Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-04 / 95. szám, szerda

MOSZKVA SZEBB LESZ MINT VALAHA MM!MMMIM Az izlandi nép követeli az amerikai katonák távozását az országból A pánt és a kormány rendkívüli mértékben gondoskodik Moszkva tő­város lakossága életszínvonalának ál­landó emeléséről. Moszkvában fellen­dül a lakás-, iskola- és közegészség­ügyi építkezés, kibővül a bölcsődék, az óvodák, az üzletek és a kulturális intézmények hálózata és javul a moszkvaiak lakáskultúrája. Moszkva rendezésére és városi gaz­dálkodásának fellendítésére az ötödik ötéves terv során több mint húsz milliárd rubelt áldoztak. Ez annyit je­lent, hogy kétszer többet, mint az el­ső háború utáni ötéves tervben. Moszkvában csak a lakásépítkezésre 8500 millió rubelt fordítottak az V. ötéves terv keretében. A főváros jö­vedelme a VI. ötéves tervben töttb mint másfélszeresére emelkedik. Moszkvában öt év alatt 4 305 C00 négyzetméternyi lakást építettek. A hatodik ötéves tervben a fővárosban 9 millió négyzetméternyi lakás építését .tervezik, ami több mint a kétszerese az ötödik ötéves terv során felépített lakásoknak. Ez idén 1370 000 négy­zetméternyi lakást építenek. Ily mó­don Moszkvában az 1956. évben csak­nem annyit építenek, mint amennyit az első háború utáni ötéves terv fo­lyamán. A lakásépítkezést a város délnyu­gati részén és a leqfontosabb köruta­kon összpontosítják: a Jaroslovska úton. a Novo-Dorogomilovszkaja, a Mozsaiszkoj körúton, a Kutuzovskaja sloboda, a Pestyani utcán és a Moszk­vareka parton. A városi gazdálkodás fejlesztésének tervében fontos helyet tölt be a szál­lodaépítés. Ez évben fejezik be a Do­rogomilov téren az Ukrajna-szálló ha­talmas épületét ezer helyiséggel. Ez idén üzembe helyezik a Bolsaja Sza­dovaja-szállót 359 szobával, befejezek a Centráljana- és az Aurora-szálló építését 272 szobával. A főváros lakásépítkezésével egy­idejűleg törődnek a meglévő lakások karbantartásával. Moszkvában fellendült az iskola­építkezés is. A fővárosban az ötödik ötéves tervben 147 iskolái építettek. A hatodik ötéves terv során az iskola­építés másfélszeresére emelkedik. Az 1956. évben 55 iskolát építenek. Ebből 35 általános. 15 szak- és technikai is­kolát és 5 közegészségügyi oktató­intézetet. 1956-ban a lenini körzetben 4 általános iskolát építenek, a kijevi, a sztálini és a scserbakovi körzetben egyenként három, a dzerzsinszkij-, a krasznopresznyeni, a leningrádi, az októberi, a Prvomájoví proletár —, a tyimirjazcvi körzetben egyenként két, a zsdanovi, a molotovi, a moszkvarec­ki, a szovjet, a frunzei körzetben és a lublinszki telepen egy-egy iskolát állítanak fel. Az 1957. évi terv szerint a körzetek egész sorában megkezdik 20 iskola építését. A Moszkvai Városi Nemzeti Tanács költségvetésében az 1956. évben a kór­házak építésére 173 100 000 rubelt irá­nyoztak elő, ami 15 %-kal több mirt amennyit 1955-ben erre a célra fel­használtak. A tüdőbetegek számára a moszkvai terület vidéki körzeteiben építenek szanatóriumokat. Moszkva csaknem valamennyi körzetében óvo­dákat építenek, részint külön e célra szánt épületekben, részint közvetlen a lakóházakban. Meg! ezdcdött India második ötéves terve Az Indifo jelenti: Április 1-vel meg­kezdődött India második ötéves terve. Az áliami szektorban a terv kiadásai becslések szerint majdnem 50 milli­árd rúpiára fognak rúgni. A második ötéves terv a nehézipar­ra helyezi a fő hangsúlyt. Krisnama­csari vas- és acélgyártási miniszter kijelentette, hogy a kormány három nagy acélművei