Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-18 / 108. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek/ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK N API LAP.

JÄ 1956. április 18. szerda 30 fillér IX. évfolyam, 108 szám Józan ész nélkül nem megy Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának az SZKP XX. kongresszusa eredményeiről szóló beszámolóval kapcsolatos határozata élénk visszhangot keltett a városok és a falvak dolgozóinak körében. Ez a határozat olyan kérdésekhez nyúl, amelyek népünket már régóta foglalkoztatják. A polgárok körében teljes egyetértésre találnak többek között a határozatnak ama szavai, amelyek arról szólnak, hogyan kell megjavítani állami és gazdasági apparátusunk munkáját. Hisz hány ember van, aki saját bőrén érezte, hogy ebben a bonyolult gépezet ben valami nincs rendben, a soksok kerék közé valahol homok került. A megcsontosodott, nehézkes munkamódszerek, gyakran a néptől való elszakadás, az adminisztrálás elburjánzása — mindezek olyan homokszemek, amelyekből egész tömbök keletkeznek, fékezik az állami apparátus menetét, akadályozzák a tökéletesebb és rugalmasabb munkát. Egy szóval is megnevezhetjük — bürokratizmus. Ez a rossz befészkelődött és gyökerét eresztett főleg a központi hivatalokban. Ezért polgáraink s velük együtt a nemzeti bizottságok tagjai és dolgozói helyesléssel olvassák a CSKP Központi Bizottsága határozatának ezeket a szavait: Tovább kell folytatni az adminisztráció és nyilvántartás eddigi rendszerének lényeges egyszerűsítését, hogy áttekinthető és célszerű legyen és lehetővé váljék gazdaságunk operatív figyelemmelkövetése és ellenőrzése. Hisz az egészségtelen és ártalmas papirháborút mindenki elitéli, aki csak érintkezésbe jut vele. A dolgozók, a néppel szoros kapcsolatban álló és a nép iránt hűséges dolgozók tízezrei, akik az új állami apparátus alapját megteremtették, munkásaink és parasztjaink sohasem voltak hajlamosak a papírháborúra. A bürokratizmus idegen volt tőlük, s itt is látható, mily ártalmas szerepet játszott pártunk életében és közéletünkben a lenini alapelvek megsértése. Az egyes „személyek" határozatait, irányelveit, utasításait mindig helyeseknek és csalhatatlanoknak nyilvánították, s a dolgozókat arra vezették, hogy eszerint igazodjanak s tovább terjesszék őket. Mire vezetett ez? Az önállóan gondolkozó alkotó dolgozók helyett nálunk sok helyen csupán az irányelvek végrehajtói, passzív hivatalnokok nőttek fel, akik végül felsőbb helyek utasítása nélkül ujjukat sem .mozdították, csakhogy túlkapást, vagy hibát ne kövessenek el. A papírháború ezáltal mindég rossznak védelmezőjévé vált, e dolgozók felelőtlenségének, tanácstalanságának és önállótlanságának leplezőjévé. S így történt, hogy a mi új állami apparátusunkban is kisebbnagyobb formátumú bürokraták növekedtek fel, olyan emberek, akik számára fontosabb volt a felsőbb instanciák iratait formálisan továbbadni, parancsolgatni, céltalanul levelezgetni, sem mint figyelembe venni életünk igazi követelményeit. „A levelek ezrei, tízezrei. Miért is számolnak darabonként?" — mondják sok helyen az illetékes dolgozók. ,. Ki lóra, mázsára és tonnára mérjék!" Ez úgv tűnik, mintha túloznának. Sajnos azonban igazuk van. Hisz a múlt év folyamán csupán „A Helyi Gazdálkodás Minisztériuma közlönyére", amely az alantas szerveknek kiadott irányelveket, utasításokat és fSulgamvj'u'í és -f-4niscsoo elolárs MA ÉRKEZIK ANGLIÁBA közleményeket tartalmazza, 13,7 tonna papírt használtak fel. Vajon ezek a dolgozók akarják-e kapcsolataikat bővíteni a dolgozókkal? Akarják — vágynak arra, hogy kapcsolatban álljanak az emberekkel, mert tudják, hogy ha sikerrel akarják őket vezetni, tanulniok kell a dolgozó nép okosságából és tapasztalataiból. Megértik, hogy az élet ismerete nélkül nem lehet helyesen és sikeresen irányítani. Nem