Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-11 / 101. szám, szerda

ki EftSZ európai gazdasági bizottságának ülése Genf, április 10. — Az ENSZ európai gazdasági bizottsága április 9-én folytatta XI. plénáris ülését. A vita során felszólalt a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Jugoszlávia, Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Hollandia küldötte. I. G. Kabanov, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere, a szovjet küldöttség vezetője hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió az összes államokkal való gazdasági kapcsolatok bővítésének politikáját folytatja a kölcsönyös előnyök alapján. A Szovjetunió jelenleg több mint 60 állammal tart fenn kereskedelmi kapcsolatokat. A Szovjetunió külkereskedelmi forgalma a múlt évben meghaladta a 25 milliárd rubelt, és az 1950-hez viszonyítva csaknem megkétszereződött. A Szovjetunió több államnak hitelre ipari berendezést szállít, mégpedig minden politikai feltétel nélkül. A Szov" tunió támogatásával sok európai és Európán kívüli országban több mint 500 termelő vállalat épült. A Szovjetunó által más államoknak nyújtott hitelek összege eléri a 21 milliárd rubelt. * A szovjet küldött a bizottsáo plénuma előtt ismertette a szovjet külke- | reskedelem nagyszerű távlatait. I. G. Kabanov, az ENSZ európai gazdasági bizottsága elé terjesztette a szovjet küldöttség javaslatait. Az e'ső szovjet javaslat a gazdasági együttműködés összeurópai szerződésének előkészítésére vonatkozik, a második szovjet javaslat a Kelet- és Nyunat-Európa országai közötti kapcsolatok bővítésére irányul. Egy további javaslat az európai országok törekvésének egyesítését tartia szem előtt, az atomenergia békés célokra való felhasználásának terén. Richard Dvoŕák, a csehszlovák külkereskedelmi miri.szter, a csehszlovák küldöttség vezetője beszédében rámutatott, hogy a csehszlovák kormány na^" fontosságot tulajdonít az európai gazdasáqi bizottság működésének. A csehszlovák küldöttség vezetője beszédében rámutatott azokra a jelentős sikerekre, amelyeket az utolsó években a csehszlovák gazdasági életben elértünk, annak ellenére, hogy ki kellett hevernünk a háború okozta károkat. A termelés hatalmas fellendülése lehetővé tette a lakossáo életszínvonalának emelkedését. A kiskereskedelmi formálom az utolsó két évben százalékkal nőtt. Richard Dvoŕák, a csehszlovák küldöttség vezetője rámutatott, hogy a aazdasáai élet nagyszerű eredményeit elsősorban népünk törekvésének és annak az önzetlen gazdasági együttműködésnek és támoaatásnak köszönhetiük, amely az utóbbi években közöttünk és a néni demokratikus országok között a nem-etközi együttműködés felsőbb formájaként kifejlődött. Véget éri a Béke-Világtanács ülése Stockholm, április 10. (TASZSZ) — A Béke-Világtanács április 9-i délutáni ülésén Csen Su-tun, a Kínai Népköztársaság küldötte elnökölt. Duncan Jones, a Béke-Világtanács titkára felolvasta a Béke-Világtanácshoz érkezett üdvözletek jegyzékét. Ezután vita folyt, amelyben számos felszólaló vett részt. Az ülésen felolvasták a résztvevő egyházi személyiségek békefelhívását. D. Beneragama ceyloni küldött beszédében kijelentette, hogy a világ nénei nem akarnak háborút, és követelik a hidrogénfegyverekkel való kísérletek beszüntetését. U Ba Soe burmai küldött azt mondotta, hogy a béke erői legyőzhetetlenek. Felhívta a békevédőket a békés együttélés öt elvének betartására, ameh' elvek a béke valódi kezességét képezik. P. Sanif, a békevédők pakisztáni bizottságának elnöke kijelentette, Pakisztán népe azt a nézetet vallja, ho"" a vitás kérdéseket békés úton kell elintézni a kölcsönös bizalom és tiszteletben tartás alapján. Ebben a szellemben kell megoldani a Pakisztán és Ind'a közötti kérdéseket is. az Moszkva, április 9. (TASZSZ). — A szovjet