Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-18 / 108. szám, szerda

Ünnepségek Ernst ThcHmann születésének 70. évfordulóján Berlin, április 16. (ČTK) — A Német Demokratikus Köztársaság lakosai az összes békeszerető németekkel együtt e napokban emlékeznek meg a német munkásosztály hü fia, Ernst Thälmann születésének 70. évfordulójáról. Vasárnap, április 15-én Ernst Thälmann születésének 70. évfordulója előestéjén a weimari Nemzeti Színházban ünnepi gyűlést tartottak. Az NDK dolgozóinak képviselőivel, valamint a nyugat-németországi dolgozók küldötteivel együtt az ünnepségen részt vott számos külföldi vendég is, antifasiszta harcosok, akik az NDK-ba az országnak a fasizmus alól való felszabadítása 11. évfordulója megünneplésére érkeztek. 110 milliárd frankkal emelik a francia katonai költségvetést az algériai hadműveletek miatt Guy Mollet, francia miniszterelnök a Iillei vásár megnyitása alkalmából vasárnap beszédet mondott. Bemedében igyekezett igazolni a behívásokat, azt állítva, hogy ez az algériai békét szolgálja, és hangoztatta, hogy Algériában „békepolitikát" kíván folytatni. A Humanité vezércikkében megállapítja, hogy Guy Mollet érvelése szerint a mozgósítás egyenlő a békével. A valóság az, hogy amikor a háború folyik, újabb csapatok bevetése csak fokozhatja a háború intenzitását. A tények megcáfolják a biztató szavakat. Fel lehet tenni a kérdést, vajon mi lett az eredménye az utóbbi hetekben küldött csapaterősítéseknek? Vajon clérték-e ezzel a békét, vagy éppen ellenkezőleg: szaporodtak a háborús akciók? Teheránban megkezdődött a bagdadi paktum tanácsának ülése Teherán, április 16. (ČTK) — A Francé Presse hírügynökség jelenti, hogy április 16-án Teheránban megkezdődött a bagdadi paktum állandó tanácsának több napig tartó ülése. Az ülésen részt vesz a paktum öt tagállama: Nagy-Britannia, Törökország, Irán, Irak és Pakisztán. A brit küldöttséget Monckton honvédelmi miniszter vezeti, a többi küldöttségeket az egyes országok miniszterei. Ä küldöttségek tagjaiként az ülésen részt vesznek az egyes országok külügyminiszterei és vezérkari főnökei is. Az ülésen továbbá részt vesz sz amerikai megfigyelők 23 tagú küldöttsége. Amint az ülés előtt kiadott közleményből kitűnik, a bagdadi paktum tanácsa megtárgyalja a szakértők bizottságának beszámolóját és megvizsgálja a „paktum résztvevő államaira való tekintettel" a nemzetközi helyzetet. Az első ülés kivételével az ülések zartak lesznek. A tanács első ülését Husszein A la, iráni miniszterelnök nyitotta meg. A többi küldöttségek vezetőin kívül ezen az ülésen felszólalt L. Henderson, az amerikai megfigyelők küldöttségéhek vezetője, aki beszédében megismételte, hogy az Egyesült Államok támogatja a bagdadi paktumot és hangsúlyozta, hogy „kész megtárgyalni a bagdadi paktum keretében egybehangolt kétoldali katonai és gazdasági segélyprogramok kibővítését". Az Associated Press hírügynökség washingtoni tudósítója jelenti, hogy az Egyesült Államok a legközelebbi időben speciális programmal fokozza a bagdadi paktum „védelmi" támogatását. A tudósító rámutat, hogy az Egyesült Államok segítséget nyújtott az egyes tagállamok fegyveres erőinek kiépítésében, most azonban olyan programot készít elő „amely szerint ezeknek az országoknak mint egész rendszernek nyújt segítséget". A brit külügyminiszter a leszerelés kérdéséről Selwyn Lloyd, brit külügyminiszter április 16-án a parlamentben beszédet mondott a leszerelés problémájáról. A Francé Presse tudósítója szerint Lloyd miniszter beismerte, hogy a Szovjetunió március 27-i javaslataiba „belevette a francia-brit terv egyes szempontjait" és hogy néhány további pontban az álláspontok