a töltés már régen elkészült és a hídszerkezeteket is már régebben felszerelték, csak a sínpárokat kellene lefektetni. A többi felszólaló az utászszerszámok és gépek kíméléséről, valamint alakulataink különleges építőfeladatairól vitázott. Az egyén szerepének helyes értelmezéséért Alakulatunk pártszervezetének nemrégen tartott gyűlésen megtárgyaltuk az SZKP XX. kongresszusának eredményeit, valamint a CSKP KB legutóbbi ülésének anyagát, hogy a marxizmus-leninizmus fényében világos képet nyerjünk az eddig elferdített egyes ideológiai kérdésekről. Ondrák elvtárs, pártszervezetünk elnöke ismertette Novotný elvtárs beszámolóját, és részletesen elemezte a személyi kultusz kérdését, valamint itteni megnyilvánulásait. A tartalmas beszámoló után vita vette kezdetét. Hiszen olyan dolgokról volt szó, melyek teljesen újak, szokatlanok a párttagok szemében. Számos kérdésben látszott, hogy az illető elvtársak sem fogták fel egészen a személyi kultusz lényegét és káros megnyilvánulásait. Miliőn elvtárs, a felsőbb katonai egységünk politikai osztályának dolgozója megmagyarázta a homályos kérdéseket. Magyarázta a spanyolországi harcok kérdését, az 1. csehszlovák önálló hadosztály működésével kapcsolatban felvetett kérdéseket, stb. Azokat a kérdéseket, melyekre nem tudtak rögtön választ adni, eljuttatják a politikai főosztályra, illetve a párt Központi Bizottságának e kérdésekkel foglalkozó bizottságához. Pártgyűlésünk fényt derített sok olyan kérdésre, amelyek már eddig is foglalkoztatták a tagokat. A gyűlés hiányossága az volt, hogy a felszólalók közül egy sem mutatott rá a személyi kultusz megnyilvánulására konkréten alakulatuknál, hanem kizárólag elvi síkon folyt a vita. A pártpolitika lenini irányzata azonban már pártszervezeteinkben is kezd érvényesülni, ami főleg a pártbizottságok kollektív munkájában és abban mutatkozik, hogy minden egyes párttag kezd személyes felelősséget érezni a párt előtt álló feladatok teljesítésének biztosításáért. Lőrincz László, őrvezető (•k) Példás rajparancsnok Azt tartják, amilyen a parancsnok, olyan az egység. Ha a parancsnok példaképül szolgál a munkában, szakmailag és politikailag fejlett, meg van minden feltétel arra, hogy egységét nagyfokú harcképességre nevelje. Rozumek tiszt egységéből Juhász őrvezető, rajparancsnok szeretettel és teljes felelősséggel tölti be funkcióját. Annak ellenére, hogy nem osztották be az altiszti iskolába, példás munkájáért parancsnoka már katonai szolgálatának első évében néhány katona nevelését és gyakorlatozását bízta rá. Nem véletlen, hogy ma a legjobb rajparancsnokok közé tartozik. Becsületes és rendszeres munkájának, politikai és szakmai képzettségének áliandó tökéletesítésére való igyekezetének köszönheti, hogy ma parancsnok — hadseregünk altisztje. A múlt évben a csehszlovák hadsereg napja alkalmából a „példás tüzér" jeívénynyel tüntették ki. Mint felderítő, az eaész alakulat legjobbjai közé tartozik. Mint parancsnok megköveteli az összes előírások és rendszabályok szigorú betartását. Helyesen használja ki parancsnoki jogkörét, és javára írhatjuk, hogy eddig még rajának egyetlen tagját sem kellett megbüntetni, ellenkezőleg, a jutalmak és büntetésekről vezetett jegyzékben csupán dicséretek szerepelnek. De az ő rajában sincsenek hibátlan katonák. Hogy helyesen nevelje alárendeltjeit, ismeri jó tulajdonságaikat és hibáikat. Ezért segíthet az elvtársaknak azokban a tantárgyakban, amelyekben lemaradtak. Kramar és Muchala közkatonák szakmai szempontból az egység legjobbjai közé tartoznak, de Juhász elvtárs nem elégszik meö ezzel. Törődik azzal, hogy ezek a katonák megjavul

