Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-17 / 137. szám, csütörtök

TECHNIKA ÖRIÁS CIKLOTRON A genfi nemzetközi atomkutató központban megkezdték egy óriás ciklotron építését. Szakértők szerint az építés legalább hét esztendőt vesz igénybe. Az új berendezés méreteire jellemző, hogy egyedül a beépített mágnes súlya 5 ezer tonna lesz. OJ FÉMLEMEZMEGMUNKÁLÁSil ELJÁRÁS Külföldön nagy jelentőségű fémlemezmegmunkálás: eljárást dolgozta'; ki. Az új eljárással a préselendő lemezeket nem drága, különleges ötvözetekbe préselik, hanem erre a célra készült gumibetétes formába. A VILÁG LEGHOSSZABB ALAGÜTJA A világ leghosszabb alagútjának építését vették tervbe Japánban. A több mint 37 kilométer hosszúságú alagút Honshu szigetét köti majd össze a tenger alatt Hokkaido szigetével. Az építési munkálatok befejezéséhez legalább tíz esztendőre lesz szükség. KÉZlRÁS-TÁVIRÓ A híradástechnika legfrissebb újdonsága a kézírást továbbító géptávíró. Az adókészülék írótömbjére leírt jelek, térképek és rajzok azonnal megjelennek a távoli vevőkészülékben. Az átvitel kábeleken, telefonvonalakon, vagy rádióhullámok útján történhet Az íráshoz különleges golyóstollat használnak. SZTEREÓ-HANGFELVÉTELI ELJÁRÁS Rendkívül érdekes kísérletek folynak a „Sztereo"-hangfelvételi eljárás tökéletesítésével. Felvételkor a zenekar két oldalán egy-egy mikrofont helyeznek el és a beérkezett hangimpulzusokat külön-külön rögzítik. A lejátszásnál pedig két hangszóróval szintén külön-külön adják vissza sokkal élethübben a felvett zenedarabokat, mint eddig. LÁTHATÓ BÁNYALÉG A napokban próbálták ki a Német Demokratikus Köztársaságban a bányalég jelzésének új rfíodját. Különleges vegyszerekkel a robbanó gázt láthatóvá teszik és ez így a dolgozókat f.gyelmezteti a maximális mennyiség jelenlétére. Ha maximális mennyiség van jelen, egy önműködő szerkezet a figyelmeztetésen kívül még megindítja a fokozottabb szellőztetést is és így elhárul a bányarobbanás veszélye. OJ MŰANYAG Maríex, az új műanyag acetilénből készül, amely ellenálló a lúgok és savak hatásának, magas szilárdságú, hőállóképessóge is kitűnő. Alkalmazási lehetősége szeleskörű. Legelőször 'élelmiszer-csomagolásra és melegvízvezetékekre akarják felhasználná. HANGSZÓRÓ, MEMBRÁN NÉLKÜL Egy francia tudósnak sikerült membrán nélküli hangszórót készítenie. A hangszóró az INOPHON nevet kapta. A hangszóró magas frekvenciával szigetelt légpárnával hozza rezgésbe a környező légteret. HŰTŐSZEKRÉNY FÉLVEZETŐKKEL Külföldön egy olyan hűtőszekrényt készítettek, amelyben a hűtést a félvezetők végzik. Ugyanis ismert az a jelenség, ha a félvezetőn elektromos áram halad keresztül, a vezető egyik vége lehűl, a másik pedig felmelegszik. Az új hűtőszekrény jóval kevesebb áramot fogyaszt, mint a régi és mondhatni, hogy tönkretehetetlen. A forradalmi párl felépítésének lenini elvei ll!ll!ll!lllli!lllllllllllllllllllllini!lI!!IUIHIIIIIIIIilllll!IIIIill!;illllIllll!lllili:i iiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiüi! Generátorok falusi vízierőművek számára A Szovjetunióban különleges áramgenerátorokat gyártanak a falusi vízierőművek számára. A kisebb erőművek ugyanis olyan vízturbinákat használnak, amelyeknél a kerék lapátjai mozgathatók. A lapátok és a vízszint közötti szög