Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-27 / 117. szám, péntek

A Szovjetunió 1951—1955. évi ötödik ötéves terve teljesítésének eredményei Moszkva, április 25. (TASZSZ). — Közzétették a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett müködö, a népgazdaság távlati terveivel foglalkozó Állami Tervbizottság és Központi Statisztikai Hivatal jelentését a • Szovjetunió 1951—1955. évi ötödik ötéves népgazdaság-fejlesztési terve teljesítésében elért eredményekről. Az ötödik ötéves tervben sikeresen teljesítették a XIX. pártkongresszuson kitűzött feladatokat és sok igen fontos vonatkozásban jelentősen túlteljesítették őket. Ennek eredményeként a Szovjetunió messze túlszárnyalta a népgazdaság fejlődésének háború előtti színvonalát. 1955-ben a Szovjetunió ipara 3,2szer annyit termelt, mint 1940-ben; a termelési eszközök gyártása 5,9szeresére növekedett. A nehézipar sikeres fejlesztése és a mezőgazdasági termelés növekedése biztosította, hogy a közszükségleti cikkek termelése az ötéves terv végére a háború előtti színvonalhoz viszonyítva több mint kétszeresére emelkedett. Sok igen fontos ipari termék termelésében a Szovjetunió messze maga mögött hagyta az összes európai országokat, noha az égy főre eső termelés színvonalát tekintve még eir.iarad a legfejlettebb kapitalista országok mögött. A nemzeti jövedelem csaknem háromszorosa a háború előttinek Az ötödik ötéves tervben eszközölt állami beruházások összege (1953. július elsejei árakban számítva) 591 milliárd rubel volt. Az összes háború előtti ötéves tervek idején ez az öszszeg 322 milliárd rubelt tett ki. Az ötödik ötéves terv éveiben jelentősen emelkedett a szovjet nép életszínvonala. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1955-ben 2,8-szer akkora volt, mint 1940-ben. Az állami és a szövetkezeti kiskereskedelem áruforgalma az említett időszakban több mint kétszeresére növekedett. A Szovjetunió külkereskedelmi forgalma 1955-ben majdnem kétszerese volt az 1950. évinek. Gépekből és felszerelésekből, valamint vasból és színes fémekből az ötéves terv idején 2,7-szeresen növekedett a Szovjetunió kivitele. Jelentősen szaporodott azoknak az országoknak száma, amelyekkel a Szovjetunió külkereskedelmi kapcsolatban áll. Az ötödik ötéves terv az ipari termelés körülbeiül 70 százalékos növelését tűzte ki feladatul. Ezt a feladatot határidő előtt, négy év és négy hónap alatt teljesítették. Az ipar termelése 1955-ben 85 százalékkal volt magasabb, mint 1950ben. A termelési eszközök gyártása (,,A"-csoport) az ötödik ötéves terv alatt 91 százalékkal, a fogyasztási cikkek termelése pedig (,,B"-csopon) 76 százalékkal növekedett. Az ötödik ötéves terv éveiben több mint 3000 új, nagy ipari vállalatot építettünk és helyeztünk üzembe. Minden iparágban emelkedett a technika színvonala. Megkezdtük az atomenergia békés célokra való felhasználását. De a technikai haladás üteme nem volt kielégítő, az új technika kidolgozása nem folyt kelij intenzitással, s gyengén haladt az új technika bevezetése a népgazdaságban. A jelentés a továbbiakban adatokat sorol fel a legfontosabb termékfajták termelésére vonatkozólag. 1955ben a Szovjetunióban 33 millió tonna nyersvasat, 45 millió tonna acélt és 35 millió tonna hengerelt árut termeltek. Az 1950. évihez vjszonyitva az acélolvasztás G6 százalékkal, a hengerelt áruk termelése 69 és a nversvasolvasztás 74 százalékkal növekedett. 1955-ben a Szovjetunió 170 milliárd kilowattóra villamosenergiát termelt, 87 százalékkal többet, mint 1950-ben. Üzembe helyeztük a világ első atomerővel működő ipari villanytelepét, amelynek kapacitása 5000 kilowatt. . A köolajkitermelés növelésében túlszárnyaltuk az ötödik ötéves terv feladatait. 1955-ben 71 millió tonna kőolajat termeltünk ki, 87 százalékkal többet, mint 1950-ben. Igen gyors ütemben fejlődött az ötödik ötéves terv idején a gépgyártás. Az 1951—1955-ig terjedő időszakban számos újfajta nagy teljesítményű szerszámgép, gép és qépezet gyártását vezették be, amelyeket azelőtt nem gyártottak a Szovjetunióban. A gépgyártás azonban még nem 4

