Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-30 / 120. szám, hétfő

PÁRTÉLET Az elméleti munka megjavításának fontos feltétele a propagandisták helyes kiválogatása A nagymegyeri járásban ebben a hónapban értékelik az alapszervezetek a pártoktatási évet, valamint a propagandisták munkáját. Számos alapszervezetben, ahogy ezt az eddigi tapasztalatok mutatják, a propagandisták munkája sokkal jobb volt, mint a múlt évben. Ez főleg az állami birtokok pártszervezeteiben mutatkozik meg, ahol a munka rendszeresen folyt és az oktatáson megjelentek száma legmagasabb volt járási méretben. Nem minden falusi szervezetünk dicsekedhet azonban ilyen eredményekkel. Sok szervezetben ez azoknak a hibáknak a következménye, amelyeket már a pártoktatási év előtt követtek el. Például sok alapszervezetben a propagandistákkal és a hallgatókkal nem beszélték meg, kit milyen témakör érdekel, hanem sok esetben önkényesen osztják be őket A propagandisták a legfontosabb A 23. KÖTET Az SZLKP KB kiadóvállalata, a Pravda most készíti Lenin müvei 23. kötetének kiadását. A napokban elkészülnek a szlovák nyelvű kiadás szedésével. Képünkön Jaroslav ČepeIák gépszedőt láthatjuk munka közben. pártmunkások közé tartoznak; a párt ideológiájának tanításával erősítik a pártot, émelik az egész pártmunka színvonalát. A pártmunka a mi járásunkban is megmutatta, milyen nagy szerepe van a propagandistának. Lubicsek elvtárs, a nyárasdi falusi szervezet propagandistája például sokat segített a pártoktatásban. Nemcsak azzal törődött, hogy hallgatóival átvegye az előírt tananyagot, hanem avval is, hogy mindig megmagyarázza a legidőszerűbb problémákat. Ezáltal szorosan összekötötte a oártoktatást az élettel. A politikai isko

1 segített abban, hogy a pártszervezet 6 új tagjelöltet vehetett fel. A propagandistáknak igen nagy szerep jut a párt és a tömegek közötti kapcsolat elmélyítésében is. Az elméleti színvonal emelésével képessé teszik a párttagokat arra, hogy e párt politikáját és világnézetét helyesen magyarázzák meg dolgozó társaiknak. Maguk a propagandisták kivétel nélkül közvetlenül részt vesznek a tömegek meggyőzésében és mozgósításában. A propagandisták nevelőmunkája érezteti hatását a termelésben is. Kétségtelen az a tény, hogy a propagandának nagy szerepe volt abban, hogy a nagymegyeri járás az első negyedévi beadási kötelezettség teljesítésével első lett köztársaságunkban. A propagandista munkája tehát sokoldalú, kihat az élet minden területére. Ezért megfelelő politikai felkészültségű, munkásmozgalmi és élettapasztalattal rendelkező elvtársaknak kell a marxizmust-leninizmust oktatniok. A jövő pártoktatási év előkészítésének legfontosabb szakasza a propagandisták kiválogatása és kiképzése. Az idén ennek járásunkban ezért is különösen nagy a jelentősége, mert a következő pártoktatási évben komolyan kiszélesedik a magasabbfokú pártoktatás. Járásunkban már a földterület 96 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik és ez megkívánja, hogy ott, ahol nagyobb EFSZ-ek vannak, nemzetgazdasági köröket alakítsunk. A járási pártvezetöség úgy tervezi, hogy az elkövetkező pártoktatási évben ezek a körök lesznek túlsúlyban. Ezenkívül Szervezik a járási esti iskola politikai gazdaságtan tanfolyamát is. A propagandisták kiválogatása felelősségteljes, nagy horderejű, kor-.oly munka, amelynek elhanyagolása, felületes intézése később igen sok kárt. okozhat a körökben. A múlt évben sok helyütt elhanyagolták ezt a munkát, nem beszélték meg