így szabályozható. Ez lehetővé teszi a generátor számára azt az elengedhetetlenül fontos követelményt, hogy a percenkénti fordulatszám — a vízállástól függetlenül — állandó legyen. A generátorra szerelt fordulat szabályozó berendezést a főtengelyen áthaladó különleges vonórudak kötik össze a turbina lapátjaival és így biztosítják a turbína s egyben a generátor állandó fordulatszámát. A különleges áramgenerátor 25 féle típusát gyártják 200—1000 kilowattig terjedő teljesítőképességgel. z SZKP XX. kongresszusa kiemelte a párt felépítésének lenini normáit, melyeket azelőtt gyakran megsértettek. Rámutatott arra, hogy sokkal behatóbban kell tanulmányoznunk és a gyakorlatban alkalmaznunk Leninnek a pártról szóló tanítását. V. I. Lenin behatóan feldolgozta a marxista párt ideológiai, szervezési, taktikai és elméleti alapjait. Az „Egy lépés előre, két lépés hátra" című könyvében, valamint más műveiben is azt tanította, hogy a párt a 'munkásosztály élcsapata és a dolgozók .milliós tömegei kapcsolatának megtestesítője. Hogy a párt helyesen vezethesse az összes munkásszervezeteket, az egész dolgozó népet, egy pillanatra sem szabad gyengítenie kapcsolatát a dolgozó néppel, meg kell hallgatnia a tömegek hangját, tanítania kell a tömegeket és tanulnia kell tőlük. A kommunista társadalomnak kommunisták által . való felépítése — mondotta V. I. Lenin az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Pártnak XI. kongresszusán — gyerekes, teljesen gyerekes gondolat. A kommunisták csak egy cseppet, egy kis cseppet jelentenek az embertengerben. .. csak akkor irányíthatunk, ha helyesen fejezzük ki azt, amit a nép gondol. Enélkül a kommunista párt nem vezeti a proletariátust, a proletariátus nem vezeti a tömegeket' és az egesz gépezet széthull. Kommunista pártunk egy pillanatra sem feledkezik meg dolgozó népünk érdekeiről, alapszabályzatában valamennyi parttag kötelességévé teszi, hogy egyre szilárdítsa a tömegekkel való kapcsolatát, idejében reagáljon a dolgozók kérdéseire és szükségleteire, a pártonkívüli tömegeknek megmagyarázza a párt politikájának és határozatainak értelmét és emellett szem előtt tartsa, hogy a párt ereje és legyőzhetetlensége a néppel való szoros és megbonthatatlan kapcsolatában rejlik. A pártunk alapszabályzatában lefektetett lenini elveket azonban sok esetben megsértettük, súlyos hibákat követtünk el. Ennek az elvnek a megsértése a személyi kultusz ápolásából származott, amely törvényszerűen a tömegektől való elszakadáshoz vezet. A személyi kultusz a párttagok pászszivitását okozza. Abban a partban, ahol ápolják a személyi kultuszt, a párttagok nem hallgatják meg a nép hangját, nem tanulnak többé tőlük, megszűnnek önállóan gondolkodni, mert helyettük a „kiváló" személy gondolkozik, akinek „kizárólagos joga" valamennyi kérdésben dönteni, akinek joga van a csalhatatlanságra. A személyi kultusz kialakítja a marxizmusleninizmustól idegen rendszert, az egyén autoritatív helyzetének rendszerét. enin elvtárs továbbá a demokratikus centralizmus elvét magyarázva, — amely a párt szervezési kapcsolatainak alapvető pillére — különösen kihangsúlyozta a párton belüli demokráciát. A párton belüli demokrácia feltételezi, hogy valamennyi párttag tevékeny részt vesz a párt életében és kollektíván