Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-09 / 69. szám, péntek

/Ť* TU r.H Az atom-tengeralattjáró békés alkalmazása Az atomtengeralattjárók békés alkalmazása a szovjet technikusok gon' dolata éspedig felvetették azt a lehetőséget, hogy szerkeszteni kell egy ból keletkezett hőenergiát göztermeléssel gőzturbinák alakítják át hajtóerővé. A gőzturbinák működéséhez csupán -vízre van szükség, mely ott olyan tengeralattjárót, mely meghó- bőven áll ,rendelkezésre. Az atomreclítaná az északi jéggel borított tengerek titkait. Ez pedig csak atommeghajtású tengeralattjáróval lehetséges, mert ez ideig a tengeralattaktorok hűtése és a neutronáramlás fékezése is vízzel történik. A feldúsított uránércre azért van szükség, mert a közönséges uránérc csak kb, A kutu.u atomtenger alatt járó a felszínen. járók legnagyobb üzemi problémája a meghajtó, motorok működtetése és a kellő üzemanyag biztosítása volt, ami az atomenergia alkalmazásával teljesen megoldódott. Az atomerő használatáig s tengeralattjáró motorja benzinnel vagy rhás tüzelőanyaggál működött, amihez• oxigén tárolása volt szükséges. Ezért a tengeralattjáró csak addig tudott a víz alatt maradni, , míg a tárolt oxigén el nem fogyott. Ha az oxigén elfogyott, fel kellett jönnie a víz felszínére, hogy a levegőből tartályait megtöltse, s csak azután folytathatta útját újból a tenger mélyén. Az üzemanyag mennyisége is nagyon befolyásolta a tenger",', tartózkodás idejét. Az atomenergia hasznosítása mindkét hibát kiküszöbölte, mert a motorok, generátorok, turbinák működéséhez nem szükséges oxigén, az üzemanyag pedig több esztendőre elegendő. Ma már a tengeren való tartózkodás időtartama a tengeralattjáró gépezeteinek elhasználódásától és a kezelőszemélyzet, valamint az utasofc élelmiszertartalékától függ. Az ilyen, tengeralattjáróba egy atomreaktor van beépítve, mely feldúsított uránérccel működik és a meghasadás0,7 százalékban tartalmaz hasadó 235ös atomsúlyú urániumatomokat. A többi 99,3 százalék pedig nem hasadó 238-as uránatom. Ha ilyen .természetben előforduló uránatommal kellene működtetni az atomreaktort, akkor nagy véretekre és hatalmas mennyiségekre lenne szükség, ami a gépezet Méreteinek megnövelésével járna. A dúsított urániummal működő egymillió kilowattórás atomreaktor egy évi működéséhez még fél tonna uránium sem kell. Az atomreaktor működése közben létrejövő veszélyes sugárzásoktól az utasokat és a kezelőszemélyzetet sugárelnyelő anyagokkal (ólom, stb.) védik. A technika ezen új előnyös gépezetét a legideálisabb keretek között lehet alkalmazni olyan kutatómunkákra, melyek eddig megvalósíthatatlanok voltak. A szovjet technikusok által előterjesztett

; terv a gyors ütemben fejlődő technika egyik remek alkalmazási formája a tudományos ismeretek bővítésére. A reális elgondolás rövid időn belül meg fog valósulni, mert a tervezők napjainkban már az atpmtengeralattjáró kutató munka közbeni részletproblémáit dolgozzák fel. Sikeresen megoldották a jégpáncél alól a felszínre kerülés nehézségét a pár évszázaddal ezelőtt lefektetett elméleti alap segítségével, mely a jégpáncél alulról való előnyös robbantásáról szól. A kutató atom-tengeralattjárót ez elv alapján felszerelik jégtörő torpedókkal és így bármikor ki tud kerülni a jéghegyek közé, ami még a felszíni kutatómunka lehetőségét is megadná. A szovjet tervezők már arra is gondoltak, hogy esetleges üzemzavar esetére a tengeralattjáró biztonsági szerkezettel is fel legyen szerelve. A biztonsági szerkezet lehetővé tenné az utasok felszínre jutását, ahonnan már rádióval segítséget tudnak hívni. A tengeralattjáró utasai a gépezet tökéletes megoldása révén kellemesen éreznék magukat és még a tengeri betegség sem veszélyeztetné őket. A tengeralattjáró kutatások céljából különleges fúrószerkezetekkel is el lenne látva, melyek az ottani anyagvizsgálatokat tennék lehetővé. A biztonságos közlekedés végett a tengeralattjáróban radarkészülékek jeleznék a különböző akadályokat és a gépezet önműködően lenne velük irányítva. A tengeralattjáró építésénél Tnéq a halászás lehetőségét' is megoldották, éspedig elektromos úton. A tengeralattjáró végéből kibocsájtanának egy fémlapot, mely az elektromos telep negatív sarkához lepne kapcsolva, míg a pozitív vég a tengeralattjáró teste alatt nyerne elhelyezést egy szivátytyú közelében, mely a tengeralattjáró belsejébe szállítaná i az elektromos áramlás hatására odaúszott halakat, s a más tengeri élőlényeket. Ahol az atom nem rombol, hanem épít A múlt évben tartott i Ez azonban csak a kez- és azok kihasználása egy

