Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-10 / 70. szám, szombat

BÁNYÁSZOK KÖZÖTT az SZKP XX. kongresszusa után A

Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozatai és a hatodik ötéves terv irányelvei nagy visszhangra találtak a bányászok körében is. Bányászaink gyűlések keretében foglalkoznak a határozatokkal és a Szovjetunió új ötéves tervének irányelveivel. A gyűlések azonban csupán a határozatok és irányelvek ismertetésére szorítkoznak. Ha vannak is viták az összejövetel keretében, ezek nem merítenek ki minden kérdést. Mi a gömöri vasércbányákban az egyik bányászcsoportot éppen akkor látogattuk meg, mikor a XX. kongresszus anyagával ismerkedtek. A bányászokat nem érte meglepetés, s a ezért építenek a hatodik ötéves tervmond ta: — Jókor jött az elvtárs, legalább hozzászól vitánkhoz. Nem volt célom, hogy beszéljek a felvetett kérdésekről, de utam célja a bányászok véleményének meghallgatása volt. A nagy jelentőségű eseményekre tőlük vártam nyilatkozatot. | i ragadta meg a kongresszusi beszámolókban legjobban a bányászok figyelmét? Amint beszédjükből láttam, számos kérdés, de amiről legtöbbet beszéltek: a hétórás munkanap. Megjegyezték, hogy Hruscsov elvtárs beszédjének az újságban is aláhúzták azt a részét, ahol azt mondja: „...a párt központi bizottsága elhatározta: a hatodik ötéves terv során minden munkás & alkalmazott áttér a hétórás munkanapra. A szén és az ércbányászatban, a földalatti munkánál foglalkoztatott dolgozók a hatórás munkanapra térnek át, s a 16—18 éves serdülők munkanapját is 6 órában állapítjuk meg. Azt is elhatároztuk, hogy a közeljövőben megvalósítjuk a munkások és alkalmazottak szombati és ünnep előtti 6 órás munkanapját." Hruscsov elvtársnak ezeket a szavait bányászaink úgy vették, mint a kommunizmus felé haladó ország újabb nagy győzelmét. Miska István ezzel kapcsolatban ezeket mondta: — A munkások a kapitalizmus alatt évtizedekig harcoltak a 8 órás munkanap bevezetéséért. Hogy ma 8 órás a munkaidő, ez már természetes. Ez a munkásság győzelméről tanúskodik, A

bányászcsapat tagjai egy véleményen voltak Miska szavaival, de Balog István kiegészítőül még ennyit mondott: — Azzal, hogy a Szovjetunióban rövidesen bevezetik a hétórás munkanapot, lehetővé válik, hogy a szovjet dolgozók kulturáltabban éljenek, több időt szentelhessenek a családnak, szórakozásnak, üdülésnek. Nagy dolgokezek nagyon. Érdemes tehát a szocializmust minden erőnkkel építeni. Mi a bányászoknak a hétórás munkanap bevezetésére vonatkozó nyilatkozataira csak annyit jegyeztünk meg, hogy a szocialista rendszer minden eddigi rendszerrel szembeni magasabbrendűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a lerövidített munkanapra való áttérést a dolgozók munkabéreinek csökkentése nélkül vezetik be. A szovjet dolgozók tehát annyit keresnek hét óra alatt is, mint jelenleg 8 óra alatt. Különösen a bányavidékeken nálunk is nagy építkezések folynak. Bányászainknak ma már mindenütt a legmodernebb lakások épülnek. A Szovjetuniónak az új ötéves tervre előirányzott építkezései azonban olyanok, amelyek még soha sehoi nem fordultak elő. A múlt ötéves tervben például 100 milliárd rubelt fordítottak lakásépítkezésre. Nagyon sok lakás épült már eddig is de a népgazdaság fejlődése, a városok és ipari központok növekedése következtében még többre van 6zükség