Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-08 / 98. szám, vasárnap

Barátunk és tanítónk A HALADÓ SZÉPIRODALOM 1956. április 22-re összehívták a Csehszlovákiai írók II. Konqre^szusát f i NEPHADSEREQÜNK A BÉKE ŐRE PETŐFI SÁNDOR 1848 telén terjesztésre ajánlotta a képviselőháznak „Csatadal" című költeményét. Levelében idézte a francia forradalom egyik tábornokát, aki szerint a Marseillaise felér egy tetemes segédssreggel. Petőfinek s e forradalmi tábornoknak igaza volt: a szépirodalom a társadalom fejlődését segítő vagy gátló erővé válik, mihelyt eszméi a tömegekbe hatolnak. Különösen így van ez ma. A szépirodalom soha nem tapasztalt jelentőségre tett szert azáltal, hogy a béke és a háború, a szocializmus és az imperializmus közti küzdelemben fegyveréül szolgál a küzdőknek: a művészi, haladó szépirodalom a mi harcainkat, a mi építésünket segíti; a színvonaltalan, hazug, reakciós ponyvairodalom, az iparszerüen gyártott giccsek és rágalombrosürák „irodalma" ellenségeink fegyvere. Az irodalom rendkívüli hatásának egyik oka az, hogy fejleszti, kitágítja az olvasók látókörét, valóságismeretét. „A szépirodalom az emberi típusoknak leggazdagabb panorámája" — mondotta Kalinyin elvtárs. Ugyanakkor a szépirodalom nem egyszerűen csak ismeretterjesztő olvasmány, hanem a maga sajátos, irodalmi-művészi eszközeivel végzi „ismeretterjesztő" munkáját. Ezért egy regény például könnyebb, érthetőbb, hatásosabb lehet, mint a közvetlen agitáció számos módszere. A művészi írás szenvedélyt, állásfoglalást vált ki az olvasóból, és így cselekedetre, társadalmi tevékenységre késztet. A haladó irodalom egyszersmind a cselekvés útját is megmutatja. Az éle'.höl kiválasztott eszményeket, példát. állít az olvasó elé, amelyet az a munkában, az életben követhet. Az egyszerű dolgozók is példát mutató emberekké válhatnak, ha szenvedélyiyeJ és becsülettel elhatározzák, hogy valóra váltják a nagy alkotásokban olvasott eszményeket. A népi demokratikus országok munkahősei között ezrével találhatunk olyan dolgozókat, akiket a szovjet élet és a szovjet irodalom alakjai lelkesítettek munkára és harcra. Az igazi szépirodalom nemcsak tanít, erőt ad, de fel is üdít, pihentet. Emberhez méltó szórakozást nyújt, örömet, gyönyörűséget vált ki a jóra és szépre érzékeny olvasóból. Ezért válaszolta Marx arra kérdésre, hogy mivel szeret legszívesebben foglalkozni, ezt a tréfás, de nagyon mély értelmű megjegyzést: „Könyvekben lapozgatni." A szépirodalom tehát ismeretekre tanítja, tettekre buzdítja, eszményeivel helyes cselekedetekre segíti, megtanítja a kultúra gyönyörűségére, örömére az olvasót. Mindezt összefoglalva: a művészi szépirodalom segít új emberré, közösségi, alkotószellemű, müveit emberré nevelni az irodalom kedvelőit. Ebben az értelemben „a lélek mérnökei" az írók. Éppen ebben áll a szépirodalom legnagyobb jelentősége. AZ ÜJ EMBEREK nevelése sohasem volt olyan fontos, mint napjainkban. Üj gyárakat, gépeket építünk, évszázadok meggyökeresedett szokásait, intézményeit, termelési módjait számoljuk fel. Éppen ebben a nagy munkában, a történelemformáló tettek tüzében kovácsolódik ki az új, szocialista ember is, az az ember, aki ezt a hatalmas történelmi fordulatot végrehajtja. Marx