tüzetesen a propagandistákkal," hogy milyen fokon oktatnak majd jövőre és milyen továbbképzésben kell résztvenniök a nyáron. Az alapszervezeteknek meg kell gyorsítaniok a kiválogatást. Egyszersmind fokozottabban kell ellenőrizni, hogy ez ne szorítsa háttérbe a legfontosabbat, azt. hogy olyan propagandistákat bízzanak meg oktatással, akik képességüknél, tapasztalataiknál fogva képesek felfegyverezni a párttagságot a marxizmusleninizmus tanításaival, akiket áthat a felelősségérzet a párttól kapott feladatta! szemben, akik be tudják tölteni a pártpropagandista felelősségteljes szerepét. Szigeti József, a nagymegyeri járási pártbizottság dolgozója Kilenc hektárral több cukorrépát vetettek, mint a múlt évben A lévai járás žemberovcei szövetkezetében a múlt hét végén fejezték be a cukorrépa vetesét. A múlt évhez viszonyítva az idén kilenc hektárral növelték a cukorrépa vetésterületét. Összesen 45 hektár földet vetettek be cukorrépával. Képünkön: Pavel Hojéek traktoros, Ján Slaninka szövetkezeti tag látható a vetés befejezése előtt. Az egyénileg gazdálkodó parasztok is példásan teljesítik a beadást Jól indultak Alig telt egy hónap azóta, hogy a kisqyarmati földművesek nagy része a közös gazdálkodási választotta, és maris példás eredményeket tudnak felmutatni. Nagy lendülettel végzik a tavaszi műnkét. Elvetettek 72 hektár tavaszi árpát, megtrágyázták a hereés lűcernaföideket és az őszi gabonaféléket is. Az állattenyésztés terén sem akartak szégyent vallani a ki6gyarmatiak. A kezdeti nehézségek ellenére ís elismerést érdemelnek szorgalmukért. Különösen Janetka István anyasértésgondozó és Szőcs János, a növendékmarhák gondozója érdemelnek dicséretet, mivel a rossz elhelyezés mellett is nagy súlyt fektetnek a gondjaikra bízott állatok gondozására. Benefl N. A második ötéves terv hazánk minden dolgozóját felelősségteljes feladatok elé állította. Ogy, mint ipari dolgozóink, mezőgazdasági dolgozóink is mindent elkövetnek, hogy a rájuk háruló feladatokat megvalósítsák. Ennek tudatában a vágsellyei járás egyénileg dolgozó parasztjai is lelkiismeretesen teljesítik beadási kötelezettségeiket. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a vágsellyei járás az első helyet foglalja el a nyitrai kerületben a begyűjtés terén. A járásban a legjobbak közé tartoznak a peredi, szelőcei, sellyei és farkasdi egyénileg dolgozó parasztok. Többen közülük már teljesítették a sertés- és marhahúsból egész évi beadásukat, a tej és tojásból pedig pontosan teljesítik az időtervet. Pereden pl. Patuc Ambrus kisparaszt marhahúsból 100 százalékra eleget tett a beadásnak, disznóhúsból pedig már 38 kg-al adott be többet, mint amennyit egész évi beadási terve kitesz. Ugyancsak Pereden Turián Mihály négy és félhektáros középparaszt egész évre teljesítette marhahúsbeadását, s az előírt 210 kg sertéshúsból már csak 12 kg adóssága maradt erre az évre. Jobbágy Ferenc 4 hektáros középparaszt is becsületesen teljesíti állam iránti kötelezettségét. Egész évi beadását marha- és sertéshúsból már 75 százalékra teljesítette, tej- és tojásbeadását pedig rendesen teljesíti időleges terve szerint. Bellovics Károly 7 hektáros sellyei középparaszt ugyancsak becsületesen eleget tesz beadási kötelezettségének. Idáig több mint 50 százalékra teljesítette a marha- és sertéshúsból egész évi beadását, s kötelezettséget vállalt, hogy szeptember l-ig a másik 50 százalékot is kiegyenlíti. Az egyénileg dolgozó parasztok egész sorát lehetne említeni, akik már teljesítették