Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-06 / 96. szám, péntek

Az ipari termelés további riö Vélésének feladatai parancsolóan megkövetelik ... hogy mindenekelőtt az ország keleti vidékeinek hatalmas természeti erőforrásait mozgósítsuk." (Az SZKP XX. kongresszusának előadói beszédéből.) Túl az Urálon A szovjet emberek nagy része még nem volt Szibériában, sem pedig Távol-Keleten. Pedig ez az Ural gerincein túli táj sokkal nagyobb a Szovjetunió többi területénél és kétszer akkora, mint Nyugat-Európa. Ez a vidék nagyságával, méreteivel egyenesen lenyűgöző. Hatalmas hegygerincek, folyamok, alföldek! Az Északi-Jegestengerbe ömlő Olenyok folyó például Szibériában nem is számít olyan nagynak, holott Franciaország legnagyobb foiyójánál, a Loircnál két és félszer, az olaszországi Pónál háromszor, az angliai Themzénél hétszer nagyobb. Ez a táj a meglepő szélsőségek hazája. Itt van a Föld leghidegebb helye, az Ojmjakon fennsík (téli hőmérséklete a mínusz 70 C fokot is eléri), a Szuhumival egy szélességi körön elterülő Primőrjén pedig szubtrópikus a nyár. Vannak itt kietlen tundrák, nagyszerű termőföldek és őserdők. Ennek a csodálatos vidéknek rendkívül gazdag az állatvilága. Az évszázados usszuriji tajgában a világ legnagyobb tigriseire vadásznak. A z északi sarki szélességi kör a cobolyok, a hermelinek, a sarki- és barnarókák hazája. A zúgó tajgában medve kóborol. Az Amurból halászszák a kaluga nevű halfajtát, melynek egyes példányai nehezebbek egy tehénnél, a távol-keleti tengerekben meg az óriásrákot. Tavasszal a heringek olyan sűrű rajokban úsznak a szahalini partokhoz, hogy hátukba szállnak a sirályok. Hosszú idő telt el, amíg a kiváló orosz tudósok fáradságos munkája nyomán ismeretessé vált Szibéria ásványi kincseinek gazdagsága. E terület igazi meghódítása azonban csak a szovjethatalom létrejöttével kezdődött meg. Szibéria jövőjének távlatai még csak most, a XX. pártkongresszus után kezdenek igazán kibontakozni. Egyre inkább feltárják a földje méhében rejlő töméntelen kincset. Szibériában és a Távol-Keleten összpontosul a Szovjetunió vízierejének, szenének, aranyának, ónjának, gra-' fitjának, molibdénjének legjelentősebb része. A kutató munka mind lendületesebb, mert még távolról sem tárták fel a szibériai föld mélyének egész gazdagságát. Jakutföldön nemrégen fedeztek fel vasérc- és kokszlelőhelyeket. Színes és ritka fém előfordulásokra is bukkantak és rátaláltak a világ leghatalmasabb gyémántmezöjére. A szovjet geológusok tovább folytatják kutatásaikat a hatalmas szibériai folyók mentén és a távol-keleti vidékeken. A felderítők útját munkások és mérnökök követik. S ott, ahol nemrégen még csak a geológusok fúrótornyai látszottak, ma már üzemek, bányák, munkáslakóhelyek százai emelkednek . Árad a fény Tekints Szibéria térképére! Délről északra nagy folyók kék vonalai ágaznak szerteszét — hatalmas és csaknem érintetlen energiaforrások. Csupán Kelet-Szibéria víztartaléka több mint az Eigyesült Államok, Kanada, Japán, Franciaország és Anglia víziereje együttvéve. A tudósok kiszámították, hogyha a Volga, a Káma, a Dnyeper és a Don vizét egy mederbe egyesítenék, akkor sem haladná meg erejük az Angaráét. Pedig az Angarán és a Jenyiszejen kívül vannak Szibériában más hatalmas folyók is, például az Ob, az Irtis, a Léna, az Aldan. Az orosz emberek ősi