Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-12 / 102. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 3.956. április 12. csütörtök 30 fillér IX. évfolyam 102. szám Kommunisták és pártonkívüliek A kommunistákat további mun­kájukat illetőleg sok meggondolás­ra' készteti Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottsá­gának az SZKP XX. kongresszusa eredményeivel kapcsolatos határo­zata. „Csehszlovákia Kommunista Pártja — mondja a határozat — eddigi tevékenységével bebizonyí­totta, hogy a munkásosztály ügyét szolgálja" és a dolgozó tömegek ér­dekeinek megfelelő politikát foly­tat ... Most az a fontos _ — hang­súlyozza továbbá a határozat —, hogy a párt még szorosabbra fűz­ze kapcsolatait a tömegekkel." A kommunista párt sohasem te­kint felülről a néptömegekre, mint a burzsoá pártok. Néppárt, amely a népből nőtt ki. A marxi-lenini tanok szerint igazodik és ezért a néptömegeknek az új életért foly­tatott harcában vezető szerepe van, a munkásosztály köré tömö­ríti az összes dolgozókat. A párt politikája és a dolgozók vágyai között nincsen ellentét. Az emberek nem akarnak háborút, az emberek nem akarnak kizsákmá­nyolókat. Jólétben, emberi módon akarnak élni. És amikor a párt megmutatja az ehhez vezető utat. bizalommal haladnak mögötte ezen az úton. Jóllehet ezt a tényt elméletileg elismerték, a gyakorlatban éppen az ellenkezőjét tették. A 'központi sajtóban, a rádióban, a vezető funkcionáriusok beszédeiben, a múltban nem egyszer úgy beszél­tek, mintha mindezt egyes egyé­nek, a párt vagy a kormány ér­deméből értük volna el. Emlékez­zünk csak az első árleszállításra, amely valamennyi dolgozó erőfe­szítéseinek eredménye volt. akkor általában azt mondották: „Köszön­jük a pártnak és a kormánynak". Á kormányelnökségen és a párt Központi Bizottságában felgyü­lemlettek a köszönő levelek és az emberekben meggyökereseuett az a gondolat, hogy ők nem jelen­tenek semmit, hogy ott „fönt" intéznek el mindent. A párttagoknak lehetőségük nyí­lik arra, hogy a szocializmus épí­tésének problémáit gyűléseken vi­tassák meg. Részt vesznek aktivá­kon, pártoktatásokon, számos funkcionárius kádernek lehetősé­ge van pártiskolában tovább ké­peznie magát. Mindezeken a he­lyeken a kommunisták kölcsönö­sen megvilágítják egymás előtt a kérdéseket, megismerkednek a problémákkal és megtalálják a helyes álláspontot. És ezzel meg kell ismertetniük a pártonkívüiie­ket. Hogy történik ez azonban a gyakorlatban? Gyakran elég az, hogy egy pártonkívülinek ellenté­tes ' legyen a nézete, kétségét fe­jezze ki valami felett, legyintsen kezével és a párttag ahelyett, hogy a dolgot megmagyarázná neki. azt véli, hogy ez nem öntudatos em­ber és azért nem érdemes vele beszélni. Gyakran azonban nem maradnak meg csupán a pártonkívüliek el­hallgattatásánál A kommunisták néha olyan emberekként lépnek fel velük szemben, mint akik csal­hatatlanok, akik mindent tudnak, cselekedeteiket titokzatosságba burkolják, az emberektől nem kér­dezik meg, hogy mi a nézetük. Így azután a pártonkívüliekben ért­hetően az a vélemény alakult ki, hogy a kommunisták gyűléseiken valamilyen különleges dolgokról tárgyalnak, másról, mint ami az ő életüket érinti. Ezáltal a párt­szervezet elidegenedik tőlük. így például az I. Brnói Észszerűsí­tő Műhely dolgozói bizonyos idő előtt különféle dolgokra panasz­kodtak. Arra a tanácsra, hogy a dolgot tárgyalják meg a pártszer­vezetben, azt válaszolták: — Nem vagyunk párttagok. — Nem baj, forduljanak a szer­vezethez, segítse a dolgot kivizs­gálni! A dolgozók a következőt vála­szolták: — „Arra nekik nincs ide­jük, elég dolguk van a saját párt­ügyeikkel, nem fogjuk még ezzel is terhelni őket." És ezt nem gúnyosan gondolták — bármennyire is nem volna ez csodálatos, hanem egészen őszin­tén. Az emberek azt hitték, hogy a pártszervezetnek valamilyen saját gondjai vannak, amelyeknek sem­mi közük sincs az összes dolgozók érdekeihez. Ezzel szemben milyen szép egy ilyen apró dolog, mint például a České Budejovice-á Koh-i-noor Üzemben, ahol a ceruzakészítő mű­helyben valamennyi pártonkívüli délutáni műszakot vállalt, hogy az összes kommunisták részt vehes­senek az évzáró gyűlésen. Ebből a figyelmességből érezhető a kom­munisták és pártonkívüliek meleg, kölcsönös kapcsolata. Azonban az ilyen kapcsolatok megszilárdítását sok helyen aka­dályozza az, hogy a pártonkivülie­ket helytelenül kiszorítják a felelős ségteljes munkákból. A kommu­nistáknak természetesen gondos­kodniok kell mindarról, amit a nép kivívott és ébereknek keli lenniök. Az osztályellenséggel szembeni éberségnek azonban nem szabad bizalmatlannak lennie mindazokkal szemben, akik nem párttagok. A pártnak a tömegekkel való kapcsolatai megszilárdításában nagy munkát végezhetne minden egyes párttag, ha a legszorosabb környezetében együtt élne az em­berekkel, gondjukban és örömük­ben egyaránt! Sokszor megtörténik azonban, hogy az elvtárs bármi­lyen .messzire elutazik beszámolót tartani és ott lelkes meggyőző erő­vel beszél a párt politikájáról, de a házban, ahol lakik a pártonkívü­lieket nem is köszönti, szóba sem áll velük. Csupán párttagokkal barátkozik és rokonait, akiknek évekkel ez­előtt „reakciós nézeteik" voltak, s máig sincsenek a pártban, elhanya­golja azért, mert „az idegeire men­nek". Ha az asszony azzal jön, hogy az emberek az üzletben miről szájaskodtak, rákiált, hogy ne hall­gassa meá a nem öntudatos kis­polgárok beszédeit. Pedig nagy­részt olyan asszonyokról van szó, akik dolgoznak. Az emberek együtt élnek a kommunistával és nem is­merik őt. Ő maga akadályozza meg, hogy általa közelebbről megismer­jék a pártot, hogv lássák, hogy a párt az ő érdekeit képviseli. A pártnak a pártonkívüliekkel való kapcsolatát azzal is megszi­lárdítjuk, ha a kommunisták nyíl­tan beismerik, hogy hazánkban az utóbbi évek alatt népünk pártja vezetésével nagy munkát végzett az új szocialista társadalom felépí­tésének művén. Valamennyi becsü­letes ember keze nyomán gyarapo­dik hazánk gazdagsága. Mindezt az újat, amit magunk körül látunk, emberek alkották, akik örültek és szenvedtek, akik értették a dolgo­kat és' nem értették, akik szerették, vagy gyűlölték egy­mást. Sok. becsületes szándé­kot adtak és adnak azért, hogy előrehaladjunk, miért legyünk te­hát mi kommunisták — szintén közülük valók — gyanakvóak, kö­zömbösek, fennhéjázok velük szem­ben, miért torkolnánk le őket és állítanánk félre őket? Nem, ha így cselekednénk nem volnánk kom­munisták. A kommunista csak egyet tehet: elvtársi kézzel vezeti a pártonkívülit. 