Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-16 / 106. szám, hétfő

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. április 16, hétfő 30 fillér IX. évfolyam, 106. szám A kapásnövények vetésén a sor A hosszú tél után mégis csak beköszöntött a jó időjárás. A fal­vak dolgozói kitartó szorgalom­mal dolgoznak a határban. Szük­ség is van most a lankadatlan munkára, hiszen pótolni kell a le­maradást, hogy a tervnek megfe­lelően az idén az eddigieknél gaz­dagabb termést takaríthassunk be. Dolgozó parasztságunk ennek tu­datában már a tavaszon felhasz­nálja a nagyobb termést biztosító új módszereket, mint például a sűrű soros vetést, a kukorica és ^ krumpli négyzetes-fészkes ülteté­sét. Különösen a Szovjetunió Kom­munista Pártja történelmi jelen­tőségű XX. kongresszusa után sok EFSZ-ben született meg a gondo­lat: „A szovjet mezőgazdaság pél­dáját követve harcolunk a bő ter­mésért." Ennek alapján nem egy szövetkezetben határozták el, hogy a tervtől eltérően nagyobb terüle­ten vetnek kukoricát négyzetesen. Okosan gondolkodnak az ilyen EFSZ-ekben, hiszen a múlt esz­tendei tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy ilyen módszerrel igen kifizetődik a kukoricatermelés. A nádszegi EFSZ-ben 40 hektáron termeltek négyzetesen kukoricát. Átlagosan 61 mázsás termést ér­tek el morzsolt állapotban. Az idén a galántai járásban jóval több ku­koricát vetnek el ilyképpen. A traktorállomás 2268 hektár földet készített el a kukorica négyzetes vetéséhez, s ha a rendelkezésükre álló négyzetbe vető * gépek kifo­gástalanul dolgoznak majd, tíz nap leforgása alaH a járás ösz­szes szövetkezetében elvetik a ku­koricát. A kukorica mellett a burgonya is igen fontos szerepet játszik mind a közélelmezés, mind az ipari nyersanyagbázis terén és , nem utolsó sorban az állattenyész- ; tésben, mert ez a termény az egyik, legtöbb fehérjét tartalmazó takarmányok egyike. S mivel a kapásnövények — bármelyikéről is beszélünk — az állattenyésztési termelés növelésé­nek fontos alapját, képezik, igen nagy gondot kell fordítani arra, hogy jó földbe vessük, lehetőleg olyanba, amelyben nem burjánzik a gyom, s amilyet az illető nö­vény legjobban kedvel. Különö­sen jó talajt, jó magágyat kíván a cukorrépa, s habár több EFSZ-ben már elvetették, mégis szükséges­nek tartjuk, hogy beszéljünk róla, mert most már kedvező az időjá­rás a vetésre, nem sáros a talaj és ott. ahol még nem vetették el a cukorrépát, többszöri simítózás­sal, boronálással olyan finommá tehetik a földet, mint a hamu. Ez az első alapfeltétel a jó termés elérésére. Ha már kiválasztottuk a kapásnövények vetéséhez a föl­det, most az a követelmény, hogy minél előbb bevessük. Számolni kell azzal, hogy aratásig legalább háromszor, esetleg négyszer meg­kapáljuk, saraboljuk a földet. Hogy a többszöri kapálás milyen lé­nyegbevágóan fontos, ahhoz nem kell sok magyarázat. A falusi szó­lásmondás szerint minden kapálás felér egy jó esővel Örvendetes, hogy .traktorállomá­saink a kora tavasziak vetésében igazi baráti segítségei nyújtottak az EFSZ-eknek. A gépek túlnyo­mó többsége a vetés dandárjában üzemképes volt és az eddigi je­lentések szerint elenyészően ke­vés a