jelentősen közeledtek. Mint ismeretes, az álláspontok további közeledésére törekedve, a szovjet kormány olyan javaslatot nyújtott be, amelybe a nyugati hatalmak óhaja szerint nem foglalta bele a fegyveres erők és a szokásos típusú fegyverek létszámának csökkentését az atomfegyver eltiltásával összefüggésben. Lloyd miniszter azonban a megegyezés megkönnyítésére irányuló újabb szovjet lépést annak az állítására használta fel, hogy „ami a magfegyvereket illeti, a szovjet terv teljesen negatív." Lloyd miniszter a továbbiakban kijelentette, hogy a brit kormány a leszerelési intézkedések kiegészítő feltételeként benyújtani szándékozik a ..Dolitikai problémák egyidejű megoldását", anélkül, hogy pontosan megmondta volna, milyen problémákra gondol. Ugyanakkor, amikor Guy Mollet békés szándékokat hangoztat — folytatja a Humanité — államminisztere, a gaulleista Chaban-Delmas nyíltan kijelenti: „Fel kell kutatni és foglyul kell ejteni, vagy ki kell irtani a lázadókat." A Humanité leszögezi, hogy a helyzet kulcsa a szocialisták és a kommunisták egységében rejlik, s ezt kell minden eszközzel erősíteni. Guy Mollet beszédének valóban ellent mondanak a tények. A hivatalos lap rendeletet közölt, amelynek értelmében 110 milliárd frankkal emelik az 1956. évi katonai költségvetést az algériai hadműveletek miatt. A Liberation megállapítja, hogy ez az emelés növeli az inflációt és rontja a dolgozók anyagi helyzetét. Algériában fokozódnak a harcok A hétfői párizsi lapok szerint a legutóbbi 24 órában egyedül Constantine megyében 83 algériait öltek meg. A franciák veszteségeiről a lapok nem közölnek pontos kimutatást. Az ejtőernyősök Gounod környékén nagyarányú akcióba kezdtek. Montcalmtól 10 kilométerre a tüzérség szétlőtt két kis falut, amelyben állítólag algériai fegyveres alakulatok tartózkodtak. Több nantesi gyárban a munkások, miután meghallották, hogv a Nemencsa-hegységben folyó harcokban több nantesi katona elesett, figyelmeztető munkabeszüntetést tartottak. Ugyancsak figyelmeztető munkabeszüntetést tartottak és az algériai háború megszüntetését követelték a Lyon környéki Villeurbarme-'ban, Fives-Lille-ben, Givors-ban és más városokban. Több francia városban: Avignonban, Oynnaxban, Saintes-ben, Saint-Aignanban tiltakozó gyűléseket tartottak a dolgozók. A miniszterelnökségen kétezer tagú küldöttség jelent meg és kérte az algériai hadmüveletek befejezését. A Force Ouvriére szakszervezet Párizs környéki szervezete határozatot hozott, s ebben leszögezi, hogy csak a tárgyalások gyors megkezdése hozhat megoldást. P. V. ABROSIMOV, a Szovjet Építészek Szövetségének titkára április 17én Moszkvából Olaszországba utazott, hogy rész vegyen az építészek nemzetközi szervezete végrehajtó bizottságának ülésén. (ČTK) ZICHY GRÖFNÖ, Fritz Thyssen elhúnyt német nagytőkés leánya nagy nyugatnémet acélvállalatok részvényese. 1955-ben a részvényekből eredő tiszta nyeresége 7 330 000 márkára rúgott. (CTK) Megnyílt a bolgár nemzetgyűlés rendkívüli ülésszaka Vlko Cservenkov, a minisztertanács elnöke felmentését kérte Szófia, április 16. (TASZSZ). — Április 16-án délelőtt 10 órakor Szófiában megnyílt a bolgár nemzstgyűlés rendkívüli ülésszaka. Az ülésteremben jelen volt a Bulgáriában vendégeskedő jugoszláv parlamenti küldöttség is Mosa Pijadenák, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szövetségi nemzetgyűlése elnökének vezetésével. A megjelentek hosszan tartó tapssal üdvözölték a jugoszláv küldöttséget. A rendkívüli ülésszakot Ferdinand Kozovszki, a nemzetgyűlés elnöki irodájának elnöke nyitotta meg, majd elfogadták az ülésszak alábbi napirendjét: 1. Beszámoló a nemzetgyűlés küldöttségének a Szovjetunióban tett látogatásáról. 