Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-15 / 105. szám, vasárnap

A CSEHSZLOVÁK ÍRÓKONGRESSZUS ELŐTT <úrodalmuhk nevelő kitldelés* Mint lapunk jelentette, e hó 22-én Prágában összeül a Csehszlovákiai írók Szövetségének II. kongresszusa, hogy számvetést végezzen az elmúlt esztendők munkájáról, elemezze irodalmunk helyzetét, számba vegye az eddig elért eredményeket, közös erővel megkeresse az okokat, amelyek az eredményesebb munkát hátráltatják, nyíltan feltárja az írókban rejlő elégtelenségeket és a nézetek bátor, egészséges kicserélésével megteremtse az eredményesebb munKa feltételeit és lehetőségeit. Az írókongresszus t az egves irodalmi műfajok művelőinek értekezletei előzték meg, amelyeken az írók megvitatták alkotó munkájuk sajátos kérdéseit. Az előkészületek folyamán aktívát tarthatott a Szlovákiai írók Szövetségének magyar osztálya is és nemcsak tagjai részvételével, hanem egész munkaközösségével, mindazokkal, akik a csehszlovákiai magyar írás felvirágzásán fáradoznak, megvitathatta azokat a feladatokat, amelyek ránk, hazánk magyar íróira, kultúrmunkásairi várnak. Az aktíva mindenekelőtt felvetette azt a kérdést, hogyan teljesíthetik íróink eredményesen irodalmunk nevelő küldetését és hogyan hathatnak formáló erővel egész társadalmi életünkre. Az a tény, hogy a Szovjetunió és a béketábor erőfeszítései jóvoltából békében • alkothatunk, felbecsülhetetlen ösztönzést jelent számunkra. A béke megérzésének távlata az írók távlata ís, és az aktív békevédelem kötelességünké teszi, hogy munkánkat a jövőben a lenini szellem még mélyebben hassa át. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusán Hruscsov elvtárs beszámolójában nagyon világos és határozott útbaigazítást adott a szovjet íróknak arra, hogy miféle feladataik vannak alkotó munkájukban: „A régi világ és elhaló eszméi, elképzelései ellen és a kommunista ideológia terjesztéséért és megszilárdításáért vívott harcban nagy szerepe van az irodalomnak, a művészetnek és a sajtónak. Országunk művészetének és irodalmának megvan a lehetősége, hogy nemcsak a tartalmi gazdagságot, hanem a művészi erőt és a művészi tudást tekintve is világelsőségre törekedjék és erre is keli törekednie", — mondotta. — „Nem szabad megbékélni a színtelen, sebtiben összecsapott művekkel ... Az irodalmi és művészi munkát hassa át a kommunizmuséit vívott harc szelleme s az alkotás öntsön bátorságot és szilárd . meggyőződést a szívekbe, fejlessze a szocialista öntudatot és az elvtársi fegyelmet." Mélyen elgondolkozhatunk Hruscsov elvtárs szavai felett, hiszen világosan vonatkoznak ránk is. Az, hogy munkánkat áthassa a kommunizmusért vívott harc szelleme, olyan követelmény, amellyel minden alkotó munkásunknak tisztában kell lennie. Az, hogy munkánk bátorságot és szilárd meggyőződést öntsön a szívekbe, fejlessze az öntudatot és az elvtársi 'fegyelmet, már súlyosabb követelmény, amelynek csak akkor tudunk megfelelni, ha vallóban nem békülünk meg színtelen, sebtiben összecsapott müvekkel. „A mai irodalom elmaradásának egyik fontos oka, — mondotta Szurkov —, hogy az írók és költök elég nagy részének laza a kapcsolata az élettel, a nép alkotó munkásságával. A szovjet irodalom egész története azt mutatja, hogy csak a nép életével szorosan összeforrott írók és költők tollából születnek erős, aszmeileg