sajtó jelenti: Az angol kormány válaszolt arra a szovjet javaslatra, hogy az indokínai kérdésről tartott genfi értekezlet volt elnökei ismét (találkozzanak. Nagy-Britannia a világ közvéleménye ügyeimének középpontjában Mint a cikk szerzője megállapítja, ebben az értelemben jellemző, hogy számos nyugati lap pozitívan kommentálja a szovjet javaslatot. így például a Times című amerikai lap a szovjet javaslatot „fontos előre vezető lépésnek" nevezi. A News Week című lap április 9-én az albizottságban a szovjet javaslat benyújtása után kialakult helyzetet úgy értékeli, hogy a nyugati képviselők körében „óvatos optimizmus" hangulata uralkodik. Hasonlóképpen értékeli a szovjet javaslatot a Chicago Daily News is. Petrov cikke végén rámutat, hogy a nyugati sajtóban egyre erő sebben hallhatók azok a józan hangok, amelyek a szovjet kormány új javaslatának figyelmes áttanulmányozására intenek, mert ez a javaslat a jelenlegi idők legégetőbb problémája megoldásának alapjául szolgálhat. Moszkva, április 10. (TASZSZ). — Az ENSZ leszerelési albizottsága elé •benyújtott új szovjet javaslat továbbra is a nemzetközi közvélemény figyelmének középpontjában áll. K. Petrov, az Izvesztyija április 10-1 számában ezzel kapcsolatban a következőket írja: Az új szovjet javaslat elsősorban azért keltette fel a közvélemény figyelmét, mert ezt a javaslatot az emberek milliói világszerte a leszerelés problémája megoldásának reális alapjaként értékelik — annak a problémának, amely ma nagyon fontos kérdés. A világ közvéleményének az ú i szovjet javaslathoz elfoglalt pozitív állásfoglalása gondolkozásra készteti a nyugati körök számos képviselőjét is, akik megszokták, hogy már előre elutasítsanak minden olyan kezdeményezést, melyet a Szovjetunió a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében tesz. Uliiiiiiiiiiiiiiiiiiiililiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii:iiiiiiiiiiiiiiiiHi:iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii <iii!iniiiiiiii!)iiiiii!iii!iiiiiiiiiiíiiniiiiiiiiiiiiiiii!iii!iiiinii!iniliiniiiininiiiii!iiii kormánya közölte, hogy elfogadja a szovjet kormánynak azt a javaslatát, hogy a közeli napokban tartsanak ilyen találkozót. Nagy-Britannia kormánya felhatalmazta Lord Reading külügyi államminisztert, hogy NagyBritannia külügyminsztere — a genfi értekezlet egyik elnöke — nevében vegyen részt a tárgyalásokon. A. A. Gromiko és Lord Reading első találkozását április 11-re tűzték ki. A szovjet gépgyárak újdonságai Moszkva, április 9. (ČTK). — Á leningrádi Lenin Gépgyárban hatezer kilowattos teljesítményű gázturbinát készítenek a vaskohászat számára. A konstruktőrök egy tizenkétezer kiliwattós teljesítményű további gázturbina készítését tervezik. A harmadik hatalmas vízturbinát az Angara folyón épített vízierőmű számára a harkovi Kirov-üzem határidő előtt készítette el. Teljesítménye 90 000 kilowatt. A harkovi közlekedési gépipari üzemben az első negyedévben terven felül három TE-3 típusú motoros mozdonyt készítettek. E mozdonyok teljesítménye egyenkint négyezer lóerő. Felszólaltak még a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Argentína és Görögorszán képviselői. Babahanov szovjet küldött, a közép-ázsiai muzulmánokképviselője a többi között kijelentette, hogy az Iszlám a népek közötti testvériséget és egyenlőséget hirdető elveken alapul. A Béke-Világtanács április 9-én 23 órakor kezdte záróülését, amelyen Emilio Garcia Iturraspa argentin küldött elnökölt. Vincent Duncan Jones titkár javaslatára jóváhagyták a Béke-Viláutanács új tagjainak névsorát. Az ülés részvevői ezután egyhangúlaq jóváhaoyták a következő okmányokat: az ENSZ leszerelési albizottságához intézett táviratot, a világ közvéleményéhez intézett felhívást, a Béke-Világtanács rendkívüli ülésének nyilatkozatát