Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-19 / 139. szám, szombat

Különös ismertetőjel E gy filmet láttam, egy filmalkotást, amely szólásra késztet. Nem a kritikus szavával akarok élni, hisz nem vagyok az, és nem is mint újságíró, hanem csak mint egyszerű moziláto­gató, mint kommunista. Ez a film nemcsak szívbemarkolóan igaz, szép és meggyőző, hanem egyben elgon­dolkoztató, erőt, hitet szilárdító. Ma­gyar film, címe Különös ismertetőjel. Azt mondom — magyar film, de úgy éreztem és most is úgy érzem, nem­csak magyar, csehszlovák is. Miért ez a? érzés? A csehszlovák és magyar munkásmozgalom közös hőse, Schön­herz Zoltán harcos életének utolsó éveit eleveníti fel ez a film. 1941. Schönherz. a központi vezető­ség politikai megbízottja Moszkvából a Horthy-fasizmustól sanyargatott Magyarországra érkezik, hogy meg­szervezze a párt munkáját, s minden szabadságot, függetlenséget vágyó erőt a hitlerizmus elleni harcra egye­sítsen. A küzdelemben, a veszélyben és szenvedésben domborodik ki a legjobban az ember minden értékes tulajdonsága, de minden hibája, gyengéje is. A harc próbája dönti el, ki az igaz ember s ki az áruló. Em­berekről, emberek harcáról, minden áldozatra kész helytállásáról szól a film. Olyan emberekről, akiknek különös ismertetőjelük éppen a bol­dog, békés holnapba, az új világot teremtő holnapba, az eszme diadalá­ba vetett hit és a legkegyetlenebo pribékeket is megdöbbentő tántorít­hatatlanság; róluk szól a film, a kom­munistákról, a párt neveltjeiről. A film a párt emberformáló munkájának egyik legszebb himnusza. Amikor a legkegyetlenebb kínzás sem bírja szóra az egyik kommunistát, a kém­elhárítós új taktikához folyamodik: „Te kis ember vagy, valljál és nem kapsz nagy büntetést." Keményen csattan a válasz, a megkínzott, de meg nem tört ember ajkáról: „Kis ember akkor volnék, ha magával szó­baállnék." Ezek az emberek is sze­retik az életet. Schönherz a bitófa árnyékában a katonai kémelhárító osztály vezetője előtt sem tagadja ezt, de inkább a halál, mintsem áru­lóvá legyen. Megérti ezt az anyai szív is, az anya, akinek szemefénye, mindennél drágább kincse — a gye­reke. Az anya, aki ha tehetné, tíz­szer adná oda az életét, gyermeke életéért. — Büszke vagyok rád, fiam — e szavakkal búcsúztatja fiát, a höslelkű, vérzőszívü anya 1942. ok­tóber 8-án. S Zoltán utolsó búcsúle­velében ezt írja: nem cseleked­hettem másképpen, mint ahogy cse­lekedtem. Tudom, hogy munkám nem volt hiábavaló. Ha még egyszer szü­letnék és újból élnék, akkor sem tudnék másképpen cselekedni. Ahogy éltem, úgy is halok meg." I lyen embereket nevelt a párt, és nem egyet, hanem ezre­ket. Ilyen emberek vitték csatába a párt zászlaját és ha valaki kidőlt a sorból, helye nem maradt üresen. A film utolsó méterei peregnek. A katonai kémelhárító vezetője gőgösen, diadalittasan diktálja a jelentést fe­lettesének: „A kommunisták pártját felszámoltuk, nincs." S az utolsó kép, két munkás a Lánchíd előtti rak­parton. — Mától kezdve a kommu­nisták pártjának tagja vagy — mcnd- i mindig így, mert ma nem hatolhat ja egyikük, és két kérges kéz ke- igazán a bonyolult problémák mélyá­irényen átkulcsolja egymást. Nem. a p urt nem halt meg, nem halhat meg. A párt él s ha ezer sebből vérzik is, tovább harcol, küzd a végső győzele­mért ... Miért is mondtam el mindezt? Hisz szavakkal úgysem tudom v sszaadni azt, amit láttam, amit éreztem. De rem s e? a célom. Csaľ egyet sze­re; iék elérni: aki on': teheti, núzze meg ezt a filmet. S nčzz.a meg első­sorban minden kommunista. Tanuljon, okuljon belőle. Ügy, ahogy én is okultam. Első gondolatom, amikor