és művészileg teljes értékű alkotások." Ez is lényeges megállapítás, amelyet nem téveszthetünk szem elől különösen most, új ötéves tervünk idején, amikor népünk újabb hatalmas terveket indul megoldani és megvalósítani. Az irodalom nem elszigetelt, élettelen jelenség, hanem ellenkezőleg, szoros kapcsolatban kell állnia az élettel, a dolgozó ember tetteivel. íróinkat nem érheti az a vád, hogy az élet peremén állnak és nincs semmiféle 'capcsolatuk a néppel. De nem elég egy irodalmi riport, egy novella vagy egy nagyobbszabású mű kedvéért egy napra, esetleg egy hétre kiszaladni egy faluba, egy szövetkezetbe, elnézni valamely gyárba, ha azt akarjuk, hogy az írás hűségesen tükrözze az életet, helyesen és hitelesen fesse az adott helyzetet, élő embereket mutasson fe! és igazságaival, eszmei mondanivalójával teljesítse népnevelő küldetését. Amióta a termelőeszközök jobbára átmentek a nép tulajdonába, gazdasági téren rohamléptekkel haladunk előre, és ez a tény a dolgozó ember egész életét, gondolat- és érzelemvilágát is forradalmosította. Aki író, és elhivatottnak érzi magát, hogv a nép érzéseinek és vágyainak tolmácsolója legyen, _ itt keresse feladatát. Sok itt a tennivaló. Dolgozóinkat érdeklik életünk erkölcsi kérdései, a hűség, a hazaszeretet, a barátság, az emberi magatartás, a szerelem, a házasság, •> nevelés kérdései és mindenre olyan választ vár, amely érzelmeit elmélyíti gondolatvilágát egyre tágabbá teszi Mi jól tudjuk, hogy igen fontosak a számok, beiáthatatlanul nagy hordereI jű a technika haladása, de nen kevés- jí bé fontos az erkölcsi álláspontba nép erkölcsi ereje, amellyel az új világot r építi. És itt vár ránk a munka java: K ezt az erkölcsi eröt támogatni, segi- ai teni kell megerősödését a körülöttünk Oj folyó harcban — a nép javára. r Ne Jegyen üres szólam Dénes György ja szava: x Nyelvem csorduló forrásvíz legyen, a népért zengjen minden énekem. űí Verjen a sorsom örök éjszakára; vj ha nem a népért sírok, nem a nép '' javára Ne legyen üres szólam ez a megkapó ars poeticája: Oszd meg a szíved s ne hazudj, szomjas a lélek, kell a szó. Tanítsd a népet, s tanulj a néptől, zengj, mint a messzi ágyúszó. Igen, oszd meg a szíved, de pártosain oszd meg — mindig a nép javára És itt fel kell tennem a kérdést, vajon megfelel-e a pártosság követelményeinek irodalmunk? Hogyan vezeti a marxi esztétika fiataljainkat, meddig jutotunk el a marxizmus-leninizmus tanainak alkotó kifejlesztésében? Miben és mennyire közelítettük meg a szocia- ] lista realizmus követelmén veit? Bizo- j nyos, hogy kevesebbet hibáznánk, ! érettebb és időállóbb műveket alkot- I nánk, ha eszmeileg jobban fel volnánk j vértezve. Sok hibánk éppen eszmei > hiányosságainkkal magyarázható És J ugyanakkor a már hangoztatott élet- \ ismeret hiányával. : Költőink és prózaíróink nagyjában . jól választják meg írásaik tárgykörét, J beszélnek az. országéoítés dolgairól, a j béke erősítéséről, a falu ú i útjáról, a j közösségi életforma hasznosságáról és , szépségéről, de hogy Fábry Zoltán sza- • vaival éljek, mondanivalójuknak nincs ' elég „élményrealitása, mélységtartal- ( ma, a felületet ének fodrozza, szavalat j díszíti." , Irodalmunk egyik legfőbb feladata a J nemzeti kultúra ápolása és fejlesztése, Annyit jelent ez, mint öntudatosan j magyarnak lenni, de lenni