szándékozik befejezni, egyet Bhilaiban (Madhaja Prades), egyet Raurkelában (Orissza), a har­madikat Durgapurban (Nyugat-Ben­gália). A Nyugat-Bengáliában, Orisszában, Pandzsabban és másutt létesített nagy vízierőművek máris kezdenek eredmé­nyeket hozni mind az öntözött terülei növekedése, mind az elektromos ener­giatermelés fejlődése képében. Ma már körülbelül százmillió acra termő­földet öntöznek Indiában, az ország energiatermelése pedig jóval megha­ladja az egymillió kilowattot OJ S ZÖ 1956. április 3. ** 1956-ban a kulturális célokat szol­gáló építkezés is bővül. Tervbe vették 13 mozi felállítását 6 ezer néző szá­mára a zsdanovszkij-, a zseleznodo­rosznij, a kijevi, a krasznopresznyeni, leningrádi, lenini, a moszkvarecki és a frunzei körzetben. Moszkva külön­böző kerületeiben 8 új mozi építését kezdik meg 5450 néző számára. E mozikat 1957-ben adják át rendelteté­süknek. Az akváriumkertben ismét megkezdik a Mosszoveta moszkvai prózai színház építését. Ez év első felében befejezik a luzs­nyiki sportpálya és a hozzá vezető utak építését. Erre az építésre 267 millió rubelt irányoztak elő. A város körzeteinek egész sorában tervbe vették 60 kilométernyi vízve­zeték és 60 kilométernyi csatornahá­lózat lerakását. Befejezik a jobbparti Jauzszkij-csatornahálózat építését. Moszkvában évről évre bővülnek a parkok. A tereken, utcákon és a par­kokban ez évben még 232 ezer fát és 1800 000 bokrot ültetnek el. Fasoro­kat ültetnek a luznyiki sport-stadion területén és a hozzá vezető utakon, a Lenin-hegyen, az Ukrajna-szálló mel­lett és más helyeken. A múlt év során 30 kilométer troli­busz-hálózatot helyeztek üzembe és 11 kilométer villamoshálózatot raktak le. A városi közlekedés 53 trolibusz­szal, 200 autóbusszal és 300 autóta­xival bővült. 1956-ban a városi köz­lekedés fellendítésére 124 millió rubelt szántak. A városi személyszállítást ez idén 200 autóbusszal, 38 földalatti személyszállító kocsival és 50 troli­busszal bővítik. A személyszállítás ezenkívül 900 új személykocsival bó­vül. Ezek közül 300 gépkocsi „ZIM" jelzésű. A Pravda március 30-i számának vezércikke a szocia­lista országok gazdasági együttműködésével foglalkozik. Ebben a következőket írja: A szocialista államok gazdasági együttműködése új jelenség a világtörténelemben. Azután keletkezett, amikor Európában és Ázsiában egész sor ország kivált a kapitalizmusból és a szocializmus világrendszerré vált. A szocialista tábor országai ma már a föld területének több mint 25 szá­zalékát foglalják el, lakosságuk' az egész föld lakosságának több mint 35 százaléka, részesedésük a világ ipari termelésében 30 százalék körül mo­zog. A szocialista államok szuverén ál­lamok, amelyeket a nagy célok egy­sége forraszt össze: együtt harcol­nak az új társadalmi rend felépíté­séért, a világ békéjéért. Ezek között az államok között a testvéri barátság és a szoros, együttműködés viszonya alakult ki. Minden szocialista ország­nak életbevágó érdeke, hogy elősegít­se a többi testvérország fejlődését. Ez gyarapítja a nemzetközi szocializ­mus erőit, és így természetesen min­den egyes szocialista ország saját erejét is. A szocializmus országai­nak kölcsönös viszonya alapvetően kü­lönbözik a kapitalista világban fennál­ló kapcsolatoktól: a kapitalista világ­ban minden a haszonhajhászásra, az erős országok uralmára és a gyenge országok elnyomására épül. A Szovjetunió és a népi demokra­tikus orszáaok között szoros a gazdasá­gi kapcsolatok fejlődése és ezen az alapon a szocialista világpiac