Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-09 / 99. szám, hétfő

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. április 9, hétfő 30 fillér IX. évfolyam 99. szám Jelentőségteljes feladat előtt A kommunisták* pártunk valamennyi alapszervezetében megvitatják a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozatait és tanúlságait. A XX. kongresszus eredményeivel már a párt számos aktívája foglalkozott Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának jelentőségteljes ülése után, amely felhívta a pártot, hogy teljes felelősséggel, határozottan és minden tétovázás nélkül lépjen az alkotó marxizmus-leninizmus, a pártélet lenini elvei következetes érvényesítésének útjára. Miről is van elsősorban szó? Talán arról, hogy csak egyszerűen megállapítsuk a SZKP XX. kongresszusának egyes fő gondolatait és hangzatosan üdvözöljük azokat a sikereket, amelyeket a szovjet nép a legutóbbi évek során a kommunizmus és béke iránti küzdelmében elért? Világosan meg kell mondanunk, hogy ez az irány teljesen ellentétben lenne azzal, amire most pártunknak szüksége van és amit most tőlünk megkövetel a párt központi bizottsága, ez az irány ellentétben lenne a történelmi nevezetességű XX. kongresszus lenini szellemével. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa a lenini idők óta eltelt évek legjelentőségteljesebb kongresszusa volt, elsősorban azért, mert beható kritikával, tekintet nélkül az egyes személyiségekre, rendkívül bátran elvileg és tárgyilagosan megvitatta az összes problémákat olyképpen, hogy a lehető legnagyobb mértékben fejlessze és buzdítsa a szovjet nép és az egész nemzetközi munkásmozgalom alkotó erőit. A marxizmus-leninizmus tanításának megvilágításában elénk tárta a kongresszus a világ fejlődésének új tényeit és eseményeit, világos választ adott az emberiség történelmének alapvető kérdéseire. A kongresszus tanácskozásait átható jellemvonás a bolsevik önbírálat ' volt, amelyről Lenin azt mondotta, hogy alapvető próbaköve annak, milyen komolyan értelmezi a párt hivatását és feladatait a munkásosztály és a dolgozo tömegek irányában. A XX. kongresszus eredményei, nek elemzése ezért nem jelenti a szovjet elvtársak részéről felvetett egyes problémák felsorolását, hanem — amint pártunk központi bizottsága hangsúlyozza — azt, hogy ki kell vizsgálni es értékelni mindazokat az új és forradalmi megállapításokat, amelyeket az SZKP XX. kongresszusa hozott és amelyek befolyással vannak a mi pártunk életére és tevékenységére, át kell őket tanulmányozni tekintettel azokra a feltételekre és feladatokra, amelyek hazánkban a béke és szocializmus iránti harcban reánk várnak. Az alapszervezeteknek és egész pártunknak a közeljövőben az a feladata, hogy lenini szellemben elvhűen és nyíltan, mint ahogy az a XX. kongresszus tanácskozásain történt, megvitassák a kongreszszusból eredő határozatokat és tanulságokat munkánk, a párt, az állami, a gazdasági és kulturális tevékenység minden szakaszán. Vagyis más szóval az a kötelességünk, hogy mélyen elgondolkozzunk az életünk minden terén uralkodó állapotok felett, munkánk módszereit alaposan megvizsgáljuk abban a tekintetben, hogyan érvényesítette a párt vezető szerepét. Csakis ily módon küszöbölhetjük ki azokat a fogyatékosságokat", amelyek gátolják előrehaladásunkat, és csakis így tudjuk tömöríteni erőinket a döntő küzdelemre népgazdaságunk gyorsabb fellendüléséért, dolgozóink életszínvonalának gyorsabb emeléséért és a szocializmus győzelméért. Ebben a helyzetben a legkevésbé van szükségünk olyan hangokra. amelyek már előre figyelmeztetnek arra, hogy a bírálatban ne menjünk nagyon messzire és hogy a kommunistáknak tekintette: kell lenniök arra, hogy minden lépésünké* figyeli az osztályellenség, mely bírálatunkat saját érdekei javára használhatná fel. Ezeknek az aggodalmaskodóknak idéznünk kell V. 1. Lenin szavait, aki mindig megkövetelte, hogy a bírálat mindig nyílt, célravezető és ne illegális, nem magán bíráia', )egyen, amely csak bizonyos körökre korlátozódik. Lenin soha, semmi körülmények között nem engedte meg, hogy a párt takargassa hibáit. Szavai így hangzanak; Sohasem szabad titkolni hibáinkat az ellenség előtt; aki ettől fél, nem forradalmár. Ellenkezőleg, ha nyíltan megmondjuk a dolgozóknak: igen, hibát követtünk el, ez annyit jelent, hogy e hibákat, a jövőben nem fogjuk megismételni. Egyes elvtársak bármikor hajlandók rámutatni a bírálat és önbírálat „hatalmas" jelentőségére. Mihelyt azonban