: nemzetközi atomerő- > det. A Moszkvában most ; re sikeresebben fejlődik, kongresszuson a világ \ lezajlott Szovjetunió 1 A kitáló szakképzettséglegjelesebb szakemberei Kommunista Pártja XX ; g el rendelkező miinkánagy elismeréssel szerez- kongresszusának tanácsko i sok, szakemberek és lutek tudomást a szovj&t j zásairól szóló híradások- dotnányos dolgozók ficiQy technika nagyszabású al- \ ból arról értesülhettünk, \ hadserege felett rendel-', kotásáról, az első szov- hogy a hatodik ötéves keznek, akik képesek i jet atom-erőműről. A tervben még nagyobb biztosítani a termelés Szovjetunió Tudományos távlatok nyílnak az atom szüntelen technikai töké* Akadémiájának szerény békés felhasználásának letesítését. Mindez lehekétemeletes atomépületé- terén. I j tövé teszi az energetiben működik a jövő ener- j A szovjetuniónak ez kánai: olyan színvonalra giamüveinek első példá- j m szerint megvan n való fejlesztését, hogy nya. 1 j s

qj

á

t hatalmas, egyre j "

z teljes mértékben' kii Ebben az- erőműben , f

ej

m

ö energetikai-wčp- elégíťse a népgazdaság és nem kőszén, s nem kő- • ípti

r^ alapja. Az ország- n lakosság minden sziikolaj adja az energiát . ban gyakorlatilag kime- 1 ségletét a villanyárammal hanem az urán. Naponta , ňthetetlen energetikai való ellátás terén, mindössze 30 grammnyi \ f

or

ráskészletek vannak I ' (V-y) urániumot fogyaszt az 5000 kilowatt teljesítményű erőmű. A hőerőművek ilyen teljesítmény előállítására 100 tonna szenet fogyasztanának. Az első ipari célokat szolgáló atomerőmű építésében kitűnő fizikusok, tervezők, hőtechnikusok s más szakemberek széleskörű kollektívája vett részt. Az erőmű működésbe helyezése után egy évvel már igen nagyfokú technikai biztonságot ért el, s e rövid idő alatt mintegy 15 millió kilowatt-óra elektromos energiát ter- ' melt. ' . A, moszkvai atomerőmű a korszerű tudomány és technika minden felhasználható eredményéi megvalósította elmés berendezéseiben, szerkezeteiben. A kitermelt energia nagy feszültségű hálózatba kerül és az ugyanezen hálózatba kapcsolt egyéb erőművek energiájával együtt a kolhozházak, a városok világítására szolgál, gépeket hajt, tehát a béke művét szolgálja. A szovjet atomerőmű )OeQeQQOOQeQOOQQOOOQ<^ A halászás megoldása elektromos úton. A kibocsátott vég negatív töltésű, 'mig maga a hajó pozitíy Az atomtengeralattjáró békés Célokra való alkalmazása újabb bizonyítéka a Szovjetunió békeszerető polititikájának, mert a tengeralattjáróval történő kutatás olyan eddig ismeretlen tényeket tár fel, melyek a természettudományt nagymértékben fogják fejleszteni. A „TŰZMADÁR" Az Egyesült Államokban gázturbinával meghajtott gépkocsit építettek. A hajtómű teljesítőképessége 3Í0 lóerő, üzemanyaga petróleum. A teljesen új konstrukciójú gépkocsit „tűzmadár"-nak nevezték el. 230 TONNÁS KÜLÖNLEGES PŐREKOCSI Különleges pőrekocsikat különlegesen nehéz és nagy szerkezetek — transzformátorok, nehéz öntött gépalkatrészek és nagy szerkezetek — vasúti szállításnál haszniál'ák. A legújabb tíousú szovjet pőrekocsi méq a maga nemében is különleges mind szerkezeténél, mind 230 tonna raksúlyánáL fogva. Két forgóalvázon oszlik el a teher. (Tyehnika Mologyezsi) 2600-FÉLE ÁRUCIKK SANGHÁJ ELSŐ GYERMEKÁRUHÁZÁBAN A nemrég megnyílt első sangháji gyermekáruházban 2600 féle árucikk között válogathatnak a vásárlók. Az áruház száz elárusítója alig gVőzi a munkát. Már a megnyitás napján 5500 vevőt szolgáltak ki. % (ADN) Qpooceacxxxx>oocxxxxxxxxxxxxxx

