Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-03 / 93. szám, kedd

Vetnek a kassai kerületben A kassai kerületben megkezdték a vetést és a színai szövetkezetben az első napon 20 hektárnyi árpát vetettek el. Itt dolgozott az új típusú Zetor-35 lánctalpas traktor is, amelyet Štefan Ihnat traktoros vezetett. Képünkön: a traktorosnak Kovács Pál agronómus utasításokat ad a vetésre. A Hadsereg Művészegyüttes fellépése Bratislavában Pénteken, március 30-án a bratisla­vai Kultúra és Pihenés Parkjában új programmal lépett fel az államdíjas és köztársasági renddel kitüntetett „Vít Nejedlý Hadsereg Művészegyüttes." Üj, több mint háromórás művész­programjában az együttes katonáink gazdag kulturális életét ábrázolta. Nép­hadseregünkben visszatükröződik né­pünk örömteljes építő élete. A mű­dalok mellett a programban népi hang­szereken játszott népdalok, népi tán­cok és a katonai életből vett tánc­jelenetek szerepeltek. A közönség a program minden új számát szívélyes tapssal jutalmazta. A Szakszervezeti Világszövetség közleménye A Csehszlovák Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa és a Szakszervezeti Vi­lágszövetség titkársága egyezményt kötöttek a Szakszervezeti Világszövet­ség új székhelyével kapcsolatban. A Szakszervezeti Világszövetség új cí­me: Prága I., Janská ul. 100. Telefóin: 67-856-65-63. Távirati cím: Fesymond Prague. A Szakszervezeti Világszövetség fel­hívja tagjait és a levelezőket, hogy a jövőben leveleiket a Szakszervezeti Világszövetség székhelyének fenti cí­| mére küldjék. Tudásban az erő Ä" napokban tartotta záróvizsgáját a kamocsai szövetkezeti munkaiskola. A záróbeszélgetés eredményei meg­mutatták, hogy kamocsai szövetkezeti tagság nem töltötte tétlenül a téli időszakot. Szorgalmasan látogatta az előadásokat. A feleletekből kitűnt, hogy sokat elsajátítottak az előadások anyagából. Az első évfolyamból Csel­' le, KÖsa, Hájas és Lukács elvtársak, a második évfolyamból Barczi, Abelov­sky, Kollár elvtársak, Soóky és Lu­kács elvtársnők vizsgáztak jól. A kamocsai szövetkezeti tagság megtalálta a helyes utat, tudják, hogy tudásban az erő. Meleg Kálmán, Kamócsa Megkezdték a bratislavai parkok rendbehozását Bratislava város rekreációs szolgá- otthon parkjának tisztításán, amely latának dolgozói e napokban meg­kezdték a főváros parkjainak tavaszi nagytakarítását. 12. alkalmazott dol­gaik a Klement Gottwald pionír­Bratislava legrégibb és legszebb park jainak egyike. A többi parkokban tisz­títják a pázsitot, nyesik az élősövényt és a díszbokrokat. HÍREK A „Cseh és szlovák könyvillusztrá­ciók tíz éve" cimű kiállítást, amelyet Bratislavában a Szlovák Nemzeti Kép­tárban nyitottak meg, 10 nap alatt 30C? litogató nézte meg. A lengyel sajtóiroda jelenti, hogy az év elejétől kb. 2000 hazatelepülő tért haza Lengyelországba főleg Fran­ciaországból, a Német Szövetségi Köz­társaságból, Angliából, Kínából, Kana­dából, a* Szovjetunióból, Olaszország­ból és Laitin-Amerika országaiból. A munkaerőtoborzás tervét gazdasá­gunk legfontosabb ágazatai részére 1956 első negyedévében a bratislavai, žilinai, nyitrai, kassai kerületi és a bratislavai Központi Nemzeti Bizottság teljesítette. A zólyomi vasutasok a mozdony­parkban az új technika napjával kap­csolatban újítási javaslat-kiállítást