Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-08 / 68. szám, csütörtök

Az SZKP XX, kongresszusának eredményeit és tanulságait a szocializmusért és békéért vívott harcunk újabb sikereivé változtatjuk A magyar parlamenti küldöttség csehszlovákiai tartózkodása (Folytatás a 2. oldalról.) nak emlékei ecsetelik. Emlékezzünk arra, ahogy elutasítja a személyi kul­tuszt és szüntelenül hangsúlyozza a munkásosztály és kommunista pártja szerepét, amely a forradalmi harc fő tényezője. A szocialista országépítés megkö­veteli, hogy a dolgozók egyre széle­sebb tömegei vegyenek részt az állam igazgatásában. A személyi kultusz azonban csökkenti a tömegek felelős­ségérzetét a szocialista állam sorsá­ért, azt a hamis elképzelést terjeszti, hogy az államügyek irányítása nem az egyszerű emberek ügye, hanem csak kiválasztott egyéneké, a tömegeket arra vezeti, hogy passzív módon rá­bízzák magukat a kiemelkedő szemé­lyiségek tetteire. A személyi kultusz komoly gyakorlati károkat okoz, mert fékezi a dolgozók alkotó tevékenysé­gének maximális kifejlődését. Ebből kitűnik, mily nagy progresz­szív jelentősége van az SZKP KB eré­lyes harcának a személyi kultusz el­len. mily újjáélesztő hatása van a párt, a munkásosztály és a parasztság erejének növelésére, szabaddá teszi a nép új erőit, megerősíti a kommu­nizmus ügyét. Tartsuk emlékezetünk­ben Lenin szavait, hogy nem az egyén, hanem a munkásosztály által alakított párt az esze, lelkiismerete és becsülete korszakunknak! Sztálin szerepéhez néhány elvi fon­tosságú szót Ŕell mondanunk. Látni kell azt a pozitív szerepet, amelyet Sztálin a Lenin halála utáni időszak­ban betöltött, amikor a párt többsé­gével és Lenin más tanítványaival együtt a leninizmust védelmezte a trockisták és a leninizmus más ellen­ségei ellen vívott harcban, amikor ke­ményen visszaverte a párt és a szov­jet állam szétzúzására törekvő ellen­ség kísérleteit. Ezt a harcot sikere­sen vívták meg és ebben Sztálinnak nagy történelmi érdemei vannak. Te­vékenységének későbbi időszakában azonban Sztálin a hibák egész sorát követte el, munkájában hiányosságok mutatkoztak, mint például a kollektív vezetés elvében, ami érthetően visz­szatükröződött a párt életében és visszatükröződött nálunk is. Ennyit Sztálin történelmi szerepéről. Hangsúlyozni kell, hogy ebben a kérdésben nem hagyjuk megtévesztem magunkat az ellenség hangoskodásától. Jellemző, hogy a burzsoázia, amely a múltban Sztálint annyit mocskolta, ma álszenteskedő módon aggódik em­léke miatt. Igyekszik ködbe bur­kolni a személyi kultusz ellen vívott harc mély, forradalmi értelmét, azt kiáltozza, hogy Sztálint kitörölték a történelemből és a XX. kongresszust igyekszik elferdíteni úgy, mintha azon csak Sztálin személyéről lett volna szó. Mindazok a nagy győzelmek, ame­lyeket a Szovjetunió az ország iparo­sításában, a mezőgazdaság kollektivi­zálásában. a kulturális forradalomban, a szocializmus győzelmében elért, a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem, a szovjet nép kiapadhatat­lan alkotó erőinek eredménye, amelyet a Szovjetunió dicső kommunista párt­ja vezet és ihlet. Mindez a tömegek müve, a halhatatlan kollektíva — a párt műve. Mily következtetések származnak a személyi kultusz bírálatából a mi munkánkra ? Meg kell mondani, hogy pártunk Központi Bizottsága már a CSKP X. kongresszusa előtt lépéseket tett a kollektív vezetés megszilárdítására, elitélte a személyi kultuszt és a párt­propagandát arra irányította, hogy a tömegek történelmi döntő szerepét megvilágítsa, s a személyi kultusz elleni harcra irányítsa. Nem lehet lebecsülni a történelmi irodalom, a propagandacikkek és bro­súrák, a személyi kultusszal átha­tott irodalmi és művészi müvek je­lentős