ez a bírálat megszűnik valamely üzemben, műhelyben, falun mutatkozó fogyatékosság kicsinyes bírálata lenni, mihelyt ez a bírálat valamilyen komolyabb fogyatékosság elvi bírálatává válik, színt változtatnak. Ľz a bírálat hirtelen kellemetlenné válik, hivatkozni kezdenek a párt tekintélyének megsértésére stb. A párt tekintélyét nem az sérti meg, aki a fogyatékosságokat bírálja, hanem az olyan dolgozó, aki habár figyelmeztetik őt a hiányosságra, nem törekszik azok kiküszöbölésére. Az olyan elvtárs munkája sem válik előnyére a pártnak, aki mindenáron el akarja nyomni vagy fedni az egyes kérdésekben uralkodó nézeteltéréseket, aki ahelyett, hogy elgondolkodna a különböző álláspontok felett és maga is hozzájárulna a probléma megoldásához, óvatosan elnyomja a vitát. Itt arról van szó, hogy a kommunisták teljes mértékben kihasználják a pártpolitika kérdéseinek s/abad. tárgyilagos megvitatási jogát, amely jog a párt alapszabályzatában van lefektetve. Nem szabad azonban egy pillanatra sem megfeledkezni arról, hogy ennek a szabadságnak semmi közössége sincsen ez ellenséges burzsoá ideológia által hirdetett szabadsággal. A kommunisták mindig a marxista-leninista világnézet érinthetetlen alapján vezetett vitának, a bátor pártbirálatnak hívei. A munkásmozgalom — írja Engels — a meglévő társadalom legélesebb bírálatán alapul. A bírálat éltető eleme, hogyan képzelhetjük tehát el, hogy ez a mozgalom kitér a bírálat elől és arra törekszik. hogy a vitát elfojtsa? Nem véletlen, hogy ezeket a komoly szavakat itt idézzük. Hiszen még a Szovjetunió Kommunista Pártjának kongresszusa után is találkozunk olyan kísérletekkel, amelyek el akarják nyomni a bírálatot és meg akarják félemlíteni azokat az elvtársakat, akiknek törekvése arra irányul, hogy őszintén leleplezzék a munkánkban mutatk'V.ó fogyatékosságokat és hibákat. Mit mondjunk például a következő esetre? A propagandisták prágai 13. körzeti aktíváján, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa után tartottak meg, egyes elvtársak bírá(Folytatás a 2. oldalról) ÉPÜL AVAG UJ MEDRE m •fMm ŕ* V A skalkai vízierómü építői elhatározták, hogy az új miiszaki-szervezési intézkedések valóra váltásával kötelezettségvállalásuk teljesítése képpen július 1-én befejezik az új csatorna építését. A csatorna partjai betonozásánál a központi betonkeverő gyártotta betont használják fel és ezzel 60 százalékkal növelik munkájuk termelékenységét. Képünkön az új csatorna építését láthatjuk a partbetonozó-gép segítségével. A csehszlovák parlamenti küldöttség hazatért a Szombaton délelőtt képviselőink utoljára szorították meg A. V. Volkovnak, a Szovjetunió Szövetségi Tanácsa elnökének, és V. T. Lacisznak, a Szovjetunió Nemzetiségi Tanácsa elnökének és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa képviselőjének kezét, akik a csehszlovák parlamenti küldöttség tagjait a vnukovi repülőtérre, egészen a külön repülőgéphez elkísérték. A küldöttség tagjai elbúcsúztak Jaromír Vosahliktól, a Csehszlovák Köztársaság moszkvai nagykövetétől és a nagykövetség dolgozóitól és utoljára üdvözölték régi és új barátaikat. Az ézüst „Iljusin" megindult a kifutón és útrakelt Csehszlovákiába. A Csehszlovák Köztársaság képviselői a Szovjetuniót a csehszlovák nép őszinte barátságának üzenetével és azzal a kívánsággal keresték fel, hogy még jobban megszilárdítsák a két ország közötti együttműködést. A rájuk bízott feladatot teljesítették. Ezt V. T. Lacisz, a Nemzetiségi Tanács elnöke a péntek esti búcsúfogadáson pohárköszöntöjében így foglalta öszsze: „Kölcsönösen jobban megismertük egymást és még szilárdabb kapcsolatot létesítettünk." Zdenék Fierlinger, a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlésének elnöke elutazása előtt ugyanezt hangsúlyozta: „Magunkkal visszük népeink növekedő és állandóan erősödő barátságának, a Szovjetunió nagy jövőjének még szilárdabb bizonyítékát, magunkkal visszük a szocializmus nagy tábora növekvő erejébe vetett megrendíthetetlen bizalmunkat. * * * A Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlésének 20-tagú küldöttsége, amely Zdenék Fierlinger nemzetgyűlési elnök vezetésével három hétig tartózkodott a Szovjetunióban, szombaton délután visszatért Prágába. A ruzyni repülőtéren a küldöttség fogadására megjelentek: ^udmila Jankovcová mérnök, a miniszterelnök helyettese, Václav Dávid külügyminisz^ ter, dr. František Kahuda iskolaügyi miniszter, dr. Emanuel ŠIechta építészeti miniszter, dr. Dionysius Polanský, a