Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-02 / 62. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. március 2. péntek 30 fillér IX. évfolyam, 62. szám Nyerjük meg a a szövetkezeti Pártunk Központi Bizottságá­nak legutóbbi ülése úiólag és nyo­matékosan hívta fel a figyelmet arra. hogy a szövetkezeti mozga­lom továbbfejlesztésében. az EFSZ-ek megszilárdításában rend­kívül nagv jelentőséggel bír a középparasztok megnyerése a szö­vetkezeti gondolat, a nagyüzemi gazdálkodás számára. Bár az utóbb? időkben .jelentős előreha íadást értünk el az úi EFSZ-ek alakításában és az úi tagok szer­zésében. mégis valóban komoly eredményről, átütő sikerről csak ott beszélhetünk, ahol a középpa­rasztok is a szövetkezés, a nagy­üzemi gazdálkodás útiára léptek. Indokolja ezt a megállapítást az, hogy a középparaszt mind szám­Sfcerinti nagyságánál, mind a me­zőgazdasági termelésben elfoglalt szerepénél, gazdasági súlyánál és szakismereténél fogva a falu köz­ponti alakja. döntő tényezőie. akit meggyőzni és megnyerni a szö­vetkezeti gazdálkodás számára Pártunk falusi politikáiának egyik legfontosabb feladata. Sainos. a falusi pártszervezetek gvakran szem elől tévesztik a kö­zépparaszt meggyőzésének rend­kívül nagy ielentőségét s a vele való állandó foglalkozást és agi­tációt elhanyagoliák és mert ép­pen a középparaszt az. aki leg­inkább megfontolás tárgyává te­szi, maradjon-e a réginél, a meg­szokott egyéni gazdálkodásnál, vagv pedig válassza az úiat, a szövetkezeti gazdálkodást, meg­győzése a nagvüzemi gazdálkodás előnyeiről szívós és kitartó, az agi­táció legkülönfélébb eszközeit fel­használó felvilágosító munkát kí­ván. S éppen abból kifolyólag, mert a középparaszt az első szó­ra. az eléie tárt és a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit szemléltetőn és vitathatatlanul bizonyító elő­nyök ellenére sem fogadia el azonnal a szövetkezetbe való be­lépést. elvtársaink sainos meghát­rálnak és ahelyett, hogy a közép­paraszt megnyeréséért fokctenák a meggyőző munkát, visszavonat­nak. mondva, hogy az idő. a té­nyek. az EFSZ-ek eredményei előbb vagy utóbb úgyis a szövet­kezetbe vezetik a középparasztot. Helytelen és káros az ilven állás­pont és semmi esetre sem lehet vele egyetérteni. Vagv talán he­lyeselhető, hogy a dolgozó pa­rasztság legszámottevőbb rétege, a középparasztság ielentős része még mindig a szövetkezeten kí­vül van? A falusi pártszervezetek hatékony munkáiát bižonvítia ta­lán az, hogy a legutóbb alakult 40 úi EFSZ-ben a tagoknak csak 13 százaléka középparaszt? Pedig éppen most. az EFSZ-ek zárszám­adásának ideién, amikor hiteles számadatokkal — s a középpa­raszt meggyőzése szempontiából éppen ez a legfontosabb — bizo­nyíthatók a szövetkezeti gazdálko­dás előnyei, volna várható, hogy a falusi pártszervezetek döntő harc­ra indulnak a középparaszt meg­győzéséért és megnyeréséért. Miben keressük a középparasz­tok körében végzett agitációnk gyengeségét? A kampánvszerü­ségben és abban, hogy az érvelés, a szemléltetés, a felvilágosítás és meggyőzés konkrét módszerei he­lyett nacvon sok helven a hova­tovább frázisokká váló általános szólamokat és megállapításokat hangoztatiák. A középnarasztot nem azzal győzzük meg a szövet­kezeti gazdálkodás előnyeiről, ha csak azt hangoztatiuk előtte, hogy a szövetkezeti gazdálkodás elő­nvösebb. mint az egvéni gazdál­kodás. Miért eló'nvösebb. miért iobb? — ez az a kérdés, melyre agitációnktól a középparaszt vá­középparasztot gazdálkodásnak laszt vár. Talán szűkiben vagyunk az olyan érveknek és példáknak, amelyekkel a szövetkezeti gazdál­kodás előnyeit konkrét módon bi­zonyítsuk? Dehogyis, a szövetke­zetek egész sora, a nagvüzemi gazdálkodás útiára lépett parasz­tok. és köztük a volt középparasz­tok ezreinek megváltozott élete vitathatatlanul bizonyítja a nagy­üzemi gazdálkodás elő™veit és ra­gyogó iövőiét. Nem ebben van a hiba. hanem abban, hogy