2. A minisztertanács elnöke részéről érkezett azon bejelentés megvitatása, amelyben felmentését kéri tisztsége alól. ő. A minisztertanács elnökének megválasztása. 4. A mandátumvizsgáló bizottság jelentése egyes nemzetgyűlési pótválasztásokról. 5. A nemzetgyűlés elnöksége részéről kiadott törvényerejű rendeletek és határozatok megerősítése. A jugoszláv parlaminti küldöttség üdvözlése a bolgár nemzetgyűlésben Mint a BTA jelenti, Ferdinand Kozovszki, a nemzetgyűlés elnöki irodájának elnöke a jugoszláv parlamenti küldöttséget üdvözölve a többi között ezeket mondotta: „Bulgaria és Jugoszlávia népeit évszázados kapcsolatok fűzik össze. Nemcsak országaink földrajzi közelsége, nemcsak nyelvünk, nemzeti sajátságaink és életmódunk rokonsága fűz össze bennünket, hanem az a közös harc is, amelyet régebben és a közelmúltban közös leigázóink és elnyomóink ellen vívtunk. Az utóbbi években mindkét ország erőfeszítéseinek eredményeként normális, jószomszédi kapcsolatok alakultak ki közöttünk és ezek a kapcsolatok, hamarosan olyanokká válnak majd, aminőknek két testvéri szocialista ország kapcsolatainak lenniök kell. A bolgár-jugoszláv baráti kapcsolatok további fejlődése fontos tényező lesz a balkáni politikai helyzet szempontjából, amelynek megjavulása egyaránt fontos a balkáni népek, valamint az egyetemes béke és biztonság érdekei szempontjából. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szövetségi nemzetgyűlése küldöttségének nevében Mosa Pijade szólalt fel: — Azzal a meggyőződéssel jöttünk el a önök szép országába — mondotta Pijade —, hogy országaink normális jószomszédi kapcsolatainak megteremtése jelentősen előrehaladt, ami lehetővé teszi, hogy mindkét fél további sikeres erőfeszítéseket tegyen a még világosabb helyzet, a kölcsönös megértés és a szoros együttműködés megteremtésére, a kölcsönös elvtársi kapcsolatok és az általános nemzetközi viszony terén egyaránt. Az utóbbi téren ma is, a feszültség általános enyhülése időszakában, döntő erőfeszítésekre van szükség minden nemzet részéről és együttes erőfeszítésekre mindenki részéről annak érdekében, hogy biztosítva legyen a legtartósabb béke és a világ minden népének egyetemes haladása. A mai nemzetközi viszonyok között, amikor az aktív, békés egymás mellett élés elmélete és gyakorlata mindjobban hódít a világon, amikor a szocializmus rendkívüli perspektívákat nyitó világerővé vált, amikor a nemzetközi kapcsolatok újabb fejlődése világszerte az összes szocialista erők együttműködése útján nagy lehetőségeket nyit meg a szocializmus fejlődése számára: világossá válik, hogy megvannak a feltételek ahhoz is, hogy fejlődjék a baráti viszony és az együttműködés országaink között, amelyek — bár különbCzo utakon építik — egy és ugyano/on célra, a szocializmusra törekednek. Mély meggyőződésünk, hogy ezen az alapon országaink kapcsolataiból egyszer s mindenkorra eltűnnek azok az okok, amelyek miatt a közelmúltban nézeteltérések keletkeztek, és' ezek károsan hatottak ki szomszédos costvérnépeink létfontosságú érdekeire — hangoztatta végül Mosa Pijade^ Ezután Dmitr Ganev, a nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Laiu Gancsev képviselő üdvözölte a küldöttséget. Az ülésszak április 17-én folytatja munkáját. Nepalban hatályon kívül helyezték a kommunista part betiltásáról szóló törvényt Delhi, április 16. (TASZSZ). — A delhi rádió közlése szerint Katmanduból jelentették, hogy a nepáli kormány hatályon kívül helyezte azt a törvényt, amellyel 1952-ben betiltotta a kommunista párt működését. Az intézkedést megelőzően a nepáli miniszterelnök tárgyalást folytatolt a kommunista párt képviselőivel.' iiimmmiimimimfiiiiiimiiiiuiiiiimimiMiHinimimiiiimiiiimimiiimum iiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíiiiiiiíiiiiíiiiiiisiiiiiiiiiiniitiftn M A Ä- novemberének utolsó napjai.. 