7 janak a rend betartása tekintetében is. A raj az egység legjobbjai közé tartozik. A katonák igyekeznek olyanok lenni, mint parancsnokuk. Halász János, őrmester. Mu nka érdemrendde l kitüntetett katonák 1956 februárjában a Duna ismét áradással fenyegetett, mint két évvel ezelőtt, Bratislava polgárai a kikötőhöz, a folyóparthoz járták nézni, hogyan emelkedik hazánk legnagyobb folyója. A jégtáblák összeforr lódtak, a limnigraf görbéje azt mul tatta, hogy a víz állandóan emelkedik. Bundákba burkolva jártak a muri3 kások, brigádosok és a Dunai Gőzhajózási Vállalat dolgozói a parton, s megtették a szükséges intézkedéseket az árvízveszedelem elhárítására. Amikor jégtorlódás keletkezett, elsők között hadseregünk tagjai siet-, tek segítséget nyújtani. Oroszvár fe-. lől robbanások zaja hallatszott. A jégdarabok 70 méteres magasságba repültek szerteszét. A hidászalakulat katonái éjjel-nappal talpon voltak, lőtték a jégtáblákat. A kikötőben a víz egy méterrel ä sínek fölé emelkedett. Elárasztotta a raktárakat. A katonák segítettek ki-, hordani az árut. Húrom hónappal később a hidászalakulat tagjai felsorakoztak védnökA ségi üzemük sportpályáján. Az 1954. és 1956. évi dunai mentőmunkálatukért, példás szorgalmukért, harci és politikai felkészültségükért nagy ki-, tüntetésben részesültek. A köztársasági elnök hazánk felszabadításának 11. évfordulója alkalmából Munkaérdemrenddel tüntette ki őket. A díszőrség az alakulat előtt vitte a katonai dicsőség jelképét — az alakulat har-. ci zászlaját. A Nemzetvédelmi Minisz' térium képviselője a zászlóra illesz-, tette a kitüntetést. Hatalmas „hurrá" harsogott a sportpályán, amikor jókínváságait fejezte ki a kitüntetés alkalmából. Amikor az alakulat tagjai díszmenetre sorakoztak fel, látható volt arcukon a szilárd eltökéltség: mindig és mindenütt segíteni fognak a dolgozó népnek, állandóan növelik harci és politikai felkészültségüket, hogy további sikereket érjenek el. R. Porubsky m A duklai honvédelmi verseny A duklai hágón át kezdték meg felszabadítóink, a szovjet hadsereg és a csehszlovák hadtest katonái 1944ben hazánk felszabadítását. A német hadvezetés tudatában volt annak, milyen nagy fontosságú a fasiszták jílleni harcokban a Csehszlovák Köztársaság felszabadítása. A szovjet hadsereg feltartóztathatatlanul tört előre a német határok felé, hogy elvágja a balkáni államokat Németországtól. A fasiszták a duklai szorosban kihasználták a természetadta előnyöket és erődítményt építettek. Ennek ellenére sem tudták feltartóztatni hős katonáinkat és szovjet bajtársaikat, kik nehéz harcokban méterről méterre előrehaladva átjutottak a duklai hágón és megkezdték hazánk felszabadítását. E hősi harcok emlékére rendezi a Hadsereggel Együttműködők Szövetsége a többi tömegszervezetek és a nemzeti bizottságok segítségével a duklai honvédelmi versenyeket. Évről évre többen kapcsolódnak be a versenybe. 1950-ben csak 8 ezer részvevője v.olt, míg 1951-ben 11 ezer, és 1952-ben, amikor a versenyek rendezését és szervezését a Hadsereggel Együttműködök Szövetsége vette át, már több mint 194 ezer volt a részvevők száma. 1953-ban ez a szám 325 ezerre és 1954 -ben 497 200-ra emelkedett. 1955-ben, annak ellenére, hogy mindenütt nagyban folytak a spartakiádra való előkészületek, közel 500 ezer versenyző kapcsolódott be a duklai honvédéimi versenybe. Az idén az országos bajnokságot augusztus 24—26-án az olomouci kerületben, Hranice nad Moravou köi zelében tartják. Már nagyban folynak az előkészületek az országos döntőt megelőző helyi, járási és kerületi versenyekre. L. Moravitz, Bratislava. OJ SZÓ 1956. május "35. 5