Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-14 / 134. szám, hétfő

A francia államférfiak kedden utaznak Moszkvába SZABADSÁGUNK ZÁLOGA A varsói szerződés évfordulójára A második világháborúban a békeszerető emberiség azért ontotta vérét a fasizmus ellen, hogy békés alkotó korszakot teremtsen. De alig fejeződött be a második világháború, újabb hatalom jelentkezett a nemzet­közi életben, amely világuralmi terveivel a hitleri fasizmus nyomdokaiba lépett. Ez a hatalom az Amerika Egyesült Államok imperialista erőinek szövetsége. Az emberiség még fel sem lélegzett, az annyira várt béke még rá sem köszöntött, a világ legreakciósabb erői máris háborús katonai szö­vetségek szervezéséhez láttak, amelyek egészségtelen háborús előkészüle­teket idéztek elő, fegyverkezési hajszához vezettek, s kirobbantották a hi­degháborút. Ilyen körülmények mellett természetes, hogy azok a nemzetek és népek, amelyek átélték a háború szörnyűségeit és súlyos áldozatokat hoztak a szabadságért, összefogtak, hogy védelmi képességüket megszilárdítsák és biztosítsák országaikban a békés építést. Egy évvel ezelőtt, 1955. május 14­én írták alá a varsói szerződést. Nyolc európai ország békeszerető össze­fogása e szerződés, amelyhez csatlakozott a Kínai Népköztársaság is. Most, egy év múltán megállapíthatjuk, hogy a baráti együttműködésnek, köl­csönös segélynyújtásnak és a fegyveres erők közös parancsnokságának lét­rehozása helyesnek bizonyult, elősegítette a Szovjetunió és a népi demok­ratikus országok biztonságát, békés fejlődését. Megállapíthatjuk, hogy az elmúlt évben a nemzetközi politikai életben nagyon sok változás történt. A Szovjetunió következetes békepolitikájának eredményeként a nemzetközi feszültség csökkent, a hidegháború végleg vereséget szenvedett. Az elmúlt évben olyan fontos világpolitikai esemé­nyek történtek, mint a két genfi értekezlet, a szovjet államférfiak indiai, burmai és afganisztáni, valamint Nagy-Britannia-i látogatása. Rendeződ­tek kapcsolataink Jugoszláviával, kihirdették Ausztria semlegességét és függetlenségét. Ugyanakkor a nyugati táborban bomlás figyelhető meg. Bizonyítékul elég megemlíteni Mollet miniszterelnök, Gronchi olasz elnök nyilatkozatait, az izlandi parlament határozatát, valamint Görögország és Anglia ellentétét a ciprusi problémában, hogy lássuk, mennyire ingatag talajra építették a Szovjetunió ellenes katonai tömböket. A nemzetközi feszUltség enyhülésével azonban a háború veszélye még nem múlt el. A Német Szövetségi Köztársaság parlamentje első olvasás­ban éppen az elmúlt napokban hagyta jóvá a kötelező katonai szolgálat törvényjavaslatát. A német militarizmus felélesztése nyugtalansággal tölti el az emberiséget. Mint ismeretes, az új német VVehrmacht tulajdonkép­pen a NATO hadserege lenne és így elsősorban a szocializmus táborát veszélyeztetné. Nyugati vezető politikusok a varsói szerződést az Észak-Atlanti Szer­ződéshez hasonlítják és Nyugat-ellenes támadó szándékkal rágalmazzák. Az igazság azonban egészen más. Mikor a Szovjetunió kérte, hogy tagja lehessen az Észak-Atlanti Szövetségnek, kérését visszautasították. A varsói szerződés alapszabályzata ellenben kimondja, hogy tagja lehet minden bé­keszerető ország, társadalmi és állami berendezkedésre való tekintet nél­kül. Ez hát az igazság. A varsói szerződés sikerrel