szocialistá- , na:k is. Magyarnak lenni nem jelent * magyarkodást, nacionalista önteltséget, Ii de jelent szocialista hazafiságot, je- «, lenti azt a tudatot, hogy irodalmunknak gazdag múltja és mély gyökere í van a nemzeti életben, és jelenti a kö- l telességet, hogy dolgozó népünk éle- « tét gazdagítsuk, dolgozóinkat a szocia- l. lista haza erejére és szépségére, az ^ Spítés nagyszerű távlataira, a béke j narcóban ránk váró feladataira figyel•neztessük, a Szovjetunió és a többi , /elünk menetelő barátaink megbecsülésére és szeretetére neveljünk. És >j nekünk, akik itt a közös hazában, a ji Csehszlovák Köztársaságban élünk a (J szlovák néppel, még az a különleges j feladatunk, hogy végkép összeomlasz- Jj ;zuk azokat a falakat, amelyeket a ^ núlt kapitalista világ emelt közénk, u -lídverő szerep ez, amely azt a köte- « ességet rója ránk, hogy szocialista hq- S safisággal elmélyítsük dolgozóinknak i( i szlovák nemzethez fűződő barátsá- S ját, s megmutassuk: az út, a szocializ- ^ nus közös útja a munka, amely új em- u )ert formál belőlünk. Oj embert, aki $ eküzdötte magában a sovinizmus gát- , ásait és a mesterségesen szított gyű- fl öletet elemésztve tisztul tan lép a kö- | :ös útra. Ez a feladatkör jelentékenyen kitágul Jj izzal, hogv műfordítóink a szlovák és (j :seh irodalom kimagasló műveinek gon- l los átültetésével megismertetik dolgo- !j :óinkat a szlovák és cseh irodalommal, innak élő és termékenyítő hagyomá- íj íyaival, költészete és szépprózáin | elenlegi állásával. A fordítások révén birodalmunk bekerül az egész ország w rodalmi és kulturális életének áramá- j| >a, és így elevenebbé válik vérkerin- ü' lése. Hagyományaink mellett tehát a jj, zlovák és cseh irodalom is megter- S nékenyí.t minket, az előbbinek eleven | :özelsége, közös problematikája, az flj itóbbinak évszázados haladó szelleme % egít a mi problémáink meqoldásában. Jr iiemnický vagv Olbracht szocialista tj! ealiizmusának, Fučík szocialista haza- ín iságának ugyanolyan termékenyítő a «j

( tatása, mint Jiŕi Woliker, Bezruč prog- Jj' esszivitásának, Hviezdoslav romanti- flj :us hevületű emelkedett szellemének, j/j Jezval vagy Kostra formaművészeté- J| lek. Jj> Népünk űj élete megteremtésén fá- w adózik és joggal elvárja íróitól, hogy íj bben az alkotó munkájában olyan műekkel siessenek segítségére, ame- i veknek szemlélete viláqos eszmei tar- W alma ioényes. íj Aki ennek a követelménynek meg -j kar felelni, forduljon arccal az élet ty elé, élje a nép életét, szenvedjen és rüljön együtt az emberekkel, olvad- íjj on fel teljeser gondjaikban és szük- Jj' íégleteiikben, hogy oly műveket al- Ö; othasso-n, amelyek megragadják az M •Ivások szívét. vj És vonjuk le végezetül a XX. pártkong- Jj esszusnak ránk is vonatkozó egyik JJ legfontosabb tanulságát: aki az olva- ňij ó értelmes ňs szeretett tanácsadója w kar lenni magának is a kommün i z- r ius építőinek élsorában kell halad- i; ia. jí EGRI VIKTOR cí NEPHADSEREQÜNK A BÉKE ggSSg^B^S^^S^B^ íj!] Testnevelés a hadsereaben A tavaszi napsütéses időben a testnevelés terén meg vannak már a jó előfeltételek a szabadtéri gyakorlatozásra. A hadseregnél a testnevelési órák hasonlítanak a harci gyakorlatozásokhoz, mivel a katonák csizmákban és egyenruhában tornásznak. N. egység tagjai Molcher tizedes Irányításával a testnevelési