dalai leigázhatatlanoknak nevezték ezeket a folyókat. Most a Volga „megszelídítése" után e leigázhatatlan folyók leigázásához láttak hozzá a szovjet emberek. A kéklő Irtis máris szolgálatba lépett: áramot ad az Altáj vidéknek az Uszty—Kamenogorszk-i vízierőmű. Az Altájnak azonban nehéz versenyeznie az olcsó cseremhovói szenet, vasércet, bauxitot, sót, rengeteg épületfát és más természeti kincseket nyújtó Angara menti tájjal. Ezen a vidéken már az idén üzembe lép az Irkutszk közelében épülő 66 000 kilowatt áramot szolgáltató vízierőmű. De az irkutszki vízierőmű is csak gyermeke lehet a Bratszk mellett épülő új erőműnek. A Bratszki Vízierómü a világ legnagyobb erőmüve lesz — csaknem Hegyek és mocsarak fölött 680 kilométer hosszú villanyvezeték húzódik át a szibériai tajgán. ötször akköm, mint az Irkutszki — és 1960-ban kezdf meg az áramszolgáltatást. Ez az erőmű évente annyi villamoseoergiát fog termelni, mint a Szovjetunió európai részének két legnagyobb erőműve, a kujbisevi és a sztálingrádi együtt. Építése azonban csak feleannyiba kerül, mint az említett erőműveké. Emellett a bratszki vízierőmű egy évi villamosenergia termelésének önköltsége 200 millió rubellel kevesebb lesz a kujbisevi és a sztálingrádi erőművek együttes önköltségénél. Másik nagy ipari központ alakul ki majd a Jenyiszej felső folyásánál, ahol óriási mennyiségű kiaknázatlan vegyi nyersanyag, színes- és ritkafém, erdőségek és óriási Szénlelőhelyek vannak. Képzeljük el milyen erőteljes ipar tejlődik ki itt, amikor a Krasznojarszki Vízierőmű amely akár a Bratszki, 3 200 000 kW kapacitású lesz. megkezdi az áramszolgáltatást. S e kei«<Li táj távolabbi jövője még többet, még szebbet ígér. Arad a fény Szibéria fölött! Új pontok a térképen Nemrégiben a Komszomolszkája Pravda így írt Angarszkról: „Szibéria istenhátamögötti vidékén, nem messze a hatalmas Angarától, örökzöld fenyők között fehér kövekből épült város terül el." Az angarszki lányoknak nem tetszett ez a szűkszavú leírás, ezért levélben tiltakoztak s kijelentették: „Városunk egy cseppet sem marad el a többitől — szép, rendezett város. Van villanyunk, rádiónk, vannak könyvtáraink és művelődési házaink". Igazuk is van, mert már sem Angarszk, sem Oha, sem a távoli Igarka nem istenhátamögötti hely. Olyan nagy ipari központok vannak itt, mint Krasznojarszk, Novoszibirszk, Sztalinszk. Irkutszk,, Habarovszk. Az való igaz, hogy még nem olyan sok a város Szibéria és a Távol-Kelet térképén. A térkép azonban gyorsan változik, mert az egész hatalmas vidék egy nagy építkezés színhelye. S az építkezés szovjet tempóját ma már az egész világ' ismeri. De a mostani nagy tervek teljesítéséhez még az előzőknél is gyorsabb, lendületesebb építőmunka szükséges. Öt év múlva az óriási vízierőműveken kívül martinkemencék kéménvei. gyárak, üvegtetős üzemek, bányák salakhegyei hirdetik az új életet. Fekete- és színesfémeket feldolgozó új üzemek, vegyi-, szerszám-, gépés egyéb gyárak termékei: hengerelt vas és szerszámgép, műtrágya és vas- | úti kocsik, hajók és műselymek, vil- ' lanymozdonyok és bútor, finommechanikai műszerek és gépkocsik jelennek meg az uralontúli vidékeken. Még nagy vonalakban is nehéz fel- | ryť: sorolni mindazt, amit Szibéria nehéz- i l>en és könnyűipara termel. És mindezt' öt | vol-Keletre az autóbuszok és a gépkocsik. A szibériai