agitáci­ónk az EFSZ-ek eredményeit nem hasznáüa fel eléggé a felvilágosí­tó munkában s főleg nem hasz­náüa fel a leghathatósabb eszközt, magukat a szövetkezeti tagokat. Pedig ki érvelhetne a leghatáso­a szövetkezeti gazdálkodás mellett, ha nem éppen maguk a tagok? Ki tudhat pontosabb fel­világosítást adni a belépéséről dönteni nem tudó középparaszt kérdéseire, mint a szövetkezeti tag? Ki oszlathatná el leginkább a középparasztnak a szövetkezeti élet iránti kételyeit, ha nem a szövetkezeti tag? Mert vannak kételyei és éppen ezek a kételyek azok. amelyek a középparasztot a szövetkezetbe való beľépéstôl visz­szatartiák. Számos középparasztot nem is az tart vissza a szövetke­zetbe való belépéstől, mintha nem ismerné el a nagvüzemi gazdálko­dás előnyeit, hanem a középpa­raszt az. aki a legnehezebben tud megszabadulni az „enyém" gon­dolatától és beleilleszkedni a ..miénk" tudatába. Különösen ezen a ponton hárul nagy feladat­agitációnkra. Arról kell felvi­lágosítani és meggyőzni a közép­parasztot. hogv a föld. a gazdaság iránti szeretete, hűsége és ragasz­kodása. elképzeléseinek, terveinek valóra váltása éppen a szövetke­zetben nver mély értelmet és bon­takozhat ki valóiában. Persze. — s ezt nem szabad és nem lehet szem elől téveszteni — mindezek felismerésére rávezetni a közép­parasztot nem könnyű feladat és éppen ezért a középparaszt meg­nyeréséért való harc nem lehet kampány, hanem állandó, nem lankadó felvilágosító munka, ma­gyarázó és meggyőző szó és érv. Le kell küzdeni az egyes szö­vetkezetekben a volt középparaszt­tagokkal szemben tanúsított hely­telen nézeteket és magatartást is. Nem egy szövetkezetben szektáns politikát folytatva különbséget tesznek a volt kisparaszt, de még inkább a volt földnélküli szövet­kezeti tagok és a volt középparaszt szövetkezeti tagok között és ezt ki­fejezésre juttatják különösen ab­ban, hogy a középparaszt szövet­kezeti tagokkal szemben „fenntar­tással" viseltetnek, bizalmatlanok velük szemben, mellőzik, nem vonják be őket a szövetkezet ve­zetésébe, nem használják fel nagy gazdasági tapasztalataikat és szak­ismereteiket. Helytelen az ilyen magatartás — a bizalmatlansággal, a „fenntartásokkal" csak elidege­nítjük a középparasztot, de külön­ben is a vele szemben való bizal­matlanságnak semmiféle alapja nincs és nem lehet. Ellenkezőleg, minden lehetőséget biztosítani kell számára, hogy gazdasági tapaszta­latait. tudását, terveit valóra vált­va hasznosítja azokat a. szövetkezőt javára. Észrevételeit, tanácsait mindenkor megfontolás tárgyává kell tenni és a leghatározottabban küzdeni kell az ellen, hogy szek­táns politikát, folytatva, válaszfalat, emeljenek a kisparaszt és közép­paraszt szövetkezeti tagok közé és ezáltal gyengítsék a tagság erejét, munkalendületét, hátráltassák a kollektív szellem kialakulását, a szövetkezeti gazdálkodás teljes győzelmét. A MAI SZAMBAN: A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének kül­döttsége Prágában (1.—2. old.) üdvözlő távirat a Mongol Forradalmi Néppárt megalakításának 33. évfordulójára (2 old.) N. A. Buiganyin távirata Fam Von Dong 50 szü­letésnapjára (3. old.) A francia nép békét követel Algériában (3. old.) Nyugat-Németország dolgozói az újrafelfegyverzés ellen (3. old.) A nagv kongresszus után Latorca (4. old.) (S. old.) CH Brno—Baník Chomútov 7:1 (2:0, 1:0, 4:1) (6. old.) A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének küldöttsége Prágában Csütörtökön, március 1-én a nem­zetgyűlés elnökségének meghívására Prágába érkezett a Magyar Népköz­társaság Országgyűlésének küldöttsé­ge Rónai Sándornak, az országgyűlés elnökének vezetésével. A tizennégy napig Csehszlovákiában tartózkodó küldöttség tagjai Szobek András be­gyűjtési miniszter. Nagyistók József, az országgyűlés alelnöke, Csikesz elvtársnő, az országgyűlés jogi bi­zottságának tagja, Antos István kép­viselő. Földvári Rudolf képviselő. Bognár