Ezért foglalkozott a kongresszus behatóan a lakásépítés feladataival, s ezért építene ka hatodik ötéves tervben kétszerannyi lakást, mint építettek az ötödik ötéves tervben. Az irányelvek 205 millió négyzetméternyi terület beépítését iffönytozzák elő. Olyan számok ezek, ameiyek mindenkinek megragadják figyelmét. A lakásépítkezés hatalmas méretei megragadták a bányászok figyelmét is és Kerekes Pál az ezzel kapcsolatos kérdésünkre röviden csak ennyi? mondott: — A kapitalista áliamok együttvéve nem építenek annyit 10 év alatt, mint amennyit a Szovjetunió épít az elkövetkező öt év alatti K

erekes szavait megértették a csoport többi tagjai is. Látszott az arcokon, hogy véleményét nem tartják valótlannak, sőt még túlzásnak sem. A kapitalista államok valóban nem 10, de még több év alaitt sem építenek annyi lakást, mint a Szovjetunió az elkövetkező ötéves terv során. Ezek mellett az óriási építkezések mellett a hatodik ötéves tervben a Szovjetuniónak nemzeti jövedelme 60 százalékkal emelkedik. Ezen az alapon növekszik a lakosság egyéni jövedelme is: a munkások reálbére 30 százalékkal a kolhozparasztok jövedelme pedig 40 százalékkal. A bányászok még 6zámos nyilatkozatot tettek a kongresszus határozataival és a hatodik ötéves terv irányelveivel kapcsolatban. A közös vélemény az, hogy a XX. kongresszus a kommunizmus győzelméért folyó harc újabb lehetőségeit nyitotta meg. (-ZS) A dunaszerdahelyi konzervgyárban Kis csirkék most? Télvíz idején? Furcsa, pedig így van. És nem is akármennyi, Január végén tizenkétezren voltak. Azóta megnőttek, s az újszülöttekkel számuk talán megkétszereződött. Hogy hol? Hát csibéket már több szövetkezet keltetett, de amelyekről mi írunk, ezek a dunaszerdahelyi konzervgyár keltető telepén vannak. Azt bizonyára mondani sem kell, hogy a keltetés géppel történik, s a kiscsibék nemcsak a konzervgyár szükségleteit szolgálják. A csibékből rengeteget eladnak szövetkezeteknek, állami birtokoknak. Tavaly például 22 szövetkezettel volt az üzemnek szerződése. Szóval, hogy tél van-e vagy nincs tél, ez a keltetőnek nem sokat számít. Szakszerű gondozással ugyanúgy keltetik a csibéket a legnagyobb hidegben, mint mondjuk keltetni fogják a legnagyobb melegben. A keltető gépnek nagyon egyre megy, hogy mikor „üli" meg a tojásokat. A lényeg az, hogy a már kikelt csibéket szakszerűen gondozzák. Smida József, az üzem egyik rég' dolgozója erről ezeket mondja: — A csibék egészségét a keltetés időpontja nem határozza meg. A télen keltett csibék is egészségesek, csak fontos a velük való bánásmód. Ha a csirkéket 25 fokos melegben ' tartják, nem történhet semmi bajuk. Smida Józseftől tudjuk meg azt is, hogy azokon a helyeken, ahová a csibéket eladtá'c, már többször tartottak a csibék szakszerű kezeléséről előadásokat. így elérték, hogy a kiscsirkéket a rossz időjárás ellenére minden nag obb elhullás nélkül nevelhették f ti. Járjuk az üzemet és látjuk, hogy itt egy s~alagrendszer van azzal a különbséggel, 7