rendeztek. A villanymozdonyokról Ta­-aba mémok tartott előadást. Pénteken, március 30-án megérke­zett az első két turistacsoport a Né­met Szövetségi Köztársaságból. Cseh­szlovákiai tartózkodásuk idején meg­tekintik Prágát és környékét. A turis­ták közül néhányan ellátogatnák a nyugat-csehországi fürdőkbe. A podbrezovai olvasztárok a CSKP országos konferenciájának tiszteletére vállalták, hogy az év végéig terven felül 2450 tonna nyersvasat, 2040 ton­na nyersacélt és 1930 tonna vastag lemezt, valamint 273 tonna csövet ké­szítenek. ' Az ostrava-karvínai szénkörzet bá­nyászai szombaton, március 31-én tel­jesítették a szénfejtés negyedévi ter­vét. Március 31-én a délutáni és éjsza­kai műszakban a lipnói gátépítkezés keszonszerelői az utolsó — kilencedik keszont helyezték le a Vltava med­rébe. A második ötéves terv kezde­tén vállalták, hogy az utolsó keszont április 16-ig lehelyezik, de a munka­csoportok jó munkájával elérték, hogy felajánlásukat 16 nappal a határidő eilőtt teljesítették. Ebben az évben 6zámos európai or­szágból érkeznek turisták Csehszlová­kiába. A legtöbb látogatót a Szovjet­unióból várjuk: e napokban a CSÁDOK már a hetedik turistacsoportot várja és az év folyamán még több csoport, összesen háromezer szovjet túrista látogatja meg hazánkat. A žilinai Cellulóze-gyár dolgozói a CSKP országos konferenciájának tisz­teletére elhatározták, hogy az első fél­év végéig 350 tonna fehérítetlen mű­rostot és 500 hektoliter alkoholt gyártanak terven felül. Eboől a meny­nyiségből 12 millió példány 8 oldalas újsághoz szükséges papírt, vagy 350 ezer női ruhához szükséges műse­lyemrostot lehet gyártani. A munkások segítenek a szövetke­zeti tagoknak. Az érsekújvári Elekt­rosvit dolgozói elhatározták, hogy se­gítenek a tardoskeddi EFSZ-nek a cu­korrépa termelésben. Az üzemben végzett munka után részt vesznek a cukorrépa ápolási munkáiban egészen a betakarításig. Az egészségügyi dolgozók a bérintézkedésekről „A CSKP KB és a kormány hatá­rozatát én és munkatársaim nagy örömmel és megelégedéssel fogadtuk. Az árleszállítás, valamint az orvosok és az egészségügyi középszemélyzet fizetéseinek rendezése, amellyel a párt és a köztársaságunk kormá­nya a bérpolitikában a jutalmazás szocialista elvét követi, értékelték egységes egészségügyünk munkáját és munkakollektívánkban élénk vi­tát és lelkesedést váltottak ki. Ezek az intézkedések még 'jobb és szor­galmasabb munkára serkentenek min-i ket a szocializmus építőinek egész­ségvédelmében. Népi demokratikus rendszerünk erejének és életképes-) ségének bizonyítéka, hogy a munka-­nélküliség kiküszöbölésén kívül állán-: dóan emeli az életszínvonalat és a dolgozók reálbéreit és jövedelmeit.^ MUDr. Juraj Martan, I körzeti orvos, Bratislava Rendbehozzák a prágai Reprezentációs Házat Ez idén lesz 50 éve annak, hogy elhelyezték a prágai Reprezentációs Ház alapkövét. 