kialaku­lása óriási jelentőségű a két rend­szer, a szocialista és a kapitalista rendszer békés versenye szempontjá­ból. A szocialista világpiacon a vezető szerepet a Szovjetunió tölti be, amely a kommunista párt vezetésével első­rendű ipart teremtett. A Szovjetunió a fennálló szerződések alapján jelen­Befejeződott Nagy-Britannia Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa Nagy-Britannia Kommunista Pártja XXIV. országos kongresszusának mun­kálatai hétfőn befejeződtek. A kong­resszus a 486 küldött egyhangú sza­vazatával elfogadta a Végrehajtó Bi­zottság által előterjesztett politikai határozatot. Vasárnap 6 és Vi órás zárt üiést tartottak és utána a következő sajtó­közleményt adták ki: „A zárt üllésen meghallgatták az el­lenőrző bizottság jelentését és titkos szavazással megválaszották a Végre­hajtó Bizottság tagjait. Ugyancsak meghallgatták Harry Pollit elvtársnak, a párt főtitkárának jelentését a Szov­jetunió Kommunista Pártja XX. kong­resszusáról, A zárt ülés a jelentést elfogadta és teljes bizalmát nyilvání­totta a Szovjetunió népe és kommu­nista pártja iránt. Annak a meggyőző­désének adott kifejezést, hogy a kom­munizmus felé való előrehaladás nagy távlatait ügy, ahogy azok a kong­resszus által lefektetett politikai kere­tében feltárultak, teljes mértékben megfogják valósítani." A vasárnapi és hétfői nyílt ülésen a oárt és az ifjúság kérdését vizsgál­ták meg. A kongresszus több határozatot fo­gadott el, nevezetesen a Nagy-Britan­niában foalalkoztatott Q varrna t i munká­sokkal szemben alkalmazott megkü­lönböztető bánásmód, a pártpropagan­da, a brit rádiótársaság elfogult anti­demokratikus politikája, Ciprus stb. ügyében. A kongresszus záróbeszédét J. R. Campbell, a politikai bizottság tagja a Daily Worker szerkesztője mondotta. leg 391 ipari vállalat és több mint 90 vállalati részleg és létesítmény építésében nyújt segítséget a népi de­mokratikus országoknak. A Szovjet­unió összesen 21 milliárd rubel érté­kű hosszú lejáratú hitelt nyújtott a népi demokratikus országoknak, a le­hető legkedvezőbb feltételekkel. A Szovjetunió a kölcsönös kereskedelmi egyezmények alapján ipari készítmé­nyeket, gépéket, különféle felszerelé­seket, gépkocsikat, traktorokat, mű­szereket, valamint ipari nyersanyago­kat és élelmiszereket szállít a népi demokratikus országoknak. S ikeresen fejlődik a szovjet—• jugoszláv gazdasági együtt­működés. A két ország gazdasági egyezményének megfelelően a Szov­jetunió felszereléseket szállít Jugo­szláviának és műszaki segítséget nyújt két nagy vegyészeti gyár és egy nagy villamoserőmű építésében. E munkák megfizetésére a Szovjetunió tíz évre szóló megfelelő hitelt nyújtott Jugo­szláviának. A Szovjetunió segítséget nyújt a baráti országoknak az atomenergiater­melés megindításában és az atomener­gia békés^ felhasználásában. Ékesen bizonyítja ezt az Egyesített Atomku­tató Intézet megalakításáról a napok­ban Moszkvában aláírt egyezmény. Szállítmányaiért cserébe a Szovjet­unió a népi demokratikus országoktól országunkat érdeklő készítményeket, ezen országok kivitelében szokásos anyagokat és közszükségleti cikkeket kap. A Szovjetunió például szenet és cinket vásárol Lengyelországtól, szí­nes fémeket és mezőgazdasági termé­keket Kínától, gépeket Csehszlovákiá­tól és a Német Demokratikus Köztár­saságtól, stb. A Szovjetunió és a népi demokra­tikus országok gazdasági együttmű­ködése folyamán kialakul a nemzet­közi munkamegosztás szocialista rend­szere: minden ország erejének és erő­forrásainak