már fiatal korában látta és bebizonyította azt az igazságot, hogy az új társadalmi viszonyok megteremtése és az új emberek megszületése egyszerre, a viszonyokat és az embereket is együtt átalakító gyakorlat során megy majd végbe. Mindez azonban nem mehet végbe magától A gazdasági alap megváltozása természetesen magával hozza az emberek öntudatának megváltozását — mi azonban nem elégedhetünk meg csak ezzel, mert éppen a gazdasági alap további megváltoztatása követeli tőlünk, a dolgozók öntudatának az eddiginél gyorsabb fejlődését Második ötéves tervünk óriási feladatok megoldását célozza. Ahhoz, hogy ezt a célt el is érjük, munkásaink, parasztjaink, értelmiségi dolgozóink millióit még műveltebb, még áldozatkészebb, még lelkesebb, egyszóval még öntudatosabb dolgozókká kell nevelnünk. Ezt a milliókat nevelő hatalmas munkát nem végezŠulek tiszt egységében a taktikai gyakorlaton a katonák megfigyelő-képesítést szereznek. A szakasz tagjai hármasával végeznek megfigyelést. Képünkön egy ilyen csoportot látunk, melyben Špaček közkatona a megfigyelő, Stríž közkatona a rajzoló és Štefko közkatona a futár. Mindhárman jól teljesítették feladatukat. JÓ ÖTLET (Levelezőnktől). A tartalékos katonák politikai iskolázását Keclik tiszt vezeti. A katonák többsége otthon mezőgazdasági dolgozó, egyénileg gazdálkodó földműves. A politikát iskolázás egyik beszélgetése során egyesek nem értették egyet a vezetővel, amikor az az EFSZ-ben folytatott közös gazdálkodásról beszélt. — Mit magyaráz nekünk? — hangoztatták egyesek. Bár e megjegyzések után több, EFSZ-ben dolgozó elvtárs felszólalt és számos találó bizonyítékot sorolt fel, ezek nem hűtötték le a forrófejűeket. Keclik elvtárs a beszélgetés után felkereste az egység politikai dolgozóját, és elmondta a beszélgetés során tapasztaltakat. A politikai dolgozó azonnal elhatározta, hogy felkeresi a parancsnokot és megkéri, adjon engedélyt a közeli EFSZ meglátogatására. A parancsnok beleegyezése után elhatározták, hogy meglátogatják a zborovicei EFSZ-t, amelyben Jura elvtárs nemzetgyűlési képviselő az elnök. A szövetkezeti tagok szívélyesen üdvözölték körükben a katonákat. Juru elvtárs ismertette a szövetkezet megalakításának történetét és rámutatott a megalakulás óta elért sikerekre. — Nálunk sem ment minden a legnagyobb rendben. Kezdetben voltak Fegyvervizsgálat Peknv közkatona. aki elhanyagolta fegyverét. Pedig ha kötelességének tartaná a katonai eskü szavainak teljesítését, ha nagyobb felelősséget érezne hazánk védelmi képességének fokozásáért, nem lehetne közömbös számára feq"verériek ilyen állapota. 3ajnóczi János, közkatona. nehézségek. Ez azonban már a múlté. Ma 36 koronát fizetünk egy munka-, egységre, amihez még a természetbe-, ni járandóságokat is hozzá kell számítani. Jómagam nemrégen a Szovjetunióban voltam, ahol sok értékes tapasztalatot szereztem. Hiszem, hogy a jövőben még inkább megjavíthatjuk szövetkezeti munkánkat. A szövetkezetben nagy baromfifarm és keltetögép van. A sertések napi súlygyarapodása átlag 46 dkg. A takarmányt a nagyon jól bevált Surikov-módszerrel készítik elő. A tartalékos katonák nagy érdeklődéssel hallgatták az elnököt. Mindent feljegyeztek füzetükbe és összehasun-. lították az egyéni