logy zen a szalagrendszeren nem autókat gyártanak. Itt a szalagrendszer egyik végén a tojás, a másikon pedig a kész konzerv van. amely aztán elindul, hogy beutazza a vilá iot. Ner.. is hinnők, pedig úgy van, hogy a kis csallóközi város konzervgyára a földtekének úgyszólván mind a négy irányába szállítja különböző konzervjeit. Jégbehütött libamájak, csirkepörkölt és másféle konzervek mennek Franciaországba, Németországba, a dél-amerikai államokba, Brazíliába, Argentínába és még sok más helyre. Ki hinné, hogy Dunaszerdahelynek ilyen összeköttetése van a világgal? -Pedig van. A város nevét olvashatja a csehszlovák konzervet vásárló francia bányász, vagy az amerikai gyáros. Ott van a konzerv címkéjén. Készült: Kikelt a csibe a keltetőgépben Dunaszerdahelyen. Kicsiség, de jó érzéssel tölthet el mindenkit, akinek munkája hetedhét országba is eljut... Hogy milyen szalagrendszerre megy itt a munka, azt sok lenne aprólékosan elmondani. Ezért a munkamenetről csak annyit mondunk el, hogy a vágott baromfi mínusz 14—15 fokos hűtőkben vár feldolgozásra. Innen különféle megmunkálásokon esnek keresztül, míg konzervekké válnak Forgalomba csak hibátlan, gondosan ellenőrzött konzervek kerülnek. A konzervgyártás menetét Barta János gyártásvezető, az üzem egyik kiváló dolgozója mutogatta meg és magyarázta el. Tőle kaptuk a munkára vonatkozó más felvilágosításokat is. — Munkánkat — mondotta — az utóbbi hetekben a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa jegyében végeztük. Ránk, élelmiszeripari dolgozókra különösen azok a szavak hatottak, amelyek az emberek mindennapi igényeinek jobb kielégítéséről szóltak. Melyek voltak ezek a szavak? Nem kellett kérdezni, mondták maguktól is. Főként azok a részek ragadták meg az üzem dolgozóinak figyelmét, ahol arról volt szó, hogy a nehézipar fejlesztése alapján a Szovjetunióban gyors ütemben nő a közszükségleti cikkek gyártása, és 1960-ban csaknem három és félszer annyi közszükségleti cikket gýárt a szovjet ipar, mint gyártott 1940-ben. Ezen belül 3,2-szer annyi húst és halat, 5,6-szor annyi konzervet, 3,9-szer annyi vajat, háromszor annyi cukrot gyártanak, mint 20 évvel ezelőtt. Mi is fokozzuk termelésünket, s hogy a felemelt tervek teljesíthetők, ezt a konzervgyár teljesítményei mutatják. Eddig még sohasem maradtak le, s a száz százalékot gyakran meghaladják. Hogyan csinálják? Ismét Barta János felel: — Nem csinálunk rendkívüli dolgokat. Beosztjuk a munkát és azon vagyunk, hogy a munkaidőt gazdaságosan kihasználjuk. — Ez lenne a kiváló teljesítmény titka ? — Ez, és a dolgozók odaadó munkája. Üzemünkben egyes csoportoknál gyakori a magas teljesítmény. Ismét a nemrégen befejezett kongresszusra terelődik a szó. Megjegyzések innen is, onnan is, s mi azzal távozunk, hogy q Szovjetunió XX pártkongresszusa új távlatokat nyitott a világ munkássága előtt. (b) (Jziatalíxs LendüLetteL A gépek és orsók zakatolása zúg, amikor belépünk a bratislavai Béke Üzem tágas műhelycsarnokába. Orsórendszerek hosszú sora előtt fiatal munkáslányok szorgos kezekkel igazgatják a gépeket, ügyelnek a munkamenetre. Zátková elv társnő, a műhely mestere magyaráz: „Ez a műhely részleg a viszkóza fonalakat gyártó osztály, amelyben 11 fiatal leány kezel 792 orsót." Mindjárt meg is s.' ílltjuk az egyik igen szorgalmas leányt. A megszólított, Jankovičová Anna, az üzem egyik legjobb dolgozója. CSISZ-tag, 17 éves, munkáját nagy kedvvel és szeretettel végzi. Amint figyeljük fürge ujjait, elmondja, hogy mint csévézőnő 72 orsót kezel és ellenőrzi a nyersanyag-kalácsból legömbölyödő műanyagot. A nyersanyaggal eleinte sokat dolgozott, mert az nem volt elég tiszta, de most már a munka jól megy, s a nyersanyag kifogástalan. Zaťkova elvtársnő, aki