megtárgyalja a pártélet legfontosabb kérdéseit. A pártszervezetek és az egész párt normális tevékenysége akkor lehetséges, — amint azt Lenin tanította —, ha szigorúan betartják a kollektív vezetés elvét, a pártot megóvják az ösztönszerűségtöl és az egyoldalúságtól a határozatok r"?ghozatalában. A párt története arra ^snít bennünket, hogy csupán ha következetesen érvényesül a kollektív vezetés elve, ha a kollektíva a bírálat és az önbírálat szellemében tárgyal, a párt vagy a közélet kérdéseiről, csak akkor végezheti el sikeresen azokat a feladatokat, amelyek elé a történelem állítja. Pártéletünkben sok helyütt durván megsértették ezt az elvet. Ez megnyilvánult abban, hogy egyes szervezetek nem hívták össze rendszeresen a

É taggyűléseket, a pártbizottságok gyűléseit, elvi kérdésekről a tagok megfelelő részvétele nélkül tárgyaltak, kevéssé gondoskodtak arról, hogy a napirenden szereplő kérdésekhez 3 lehető legnagyobb számú párttag hozzászóljon, megelégedtek csupán egyes befolyásos egyének, esetleg egy egyén véleményével. A választott szervek nem használták fel kellőképpen az aktívát a legfontosabb kérdések megoldására, hogy így készíthessék elő a határozati javaslatokat, amelyek magukban foglalnák a kollektív tapasztalatot. A munkáspártok története (és erre. különös hangsúllyal figyelmeztetett bennünket az SZKP XX. kongresszusa), arra tanít bennünket, hogy egy tapasztalat, még a legjobb funkcionárius tapasztalata sem pótolhatja a széles pártaktíva tapasztalatát, arra tanít bennünket, hogy a kollektív vezetés ereje éppen a kollektíva gazdag tapasztalataiban rejlik. A kollektív vezetés elve megsértésének, annak a ténynek, ha a kollektív döntést egyének határozatával helyettesítik, nincs helye pártunkban, ez idegen pártunktól és ezért könyörtelenül harcolnunk kell ellene. párton belüli demokrácia — tanította Lenin — azt jelenti, hogy minden egyes párttagnak elvitathatatlan jogai vannak, amelyekben senkinek sem szabad őt korlátoznia. A pártszervezeteknek kell gondoskodmok arról, hogy a párttagok érvényesítsék a párt alapszabályzatában számukra biztosított jogaikat, hogy teljes mértékben kifejlődjék a párton belüli demokrácia, amelyet lényegesen megsertett a személyi kultuszból származó nem marxista rendszer. A párttagnak joga van részt venni a pártpolitika kérdéseinek megtárgyalásában, a pártgyűléseken bármelyik funkcionáriust bírálhatja. Azt mondjuk, hogy a XX. kongresszus kinyitotta pártszervezeteink ablakait is, • amelyeken at teljes erővel beáramlik a lenini szellem. Valóban a legtöbb esetben így van. Pártszervezeteinkben a bírálat olyan módon fejlődik, mint soha azelőtt. Az elvtársak félelem nélkül, nyíltan rámutatnak a fogyatékosságokra, hibákra és követelik kiküszöbölésüket. Azonban rá kell mutatnunk arra is, hogy egyes elvtársak a párton belüli demokrácia elvét szembe állítják a centralizmussal. Ez például abban nyilvánul meg, hogy azt mondják, nem szükséges mindig alávetni magukat a felsőbb szervek határozatainak, e határozatokat nem fogják tiszteletben tartani stb. Ez helytelen. Lenm- sohasem helyezte szembe a centralizmust a párton belüli demokráciával. Ellenkezőleg, azt hangsúlyozta, hogy ez a két rész dialektikus egységet, elválaszthatatlan egészet alkot. A centralizmus