gépkiesés. Csupán a két mű­szak megszervezésében mutatkoz­nak a traktorállomásokon nehéz­ségek. Pedig az eddigi tapaszta­latok azt mutatják, hogy ott ha­ladnak legjobban a munkálatok, ahol a brigádközpontok úgy szer­vezték meg a munkát, hogy éjjel készítették elő a földet a vetéshez, nappal pedig vetettek. A sókszelő­cei szövetkezetben is azért tudtak alig öt nap alatt 360 hektár föl­det bevetni, mert a gépeket két műszakra állították be. Ezzel nem­csak azt érték el, hogy meggyor­sították a koratavasziak vetését, hanem egyúttal a kapásnövények alá is előkészítették a földet, a cukorrépa alá pedig elszórták a műtrágyát. Most úgy állnak a ta­vaszi munkákkal, hogy pár nap múlva befejezik a ka p ásn övé nyék vetését is. Á két váltásban jól meg­szervezett munka segítette elő azt is, hogy Szlovákia traktorállomásai a legutóbbi 5 nap alatt 26 480 hek­tár földet vethettek be. A somorjai, a nagymegyeri, a dunaszerdahelyi és az ipolysági járásban már befejezték a kora ta­vasziak vetését. Itt az ideje, hogy a kapásnövények vetéséhez is olyan nagy szorgalommal lássanak hozzá, mint ahogyan a kora tava­sziak vetésének sikeréért szorgos­kodnak. A legyszebb eredményt a bratislavai kerület érte el. Április 10-i jelentés szerint a tavaszi bú­za vetési tervéi 104,8 százalékra, az árpáét 83,5 százalékra, a zab vetési tervét 56,8 százalékra telje­sítették. Jól haladnak a kora ta­vasziak vetésével a nyítrai kerü­letben is, csupán az a követel­mény, hogy az eddigieknél jobban kihasználják a gépek erejét, mind a nappali, mind az éjjeli műsza­kokban. Már azért is fontos ez, mert. a kora tavasziak vetésének befejezése után a kapásnövénye­ken a sor, sürgős lesz a kukorica, a cukorrépa vetése és a krumpli ­ültetés. Dolgozó parasztságunk körében már igen sok kötelezettségvállalás született a CSKP 35. évfordulója és a párt országos konferenciája tiszteletére. A kötelezettségvállalá­sok zöme arra irányul, hogy siker­rel befejezik a tavaszi munkákat és hogy az idén több mezőgazda­sági terméket: húst, zsírt, tejet, vajat, tojást adnak az országnak terven felül. Természetesen, hogy­ha több húst akarunk beadni, ah­hoz elsősorban szükséges, hogy az állattenyésztés részére elegendő takarmányt készítsünk, melynek nagy részét a kapásnövényekből nyerjük. Traktorállomásainknak, szövetkezeteinknek, állami gazda­ságainknak é? egyénileg dolgozó parasztságunknak tehát teljes erő­vel hozzá kell látnia a kapásnövé­nyek vetéséhez, mert ha bő ter­mést akarunk elérni, minél gyor­sabban el kell vetni a cukorrépát, a takarmányrépát, a kukoricát, a burgonyát és az egyéb takarmány­féléket. Megkezdtük a krumpli ültetését Nehezen vártuk a tavaszt, de végre megérkezett. Neki is fogtunk nyomban a tavaszi munkáknak. Eddig elvetet­tünk kétszázkilencven hektár árpát és 55 hektár zabot. A vetés megkezdése előtt a földeket megtrágyáztuk. A ve­tés jól halad, mert a traktorosok is jól felkészültek a munkára. Két hét alatt sikerült földbe tenni a koratavasziakat. Igaz, még a húsvéti ünnepek alatt is dolgoztunk. így a koratavasziakat idő­ben elvetettük és ma már a krumpa ültetését is elkezdtük. A dohány alá is készítik már a földet, a cukorrépa vetését pedig rövidesen befejezzük. A tavaszi vetés mellett az ősziek fejtrá­gyázásáról sem feledkeztünk meg. Az összes őszi gabonaféléket műtrágyával szórtuk meg és meg boroná ltuk. Siitti Józseť, Perbete. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov elindultak angliai útjukra Moszkva, (TASZSZ). — Április 14­én Moszkvából a brit kormány meg­hívására Angliába utazott N. A. Bul­ganyin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének tagja. A Bjelorusz pályaudvarra N. A. Bul­ganvint és N. Sz. Hruscsovot a kö­vetkezők kísérték ki: K. J. Vorosilov, L. N. Kaganovtcs, A. I. Kiricsenkov, M. Malenkov, A. I. Mikojan, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, M. Z. Sza­burov, M. A. SZUSTÍIOV, G. K. Zsukov, L. I. Brezsnyev, D, T. Sepilov, J. A. Furceva, N. M. Svernyik, P. N. Posz­pelov, a Szovjetunió miniszterei, a Szovjetunió marsalljai és más hiva­talos személyek. N. A. Bulganyint és N. Sz. Hrus­csovot továbbá kikísérték Nagy-Bri­tannia, szovjetunióbeli ügyvivője, C. C. Parrott meghatalmazott miniszter, nagykövetségi tanácsos és a diplomá­ciai testület tagjai. A CSKP országos konferenciája előtt A prágai kerület üzemeinek felhí­vása a vízgazdasági és talajjavitási igazgatóság eperjesi dolgozóit is kö­telezettségvállalások felajánlására ösztönözte a CSKP országos konfe­renciájának tiszteletére. Elhatározták, hogy az első félév folyamán 1 240 000 korona értékű munka elvégzésével be­hozzák lemaradásukat a tervteljesí­tésben és emellett még túlhaladjál: tervfeladataikat. A nehéz gépekkel dolgozó építkezéseken bevezetik a két műszakos munkát, a többi építkezése­ken pedig rendkívüli és meghosszab­bított műszakokat szerveznek. Haté­kony segítséget nyújt ebben az ápri­lis 3-án megindított építkezések kö­zötti verseny. A petrovanyi és kandi­cei területek lecsapolásán dolgozók május végéig kiegyenlítik adósságu­kat és a félévi terv feladatait 5 nap­pal előbb teljesítik. A Sekcov folyó szabályozását június 20-ig. az Onda­va folyó szabályozásának munkáit pe­dig június 25-ig befejezik. ELŐSZÖR KÖZÖSEN Februárban határozta el Plavecky Mikulásban 28 kis- és középparaszt, hogy szövetkezetet alakít. Az ez évi tavaszi munkákat először végzik kö­zösen. 14 hektáron tavaszi árpát, 6 hektáron zabot és 5 hektáron takar­mányt vetnek el. Képünk Jozef Mráz elvtársat mutatja, aki a termelés ve­zetője, amint Jan Saglennel és Terézia Sablicovával ellenőrzik a vetésre szánt zab minőségét. A Szovjetunióban megoldották a szén földalatti gázosítását Szocialista munkaversennyel a magasabb hozamok eléréséért Moszkva, április 13. (ČTK) — A tudósok réqi óhaja, hogv szénqázt nyerhesse­nek közvetlenül a föld alatt, a Szovjetunióban már tel­jesült. V. A. Matvejev. P. V. Szkafa. D. I. Filippov és más szovjet mérnökök töké­letesítették a szén föld alat­ti qázosításának módját és gyakorlatilag felhasználták a kuznyecki sz&nmedencében, ahol Kiszeljovszk város kö­zelében üzembe helyezték az első iuhoabinszki föld alat­ti qázosító telepet. A telep a következő épü­letekből és berendezésekből áll: Az igazgatósági épület, a kompresszor-berendezés, a katlanok, a víztorony és né­hány száz méter hosszú qáz­vezetö és léqvezető cső, amely a föld