tudnak azonban kiszabadulni a kényszerzubbonyból, nem áll hatalmukban, hogy védekezzenek a minisztériumok többségével szemben, nem tudják megakadályozni, hogy ma és napról napra ne érkezzenek újabb és újabb utasítások és direktívák, amelyek, képletesen szólva az íróasztal lábához kötik őket. És ami a legrosszabb, az a sok, gyakran égbekiáltó feleslegesség. Vajon meg tudja-e valaki indokolni, miért szükséges 72 aláírás egy 350 korona értékű fémfürész vásárlásához? Az Iskolaügyi Minisztériumnak a gazdasági szerződések megkötéséről, valamint a kerületi nemzeti bizottságok tanácsai iskolaügyi szakosztályaival elintézett megrendelésekhez a szállítónak 22 aláírásra, a vevőnek 24 aláírásra, a pénzügyi szakosztálynak 26 aláírásra van szüksége, addig, míg az árut megkapja az, aki betervezte. A gazdasági szerződésekre, számlákra stb. felhasznált papír a szállítóleveleken kívül 15 ívet tesz ki. Természetesen a drágább tárgyak vásárlásánál ennek megfelelően növekszik az aláírások száma és a felhasznált papír mennyisége is. Az elburjánzott papírháború j miatt a kerületi nemzeti bizottsá- | gok és a járási nemzeti bizottságok tanácsai szakosztályainak dolgozói gyakran nem képesek ellátni saját reszortjuk munkáját és nehezen kerülnek emberek közé. Pedig minden tapasztalat azt mutatja, hogy feladataikat nem teljesíthetik jól anélkül, hogy ne beszélgetnének a polgárokkal, ne látogatnának el a munkahelyekre és mindenüvé, ahol az élet pezseg. És ez végül ahhoz vezet, hogy a kerületi nemzeti bizottságok „segítenek magukon", ahogy tudnak. Például a Ceské Budejovice-i Kerületi Nemzeti Bizottság tanácsának egészségügyi szakosztályán 10 funkció van rendszeresítve. Ezek teljesen be is vannak töltve. E létszámon felül e szakosztályon még több mint 17 dolgozó működik, még pedig a kerületi nemzeti egészségügyi intézetből és más egészségügyi intézményekből. Vajon tud-e erről az Egészségügyi Minisztérium? Tud. mert ez az ő jóváhagyásával történik. Ha lehetséges ilyen módon „betartani" a rendszeresítést, miért ne lehetne itt a rendszeresítésen felül a szakosztály vezetőjének titkárnője is? Ezúttal a változatosság kedvéért — az Egészségügyi Minisztérium jóváhagyása nélkül. Az elburjánzott, túlméretezett apparátus bürokratizmust és papírháborút szül. S ez viszont szükségessé teszi az apparátus további növelését. Ezért — amint a CSKP Központi Bizottságának legutóbbi ülése megmutatta — szükséges lesz erélyes intézkedéseket kidolgozni ezen apparátus csökkentésére; elsősorban a forrásnál, a központi apparátusnál kell kezdeni és a dolgozók felesleges számát a termelésbe kell átvezetni. Egyúttal szükséges, hogy az irányítás súlypontja a lehető legközelebb kerüljön a munkahelyeK(Folytatás a 2. oldalon.-) Az Ordzsonikidze cirkáló, amelynek fedélzetén m,a Bulganyin és Hruscsov elvtárs Portsmouth kikötőjébe érkezik. A NAGY TALÁLKOZÓ Mit várnak a népek az angol-szovjet tárgyalásoktól (A Rudé Právo londoni tudósítójától). — Különféle tengerentúli „megfigyelők", akiknek gyakran saját orruk hegye sem eléggé észrevehető pont, nagyon megakadtak azon, mily meleg fogadtatásban részesültek Angliában az egyszerű brit nép részéről G. M. Malenkov és a szovjet energetikai dolgozók küldöttségének többi tagjai. És ugyanezek a „megfigyelők" ma vegyes érzelmekkel tekintenek Bulganyin és Hruscsov nagybritanniai látogatása elé. Streibert úr, az „Amerika Hangja" igazgatója, az USA képviselőháza bizottságának egyik ülésén bejelentette a megrémült képviselőknek, hogy „a brit közvélemény a valóságban Oroszország és Amerika között ingadozik". A jövő évben — amint a londoni Daily Herald írja — az amerikaiak „nagy összeget akarnak fordítani röplapok terjesztésére Nagy-Britanniában", hogy „meggyőzzék az angolokat arról, hogy országuk és a Szovjetunió közeledése nem aktuális". A nagyhatalmak békés együttműködéséért Nem arról van szó, hogy az angolszász nagyhatalmak egymással szembekerüljenek. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke e napokban újból megerősítette, hogy az Anglia és a Szovjetunió közötti megVtés semmi ehhez hasonló célt nem követ. A kérdés nem abban rejlik, hogy ki — kivel lesz, s ki ellen. Másról van szó. A népek a nemzetközi együttműködés politikáját követelik, a nagyhatalmak közös akcióját, a leszerelés, az európai biztonság és más kérdések érdekében. Az a fontos tehát, hogy a nagyhatalmak közül melyik áll őszintén e politika mellé. A Szovjetunió álláspontja világos — mindig ezt a politikát védelmezte és folytatta. Angliának létérdeke parancsolja, hogy szintén ilyen politikát kövessen. És senki sem akadályozza az Egyesült Államokat abban, hogy kivegye részét és ' vállalja a világbékéért viselt felelősséget azért, hogy olyan helyzet alakuljon ki, amelyben teljesen feleslegessé és hamissá válik annak a kérdésnek a feltevése, „ki — kivel és ki ellen". A jelenlegi körülmények között valamennyi nagyhatalom békés együttműködésével csupán azok szállhatnak szembe, akik nem óhajtják őszintén a békét. (Folytatás a 3. oldalon) Bevezetik a pótjutalmazást A senicai járásban levő hlbokei szövetkezeti tagok ez idén 120 hektárnyi területen termesztenek cukorrépát. A múlt évi tapasztalatok alapján, amikor főleg a hozamokban való anyagi érdekeltség és a pótjutalmazás bevezetése következtében átlag 50 mázsával szárnyalták túl a hektárhozamokat, ez idén is bevezetik a pőtjutalmazast. Martin Filipek, Pavel Piskla, Pavel Mikulišek és Ján Brože mezei munkacsoportjainak tagjai, akik egész évben ápolják majd a cukorrépát, már megbeszélték az EFSZ vezetőségével a pótjutalmazást a cukorrépa hektárhozamainak túlteljesítéséért és a terven felül termelt cukorrépamennyiség húsz százalékában állapították meg a pótjutalmazás magasságát. Korvinán rövidesen vízzel fejtik a szenet Karvinán a Csehszlovák Hadsereg Nagybánya első részlegén befejezéshez közelednek a szén hidromechanikus fejtésének előkészítő munkálatai. A bányászok rövidesen lehelyezik a magasfeszültségű csőrendszert, kiépítik a szalagszállító-rendszert, az osztályozó szitákat és leeresztik az alagsorba a hidromonitort. A bánya hatodik emeletén, ahol a legközelebbi napokban megindul a hidromechanikus fejtés, már készen áll az elektromotor, a szivattyú, a tisztító-tartály és és a csigafelvonó. A bányászok munkakollektívája Jozef Madecky és Ferdinánd Zolich élmunkásokkal a hatalmas vízsugárral legelőször a folyosót törik át. Utána megkezdik a 24-es számú szénréteg fejtését. A nagymegyeri járásban vetik a kukoricát Az árpa, zab és cukorrépa vetésének befejezése után a nagymegyeri járásban megkezdték a kukoricaültetést is. A gép- és t rak tor állomás traktorosai hétfő óta több mint 200 hektárnyi területet vetettek be kukoricával négyze'.es-fészkes módon. Eddig a legtöbb kukoricát a nemesácsai, alistáli, ekecsi, kulcsodi, medvei és nyárasdi EFSZ-ben ültették el. A nagymegyeri t r akt o r állomás jól felkészült a kukorica négyzetes-fészkes ültetésére, s ez nagy biztosíték arra, hogy sikerrel befejezzék a kukoricavetést. A Zselízi Állami Gazdaságban sarabolják már a cukorrépát A Zselízi Állami Gazdaságban idejében elvetették a cukorrépát. Mind a tizenhárom hektárnyi területen szépen kikelt a jó vetőmag, és hétfőn, április 16-án a gazdaság dolgozói megkezdték a cukorrépa sarabolását. A karolinai gazdaságban, ahol 10 hektárnyi területen elöcsíráztatott cukorrépa magot vetettek, 3—4 napon belül megkezdik a sorok közötti növényápolást. Szovjet kutatók az Antarktiszon Az Antarktiszon tartózkodó szovjet tudományos expedíció néhány tagja egy jéghegyen tartózkodott, amikor a váratlan zajlás elsodorta a jéghegyet a tudósokkal együtt a tengerre. Az expedíció jégtörő hajója utat vágott hozzájuk és kiszabadította őket.