közlekedés másik jelentős eszköze a hajózás. A Jeges-tengerbe ömlő nagy szibériai folyók torkolatánál, Igarkában, Tiksziben, Ambarcsikban és más kikötőkben tengeri hajókról folyami hajókra rakják át a terhet és eljuttatják a tajgavidékre, onnan pedig visszafelé fát, fémet, ásványi kincseket szállítanak. Mivel Szibéria és Távol-Kelet meghódításában nagy szerepe van az Északi Tengeri Útnak s a távol-keleti tengereknek — növelik a hajók számát, korszerűsítik a kikötőket, megjavítják a hajózást. Hogy még jobban kihasználják az északi tengeri utakat, a sarki tengereken munkába állítják a világ első atomhajtású jégtörőjét. A légiközlekedésnek különösen nagy jövője van itt, mert a repülő oda is behatol, ahová se vonaton, se autón, se hajón nem lehet eljutni. A Moszkva—Szverdlovszk—Novoszibirszk légiútvonalon a leveleket és a csomagokat már több mint egy éve léglökéses repülőgépeken szállítják. Szibériában rövidesen kiépül a léglökéses személyszállító-gépek hálózata. Moszkvától Habarovszkig, beleszámítva a leszállásokat is, tíz óra alatt teszi meg az utat a léglökéses gép — sokkal gyorsabban a motoros repülőgépnél és húszszor gyorsabban, mint az expresszvonat. A léglökéses gépek utasai rendkívüli látványnak lesznek tanúi. Ha nyári reggelen utazik valaki Novos7ibirszkből Moszkvába, akkor Novoszibirszkben, Omszkban, Szverdlovszkban és Moszkvában is napkelte tárul szeme elé, mert a gép a Föld forgásának sebességével repül. A szovjet ember legyőzi a határtalan szibériai távolságokat. Jól terem a föld A messzi Jakutföldön Mihail Jegorov kolhoz-agrotechnikus sárgarépát, káposztát, paradicsomot, uborkát, tököt és tengerit termeszt. A gyakorlat megmutatta, hogy a káposzta, az uborka, a hagyma és a burgonya nemcsak Szahalinban terem meg, hanem a Jeges-tenger partjain is. Márpedig, ha még itt is jó termést hoz a föld, akkor mit mondhatunk Szibéria és Távol-Kelet végeláthatatlan termékeny sztyeppéiról! A határtalan szibériai síkságon nyáron búzát aratnak, a tenger mentén meg beérik a rizs, a szója, a szőlő, a cukorrépa, a dinnye. Szovjetunió-szerte híres az usszuriji méz. A legelőkön olyan dús a növényzet, hogy kiváló állattenyésztést biztosít. Birobidzsantól a Sarkkörig gyümölcsösök pompáznak. A krasznojarszki vidék az Orosz Szovjetköztársaság gabona, hús, tej és gyapjú tekintetében hatalmas mezőgazdasági bázisa. Nagy mezőgazdasági körzet, a novoszibirszki, kemerevói, kurgani, irkutszki, omszki, amuri terület és az altaji táj. Altaj mezőgazdasága sok ezer új traktor, kombájn, és mezőgazdasági gép segítségével az 1956-os évben kb. 9 millió tonna gabonát, 118 000 tonna húst, 660 000 tonna tejet ad. Itt a Kulundától az Ob felső folyásáig, a Barabától a déli hegygerincekig két év alatt 2 657 000 ' hektár parlag- és szűzföldet szántottak fel a szovjet fiatalok. Az Altaj azonban csak kis sarkocskája a végtelen nagy szibériai és távol-keleti földnek. Krasznojarszk vidékén legalább egymillió hektár terül etet lehet még meghódítani. De mennyi szűzföld várja még az Amur környékén és a tenger mentén új gazdáit, akiket majd termésével bőkezűen megjutalmaz. Nincs messze az az idő, amikor Szibéria és TávolKelet mezőgazdasági szempontból is önellátó lesz. SZABAD AZ ÚT ZAKOPANÉBA Magas-Tátránk és egész hazánk életéörömteli esemény köszönt ránk év alatt!" Néhánv év múlva Szibéria, i e