elvének érvényesítésével a párt sorainak egységét biztosítja. Ha a kisebbség nem vetné alá magát a többség akaratának, az egyén az egésznek, ha a központi bizottság határozatai nem volnának kötelezőek valamennyi szervezetre és párttagra, a párt nem alkothatna egységes erőt, nem volna az akarat és a tett egységének megtestesítője, nem lehetne a törrtegek vezetője. marxista pártnak, ha meg akarja őrizni sorainak egységét, érvényesíteni kell az egységes fegyelmet, amely egyformán kötelező valamennyi párttagra, funkcionáriusra és egyszerű tagra egyaránt. Hogy a proletariátus kivívhassa és fenntarthassa a proletariátus diktatúráját, erős pártra van szüksége, amelyet vasfegyelem kovácsol egybe. Lenin azt tanította, hogy a szigorú fegyelem nem zárja ki a bírálatot, a nézetek harcát, hanem ellenkezőleg, a nézetek aktív harcát, a bírálat és az önbírálat fejlesztését tételezi fel. A mi kötelességünk, hogy a legjobb feltételeket teremtsük meg a szabad kritika és önkritika számára. Hisz ezt követeli tőlünk a párt alapszabályzata, Márton István wiuiHiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiniiiiNiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiii^ aiľaiiaiiaiiBitaiiBiiaiiaimnBiiBtianBiiatiana!i>iiii!aiiii!aiiaiiai]ai[BtiaiianBiianiiiaiTBiianBRniBiiaiiBiiiiTBiianaiiBiiaiiaiTBiistiaiia A qépek elhasználódásának problémája a népgazdaság egyik legfontosabb kérdése és tekintettel azokra a körülményekre, amelyekről beszélni fogunk, jelenleg rendkívül fontos népgazdaságunkban. Tegyük fel a kérdést — milyen módon kopik a gép? Erre azt válaszolhatjuk: kétféle módon. Első tekintetre szembeszökő a gépek fizikai elhasználódása. Ez a gépek fizikai tulajdonságainak kopását, a fizikai alkatrészek elhasználódását jelenti. Mi okozza a gépek fizikai elhasználódását? Itt rá kell mutatnunk, hogy a gépek fizikai elhasználódásának kérdését gyakorlati munkánkban túlságosan egyoldalúan értelmezzük. Felületes tekintetre ez a probléma úgy tűnik, mintha a gép fizikailag csupán működése következtében kopna. A valóság azonban az, hogy a gépek fizikai kopására sor kerül akkor is, amikor nem dolgoznak. Látjuk, hogy maga a gép fizikai elhasználódása kétféle fajtájú. A gép fizikailag elhasználódik működése következtében és akkor is, amikor nincs üzemben. Felmerül a kérdés, hogyan lehetséges, hogy a gép fizikailag elhasználódik akkor is, amikor egyáltalán nem működik, sőt a gép tétlensége idézi elő elhasználódását? A válasz nagyon könnyű. Mindenki saját munkahelyén megfigyelheti a fizikai elhasználódásnak ezt a fajtáját. Ha a gép tétlenül áll, szükségszerűen ki van téve a természet pusztító erőinek, mint például a rozsdásodásnak stb. A gépek fizikai elhasználódása, amely működésük folyamán következik be, egyforma feltételek mellett annál nagyobb, minél többet használjuk a gépet. A gépek tétlen állapotban való fizikai elhasználódása viszont annál nagyobb, mennél kevesebbet használjuk a gépet. Hogyan akadályozhatjuk meg á gépek fizikai elhasználódását? A gép működése által okozott fizikai koA GÉPEK ERKÖLCSI KOPÁSA ŰJ szó 1956. május 17. pást a gép helyes kezelésével és gondozásával csökkenthetjük. A gépnek tétlenség alatti fizikai elhasználódását azzal akadályozzuk meg, hogy áttérünk a többműszakos üzemre és ezáltal