Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-14 / 74. szám, szerda

Ä szovjet kolhozok örömmel fogadfák a párt és kormány határozatát a kolhozok további fejlesztéséről (A RP moszkvai tudósítójától). — A szovjet kolhoztagok a hatodik ötéves terv első tavasza előtt állanak. A kolhozokban már mindenütt teljes ütemben folynak a mezőgazdasági munkák előkészületei. Ezek folyamán a Szovjetunióban örömmel fogadtak a pártnak és a kormánynak a kolhozok gazdaságának további fejlesztéséről szóló határozatát. A moszkvai Pravda szemelvényeket közöl arról a visszhangról, amelyet a határozat a szovjet kolhozok körében keltett. Sz. Melnyikov, a szocialista munka hőse, az orlovi kerületi kromi járásbeli „A munka hatalma" kolhoz elnöke kijelentette: „Nem fér kétség ahhoz, hogy a kolhozok önállóságának és kezdeményezésének fokozása és a havi előlegek folyósítása megteremti a kolhozok alkotó tevékenységének feltételeit. Sz. Melnyikov hangsúlyozza, hogy a párt és a kormány határozata értelmében múlhatatlanul ki kell küszöbölni az olyan egyenetlenségeket, hogy pl. azok a kolhoztagok, akik családtagjaikkal együtt 2000— 2500 munkaegységet dolgoztak le, kisebb háztáji gazdasággal rendelkeznek, mint sz úgynevezett „álkolhozosok". Kerim Ahmedjanov, a Turkméni SZSZK ashabadi járási „Vorosilov" kolhoz elnöke megelégedését fejezi ki a párt és a kormány határozata felett: „Nehezen lehet eléggé értékelni a havi előlegek és a pótjutalmak jelentőségét. Mindez kétségkívül hozzájárul a kolhoztagok kezdeményezésének fejlesztéséhez, a munkafegyelem megszilárdításához és a földmüvelés még nagyobb fokú fellendítéséhez." A „Lenin" kolhoz a bakui járásban a kolhozok munkajutalmazásának új rendszerében már bizonyos tapasztalatokkal rendelkezik. F. Bagirov, a kolhoz elnöke erről így beszél: „Tavaly sikeresen alkalmaztuk a havi előlegezési módszert. A kolhoztagok még termelékenyebben kezdtek dolgozni. Az artel jövedelme növekedett, emelkedett a munkaegység értéke is. Most további lehetőségek nyílnak a kolhozgazdálkodás fellendítésére". Nem kétséges, hogy a párt és a kormány legutóbbi határozatának már ez idén kedvező hatása lesz a kolhoztagok érdekeltségére és munkájuk fokozottabb termelékenységére. Az algériai kérdés vitája a francia nemzetgyűlésben Párizs, március 12. (ČTK). — A nemzetgyűlés ülése, amelynek a koranány iránti bizalmi kérdésről kell szavaznia, március 12-én délelőtt kezdődött. Mollet miniszterelnök a március 9-i ülésen négy ízben vetette fel a bizalmi kérdést és kérte a kormány külön teljhatalmáról szóló törvényjavaslat különböző cikkelyeinek megszavazását az algériai kérdésben és egyúttal az egész törvényjavaslat jóváhagyását. Az ülés rövid beszédekkel kezdődött, amelyekben a szónokok a szavazás ügyében elfoglalt álláspontjukat indokolták. Felszólaltak Bonefous, Bidault, Paul Reynaud, Max Brusset, Jacques Duclos és Piérre July. A szélső jobboldal egyes képviselőinek kivételével csaknem valamennyi szónok a kormány támogatása mellett foglalt állást. Egyesek mint pl. Paul Reynaud felszólították a kormányt, hogy a külön teljhatalomról szóló törvényt használja fel a megtorlások fokozására és az algériai rfemzeti felszabadító mozgalom felszámolására. Jacques Duclos a Franciaország és Algéria közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok megőrzése mellett szólalt és felhívta a kormányt, hogy „kezdjen tárgyalásokat azokkal, akikkel