kijöttem a moziból, ez volt: Erősebb, jobb kommunistának kell lennem. Mert ma is harc folyik, a munka sem más. S hányan gondoljuk közüiünk nem egyszer kissé sopánkodva is, ma már a „derekas kiállásra" nem igen nyílik alkalom, bezzeg a múltban! Dőre vélemény ez, s gyakran azzal jár hogy a kisebb feladatokat lebe­csüljük, és mert hőstettekre nincs alkalom, inkább ölberakjuk kezünket. Minden feladatunkat, legyen bár a legcsekélyebb is, áldozatosan, becsü­letesen teljesítsük, — erre tanít nrn­Ket a párt, ezt a tanulságot kell le­vonnunk a múlt mozgalmi harcaiból is. ŕ s még egy dologra szeretnék I- rámutatni a filmmel kapcso­latban. Ogy gondolom, nagyon is szükség volt erre a filmre, éppen most. A XX. kongresszus indította vita megnyitotta a bírálat és önbírá­lat zsilipjeit. Ez jó, mert párt- és közéletünkben előrelendíti a demok­ratizálás folyamatát. A bírálat zöme helyes, előmozdítja fejlődésünket, márpedig ez a célunk, nem csak . a vita kedvéért folytatott vita. Gyako­ri a helytelen nézet is — ez várható volt és természetes. De itt-ott hal­lunk más hangokat is, amelyek fel­figyelésre késztetnek. Nem jóakaratú tévedésről, baklövésről van szó, ha­nem ellenséges, uszító, rágalmazó hangról, Számolnunk kellett ezzel is, hiszen megrendítő, mélyreható és fájó események tanúi vagyunk, kü­lönösen az utóbbi időben. Ilyenkor az ellenség sem rest, igyekszik kihasz­nálni a helyzetet, egyes emberek in­gatagságát. Mondom — ezzel számol­nunk kellett. Ami azonban rosszabb ennél, s amin változtatnunk kell: a helytelen nézet, sőt az ellenség sem kap mindig és mindenütt megfelelő választ a kommunistáktól. Az elmúlt egy-két hét alatt kétszer döbbentem rá erre. Először a csehszlovák írók II. kongresszusán. A vitában támadó és csak a rosszat, itt helyesen, ott elferdítve felhánytorgató, demagógiá­val telített beszéd hangzott el. Vár­tam a hatást, s az felette meglepett. Mert az írók nagy része tapsvihart, ovációkat rendezett. Megdöbbentett ez annak ellenére, hogy később a vi­tában ketten-hárman szembeszálltak a helytelen nézetekkel. Hol volt ek­kor a többi kommunista író, hová lett a hangjuk? Ekkor azt gondoltam ma­gamban, — s ne vegye tőlem zokon senkisem —, de sok szép szó, nagy szó hangzott el már írói ajkakról, hogy ők ismerik legjobban az életet, a mi emberünk minden baját, bol­dogságát. Pedig ez távolról sincs Új csehszlovák követ Szíriában A Csehszlovák Köztársaság elnöke Judr. Josef Zabtórtskýt a Szíriai Köz­társaságba rendkívüli követté és meg­hatalmazott miniszterré nevezte ki Cenék Heroldot, aki továbbra is meg­marad a Libanoni Köztársaság cseh­szlovák követének funkciójában, Judr. Josef Zabokrtský kinevezésével kap­csolatban felmentették a Szíriai Köz­társaságban betöltött csehszlovák kö­veti funkciója alól. re az, aki a szakmai tudás mellett eszmeileg nincs eléggé felvértezve, hanem csak az, aki a felmértekből helyesen tud következtetni, aki nem­csak a jelenséget látja, hanem azt is, ami mögötte van, s ami előre, a jö­vőbe mutat. Egyetlen egy tapsvihar­ból talán túlságosan messzemenő kö­vetkeztetés, de úgy vélem, hogy ilyen csekélyke megnyilatkozásnak is gondolkodóba kellene ejtenie sok írót, elsősorban a kommunista írókat. A másik eset néhány napja ját­szódott le. A főiskolások első karneváljukat tartották. Szép, érde­kes kezdeményezés. Tízezrek sorakoz­tak fel a járdákon, s volt is miben gyönyörködni. Színpompás, kacagtató, de hibákra is komolyan figyelmeztető volt ez a meleg atmoszférát teremtő víg karneváli menet. Gondolom, min­den évben meg kellene rendezni. De mégis ki kell mondanom ezt- a szót: de ... S amikor megmagyarázom, nem félek attól, hogy ezt az ellenség fel­használhatja. Az ellenség elsősorban a hallgatásunkat használja ki. A kar­neváli menetben láttam két-három olyan dolgot, amelyekkel nem érthe­tünk egyet, s amelyek ellen a legha­tározottabb tiltakozás szaván kell él­nünk. Csak egyet említek, talán a leg­drasztikusabbat. Nagy tábla és rajta: Előzetes honvédelmi kiképzés a fő­iskolákon. S nem sokkal, egy-két cso­porttal utána SS-egyenruhás fiatalok haladnak, néha-néha hitlerista kö­szöntésre lendül karjuk. Véletlen ez? Nem. Ha valakinek érdeke, hogy mi­litarizmusként állítsa be békés szo­cialista vívmányaink megvédésére 'rányuló törekvéseinket, akkor ez az ellenség érdeke. Csak az ellenség „szimbolizálhatja" ilyetképpin az elő­zetes honvédelmi kiképzést, amely cly nagy könnyítést jelent elsősorban fc.skcláink számára. Ogy hiszem, jog­gal tesszük fel a kérdést, hol voltak az egyetemi pártszervezetek, r sol vol­tak a kommunisták, hogy ilyesmit megengedhettek? Nem adunk, nem adhatunk szabad­kezet azoknak, akik jelenünkre és jö­vőnkre törnek. Az ellenséggel nem vitázunk, harcba szállunk vele. Ezért kell sorainkban is jobb politikai meg­győző munkával, neveléssel véget vetni az ingadozásnak, a kispolgári kishitűségnek. A kommunistának ma is bátran ki kell állnia a porondra j eszméi, a párt és egész országépítő munkánk védelmére. ég messze volt a sztálingrádi győzelem, még úgy látszott, hogy a fasizmusnak minden sikerül, s a kommunisták mégis bátran, nein csüggedő hittel, a győzelemben gyö­kerező mély meggyőződéssel mentek a csatába. S most, annyi siker, ereu­mény után, oly nagyszerű távlatok láttán vajon elveszíthetjük-e hitün­ket, harci kedvünket azért, mert hi­bák fordulnak elő s nem kis hibák a munkásmozgalom és pártunk életében, munkájában? Nem! Kommunisták vagyunk, különös ismertető jelünk: a párt erejébe, a párt igazába, a párt céljai megvalósulásába vetett rendít­hetetlen hit. A Brazil Egyesült Államok szenátorai elutaztak Prágából Háromnapos prágai látogatás után a brazil parlamenti küldöttség tag­jai, Auro Moura Andradé és Anto­nio Freitas Cavalcanti szenátorok Budapestre utaztak. A prágai főpá­lyaudvaron dr. Jozef Kyselý helyi gazdálkodásügyi miniszter, dr. Dioný­zius Polanský, a nemzetgyűlés alel­nöke, Jozef Kováčik, a nemzetgyű­lési iroda vezetője, a Külügyminisz­térium vezető dolgozói és a nem­zetgyűlés képviselői búcsúztatták a kiváló vendégeket. A búcsúnál jelen volt Havrán Já­nos, a Magyar Népköztársaság ügy­vivője. Fogadás a brazil parlamenti küldöttség csehszlovákiai tartózkodása alkalmából Csütörtökön, május 17-én Fernan­do Nilo de Alvarenga úr, a Brazil Egyesült Államok prágai rendkívüli követe és meghatalmazott miniszte­re a brazil parlamenti küldöttség csehszlovákiai tartózkodása alkalmá­ból fogadást rendezett. A fogadáson jelen voltak a brazil parlamenti kül­döttség tagjai Ivette Vargas képvi­selőnő vezetésével. Csehszlovák részről a fogadáson megjelentek Ľudmila Jankovcová, miniszterelnökhelyettes, dr. Jan Bar­tuška igazságügyminiszter, dr. Jozef Kyselý helyigazdálkodásügyi minisz­ter, Božena Macháčová-Doctálová be­gyűjtési miniszter, dr. Alois Neumann, postaügyiminiszter, dr. Emanuel Slechta egyetemi tanár, építészeti miniszter, Ladislav Štoll egyetemi tanár, a kulturális ügyek miniszte­re, dr. Dionýzius Polanský és Anto­nín Fiala, a nemzetgyűlés alelnökei, dr. Gertruda Sekaninová-Čakrtová külügyminiszterhelyettes, Adolf Svo­boda Prága főváros polgármestere, számos képviselő, a Külügyminiszté­rium, a Kulturális Ügyek Miniszté­riumának felelős dolgozói és közéle­tünk