1 JLl Moszkvában a Szakszervezetek Háza oszloptermében az első kormányzósági mezőgazdasági kongreszszus értekezik ... A kongresszusor nagy volt a lelkesedés. De ez érthető is: a szovjetország győzedelmesen fejezte be a háborút a külföldi intervenciósok és a fehérgárdista elleriforradalmárok ellen; bevezették az új gazdasági politikát, falun az egész gabonafölösleg kötelező beszolgáltatását felváltották a terményadó rendszerével, általános fellendülés kezdődött a mezőgazdaságban; a párt és a kormány hozzáfogott, hogy az OSZSZSZK-ban új földtörvényt dolgozzon ki. A kongresszus küldöttei hangot adtak forró óhajuknak, hogy hallhassák Vlagyimir Iljics Lenint, tanácskozhassanak vele a mezőgazdaság fejlődésének útjairól, a földtörvényről. Hozzáfogtak, hogy összeállítsanak egy küldöttséget, amely majd meglátogatja V. I. Lenint a Kremlben és meghívja ót a kongresszusra. Nehéz feladatnak bizonyult a küldöttség öszszeállítása: a kongresszus valamenynyi részvevője be akart kerülni a küldöttségbe, valamennyien szerették volna meglátogatni Iljicset. Hosszú viták és élénk eszmecserék után végre is megválasztották a küldöttséget, amelynek én is tagja lettem. A kongresszus megbízott minket: jól kérdezzük ki Lenint mindarról, ami kapcsolatban van a mezőgazdasággal és különösképpen az új földtörvénnyel. Ezenkívül a küldöttek lelkünkre kötötték: — Okvetlenül hívják meg VlagyiA OJ SZÖ ENINNÉL-A KREMLBEN 1956. április 18. mir Iljicset a kongresszusra és kérjék meg, hogy szólaljon fel. De úgy hívják meg, hogy biztosan eljöjjön ... November 29-én küldöttségünk elindult a Kremlbe. Mondanom sem kell, milyen izgalommal vártuk ezt a találkozást Leninnel — nagy tanítónkkal és vezetőnkkel, a kommunista párt és a szovjet állam vezetőjével. Hosszasan vitattuk egymás között, mit kérdezzünk és hogyan kérdezzünk, hogyan tudjuk a legjobban megjegyezni mindazt, amit ő nekünk mond. S természetesen legkevésbé sem gondoltunk arra, hogy mi magunk miről beszéljünk és hogy a mi véleményünk is érdekelné Iijicset. Éppen fordítva történt minden: Lenin nagyon aprólékosan kikérdezte a parasztokat, a kongresszusi küldöttség tagjait... Elmondom, hogyan kezdődött és hogyan folyt le ez a beszélgetés. Ott állunk a népbiztossági tanács elnökének fogadótermében. Egyszer csak kinyílt Lenin dolgozószobájának ajtaja. A küszöbön Vlagyimir Iljics. Örömmel üdvözölt minket, kezet fogott a küldöttség minden tagjával és behívott minket dolgozószobájába. Üciy gondolom, Lenin kitalálta, hogy zavarban vagyunk, s ezért ő maga nagyon egyszerűen, nagyon melegen, mint egy régi ismerős, mint közeli elvtárs, elsőnek kezdte meg a beszélgetést a minket érdeklő témáról — kérdezgetni kezdett minket a kormányzósági kongresszuson elhangzott felszólalásokról. Arról, mit gondolnak a parasztok a szovjethatalom új gazdaságpolitikájáról. Nem is ült le íróasztalához, hanem le-föl járkált a szobában, vagy leült hol az egyik, hol a másik küldött mellé. írta: SZ. M. BIRJUKOV, 1913-as párttag • — Hogy gondolják, fel tudjuk lendíteni a mezőgazdaságot, ha a régi módon dolgozunk? — kérdezte Vlagyimir Iljics. A parasztküldöttek egyöntetűen felelték, hogy nem szabad visszatérni a régihez. — Én is azt gondolom — a régihez visszatérni nem szabad — mondta Lenin élénken. A tudományt kell a parasztság segítségére hívni. Mintagazdaságokat kell szervezni, paraszti földeken kísérleti telepeket kell létesíteni és a gyakorlatban kell meggyőzni a parasztokat a mezőgazdaság