jelenleg harcol." Duclos kijelentette, hogy a Kommunista Párt a választóknak adott ígéretéhez híven a kommunisták és a szocialisták közötti szövetség megszilárdítása és a reakció ármányainak meghiúsítása érdekében bizalmat szavaz a kormánynak. Duclos hozzáfűzte, hogy a francia kommunisták törekedni fognak az algériai katonai akció beszüntetésére és arra, hogy Algéria népe Franciaország barátjává és szövetségesévé legyen. A francia nemzetgyűlés március 12-én a bizalom azon négy kérdéséről szavazott, amelyeket Guy Mollett miniszterelnök március 9-én vetett fel azzal a törvényjavaslattal kapcsolatban, amely külön teljhatalmat adna a francia kormánynak az algériai kérdésben. A Francé Presse sajtóügynökség közlése szerint Mollet kormánya az első bizalmi kérdésbén 463 szavazatot kapott 62 ellenében. Az első bizalmi kérdés a törvény első cikkelyére vonatkozik, amely a kormányt feljogosítja arra, hogy határozatot adjon ki adminisztratív, gazdasági és szociális intézkedésekre Algériában. A második bizalmi kérdésről történt szavazásnál 451 képviselő 72 ellenében bizalmat szavazott a kormánynak. Ez a kérdés az Algéria számára kért hitelre vonatkozik. Sztrájkok és tüntetések Cipruson Makariosz deportálása miatt NICOSIA Rádiójelentések szerint Nicosiában, Ciprus fővároséban hétfőn általános sztrájkot rendeztek tiltakozásul Makariosz érsek deportálása ellen. A főváros egyik negyedében nagyszámú sfiatal tüntetett és kőzáport zúdított az angol biztonsági alakulatokra. Limasszolban, Ciprus máeik nagy városéban az üzletek hétfőn zárva tartottak. A város közelében egy brit katonai építkezés munkásai sztrájkba léptek. ATHÉN A görög szakszervezetek hétfőre általános sztrájkot hirdettek, ezenkívül több tüntetést vettek tervbe az angolok oiprusi akciói elleni tiltakozásképpen. A kormány azonban betiltotta a hétfőre hirdetett tiltakozó tüntetéseket azzal az Indokolással, hogy „nemzetellenes elemek" a tüntetéseket erőszakos cselekmények elkövetésére akarják felhasználnia A kormány tilalma ellenére sok athéni iskolából hétfőn reggel a diákok kivonultak az utcákra és követelték Ciprus és Görögország egyesítését. A rendőrség a tüntetést feloszlatta. Karamanlisz görög miniszterelnök nyilatkozatot adott amerikai újságíróknak. Nyilatkozatában kijelentette: „Görögország kéri az Egyesült Álla-/ mokat, hogy „döntő módon lépjen közbe" a Nagy-Britannia és Görögország között támadt ciprusi vita rendezésére. Hozátette: amennyiben ez a vita nem nyerne Görögországra kedvező megoldást, attól fél, hogy „Görögország kénytelen lesz tragikus elszigeteltségben élni." Karamanlisz azt mondotta továbbá, hogy „Nagy-Britannia és a nyugati világ magatartása a ciprusi kérdésben azzal a kockázattal jár, hogy elmérgesíti Görögország kapcsolatait szőve ts ég eceivel". LONDON Lennox-Boyd angol gyarmatügyi miniszter az alsóház ülésén nyilatkozott Makariosz érseknek és társainak deportálásáról. Kijelentette: Harding ciprusi kormányzó az angol kormány teljes hozzájárulásával hozta meg a döntését Makariosz és társai deportálásáról. E lépés okairól szólva azt állította, Harding kormányzó meggyőződött arról, hogy az érsek és a vele együtt deportált egyházi vezetők „igen szoros kapcsolatban álltak a szigeten történt erőszakos és terrorista cselekményekkel." Egy kérdésre válaszolva, a miniszter azzal vádolta Makariosz érseket, hogy „a legutóbbi tárgyalások folyamán nem is volt szándékában