1911-től, amikor át­adták a közönségnek, a felszabadí­tásig, 1945-ig elsősorban a burzsoá­zia társadalmi központjaként szolgált. Csak ezután nyíltak meg társadalmi és kultúrtermei a dolgozók előtt. Még nemrégen a helyiségek nagy ré­sze a vendéglátás céljait szolgálta, így pl. a kiállítási terem is. De á múlt évtől ezeket a helyiségeket is kulturális célokra használják. Ebben az évben a Reprezentációs Házat a központi nemzeti bizottság döntése folytán rendbehozzák. A ki­sebb javításokat még a Prágai Tavasz megnyitása előtt végzik el, a nagyobb javításokat pedig a nyári hónapok­ban. A javítások összesen 3 millió koronába kerülnek. A prágai pionírok nagy tavaszi versenyjátéka A pionlnalakulatok a tavaszi ünne­pek alatt a szünidőt a Prága környé­kén levő erdőkbe rendezett kirándulá­sokra és közös sétákra használják fel. A CSISZ városi bizottsága szombaton, március 31-én a 4. és 5. osztályos prágai gyermekek számára Kunraticén és környékén nagy tavaszi játékokat rendezett. Körülbelül 2500 pionír gyűlt össze vezetőikkel együtt a kunraticei erdő különböző helyein és terv sze­rint közelítették meg a kijelölt célt. Ütközben a gyermekek térképről ta­nultak tájékozódni, meghatározni a négy égtájat és teljesítették a Cseh­szlovák Köztársaság ifjú turistájának járó jelvény elnyeréséhez szükséges egyes feltételeket. Azok az alakulatok, amelyek legjobban teljesítették fel­adatukat, a játékok befejezése után értékes jutalmakat kaptak. Ezenkívül valamennyi pionír oklevelet kapott arról, hogy részt vett a játékokon. Ezeknek a játékoknak nagy jelene­tősége abban rejlik, hogy a gyermekek a húsvéti szünidőt — a j ihla va i és a libereci kerületben is — a természiet-: ben, egészséges levegőin töltik. A kassai kerület versenyt indít a rétek és legelök rendbehozásáért A kassai kerületben március 28-ig összesen 3865 hektárnyi rétet és lege­lőt hoztak rendbe, ami a terv 11,2 szá­zalékát teszi ki. Ugyaneddig az idő­pontig 4587 hektárnyi területet meg­trágyáztak és 41 hektárnyi területet felszántottak. A legeíőbérekből 377 612 koronát szedtek be. A rétek és a legelők rendbehozatalá­ban eddig a kassai járás vezet, ahol 1386 hektárnyi területet holtak rend­be. Ez az összfeladat 42,2 százalékát teszi ki. A trágyázásban a sečovcei já­rás a legjobb, ahol 548 hektárnyi terü­letet szórtak be műtrágyával. A legelő­bérek beszedésében a késmárki járás érte el a legjobb eredményt, ahol ed­dig 150 000 korona gyűlt be, mely ösz­szegből egy hektárnyi területre 51,6 korona esik. Az eddigi eredmények alapján a Kassai Kerületi Nemzeti Bizottság ver­senyre hívta fel Szlovákia kerületi nemzeti bizottságait a rétek és lege­lők tavaszi rendbehozatalában. A Kas­sai Kerületi Nemzeti Bizottság a ver­senypontokat a következőkbén állapí­totta meg: 1. a megtrágyázott rétek és legelők legmagasabb százaléka, tekintettel a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal ál­tal megszabott tavaszi tervre, 2. a rétek és a legelők felszíne rend­I behozatalának legmagasabb százaléka, 3. a rétek és a legelők felszántása, 4. a legelőbérek beszedése átszámít-: va egy -hektárra. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Dolgozóink nagy örömmel üdvözöl­ték a kormánynak városaink és fal­vaink szépítéséről és rendezéséről szóló határozatát és nagy lelkesedés­sel bekapcsolódtak az akció szerve­zésébe és megvalósításába. A brigá­dok többezer kötelezettségvállalása, a dolgozók százezres részvétele az utak, utcák, terek és parkok rendezésében, a községek és falvak százainak eddig soha nem látott változása népünk épí­tő lelkesedésének és hazafiasságának bizonyítéka. A város és falurendezési akciót ha­zánk felszabadításának 