Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-01 / 92. szám, vasárnap

Az ötödik árleszállítás népünk közös munkájának eredménye (Fojvtatás az 1. oldalról) pő ára, elsősorban a hazai nyersanyagból készült bőrcipők ára, a textilnél a gyapjúszövetek ára, elsősorban a kártolt gyapjúból készült szöveteké. Továbbá csökken a gyermekkonfekció ára, aminek főleg a többgyermekes családok számára van íelentősége. A szilónfonál gyártásának megjavítása és növelése lehetővé teszi a szilónból készült szövetek és a szilonfehérnemü árának nagymértékű csökkentését. Az ötödik árleszállítás, amint már közöltük, hasonló terjedelemben valósul meg körülbelül az ipari árucikkeknél és az eg: es fő élelmiszercikkeknél és jelentős megtakarításokat eredményez, ami főleg az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező városi lakosság szempontjából lényeges. Az új árleszállítás természetesen jelentős megtakarításokat eredményez minden háztartásba.». Ha az ötödik árleszállításnál megtakarított összeg magassága évente egy lakosnál átlag 150 koronát tesz ki, akkor egy négytagú család évente 600 koronát takarít meg a vásárlásokon. Ez olyan megtakarítás, amely minden családban jelentős. A nép életszínvonalának jelentős emelkedése a legutóbbi három évben Á szocialista ipar termelésének növekedése és a munkatermelékenység fokozása az utolsó 3 é folyamán lehetővé tették olyan árleszállítás megvalósítását, hogy számos árucikk ára felére csökkent az 1953. évi árakhoz viszonyítva. A következő példák bizonyítják ezt: Az egységes piac bevezetése után az I. osztályú rizs ára 28 korona volt, most n korona lesz; a dercés búzaliszt 6 korona volt, most 4 korona 40 fillér losz; a háromtojásos tésztaféléké

1- 11 koronáért árusították most 7 korona 40 fillér lesz az áruk. Egy kocka asztali növényzsír 6 koronába került, most 4 ko'ona 50 fillér lesz az ára. A szemeskávét 30 koronáért árusították, most egy csomag 17 koronába kerül majd. Hasonló a helyzet az ipari árucikkek áránál is 1953. június l-hez viszonyítva, amikor egy méter manchester 78 koronába került, most 45 korona 50 fillérért vásárolható, a szilonharisnya 108 korona volt, most 34 korona lesz az ára, egysoros férfiöltöny 610 koronába került, most 407 koronáért megkaphatjuk; női disznóbőr félcipő 13C koronába került, most 78 korona lesz az íra; a 62 százalékos színszaDpan, artíely 16 koronába került, 8 korona 60 fillérért lesz kapható; a Flexareta-fényképezőgép 1580 korona volt, most 830 korona a leszállított ára. A Perota mosógép ára 1630 koronáról 030 koronára csökkent. A Pobeda-óra ára 960 koronáról 646 ;-oronára csökkent. Az árleszállítás oly gyors ütemet éri el, hogy ma már sok árucikk ára olcsóbb, mint a kötöttpiacon volt. Néhány példa ezt szemléltetően bizonyítja: Az ágyhuzatvászon ára a kötöttpiacon 28 korona volt — ha átszámítjuk a mostani árat 1:5 arányban, akkor ma 18 korona 40 fillérbe kerül; tisztaselyem női ruhaanyag métere akkor Í12 korona volt, ma 41 korona; egysoros férfiöltöny akkor 485 korona volty ma 407 korona. Újból hangsúlyoznunk kell, hogy a mai árak és az cgvkori kötöttárak öszszehasonlításáról van szó. De a különféle árucikkek egész sorát sorolhatjuk fel, amelyeknek mai ára alacsonyabb, mint 1937-ben volt. Azon a szakaszon mondhatjuk ezt el, ahol a jó mukaszervezés bevezetése és a magasabb technikai színvonal elérése mellett lényegesen sikerült kibővíteni a termelést. így például a négyrúgós gyermekkocsi, amely 1937-ben 450 koronába került, ma 300 korona; a férfi útikerékpár akkor 600 koronába került, ma 485 korona; az Opema típusú fényképezőgép akkor 900 koronába került, ma 710 korona. A Favorit-tűzhely ára