gyakorlatozás t minden alkalommal futással kezdik. A másik képünkön Srudka közkatona gyakorlatokat végez a nyújtón. KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK Alakulatunk védnökséget vállalt egy üzem felett, mely Dubová község EFSZ-ével tart fenn szoros kapcsolatot. Már eddig is nem egyszer nyújtottunk kölcsönös segítséget egymásnak ebben a szélesebb védnökségi keretben, de amit most készítünk, az valóban szép példája a hadsereg és dolgozóink együttműködésének. Az üzemmel főleg a CSISZ szervezet útján tartottunk fenn kapcsolatot. Időközönként elmentünk gyűléseikre s így tudtuk meg, hogy kultúrprogramot akarnak összeállítani, mellyel ellátogatnak Dubovára, majd más falvakba és üzemekbe is. Segítségre volt szükségük egyrészt a műsor összeállításnál, másrészt pedig annak előadásánál. Mi természetesen szívesen felajánlottuk segítségünket, és hozzáláttunk a munkához. Nehézségek nélkül ez sem ment, mert a mi első kötelességünk a katonai szolgálat teljesítése. Idővel azonban úgy be" tudtuk osztani szabad időnket, hogy szereplőink úgyszólván zavartalanul gyakorolhatták szerepeiket. Munkánk ma már iól halad. Ezt főként annak köszönhetjük, hogy példát vettünk az üzemben lévő elvtársaktól, akik nagy odaadással tanultak, készültek a fellépésre. Sokszor láttuk, ahelyett, hogy napi fáradalmaikat pihenték volna ki, inkább a kultúrteremben gyakoroltak. Ez a többi katonát is nagyobb odaadásra késztette a kulturális munka terén. Bodrogi Tibor, közkatona. O^abemk közkatona Imele édes'antj /úhö £ - % gamban: az élelmező egyszer bőkezű I BEÉRTEM A KASZÁRNYÁBA. Vivőit, Szilveszterre biztosan nem jut I gyázzban álltam és türelmetlenül várannyi. De mekkorát tévedtem! Egy hét múlva minden éppen úgy megismétlődött. Kissé megharagudtam. No, nem baj, r- jövő szombaton biztosan megsütöm, ha a fiúknak kimenőjük lesz. A hét elszaladt és közelgett a szombat. Pénteken este szép álmom volt. Mind a hét aranybarnársütött hurka rámmosolygott, és akár hiszitek, akár nem, tnég a szagukat is éreztem. Amikor már-már beleharaptam az egyikbe, egyszerre csak: „Riadó! Teljes felszerelés!" Et vége tett az álomnak. ELINDULTUNK. Húsz kilométer gyaloglás állt előttünk. Nem szeretem a menetelést, de most szívesen mentem. I Előttünk egy nagyobb halom mutatkozott. A halom közepén valami hirtelen az orromba csapott. Vajon mi lehet ez? Figyelek; a fiúk jelentőségteljesen a levegőbe szimatolnak. — Fiúk, itt valami illatozik, — mondtam. Minél tovább mentünk, annál roszszabb volt. Valaki azt mondta: „Ha ez nyáron lenne, azt mondanám, hogy itt Brabeéekék elásott disznaja illatozik!" És akkor hirtelen eszembe jutott, hogy én ... hogy én ... na most mit lehet tenni. Én szerencsétlen abban a nagy sötétségben és sietségben becsomagoltam az elrejtett hurkát is. S még azon gondolkoztam, mi nyom engem olyan nagyon! Az átkozott hurkák pálcikái nyomták a hátamat. És az az illat? Nem elásott disznótól származik. Még december elején volt a disznóölés. A szobában meleg volt, és a hátamon még jobban melegedett a megromlott hurka. Csak azért imádkoztam, hogy meg ne tudják, honnan ered a szag. Senkinek tam az „oszolj" parancsszót, hogy csendben eltüntessem a szerencsétlen hurkákat. Még átvizsgálták a teljes felszerelést, vajon nem hiányzik-e — Hogyan csomagolta be a sátrát Brabeöek közkatona ?