10. évforduló­ja alkalmából szerveztük. Azonban minden évben meg akarjuk ünnepelni szabadságunkat, minden, évben emlé­kezni szeretnénk elért győzelmeinkre. Minden évben teremtő munkával akarjuk bebizonyítani felszabadítóink iránt érzett hálánkat és szeretetün­ket. Ezért 1955 december 31-ével nem fejeződött be a városrendezési akció. Ebben az évben még szorgal­masabban akarunk dolgozni azért, hogy hazánk még szebb legyen, hogy még jobban és örömteljesebben él­hessünk. Második ötéves tervünk kezdetén munkánk első helyére állítsuk a ren­detlenség és tisztátlanság elleni har­cot Fogjunk azonnal munkához. A rendezési akció keretében igen fontos feladatot kell sürgősen telje­sítenünk. Valamennyi községünket be kell vonni az állami országúthálózat­ba, s ezzel együtt az autóbusz és te­herautó közlekedési hálózatba is. Azon Városaink és falvaink további rendezéséért írta: Štefan Šebesta, a Megbízottak Testületének alelnöke ÜJ SZÓ 1956. április 3. községek dolgozói, melyekkel nincsen országúti összeköttetés, gyakran né­hány kilométert kénytelenek gyalo­golni. Ez fáradsággal, nagy idővesz­teséggel jár, megnehezíti munkáju­kat, az orvosi gyógykezelést, az isko­lák és a különböző kulturális esemé­nyek látogatását. Az összes községek összeköttetését és a közlekedési há­lózat kiterjesztését elsőrendű felada­taink közé soroljuk, mert ez népúnk régi vágya, amelyet a múlt rendszer nem tartott tiszteletben és azért is, mert szeretnők ha ezek a dolgozók is teljes mértékben élveznék gazdag kul­turális, gazdasági és társadalmi éle­tünk összes vívmányait. Már most kell megnyernünk a tech­nikusokat, hogy gyors ütemben kidol­gozzák a szükséges terveket, kijelöl­jék őket a helyszínen, mozgósítsák az embereket, szerezzék meg a szüksé­ges gépeket, hogy már ebben az év­ben ne legyen olyan község, melyből négy kilométernél többet kellene gya­logolni a legközelebbi autóbuszmeg­állóhoz, vagy vasútállomáshoz. így el­érhetjük azt, hogy telefonhívásra minden községbe orvost vagy mentő­autót küldhessenek, hogy minden községben filmeket vetíthessenek. Ha Szilas polgárai egy év alatt 7 kilo­méteres utat építhettek, más köz­ségek is megtehetik ugyan ezt kei'ő jóakarattal és szervezeti felkészült­séggel. Egy további kérdés, mellyel a köz­ség és városrendezési akció keretén belül ebben az évben foglalkozni kel', a vízrendezés kérdése. A víz igen nagyjelentőségű mezőgazdaságunk, iparunk és általában egész életünk számára. Ha okosan és gazdaságosan bánunk vele, akkor az ember érdekéi szolgálja. Ha ezt az alapélvet meg­sértjük, károkat okozunk. Szlovákiá­ban körülbelül 700 000 hektárnyi te­rületet árasztott el a vfz, melyeken csupán a hektárhozamoknak felét vagy negyedrészét érhetjük el. Sok olyan községünk és városunk van, melyek patak mellett épültek és emellett sem fürdőjük, sem tűzvédel­mi víztartályuk nincsen. Sok olyan község és város van, ahol azelőtt ha­lastavak voltak, de ma már nincse­nek. Mindez hiányos gondoskodásun­kat mutatja, és meggátolja azt, hogv patakjaink és folyóink vizét, valamint az eső és hó formájában évente leeső háromszázharminc milliárd hektoli­ter csapadékot az ember szolgálatá­ba állítsuk. Higiéniai, biztonsági és védelmi szempontból feltétlenül szük­séges, hogy minden község, ahol erre feltétlek