akkor 870 korona volt, ma 782 korona. Egy mázsa darabc barnaszén akkor 17 koronába került, ma 13 korona 80 fillérbe. A háború előtti árakhoz viszonyítva ma lényegesen olcsóbbak a különfélf apró szükségleti cikkek, mint a levélpapír, ceruza, a fényképezéshez szükséges anyagok, a villanykörték, fűrészek, gereblyék, kannák, termoszok, mosófazekak, gyermekfürdőkádak és más árufajták. Ezenkívül ma a dolgozók sokkal kedvezőbb életkörülményei és magasabb bérei mellett az egyes napi szükségleti cikkek árai ugyanazon a színvonalon vannak, nint a háború előtt. így van ez például a kenyérnél, sörnél, cigarettánál Lényegesen alacsonyabbak az elektromos energia, a gáz árai. olcsóbb lett az utazás, a postaUletékek és a házbér. A társadalmi termelés gyors fejlődése, a rendszeres árleszállítás, a munkások és alkalmazottak reál- és nominálbéreinek növekedése, valamint a szövetkezeti tagok és földművesek jövedelmeinek növekedése az élelmiszernél és az ipari árucikkek túlnyomó részénél az átlagos évi fogyasztás emelkedéséhez vezetett, összehasonlítva a háború előtti időszakkal és első ötéves tervünk utolsó évével, amikor megszüntettük a jegyrendszert. De nemcsak mennyiségi változások •történtek, hanem egyidejűleg lényeges minőségi változások is, nagyobb lett a kereslet a jobb minőségű árucikkek és a hosszabb tartamú személy; szükségleti árucikkek iránt. A kiskereskedelmi forgalom az öszí-íhis-nllthatô árakban csupán az utóbbi két év folyamán 32,7 százalékkal tehát csaknem egyharmadával ÚJ szö 1956. április 1. emelkedett. A kiskereskedelrni forgalom állandó növekedésével arányban emelkedik a fogyasztás is. Míg 1936ban az egy lakosra eső átlagos évi lisztfogyasztás 80,59 kg-ot tett ki, addig 1953-ban 134,20 kg volt; húsból 26,77 kg-ról 36,53 kg-ra, cukorból 23,75 kg-ról 27,84 kg-ra, tojásból pedig 131 darabról 161 db-ra emelkedett. Ha összehasonlítjuk az állami és a szövetkezeti kereskedelem megvalósított árueladását a múlt évben, akkor az "1953.' évhez viszonyítva újabb emelkedést láthatunk: a liszteladás 3,1 százalékkal, a húseladás 6 százalékkal, a cukoreladás 22,5 százalékkal, a tojäseladás pedig 15 százalékkal emelkedett. A fogyasztás növekedésének százaléka egymagában még nem mutatja elég kifejezően a fogyasztás nagymértékű növekedését, amely a jegyrendszer eltörlése óta eltelt két utolsó év folyamán következett be. De minden százalék több ezer tonna árut takar, amit a lakosság többletként vásárolt. így például annak, ellenére, hogy a húsfogyasztás gyarapodása lehetőségeink révén adva volt, a 6 százalékkal nagyobb fogyasztás olyan húsmennyiséget jelent, amely a České Budejovice-ikerület ellátására másfél évig lenne elegndő. A lisztfogyasztás 3,1 százalékkal való gyarapodása olyan mennyiséget tett ki, amely elégséges a pardubicei kerület egy évi ellátására. A cukorfogyasztás 22,5 százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy ez a cukormennyiség egy teijes évig elég volna fővárosunk, Prága, az egész prágai és a Karlový Vary-i kerület egy évi ellátására. Ami a húst illeti, tudjuk, hogy az elmúlt két év folyamán lényeges nehézségeink voltak az egyre növekvő kereslet kielégítésében. A párt és kormány intézkedéseinek koníkrét eredményei a mezőgazdasági politika szakaszán, ami a mezőgazdasági termelés gyors növekedésében mutatkozott meg, valamint a múlt évi jó termés lehetővé tették már a múlt év végén a húsellátás megjavítását, úgyhogy a hús iránti kereslet a városi lakosság körében teljes mértékben ki van elégítve. Ez idén is tovább javíthatjuk a húsellátást, természetesen azzal a feltétellel, hogy továbbra is következetesen teljesítik a párt és a kormány intézkedéseit, amelyek a mezőgazdasági termelés növelésére irányulnak. De nem mehetünk el észrevétlenül azon tény mellett, hogy még mindig nagy mennyiségű élelmiszert hozunk be külföldről. így pl. tavaly a hús 22 százalékát, a baromfi 45 százalékát, a vaj 35 százalékát hoztuk be. Ezenkívül saját 'állattenyésztési termelésünk részere nagy mennyiségben hozunk be takarmányt. Az elmúlt két év folyamán magasan emelkedett az ipari árucikkek eladása. Az 1955. évben az 1953. évhez viszonyítva 33 százalékkal több felsőruhát. 