teljesíti hivatását. Mögötte a békének és szo­cializmusnak a Szovjetunió vezette kilencszázmilliós tábora áll. Ezt a tá­bort ma már a nagyvilágban többszáz millió békeszretö ember támogatja nemes harcában. A varsói szerződés a jelenlegi helyzetben békénk biztosítéka. Célunk azonban az, hogy megteremtsük Európa kollektív biztonságát, amelyben mind a Nyugat, mind a Kelet megtalálja biztonságát és a népeknek lehe­tővé teszi a nyugodt, békés, alkotó munkát. Ezért harcolunk! •'iiiili!in|iiiíiiiitjji:iiuiiii[iiii!:ii!i!!t{u;i<>!i!iiHi;:iiii!tint<iiiii;if'!iiiiiiiiiii:iiiriiiiiiiiiii!!iiii iiiniiii!iiii!n(n«iuHtii:i::iiiiiiBiiii<i!iiiiii>iiii,iUi«<i:i«iuifliiiiiliiii:!i!iHiiiiiiiw(i:iiiiii)i G cannesi filmíeszlioá! Párizs, május 12. (MTI) — Az ÁFP jelenti, hogy a Coty köztár­sasági elnök vezetésével szombaton délelőtt összeült minisztertanács meg­\ hallgatta Pineau külügyminiszter be­számolóját a nemzetközi helyzetről. Pineau bejelentete, hogy Guy Mol­let francia miniszterelnök és ő maga május 15-én, kedden reggel indul az orlyi repülőtérről Moszkvába. Mint­egy hatvan főnyi kísérettel, munka­társaikkal és sajtőtudósítókkal utaz­Moszkva, május 12. (TASZSZ) — Guy Mollet francia miniszterelnök és Pineau külügyminiszter közelgő moszkvai utazásával kapcsolatban Daniel Mayer, a francia nemzetgyű­lés külügyi bizottságának elnöke a következő nyilatkozatot adta a Prav­da tudósítójának: —Az államférfiak külföldi utazá­sai mindig hasznosak, minthogy rend­szerint elősegítik a meg nem értés és a különböző kérdésekben mutat­kozó félreértések eloszlatását. Az utóbbi években az ilyen érintkezések megnehezültek, mert a Nyugatnak nem voltak elég széles kapcsolatai a szovjet vezetőkkel, akik saját intézményeik falai között tar­tózkodtak, hacsak nem rzámítjuk a h'vatásos diplomatákat. Ennélfogva csak üdvözölni lehet a Szovjetunió vezetőinek nemrégiben külföldön tett látogatásait, 'és csak kívánni lehft, hogy szapo­rodjék az ilyen látogatások száma. Különös örömet keltett az a körülmény, hogy a francia minisz­terelnök é- a külügyminiszter Moszk­vába utazik Erre a látogatásra akkor kerül sor, amikor mindenki előtt világos­Párizs, május 12. (MTI) — Ha­bib Burgiba tuniszi miniszterelnök, aki pénteken két ízben tárgyalt Guy Mollet miniszterelnökkel, szom­baton repülőgépen visszautazott .Tu­niszba. A párizsi sajtó szerint á franciák szerződéstervezetet terjesztettek mind Tunisz, mind Marokkó kormánya elé a két kormány külképviseletével összefüggésben. E tervek szerint Tu­nisz, Marokkó és Franciaország köl­csönösen segítséget nyújtanak egy­másnak, minden nagy kérdést együt­tesen vizsgálnak meg s kötelezik ma­gukat arra, hogy nem tanúsítanak egymással szemben ellenséges maga­tartást a nemzetközi szervezetekben. Tuniszt és Marokkót francia diplo­maták képviselnék azokban az orszá­gokban, amelyekben nincs külön képviseletük. E javaslatokat végle­ges elfogadás céljából a parlamentek elé kellene terjeszteni Az Albán Munkapárt Központi Bizottságának ülésén Tirana, május 12. (TASZSZ) *-­Áz Albán Munkapárt Központi Bi­zottsága május 10-én és 11-én ülést tartott. Egyhangúlag jóváhagyták az Albán Munkapárt Központi Bizottsá­gának a III. pártkongresszus elé ter­jesztendő beszámoló jelentését, a má­sodik ötéves terv irányelveiről szóló beszámolót és a párt szervezeti sza­bályzatában