vannak, természetes für­dőlehetőséget létesítsen, amely szük­ség esetén tűzvédelmi tartály céljára is szolgálhat. Hasonlóképpen fel kell újítani a régi halastavakat és újakat létesíteni, melyek a csapadék növeke­désével tartósan biztosítanák az ég­hajlati feltételek megjavítását ós több ezer tonna halat biztosítanának közélelmezésünk megjavítására. Az árvizek évente hatalmas káro­kat okoznak. Azonban megvan a le­hetőségük arra, hogy megakadályoz­zuk az árvizeket a partok rendezésé­vel, másutt gátak emelésével, a fo­lyómedrek mélyítésével, vagy pedig levezető csatornák létesítésével. A vízgazdálkodás terén kitűzött felada­tok első pillantásra talán kissé na­gyoknak látszanak. Terjedelmükkel a legnagyobb figyelmet a Zsitva és a Nyitra folyók rendezése érdemlik meg, melyet a Nyitrai Kerületi Nemzeti Bizottság szervez a város és faluren­dezési akció keretében. A lakosság önsegély alapon nem egészen két hó­nap leforgása alatt több mint 10 ki­lométeres védőgátat épített. A Nyitra és Zsitva folyók rendezése gazdasági jelentőség tekintetében a nagy vízi­erőművek közé tartozik, mert a ter­vezett rendezés hozzávetőleges értéke a százmillió koronát is túlhaladja. A nyitrai kerület polgárainak itt valóban úttörő feladata lesz bebizonyítani, hogy a lakosság segítségével ilyen nagyarányú munkát is meg lehet va­lósítani. A táj szépítése és az éghajlati vi­szonyok javítása szempontjából igen nagy jelentőségűek a fák, bokrok és virágok. Sok kihasználatlan területünk van, melyeket be kellene f ásítani, vagy gyümölcsfákkal beültetni. Sok­kal kellemesebb pihenést, nyújtanak azok az utak, utcák, terek és kertek, melyeket fák, bokrok, virágok vagy fűpázsit szegélyeznek. Az 1955. év­ben ily módon körülbelül egymillió fát és bokrot ültettünk. Ez elég szép szám, de még mindig kevés. Nem túl­zott az a követelmény, hogy minden ember ültessen el egy fát, bokrot és virágot és állandóan gondoskodjék fejlődésükről. Ezzel nemcsak szépít­jük városaink és községeink külsejét, hanem egyúttal mezőgazdaságunknak is segítünk. Még egy kérdés, mellyel ebben az évben a községrendezés során talál­kozni fogunk, a beruházási- építkezés. Sok ezer család vár lakásra, nincs olyan község, vagy város, ahol ne kö­vetelnének iskolát, kultúrházat, kór­házat, tűzvédelmi raktárt, nemzeti bizottsági épületet, áruházat, vagy más beruházást. Hogy a lehető leggyorsabban kielégítsük a la­kosság szükségleteit, kormányunk le­hetőséget nyújt iskolák, kultúrházak és más építkezések önsegély alapon való felépítésére, a helyi források kihasználása mellett. Mindezen lehe­tőségeket ki kell használni és min­denütt, ahol beruházásokat terveznek, azok leggyorsabb megvalósítására kell törekedni. A munkák idő előtti befe­jezése lehetőséget nyújt a beruházási eszközök átcsoportosítására, vagy továbbiak megadására. Ezek azok a fő feladatok, melyekre ebben az évben a város és falurende­zési akció során figyelmünket össz­pontosítjuk. E feladatok" nagyok és jelentőségteljesek. Megvalósításukra számos eszközünk és lehetőségünk, főleg tapasztalt szervezőnk van. Megvan minden feltétel arra, hogy népünk hatalmas teremtő lehetősé­gei mellett még nagyobb sikereket érjünk el városaink és falvaink ren­dezésénél, mindnyájunk közös érde­kében.

Next

/
Thumbnails
Contents