beszélgetésünket végighallgatta, mosolyogva teszi hozzá: „Ez a kislány újítási javaslatot dolgozott ki, amelyet az üzem vezetősége el is fogadott, és ma már eszerint folyik itť a munka. Az újítás abban áll, hogy azelőtt a nyersanyagkalácsokban lévő betétet benne hagyták és csak akkor vették ki, amikor már a kalácson kevés fonál volt és szakadozni kezdett. Ekkor az orsót le kellett állítani, a nyersanyag egy része ráragadt a betétre, s így idő és anyagveszteség keletkezett. Janko- vičová rájött arra, hogy a betétet még a munka megkezdése előtt ki lehet emelni a nyersanyagból és így zökkenőmentesen, az orsók leállítása nélkül folyhat a munka. Ezért az újításért a kiváló vegyi ipari dolgozó címével, pénzjutalommal és oklevéllel tüntették ki. Jankovičová elvtársnő 150 százalékos munkateljesítményt ér el,'a fonalak minősége pedig 99,5 százalékos." Az előttünk álló fiatal munkásnő szerény, nem hivalkodik munkájával, megelégedett, s társnőinek megbecsülését, tiszteletét és szeretetét élvezi. • Tavaly tapasztalatcsere céljából Svitben járt. Ebben az üzemben a munkamenetek* csaknem ugyanazok, mint a Béke Üzemben, azzal a különbséggel, hogy a sviti csévézőnők a nyersanyagot már elkészítve kapják, míg nekik ezt maguknak kell elökészíteniök. Jankovičová elvtársnőt üzeme tavaly téli rekreációra küldte az NDK-beli Oberhof nevű üdülőbe. Nagyon jól érezte ott magát, társas kirándulásokon vett részt, 10 napon keresztül szórakozott. A „Glück auf" nevű üdülőközpontban lakott, ahol valamennyi csehszlovák üdülőt előzékenyen és kedvesen fogadtak. Berlin demokratikus szektorában is töltött 4 napot. Megnézte a város nevezetességeit, a gyönyörűen felépített Sztálin fasort. Buchenwaldban is járt, ahol a gyászos emlékezetű koncentrációs tábort tekintették meg. t Beszélgetésünk végeztével a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szlovákiai kongresszusára terelődik a szó. Jan- kovičová slvtársnő megjegyzi, hogy e nagy esemény tiszteletére még nagyobb munkakedvvel, pontossággal fog dolgozni. „Értékes tagja szeretnék lenni a CSISZ-nek és példás munkámmal társnőimet megszerezni üzemünk szervezetének." ' H. T. A kollektív szerződés teljesítésével a műszaki, ipari és pénzügyi terv tejesítéséért A nemzetgazdaság fejlesztését az állam a műszaki-ipari és pénzügyi terven keresztül irányítja. Pártunk és kormányunk fő feladatának tekinti azonban azt is, hogy dolgozóink aktívan részt vegyenek a nemzetgazdaság szocialista fejlesztésében. Ennek a részvételnek alapját éppen a kollektív szerződés képezi. A kollektív szerződésben kifejezésre jut a szocialista üzem tervfeladatainak teljesítése, a dolgozók kezdeményező, alkotó képessége a gyártás tökéletesítésére, a nemzetgazdaság gyorsabb kiépítésére, és a dolgozók anyagi és kulturális jólétének emelésére, üzemünkben, a füleki Kovosmaltban naponként ellenőrizni tudják a terv teljesítését, s nem teljesítés esetében gyors beavatkozással el tudjuk távolítani az észlelt hibákat. Ezzel a kérdéssel függ össze az az intézkedés is, hogy minden hónap utoisó hetében megismertetjük dolgozóinkkal -az elkövetkező hónap tervfeladatait, hogy dolgozóink a terv ismeretében jól felkészülhessenek a tervfeladatok teljesítésére. A munkafegyelem kérdésére is nagyabb gondot fordítunk. El akarjuk kerülni a termelésből való igazolatlan elmaradást, ami az elmúlt év egyik i nyári hónapjában üzemünk gyártási nemrégen kötöttük meg az 1956-os I tervének 80 százalékos teljesítését r.i ti IrAi l/\l/ + íit f r A l-zvll/Otí-ít* . t i — . ... évi kollektív szerződést. A kollektív szerződés előkészítésére nagy gondot fordítottunk. Az előkészítési munkába bevontuk a dolgozók széles körét, akik 25. összüzemi műhelygvűlésen. 