Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)
1956-04-09 / 99. szám, hétfő
Jelentés a bratislavai villany telepről Gázzal fűtenek a bratislavai vitlanyielepen A villamos energia zökkenőmön** tes előállítása elengedhetetlen feltétele második ötéves tervünk sikeres teljesítésének. A bratislavai Ií.-villanytelep dolgozóit nehéz feladatok elé állította az idei szokatlanul zord tél. De ők minden erejük megfeszítésével dacoltak a kedvezőtlen időjárással és elérték azt, hogy egész idő alatt nem kellett az áramot kikapcsolni, nem szünetelt az ipartelepek munkája. Ezzel számos munkaórát takarítottak meg népgazdaságunknak. Nem volt könynyü megbirkózni az idei téllel. Mozolányi elvtárs, az üzemi bizottság elnöke elmondotta, hogy bizony a szükséges szenet kétszer kellett kifejteni: először a bányában, másodszor a vagonokból. A munkások önfeláldozó készsége tette lehetővé a vasúti kocsik gyors kiürítését és ezzel elkerülték a magas állás díj fizetését. A munkások és technikusok a XX. kongresszus irányelveinek áttanulmányozása után megértették azt az igazságot, hogy a technikai haladás elválaszthatatlanul összefügg a villamosítás fejlődésével. A szakszervezeti funkcionáriusoknak feladatuk tehát az elért eredmények alapján tovább serkenteni a munka termelékenysége fokozására a dolgozókat. A szén megtakarítása szempontjából az üzem fokozatosan áttér a gázfűtésre. E célból az egyes katlanokat és turbinákat erre az új fűtési módra építik át. A gázfűtés sokkal tisztább, gazdaságosabb és a koromképződés is kisebb. Erre az új fűtési módszerre a II. bratislavai üzem után a trnavai és a komáromi üzem is áttér. fS/| ozolányi elvtárs kérdezőzködé® ' sünkre elmondja, hogy a napokban elkezdtek az üzem gépberendezésének generáljavítását. A javítások gyors lendületét az üzemen belüli verseny adja meg. A YViesner I. katlan javítása már befejeződött és ez újra üzemképes. A K III-Škoda katlané most folyik, majd ennek be4 O J SZO 1956. április 9. ügy bán ász levele Ostraváról Üzemi újságunk legutóbbi számában azt olvastat?i, hogy aki megismeri a bányát, az nehezen hagyja el. E szavakat olvasva egy öreg bányászra gondoltam, aki negyven évig dolgozott bányában és aki hasonlóan vélekedett 1946-ban, mikor 0 hónapos szénbrigádon voltam. Akkor megmosolyogtam, mondván: „csak nem gondolja, hogy mint kitanult műszerész, én is bányásznak maradok?" — Maid meglátod — mondotta. Ügy is lett. 1947-ben jöttem Magyarországról Ostravára. Aláírtam egy évi brigádmunkát. Mikor letelt az egy év, visszamentem a szakmámba. Nyugodni azonban nem tud tam. Állandóan fülemben csengett a fejtökalapács csattogása, a szénfal ropogása, és az a sok kedven tréfa és megjegyzés, amelyet bányásztársaimtól kaptam. Beszélni akkor még keveset tudtam csehül, de nagyon jól megértettük egymást. 1950-ben ismét visszamentem a bányába és 5 évre köteleztem magam brigádmunkára. Azóta már ez az idö is letelt s még mindig bányában dolgozom. Igaza lett az öreg bányásznak ... De miért is ne dolgoznánk a bányában ? Az a felemelő érzés nincs sehol, ami itt. Lent ébredünk tudatára legjobban, hogy milyen nagyszerű munkát is végzünk. Az én életem a társam kezében, s az övé az enyémben. Egyformák vagyunk, s egyforma erőfeszítéssel dolgozunk, s vigyázunk egymás egészségére. Munka után, ha hazamegyek, két szoba, konyha, fürdőszobás szépen berendezett lakásban találom magam, ahol három gyermekem és feleségem körében megelégedetten pihenem ki a munka fáradalmait. Mikor fizetésem hazaviszem, nem kell félnem, hogy nem marad holnapra. Nyugodtan vihetem gyermekeimet az üzletekbe, mondván: „Válasszatok, amit akartok, rie féljetek 9 van apunak pénze." A takarékból sem kell kivenni, sőt az ott lévő összeget minden hónapban szaporíthatom. Egyszóval: sem a jelentől, sem a jövőtől félni valóm nincs. Kupís József, bányász, Zsófia bánya, Orlová. „Nem olcsóbb ugyan az ebéd üzemi konyhánkban, de jobbat és többet adhatunk dolgozóinknak az árleszállítás óta — mondotta Dudás János, a Keletszlovákiai Gépgyárak kassai üzemi konyhájának szakácsa. — Csütörtöki ebédre például libasültet készítettünk rizzsel. Nagy volt a meglepetés, amikor 100 gramm Tizs helyett 180 grammot kaptak a sülthöz. Lukanič elvtársat, a CSISZ egyik legaktívabb tagját az a jóleső érzés tölti be, hogy az Ö kollektívájuk is