ÜJ szö 1956. április 27. látja el teljesen a népgazdaság számos ágát korszerű felszereléssel. A vegyiipar az ötödik ötéves terv folyamán jelentősen növelte legfontosabb termékeinek előállítását. A könnyűipar 70 százalékkal növelte termelését, miként azt az ötéves terv eiő is írta. Gyors ütemben fejlődött a kultúrcikkek és háztartási árucikkek termelése. 1955-ben 19í.0-hez viszonyítva 2,6-szer annyi órát, vagyis 19,7 milliót, kétszer annyi motorkerékpárt, vagyis 244 ezret, 3,7-szer annyi, vagyis 4 millió rádióvevő- és televíziós készüléket gyártottak. 39 5 millió hektár új vetésterület A jelentés ezután adatokat köz'il a mezőgazdasági termelés fejlődéséről. A mezőgazdasági növények vetésterülete az ötéves terv idején 39,5 millió hektárral növekedett. A szemestermények vetésterülete 23,5 millió hektárral bővült. A szemesterményekből az 1951— 1955 közötti időszakban hektáronként évente átlag 18 százalékkal többet takarítottak be, mint az 1946—1950 közötti időszakban. A szűz- és parlagföldek hasznosítási körzeteiben 1954 és 1955 folyamán 30 millió hektár földet szántottak fel, az egész országban pedig 33 millió hektárt. A legfontosabb állati termékek termelése az ötéves terv idején a következőképpen növekedett: hús 30 százalékkal, tej 19, tojás 54, gyapjú 42 százalékkal. Az ország szarvasmarhaállománya 1955-ben 67,1 millió darab volt és 17 százalékkal múlta felül az 1950. évi állományt. A kolhozok és kolhozparasztok az államnak beadott és eladott termékeikért 1955-ben 31 milliárd rubellel kaptak többet, mint 1950-ben és 29 milliárd rubellel többet, mint 1952-ben. Fokozódott a mezőgazdaság gépesítése és villamosítása. Az ötéves terv idején a mezőgazdaság 824 ezer traktort kapott (15 lóerős traktorokra átszámítva), továbbá 410 ezer teherautót, 217 ezer gabonakombájnt és sok más gépet, 1955-ben majdnem kizárólag gépek végezték a tarió- és ugarszántást, a szemestermények, a gyapot és a cukorrépa vetéset. A szemesterményeknek több mint 80 százalékát kombájnok takarították be. A mezőgazdaságban a villamosenergia-fogyasztas körülbelül 2,4szeresére emelkedett. 1955-ben a mezőgazdaságban több mint 400 ezer agronomus, állattenyésztési szakemDer, állategészségügyi, mérnöki es technikai dolgozó dolgozott, valamennyien felső- vagy középfokú szakképzettséggel rendelkeznek. A kolhozok pénzjövedelme 2,2-szeresére, oszthatatlan alapja 1,7-szeresére emelkedett. A kolhozparasztok munkaegységeikért 1955-ben összesen több mint 1,3-szer akkora pénzbeni és természetbeni részesedést kaptak, mint 1950-ben. Az ötéves terv időszakában 2100 kilométer ú.i vasútvonalat építettek és adtak át rendeltetésének. Az ötödik ötéves terv idején a népgazdaság minden ágábaii növekedett a munkatermelékenység. A reilbérek növekedése mechaladja a tervelőirányzatot A ielentés a szovjet nép anyagi jóléétnek. egészségügyének és kulturális színvonalának további emelkedéséről szóló részében közli: Az ötödik ötéves terv a nemzeti jövedelem legalább 60 százalékos növekedését irányozta elő. A termelés és a munkatermelékenység növekedése alapján a nemzeti jövedelem az ötéves terv idején 68 százalékkal emelkedett. A népgazdaságban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma 9 és fél millióval, vagyis 24 százalékkal nőtt. Az ötödik ötéves terv idején, akárcsak az előző években nem volt munkanélküliséa az