19 A Béke-Világtanács felhívása a világ közvéleményéhez Az egész emberiség a leszerelésre törekszik" • A B VT stockholmi következő felhívást Stockholm, április 10. (TASZSZ). ­rendkívüli ülésszakának részvevői a intézték a világ közvéleményéhez: Az egész emberiség a leszerelésre törekszik. A fegyverkezési hajsza sohasem eredményezett mást, mint nyomort és bizonytalanságot; mindig csak háború­ra vezetett. Ma a tömegpusztító fegyverek léte még job­ban fokozza ezt a veszélyt, a nemzetközi kapcsolatokban ébren tartja a gyanút. De a nagyhatalmak között sok évi feszültség után jó légkör alakult ki. Álláspontjuk a leszerelés kérdésében közelebb került egymáshoz. Most már megegyezésük a megbékélésre irányuló közös erőfeszítésektől függ. A világ közvéleménye fokozni fogja az éberséget és erősíteni fogja harcát, amíg meg nem valósul az általá­nos leszerelés, valamint az atom- és hidrogénfegyver gyártásának és alkalmazásának teljes megtiltása. A kellő ellenőrzési rendszabályokat minden szakaszon, egyidejűleg kell megvalósítani. Semmilyen technikai jel­legű nehézség sem akadályozhatja ezt meg. Ezen az úton meg kell kötni az első egyezményeket, amelyek kedvező hatással lesznek a nemzetközi lesze­relési egyezményről folytatandó tárgyalásokra: — Minden ország fegyverzetét és fegyveres erőit, kezdve a nagyhatalmakéin, az általános egyezmény sze­rint a megállapított színvonalra kell csökkenteni; — a fegyverkereskedelmet az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének szigorú ellenőrzése alá keli helyezni; — meg kell szüntetni az atomfegyver-kísérleteket, amelyek az emberiségben mély aggodaimat keltenek. A leszerelés kérdésében elért minden haladás nemcsak azoknak a problémáknak a rendezését fogja elősegíteni, amelyek még nem nyertek békés megoldást, mint pél­dául a német probléma, hanem mindazoknak az ellenté­teknek a rendezését is, amelyek a föld több térségében veszélyeztetik a békét. A leszerelés kérdésében elért minden haladás könnyít az államok gazdasági életére nehezedő katonai költség­vetések terhén és emeli az általános életszínvonalat. Se­gíti a létfontosságú problémák megoldását, amelyektől a nagy és a kis nóDek jóléte és méltósága függ. A világ közvéleménye döntő módon elősegítette a béke és a nemzetközi feszültség enyhülése irányában történő fejlődést. Jelenleg az államok közötti békés együttműködést igé­rö jelek mutatkoznak. A népektől függ, hogy a jövőnek ezek a reménységei valóra váljanak. A népek jogosan fordulnak kormányukhoz és követel­nek tőlük konkrét leszerelési tetteket. Ily módon közelebb hozzák azt az órát, amelyben a félelemtől és a rettegéstől megszabadult emberiség tel­jes egészében a békés nagy alkotásoknak szenteli magát. Stockholm, 1956. április 9. 'iiiiiiii!iiiiiiiiui)i«niiiiiiiiifiiitiiiii[iii:iiiiiiiiiiniiiiiiiitiiniiii!iiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiingi!iiiii:iiiiiiiuii!i!i iiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiniiiiüiiiiiiiiiiiiiiíiHiigiiiiniiii A CSKP országos konferenciája tiszteletére Az Ostrava-Karvina-i szénkörzet bányáiban 132 fejtési és gyorsvá­jár-kollektíva verseng a CSKP or­szágos konferenciája tiszteletére indított verseny keretében. Ezek a csoportok kötelezettségvállalást tettek, hogy áprilisban munkahe­lyeikről 73 vonat szenet küldenek a felszínre és a folyosó kihajtásá­nak tervét 667 méterrel szárnyal­ják túl. A szénkörzet 8 bányájának dol­gozói válaszoltak a prágai kerület felhívására. A Generál Jeremenko Bánya ennek keretében vállalta, hogy a félévi tervet 15 nappal a határidő előtt teljesíti, a Petr Cingr Bánya bányászai pedig június 6-ig 15 vonat szenet fejtenek terven felül. Ugyanennyi szenet akarnak terven felül ftŕfejteni az Eduard Urx Bánya bányászai