megegyezésre jutni" az angol képviselőkkel a ciprusi kérdés rendezésében. Az Angol Munkáspárt és a Liberális Párt vezetői éles hangon elítélték Makariosz ciprusi érsek deportálását. Greenwood munkáspárti képviselő egy gyűlésen hangoztatta: „Befolyásunk Jordániáiban majdnem teljesen megsemmisült. Most pedig ellenségeinkké tettük a ciprusi barátainkat. A konzervatívok bel- és külpolitikája egyaránt rambadől." NEW YORK A ciprusi válság foglalkoztatja az amerikaiakat is. Knowland, amerikai szenátor „megütközésének" adott kifejezést s kijelentette, hogy a Makariosz érsekkel kapcsolatos intézkedés „elmérgesíti az angol-görög viszonyt és megzavarja a NAÍO-orszáV>k kapcsolatát'is". ÁLTALÁNOS SZTRÁJK GÖRÖGORSZÁGBAN Athén, március 12 (ČTK) — A Reuter ügynökség tudósítója közli, hogy a Görög Általános Szakszervezet március 12-én elhatározta, hogy tiltakozásul Makariosz érsek deportálása ellen általános sztrájkot hirdet. A sztrájk kezdetét még nem közölték. A Görög Általános Szakszervezet a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségéhez táviratot intézett, amelyben tiltakozik Michael Pissasa kiváló ciprusi szakszervezeti dolgozó letartóztatása ellen. NAGY-BRITANNIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NYILATKOZATA Nagy-Britannia Kommunista Pártjának végrehajtó bizottsága nyilatkozatot adott ki, amelyben erélyesen tiltakozik Makariosz érsek és más ciprusi hazafiak letartóztatása és deportálása ellen. A közép-keleti imperialisták hatalom és támaszpontok fenntartását célzó törekvései oda vezettek — hangsúlyozza a nyilatkozat — hogy a konzervatív-kormány megsértette a demokrácia és az önrendelkezés minden elvét, amelyet az ENSZ alapok mánya tartalmaz. A nyilatkozat üdvözli a Munkáspárt azon képviselőit, akik megbélyegezték Makariosz deportálását, továbbá sürgeti, hogy az angol haladó közvéle mény követelje Makariosz és társai haladéktalan szabadon bocsátását és visszatérését Cipru6 szigetére. Nagy-Britannia Kommunista Pártja végrehajtó bizottságának nyilatkozata Végül leszögezi, hogy a oiprusi kérdés csak úgy oldható meg, ha megszüntetik a szükségállapotot, kivonják az angol csapatokat Ciprusról, szabadonbocsátják az összes politikai foglyokat és megadják az önrendelkezési jogot Ciprusnak. AZ ANGOL KÖZVÉLEMÉNY A CIPRUSI TERROR ELLEN London, március 13. (ČTK) — Az angol közvélemény élesen elitéli Makariosz érsek és a ciprus nemzeti fel' " '-)i V"- tí nyezőinek deportálását. Gaitekell a Munkáspárt yórki ülésén bírálta és elitélte a Ciprus-szi geti angol hivatalok akcióit „Hogyan tehetnénk meg azt, hogy ne érezzünk szolidaritást Ciprus lakosságával, jelentette ki Gaitskell — mely ön rendelkezési .jogot követel". Gaitskell hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia ciprusi /politikája, különösen a nemzeti mozgalom vezető tényezői elleni terror károsan hat H világ közvéleményére, főként Délkelet-Ázsia népeire, akik gyűlölik a gyarmati rendszert. BOLESZLAW BIERUT ÉLETRAJZA Boleszlaw Bierut, a Lengyel Egyesült Munkáspárt főtitkára egy hónappal gazdag élete 64. évének betöltése előtt, 1956. március 19-én elhunyt Boleszlaw Bierut elvtárs, a lengyel nép nagy fia kora fijúságától élete utolsó leheletéig minden erejét BZ üj szocialista Lengyelország szebb jövőjéért, valamint a nemzetek közötti békéért és barátságért folyó küzdelemnek szentelte. Boleszlaw Bierutban, a lengyel nép nagy fiát, a nemzetközi