a valamennyi békeszerető erővel való együttműködésről, a '•azdasáqi, szociális és kulturális kérdésekről szóló nyilatkozatot, s az atomerő problémájára vonatkozó nyilatkozatot. IturrasDa elnök az ülés végén hangsúlyozta, hooy az utóbbi időben megerősödött a békeszerető népek közötti együttműködés szelleme. Kijelentette, hogy meg kell találni az együttműködés kibővítéséhez vezető utat. Iturrasoa beszédével a Béke-Viláotanács ülése véget ért. ési tervei Berlin, április 10. (ADN). — Georg Handke, az NDK külügyi államtitkára április 9-én mondott rádióbeszédében a bonni külügyminiszternek a londoni leszerelési értekezlettel kapcsolatban tett nyilatkozatát, Németország békés egyesítése elleni merényletnek minősítette. Bonn nyilatkozata megfelel eddigi politikájának, amely arra irányult, hogy minden megegyezést megakadályozzon. Handke külügyi államtitkár a következőket mondotta: „Míg Grotewohl miniszterelnök örömmel fogadta a londoni leszerelési értekezleten kialakult kedvező lehetőségeket, a bonni külügyminisztérium olyan nyilatkozatot tesz közzé, amely világosan megmutatja, hogy a nyugatnémet uralkodó körök félnek attól, hogy fegyverkezési terveik veszélyben forognak". Handke külügyi államtitkár interjújában felhívta a figyelmet arra, hogy a külügyminiszterek genfi értekezletével ellentétben Londonban most konkrét megegyezés lehetősége mutatkozik a lázas fegyverkezés véget vetésének és a béke biztosításának első lépéseiben. Ezek a lépések kiküszöbölnék a Nyugat-Németország felfegyverzéséből származó veszélyt és hozzájárulnának az európai biztonsági rend1 szer megteremtéséhez, amely Németország újraegyesítésének külső feltétele. Kennedy amerikai író levele a moszkvai Pravdához Hézagok Nyugat egységében A NYUGATI POLITIKUSOK beszédeiben, írásaikban gyakran tesznek említést az ún. „nyugati egységről". Erről az egységről valóságos dicshimnuszokat zengenek és példaként állítják a világ népei elé, azok megtévesztésére. Az utóbbi hónapokban azonban a „nyugati egység" bizonygatása mind több gondot okoz a burzsoá ideológusoknak és politikusoknak. Az imperializmus gazdasági alapjait és létérdekeit figyelembe véve, nagyon nehéz elképzelni az imperialista hatalmak és országok tartós egységét. A tőkések egyedüli célja a maximális nyereség biztosítása. Politikájuk is csak ezt a célt szolgálhatja. Amenyiben a kapitalizmus fejlődése az egyes országokban különböző fokoft áll — tehát a fejlődés egyenetlen — már ez a tény is magában hordozza az érdekellentétek csíráját. A második világháború folyamán az Egyesült Államok gazdaságilag hatalmasat fejlődött. Ezzel szemben Németország, Japán — e két imperialista nagyhatalom — katonai vereséget szenvedett. Anglia és Franciaország éppen a háború következtében annyira meggyöngült, hogy csupán az Egyesült Államok segítségével volt képes „talpra állni". A gyarmatokkal rendelkező hatalmak, gyengeségük és a gyarmatokban mind jobban erősödő függetlenségi mozgalom következtében egyre-másra vesztették el eddig biztos gyarmati pozícióikat. Ehhez hozzájárult a háború folyamán egyedül megerősödött amerikai tőke térhódítása is. AZ UTÓBBI HÓNAPOKBAN — ahogy a háborús politika léptennyomon vereséget szenved és helyét a békés együttélés eszméje váltja fel — mind kirívóbban ütköznek ki a tőkés államok közötti gazdasági ellentétek. Az ellentétek eddig is megvoltak, csak igyekeztek ezeket elpalástolni. Most azonban mind többet beszélnek róluk maguk a burzsoá politikasok, sőt mi több: a kormánypolitikusok is. A lavina Pineau ez év március 2án elhangzott kijelentéseivel indult el, amikor éles bírálatnak vetette alá az Egyesült Államok politikáját, amely kizárólag a katonai csoportosulásokon alapszik és gátolja a gazdasági kapcsolatok kiszélesítését. Csaknem egyidőben hangzott el Gronchi