országban. Az ötödik ötéves terv feladatul tűzte ki. hogy a- munkások és alkalmazottak reálbérének legalább 35. a kolhozparasztok jövedelmének legalább 40 százalékkal kell emelkednie. Az állami kiskereskedelmi árak leszállítása. valamint a pénzbeli munkabérek növekedése alapián a munkások és alkalmazottak reálbére 1955-ben 39%kal volt magasabb az 1950. évinél. A kolhozoarasztok reáljövedelme 50 százalékkal emelkedett. Az állami és szövetkezeti kereskedelemben az ötéves terv ideién 26 százalékkal szállították le a kiskereskedelmi árakat a tervben előírt 23,5 százalék helyett. A városokban százötvennégy millió négyzetméternyi új lakótér épült Az ötödik ötéves terv keretében naavszabású lakásépítkezések, városfejlesztési munkálatok folytak. A lakóházépítésben az ötödik ötéves tervben kitűzött feladatot teljesítettük. Csupán SÍ állami terv alapján rendelkezésre bocsátott eszközökből összesen 105 millió négyzetméter lakótelepet magukba foglaló lakóházakat építettünk. Ezenkívül a vállalati alapok éű egyéb nem központosított eszközök segítségével összesen körülbelül 10 millió négyzetméter lakóteret felölelő lakóházakat épített. A városi lakosság saját költségén és állami hitel segítségével összesen körülbelül 39 millió négyzetméter lakóteret felölelő lakóházakat épített. A kolhozparasztság és a falusi értelmiség az ötéves tervben 2,3 millió lakóházat épített. Az ötödik ötéves terv idején fejlődött a közegészségügy. Az orvosok száma az országban 66 ezerrel szaporodott. A szocialista kultúra valamennyi területén új eredmények születtek. A köztársaságok fővárosaiban, a köztársasági igazgatás alatt álló városokban, a területi és határterületi gócpontokban és a legnagyobb központokban az ötödik ötéves terv végére áttértek a hét osztályos oktatásról az általános (tíz osztályos) középfokú oktatásra. Az országban a középiskolák 8—10 osztályaiban — beleértve a munkás és a mezőgazdasági ifjúság iskoláit is — a tanulók száma 1955-ben 4,3 millióval, vagyis 3,4-szeresével volt magasabb, mint 1950-ben. A középiskolások száma 1955-ben 80 százalékkal haladta meg az 1950. évit. Bővült a népgazdaság különböző ágainak szükségleteit szolgáló szakemberképzés. A főiskolai vagy szakközépiskolai képzettséggel rendelkező szakemberek száma a népgazdaságban az ötödik ötéves terv során több mint másfélszeresére növekedett. Az ország tudományos dolgozóinak száma, beleértve a pedagógiai tudományos kádereket, 38 százalékkal emelkedett. A munkaerotartalékok tanfolyamain és iskoláiban az ötödik ötéves terv idején 2,4 millió munkás kapott kiképzést. 1955-ben a Szovjetunióban több mint egymilliárd példányban adtak ki könyveket. A folyóiratok példányszáma 99 százalékkal növekedett, az újságok évi példányszáma pedig 47 százalékkal. A közegészségügyi, tudományos, kulturális és közoktatásügyi célokat szolgáló intézmények építését célzó beruházások az 1951—1955 közötti időszakban majdnem másfélszeresen múlták felül az 1946—1950 közötti időszakét. A jelentés befejezésül a következőket mondja: A Szovjetunió ötödik ötéves népgazdaság-fejlesztési tervében kitűzött feladatok sikeres elvégzése nagy lépéssel vitte előre az országot a kommunizmushoz vezető úton és újból bebizonyította a szocialista társadalom nagy alkotó erejét, a szocialista gazdasági rendszer fölényét a kapitalista rendszer fölött. Gronchi oiasz köztársasági elnök Párizsban tárgyal Párizs, (ČTK) — Szerdán, április 25-én négynapi látogatásra Párizsba érkezett Giovanni Gronchi, az Olasz Köztársaság elnöke Gaetáno Martino külügyminiszter kíséretében. Gronchi Párizsban tárgyalásokat folytat a francia kormány tagjaival. Amint Franciaországba való elutazása előtt kijelentette, többek között a két ország baráti