37 százalékkal több gyapjúszövetet, 91 százalékkal több tisztaselymet és 22 százalékkal több cipőt adtak el. A cipőfogyasztás színvonala nálunk a legmagasabb az egész viláaon. A múlt évben 44 millió pár cipőt adtak el, vagyis 3,3 pár cipőt évente egy lakosra számítva; az utolsó három évben 123 millió pár cipőt adtak el. Hasonlóképpen magas színvonalú a textilfogyasztás is és hogyha eqv lakosra átszámítják a kilogrammonként felhasznált fonalat, Csehszlovákia a maga több mint 8 kilójával az európai államok első sorában foolal helvet. Még átütőbb a hosszú időre szóló személyi szükségleti cikkek eladása színvonalának emelkedése. A múlt évben az 1953. évhez viszonyítva a mosógépek eladása hatszorosára, a hűtőszekrények eladása csaknem nyolcszorosára, a villanymelegítők eladása másfélszeresére, a rádiókészülékek eladása kétszeresére, a varróqépek eladása csaknem két és félszeresére, a karkötőóráké pedig csaknem három és félszeresére emelkedett. A növekedés qvors üteme naqvon szemléltetően mutatja a teljes foqvasztás adatait. A cikkek egyes fajtáiból 1955-ben többet adtak el, mint a két meaelőző évben együttvéve. Iqy például tavaly 193.000 villamos mosóqépet, 21 690 hűtőszekrényt, 285.000 karkötőórát és 52.000 motorkerékpár adtak el. A múlt. év során 381 000 tonna cementet, vagyis néqyszer annyit adtak el mint 1953-ban. Gyors emelkedést mutat a televíziós készülékek eladása, amely-. bői ma már több mint 42 000 van használatban. A televíziós készüléknél olyan naqv a kereslet, hogy a termelés lényeqes fokozásának és a szovjet televíziós készülékek behozatalának ellenér., méq ez'idén sem tudjuk telies mértékben kieléqiteni a keresletet. Ezt a növekvő foqyasztást az árleszállítás mellett a lakossáq jövedelmének további fokozódása tette lehetővé. A lakossáq jövedelme az 1955. évben az 1953. évhez viszonyítva 18.5 százalékkal emelkedett, emellett a bérek és fizetések összesen 16,7 százalékkal növekedtek. Az átlagos havi bér az ipari munkásoknál az 1953. évhez viszonyítva 133 koronával, az építészeti dolgozóknál 122 koronával emelkedett. A reálbérek a múlt év folvamán az 1953. évhez viszonyítva 14 százalékkal emelkedtek. A párt és kormánv intézkedése által a dolgozók egves kategóriáiban, különösen a mesterek, a vezető orvosok, a főiskolai tanárok bérét és fizetését emelték, ez a béremelés évi átlagban 133 millió koronát tett ki. A mezőgazdasági termelés növekedése. valamint a párt és kormány intézkedései a szövetkezeti tagok és földművesek jövedelmének lényeges emelésére vezettek. A földművesek és szövetkezeti tagok teljes ijedelme az 1953. é"vel összehasonlítva 37 százalékkal emelkedett. A szövetkezeti tagoknak a munkaegységek szerinti jutalmazása 41 százalékkal fokozódott és átlagban 15 koronát tett ki a természetbeni járandóságok nélkül. Állandóan emelkedik azon szövetkezetek száma, amelyekben ielentősen magasabb jutalmat kapnak a taqok a munkaegységekre. Jelentős mértékben növekedett a lakosság többi csoportjainak jövedelme is. A szociális biztosításra a múlt év folvamán több mint 7 milliárd koronát adtak ki. Az .953. évhez viszonyítva több mint 2 milliárd koronával növekedtek a nyugdíjakra, segélyekre és stipendiumokra fordított összeqek. A személyi fogyasztás emelkedése mellett az árleszállítás és a lakosság jövedelmének emelkedése következtében népi demokratikus államunk sokszorosan emelte a lakossáq kulturális, szociális és eqészséiüqvi qondoskodásárs fordított összegeket, összehasonlítva a mai színvonalat a München előtti köztársaság színvonalával. Ez a gondoskodás szemléltetően meqnvilvánul a nép egészségének ja-ulásában és megszilárdulásában, valamint a nemzeti kultúra fellendülésében. 