több tényezője. A fogadáson részt vettek a prágai diplomáciai testület egyes tagjai is. Fogadás a norvég államünnep tiszteletére Május 17-én Jorgen Mannus Finné Gron úr, Norvégia prágai rendkí­vüli követe és meghatalmazott mi­nisztere. a norvég államünnep alkal­mából fogadást rendezett. A fogadáson részt vettek Jozef Pučík mérnök, vegyiipari miniszter, Josef Tesla, munkaerőügyi minisz­ter, dr. Gertruda Sekaninová-Čakrto­vá külügyminiszterhelyettes, Jaroslav Kohout mérnök, a külkereskedelmi miniszter helyettese, valamint a kül­ügyminisztérium és külkereskedelmi minisztérium több vezető tényezője. Megjelentek a fogadáson a prágai diplomáciai testület tagjai is. Az Indonéz Köztársaság nemzetgyűlésének tagjai Prágában Május 1^-én dr. R. M. Sartono, az Indonéz Köztársaság nemzetgyűlésé­nek elnöke és Z. A. Achmad, H. A. Achsien és A. S. Latief képviselők, a Szovjetunióba átutazóban Prágába érkeztek. , A ruzyni repülőtéren dr. Dionýzius Polanský, a nemzetgyűlés alelnöke, több nemzetgyűlési képviselővel, Jozef Kováčik, a nemzetgyűlési iroda ve­zetője és a Külügyminisztérium kép­viselői üdvözölték a vendégeket. Rövid szünet után az indonéz kép­viselők folytatták útjukat Moszkvá­ba. A nemzeti bizottságok jogköre a helyi gazdálkodás szakaszán M r (Folytatás az 1. oldalról.) szolgálatokat nyújtó vállalatok esetében. A helyi gazdálkodás vállalatai­nak tevékenységében lényeges ja­vulás áll be a nemzeti bizottságok ] jogkörének kibővítésével a helyi gazdálkodás vállalatainak irányí­tása terén. De még tovább kell ha­ladnunk ezen az úton. Erre vonat­kozóan az irányelvtervezetben 3 következők vannak: „Különös figyelmet kell fordítani a tervezés és szervezés megjavítására és egy­szerűsítésére, a nemzeti bizottsá­gok jogkörének kibővítésére és az anyagi-technikai ellátásra. Át kell tehát gondolni a nemzeti bizottsá­gok jogkörének kérdését is, hogy az államhatalom szervei hatéko­nyan és megfelelő arányban ve­hessenek részt az anyagi-technika: ellátás tervezésében és a pénzügy: dolgok megvitatásában is. Ezzel a nemzeti bizottságok éle tében a helyi gazdaság szakaszán véget ér a „jogkör nélküli felelős­ség" időszaka. A nemzeti bizott­Gály Iván ságok kiterjedt apparátusa a helyi Jugoszláv újságírók Szlová" iában Csütörtökön, öttagú jugoszláv új­ságíróküldöttség érkezett Bratislavá­ba. Megtekintették fővárosunk tör­ténelmi emlékeit és új építkezéseit. Délután ellátogattak a zeleneči EFSZ-be, ahol elbeszélgettek a szö­vetkezeti tagokkal. További szlová­kiai tartózkodásuk folyamán a ju­goszláv újságírók meglátogatják a púchovi Ifjúsági Gátat, az árvái duz­zasztógátat és a Magas-Tátrát. C J S 7 O 1956. május 19. AZ ÚJ SZO POSTÁJÁBÓL A sab'moviak községük szépítéséért Sabinov járási székhely az eperjesi kerületben. A múlt évben a városok és falvak szépítésének országos ver­senyében nyolcadik helyezést ért el. 999 ezer koronát képvisel az. a mun­ka, melyet Sabinov lakói községük rendezésében, szépítésében végeztek. Ebben az évben még nagyobb lel­kesedéssel fogtak a munkához. 278 sabinovi lakos 4541 munkaóra ledol­gozását vállalta a község parkjának építésében. A munkabrigádosok a he­lyi nemzeti bizottságtól könyveket kapnak, melyekbe a ledolgozott órá­kat vezetik be. Ofga Asifová, Prešov. 