proletariátus pedig kiváló harcosát vesztette el. Bierut Csehszlovákiának és dolgozóinak nagy barátja volt. A lengyel néppel egyUtt a csehszlovák nép Is őszinte szívvel gyászolja halálát. Boleszlaw Bleru* 1892. április Idán született Lublinban. Apja szegény munkás volt Kora Ifjúságától nehéz volt az élete, előbb mint kőmüvessegéd, majd lapárusítő, segédmunka, később mint nyomdász kereste kenyerét. Megismerte az elnyomottak életét és küzdött a kizsákmányolók és elnyomók ellen. Tevékeny harcosa volt a Lengyelország felszabadításáért küzdő titkos köröknek, tagja volt a baloldali ifjúsági szocialista szervezeteknek. Belép a baloldali szocialista pártba és 1918-től, Lengyelország Kommunista Pártjának megalakításától annak aktív tagja. Az első világháború után következő években a fasiszták uralma alatt Lengyelország Kommunista Pártjának harca mindinkább erősödik. A párt vezetőit üldözik és letartóztatják. Közöttük van Boleszlaw Bierut ifl. Többszöri letartóztatása után elhagyja Lengyelországot, rövid Időt tölt Prágában, Bécsben és végű' Moszkvában. 1931-ben megacélosodva és megerősödve visszatér Lengyelországba és tovább küzd Pilsudszky fasiszta rendszere ellen. 1933-ban hát évi börtönre ítélik. Lengyelország sorsdöntő hónapjaiban, mikor a fasiszta Németország megtámadja hazáját, fegyverrel kezében védi Varsót. A fasizmus elleni küzdelem időszakában mutatja meg Bierut, a kommunista, hogy a kommunisták a haza legbátrabb védelmezői, a legjobb hazafiak. A náci megszállás éveiben BieiUt illegális hazafias erőket szervez mind Lengyelország területén, mind a Szovjetunióban, — ahová a legnagyobb veszély idején távozik, — a haza felszabadításáért folyó küzdelemre. Az új Lengyelországért, a beckek, pilsudszkyak nélküli hazáért., amelyben a nép uralkodik. Boleszlaw Bierut, az országos nemzeti tanács élére áll, amely az ellenállási mozgalom vezető ereje, s amelynek vezetését kezében tartja a nemzetgyűlés első üléséig, amikor őt 1944 fehruárjában a Lengyel Köztársaság elnökévé választják. Lengyelország fölszabadítva a szovjet hadserég által a lengyel hazafiak bátor harcának eredményeképpen, akiket küzdelmükben a kommunisták vezettek — a szociallznus építésének útjára lépett. Lengyelország legdicsőség teljesebb napjai nan Blerutot a lengyel nép a legfontosabb funkciókkal bízza meg. A köztársasági elnök tisztsége mellett 1948 ót 9 a Lengyel Munkáspárt Központi Bizottságának főtitkári teendőit látta el. 1948 decemberében létrejött a Lengyel Egyesült Munkáspárt, s Bierut a párt Központi Bizottságának e'.nöke lett. 1952-ben az elnöki funkciót államtanáccsal h&iyetteslteiték és megalakult a Minisztertanács, amelynek elnöke Boleszlaw Bierut lett. 1954-ben a Lengyel Egyesült Munkáspárt II. kongresszusán Boleszlaw Bierutot a párt főtitkárává választották. Saját kérésére felmentették a Minisztertanács elnökségi tisztsége alól, hogy idejét kizárólag a pártmunkának szentelhesse. Ezt a funkcióját Bierut elvtárs egészen halála napjáig betöltötte. Utoljára a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának emelvényéről beszélt a Lengyel Népköztársaság nagy sikereiről, a Szocializmus dolgozóinak megbonthatatlan egységéről, valamint Lengyelország és a Szovjetunió közötti örök barátságról. A harcos élet befejeződött. Nem fejeződött be azonban műve, am'My tovább él az egész világ dolgozóinak szívében. A Bierut emlék:_3tét hívón őrző lenovel nép még