eszközlendő változtatá­sokról szóló beszámolót. Tiltakozik a ciprusi nép Nikózia, május 12. (ČTK) — Cip­rus szigetén május 12-én általános gyász volt a két ciprusi hazafi ki­végzése miatt. A brit hatóságok lel­ketlen cselekedete elleni tiltakozás megbénította a sziget életét. A cip­rusi munkások már harmadik napja sztrájkolnak és a sziget valamennyi városában bezárták az üzleteket. Sem az angol, sem a görög lapok nem je­lennek meg. Nikóziában május 11-én a brit ka­tonák lelőttek egy fiatal ciprusi ha­zafit, aki angol-ellenes rfeplapokat terjesztett. A ciprusi ifjú belehalt sérülésébe. Nyugati fegyverszállít­mányok Izraelnak Tel Aviv, május 12. (TASZSZ) — Á Jerusalem Post londoni tudósító­ja jelenti, hogy megbízható forrá­sokból nyert értesülések szerint a Nyugat további, fontos fegyverszállit­mányokat indít útnak Izrael felé.. A lapok megjegyzik, hogy az Iz­raelbe irányuló további fegyverszál­lításra vonatkozó döntés Franciaor­szág, Anglia és az Egyesült Államok külügyminiszterei párizsi találkozója nak eredménye. nak a Szovjetunió fővárosába. A mi­niszterelnök a következő hét elején hazautazik. Pineau néhány nappal tovább marad a Szovjetunióban. A francia külügyminiszter közölte, hogy a két orszánot érintő összes problémákról szó lesz a francia­szovjet tanácskozásokon. Pineau be­számolója — amelyet a szombati mi­nisztertanács jóváhagyott — felvilá­gosítást tartalmazott a Moszkvában megvitatásra kerülő problémákról. sá vált, hogy a hidegháború „nem kifizetődő" és meg kell találni a módozatokat az egymás mellett élésre azon két gazda­sági rendszer között, amelyek kö­zött az emberek óriási tömegei vá­laszthatnak. Természetesen nem tűnhet el rögtön az a bizalmatlanság, amely olyan sokáig együttjárt a világ fő országai vezetőinek a kapcsolatoktól való veszedélmes idegenkedésével. De az olyan találkozók, mint amely­re most majd sor kerül, elősegíthe­tik e bizalmatlanság eloszlatását. Más síkon, valamint a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XX. kongreszusán hozott határozatok megvalósítása arányában, hasonló-^ képpen újabb, lassabban éiő;denem kevésbé örvendetes távlatok nyílnak meg a nemzetközi munkásmozgalom előtt. Mint a francia nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke, fenn­tartás nélkül üdvözlöm, hogy érint­kezés jön létre annak a két nagy­hatalomnak vezetői között, amelyek­nek barátságban kell élniök egy­mással, és mint szocialista, további reményt keltő alapokat látok ebben a látogatásban. Habib Burgiba a hírek szerint kö­zölte Guy Mollet-val, hogy Tunisz rövid időn belül legalább három nagykövetséget akar felállítani kül­földön. Új minisztériumok a Kínai Népköztársaságban Peking, május 13. (ČTK) — Az Oj Kína sajtóiroda közlése szerint a Né­pi Képviselők Ósszkínai Gyűlésének Állandó Bizottsága május 12-i ülésén elhatározta, hogy az Államtanács szervezetében változásokat eszközöl. Üi minisztériumokat létesítettek, a t.