olasz köztársasági elnök ugyanilyen hangú bírálata is. Ezt követően maga Eisenhower, az Egyesült Államok köztársasági elnöke is kénytelen volt beismerni, hogy a szövetséges tőkés országok mind nagyobb nyomást gyakorolnak az Egyesült Államokra annak érdekében, hogy el kell távolítani (legalább részben) a szocializmus országaival folytatandó kereskedelem eddigi akadályait. A múlt napokban Adenauer sajtókonferencián boncolgatta az itt felsorolt jelenségeket és szinte kétségbeesve tette fel a kérdést: „Hol van Nyugat egysége?" E kérdés valóban találó és időszerű. Az imperializmus eddig legalább látszólagos egységét a tőkés érdekellentétek tépik, szaggatják. PINEAU BÍRÁLATA még jóformán el sem hangzott, máris megkapta az angol kormányfő meghívását. Franciaország nemzetközi jelentősége egyszeriben megnőtt. Az angol kormány Pineau néhány kijelentését magáévá tette, a másik oldalon pedig szemére vetették, hogy ez a politika a nyugati egység meglazulását eredményezné. Az angol kormányfő ezen a megbeszélésen megígérte Anglia támogatását Franciaország észak-afrikai politikájában, ha Franciaország is hajlandó Angliát támogatni a közép-keleti kérdésben (a Bagdadi Egyezményben). Pineau nem fogadta el ezt a javaslatot, ami viszont Franciaország és Anglia érdekellentéteiről tanúskodik. Alig egy hónappal Pineau kijelentése után Guy Mollet., francia kormányelnök, még élesebben bírálta az amerikai politikát s levonva a végkövetkeztetést, kijelentette: „Ila így folytatjuk, elvesztjük a játszmát!" Ám a francia kormány képviselőinek az amerikai politikát illető bírálata nem egyedülálló. Az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó képviselőinek március végén megtartott konferenciáján az utóbbi kettő síkraszállt a Kínai Népköztársaság elismerése mellett, ami az amerikai külpolitika bírálatát, sőt revidiálásának követelését jelenti. Ugyanezzel a problémával foglalkozott Henri Spaak belga külügyminiszter a belga szenátusban ez év március 21-én elhangzott beszédében. „Belgium szempontjából a kommunista Kína elismerése szükséges lenne" — mondotta többek közt és beszéde további részében kifejtette, hogy ebben a belga kormányt csupán az a tény akadályozza, hogy ezzel a tettével ignorálná az amerikai érdekeket. Ez a kijelentés röviden annyit jelent, hogy az Egyesült Államok és Belgium érdekei ugyan eltérőek a Kínai Népköztársaság elismerésének kérdésében, de Belgium nem cselekedhet amerikai szövetségesei akaratának ellenére. A KIJELENTÉSEKTŐL SOKKAL MESSZEBB MENT az izlandi kormány, amely egyszerűen követeli az amerikai csapatok kivonását Izlandból. Izland merész lépése nagy visszhangot keltett azokban az országokban, amelyekben amerikai támaszpontok vannak. Az amerikai politikusok attól félnek, hogy a kis Izland példáját több ország is követni fogja. Ez a félelem jogos. A Land og Eolk című dán lap április 7-i vezércikkében, amelynek címe „Izland és Grönland", a dán miniszterelnöknek azt javasolja, hogy Izland példáját követve követelje az Egyesült Államoktól katonai egységeinek Grönlandról történő visszavonását. Hol hát a nyugati egység? Bomlasztják a tőkés érdekellentétek. A háborúra alapozott, mesterkélten összetákolt ideológiai egységében pedig mind nagyobb rést üt a békés együttélés eszméje, amely a katonai tömbök politikája helyett a mindkét fél előnyére váló kereskedelmet tűzi ki célul. Zs. L. Moszkva, április 10. (ČTK). — A moszkvai Pravda szerkesztősége levelet kapott Stetson Kennedy ismert amerikai közírótól. Kennedy több cikket és könyvet írt az USA déli államaiban uralkodó faji elnyomatásról és a kizsákmányoló munkaadókról. Az amerikai újságíró a EYavdához intézett levelében a többi között ezeket írja: „Mint független amerikai megfigyelő, aki húsz éven át részt vettem a haladó mozgalomban, nemrégiben