Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-24 / 114. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetekI UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. április 24. kedd 30 fillér IX. évfolyam, 114. szám Az élettel szoros pártmunkát Hogyan segítse a pártmunka, a pártszervezetek, a kommunisták ténykedése a termelést? Ez a kér­iés foglalkoztatja állandóan a pártszervezeteket és azok bizott­ságait, keresik a módját annak, hogy a pártszervezet valóban a termelőmunka motorjává, hajtó­erejévé váljék. Foglalkoztatja ez a kérdés a pártszervezeteket és a kommunistákat, különösen az SZKP XX. kongresszusa és pár­tunk Központi Bizottságának már­ciusi ülése óta, ahol is a legéleseb­ben elítélték az ügynevezett „tisz­ta" pártmunkát; az olyan párt­munkát, amely az élettől, a mun­kahely; a termelés problémáitól elszakadva és elkülönülve begu­bózott „saját" problémáiba, a fel­sőbb pártszervek által előirt gyű­lések megtartásába és a kapott na­pirendi pontok megtárgyalásába. De mit ér az olyan pártmunka, amely különválasztja magát az élet mindennapos kérdéseitől, mit ér annak a pártszervezetnek mű­ködése, amely elhatárolja magát a munkahely gondjaitól, attól a munkahelytől, amely a pártszer­vezetet lényegében létrehozta? A pártszervezetek bizottságai és tag­gyűlései sokat foglalkoznak a pártoktatás menetével, de megelé­gednek azzal, ha az egyes tanul­mányi körök vezetői beszámolnak a részvételről és arról, hogy az előírt anyaggal lépést tartanak. Ha ez így van, ha megfelelő a részvétel és időre átveszik az elő­írt anyagot, akkor a pártoktatás jó. Teljesen figyelmen kívül hagy­ják azonban a dolog lényegét; mennyiben járul hozzá a pártok­tatás a munkahely kérdéseinek megoldásához, mennyiben segíti elő — közvetve — a termelést? Miben és hol keresik a párt­munka elszakadásának okait a ter­melő munkától, a termelés, a munkahely kérdéseitől? Elsősor­ban is a helytelenül értelmezett és alkalmazott pártmunkában. Azt a helytelen nézetet kell mindenütt, minden pártszervezetben leküzde­ni, hogy a pártmunka nem vá­lasztható el a termeléstől, az élet mindennapi gondjaitól, bajától és örömétől. Az alapszervezetek év­záró taggyűlésein hány meg hány esetnek lehettünk tanúi, hogy a bizottság beszámolója, értékelve az egyes párttagok munkáját, tényke­dését, azoknak „csak" a párt mun­kájáról szólt: arról, hogyan vesz­nek részt a pártoktatásban, ho­gyan teljesítik pártmegbizatásai­kat, fizetik-e rendesen a tagdija­kat, részt vesznek-e rendszeresen a pártgyűléseken, s ezzel aztán kö­rülbelül ki is merült az értékelés és egy szó nem sok, de annyit nem ejtettek arról, hogyan állja meg a helyét az illető elvtárs a munkahelyén, hogyan dolgozik. Nem, az már nem pártmunka, az nem a pártszervezet, hanem a munkahely vezetőségének a hatás­körébe tartozik. Lehet-e 'aztán csodálkozni azon. hogy ezeken a helyeken a pártszervezeteknek, a kommunistáknak semmi befolyá­suk nincs a termelőmunkára, nem az irányítói, hanem tehetetlen szemlélői a munkahely számos ügyes-bajos dolgának. Nem kevésbé hátráltatója a gyakorlati, az élette 1 szoros párt­munkának a pártszervezetek és bizottságaik önállótlansága, az, hogy egyrészről a gyűlések napi­rendjére csak a felsőbb pártszer­vektől kapott pontokat tűzik ki és tárgyalják meg, másrészről pedig az országos érvényű határozatokat nem tudják és nem merik a helyi adottságóknak és körülményeknek megfelelően alkalmazni. Nagyon sok helyen szinte merev gyakor­lattá vált, hogy a Központi Bizott­ság egyes határozatainak az ismer : Bulganyin és Hruscsov elvtárs ERZSÉBET ANGOL KIRÁLYNŐNÉL Tanácskozások a brit-miniszterelnök vidéki otthonábnn tetése és a benne foglaltak végre­hajtása csak abból állt, hogy fel­olvasták a csoport-, a bizott­sági. és a taggyűléseken, minden­ki egyetértését nyilvánította vele, általános, mindenütt elmondható szólamokat hangoztattak, de hogy a