1937-ben 1000 lakosra 3,3 kórházi ágy jutott, a múlt évben 1000 lakosra már 7 kórházi férőhely esétt. A nép eqészségéről való gondoskodás lényeges javulása megnyilvánult mind az általános, mind kiváltképp a gyermek- és csecsemőhalandóság erős csökkenésében. 1937-ben 1000 Iakr=ra 13 haláleset jutott, tavaly mindössze 9,6,1937ben 1000 élve született gyermek közül 117 halt meq. a múlt év folyamán a csecsemőhalandósáq 33-ra csökkent, ami e téren a viiáqon a legalacsonyabb számot jelenti. Nagymértékben fellendült az iskoláztatás és a kultúra. Az általános közművelődést s'olqáló iskolák tanulóinak száma tavaly csaknem elérte a 2 milliót. 1937-ben 52 főiskolai fakultásunk volt 25 000 hallqatóval, a múlt év folvamán 106 fakultáson 48 és félezer diák végezte tanulmányait. 1937-ben a főiskolai hallqatóknak minteqv 27 százaléka tanult technikai főiskolákon, a múlt évben a hallqatók teljes létszámának 54 százaléka volt technikai irányzatú. A mozilátogatók száma a múlt évben elérte a 164 milliót az 1937. év 84 milliójával szemben, az állandó mozik száma 1838-ról 3478-ra emelkedett a múlt évben. 1937-ben a színházakat csak 5 millió személv látogatta, tavaly ez a szám 12 808 000-re emelkedett. 1937-ben 14 lakosra jutott egy rádiókoncesszió, a múlt évben 4,6 lakosra. Emellett lényegesen fejlődött a vezetékes rádió és a televízió és rna már csaknem minden családnak van rádióVevő készüléke. Szüntelenül tökéletesítsük a közszükségleti árucikkek termelését Engedjék meg, hogy most néhány megjegyzést fűzzek a termelés és a közszükségleti árucikkek szállításának kérdéséhez, valamint szocialista kereskedelmünk munkájához! Pártunk és kormányunk a nehézipar elsődleges fejlesztése mellett az ipar és a mezőgazdaság növelésének politikáját folytatva mindig hangsúlyozta, hogy szüntelenül növelni és bővíteni kell a fogyasztási árucikkek termelését és jobb minőségűvé kell tenni őket: a párt és a kormánv nern egyszer hangsúlyozta, hogy a nehézipar eisödleqes fejlesztése, mint pártunk gazdasági politikájának fő irányvonala a második ötéves tervben, nem zárja ki, hanem ellenkezőleq lehetővé teszi a közszükségleti árucikkek választékának bővítését és le iváló minőségének biztosítását. A közszükségleti árucikkek termelésére pártunk által megadott irányvonal kifejezésre jut az 1954. május 7-i párt- és kormányhatározatban. amelv a termelés. a szállítások és az eladás fokozására ós a minőség, a választék és a fogyasztó számára készülő csomagolás meo.iavítására iránvuló intézkédésekről szól az eqyes árufajtáknál. Ennek a párt és kormányhatározatnak teljesítése azt jelentette, — amint azt a felsorolt tények bizonyítják — hogy lénveges javulás állót): be a közszükségleti árucikkek szállításában és eladásában. Nem elégedhetünk meg azonban az elért eredményekkel. A határozat sok feladatát nem teljesítettük kielégítően, főleg az új termékek bevezetésének határideje tolódott ki./ A termelés qyors ütemének és az áruszállítás qyorsaságának elérése ellenére ma még számos olyan árucikk van, amelyben a keresletet nem elégíthetjük ki, főleg a hosszú tartamú személyes szükségletet szolgáló