13 CSISZ-tag ment Csallóközaranyosról pártunk Központi Bizottságának felhívására a határszélre, megművelni a parlagon heverő földeket. A CSISZ helyi szervezetének elnöke és három bizottsági tag járt elöl pél­daképpen. Elsőknek jelentkeztek a brigádba, minek következményeként 13-ra emelkedett a brigádtagok szá­ma, akik nagy lelkesedéssel várták a napot, hogy elindulhassanak új mun­kahelyükre a határszélre. A megje­lölt napon pontosan megjelentek a járási titkárságon: nem feledkeztek meg a hangszerekről sem, hogy nyá­ri estéken elszórakozhassanak mellet­tük. Lovász Lajos, Nyitra Mostoha gyermekek vagyunk Vásárút községet 1954-ben villa­mosították. A községhez tartozó mun­kásnegyed, az úgynevezett Keskeny­szög lakói is befizették 1954 őszén az utcai villamoshálózat díját, de az 1955-re tervezett villamosítás még máig sem valósult meg. 46 családi házban kész a belső hálózat, csak ar­ra várnak, hogy ezt az utcát is be­kapcsolják a falu villanyhálózatába. Keskenyszög 46 munkáscsaládja ké­ri, tegyék lehetővé, hogy ők is él­vezhessék a villany áldásait. Magyarics István. Ötvenöt perc késés Mi, a járási építővállalat munkásai Besztercebányáról utazunk hazafelé. Vonatunk 18 óra 25 perckor érkezett Ipolyságra. A Kékkő felé 18 óra 50 perckor induló autóbuszra akartunk átszállni. Az autóbusz helyén azonban csak a jegykezelőnő állt, iránytáblá­val a kezében: Šahy—Slovenské Ďar­moty— Modrý Kameň. — Hol az autóbusz? — kérdeztük. — Mindjárt itt lesz — válaszolta. Miután Ipolyságon gyakran előfordul, hogy az autóbusz késve indul, a vá­laszt tudomásul vettük és türelme­sen vártunk. Eltelt egy fél óra, ismét érdeklődtünk, miért késik a busz. — Lakodalmasokat vitt Ipolyvisk­re, de már itt kellene lennie — volt a válasz. De további 15 perc telt el, mire végre befutott a türelmetlenül várt autóbuszunk. Jó lenne, ha a jövőben ilyesmi nem fordulna elő! Az ipolysági ČSAD-nál ugyanis nem az első eset, hogy a la­kodalmasokat előnyben részesítik Pölyhös József. gazdálkodás szakaszán hatéko­nyan beavatkozhat a vállalat tevé­kenységébe a polgárok és a. válla­lat érdekében.- Megszűnik az®az egészségtelen állapot, amikor a nemzeti bizottság tagjai nem tud­ták biztosítani a választók számá­ra jogos panaszaik orvoslását. , És ami a legfontosabb, tettekre váltjuk az irányelvtervezet sza­vait, amely megszabja, hogy a helyi gazdálkodás szakaszán lé­nyegesen megjavítsuk, kiterjesz­•izük és mintegy 60 százalékkal ol­csóbbá tegyük a lakosság számá­ra a javításokat, a karbantartást és a szolgáltatásokat. A helyi, járási és kerületi nem­leti bizottságokban a helyi gazdál­kodás vállalatai szolgálatainak .negjavításáról folyó viták azt mu­atják, hogy a nemzeti bizottságok agjai, a bizottságok, a tanácsok és az ülések részvevői nagyon gondosan mérlegelik a polgárok íozzászólásait és határozataikban gyekszenek kiküszöbölni mind­izokat a hibákat, amelyek elége­detlenséget váltanak ki dolgozóink körében. És ezekből a hibákból elég sok van. Hiszen csupán Prágában a panaszok 98 százaléka érkezett a karbantartó szolgálat címére. Kladnón 90 százalék, amint a köz­szolgálatok és javítások felülvizs­gálata bizonyítja. A helyi gazdálkodás vállalatai­nak irányítása és működése annál tökéletesebbé válik," minél többet fordulnak a nemzeti bizottságok a polgárokhoz, hogy tapasztalataik­ból és ismereteikből mentsenek. De ezenkívül a polgárokban meg­találják a segítség minden módját a helyi gazdálkodás vállalatainak ellenőrzésére, hogy azok teljes mértékben teljesítsék küldetésü­ket. A nemzeti bizottságok fontos feladata, hogy a polgárok többsé­gét együttműködésre és segítségre nyerjék meg a helyi gazdálkodás vállalatainak irányításában, mivel kizárólag így érvényesül célszerű­en és felelősségteljesen a nemzeti bizottságok jogköre. A Csehszlovák Rádió magyar osztálya közli A csehszlovák—magyar labdarúgó­mérkőzés közvetítése miatt a szom­bat délutáni „Parnasszus"-adás el­marad.

Next

/
Thumbnails
Contents