határozatot és a belőle származó feladatokat hogyan váltják apró­pénzre, arról semmi szó nem esett. Ki ne tudná például, hogy a mű­szaki fejlesztésnek, a korszerű technika alkalmazásának minden üzemben, sőt minden műhelyben mások és mások a feltételei, és al­kalmazásukról, bevezetésükről minden egyes munkahelyen az adott körülményeket figyelembe­véve kell határozni. Az önköltség csökkentésének, a munkatermelé­kenység növelésének feltételeit és módozatait az egyes munkahelyek körülményei határozzák meg. Ahány EFSZ, annyiféle sajátossá­ga van a szövetkezetek megszilár­dításának és továbbfejlesztésének; a hektárhozamok növelésének módjait minden határ, sőt minden egyes darab föld adottságai és kö­rülményei határozzák meg. A központi határozatok, irányel­vek. amelyeket a helyi adottságok­nak és körülményeknek, a helyi sajátságoknak megfelelően kell ér­telmezni és alkalmazni és ebben élenjárni, a helyes utat megmutat­ni, a pártszervezetek, a kommu­nisták feladata. Sokan vetik fel a kérdést, és sok e körül a zűrzavar, hogyan hasson a pártszervezet, a párt­munka a termelésre? Vegye át a munkahely vezetőségének a ha­táskörét és így váljék a termelés közvetlen irányítójává? Nem, er­ről szó sincs, ez a leghelytelenebb volna. A pártszervezet, a párt­munka közvetve hat a termelésre és irányítja azt. A pártszervezet, a pártmunka politikailag szervezi és irányítja a termelést, a pártmun­ka az emberekre hat. A pártmun­ka feladata és célja az, hogy a dolgozókat felvilágosítsa és meg­győzze az előttük álló gazdasági feladatok helyességéről és szüksé­gességéről. Rpviden szólva: ráve­zetni a dolgozókat annak felisme­résére. hogy mit miért csinálnak. Döntő körülmény azonban, hogy a felvilágosító, a meggyőző szavak, ne az ezerszer elmondott és hovato­vább üres frázisokká koptatott szó­lamok legyenek, ne ismételgessük összefüggéstelenül a „szocializmus építését", az „életszínvonal eme­lését", és az „ezzel is védjük a vi­lágbékét" mert bizony ugyancsak groteszkül hat az a nem egy he­lyen megtörtént eset, hogy a szö­vetkezeti tagokat a silózás szük­ségességéről, előnyeiről, „ezzel is védjük a világbékét" hangzatos szólammal akarták meggyőzni. Ha a szövetkezeti parasztot a siló­zás, vagy a kukorica négyzetes ültetésének előnyeiről akarjuk meggyőzni, akkor ne a világbékét emlegessük neki, hanem fehéren feketével számítsuk ki előtte, hogy így mennyivel gazdagabb lesz a termés, növekszik a szövetkezet jövedelme, több jut a munkaegy­ségekre, nagyobb lesz a tagok jö­vetelme — az ilyen agitáció bi­zonyára nem lesz falra hányt bor­só. Az élettel, a termeléssel szoros pártmunka nemcsak azt jelenti, hogy a dolgozókat politikailag fel­világosítsuk és meggyőzzük az előttük álló gazdasági feladatok teljesítésének szükségességéről, hanem azt is, hogy ez az agitáció, az érvek szintén az élettel, a ter­meléssel szoros kapcsolatban le­gyenek, annak az embernek vilá­gában gyökerezzenek, amelyikhez éppen szólunk. London, (ČTK). — Az A. Eden brit miniszterelnök heckversi vidéki szék­helyén folytatott hivatalos és nem hivatalos megbeszélések alkalmával, ahol a szovjet államférfiak a szom­bat éstét és vasárnap egy részét töl­tötték, N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov megbeszéléseket folytatott a brit kormány tagjaival és a mun­káspárt vezető képviselőivel. Vasár­nap ebéd után megbeszéléseket tar­tottak H. Gaitskellel, A. Robenssel és J. Griffithsel, Az ebéden, amelyet a vendégek tiszteletére Sir Anthonv és Lady Eden adtak, többek között jelen volt Eden fia. Nieholas Eden és Hruscsov fia, Sz. N. Hruscsov, továbbá J. A. Malik, A. A. Gromiko és O. A. Trojanovs/kij (tolmács). Selwvn Llovd, R. A. Buthler, Sir Norman Gook, Sir Ivonne Kirk­patrick, Sir Wiliam Haytel. T. Brime­low (tolmács). A szovjet államférfiak 17 órakor Chequersböl Windsorba utaztak. A ki­rályi kastély előtt több ezernyi nép­tömeg fogadta