qépipari termékek terén. Az ezen árucikkek iránti kereslet méq mindig messze túlszárnyalja a termelés növekedését. főleg azért, mert egyes minisztériumok és üzemek lemaradnak a lakosság vásárlóképes kereslete növekedésének gyors üteme möqött. Tavaljj az 1953-as évvel szemben a köaszüks'égleti árucikkek termelésének növelésében a gépipar terén brutto értékben 50 százalékosságot értünk el. E nagyfokú növekedés^ mögött azonban számos fogyatékosság rejlik. A múlt évben például az automobilipar és a mezőgazdasági gépeket gyártó ipar minisztériuma alá tartozó termelő vállalatok a piac számára készülő árucikkek termelését csak 96 százalékban teljesítették. Nem szállítottak le mintegy 2000 Skoda 440személyautót a Mladá Boleslavy-i Automobilüzemek, csaknem 20 ezer vil-' lanyvasalót és 5000 porszívót a hlinsíkoi Elektro Praga Üzem, 5000 jégszekrényt az érsekújvári Elektrosvit üzem. A vízmelegítővel ellátott vilianymosógépekbó!, villamos borotválókészülékekből az automatikus szabályzóval ellátott vasalókból és egyéb gyártmányokból, amelyeket az 1954. május 7-i határozat alapján kellett volna leszállítani a műit évben egy darabot s.-m szálíít i i ak Szüntelenül ismétlődnek -i? elárusítóhelyek;. reklamációi, a les-š ültöt t jépipan árucikkek rossz minőségére tett panaszok. A ligetfalusi Kovosmalt Üzemnél például a múlt évben több mint 2 millió korona értékű árucikket reklamáltak, az idei év első két hónapjában csaknem 300 ezer korona értékű árut — mind durva hibák miatt. A készítmények külszínében levő hiányosságok gyakran jelentősen elértéktelenítik azokat a készítményeket, amelyek egyébként gondosan és jó anyagból készültek. A múlt évben 500 különféle apró gépipari terméket hoztunk be külföldről. Ha a legjobb behozott külföldi termékeket összehasonlítjuk saját közszükségleti árucikkeinkkel, azt látjuk, hogy az egyes esetekben tapasztalt magas gépiperi színvonal ellenére nem tartunk lépést a fejlődéssel. Egyben azonban azt látjuk, hogy nincs semmi olyan a külföldön, amit fejlett iparunk nem voJna képes maga is gyártani, sőt sokszor jobban, mint a külföld. Nem kétséges, hogy képesek vagyunk olyan újdonságokat gyártani, mint az elektromos hajtású kis vasalógépek, a háztartások számára készült ruhaszárítók, edénymosogató szerkezetek, automatikus villanymosógépek, magnetofonok és má6 gépek, amelyek a mi piacunkon még nem láthatók. Az újfajta árucikkek lassú piacra dobását az a tény okozza, hogy feleslegesen lassú az eljárás az új termékek szerkesztésénél és sorozatgyártásuk bevezetésénél. A közszükségleti árucikkek gépipari termelése dolgozóinak értekezletén erről Lukele elvtárs., a hlinskoi Elektro Pragia igazgatója beszélt, akinek az 1954. évi határozat feladatává tette egyes új termékek sorozatos gyártását. Lukele elvtárs az értekezleten a hosszú határidőket és' a tervezett határidők be nem tartását a következőképp indokolta: „A fejlődéses konstrukció, több prototípus készítése és azokból a legjobbak kiválasztása legalább 6—8 hónapot vesz igénybe. A prototípusok sok munkát adnak. Maguk is meggyőződhetnének, hogy az ilyen prototípus készítése hogyan folyik például a prágai Kovotechnában. E prototípusok kipróbálása legalább két hónapig tart és a prototípusoknak minimálisan 200 órán át kell üzemben lenniök. A legfontosabb a technológiai előkészítés, amikor kidolgozzák a szerkesztési eljárásokat. Ez legalább 5—9 hónapig tart, sőt néha egy évig is.. Ezután a a nulladik szériára kerül sor, ami minimálisan ismét hat hétig tart. Ez a minimális előkészület és nulladik széria után megkezdődik a sorozatos gyártás. Ezután ebből a szériából egy készítmény az elektrotechnikai kísérleti