lerövidítjük a gépek tétlenségének idejét. Néhány szót mondottunk a gépek elhasználódásának első módjáról — a fizikai elhasználódásról és rámutattunk, hogy maga a fizikai elhasználódás kétféle. Most meg kell magyaráznunk a gépek kopásának második fajtáját. Ezt erkölcsi kopásnak nevezzük. A gépek erkölcsi kopása nem látható a gép fizikai tulajdonságain. Lehet, hogy a gép, amely fizikailag nagyon kevéssé van elhasználódva, mert hosszú éveken át raktáron hevert, erkölcsi kopása következtében mégsem alkalmas arra, hogy használjuk. A gépek erkölcsi kopásának más okai vannak, mint a fizikainak. Tegyük fel a kérdést, mikor van a gép erkölcsileg kopva? S a válasz: ha a munkatermelékenység növekedése következtében ugyanez a gép olgsóbban gyártható, vagy a technika fejlődése következtében az adott művelethez úi konstrukciójú, természetesen nagyobb teljesítményű gépeket gyártanak. Mindkét esetben — az első esetben a gép olcsóbb gyártása következtében, a második esetben a gép előnyösebb szerkezete következtében — azt látjuk, hogy nem gazdaságos továbbra is a régi gépet használni a termelésben, még akkor sem, ha fizikailag nincs is teljesen elhasználva. Meg kell itt mondanunk, hogy a fizikai kopás következményeit kiküszöbölhetjük, ha a gépet megjavítjuk. Az erkölcsi kopás következményeit azonban csupán úgy küszöbölhetjük ki, ha a régi gépen bizonyos műszaki javításokat eszközlünk, vagy pedig a gépet kiselejtezzük és nagyobb teljesítményű géppel helyettesítjük. Gazdasági elméletünk még ä közelmúltban tagadta gépeink erkölcsi kopásának fennállását közgazdaságunkban. A gépek erkölcsi kopásának létezését csupán a tőkés gazdasággal kapcsolatban ismerte el. Ezek az „elméletek" ellentétben állottak a valósággal és átvételük a gyakorlatban mérhetetlen károkat okozott. Mi okozza a gépek erkölcsi kopását? A termelőerők fejlődése, nem pedig bizonyos gazdasági formációk termelési kapcsolatai. A gépek erkölcsi kopásának létezése a termelőerők fejlődésével függ össze. A gépek erkölcsi kopásának tehát törvényszerűen fenn kell állnia ott, ahol a termelőerők fejlődrek. Ezért hiba, ha az erkölcsi kopást kizárólag egyes gazdasági formációk létezésével kapcsoljuk egybe. Igaz ugyan, hogy a tőkés termelési viszonyok mellett a gépek erkölcsi kopása más formában folyik le, mint a mi gazdaságunkban, de nem a tőkés termelési viszonyok okozzák a gépek erkölcsi kopását. Mondottuk már, hogy a gépek erkölcsi kopásának tagadása gazdaságunkban nagy károkat okozott. Miben nyilvánultak meg ezek a károk? Elsősorban abban, hogy megzavartuk a technika fejlesztését és ezzel egyben a népgazdaság fejlesztését is, hogy elvesztettük a munkatermelékenység növelése oly fontos tényezőjének alkalmazását, amilyen az új technika, így történt meg, hogy gépállományunk egy része elévült. Vegyük például a Nehézgépipari Minisztérium szektorába tartozó egyik döntő fontosságú üzemet. lm e az üzem gépállományának öszszetétele a gépek kora szerint: Az említett üzemben az 1—10 éves korú gépek száma 35,8 százalékot a 10—20 éves korú gépek száma 45 százalékot a 20—30 éves korú gépek száma 9,2 százalékot a több mint 30 éves gépek száma 10 százalékot tesz ki. Emellett meg kell mondanunk, hogy az említett vállalat a műszakilag aránylag jól felszerelt