öbbi között kohászati, vegyipari, éDítőanyagipari, energetikai, élelmi­szeripari és városépítészeti miniszté­riumot. Egyben elhatározták, hogy megszüntetik a nehézipari miniszté­riumot. a harmadik gépipari minisz­tériumot és a helyiipar minisztériumát. A francia kormány további katonai erősítéseket küld Algériába Pánizs. máius 12. (ČTK) — Szom­baton. Marseill'ből Algériába 3500 fő­nyi további katonát küldtek. A Fran­cé Presse hírügynökség tudósítása szerint Marseille kikötőiében további 5 hajó horgonyoz, hogy Algériába 8 ezer főnvi katonai erősítést szállít­son. A francia hivatalos lapok szomba­ti számukban közölték a kormány­nak katonai szolgálatról szóló behí­vások rendeletét. A rendelet értel­mében további 50 ezer embert szólí­tanak fegyverbe K J. VOROSILOV, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke máius 11-én a moszkvai Kreml­ben fogadta a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának kül­döttségét, amelyet dr. Johannaes Dig­man. a népi kamara elnöke vezet. BELGRÁDBAN befejeződött a Szö­vetségi Népi Parlament ülése. (ČTK) A REUTER hírügynökség közlése szerint az amerikai hadihajók tervbe­vett krétai látogatását lemondták. A Vima című görög lap azt írja, hogy a görög tengerészeti parancsnokság felkérte az illetékes amerikai ható­ságokat. hogy a látogatást mondják le tekintettel a görög közvéleményre, amelyet felháborított a két ciprusi ha­zafi kivégzése. (ČTK) A TASZSZ hírügynökség montevi­deói tudósítója közli, hogy Uruguay­ban több mint 15 ezer hűtőüzemi dol­gozó sztrájkol. A sajtó közlése sze­rint a munkások azért léptek sztrájk­ba. mert az amerikai és angol cégek nem voltak hailandók az alkalmazot­takkal kollektív szerződéseket kötni A s^tráikolók béremelést és szak­szervezeti joga ;V elismerését követe­lik. (ČTK) Walter Ulbricht nyilatkozata Berlin, május 12. (ČTK) — Walter Ulbricht a Német Demokratikus Köz­társaság miniszterelnökének első Jie­lvettese és Németország Szocialista Egységpártja K"-ionti Bizottságának első titkára. Németország egyesítése és a béke megszilárdítása ügyében az ADN sajtóiroda tudósítójának néhány kérdésére válaszolt. Walter Ulbricht a többi között ki­jelentette, hogy a békét meg lehet őrizni. Ez azonban jórészben a nyu­gat-németországi munkásosztálytól és a békeszerető erőktől függ, amelyek eddig még nincsenek kellőképpen megszervezve. Adenauer pártia stutt­garti kongresszusán a leszerelés el­len és a NATO nvaktörő politikája mellétt foglalt állást. Walter Ulbricht rámutatott arra. hogy Nyugat-Né­metország békeszerető lakosságának van annyi ereje, hogy olyan parla­ment és olyan kormány megalakítá­sát érje el, amely a leszerelés, az idegen katonaság visszahívása mel­lett, az atomfegyverek rejtegetése el­len fog'al állást és amely kormány egyezményt kötne a német demokra­tikus kormánnyal a rendőri és ka­tonai erők száma és felszerelése kér­désében. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának jegyzéke Dél-Vietnamhoz Hanoi, május 12. (ČTK) — A Viet­nami Demokratikus Köztársaság kül­ügyminisztériuma május 12-én nyil­vánosságra hozta azt a jegyzéket, amelyet a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya intézett Ngo Dinh Diemhez, a Vietnami Köztársa­ság elnökéhez. A kormány a jegyzék­ben javasolja, hogy közös értekezle­tet tartsanak a vietnami általános szabad választások ügyében. A jegy­zék hivatkozik a genfi egyezmények­re, amelyek elismerték a vietnami nép nemzeti jogait, amelyekért a vietnami nép hősiesen küzdött. z idén ünnepelte a cannesi filmfesztivál tízéves fennál­lását. 