nemzetgyűlés alelnöke, Ladis- lava Kleňhová-Besserová, képviselő, á Nemzeti Front Központi Bizottságának titkára és politikai életünk további képviselői. A fogadtatáson megjelent Michail Dmitrijevics Sztyenko, a Szovjetunió prágai nagykövetségének tanácsosa a nagykövetség tagjaival. Z. Fierlsngernek, a nemzetgyűlés elnökének távirata a szovjet államférfiakhoz Moszkva, április 7. (TASZSZ). — Zdenék Fierlinger, a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlésének elnöke április 7-én Vilniusból A. P. Volkovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsa elnökének és V. T. Lacisznak, a Szovjetunió Legf első Tanácsa Nemzetiségi Tanácsa elnökének a következő táviratot küldte: A Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlésének küldöttsége nevében, háromheti tartózkodás után elhagyva az Önök nagy és gyönyörű szovjet országát, szívből köszönöm a Szovjetunió Legfelső Tanácsának, a Szovjetunió dicső Kommunista Pártjának, a Szovjetunió kormányának és a szovjet népnek, mindenkinek, akivel a küldöttség tagjai városaikban, üzemeikben, kolhozaikban találkoztak, azt a szíves fogadtatást, amelyben bennünket részesítettek és azt, hogy lehetőséget nyújtottak nekünk, hogy megismerkedhessünk az önök nagyszerű sikereivel, amelyeket országuk békés építésében elértek, és hogy jobban megismerhettük a szovjet emberek nagy kulturális és szociális vívmányait. Mindnyájan reméljük, hogy látogatásunk a Szovjetunióban hozzájárult a felbonthatatlan csehszlovákszovjet barátság további elmélyítéséhez, valamint a világ valamennyi népe között fennálló baráti kapcsolatok megszilárdításához. MINDEN PERC DRÁGA Teljes ütemben folyik a vetés A királyhelmeci járás szövetkezeteiben április 4-én, szerdán teljes ütemben megkezdték a vetést. Egy nap alatt 331 hektáron vetettek el tavaszi búzát, árpát, zabot és borsót. Járási méretben 157 százalékra teljesítették a mák vetését is. A vetéssel egyidejűleg végzik a talajelőkészítést, 611 hektár föld már vetésre vár. Jól haladnaK az ősziek fejtrágyázásával is. Eddig mintegy 1000 hektáron valósították meg az őszi kalászosok fejtrágyázását. A tavaszi munkák tervszerű és gyors elvégzésében a legjobbak a zétényi, a leleszi és a ladmóci szövetkezetek. Elültették a korai burgonyát Az . örösi szövetkezetesek a múlt évek tapasztalatain okulva már február végén megkezdték a korai burgonya előcsíráztatását. A földet még az ősz folyamán jól megtrágyázva felszántották, most pedig műtrágyával szórták be és április 4-én 4 hektáron kiültették az elöcsíráztatott burgonyát. Feke Barnabás, a szövetkezet agronómusa nagy reményeket fűz a korai burgonyához. Elmondotta, hogy minden bevált haladó termelési módszert bevezetnek az idén, hogy szövetkezetük gazdagodjék s tagjaik napról napra jobbmódúak legyenek. Már a cukorrépát vetik A jó idő beálltával a földek megszikkadtak s sürgőssé vált a tavaszi vetés. A királyhelmeci járás szövetkezetei teljes ütemben hozzáláttak, hogy mielőbb földbe tegyék a magot. Jól haladnak a vetéssel a zétényi szövetkezetben is, ahol a kalászosokkal egyidejűleg már elvetettek b' hektár cukorrépát is. A battyáni szövetkezetben is 4 hektáron vetettek már cukorrépát Pokol Gyula, a zétényi szövetkezet elnöke jól szervezi a munkát s kijelentette, hogy ezen a héten befejezik a koratavasziak vetését. Borsiban is megkérdik a közös gazdálkodást A királyhelmeci járás Borsi községében az év elején tizenkét tagga! megalakult a szövetkezet előkészítő bizottsága. Eddig már 28 t'óldmüve.s család írta alá a belépési nyilatkozatot. Borsiban a napokban alakuló gyűlésre jöttek össze a földművesek s elhatározták, hogy a III. típusú gazdasági rendtartás szerint megkezdik a társas gazdálkodást. Megválasztották a vezetőséget, melynek élére elnökül Szemén László kisgazdát választották. A szövetkezetnek jelenleg 40 hektár földje van, melynek műszaki rendezését azonnal megkezdték 6 már a tavasz folyamán megvalósítják a közös vetést. Második helyre jutottak kerületi mér tben A kassai Kerületi Nemzeti Bizottság felhívására a rétek és a legelök rendezésében még nagyobb lendülettel lattak hoziá a kerület járásaiban eme fontos feladat megvalósításához, i királyhelmeci járásban a rétek és legelök tisztítása és trágyázása mel!?ít megkezdte 9 gyengén termő legelök felszántását is. Az eddigi eredmény 46 hektár felszántott legelő, vagyis a tervezett területnek 34,8 százaléka Ezzel eredménnyel elérték, hogy kerületi méretben a második helyre kerültek.