egy részét más testvéri or­szágok közszükségleteinek kielégítésé­re fordítja, a maga részéről pedig ba­Március 28-ika minden bizonnyal ne­vezetes dátuma lesz a kis, de bátor izlandi nép történetének, emlékezetes határköve az izlandi nép küzdelmé­nek nemzeti függetlensége megvédé­séért. Az izlandi parlament — amint már tegnap jelentettük — határoza­tot fogadott el, amelynek értelmében haladéktalanul meg kell kezdeni a tárgyalásokat az Egyesült Államok kormányával az 1951-ben megkötött amerikai-izlandi „védelmi" egyez­mény felülvizsgálása iránt, az Izland­ban állomásozó amerikai csapatok visszavonása és az országban lévő amerikai támaszpontok felszámolása céljából. E kis, mindössze 150 ezer lakosú állam parlamentjének határozata rend­kívüli horderejű. Bizonyítja, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben a kis államok szava és állásfoglalása is sú­lyosan esik a latba, ha ez az állás­foglalás a béke, a nemzetközi együtt­működés ügyét szolgálja, ha a nem­zeti függetlenség érdekeit érvényesí­ti. A parlament határozata az izlandi nép legszélesebb rétegei, az összes hazafias erők harcának érett gyümöl­cse. Pergessük vissza kissé Izland leg­újabbkori történelmének filmjét. 1944­ben Izland elválik Dániától, független ország lesz. A hitleristaellenes háború idején először angol, majd amerikai katonák használják támaszpontként a szigetet. A háború után azonban az amerikaiak nem akartak távozni. 1946­ban a parlament az amerikai légi­erők rendelkezésére bocsátja a kefla­viki repülőteret és itt létesül a ma is fennálló amerikai katonai bázis. Az Izlandra gyakorolt amerikai nyomás mind erősebb. 1948-ban Izland bekap­csolódik a Marsall-tervbe, 1949-ben pedig belép az Északatlanti Szövet­ségbe. Ennek alapjSn pedig 1951 má­jusában az akkori izlandi kormány megköti az említett amerikai-izlandi védelmi szövetséget, amelynek értel­mében az Egyesült Államok felhasz­nálhatta az ország területének egy ré­szét légi és tengeri támaszpontok lé­tesítésére. Jelenleg ötezer amerikai katona ál­lomásozik a szigeten. Az amerikai reakciós körök minden eszközt lat­ba vetnek, hogy fenntartsák izlandi állásaikat. Nem győzik hangoztatni, milyen nagy a sziget stratégiai jelen- i tősége, hogy mindössze 2000 kilomé­terre van Moszkvától, hogy az Észak­Amerikát és Európát, de elsősorban a Szovjetuniót összekötő legrövidebb út mentén fekszik, és így tovább. 1946-ban, majd 1949-ben, az Észak­atlanti Szövetséghez való csatlako­zás idején tömegtüntetésekkel tiltako­zott a lakosság, 1951-ben pedig az amerikai-izlandi egyezmény megköté­se kapcsán kitört Izland történetének legnagyobb tömegsztrájkja. A múlt évben erélyes tevékenységbe kezdett a szakszervezetek és a lakosság leg­szélesebb rétegei által támogatott „Izland amerikai megszállása ellen küzdő bizottság". A támaszpontok fenntartása csupán táplálja a nem­zetközi bizalmatlanság légkörét és sze­rintünk összeegyeztethetetlen a békés egvüttéléssel — hangoztatta e bi-! zottság felhívása, amely követelte az amerikai katonaság kivonását a sziget­ről. Izland Szocialista Egységpártja után az izlandi szociáldemokrata párt is ál­lást foglalt a parlamentben az 1951-es szerződés revíziója érdekében. Végül néhány nappal ezelőtt összeült a hala­dó párt kongresszusa, azé a polgári pártté, amely annak idején megsza­vazta az 1951-es egyezményt. A párt elnöke emlékeztetett arra, 'hogy az Északatlanti Szövetségbe való belépé­se idején Izland leszögezte: béke ide­jén nem kötelezhető idegen csapatok