1946-ban, a háború másnapján rendezték meg első ízben, s ez volt egyben az első filmfesztivál a háború után az egész világon. A nagy világ­égés lidércnyomása alól felszabadult ember életakarása, életöröme tört elő az akkor bemutatott filmeken, ame­lyek között voltak olyan felejthetet­len filmalkotások, mint ~a Róma nyílt város, a nálunk is ismert Csata a sí­nekért és Botrány Clochemerlben. Cannes egyik fóruma lett a háború utáni szovjet film nagy sikereinek, s itt vívta ki művészi elismerését az olasz új-realista, helyesebben kriti­kai-realista irányzat. Az idei jubileumi fesztivál Can­nesban nem a legszerencsésebb elő­jelek közepette indult. Huszonnégy állam benevezte ugyan negyveri egész estét betöltő filmjét, s nyolc további orsz'g rövidfilmeket mutatott be, de hiányoztak — politikai okokból — a népi Kína és a Német Demokrati­kus Köztársaság alkotásai. A feszti­vál kezdetén visszalépett a Német Szövetségi Köztársaság, mert provo­kációs, kommunistaellenes filmjét, a Csillagtalan éjszakát a zsűri nem en­gedte bemutatni. Ez a sors érte, saj­nos, a francia Köd és éjszaka című darabot is, hogy azután a nem hiva­talos bemutatón éppen ez a film kelt­se a legmélyebb hatást. fesztivált Jean Delannoy Marié Antoinietteröl szóló filmjével nyitották meg. A rendkívül drága pa­zar kiállítású kosztűmfilm csúfosan megbukott a közönség és a szakembe­rek körében egyaránt. A film a nagy francia forradalomból csak a királynő zavaros szerelmi tragédiáját mutatja be, s még a cannesi filmfesztivál kö­zönsége sem fogadta kedvezően a min­den művészit nélkülöző, sekélyes royalista propagandát. A legnagyobb művészi sikert Jut­kevics szovjet rendező Othellója arat­ta. A shakespearei dráma filmre ül­tetését Georges Sadoul, a legnevesebb francia filmesztéta a Les Lettre* Franceises"-ban így jellemzi: „Nehéz dolog így hamarjában, néhány pilla­nattal a film lepergése után rámu­tatni egy ilyen rendkívül szép és ér­dekes filmdráma minden értékére. Még hetekig erről fogunk beszélni. A művet az érzelmeknek romantikus pezsgése, tobzódása jellemzi, hason T lóan azokhoz a hullámokhoz, amelyek a két főhőst az egyik legszebb jele­netben körülcsapdossák. Szergej Bondarcsuk a címszerepben az indu­latok viharában is mindig mélyen em­beri. A film értékei: a díszletek monumentalitása, a dráma kicsúcso­sodásának mesteri volta, főképpen azonban az eredeti bevezető résznek művészi lendülete, amelyben nagysze­rűen egészítik ki egymást a gyönyö­rű néma képek Hacsaturján jelleg­zetes muzsik iával." A harmadik nap nagy magyar si­kert hozott. Az otthoni kritika ugyan már korábban megállapította, hogy a Fábry Zoltán rendezésében Sarkadi Imre szövegkönyve alapján készült Körhinta egyike a legjobb magyar filmeknek, mégis, az előző évek can­nesi tapasztalatai alapján óvatos op­timizmus uralkodott a Franciaország­ban tartózkodó magyar filmküldött­ség körében. A film tiszta költőisé­ge azonban itt is átütő sikert aratott. A polgári Le Monde filmkritikusa többek közt ezt írta róla: „Különösen a vásári táncjelentek keltenek kitö­rölhetetlen benyomást a nézőkben." Sadoul pedig így nyilatkozott: „Ha a zsűri igazságos — amiben nem aka­rok kételkedni — akkor a Körhintá­nak díjat kell nyernie." A Jifi Trnka alkotó munkáját be­mutató igen igényes és sikerült rö­vidfilmen kívül a csehszlovák film­művészetet Smetana Dalibor cimű operája alapján készült, egész estét betöltő film képviselte, amelyet Vác­lav Krška rendezett. A filmről M. Pellicule ezt írta a Humanitéban: „Krška nagyszerű