egész évi beadásukat, s a kulákokon kívül alig akad egy-kettő, aki rendesen ne teljesítené beadási időtervét. Halász Ambrus, Vágsellye. MinninniiiiiMiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii iiiiimiiiimimiimiiiiin MiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiMinMMiiiMiiiiiiMiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiii lint jogosulatlanul a vöröshadsereg legfontosabb győzelmeinek közvetlen lelkesítője és szervezője, a fő stratégiai tervek megalkotója gyanánt tüntetik fel. Hogy előUrbe tolják Sztálin szerepét, eltúlozták például a cáricini "rontszakasz jelentőségét a szovjetország sorsára né»ve, s úgy állították be, mintha 1918-ban ott lett volna az ellenforradalom fő csapásának helye. A valóságban a keleti front volt akkor a fő front s Lenin ismételten rámutatott, hogy a forradalom sorsa mindenekelőtt ott dől el. A történészek hivatottak arra, hogy visszaállítsák az igazságot, s megmutassák a kommunista párt és központi bizottsága veze'őszerepét, a széles dolgozó tömegek hősiességét az intervenciósok és a fehérgárdisták ellen vívott harcban, valamint a vöröshadsereg kiváló vezetőinek (nemcsak az egy Sztálinnak} érdemeit. Az utóbbi évek párttörténeti irodalmában egyáltalában nem említették V. A. Antonov-Ovszjenko, V. K. Bljuher, A, Sz. Bubnov, J. B. Gamarnyik, A. I. Jegorov, Sz. Sz. Kamenyev, M. Sz. Kedrov, M L. Ruhimovics, I. Sz. Uhsliht és sok más olyan elvtárs nevét, aki sokat tett a vöröshadsereg megerősödése és sikeres akciói érdekében. T

örténészeink művei gyengén tükrözik a pártnak és a dolgozó tömegeknek a szocialista társadalom megteremtéséért vívott hősies harcát. A szocialista építés egyes kérdéseit egyoldalúan és heiytelenül világítják meg: rendszerint elkenik azokat a nehézségeket, amelyeket a pártnak és a szovjet népnek le kellett küzdenie, miközben a rzociallzmus győzelméért harcolt; a párt- és szovjet-szervezetek tevékenységének fogyatékosságai, liba és gyengeségét elhallgatjuk, vagy az ellenség ármányainak tulajdonítják, igyes szerzők elfeiejtik, rogy a kommunista pártnak és a munkauosztálvnak a szovjetországban ismeretlen úton kellet haladnia. A viiágor elsőnok teremtettek új szocialista rendet. A párt gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva határolta meri politikáját, s a tapasztalatokat összefoglalva időközönkéi t komolyan módosította i*t. Jóformán nincs nálunk olyan mü, amely megvilágítaná a lenini szocialista építési terv kidolgozásnak történetét. Ez

1: a tervet nsm egyszerre dolgoztak ki. Tanulmányozzák a történészek azt a gazdag eszmei örökséget, amelyet Lenin sok müvében és a párt határozataiban találhatnak. Fontos, hogy megmutassák, hogyan jelölte ki a párt a gyakorlati tapasztalatokat összefoglalva a szocialista építés útjait. Véget kell vetni a lenini szövetkezeti terv lebecsülésének. E terv megvalósítása döntő jelentőségű volt a mezőgazdaság szocialista átalakulása szempontjából. Nem kevés értekezést és brosúrát írtak arról, milyen aktivitást fejtenek kl a kommunista társadalom felépítésén munkálkodó tömegek. E művek közül azonban sok nem egyéb, mint alkalomszerűen kiragadott számadatok és tények halmaza, nevek felsorolása, versenyszerződések és eredménykimutatások elismétlése. Ehelyett különösen fontos volna tanulmányozni és megmutatni azt, higyan találták meg a pártszervezetek a tömegek tapasztalataira, kezdeményezéseire és öntevékenységére támaszkodva a legjobb olyan formákat, amelyeken keresztül a munkások, parasztok