is. Nálunk is beköszöntött a tavasz Április 3-án megkezdtük a vetést. Munkánkban nagy segítségünkre vol­tak a traktorosbrigád tagjai, akik jól felkészüllek a tavaszi munkákra. A vetést, a föld előkészítését agregátok­kal végzik. Kitűnő eredményt ért el Liszovszky János DT-54-es traktorá­val. Április 5-én például 28 hektáron vetette el az árpát sűrűsorosan. Tóth István pedig Zetor 25-ös traktorával ugyanaznap 46 hektárt boronált meg. A vetés mellett teljes ütemben fo­lyik a rétek és legelók javítása is. Ezt a munkát a szövetkezet asszo­nyai végzik. Eltávolítják a legelőről a gazt, hogy az állatok a legeltetési idényben minél gazdagabb tápanyagot nyerhessenek. Takács Jenő, Makranc. EGY Új TALÁLMÁNY Dalibor Paspa mérnök bemutatta új találmányát: egy berendezést, mely­nek segítségével a robogó vonatbol átállíthatják a váltókat. Az új beren­dezést a Prága Közép-pályaudvar dolgozói, Adolf Vesely képviselő, Franti- šek Cmiral instruktor és Miroslav Moroušek technoiógus nagy figyelemmel kísérik. A kassai kerylefben 39 üzem fogadia ei a prágai üzemek kihívását A prágai üzemek felhívására az or­szág minden részében egyre több kö­telezettségvállalással felelnek üze­meink dolgozói. A felhívás nagy vissz­hangra talált Kelet-Szlovákia üzemei­ben is. A kassai kerületi szakszerve­zeti tanács hétfőn reggel táviratban versenyre hívta ki a žilinai kerület üzemeit. A két kerület a kötelezett­ségvállalások számában és értékében versenyez egymás között. A kassai kerületben eddig 39 üzem tett köte­Csehszlovák kiállítás Budapesten A budapesti csehszlovák nagykövetség kereskedelmi osztálya állandó kiállítást nyitott meg, amelyen export gyártmányainkat mutatják be. Ké­pünkön a csehszlovák nagykövetség kereskedelmi attaséját, Bohumil Své­dát (jobboldalt) láthatjuk, amint a látogatóknak a Zetor Super Diesel­motoros traktort mutatja. lezettségvállalásokat a CSKP országos konferenciája tiszteletére. A Gömöri Vasércbányák dolgozói 25 kollektív vállalással feleltek a prá­gai üzemek felhívására. Terven felül 6440 tonna vasércet fejtenek. Rozs­nyóbánya dolgozói május l-ig 3520 tonnát, a vashegyi bányászok pedig 990 tonnát adnak népgazdaságunknak terven felül. A szepesi vasércbányák valamennyi üzemében lelkes felajánlásokkal biz­tosítják évi termelésük határidő előt­ti teljesítését, eddigi lemaradásuk kiegyenlítését. A kerület magnezitkohóinak és magnezitbányáinak üzemei 4 szer tonna nyersércet fejtenek ki terven felül és 2 ezer tonna tűzálló magne­zitlisztet gyártanak. Vállalásuk össz­értéke az önköltség csökkentésével mintegy 2 millió korona értéket tesz ki. A legtöbb üzemben május l-re vagy a ČSKP alapításának 35. évfor­dulójára vagy a bányászok napjára teljesítik vállalásaikat. A vállalások túlnyomó része rövidlejáratú. A Trebišovi Élelmiszeripari Kombi­nát dolgozói gazdaságukban a növé­nyi és állattenyésztési termelés eme­lésére tett vállalással válaszoltak a prágaiak felhívására. A gabonafélék hektárhozamát 10 százalékkal, a cu­korrépáét 20 százalékkal növelik, 365 hektárra bővítik ki vetésterületüket, 10 százalékkal növelik állattenyésztési termelésüket, üzemük valannrmyi részlegében bevezetik az üzemen be­lüli önálló elszámolást. Az országos pártkonferer-'j tisz* ­letére még több értékes kötelezett­ségvállalást tettek a kassai kerület gépgyárainak, textilüzemeinek és len­feldolgozóinak, erőműtelepeinek dol­gozói is, (M. Gy.)

Next

/
Thumbnails
Contents