x

x^ A radioaktivitás tanulmányozása 1396-ban Henry Becquerel francia fizikus véletlen felfedezésével indult meg, aki összefüggést keresett az urániumsó sötétben való fluoreszkálása és az 1895-ben felfedezett rejtélyes X, azaz röntgensugarak között. Ehelyett azonban arra jött rá, hogy az uránsó a mellette elzárt fényképezőlemezen nyomot hagy, tehát újfajta fénysugarakat bocsát ki. melyek akár a röntgensugár, átmennek papiroson és más akadályon. Becquerel 1896. február 26-án számolt be erről az Akadémián. Curie Marié és Pierre kimutatták, nogy az urániumhoz közeleső thórium szintén „rádioaktív" tulajdonságokat mutat; ők adták e sugárzásnak ezt a nevet. 1898-ban a szurokércben még két új rádíóaktív fémet fedeztek fel: a polóniumot, melyet hazája tiszteletére nevezett el így Curiené és a rádiumot, mely nevét a „sugár" szó latin alakjától kapta. Midőn tanulmányozni kezdték a rádiumot, kiderült, hogy ez saját magától bomlik és ólommá igyekszik válni. Hamarosan meg is állapították élettartamának a felét: 1600 esztendőt. Ezt. a számot ameri- (i kai és angol tudósok „felezési időneK" nevezték el. / Több tudós a további években az aktíniumot, ióniumot, mező thóriumot, rádiothóriumot és az emanációnak nevezett rádioaktív gázt fedezte fel. 1898-tól 1913-ig 30 rádioaktív izotópot fedeztek fel. Igyekeztek már a rádioaktív elemek felezési idejét is megváltoztatni, valamint mesterséges radioaktivitást létrehozni röntgen, alfa, béta és gammasugarak segítségével, de sikertelenül. Ennek oka részint Visszapillantás a rádióaktivitás-kutaiás 60 évére az, hogy a természetes rádioaktivitást véve alapul, éppen a legnehezebb elemekből (mint bárium, ólom. bizmut) próbáltak rádioaktív izotópokat csinálni, melyek azonban súlyos töltésük miatt erre- a leaalkalmatlanabbak vol-, tak. E. Rutherford angol fizikus jött rá, 1911-ben az atomnak nap és bolygók rendszeréből álló modelljára. Miközben alfarészecskék testeken való áthatolását figyelte, bebizonyította, hogy az atom csaknem egész tömege és összes pozitív töltése az egész atomhoz képest elenyészően kicsiny magban van koncentrálva. E végtelen parányi mag körül keringenek aránylag hatalmas távolságokban (K, L, M, N betűkkel jelzett pályáikon) a negatív töltésű elektrónok .1919-ben sikerült létrehoznia az első mesterséges magazaz elemátváltoztatást. 1930-ban Lawrence (Kalifornia) feltalálta a ciklotront, mellyel a töltött részecskéket majdnem tetszőlegeseri lehet gyorsítani. 1932-ben az angol Cockraft ciklotronnal kilövelt. l)idrogénmagot (protont) alkalmazott lithiummag szétbontására és két héliummagot kapott. Ez volt az első eset, hogy nem természetes radioaktivitással idéztek elő megbontást, hanem emberi kézzel készített „atomparitvtyával." 1932-ben az angol Chadwick felfedezte a második (mégpedig töltésnélküli) nukleont: a neutront, amivel egész új korszak kezdődik az atommag tulajdonságairól, valamint a rádioaktivitďsrffl szóló tudomány fejlődésében. A kozmikus sugarakban felfedezik a pozitront, vagyis az elektrón pozitív töltésű társát. Bebizonyítják, hogy a gamma sugarak és az atommagok kölcsönös hatásából pozitrón-elektrón pár keletkezik és viszont a pozitrónelektrón pár egyesüléséből nem anyagmegsemmisülés, hanem gammasugár. 