befolyását, amelyek bizonyos nyomokat hagytak a nép gondolko­dásában. Ezért elvi módszerrel kell harcolni a személyi kultusz csöke­vényei ellen. Ennek útja az, hogy kérlelhetetle­nül érvényesítsük a vezetés kollek­tivitásának elvét, fentről a Központi Bizottságtól egészen az alapszervezete­kig, megszilárdítsuk a Központi Bi­zottságnak, mint a párt vezető szer­vének szerepét, amely a párt és az állami tevékenység központja orszá­gunkban, és mint dolgozó szerv rend­szeresen kollektíván oldja meg a párt és az állam összes fontos kérdéseit. Meg kell szilárdítani a párton belüli demokráciát valamennyi szervezet­ben, fejleszteni kell az alulról jövő bírálatot, tekintet nélkül a szemé­lyekre. A Központi Bizottság a pártot ren­dületlenül a lenini elvek szellemében vezeti úgy, hogy a legszorosabb kap­csolatban álljon a munkásosztállyal, a tömegek teljes bizalmát élvezze. Ebben a szellemben irányítja a Köz­ponti Bizottság a pártpropagandát is. A XX. kongresszus megmutatta nekünk a kommunista párt nagy fel­adatát a társadalom életében, arra tanít bennünket, hogyan kell szünte­lenül fokozni pártunk vezető szere­pét országunk életében. A párt ve­zető szerepe fokozásának szükséges­ségéről szóló kijelentésekről át kell térni ennek az elvnek a gyakorlati életben vaió érvényesítésére. Lenin a pártban a tömegek vezetőjét és ta­nítóját látta és ebből kell kiindul­nunk a mi munkánkban is. Azt mondhatjuk, hogy pártunk Központi Bizottsága a pártszerveket és szervezeteket mindig arra irányí­totta, hogy a pártpolitikai munkát következetesen egybekapcsolja a gaz­dasági munkával. Ennek ellenére azonban az egész pártban még min­dig az látható, hogy a pártpolitika elszakad a gazdasági munkától. Ez egyrészt abban jut kifejezésre, hogy a gazdasági szerveket a pártszervek helyettesítik és így leveszik a fele­lősséget a gazdasági szervekről, más­részt a tömegpolitikai munka, vala­mint a tömegeknek a kitűzött fel­adatok teljesítésére való mozgósítá­sa elhanyagolásában nyilvánul meg. Gazdaságunk színvonala és kitűzött új feladataink megkövetelik, hogy el­sősorban véget* vessünk annak, hogy a pártszervezési munka elszakadjon az élettől, a párt munkáját magas eszmei tartalommal kell megtölteni, elválaszthatatlanul egybe kell kap­csolni a szocialista országépítés prob­lémáival. Erélyesen harcolni kell a bürokratizmus jelenségei ellen a pártmunkában. Az a fontos, hogy a pártmunka a tömegek szervezésére és nevelésére, a gazdaság jobb irányítására, a szo­cialista gazdaság szüntelen növelésére, népünk anyagi biztosításának megja­vítására, kultúrájának emelésére irá­nyuljon. A beszámoló további része rámu­tatott arra, hogy következetesebben érvényesíteni kell a vállalatvezető­ség ellenőrzési jogát, szüntelenül ja­vítani kell a párt szociális összeté­telét, valamint a párt irányító mun­káját a szakszervezeti mozgalomban és a CSISZ-ben. Pártunk számára nagy jelentősé­gűek az SZKP XX. kongresszusának az ideológiai munka kérdéseiben tett megállapításai. Gyakorlati munkánk­ban teljes mértékben abból kell ki­indulnunk, hogy a kommunisták és minden dolgozó marxi-lenini nevelé­se, a forradalmi elmélet alkotó mó­don való fejlesztése döntő előfelté­tele további előrehaladásunknak is. Pártunk az utóbbi időszakban ho­zott határozataiban az egész ideo­lógiai munkát helyesen arra irányí­totta, hogy ez a munka szoros kap­csolatban álljon az élettel. Ez nyil­vánult meg a kommunisták és a pár­tonkívüli dolgozók növekvő érdeklő­désében a közgazdasági és népgaz­dasági kérdések, valamint a nemzet­közi kapcsolatok kérdéseinek tanul­mányozása iránt. Ezek azonban csak az első lépések és előttünk áll a nagy munka, hogy szívós harcot vív­junk az ideológiai munkának az élettől