művet alkotott, kétségtelenül a megfilmesített ope­rák egyik legjobbját. Eddig csak Sme­tana Eladott menyasszonyát ismertük, melyet két évvel ezelőtt mutattak be. A Dalibor megfilmesítésében különö­sen a nagyszerű nyitány témájának és ritmusának szemléltetése a film vásznán." Lényegesen kisebb volt a sikere a Mozart életéről készült osztrák film­nek, noha adva volt a hálás téma: a nagy zeneszerző rövid, de drámai életútja. A kritika sokallta a szöve­get, s keveselte a zenét. Sok vitára adott alkalmat Pietro Germi A vaj­utas című filmje. Egyszerű emberek mindennapi öröme s baja a témája ennek az új-realista olasz filmnek, de nem a legsikerültebb alkotása a nagyhatású filmirányzatnak. Említésre méltó az ugyancsak új-realista irány­zatú görög Feketeruhás leány s a bel­ga Sirályok a kiktöőben halnak meg című filmnek, az utóbbi azonban erő­sen formalisztikus. Érdekes kísérlet a filmszatíra terén a román Protár­ügy. Ez a darab azt bizonyítja, hogy a román filmművészet is megüti már a nemzetközi színvonalat. legnagyobb izgalom A Picasso­rejtély című francia fűmet" kísérte. Ez vóit egyben az idei can­nesi filmfesztivál legnagyobb „társa­dalmi eseménye". A film témája is teljesen újszerű: a művészi alkotás misztériumát akarja megmutatni a film formanyelvén, vizuális eszközök­kel. A kísérlet — amelynek Clouzot a rendezője — érdekes, márcsak azért is, mert a modern festészet egyik legtöbbet vitatott egyéniségét, mű­vészi teremtő munkáját mutatja be és magyarázza a film egyetemesen ható eszköveivel. A svédek a nálunk is ismert és nagy sikert aratott Egy nyáron át táncolt című filmjük nyomdokain haladva újabb, hasonló jellegű művel, Egy mosolygós nyári éjszakával jelent­keztek s arattak jelentős sikert. A fesztivál befejező napjaiban is­mét két szovjet filmet fogadtak nagy érdeklődéssel. Az egyik Donszkoj filmje, Az anya, különösképpen Ma­reckája kiváló alakításával hatott, de a film különben is számos művészi erénnyel rendelkezik. A Makarenko életét feldolgozó Pedagógiai költemény — bár kissé sok benne «a pátosz — érdekes tárnájánál fogva ragadta meg a fesztivál közönségét. A francia közvélemény, de a szak­értők is igen sokat várnak a Csend világa című francia, valamint De Si­canak, az új realizmus nagymesteré­nek A tető című filmjétől, amelye­ket a fesztivál utolsó napján ad­nak elő. Sz. ť. • * * Kiosztották a cannesi filmfesztivál díjait A cannesi filmfesztivál nagydíját, az arany pálmát A csend világa című francia filmnek ítélték oda. A leg­jobb színészi alakítás díját Susan Hayward kapta Egy asszony a pokol­ban című amerikai filmben nyújtott alakításáért. A költői humor díját az Egy mosolygós nyári éjszaka című svéd, a legjobb emberi dokumefttum díját a Panehali atya című Indiai filmnek ítélték oda. A Picasso-rejtéiy című francia film a zsűri különdíját kapta. Szergej Jutkevics szovjet film­rendezőnek ítélték oda a legjobb ren­dezés díját az Othello című film ren­dezéséért. A zsűri különös elismerését fejezte ki a Jirí Trnka bábúi című csehszlo­vák rövidfilmek. Az idei, jubileumi cannesi filmfesz­tivál a francia és a szovjet kinemato­gráfia nagy sikerei jegyében zajlott le. „A hidegháború nem kifizetődő" Daniel Mayer nyilatkozata a moszkvai Pravdában Tunisz önálló képviseletet óhajt Habib Burgiba párizsi tárgyalásai

Next

/
Thumbnails
Contents