15 gyártási értekezleten tárgyalták meg a kollektív szerződés javaslatát. Dolgozóink akt'ív részvételét a kollektív szerződés előkészítésében igazolja az is, hogy dolgozóink 71 kiegészítő javaslatot terjesztettek elő. A kollektív szerződés összeállításánál figyelembe vettük azokat a hiányosságokat, amelyek előfordultak üzemünkben a múlt évben. Megértettük, hogy a műszaki-szervezési intézkedések megvalósítására, a gyártás mechanizálására és racionalizálására nagy gondot kell fordítanunk mert ez képezi alapját a terv teljesítésének, az önköltség csökkentésének és a tervezett munkatermelékenység elérésének. Gépesítjük öntödénket, hogy csökkentsük a munkaerőhiányt. Gépesítjük a maghomok keverését, befejezzük az új kupló építését, hogy ezáltal öntödénk teljesíteni tudja öntési tervét, és ezzel megteremtődjék konyhacikkeink gyártási terve teljesítésének feltétele. Konyhacikkeink minőségének megjavítása és a szalaggyártás biztosítása érdekében új konyhacikk-mühelyt létesítünk. A szerszámgazdálkodás megjavítása érdekében központi szerszámraktárt létesítünk, megvalósítjuk a speciális és ..közönséges" szerszámok pontos nyilvántartását üzemünkben, és kidolgozzuk a szerszámelhasználódási normákat gyártási cikkeinkre. Hogy biztosítsuk a terv egyenletes teljesítését és a munka folyamatosságát. üzemünkben pontossabbá tesszük az operatív tervezést. Szétírjuk az állami terv irányszámait az egyes üzemrészlegekre és műhelyekre, hogy dolgozóink ismerjék a tervfeladatokat, okozta. Ennek biztosítása érdekében az üzemi szakszervezeti szövetség, a munkabérbizottság és a műhelybizottság havonta ellenőrizni fogja a munkafegyelem betartását az egyes üzemrészlegeken, azon dolgozóinkkal pedig, akik vétenek a munkafegyelem ellen, káderbeszélgetést fogunk folytatni az üzemi tanács ülésén. Az elmúlt évi terv nem teljesítésének egyik fő oka az volt, hogy a szoszialista munkaverseny teljesen formális volt üzemünkben. Ez évben megteremtjük előfeltételét az újítómozgalom és a szocialista munkaverseny tömegmozgalommá tételének. Technológiai műhelyt létesítünk, ahol újítóink a munkaidő után elkészíthetik az újítása iknioz szükséges szerszámokat és mintadarabokat Az újítók részére negyedévenként tematikus feladatokat jelölünk ki, hogy újítóink mindig üzemünk legégetőbb gyártási kérdéseinek megoldásával foglalkozzanak. Bekapcsoljuk a dolgozók széles tömegeit a gyártás irányításába. Üzemünk 1956-os évi kollektív szerződésének megkötése alkalmából Kiss elvtárs, a zománcozó dolgozója hangsúlyozta, hogyan kellett nekik, idősebb elvtársaknak a múltban harcolniok a kollektív szerződés megkötéséért, s mi volt a sorsuk, ha olyan pontokat akartak felvenni a kollektív szerződésbe, ameiyek valóban a munkásság érdekét szolgálták volna. A dolgozók elhatározták, hogy szilárd egységben a műszaki értelmiséggel teljesítik az idei kollektív szerződésben fogialt pontokat és ezzel üzemünk műszaki-ipari és pénzügyi tervét is. Sándor Béla, Fülek O J S ľ ö j1956. március 10. U