tudományos művelésének előnyéről. Ezt mondva, figyelmesen végigtekintett a jelenlevőkön és megkérdezte: — És maguk, elvtársak, hogyan gondolkodnak erről? A parasztok egyetértettek Leninnel. Azután panaszkodni kezdtek: a háborúban elhanyagolt földeket benőtte a gaz, sok a szűzföld. Lenin egyetértett a parasztokkal. — Igen — mondta, a faeke nem tud eltartani bennünket. Az ipar most kezd mezőgazdasági gépeket gyártani — ekéket, vető- és aratőgépeket. Legelőször a gépkölcsönző állomásokat akarjuk ezekkel ellátni, hogy minél több gazdaságnak segíthessünk. Hamarosan traktoraink is lesznek ... Vlagyimir Iljics nagyon részletesen kikérdezte a parasztokat arról, hogyan kereskednek a falun a szövetkezetek, megmagyarázta, miért kevés még az áru. — S a szovjethatalom hogyan dolgozik vidéken? kérdezte Lenin. — Gyengén — felelték a parasztok —, néhány vezető rossz útra tért, pálinkát iszik. — Az ilyen vezetőket könyörtelenül el kell űzni — mondta Vlagyimir Iljics. — Mi a városból a legjobbakat fogjuk falura küldeni — munkásokat, a párt tagjait. Egy másodpercre elgondolkozott, majd a parasztokhoz fordult és határozottan hozzáfűzte: — Vegyenek csak részt minél tevékenyebben a társadalmi életben. Már sok jel bizonyítja, hogy a parasztság körében egyre mélyebb és általánosabb a törekvés a gazdaság átszervezésére, a mezőgazdasági kultúra fellendítésére. El kell érnünk, hogy minél gyakrabban rendezzenek nálunk olyan mezőgazdasági kongresszusokat, mint ez az önöké, s hogy e kongresszusok munkájának eredményei a legközelebbi jövőben a gyakorlatban már megmutatkozzanak. Ha a javulás, amely már nagymértékben megkezdődött, áthatja kivétel nélkül valamennyi kormányzóságunkat, akkor gyorsabban tudjuk legyőzni az éhséget és gyorsabban tudjuk ténylegesen megjavítani a paraszti gazdaságot. Vlagyimir Iljics odament az íróasztalhoz, kihúzta a fiókot és kivette belőle a parasztkongresszusok és gyűlések jegyzőkönyveinek és határozatainak gondosan összehajtogatott iratcsomóit, parasztok leveleit, amelyek az ország minden részéből érkeztek hozzá. Lenin részleteket olvasott fel nekünk ezekből a dokumentumokból. — Ez — mondta —, egy szibériai paraszt levele, ákombákomokkal van írva, de nagy, országos dolgokról szól... Mindenütt megkezdődött a fellendülés, s nagyon fontos, hogy maguk* a parasztok vegyenek benne részt. Ahogy ebben a pillanatban Leninre néztünk, lehetetlen volt nem észrevennünk, mennyire megbecsüli az egyszerű emberek leveleit, milyen nagy fontosságot tulajdonít nekik — országos jelentőséget. Amikor a beszélgetés már a végéhez közeledett, Vlagyimir Iljics ismét rátért a kongresszusra és a következőket tanácsolta nekünk: — Adjanak teljes lehetőséget a parasztoknak és az agronómusoknak, hogy felszólalhassanak a kongresszuson, részletesen jegyezzék fel beszédeiket a jegyzőkönyvbe és feltétlenül küldjék el azt nekem. Amikor az új földtörvényünket fogjuk megvitatni, figyelembe vesszük majd a moszkvai kormányzóság parasztjainak véleményét ... Magyarázzák meg a parasztoknak, hogy a föld erős szovjet kezekben van, s olyan földtörvényt fogunk elfogadni, amilyet a parasztok többsége kíván ... Teljesen megfeledkezve zavarunkról, amely a beszélgetés elején hatalmába kerített bennünket, megjegyeztem, hogy egy dolog, ha mi beszélünk erről, s más dolog, ha erről Lenin elvtárs sžól: mindenki Lenin szavát várja. — Jól van, mondják meg a kongresszus küldötteinek, hogy elmegyek — mosolygott Vlagyimir Iljics. ... Két órával ez után az emlékezetes beszélgetés után a Kremlben mindnyájan forró szeretettel üdvözöltük Lenint, amikor megjelent kongresszusunk szónoki emelvényén. (A Pravda április 15-1 számából.)