és alkalmazottak munkaaktivitását harcra mozgósíthatják az ország iparosításáért és a mezőgazdaság kollektivizálásáért; különösen fontos volna tanulmányozni és megvitatni, hogyan szervezte meg és vezette a párt a szocialista munkaversenyt. A kommunista pártot belső öszszeforrottsága és egysége teszi erőssé. A párt a leninizmus ellenségeivel szemben folytatott erélyes, kérlelhetetlen harcban kovácsolta ki és védte meg egységét. Nem tekinthetjük normálisnak azt a tényt, hogy történészeink az utóbbi években abbahagyták az októberi forradalom után a párton belül folytatott harc tanulmányozását. A trockisták, a jobboldali és nacionalista elhajlók antileninísta megnyilatkozásait leegyszerűsítve külföldi kémek cselekményeinek fogták fel. Nem mutatták meg, hogy a trockisták és a jobholdali opportunisták, amikor a párt fő irányvonala ellen léptek fel, az ellenálló kizsákmányoló osztályok érdekeit és a lakosság kispolaári rétegeinek hanau'atát tükrözték. Homályban maradt a pártnak a leninizmustól való elhajlások ellen folytatott nagy eszmei harca. Pedig éppen ez a harc volt döntő jelentőségű az antileninísta csoportok vezetőinek elszigetelése és a dolgozó millióknak a párt fő irányvonala köré való tömörülése szempontjából. Elméletileg téves és gyakorlatilag káros volt Sztálinnak az SZK(b)P Központi Bizottsága 1937. márciusi teljes ülésén, beszámolójában felvetett tétele. Sztálin „A pártmunka fogyatékosságairól"' s a trockista és egyéb kétkulacsosok felszámolását célzó rendszabályokról tartott br-zámolójában azt a tételt fejtette ki, hogy az osztályharc minden em'es előrelépésünkkel éleződni fog az országban. Ez a tétel, amelyet akkor vetettek fel, amikor a Szovjetunióban már nem voltak antagonisztikus osztályok, helytelen irányba terelte a párt és a szovietszerveket, indokolatlan meqtorlásokat vont maaa után, s na*-"- károkat okozott a kommunista pártnak és a szovjet államnak. Éppen ebben az időben kezdték mindinkább megszegni a pártélet lenini szabályait: elterjedtek a tisztára adminisztratív módszerek, a tömegek kezdeményezéseit lebecsülték. A párt- és a szovjetszervekben tiszteséqtelen . karrieristák jelentek meg, akik a szocializmus ügye iránt hű párt. szovjet-, qazdasági és katonai káderek ellen alkalmazott megtorlások segítségével igyekeztek felemelkedni. A karrieristák az éberség fokozásának ürügyével gyanakvást és bizonytalanságot hintettek el a páKt soraiban. A kollektív pártvezetés megszegése elősegítette az efféle jelenségek létrejöttét és elteriedését. Szemléltetően tanúsítja a oárt és a nép ereiét, hoqy a szovjetorszáa ebben az időben is előrehaladt. Mind ez ideio oyenaén folvt a oárttörténeti kutatómunka a Naqy Honvédő Háború vonatkozásában. Az erről író történészek rendszerint elismételték a személvi kultusszal te!t J. V. Sztálin életraizát. vapv kritikátlanul követték Sztálin ,.A SzovietliniA Naiv Honvédő Háhnťúiárôt" című könyviben foolalt tételeket, ióllehet e tételek közül sok feíülvizonáiatra szorul. Számos mű. főként hadműveletek l menetét világítja meg, megengedhe| tetlenül kevés figyelmet fordít a pártszervezetek tevékenységére, a hátország munkájára, a partizánharcra, a párt és a szovjet kormány külpolitikájára és más fontos kérdésekre. Oontos, hogy helyesen és minden oldalról világítsuk meg az SZKP háború utáni tevékenységét, s megmutassuk, micsoda lendülettel dolgoznak a tömegek, amelyek a pártszervezetek vezetésével sok akadályt gyűrtek le s rendkívül rövid idő alatt állították helyre