hozzájárult a közszükségleti cikkek árának leszállításához, „Hogy több í-izsürtk, kávénk s élelmiszerünk legyen — mondotta Lukonič elvtárs — az sokban függ a mi munkánktól is. Márciusban 4 légkalapácsot gyártottunk. Két B-250 típusút Brazília részére,egyet Kóreának, egyet pedig a mi dolgozóinknak. Ez eredményes munka volt, a sorozatgyártás tervét sikerült teljesítenünk." Igen. Az ilyen jó munka viszi előre népgazdaságunk fejlődését, ez ieszi lehetővé az árleszállítást, aminek most tanúi vagyunk. Minél több munkahelyen követik Lukanic elvtárs kollektívájának példáját, annáft rövidebb időn belül kerül sor a legközelebbi árleszállításra. (m. gy.) Munkaidőmegtakarítás az állattenyésztési termelésben A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának a Szovjetunió népgazdasága fejlődése hatodik ötéves — az 1956—60. évekre vonatkozó tervéről szóló határozata magában foglalja a mezőgazdasági termelés valamennyi ágazata nagyarányú fejlesztésének pontos programját. Az Ötéves terv folyamán jelentős mértékben növekedik a szemestermények, az ipari növények, a burgonya, a gyümölcs, a szőlő, az eper stb. termesztése. A háziállatok nevelésében nagyarányú termelési növekedésre számítunk. 1980-ban kétszer annyi húst, 95 százalékkal több tejet, 154 százalékkal több tojást, és 82 százalékkal több gyapjút termelünk, mint 1954-ben. Az állattenyésztési termelés kibővítése fontos nemzetgazdasági féladat. E kérdés megoldásától függ a készletek növekedése, a lakosság életszínvonalának emelkedése, valamint a közszükségleti cikkek gyártásának fokozása. Hogy egyre jobb eredményeket érjünk el az állattenyésztési termelés terén, szükséges, hogy más fontos feladatok megoldása mellett jelentős mértékben fokozzuk a termelékenységet a mezőgazdaság eme ágában. Amint ismeretes, a hatodik ötéves terv irányelvei, a hatodik ötéves terv során a kolhozokban a munkatermelékenység mintegy kétszeres, a szovhozokban, az állami gazdaságokban és a mezőgazdasági vállalatokban pedig 70 százalékos emelkedésével számolnak. Hogyan kísérjük figyelemmel a munkatermelékenység fokozását az állattenyésztés terén ? Használjuk fel az élgazdaságok gazdag tapasztalatait, amelyek rendszeresen lerövidítik a munkaidőt, átszámítva azt a munkaegységre, miáltal fokozzák a munkaegység értékét. A munkatermelékenység emelése fő feltételeinek egyike a munkák gépesítése. Azonban még a jó gépesítés sem hoz sok hasznot: a mezőgazdaság számára, ha a gazdaságokban rendetlenség uralkodik és ha a munkaszervezésben és technológiában nem keresünk és nem érvényesítünk jobb, új módszereket. Avégből, hogy állandóan emelkedjen a termelés, a gépesítéssel egyidejűleg szükséges bevezetni azokat a lehetőségeket, amelyek fokozzák a termelést, egyszerűsítik az állatok gondozását és csökkentik a munkaerőszükségletet. Ilyen lehetőségek: a magas hozamú szarvasmarhaállomány kiválasztása, új módszerek bevezetése, amelyeknél takarékoskodnak az emberi erővel a marhaállomány nevelésében, a takarmány előkészítésénél, a helyiségek tatarozásánál, továbbá az állattenyésztők képességeinek fokozásáról való gondoskodás, valamint az adminisztratív dolgozók számának csökkentése a gazdaságokban. A munkaidöveszteség csökkentéséhez nagymértékben hozzájárul a szarvasmarha helyes legeltetési módja, valamint a legelőn végzett munkák gépesítése. Nemcsak a tehenek, hanem a sertések, malacok és a baromfi legeltetését is szervezetten kell végezni. Különösen a városok közelében levő kolhozokban és szovhozokban az a szokás tsrjedt el, hogy a szarvasmarhát kis terjedelmű legelőkre hajtják ki. nem szervezik meg a legeltetést, nem javítják a legelőt. Másutt pedig állandóan istállóban tartják az állatokat és a zöldtakarmányt hazaszállítják. Az állattenyésztésnek ez a módszere jelentős mértékben növeli az időveszteségeket. Száz tehén részére 6 hónapon át a zöldtakarmány kaszálása, beszállítása és szétosztása átlag 10 000 munkaórát vesz igénybe, vagyis lényegesen többet, mint amennyire a legeltetéses nevelésben van szükség. A legeltetéssel kapcsolatos munkákat az itatás, fejés, stb. gépesítésével kell egyszerűsíteni. A legelök bekerítésével csökkenthető a pásztorok létszáma, ebben az esetben nem okvetlenül szükséges, hogy minden száz tehénre két pásztor jusson. 