Rezső, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Kaszapovics And­rás termelőszövetkezeti elnök. Ger­madics Vilmos, a budapesti Ganz Va­gong.vár gépészmérnöke. Wolf Johan­na, a Sztálinvárosi Kohómüvek épí­tészmérnöke. A küldöttséggel együtt érkezett Horváth Imre, a Magyar Népköztársaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A magyar országgyűlési küldöttsé­get a csehszlovák határtól Jozef Való és Andrej Žiak, a nemzetgyűlés alel­nökei kísérték Prágába. A Magyar Népköztársaság ország­gyűlési képviselőinek üdvözlésére megjelentek a prágai főpályaudvaron a nemzetgyűlés szűkebb elnökségének tagjai; Zdenék Fierlinger. a nemzet­gyűlés elnöke, Anežka Hodinová­Spurná, dr. Dionysius Polanský és An- tonín Fiala, továbbá dr. Jozef Kiselý, Božena Macháčová-Dostálová és dr. Alois Neumann, miniszterek, dr. Marta Gottwaldová-Čepičková, a külügymi­nisztérium szakosztály-vezetője, s nemzetgyűlés bizottságának elnökei és több képviselője, Jozef Kováčik, a nemzetgyűlés irodájának vezetője, La­dislav Novák, a köztársasági elnöki iroda vezetője, Jozef Hulínský, Prága polgármesterének első helyettese, a CSKP Központi Bizottságának képvi­selője, a Nemzeti Front szervezeteinek képviselői, a Külügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal vezető dolgo­zói. A küldöttség megérkezésénél jelen (Folytatás a 2. oldalon.} iiiii»iili!i!ii]iliililitiiiitiiiiii:ilii«iiiii«ntii»iiiii<i!iiiiit»;ii!iiiii!ii»i,:iin,.i:;i i • • iii • i i i t • i • • i • iiinii;i::iniiiii!iij|iiii!ľ>t>ii!:iiii t:ii>:lnini. r inni • i • • i r r HAZÁNK ELETEBOL Készenlétben várják a tavaszi munkák megkezdését Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a tavaszi munkákra szóló határozata felkészül­ve találta az alsószeli szövetkezete­seket. A tavaszi munkák tervét már részletesen kidolgozták, amelynek alapján mindjárt, mihelyt az időjárás megengedi, 272 hektár árpát vetnek el sűrűsorosan. A tavaszi vetésre már előkészítették a vetőmagot, amely 99 százalékban csíraképes. Az árpa hek­tárhozamát ebben az évben 24 má­zsáról 25 mázsára emelik. Nagy fi­gyelmet szentelnek az őszi vetésnek is. Az egész területet műtrágyával szórják be és így a tervezett hektár­hozamot az eddigi 25 mázsáról 27 mázsára növelik. A CSKP KB határozata értelmében megalapozzák a kukorica hektárhoza­mának növelését azzal, hogy 150 hek­tárnyi területet ültetnek be négyze­tes-fészkes módszerrel, amelyen a haladó agrotechnikai módszereket, különösen a gépi munkát fogják al­kalmazni. A kukorica hektárhozamát így 8 métermázsával növelik. Ez 2489 mázsa kukoricatöbbletet jelent a múlt évhez viszonyítva. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta. Személyautóra gyűjtik a pénzt A tőrei szövetkezet tagjai takaré­kossági versenyre hívták ki a zselízi járás összes szövetkezeteinek dolgo­zóit. Elhatározták, hogy ebben az év­ben 250 000 koronát helyeznek be­tétkönyvre. Chvojka Péter és Furinda Károly Spartak személyautóra gyűj­tenek. A szövetkezet 32 tagja ösz­szesen 42100 koronát helyezett el a takarékpénztárban. Az Ostrava-Karvini körzetben új szénmosóműhelyek építését tervezik A szénbányák és naftaipari üzemek tervezésével foglalkozó állami intézet gépipari, építészeti és elektrotechni­kai központjában, Ostraván, a tervezők A tél után A bratislavai Stavomontáz-üzem [ építészeti dolgozói is megtárgyalták a Megbízottak Testületének és a Szlo­vák Szakszervezeti Tanácsnak felhívá­sát, amely a tervteljesítésben mutat­kozó lemaradás behozására irányul. A lemaradást a kemény fagyok és hófú­vások idézték elő. Vállalták, hogy a Vuk Karadžič utcában 21 lakás átadá­sának határidejét lerövidítik, a Kuliš- kova és Dohnáni utcában pedig 1956 március végéig 64 további lakás épí­tését fejezik be. így március végén újabb 85 modern két- és háromszobás lakásba költözködhetnek be a bratis­lavai családok. Trenčínben 16 lakás­egység helyett 36 lakásegységet