őket. Az emberek be­töltötték az utcákat, úgyhogy nz autók csak nehezen törtek utat. N. A. Bulganyint és N. Sz. Hrus­csovot J. A. Malik és Sir Wiliam Hay­ter kíséretében 17.35 órakor a király­nő lakosztályának bejáratánál A. Eden és az udvar tagjai üdvözölték, majJ pedig II. Erzsébet királynőhöz vezet­ték őket. A fogadáson jelen volt a királynő férje, az edinburghi herceg is, valamint gyermekeik, Charles her­ceg és Anna hercegnő. A királyi csa­lád 30 percig tartó szívélyes beszél­getést folytatott a szovjet vendégek kel. A szovjet államférfiak a király­nőnek értékes cobolyszőrmét adtak ajándékba, az edinburghi hercegnek és Charles hercegnek pedig két teli­vér paripát és a kis Anna hercegnô­A londoni városi tanács nagy ünnepi ebédet adott a szovjet vendégei­tiszteletére. Képünkön balról jobbra N. A. Bulganyin, Sir Seymour Howard, London polgármester helyettese és N.Sz. Hruscsov láthatók. nek egy medvebocsot ajándékoztak. A beszélgetés végén N. A. Bulga­nyin atadta az angol királynőnek K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnöksége elnökének üdvözlő levelét. A szovjet államférfiak 18.35 órakor érkeztek vissza Londonba a több mint kétezer ember várakozott rájuk és melegen ünnepelte őket. A tömegből sokan kiáltották: „Éljen a béke és a barátság, önök a mi bará­taink". Este a szovjet államférfiak részt vettek azon a fogadáson, amelyet tiszteletükre a londoni grófság taná­Claridge szállodába. A szálloda előtt i csa adott. Vasárnap délután Portsmouthban a szovjet hajókon London, április 23. (ČTK). — A portsmouthi kikötőben horgonyzó szovjet hajókat vasárnap váratlan „támadás" érte, amikor Portsmouth­ból, a szomszédos városokból, söt még Londonból is az angolok ezrei jöttek megtekinteni a hajókat és ki­fejezni barátságukat a szovjet tenge­részeknek. Annyi látogató volt, hogy a nagy „Ordzsonikidze" cirkáló és a két torpedoromboló, a „Szmotrjasz­(Folytatás a 3. oldalon.) m AZ ELET, IGAZSÁG ÉS A SZÉPSÉG NEVÉBEN Megkezdődött a csehszlovákiai írók kongresszusa Vasárnap délután a prágai nemzetgyűlés épületében ünnepélyesen megnyitották a csehszlovákiai írók II. kong­resszusát. Köztársaságunk minden kerületeból összegyűl­tek az írók, hogy kiértékeljék az I. kongresszus óta eltelt hét év alatt végzett munkájuk eredményeit, mérlegeljék sikereiket és hiányosságaikat és megbeszéljék az összes problémákat, melyek mogoldása segit irodalmunk további útján. A csehszlovákiai írók II. kongresszusán az egész világ­ból számos kiváló író vesz részt. Köztük szovjet irók, a népi demokratikus országok és a nyugati országok kiváló írói. Az irók kongresszusát Mária Majerová nemzeti mű­vész nyitotta meg. Üdvözölte Csehszlovákia Kommunista I'ártja Központi Bizottságának küldöttségét, melynek tag­jai: A. Zápotocký, V. Kopecký, L. Štoll és J. Hendrych elvtársak voltak és üdvözölte a külföldi vendégeket is. A kongresszus megnyitásánál jelen voltak még Z. Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke, dr. Nejedlý és dr. F. Kahuda miniszterek. A kongresszus elnökségének és a bizottságok tagjainak megválasztása után A. Zápotocký elvtárs felolvasta Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a csehszlovák írók II. kongresszusához intézett levelét. Ez­után Ján Drda elvtárs, a Csehszlovákiai Irók Szövetségé­nek elnöke elmondta a kongresszus fő beszámolóját a csehszlovákiai irodalom helyzete és feladatai címmel. A kongresszusi tárgyalásokat hétfőn, április 23-án foly­tatták. *** Hétfőn, április 25-án a prágai nemzetgyűlési épületben folytatták a csehszlovákiai írók kongresszusának tárgya­lásHit. Az első beszámolót Karol Hosenbaum mondta „A cseh és szlovák irodalom közeledéséért és teremtő együttműködéséért" címmel. A beszámoló után František Rachlík tolmácsolta a kong­resszusnak a jáchímovi bányászok üdvözletét és átadta ajándékukat — egy jáchimovi ércből készített kalapácsot. Az írók