befogadására. A haladó párt új prog­ramja az amerikai csapatok kivonása mellett döntött. A kongresszus kérte, hogy kezdjék meg az USA-val az erre vonatkozó tárgyalásokat és ha az ame­rikai kormánykörök ezt megtagadnák, a szerződést egyoldalúan is fel kell bontani. A haladó párt visszahívta képviselőit a kormányból, amely a haladó és a konzervatív párt koalíciói' .iából állt. A kormány ezután beadta lemondását, majd a parlament meg­hozta az ismertetett döntést. Sokatmondó az izlandi parlament ha­tározata. Egy nyugati tőkés állam par.-f larnentje hivatalosan igazolja most, hogy az amerikai katonai támaszpon­tok fenyegetik, sértik annak az oťjjB szágnak a függetlenségét, érdekelti biztonságát, amely területét az USit haderőinek rendelkezésére bocsátja. Az izlandi külügyminiszter ez alka-' lommal elmondotta, hogy nem akai! kilépni az Északatlanti Szövetségből — az ország következetesen demok­ratikus erői ugyanis ezt is követe-: lik —, de hangsúlyozta, hogy a je­lenlegi nemzetközi helyzet nem tesz szükségessé amerikai' katonai támasz­pontot Izlandban és hogy az izlandi kormány maga szándékszik azt át­venni. Ez a helyzet Izlandban is. Nemi hiába írják az amerikai lapok — rossz szájízzel persze , hogy a Szovjetunió politikája igen népszerű Izlandban és tekintélye egyre nő. Az izlandiak nem felejtették el, hogy a Szovjetunió erélyesen támogatta füg­getlenségi törekvéseiket, élénk gaz­dasági és kulturális kapcsolatokat lé­tesített Izlanddal. amelyeket az egyenlőség alapján szüntelenül fej­leszteni kíván. Az izlandi parlamenti döntés egy önállóságára büszke, függetlenségét féltve őrző nép akaratát fejezi ki. Á Szakszervezet! Világszövetség máius elsejei felhívása Prága, április 2. (TASZSZ) — A Szak­szervezeti Világszövetség május else­jével kapcsolatban felhívással fordult a világ munkásaihoz és munkásnőihez. „A dolgozók már 70 éve lelkesedés­sel fejezik ki rokonszenvüket a nemes eszme — a munkások nemzetközi szo­lidaritása iránt. Ezekben a napokban a dolgozók az egész világon megmutat­ják: eltökélték, hogy tömörülnek és harcolnak az őket egyesítő közös cé­lokért — az életszínvonal megjavítá­sáért, a szabadságért és a békéért. Ezeknek az eszméknek a jegyében ünneplik 1956. május elsejét. Az egy­ség eszméje még sohasem vobt olyan eleven a munkások és a nemzetközi szakszervezeti mozgalom számára, mint most. A Szakszervezeti Világszö­vetség üdvözli a dolgozók millióit, amelyek az egész világon együttesen harcolnak követeléseik kielégítéséért. A Szakszervezeti Világszövetség az idei május elsejei ünnep előtt ismét bizto­sítja őket feltétlen támogatásáról. A Szakszervezeti Világszövetség emlé­keztet arra, hogy éppen a dolgozók minden intézkedésére jellemző egység nyitotta meg az utat a siker felé. A Szakszervezeti Világszövetség harcra hívja a dolgozókat az újabb és határozottabb győzelmekért, amelyek igen közeliek, ha a dolgozók megerősí­tik majd a nemzeti és nemzetközi szak­szervezeti egységet. A Szakszervezeti Világszövetség hangsúlyozza, hogy ezt az egységet csak az adott feladat meg­valósítására törekvő minden dolgozó, minden szakszervezeti szervezet segít­ségével lehet megteremteni. Öj szakasz a szocialista országok gazdasági együttműködésének fejlődésében I ráti segítséget kap azoktól. Ez lénye­gesen megkönnyíti, hogy a szocialista államok megteremtsék hazai iparukat, I erőt és eszközöket takarítsanak meg és ezen az alapon egyre maradékta­lanabbul elégíthessék ki a dolgozók növekvő szükségleteit. Ez ideig azonban a