1934-ben Curie Irén és férje Frederic Joliot-Curie kísérletéből megszületett az első mesterséges rádióáktivitás, amivel kiapadhatatlan kutatóanyagot adtak az atommagban lejátszódó jelenségeket figyelő kísérletezőknek. Ez volt a legjelentoségteljesebb felfedezés a rádioaktivitás terén. A fiatal Curie házaspár rájött ugyanis arra, hogy az alfa részecskékkel bombázott alumíniumlemez 30-as atomsúlyú rádiofoszforrá alakul át, mely magára hagyva is rádioaktív sugárzással tovább bomlik. ' mint a természetes rádioaktív .anyagok. Bomlási felezési ideje mindössze 31/4 perc. Az alumíniumot hamarosan egy tucat egyéb anyag követte és kiderült, hogy a legtöbb elemnek van mesterségesen előállítható rádioaktív izotópja és ezek majdnem mindegyike lövel bétasugarakat a legkülönfélébb felezési időkkel. Egyesek azonban pozitronokat is bocsátanak ki; ezeket 1932-ben a kaliforniai Anderson fedezte fel. Ugyanebben az évben a newyorki Columbia-egyetemen Urey, Brickwedde és Murphy megtalálták a hidrogén izotópját: a nehqz hidrogént, vagy deutériumot s ezáltal a' deutérium oxydját is: a nehéz vizek E. Fermi római fizikusnak 1934-ben sikerűit neutronok segítségével a nehéz elemek magjában hasadást, tehát mesterséges radioaktivitást' is létrehoznia. Ez a felfeaezés valóságos forradalmat jelentett a magátalakulási kísérletek terén. Bebizonyította, hogy a töltés nélküli részecske, a neutron könyebben hatolhat be a nehéz elemek magjába, mint pédaul a magtól taszított pozitív töltésű proton, s ezáltal stabil magot hozhat létre. Fermi felfedezése lehetővé tette a rádioaktivitás tanulmányozását ciklontronszerű gyorsítókkal nem rendelkező tudósoknak is. mert neutronnal minden fizikus, diszponál. hacsak bármily kis mennyiségű rádi umot. rádiioemanációt vágy thóriumot tud beszerezni. E neutrónok segítségével 76 új-rádioaktív mag lett felfedezve. 1936-ban már 104 nukleáris reakció volt ismeretes, melyek mesterséges rádioaktivitáshoz vezettek. A? urá-vumnck, a periodikus rendszer akkor utolsó és legnehezebb elemének sugárzásánál Fermi l'elfe-, dezto, hogy lassú neutrónok hatása alatt ez is konyen rádioaktivvá válik A; urá:i mesterséges rádióaktív be* taborr'.ásánál nem képződnek azonban az uránnál masasabb rendszámú ún ,.transzurán" elemek, hanem, mint Joliot és Savidge kimutatták, könynyebb, a periodikus tábla közepén levő elemek, mint pl. a lant-hán. A neutronokkal sugárzott uránból képződő rádioaktív elemek végleges identiíikálását Hahn és Strassmann német tudósok végezték el. A fasizmus elől Angliába és Amerikába menekült Hahnnak és Meitnernének sikerült egyidöben Flerov és Petrzsak szovjet kutatókkai 1939-ben feltenni az uránhasadáš tüneményére a koronát. Megállapították, hogy az urán maghasadása neutrónok nélkül is elérhető teljesen magától, egy bizonyos kritikus mennyiségnél és kiszámították e spontán urániumhasadás valószínűségét. Fierov és Pietrzsak 1939-ben Sztálindíjat kaptak ez alapfelfedezésért, mely lehetővé tette nemcsak az atombomba megszerkesztését, hanem az atomerönek a t?éke szolgálatába való l állítását- is. Ma az atomkemencében a lavinaszerűen előállítható, de épp ezért fékezett és lassított neutrónlövegok több más rádióinotópon kívül — tonnaszámra gyártják a 238-as atomsúlyú uránból az aranynál sokkal értékesebb plutóniumot', amely a masj hasadásra éppoly alkalmas, mint a ritka 235-ös urán. Igy aztán nem csodálkozunk azon, hogy míg j 934-ben a mesterséges rádioaktivitás felfedezésekor még csak 88 elem 240 stabil és 40 természetes radioaktív izotópjával volt ismeretes, addig ma már 100 elemet és körülbelül 1000 mesterséges rádioizotópot ismerünk, melyek a tudomány' majdnem minden ágában a forradalmi elóVehaladást sziolgálják. Kolár Lajos, mérnök 0 J s 7 0 1950^ március 9.