kapcsolatainak megszilárdításáról és a NATO keretében való gazdasági együttműködésről fog tárgyalni. Az NDK népi kamarájának küldöttsége Moszkvába érkezett Moszkva, (ČTK). — Április 25-én a Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghívására Moszkvába érkezett a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának küldöttsége. A küldöttséget dr. Johannes Dieckmann, a népi kamara elnöke vezeti. A vnukovi repülőtéren ünnepélyesen fogadták az NDK parlamenti küldöttségét. A brit energetikai küldöttség a Szovjetunióban vízierőmüveket látogat Moszkva, (ČTK) — A Szovjetunióban tartozkodó brit energetikai küldöttség egyik csoportja néhány napot Ukrajnában töltött. Záporozsje városában meglátogatta a dnyeperi vízierőmüvet. és transforr.iátor-üzemet. A sztálini körzetben a küldöttség tagjai megtekintették a zujavi és mironovi vízierőművet. A brit küldöttség tagjait az ukrán SZSZK-ban tett látogatásuk folyamán mindenütt szívélyesen fogadták. Április 25-én ez a csoport repülőgépen Sztálingrádba utazott, ahol csatlakozik a küldöttség második csoportjához, amely az Ural vidékén tett látogatást. Áz algériai fejlemények kiélezik Franciaország politikai helyzetét Párizs, (ČTK). — Az utóbbi napokban fokozódtak a harcok Algériában. A francia katonai parancsnokság jelentéseiben heves összetűzésekről számol be a nemzeti felszabadító mozgalom hadseregének alakulataival. Amint a Francé Presse hírügynökség jelenti, Franciaországból Kairóba érkezett Ferhat Abbasz, az algériai demokrata párt vezetője. Ezt a pártot és Abbaszt mértékletesnek és a Franciaországgal való együttműködés hívének tartották. Április 25-én Ferhat Abbasz Kairóban sajtóértekezletet tartott, amelyen kijelentette, hogy az algériai események most új szakaszukba léptek: egyesültek különféle politikai irányzatok és csoportok, sőt még nagyobb dolog következett be: valamennyi erő egyesült egységes vezetés alatt az Észak- Afrika végleges felszabadulásáért vívott harcban. Ezen egyesült erők közös képviselője a Felszabadulás Nemzeti Frontja. A francia sajtó élénkebben kommentálja azt a tényt, hogy Ferhat Abbasz csatlakozott a Felszabadulás Nemzeti Frontjához és megállapítja, hogy ez a tény az algériai néoi nemzeti mozgalom erejéről tanúskodik és a kormánypolitika újabb vereségét jelenti. Eisenhower elnök beszéde az amerikai külpolitikai problémákról Washington, (TASZSZ). — Eisenhower elnök beszédet mondott az Amerikai Lapszerkesztők Társaságában. Elismerte, hogy a nemzetközi feszültség enyhült és a világ ma „valamivel könnyebben lélegzik", él a „mérsékelt remény", hogy új „békekorszak" jön el az egész emberiség számára. Az elnök ugyanakkor megpróbálta kétségbevonni a Szovjetunió külpolitikájának békés jellegét és arra célzott, hogy egyoldalú engedményeket vár a Szovjetuniótól. Eisenhower beszédében kifejezésre jutott a világon a legutóbbi években végbement történelmi jelentőségű változások elismerése is. Az elnök elismerte, hogy „a népek nem akarnak háborút", és hogy a mostani körülmények között különös jelentőséget nyer a különböző társadalmi rendszerű államok gazdasági versengése. Eisenhower a továbbiakban ismeri tette az Egyesült Államok külpoliti* kai irányzatának „három fő elvét". Az első elvről szólva Eisenhower elnök a fegyverkezési hajsza folytatása mellett foglalt állást, azzal a kifogással élve, hogy az Egyesült' Államoknak támogatnia kell az agresszió elleni kollektív pajzsot." „A másik fontos feladat — mondotta — segítségnyújtás nagyrabecsült barátainknak vitáik megoldásában. Az ilyen viták zavarják a szabad nemzetek egységét, akadályozzák fejlődésüket." Eisenhower ezzel beismerte, hogy a tőkés világban mélyreható ellentétek vannak és megismételte