szilárdabban ú* elszántabban halad a szocializmus éoítésének útján és még szorosabbén tömörül a Lengyel Egyeaíi't Munkáspárt köré. Tizenkettedik napja tart a finnországi sztrájk Helsinki (TASZSZ). — A finnországi általános sztrájk ügyében nem történt lényeges változás. Március 11-től a Finn Szakszervezetek Központi Szövetsége Helsinki egész közlekedésére kiterjesztette a sztrájkot. A munkáltatók helyenként sztrájtörőkkel próbálják ismét megindítani az üzemekben a munkát. Az ilyen kísérletek azonban kudarcba fulladnak. Sok kis- és középvállalkozó közli a Finn Szakszervezetek Központi Szövetségével, hogy hajlandó a sztrájkolok követelését kielégíteni és az órabért 12 márkával emelni. Kérik, engedjék meg, hogy megkezdjék a munkát. A Finn Szakszervezetek Központi Szövetsége azonban azt javasolta ezeknek a munkáltatóknak, hogy kérésükkel forduljanak a Vállalkozók Központi Szövetségéhez, mert tőle függ a sztrájk beszüntetése. Március 11-én egy tamperei munkásgyűlésen, amelyen körülbelül tízezren vettek részt, felszólalt Anti-' kainen, a Finn Szakszervezetek Központi Szövetségének elnöke. Megállapította, hogy a sztrájk tizenegyedik napján a sztrájkolók frontja változatlanul egységes és szilárd. Szovjet állampolgárok Nyugat-Németországban Bonn, március 13. (ČTK) — Az ADN sajtóügynökség közlése szerint a szövetségi kormány képviselője a bonni sajtóértekezleten megerősítette, hogy azok a szovjet polgárok, akik a Német Szövetségi Köztársaság börtöneiben sínylődnek, kérvényt adtak be a Szovjetunióba való visszatérésük iránt, amint azt V. A. Zorrin, a Szovjetunió nagykövete kijelentette Hallstein, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztériumának államtitkára előtt. A szövetségi kormány képviselője azonban nem volt hajlandó nyilatkozni a szovjet polgárok hazatérésére vonatkozó szovjet közlemény részleteiről. Vincent Auriol eltávozott Moszkvából Vincent Auriol, a Francia Köztársaság volt elnöke, jelentős franui3 közéleti dolgozó március 13-án feleségével együtt elutazott Moszkvából, ahol K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége elnökének vendégeként tartózkodott. A vnukovi repülőtérre a vendégeket elkísérte J. P. Paleclas, H Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnokséyének alelnöke és a Litván SZSZK Legfelső Tanáci-i elnökségének elnöke. N. M. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének titkára. N. 1. Bobrovnyikov, a moszkvai városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, valamint más hivatalos személyiségek és a sajtó képviselői. Vincent Auriol és felesége kíséretében volt M. Dejean, Franciaország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Szovjetunióban, a francia nagykövetség tagjaival. Norvégia nem ért egyet az amerikai léggömbök felbocsátásával Oslo, március 13. (ČTK) — Norvégia kormánya március 12-én választ adott a svéd kormány jegyzékére. Biztosította a svéd kormányt, hogy Norvégia területén a jövőben nem fognak felbocsátani már semmifélé amerikai léggömböt, amely megsérthetné a svéd .légiteret. A norvég kormány egyúttal beismerte, hogy Norvégiában amerikai léggömböket 1956. Január 13-től február 6-ig eregettek. Az amerikaiak, akik az úgynevezett meteorológiai léggömböket irányították Norvégia területéről, a nyugati sajtóügynökségek közlése szerint szintén biztosították a svéd kormányt, hogy ezentúl a svéd légitérbe nem fognak léggömböket Irányítani.