gyülekezete ezután meleg tapssal üdvözölte Borisz Polevojt, a szovjet írók küldöttségének vezetőjét, aki tolmácsolta a kongresszusnak a szovjet írók üdvözletét és beszélt az irodalom egyes problémáiról. A délelőtti ülésen Maria Majerová nemzeti művész tar­tott beszámolót „Az ifjúsági és gyermekirodalom — az új nemzedék szocialista nevelésének fontos eszköze" címen. A CSKP Központi Bizottságának levele a csehszlovákiai írók II. kongresszusához Drága elvtársak és elvtársnők! Fogadják mindenekelőtt egész pár­tunk forró, elvtársi üdvözletét és jó­kívánságait kongresszusuk tevékenysé­géhez. A párt és a kormány elvárják, hogy a csehszlovákiai írók 11. kongresszu­sa fontos eseménnyé válik szocialista irodalmunk fejlődésében és komoly ösz­tönzést nyújt mindazon egészséges erőknek, melyek jelenkori életünk szép­ségeinek, igazságának, művészi kifeje­zésére törekednek. Elvárjuk, hogy a kongresszus segít energikusabban meg­szüntetni azokat az akadályokat, melyek íróink és művészeink szélesre nyitott szabad útjában állnak, hogy népünk­kel és a világ haladó erőivel való szoros kapcsolatban megteremtsék az új művészetet, történelmünk eljövendő szocialista és kommunista időszakának művészetét, a szocialista realizmus művészetét. Röviddel ezelőtt ért véget a Szov­jetunió Kommunista Pártjának törté­nelmi XX. kongresszusa. A kongresszus az emberiség jelen történetének tudo­mányos elemzése alapján meggyőzően kimutatta, hogy a világ politikai össze­tétele változásának, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetének folyamata nagymértékben előrehaladt és új helyzetet és lehetőségeket terem­tett a szocializmus erői számára a tar­tós békéért folyó harcban. Jóváhagyták a Szovjetunió további hatalmas fejlő­désének programját a hatodik ötéves tervben. A XX. kongresszus nagy merészség­gel rámutatott a hosszú ideig uralkodó személyi kultusz áldatlan következmé­nyeire, hogy annál nagyobb eltökéltség­gel és következetességgel felújítsa és továbbfejlessze a párt és a szovjet élet lenini alapelveit. Ez felszabadítja a nép hallatlan teremtő erőit, megerősíti fe­lelősségének tudatát az események me­netéért, kifejleszti a bírálatot és az önbírálatot és a szovjet társadalom még mélyrehatóbb demokratizálásához vezet. A legkomolyabb elméleti és gyakorlati kérdések megoldásának lenini szelleme és lf-nini módszere, mely a XX. kong­resszuson megnyilvánult és tovább fej­lődik az eaész szovjet életben, ná­lunk is mély hatást váltott ki. A mi pártunkban és a mi társadalmunkban is a saját komoly hibáink és hiányos­ságaink ellen folytatott harc folyamatá­ban hasonlóképpen felszabadulnak a nagy teremtő erők. A párt Központi Bizottsága az utóbbi napokban számos intézkedést hozott a hibák jóvátételére és szocialista építésünk további fej­lesztésére. Következetesen tovább ha­ladunk ezen az úton. A kongresszus eredményei számos új kezdeményezést váltottak ki a kultúra területén ' is. Irodalmunk és művészetünk sok ko­moly kérdését alapjaiban megtárgyal­ják. Rendkívül kedvező légkör alakul ki a művészet összes alkotó erői, a mű­vészek és a tudományos-teoretikus dolgozók számára is. Kétségtelen, hogy a XX. kongresszus teremtő aplikálása a mi viszonyainkra még több erőt és bátorságot ad művészetünknek és se­gít minden megrögzöttség és hátrama­radás kiküszöbölésében, melyek gátol­ják a teremtő munkát. Ugyancsak szükséges, hogy a nép ügye iránti kommunista hűség és eszmeiség, az alapos bírálat és önbírálat és a mélyre­ható demokratizmus tartós jelenségek­ké váljanak kulturális életünkben is és hogy az önök kongresszusának munká­ját is ilyen szellem hassa át. A második ötéves tervben orszá­gunk magas fejlettségű, a tudomány és technika legkorszerűbb vívmányain alapuló műhellyé váljék a szocialista tábor országai számára. Évről évre emeljük népünk életszínvonalát. Jövő (Folytatás a 2. oldalon.) k

Next

/
Thumbnails
Contents