azt, hogy az Egyesült Államok döntő bíró kíván lenni ezekben a vitákban. WNNIKII • II;I I llllllllllll llllllllllll llllllllllüllll I I I I 1 1 UHUI Japán az amerikai „demokrácia" árnyékában Amióta a londoni szovjet-japán béketárgyalások szünetelnek, nem sokat hallunk Japánról. Pedig az amerikai imperializmus ugyanakkora figyelmet szentel távol-keleti fő agressziós támaszpontjának, mint a nyugat-európainak, Adenauer Németországának. S mint Nyugat-Németországban, Japánban is már évek óta az országnak az amerikai támadó politika érdekében való újrafelfegyverzése a bel- és külpolitika fő kérdése. Az a békeszerződés, amit Japán évekkel ezelőtt az Egyesült Állami kal s néhány más állammal kötött, kimondja, hogy Japán nem tarthat fenn semmilyei hadsereget. Ennek megfelelően az új japán alkotmány is hasonló intézkedéseket tartalmaz. A militarista'fasiszta japán kormányok sokéves uralma, a folytonos véres hódító háborúk, legfőképpen azonban a japán imperializmus gyászos vége a második világháborúban, végül, de nem utolsó sorban a két első atombomba hatása, amelyek éppen japán területen robbantak — mindez a munkásság körein túlmenően, a parasztság és a polgárság legszélesebb rétegeiben is őszinte békevágyat teremtett, amely kedvezően fogadta a iapán militarizmus megszűnését. Csak a nagyburzsoáziának a megszálló amerikaiakkal paktáló része sírta vissza a régi időket s tett meg mindent, hogy akár az amerikai szuronyok védelme alatt is, de visszakapja legfontosabb hatalmi eszközét — a hadsereget. Amikor aztán — a koreai agreszszió kudarcának hatása alatt — az Egyesült Államok újra felszólította Japánt a fegyverkezésre, ezzel a volt feudális-nugy burzsoá körökön kivit! az egész japán nemzet ellenkezését váltotta ki. Hosszas huzavona után, amelynek folyamán az amerikai megszállók a kényszer minden eszközé: felhasználták, megszületett Japán újrafelfegyverkezésének ötéves terve. E terv szerint az 1956—1960. években 180.000 főnyi hadsereget kell felállítani, 120 000 tonnányi haditengerészettel és kb. 1500 repülőgéppel. Az a körülmény, hogy mind az alkotmány, mind pedig az amerikaiak által előírt és aláirt békeszerződés egyaránt tiltja az ország újrafelf egy vérzését, a washingtoni köröket egyáltalán nem izgatta. A japán nép, amely a feudális-kapitalista elnyomás annyi évszázada után örömmel és megkönnyebbüléssel fogadta a demokratikus intézményeket, hamar felocsúdott a demokráciának ebből az amerikai formájából s követelte az újrafelfégyverzéssel kapcsolatban is az alkotmány határozatainak a betartását. A válasz a megszállók részéről, ha nem is nagyon eredeti, de jellegzetes volt: előírták a kormánynak, hogy a parlamentben változtassák meg az alkotmányt. A baj csak az, hogy az alkotmány változtatásához szükséges kétharmad többséget a mai japán parlamentben nem lehet összehozni. Az amerikai megszállókat kiszolgáló liberális-demokrata párt erre elhatározta, hogy a már annyiszor bevált recept szerint megváltoztatja a választási törvényt. Magyarul ez annyit jelerit, hogy olyan új, csaló választási törvényt akarnak ráerőszakolni a népre és a parlamentre, amely a nemzet túlnyomó többségének akarata ellenére is biztosítaná az alkotmányreformot s így a fegyverkezés jóváhagyását. Addig is azonban — tekintet nélkül az alkotmány és a békeszerződés ti lalmára — folyik az új hadsereg megszervezése, önkéntesek toborzása a japán munkanélküliek milliós hadseregéből s ami a legfontosabb: az új japán hadsereg felszerelésének szállítása — nem nehéz kitalálni — az Amerikai Egyesült Államokból. Mindez 40 000 megszálló amerikai katona „védelme" alatt történik alig tíz esztendővel a Hirosimára és Nagaszakira dobott első két atombomba ledobása után ... (-e-c)