sok mindent láttam a Szovjetunióban, Kínában és más szocialista államokban. A marxizmus-leninizmus olyan fő elveinek megvalósítása, mint amilyen a kollektív'vezetés, a bírálat, az önbírálat, a realizmus, a gyakorlati együttműködés valamennyi haladó erővel és az N. Sz. Hruscsov által a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára által szövegezett tézis, hogy a különböző államok különböző utakon haladnak a szocializmus felé, a legjobb biztosíték arra, hogy a szocializmus minderi vihart kiáll. A XX. kongresszus döntő csapást mért a háborús gyújtogatókra és még közelebb hozta minden gyarmati nép reményének megvalósítását, a teljes szabadság biztosítását, mint ahogy azt Bandung és Genf szelleme megmutatta. A jugoszláv gépipar fejlődése Zágráb, április 10. (ČTK). — A zágrábi rádió közlése szerint Újvidéken tartották meg a mezőgazdasági gépek, készülékek és eszközök készítőinek első összejövetelét. A gyűlésen megállapították, hogy a mezőgazdasági gépek termelése 1055-ben az 1954. évhez viszonyítva 50 százalékkal növekedett. A termelés fokozását elsősorban a nyersanyaggal való jobb ellátás, a termelés jobb megszervezése és a munkatermelékenység emelkedése segítette elő. NÉHÁNY SORBAN Kim Ir Szen marsall, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke elfogadta a román kormány meghívását a Roman Népköztársaság meglátogatására. (ČTK) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság jelentős mértékben kifejleszti filmiparát. Az eddig filmműtermeket átépítik és sok új mozit is építenek. Tanfolyamokat létesítenek filmszínészek, fényképészek és technikai dolgozók számára. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság filmgyártásának terén a legnagyobb siker a színesfilmeket gyártó üzem felállítása lesz. (ČTK) A KARLSRUHEI BÍRÓSÁG előtt április 9-én terrorista per kezdődött hat szociáldemokrata ellen, akik a haladó szociáldemokraták szövetségének tagjai. Egyedüli „vétkük" az, hogy a szociáldemokrácia akcióegységére fis céljainak megvalósítására törekedtek. A per azonban hazaárulással és az állam biztonságának veszélyeztetésével vádolja őket. A hat szociáldemokrata elleni per mintegy 8 hétig fog tartani. (ČTK) A MAROKKÓI AMERIKAI katonai támaszpontokon alkalmazott munkások április 9-én bérsztrájkba léptek. A marokkói munkásszövetség szakszervezete követeli, hogy részt vehessen a dolgozók követeléseit intéző tárgyalásokon. (ČTI<) NORVÉGIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK Közp.onti Bizottsága Oslóban április 7. és 8-án tartotta ülését, amelyen megvitatta a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán résztvett küldöttség beszámolóját. Norvégia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága határozatilag fejezte Ki egyetértését a XX. kongreszszus határozataival. (TASZSZ) ANVAR SADAT egyiptomi államminiszter az Al-Gumharia című lapban cikket közölt, amelyben kifejtette, hogy Anglia és Franciaország olyan politikát folytat, amely ellenkezik Egyiptom nemzeti érdekeivel. Sadat rámutat arra, hogy a nyugati államok arra törekszenek, hogy elzárják a kis államok útját a szabadság és függetlenség felé. Ezen államok --: írja Sadat — megfeledkeznek arról, hogy vannak olyan államok is, amelyek elismerik Egyiptomnak a szabadságra és szuverenitásra való jogát. Sadat rámutat arra, hogy mind a Szovjetunió, mind a népi demokrati-? kus országok nagy segítséget nyújtanak nemcsak Egyiptomnak, hanem valamennyi arab országnak. (ČTK) A NEW YORK-I „Macy Co" nagy3 kereskedelmi társaság 8000 alkalmazottja bérsztrájkba lépett. (ČTK) KOLUMBIA KORMÁNYA reakciós rendeletet adott ki, amely betiltja a sztrájkot a légi, vízi és szárazföldi közlekedésben, a közlekedési vállalatoknál, a te j csarnokok ban és több gazdasági ágazatban. (TASZSZ) OJ szo 1956. április 11.