1955-ben a kaszirszkij körzet „Előre a kommunizmus felé" — és „Előre" — kolhozaiban azokon a szántókon, ahol azelőtt kukoricát, zabot termesztettek, bevezették a bekerített legelők rendszerét. Az egyes dűlőket is bekerítettek. A tehenek legeltetése eredményes volt, a takarmány nsm veszett kárba. Az ídőmegtakaritás e módszer mellett háromszorosára emelkedett. A munkatermelékenységre nagy befolyással van a helyiségek, istállók, ólak stb. tervezése. A kolhozokat és szovhozokat gyakran éri munkaidőveszteség azért, mert terv nélkül építenek, nem gondolva a helyiségek célszerű kihasználására. Egyes farmokon ezért sok munkát és idot vesz igénybe a szállítás, a takarmány beés kihordása, a helyiségek tisztogatása, a műtrágya kihordása stb. A „Puty í.ovoj zsizni" nevű kolhoz Uszovszkij gazdaságán a fárasztó munkák gépesítésével egyidejűleg gondoskodnak még a csekélységnek tűnő munka- és időveszteségek kiküszöböléséről is. Itt a lehetőség szerint lerövidítették a fejőnők útját., a takarmányt idejében hozzák az etetés előtt és úgy helyezik el, hogy az könnyen hozzáférhető legyen; a szénát és a silótakarmányt a vályúk* hoz szállítják, a szemes takarmányt kis kocsikban viszik az etetés helyére. A Mozsajszkij körzet „Molocsnij giganť'-szovhozában a tehenek fejérét gépesítették, mégpedig olymódon, hogy nem fejókannákba, hanem egyenesen a csővezetéket úgy szerelték, össze, hogy ezt könnyen és gyakran szétszedhetik fertőtlenítés és kimosás céljából — és ismét minden ne,r hézség nélkül összerakhatják. A fejőnő e módszerrel négy készülék segítségével minden nagyobb erőfeszítés nélkül harminc tehenet fej meg egy óra alatt. Az állattenyésztés t-erén a munkatermelékenységért naponta kell folyatatni a harcot és emellett mindig at> ra kell törekedni, hogy a munkatér-* melékenységet gátló valamennyi akadályt elhárítsuk. P. Rakityanszkij cikkéből, A Bloknot agitátora 1956, évi 6. számábM. fejezése után a BBC turbina generáljavítására és rekonstrukciójára térnek át. Pontosan a harmonogram szerint folyik a munka. A vezérelv a javítások határidő előtti befejezése. A generáljavításokat a múltban a Brown-Boweri cég végezte, de az üzem most már jól felkészült káderei rendelkezik, úgyhogy saját maguk végzik a javításokat. A javítómunkások kiképzéséről az üzemi iskola és a technikai minimum-tanfolyam gondoskodnak. Sok gondot okoz az üzem vezetőségének a javításokhoz szükséges alkatrészek beszerzése. Az energetikai műhelyek, az ottani átszervezésre hivatkozva, nem szállítják le határidőre az alkatrészeket. Így hát a tervezett javítási munkák késlekednek.. Nagy szükségük volna hermetikre,' amiből 17 métermázsát rendeltek még a múlt év júliusában, de mind ez ideig; . még nem kapták meg. A z üzem vezetősége ""gy gon-|; dot fordít a munkahelyen? bekövetkezhető balesetek elkerülésé-1 re is. A dolgozókat minduntalan a; védőberendezések használatára hívják^ fel és így igyekeznek meggátolni a? felesleges üzemi baleseteket. A fia-^; talok között azonban még akadnak;, olyanok, akik ezeket a biztonsági elő-1 írásokat nem veszik kellőképpen fi-} gyelembe, nem földelik le a vezeté-\ keket és fiatalos virtuskodásbóli könnyen veszik az óvóintézkedéseket. Ennek az állapotnak úgy vetettek véget, hogy a fiatal munkásokat az! idősebbek közé osztották be. Az idő-'; sebbek példája és elővigyázatossága jó hatással van a tapasztalatlanabbakra. Meggyőző munkával lassanként rávezetik a könnyelműsködőket a, kellő óvatosságra. A Bratislava II.-üzem dolgozói válaszukban a prágai kerület felhívására kötelezettséget vállaltak az CSKP országos konferenciájának tiszteletére, hogy tüzelőanyag-szükségletüket 1 százalékkal csökkentik. (H. T.) 1. A Rekord-gyármányú keltetőgépekből havonta százezerszámra kelnek ki a csibék a tomilinszki baromfitenyésztő telepen. A tojások keltetése egész éven át folyik. A telepen kacsatojásokat is keltetnek. 2. A kolhozokban és a szovhozokban igen elterjedtek a különböző szénabetakaritó gépek. ; Képünkön a Lenin emléke kolhozI ban gép rakja kazalba a szénát. 3. I Korszerűen felszerelt fejöistálló ! egy Moszkva környéki kolhozban, i 4. Az ukrajnai Sztálin kolhozban j a takarmányelőkészítést is gépesítették. Képünkön: füüesztett taj karmánnyal töltött kasok úíban j a tehénistálló felé. 5. Befejezéshez j közeledik a Karavajevo -zovhoz állattenyésztő telepén az új tehén! istálló építése.