t Talán takaró helyett újságpapírt csomagolt be! Gyorsan kicsomagolni! — hangzott a parancs. Imádkoztam, hogy csoda történjék és valóban papiros legyen a hurkák helyén. Letérdepeltem, megoldottam az egyik szíjat, a másikat, behunytam a szememet és kicsomagoltam. Szörnyű látvány volt. Nem történt csoda. Midenki befogta az orrát. Hét darab zöld hurka gurult ki, és ezzel kész voltam. Azok a megjegyzések! „Fiúk látjátok, itt van a Brabeöek disznaja! Vörlienyt kapott? Inkább megzöldült." OTT TÉRDEPELTEM mindenki előtt, mint egy ázott macska. Abban a pillanatban borzasztóan megbántam mindent. Nemcsak a hurka-ügyet. ió-' vá akartam tenni, ami történt. Ölbekaptam az egészet és hozzájuk fordultam. — Kapitány elvtárs, barátaim, itt vannak a hurkák, ha megsütjük még megehetjük! És képzelje, mama, senki sem akarta elfogadni. Már én nem sütöttem meg őket. A sztarsinánk kitette a folyosóra a következő felirattal: „BRABECEK-HÖRCSÖG" Nem volt annyi bátorságom, hogy odamenjek és elolvassam, csak a többiektől hallottam, akik mind odasereglettek. Ott volt az egész kaszárnya. Édesanyám, arra kérem, ha szeret, soha többé ne küldjön nekem semmit. Elegem volt belőle. Mindenkit sokszor csókol szerető fiúk. (J- V.) -jj DRÁGA JÖ ANYÁM! Szívélyes üdr vözletemet küldöm. Táviratuk: „Kérj Ö' azonnal szabadságot, disznóölés" — nagy élénkséget keltett kaszárnyánkp ban. Mindenki tudott róla. „Lám a oj Rrabeöek, még csak egy hónapja van r a katonaságnál és már szabadságot f szeretne!" A szabadságot állítólag íj valamilyen jó munkával kell kiér de']

j melni. De hogyan lehetne ilyen gyorsan érdemeket szerezni? jj Ha Mohamed nem mehet a hegy:(* hez, a hegynek kell Mohamedhez i> mennie. Igy tehát karácsony előtt megérkezett csomagjuk. Szobánkban 'h kész felfordulás volt. „Disznókóstolót ü' küldtek Brabeéeknek. Engedjük meg |j a nadrágszíjakat és fogjunk munkáM hoz!" Kicsomagoltam. Felül karácsoJj nyi kalács, dió és alul tiszta fehér|j nemű. A fiúk erre megjegyezték, jj* hogy nem erőltették meg magukat. || Én erre azt válaszoltam: íj — Tudjátok fiúk, mi az a „voltU nincs". A marna azt írja, hogy nagy ň veszteségük volt, mert az egyik diszjj nó elhullott. j Csendben szétoszlottak a kiváncsiESTE, amikor mindenki elaludt, j gyertyafénynél kicsomagoltam. Drága < mama, nagyon jól elrejtette azokat j a hurkákat. Hét hurkát találtam. j Egymáshoz simulva feküdtek a fe* hérnemü alatt a láda fenekén. Csak | úgy mosolyogtam rájuk és a nyálam J is kicsordult. Csendben felkeltem és biztos helyre elrejtettem. A kará|j csony a küszöbön áll, és ki tudja lesz-e elég ennivalónk. (• Olyan karácsonyesti vacsoránk volt ,j azonban, amit méa a legnagyobb étvá) gyú kosztosok sem tudtak egykönyj nyen megemészteni. Emberfeletti r munkát adott nekem is a vacsora elí fogyasztása Eszembe jutottak a hur{ kák: mit tegyek velük? Félretettem j őket, hiszen jó dolog a siilf hurka * Szilveszterkor is. Azt gondoltam maSegítjük a HF.SZ munkáját Egységünk tagjainak érdeke, hogy a hallgatók a Hadsereggel Együttműködök Szövetsége keretében rendezett autótanfolyamon megfelelő szakoktatásban részesüljenek. Blažo és Fapšo szakaszvezetők hetente kétszer előadásokat tartanak a forgalmi szabályokról. Havliček tizedes és Tichý közkatona pedig hetente egyszer adnak elő az autói,skolában. Ezenkívül kölcsönözzük vetítőgépünket, modelljeinket és egyéb tanítási segédeszközeinket. Ilyenképpen segítik egységünk tagjai a Hadsereggel Együttműködők S Szövetségének munkáját. Ezt a mun1 kát főként azért végezzük, hogy a szövetség a bevonulás előtt álló fiatalokat jól előkészítse a katonai szolgálatra. Kruzsiiak Béla, tiszt.