gazdálkodásban el-, ért eredményeikkel. A beszélgetés során főleg a beszolgáltatási kötelezettségek teljesítése iránt érdeklődtek. A szövetkezeti tagok itt is szép eredményekről számoltak be. A miílt évi beszolgáltatásokat 150 százalékra teljesítették és ebben az évben is túl-', haladják az előírt normákat. A beszélgetés után a katonák a szövetkezeti tagokkal együtt megtekintették a közös istállókat, melyek tiszták, szellősek, és tökéletes felszereléssel rendelkeznek. Meglátogatták az EFSZ könyvelőjét is, aki megmagyarázta nekik az EFSZ gazdálkodá-' sát. Nagyon sokat segített ez a látogatás. Azok a katonák, akik még tegnap azon a nézeten voltak, hogy az EFSZ-ben nem lehet gazdálkodni — bár a látogatás nem győzte meg őket teljesen — józanabbul kezdtek gondolkozni. Ezt bizonyítja az is, hogy a rákövetkező napon a vitában főképpen a zborovicei EFSZ meglátogatása aU kalmával szerzett benyomásaikról beszélgettek. m A harckocsizók taktikai gyakorlata hptjük el az irodalom segítsége nélkül. Ezért é-tékeljük magasra as irodalom nagy történelmi küldetéséi és szerepét a nép politikai és erkölcsi egységének megszilárdításában a nép tömörítésében és nevelésében, A Szovjetunió példája bizonyítja, a mi szocialista építésünk is egyre meggyőzőbben példázza, hogy a szépirodalom igen jelentős szerepet játszhat a dolgozók öntudatának fejlesztésében, ezen keresztül a szocialista építésben magában. A szocializmus és a kommunizmus építéséről szóló könyvek túl a Szovjetunió határán is milliókat lelkesítettek fegyelmezett, ésszerű, szocialista munkára. Solohov, Nyikolajeva, Ovecskin írásai segítettek és segítenek új életet teremteni a falvakban. Majakovszkij versei, a nagy Gorkij regényei, Fagyejev, Erenburg szocialista hazafiságra, kommunista helytállásra nevelték és nevelik a dolgozókat. Az ilyen müvek aztán egyenértékűek egy megnyert csatával, vagy a népgazdaság frontján elért hatalmas győzelemmel. A SZOVJET KÖNYV s a klasszikus irodalom mellett harcainknak új segítője támadt a mi életünk kibontakozó szépirodalomban. Régi és új tehetséges íróink és költőink alkotásaikkal kivették és kiveszik részüket népünk szocialista öntudatának kialakításában. Az új tehetségek előtt megnyíltak a kapuk. És az új írók mellé új olvasóközönség nőtt fel. Megnyitottuk a kultúra várait milliók számára, akiket azelőtt nemcsak a jóléttől, hanem a kultúrától és a pihenéstől is megfosztottak. Nem a kiadott könyvek számára és példányszámára hivatkozunk — bár ez is mutatja fejlődésünket. A számadatoknál is meggyőzőbben beszél a dolgozók új módon kibontakozó élete. A parkckban, a villamosokon, a vonatokon és strandokon lépten-nyomon olvasó emberekkel találkozunk, könyvtáraink soha ilyen forgalmat nem bonyolítottak le. Sok, nagyon sok még a tennivalónk, hogy a szépirodalmat minden dolgozó asztalára eljuttassuk, hogy minden dolgozó szükségét is érezze a könyvnek, éppen úgy, mint a kenyérnek. Ma még nem minden dolgozó ismerte fel, hogy a könyv könnyebbé, eredményesebbé teszi munkáját, gazdagabbá, boldogabbá életét. Párttagjaink jelentős része sem olvas még rendszeresen. Sőt, funkcionáriusaink között is nem egy olyan akad, aki „munkája miatt nem ér rá olvasni" Az ilyen emberekről mondotta Kirov elvtárs: „Egyes felelős munkások gyakran avval is kérkednek, hogy nem olvasnak szépirodalmat... Hát ezzel bizony nem szabad kérkedni, ez arra mutat, hogy nem tudunk jól dolgozni... a szépirodalomra is időt kell találni, különben az agy kiszárad." Ahhoz, hogy a szépirodalom olvasását a dolgozók életszükségletévé tegyük, el kell érnünk azt, hogy könyveink valóban a dolgozók szellemi szükségleteit kielégítő irodalmat tartalmazzanak. íróinknak az eddiginél még eredményesebben kell megvalósítaniok azt a programot, amelyet Majakovszkij így fogalmazott meg: „Küldd a munkásoknak kultúrád legjavát". Még több, a dolgozók új életéről szóló verset, regényt, drámát várunk íróinktól. Sok még az olyan, a dolgozók mindennapi életét érintő nagy probléma, mint például a szocialista munkaerkölcs, a helytállás és áldozatkészség, az avult és ósdi maradványok elleni, az új ember kialakításáért folytatott harc, amely még nem kapott' kellő számú és minőségű szépirodalmi alkotásban választ. ÍRÓINKNAK az eddigieknél még merészebben, még kezdeményezőbben kell megragadniok új életünk legdöntőbb kérdéseit. így válhat szépirodalmunk kibontakozó fellendülése további kulturális fejlődésünk fontos emelőjévé. Emellett biztosítanunk kell a dolgozók zökkenőmentes könyvellátását, el kell érnünk, hogy már kivívott eredményeinket minőségi tartalommal töltsük meg. Az olvasók számának gyarapodása akkor lesz még biztosabb és eredményesebb, ha a jó szervezési munka mellé még több és jobb politikai felvilágosító munka* párosul. Azt kell elérnünk, hogy minél több munkás és paraszt felismerje az olvasás hasznát, örömét, értelmét. Jó Sándor parancsnoka megállásra adott jelt. — Álló tűzfészek az ellenséges védelem első árkában. Nincs idő a helyzet mérlegelésére. Rögtön erre felhangzik a vezényszó: — Páncéltörő előttünk, távolság 700, állóhelyzetből tűz! — Látom — igazolja Roháč a parancs átvételét. És közvetlenül utána beállítja a mérőkészüléket a vezényszavak szerint. Ezalatt Kubáček tizedes a csőbe töltényt helyez, majd jelenti: — Páncéltörő, kész. — Tűz — hangzik a lövész szava és ebben a pillanatban meghúzza a ravaszt. A lövés dörrenését követő csendet ismét a harckocsi parancsnokának hangja töri meg: — Rövid, 200 méterrel hosszabbítani. Ismét rövid. „Tűz!" — találat, Tűz! — találat! — Kitűnő — mind ujjongva üdvözlik a feladat nagyszerű teljesítését. Az „ellenséges" harckocsi harcképtelenné van téve. A kocsivezető gázt ad és a 256-os harckocsi előre lendül. Az „ellenség" vegyi fegyvereket használ. — Álarcokat felvenni — hangzik a vezényszó. A „fertőzött" övezeten veszteség nélkül haladnak át. Mialatt a könynyű és nehéz gépfegyveresek a közeli domboldalon lefekszenek, védelmük alatt az egységek részleges fertőtlenítést végeznek. A feladat teljesítése után ismét támadásba lendülnek... A gépesített egység harci gyakorlata véget ért. Mialatt az egységek fegyelmezetten a gyülekezőhelyen sorakoznak, a parancsnok Kubáček tizedessel, Kovács és Roháč őrvezetőkkel összefoglalja a gyakorlat tapasztalatait és eredményeit. Halász János őrmester OJ szö 1956. április ö. 5 I ^ A határőrök munkájáról ^ Elmúltak a hideg téli napok és A élvezhetjük a kellemes tavaszi időt. *Más viszonvok között, de nem kevesebb