vállalatok közé tartozik. A gépek erkölcsi kopásának szem elől tévesztése közgazdaságunkban arra vezetett, hogy a gépek üzemképességének túlságosan hosszú idejét állapítottuk meg. így például a Nehézipari Minisztérium szektorában a gépek működésének időtartamát kétváltásos üzemnél 22,5 évben állapították meg. Ezen idő alatt négy fő javítást terveznek be. Ha megnézzük a" fő javítások meghatározását, ahogy azokat a Pénzügyminisztérium és az Állami Tervhivatal keretutasításai megszabják é£ amelyek alapján a múlt év végéig a gépek fő javításait végezték, akkor megállapíthatjuk, hogy a fő javítás alatt olyan javítást kell érteni, amely kiküszöböli az elhasználódás következményeit vagy a főalapok megkárosodását s eléri azt, hogy a gépek és berendezések visszanyerjék eredeti technikai tulajdonságaikat. Vegyük azonban a gépek 22 évi üzemképességét az így meghatározott főjavítással és akkor azt látjuk, hogy a gépek üzemeltetésének egész ideje folyamán - a mj esetünkben 22 év alatt — nagy pénzeszközöket fordítanánk a négy fő javításra anélkül, hogy megjavítanók a gépállomány műszaki tulajdonságait. Néhány példát soroltunk fel azon követelmények szemléltetésére, amelyek a gépek erkölcsi kopásának tagadásából származnak gazdaságunkban s rámutattunk azokra a következményekre, amelyek ezzel összefüggően az új technika fejlesztésének jelentőségét lebecsülő elméletből származnak. Érthető, hogy a gépek erkölcsi kopásának tagadásával összefügg az új gépek szerkesztésének elhanyagolása is, szem elől tévesztjük a gépszerkesztési munkát. Ha tagadom a gépek erkölcsi kopásának létezését, akkor körülbelül így beszélek: „A gépek a termelésben addig használhatók, amíg működnek". Ez azt jelenti, addig, amíg nem rongálódik meg annyira, hogy nem üzemképes. Ha az adott kérdéshez ily módon közeledünk, ez szöges ellentétben áll a gazdaságosság rendszerével. Szükségszerűen arra vezet, hogy mindenáron, tekintet nélkül a ter-1 melési költségekre termelünk. A gépek erkölcsi kopásának tagadása további veszélyt is rejt magában. Ha tagadom a gépek erkölcsi kopását, arra a következtetésre jutok, hogy hosszú időn át biztosíthatom a termelés növelését a már régebben gyártott gépek segítségével, s ezzel kapcsolatban látnunk kell azt az utat, amely a gépek erkölcsi kopásának tagadásától népgazdaságunkban a nehézipar és főleg a gépiparelsődleges fejlesztésének tagadásához vezet. Ha a termelést fejleszthetem a régi gépek segítségével (mert a gépek erkölcsi kopása nem létezik), miért kellene elsősorban a nehéz- és gépipart fejlesztenem, amelynek éppen az a feladata, hogy új gépek gyártását biztosítsa. Azok az intézkedések, amelyek az utóbbi időben az új technika fejlesztésének biztosítására történtek népgazdaságunkban, megteremťk mindazon helytelftn állapotok kiküszöbölésének feltételeit, amelyeket gazdasági gyakorlatunkban a gépek erkölcsi kopásának tagadásáról alkotott helytelen nézetek oko-tak. Meg kell azonban mondanunk, hogy ezek csupán feltételek. A fő feladat konstruktőrjeikre hárul, akik bizonyára szívesen oldanak meg merész gépszerkesztéseket. E gépszerkezetek megoldásánál azonban nem csupán a műszaki lehetőségekből kell kiindulnunk, hanem szem előtt kell tartanunk e beruházások gazdasági hatékonyságát is. JAROSLAV RYPOT

A.