és vitték előre országunk népgazdasagát. Egyúttal rá kell mutatni az SZKP Központi Bizottsága áltel felfedett komoly hibákra, amelyeket a háború után követtek el a párt és az ország vezetése terén (a személyi kultusz virágzása, a párton belüli és a szovjet demokrácia, valamint a szocialista törvényesség megsértése, eltérés a lenini nemzetiségi politikától, elmaradás egész sotLiparág fejlődésében, a mezőgazdaság elhanyagolása stb.) Ezeknek a hiányosságoknak a megszüntetésére irányúlnak az SZKP Központi Bizottságának intézkedései és a XX. pártkongresszus határozatai. A párttörténet igazi marxista megvilágítása szempontjából döntő jelentőségű Lenin nagy eszmei hagyatékának elsajátítása. Nem mondhatjuk, hogy a párttörténeti irodalomban megkerülték Lenin kijelentéseit. Rendszerint bőven idéztek Lenin müveiből. Csak az a baj. hogy ezt legtöbbször formálisan és dogmatikusan tették. A párttörténészek igen ritkán fordultak a tudományos szocializmus megalapítóinak, Marxnak és Engelsnek a műveihez. N. K. Krupszkaja visszaemlékezéseiben elmondja, milyen gyakran „tanácskozott" Lenin Marxszal. A párttörténészeknek állandóan „tanácskozniuk" kell Marxszal, Enqelsszel, Leninnel, el kell mélyedniök eszméikben, követniök kell módszereiket. Jogosan mutattak rá a XX. pártkongresszuson, hogy Lenin irodalmi haavatékának felhasználása nehézségekbe ütközik. Lenin műveinek neqyedik kiadásába sok mű nem került be az előző kiadásokból és a gyűjteményes kiadásokbői. A negyedik kiadás tudományos apparátusa igen szűkös. A jegyzetek nagyon rövidek. Körülbelül, ezer — a kiadások százaiban szétszórt — Lenin-mű és dokumentum gyakorlatilag hozzáférhetetlen a tudományos munkások és a főiskolai előadók számára. Ez tűrnetetlen helyzet. Rég ideje, hogy kiadjuk Lenin müveinek teljes gyűjteményét. Nem elégíthet ki bennünket a Leninről szóló irodalom helyzete sem. N

em lehetséges komoly párttörténeti kutatómunka a pártokmányok gondos tanulmányozása nélkül. Sajnos, történészeink ritkán fordulnak ehhez a forráshoz. Az igazán tudományos párttörténeti kutatómunka lehetetlen a sajtó, a levéltári anyagok, a statisztikai adatok, stb. elmélyült tanulmányozása nélkül. Eddig a kutatóknak sok fontos anyagot nem adtak ki. Egyes okmányokat elegendő alap nélkül titkosan kezeltek. Jelenleg kedvező feltételek alakulnak ki a levéltári munkához és a történészeknek teljes mértékben ki kell használniok ezeket a feltételeket. A szovjet történészek a XX. pártkongresszus történelmi jelentőségű határozatainak megfelelően szervezik át a munkájukat. Ez nem jelenti azt, hogy az egyik végletből a másikba kell esnünk. A személyi kultusz leküzdése nem abban áÚ, hogy kerüljük az idézeteket és kihúzzuk a neveket. Arról van szó, hogy a történelmi folyamatot és az egyes személyek szerepét híven, marxista fényben világítsuk meg. A párttörténészek munkájának átállítása mélyreható, szerves, átgondolt kell hogy legyen. Ez nem lenet rövidéletű kampány. Sok konkrét történelmi kérdést nem lehet megoldani egyszerre, együltőhelyünkben. nem lehet megoldani „mindenható" útmutatások segítségével, amelyekhez kádereink annyira hozzászoktak, s ugyancsak nem oldhatják meg ezeket a kérdéseket „Irányelvadó" cikkek. A megérett kérdések helyes megoldását elsősorban a történészek közös erőfeszítései, a szabad véleménycsere, az alkotó viták és a komoly tudományos kutatások teszik lehetővé. Bátrabban kell kezdenünk új mődon dolgozni, s félresöpörni minden akadályt a tudományos alkotó munka útjából.