akar­nak átadni ä dolgozóknak ez év ápri­lis l-ig. A munkát két műszakban szervezik meg. A bratislavai Stavomontáz-üzem dolgozói elhatározták, hogy minden nehézséget leküzdenek és behozzák a lemaradást, hogy teljesíthessék a ter­vet az első negyedévbein. Hogy mun­kájukat teljes mértékben kifejthes­sék, szükséges, hogy a lakásépítke­zéseken a Pluhová utcában Bratisla­vában a Priemstav dolgozói, Pöstyén­ben pedig a Hydrostav dolgozói bizto­sítsák a lakástömbök fűtését, hogy a második negyedévben további 50 la­kás építését fejezhessék be. Szüksé­ges, hogy Bratislavában, Skalicán, Nové Mesto nad Váhomban, Kolačin- ben az építkezéseken gyors ütemben befejezzék a még hiányzó munkákat pl. a kémények építését, a vasbeton­koszorúgerendák, mennyezetek és az utolsó emeletek építését. A Nyugatszlovákiai Fűrésztelep ve­zetősége azonban nem értette meg a Megbízottak Testületének és a Szlovák Szakszervezeti Tanácsnak a két-három műszak bevezetésére, az elmaradások behozására vonatkozó felhívását é.s nem biztosította a Nové Mesto-i épí­tészeti asztalosműhelyben az elegendő mennyiségű fontos faanyag időben való szállítását. A Nyugatszlovákia: Fűrésztelepek munkájának megjaví­tása nagy segítséget nyújtana a Sta­vomontáž dolgozóinak azon kötelezett­ségvállalásuk teljesítésében, hogy utolérjék az idei erős fagyok követ­keztében beállt elmaradásukat. Ivan Schwarc csoportja terveket készít a szénmo­sóműhelyek építésére. Az első két mosóüzem építését az Antonín Zápo- tocký elnök- és a Dúbrava bányában a jövő évben kezdik meg és az ötéves terv végére üzembe helyezik. A szénmosóüzemek berendezése nagyon egyszerű és kezeléséhez ele­gendő az eddigi berendezéseket ki­szolgáló dolgozók számának fele. A szállítószalagok a mosókádakba szál­lítják a szenet. Ezek vízzel és vas­ércporral vannak megtöltve, amit a magaskemencékböi nyernek. Ennek a nehéz, cseppfolyós anyagnak állandó keverése megakadályozza az ércpor I lerakódását. A következő tíz évben az ostrava­karvini körzetben hét ilyen szénmosót építenek. Áz állami gazdaságok funkcionáriusainak oktatása Január yégén az állami gazdaságok üzemi bizottságainak magyar nemze­tiségű elnökei tanultak a Bajcsi Ál­lami Gazdaság kultűrhelyiségeiben. Az iskolázás ideje alatt több értékes előadást tartottak, mint: „A szakszer­vezetek helyzete és feladata a szo- | cializmus építésének idején", „A szocialista munkaverseny a szocia­lista építés törvényszerűsége",. „A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom feladata a mezőgazdaságban és véd­nökségi feladata a falun". Megismertették velük a szakszer­vezeti alapszabályokat, a kollektív szerződések kidolgozását. Előadások hangzottak el a béralapról, a munka­termelékenységről, prémiumrendszer­ről, a szakszervezeti mozgalom tör­ténetéről, a szocialista munkaverseny­ről és politikai, ideológiai kérdésekről. A rövid tanfolyam hallgatói sok ér­tékes ismeretet szereztek, hogy eze­ket otthon munkahelyükön értéke­sítsék. Holczer László Komárom. Követendő jó példa A Bajcsi Állami Gazdaság a múlt évben kiváló eredményeket ért el a termelés minden szakaszán. Az idén sem akarnak lemaradni, a második öt­éves terv első évében már jóval ma­gasabb feladatok megvalósítását tűz­ték ki célul, mint a múlt évben. Hogy feladatukat sikeresen teljesíthessék, szavukat adták, hogy az idén 605 má­zsa búzával, 160 mázsa őszi árpával. 539 mázsa tavaszi árpával, 103 mázsa ku­koricával, 140 mázsa repcével termel­| nek többet, mint tervük előirányzott. Az állattenyésztési dolgozók sem ma­radtak le a növénytermelésben dolgo­zók mögött. Ők is ígéretet tettek, hogy az idén terven felül 82 000 liter tejet, 7660 kg juhhúst, 65 455 kg sertéshúst és 609,50 kg jóminőségű gyapjút ter­melnek terven felül Ezen kívül ígére­tet tettek még arra is, hogy 120 bá­rányt és 852 malacot nevelnek fel ter­ven felül. Psenák József, Baj?s

Next

/
Thumbnails
Contents