szocialista álla­mok között nem volt meg a népgaz­dasági tervek kellő összehangolása és ez akadályozta a szocialista nemzet­közi munkamegosztás összes előnyei­nek teljes kihasználását. Az SZKP XX. kongresszusa napirendre tűzte a gaz­dasági tervek szorosabb összehango­lásának kérdését, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok termelé­sének kooperációját és specializálá­sát és ezzel új korszakot nyitott meg a szocialista államok gazdasági együtt­működésének fejlődésében. A szocialista államok egyes ter­**-melési ágainak fejlesztésében a kooperáció és a specializáíás lehetővé teszi az egyforma típusú vállalatok építésében mutatkozó szükségtelen párhuzamosság elkerülését, a felsze­relés jobb kihasználását, lényeges megtakarításokat eredményez az anya­gi és pénzügyi erőforrásokban. A népi demokratikus országokban, ugyanúgy mint a Szovjetunióban, lét­rejött és teljes gőzzel dolgozik a ne­héz- és könnyűipar számos ága. így például a vas- és színesfém-kohászat, a szerszámgépgyártás, a mozdony- és hajógyártás, bányászati és kőolajkiter­melési felszerelések, könnyű- és élel­miszeripari felszerelések gyártása, stb. Milyen tág tér nyílik így arra, hoijy megszervezzék az egyes termékek nagyméretű sorozatgyártását, a fel­szerelés ezzel együttjáró magasfokú kihasználásával, alacsony önköltséggel, jó minőségben! A gazdasági együtt­működésnek ezen a vonalon való meg­szervezése nagy lehetőségeket nyit meg a munka termelékenységének nö­velésére, a nyersanyag-takarékosság­ra, a termelési költségek csökkenté­sére, a termékek minőségének javítá­sára. A szocialista államok kölcsönös kapcsolatai nagyobb terveszerCségen, a kölcsönös szükségletek teljesebb fi­gyelembevételén épülnek majd fel. Most a szocialista tábor minden or­szágában nagyarányú munka folyik a kölcsönös gazdasági együttműködés legésszerűbb módozatainak felkutatá­sára. Az a feladat, hogy az együtt­működés új formái és módszerei a lehető legjobban megfeleljenek min­den ország sajátos érdekeinek és az összes szocialista államok közös ér­dekeinek. A szocialista államok gazdasági kap­csolatai egyáltalán nem akadályoz­zák, hogy ezek az államok széles­körű kereskedelmet folytassanak a ka­pitalista országokkal. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok ha­talmas gyorsasággal fejlődő gazdasága a legkedvezőbb lehetőségeket nyitja meg a kereskedelem előtt. A Szov­jetunió és a népi demokratikus or­szágok elvileg ellenzik a gazdasági autarchiát. a nemzetgazdasáq zártkö­rű elkülönítését, A különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egy­más mellett élésének lenini elvéből kiindulva, a szocialista államok kö­vetkezetesen olyan politikát folytat­nak, amelynek célja a kereskedelmi kapcsolatok sokoldalú fejlesztése a vi­lág minden országával, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján. Ezért tevékenyen arra törekednek, hogy el­háruljon minden akadály a nemzetkö­zi kereskedelem normális fejlődése elöl. A Szovjetunió jelenleg több mint hatvan országgal folytat széles­körű kereskedelmet. Azok a kapita­lista államok, amelyek az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján kíván­nak kereskedni, sikeresen fejlesztik gazdasági kapcsolataikat a Szovjet­unióval és a népi demokratikus or­szágokkal. A szocialista államok még szorosab­ban egyesíteni kívánják erőfeszítései­ket termelőerőik .további gyors fellen­dítésére, az új társadalom építése üte­mének meggyorsítására, a világ bé­kéjének megszilárdítására.

Next

/
Thumbnails
Contents