alatti qázqe­ner á torokhoz és a közös gáz­tartályhoz vezet. A szénnek föld alatti égetéssel nyert qázt a levegő adagolásának szabályozásával mint tüzelőt és nyersanyagot használják i további vegyi feldolqozás­aan. Az eddigi költséges szénfejtési el járás helyett az : fii eljárással hatalmas mun­<aerő- és termelöeszköz­neqtakarítást érnek el. A iuhoabinszki föld alat­<\ qázosító állomás dolqo­| cói lépésről lénésre töké Jete­• iítik a szén föld alatti qá­j ?06Ításának módszerét. To~ ; zábbi hasonló állomások épí­! ésén kívül üzembe akarják lelyezni az első qázturbinát ; tmelv a f.ld alatt nvert; qáz ipqítséqével villamosáramot. fejlesztene. A szepsi járásban a tava­szi vetés, valamint az ösz­j szes mezei munkák sikeres I elvéqzése érdekében szocia­I lista versenyt indítottak a í szövetkezetek. A verseny í nemcsak a szövetkezetek kö­• zött. hanem a szövetkezete­; ken belül is komolv mérete­ket öltött. Az eddigi ered­• ménvek felett nem lehet sze­! met húnvni. Mondhatnánk, a szepsi iárás eqyike a kas­Folyosóépítés réselőgéppel Karvináról jelentik, hogy a | Csehszlovák Hadsereg Nagy­bányában a bányászok egy oddiq nem alkalmazott fo­lyosóépitési módszer beve­zetésére készülnek. Ennél a módszernél a szénrétegbe a teljes profil nagyságában hajtják a folyosókat. A rob­bantás vagy vágat gép alkal­mazása helyett — amely esetben a munkát csak rész­ben Gépesítik — nagy tel­jesítményű réselőqépet al­kalmaznak kombinált szállj­j tóberendezéssel. Ez a beren­; dezés önműködően halad elő­| re, miközben a réselőgép a j szénréteqeket lefejti. ; A karvinai bányászok ezt ; a módszert a lengyelorszá­qi Czeladz-bánya dolgozói­tól tanulták, akik ezzel a módszerrel megerőltetés nél­kül naponta 14 méternyi fo­lyosót hajtanak ki. Az új módszer kipróbálásával egy fiatal qyorsvájár kollektívát bíztak meg. amelyet Juraj Anda elövájár vezet. Gyönyörű verőfényes délutón. Igazi tavasz. Az út ­menti füzfákpn barkák. Öj' ra éled minden. Tele tüdő­vel szívjuk a friss, tavaszi levegőt. A szepsi járás leg­délibb részén járunk. Ahogy kocsink elhagyja Buzit át, lassan elénkbe tiinik Reste község dimbes-dombos hatá­ra. Traktorok zúgásától han­gos a határ. A tavaszi ve­tést végzik a resteiek. Elő­ször közösen, Tavaly még szétdarabolt parcellákon gazdálkodtak — ma pedig a kitűnő gyártmányú me­zőgazdasági gépeik játszi könnyedséggel robognak le s fel a dombos földeken. Mi­lyen másképpen megy a munka! A falubeliek szinte áhítattal nézik a DT 54-es lánctalpas traktorok munká­ját. Tetszik nekik s tetszés­nyilvánításukat így fejezik ki: „Ez már igen!" Benézünk a HNB irodájá­ba, ahol komoly tárgyalá­sokba merülve találjuk Tóth Lászlót, a szövetkezet elnö­két. Szeme örömtől csillog amikor a tavaszi vetés me­netéről érdeklődünk. — Jól haladunk — mond­ja elégedetten — alig két nap alatt 60 hektár árpát és zabot vetettünk él. Tóth László beszél ki­fogyhatatlanul. Elmondja, hogy a munkakedv nagyon jó s a tagok nagy igye­kezettel kezdték meg a ve­tést. Igen, minden arra vall, hogy ilyen tavasz még nem volt Restén. Tu­datában vannak, hogy bol­dogulásuknak saját maguk a kovácsai. Hogy jelenleg még csak hét korona előle­get fizetnek munkaegységen­ként, az