z "prilis 22-én, meg Távol-Kelet ipara nagyobb lesz f amikor e,s0 ,zbpn Európa bármely kapitalista országá- T nyílnak meg a Spisnak iparánál. ' I íká-Stará Ves-NiAz ipart azonban táplálni kejk Az | f^ e^avonn, iparnak pedig a szép a kenyere. ? tá

r/

zorosok Ezért az ötéves tervben sokszoro- t Turista-iaazolíiára növelik a széntermelést a kele- ® ~ " . ti vidékeken. Nagy fejlődésnek indul * ^

dIi

n>

al es e

n9

e" a Kuznyeck-medence, ahol a szénréten ötemeletes házak magasságát j is eléri. f déllyel a lengyel turisták 6 napra . Magas-Tátrába l látogathatnak és a Szibériának nincs elég olaja, de = csehszlovákiai tunemrégen üzembe lépett a Tujmaza— i risták előtt megOmszk olajvezeték. A baskír olaj ? nyílik a Tátra lentöbb mint 1 300 km-es vezetéken át | gy

ej részen fekvő fut az omszki olajfinomító tartá- ? északi vidéke, lyaiba. A baskir olaj tovább halad | Zakopanéban és a Keletre; nemsokára elkészül az f a többi üdülöközNovoszi- | pontokban már az Omszk—Novoszibirszk, birszk—Irkutszk olajvezeték is. Üj pontok: új városok és lakőte- | végzik tui lepek, új ipari központok születnek • fogadtatásán Szibéria térképén A legyőzött távolság Ha Európában rendszerint százkilométerekkel mérik a távolságot, Szibériában és Távol-Keleten — ezrekkel. Fő útvonala a transzszibériai vasút, amely egyben a világ leghosszabb vasútvonala. A növekvő forgalom lebonyolításának könnyítésére szolgál a XX. pártkongreszuson elfogadott vasútvillamosítási terv: néhány év múlva Moszkvától Kujbiseven, Cseljabinszkon, Omszkon, Novoszibirszken át Irtkutszkig gyors villanyvonatok és teherszerelvények közlekednek. • utolsó simításokat turistáink a tett I előkészületeken. A j Csehszlovák Közt tarsaságból érkező f látogatók rendelkeI zésére 355 ágyat bocsátanak és a nyáron külön sátortáborok felállítását tervezik Zakopanéban, Roztokvban és Pieniniben. Tekintettel arra, hogy motorkerékpáron érkező nagyszámú turista jövetelére számítanak Csehszlovákiából, külön központot nyitnak a 3. Habarovszki városrészlet. Kilátás az Amurra. — 2. A Bratszki vízerőmű makettje. • lesz, magassága körülbelül 15 emeletes háznak felel meg. Évről évre egyre mélyebben hatolnak be az új műutakon Szibériaba és Tá- j Z^é^Z* • ellátására és a mo| torok javitásara. A | turisták megbeteI gedésük esetén in4 gyenes orvosi kezef lésben részesülnek. I Bemutatunk oli vasóinknak két szép | képet Zakopane i környékéről. MásoT dik képünkön a I Dunajec ezüst sza| lagja csillog a ta4 vaszi napsütésben. | (Kontár Gyula Í felvételei). A gát hossza 5 kilométer