intézetbe megy, és ismét két hónapig tart, mig védjeggyel látják el. Csak ezután kezdődik meg az igazi sorozatos termelés. Ha ezt összeszámítják, ez összesen két évet tesz ki". E szavakhói úgy tűnik, hogy egy új tennék bevezetéséhez legalább két évre van szükség. A példák azonban azt mutatják, hogy ha kezderhényezően és kedvvel dolgoznak, bonyolult dolgokat is jelentősen rövidebb időn belül lehet megoldani. A múlt év végén a politikai iroda határozata alapján megtárgyalták új közszükségleti áruriWajtáik bevezetésének tervét izzu' a céllal,. 'iogy megrövidítsék az 'ddígi szállítás

1 határidőket. A tervben, amelye tárgyalások eredménye volt, számos terméknél rövidített határidőt értünk el az eredetileg javasolt szállítási határidőkkel szemben. A terv azonban megállapítja, hogy az árucikket még rövidebb határidőn belüi lehet termelni. A terv például feladatul tűzi ki, hogy az idei év végéig befejezzük és a jövő év júliusában megkezdjük a háromkerekű, vagy négykerekű három, sőt négyszemélyes jármüvek gyártását. Időközben azonban e feladat megoldásába fogtak a prágai Avia-beli elvtársak is. Már januárban bemutattak egy nagyon Szép járműmodellt, e napokban befejezik prototípusát és még ez idén több tucatot akarnak belőle gyártani. Ez az eljárás helyes. Az új árufajták bevezetésében levő hiányosságok azt jelentik, hogy feleslegesen megrövidítjük a belföldi piacot számos termékkei, főleg olyan gyártmányokkal, amelyek az asszonyok háztartási munkáját könnyítik meg. Emellett nincsen szó teljesíthetetlen feladatokról, hanem olyan dolgokról, amelyek lehetőségeink határain belül vannak. Munkásainknak és gépszerkesztőinknek sikerült ^okkal nehezebb és bonyolultabb gépek és gépi berendezések termeléséi is megoldani. A jó munka példáját szolgáltatja az Olomouc melleti Mariatiské Űdolyban levő Moravia Üzem. Ez az üzem jóminőségű géztűzhelyeket gyárt, amelyek felveszik a versenyt a legjobb külföldi gyártmányokkal. De nem elégszik meg csupán ezzel, hanem szüntelenül új utakat keres gyártmányainak további tökéletesítésére és újfajtájú készítményeket hoz piacra, mint például az égők központi begyújtásával és sütővilágítással felszerelt automatikus gáztűzhelyeket, vízmelegítőket, baromfinapoztató készülékeket és egyéb árucikkeket. Természetesen a gépipari termékek eladásának szakmai színvonalát az üzletekben is meg kell javítani. Megtörténik, hogy szakelárusítóhelyeken az árut nem mutatják be rendesen, nem magyarázzák meg műszaki sajátosságait, nem adnak részletes útmutatást alkalmazására. Míg a gépipari termelés közszükségleti árucikkek terén a jelenlegi helyzetben a legfontosabb az árucikkek szállításának fokozása, ettől jelentősen eltér a textilgyártás és fogyasztás helyzete. Aránylag magas színvonalat értünk el a textilfogyasztásban a mennyiség terén, de nem lehetünk mindig elégedettek a textil minőségével. Még nemrégen az a törekvés érvényesült textiltermelésünkben éš kereskedelmünkben, hogy az adott nyersanyagokból a lehető legnagyobb mennyiségű textilárut készítsük. Sokkal kevésbé érvényesül áz a szempont, hogy a belföldi piac számára is a lehető legjobb minőségű árucikkeket termeljük egyforma pénzráfordítás mellett, esetleg kevesebb árucikket, de viszont jobb minőségben. Ez a szempont, a mennyiség szemoontja jogosult volt a háború utáni időszakban, amikor áruhiány volt. Indokolt vol<- és marad textiltermelésünk kapacitásának teljes ki-> használása. Azonban 1953. óta a fogyasztás helyzete megváltozott és állandóari változik. Az emberek hazánkban ma már nincsenek hiányosan öltözve, vagy lábbelivel ellátva, a menynyiségbeli kereset teljesen kielégít-. (Folytatás a 3, oldalon.)