nem rontja egy cseppet sem munkakedvü­ket. Tisztában vannak azzal, hogy a megkétszerezés es­hetősége az ő kezükben van. A 65 éves Lucskay Fe­renc bácsi büszkén mondja, hogy nem ismernek olyan akadályt, amit ne tudjanak leküzdeni. A cél egy: a fel­adatok sikeres megvalósítá­sa. Hogy is férne ehhez két­ség, amikor a vetés meg­kezdésének élén Lucskay bácsi állt s ifjonti lendület­tel versenyt dolgozott a fia­talokkal. — Kissé elfáradtam — mondja — de a kétnapi tel­jesítmény, a 60 hektár elfe­ledtette velem ezt is. Lucskay bácsi büszkén beszél a traktorok munká­járól. Két nap alatt 60 hek­tár — ezt azelőtt fogatok­kal esetleg egy hét alatt végezték el Restén. Minden új jelleget öltött itt, más­képp gondolkoznak az em­berek, s nagy tervek meg­valósításán töri a fejét mindmegannyi. Lassan estébe hajlik az idő, de Lucskay József, Ha­raszthy László, Jenyigár Jó­zsef, Sivák János ezzel nem tőrödnek. Lovasfogatú vető­gépekkel vetik az árpát. Ne heverjenek a lovak sem tét­lenül. — Még ezen a táblán vé­gezni szeretnénk — mond­ják, — hogy holnapra ke­vesebb maradjon, mert ki tudja, milyen időt kapunk. — Igyekeznünk kell a ve­téssel — világosít fel Tóth László — mert ha esőt ka­punk, a dombokon nehezen fogunk mozogni. — Tudja ezt valamennyi, éppen ezért igyekeznek minél előbb befejezni a vetést. Nincs sükség Restén noszo­gatásra. Mindenki tudja, mi a kötelessége. sai kerület azon járásainak, ahol a tavasziak vetése a ieq.iobb ütemben halad. A pányi EFSZ verseny f el^ hívást intézett a novocsányi EFSZ-hez a rétek és lege-! lök talajának meq javításá­ra. A két szövetkezet komo­lyan versenyez az elsősé­gért. Hasonlóképpen verseny bontakozott ki az alsó- és felsőiánci szövetkezetek kö­zött is a rétek és legelők talajának meqjavítására s a több takarmány termelésére. Eqvéb munkák mellett versenyre kelt a bodolói és makranci EFSZ is a cukor­répatermelés hektárhoza­mának minél maqasabb el-í éréséért. A szepsi járásbari magukévá tették a párt és kormány felhívását, az elmúlt évek tapasztalatai pedig még jobban fokozzák tevékenysé­güket. Tudatában vannak, hogy az idei jó termés alap­ja a tavaszi munkák idejé­ben és jó minőségben való elvéqzése. A szepsiek kezde­ményezése és példaadása le­gyen útmutató a kassai ke­rület valamennyi járásának. Jól számítottck a resteiek. Bár csak ősszel alakították a szövetkezetet, mégis eredményesen elvé­gezték a mélyszántást, meg­trágyázták a földeket s mintegy 90 hektár rétet is műtrágyáztak. — Vannak kezdeti nehéz­ségeink is — mondja Tóth László elnök — de van erőnk és akaratunk, amivel ezeket le is küzdjük. Restén jó alapokra he­lyezték a szövetkezetet. Már most, kezdetben igye­keznek minden munkát az alapszabályzat szerint elvé­gezni. Megalakították az ál­landó csoportokat. Számot­tevő nehézségeik főképpen az állattenyésztés körül vannak. Nincs elegendő és jó minőségű takarmánykész­letük. Restén azonban nem hátrálnak meg a nehézségek elöl s a tagság erős aka­rata, összetartása a 'egjobb biztosíték arra, hogy min­den hiányosságot leküzde­nek. Ezt legjobban az a kézfogás fejezte ki, amely­lyel Tóth László elnck bú­csúzik tőlünk. Kaszonyi István

Next

/
Thumbnails
Contents