lelkesedéssel végezzük most • is feladatainkat. Lipjansky közkatona ^szabad idejének javarészét szolqálati A kutyájának betanítására fordítja. De nemcsak ezen a téren, hanem mint kommunista, a pártoktatásban, a fegyelmezettségben és mindenben jó ^ példával jár elől. A kulturális munAka terén Füzek elvtárs CSiSZ-taq Iszerzett érdemeket. Az ő vezetéséivel az idén négv esetben tartottunk • kultúrestet a környékbeli falvakban. ^Ezzel is elmélyítjük barátságunkat az Ä egyes községek lakóival. • Ágoston Dezső, őrvezető t Előadássorozat • E napokban fejeződött be az atomenergiáról és annak békés célokra ^való felhasználásáról szóló előadássoArozat az egyik gépesített alakulatban. I Az előadások nagy érdeklődésre és A visszhangra találtak a katonák köréiben. Az előadó lektorok előadásukéhoz sok szemléltető segédeszközt • használtak, és ezzel érdekessé tették • az előadás anyagát. A Hadseregház t újabb előadássorozatot készít elő. A f családosok számára előadást rendez f ,,A család és a házasság jogász és or• vos szemével nézve", a katonák szá• mára pedig a „Hazafiságról". I Ez sem felesleges • Amikor Ondra tiszt ismertette ve• lünk az iránytű segítségével való $ menetelést, sokan azt tartották, hogy V erre sohsem lesz szükségünk. Hisz • azért tanulták ezt a tisztek, a pa• rancsnokok, mert ők hivatottak arra, • hogy vezényeljenek és szükség esef tén iránytű segítségével vezessék • egységüket ismeretlen terepen, ahol • más tájékozódásra nincs mód. Í

A meggyőző munka azonban változtatott egyes elvtársak he'ytele nézetén. Hisz a harci feltételek közt teljesen tehetetlenek lennénk parancsnok nélkül. Az agitációs munka Í

eredményeként valamennyien lelkiismeretesen nekilátunk a tanulásnak. A gyakorlatban is kipróbáltuk, meny^ nyire sajátítottuk el az elméletet, f Először altisztjeink vezetésével, egy f másik esetben pedig mi közkatonák 7 hármas csoportokban térkép és irány• tű segítségével különféle irányban t iártuk a terepet. Parancsnokaink a I gyakorlatozás után tartott értékelésekor elismerően beszélték munkánkról. ^ Saíár Sándor, közkatona Fegyver 4 Nemrégiben századunknál alaposan • felülvizsgálták fegyvereink állapotát. • AZ ellenőrzésen megállapították, hogy • Polák közkatona nagy gondot fordít • feavvere tisztítására, rendbentartá• sára. Megdicsérték őt ezért. | Polák elvtársról példát vehetne Északról hideg szél fújt. Mozgatta a fák ágait, amelyek arcunkat csapdosták. A közeli dombokra leszállt, az alkony, mély hallgatásba merült minden. Elhallgatott a harckocsik motorjának zakatolása is, amelyeket a katonák a közeli erdőben helyeztek el és ágakkal álcáztak. Gešvanter tiszt katonái is takargatták a „Máriát", ahogy harckocsijukat nevezték. # *' * A táj felett a reggeli nap sugarai áttörték a fellegeket, amikor violaszín rakéta repült a levegőbe. Ezt rögtön tüzérségi előkészítés követte. Az óra 5 óra 10 percet mutatott. Felzúgtak a harckocsik motorjai is. A kocsik lassan kiemelkedtek a közeli láthatárból és elfoglalták helyüket a kiindulási vonalon, ahonnan — mint a gyalogság közvetlen támogatói — támadásba mentek át. „Mária" szintén támadásba lendült. Nehéz acél hernyótalpa felkavarta a port. Az ellenség felbukkant a láthatáron. Gešvanter tiszt' a harckocsi