vtló elszakíffrttsága ellen és hogy e téren határozott fordulatot ér­jünk el. A pártoktatás terén végzett propa­gandista munkának még mindig nagy hiányossága, hogy csak lélektelenül, könyvszerűen közeledik a marxizmus­leninizmushoz, csak az elévült dog­mák bemagolására és ismételgetésére szorítkozik. A párt ideológiai munká­jának a dolgozókat naponta azoknak a nagy feladatoknak konkrét teljesí­tésére kell nevelnie és vezetnie, ame­lyeket a párt eléjük állít. A problé­mák helyes önálló megoldására kell vezetni őket s megacélozni a marxi­lenini öntudatosság szellemében. Az emberek propagandistáinktól és népnevelőinktől gyakorlati segítséget, a legjobb tapasztalatok alapos magya­rázatát, jó tanácsot várnak, hogy a tapasztalatokat helyesen érvényesít­sék üzemükben, lakóhelyükön. Vegyük például azt, milyen felada­tok állanak propagandánk és népne­velésünk előtt a falvakon, amikor is a második ötéves terv folyamán el kell érnünk a szocialista mezőgazda­sági nagytermelés teljes fölényét. E feladatok teljesítéséért vívott harc­ban semmit sem segít nekünk a ré­gen elmúlt történelmi események té­nyeinek szüntelen ismételgetése. Ter­mészetesen az sem elég, ha propagan­distáink csak általában beszélnek a szövetkezeti nagytermelés fölényéről az egyéni kistermelés felett, ezt a fölényt, ezeket az előnyöket tények­kel kell bizonyítaniok .. és nemcsak ezeket az ismereteket kell népszerűsí­teniük, hanem közvetlenül, konkrétan segítséget kell nyújtaniok ezen isme­retek gyakorlatba való bevezetésében, tevékenyen közre kell működniök a? egységes földmüvesszövetkezetek szer­vezésében — ez propagandistáink fel­adata. Szerveinktől és szervezeteink­től ez a feladat megköveteli, hogy propagandistáinkat és népnevelőinket tapasztalatokkal fegyverezzék fel, el­sőrendű figyelmet fordítsanak nevelé­sükre. Ezzel kapcsolatban lényegesen el kell mélyíteni a gazdasági oktatást valamennyi pártiskolában. Egész ideológiai munkánkban abból indulunk ki, hogy jelenlegi helyzetünk előtérbe helyezi a marxizmus elméle­tének gazdasági részét, a konkrét köz­gazdaság kérdéseit. Anélkül, hogy gyengítenők a társadalomtudományok többi szakaszaira fordított figyelmün­ket, ahol szintén nagy hibák fordul­nak elő, ennek alapján építjük ideoló­giai munkánkat. Ellenségeink szeretnének meggyőz­ni bennünket arról, hogy a nemzetkö­zi feszültség enyhülésének, a békés egymás mellett élésnek meg kellene nyilvánulnia az ideológia terén is. Azt szeretnék, ha ideológiai téren le­tennénk a fegyvert és így legyőzhet­nének bennünket. Ez az istenes kíván­ságuk arra mozgósít bennünket, hogy ellenkezőleg, még jobban, még eröseb­ben felfegyverkezzünk ideológiai té­ren. A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XX. kongresszusa hatalmas és mérhetetlenül gazdag ideológiai fegy­vertárunk. Ezért ideológiai munkánk, propagandánk és népnevelésünk előtt ma az a legsürgősebb feladat áll, hogy az SZKP XX. kongresszusának igazát, annak erejét és minden reánk háram­ló tanúlságát eljuttassuk összes dol­gozóinkhoz. A kongresszusi anyagok tanulmányozásának és a kongresszus következtetései alkotó módon való alkalmazásának a mi viszonyainkra valamennyi pártszerv és szervezet ügyévé kell válnia, kell, hogy párt­oktatásunk valamennyi iskola, az egész tömegpolitikai munka tartalmát képezze. Dolgozóink a XX. kongresszus ered­ményeire már számos üzemben és fa­lun helyeslő válaszukat nyilvánították új munkafelajánlásaikkal, a szocialista munkaverseny fejlesztésével, a gaz­dasági építés feladatainak teljesítésé­re és túlszárnyalására irányuló tö­rekvésükkel. Az SZKP XX. kongresz­szusa után folytatott nagy kampá­nyunknak új gyakorlati eredményeket kell hoznia köztársaságunk gazdasági építésében, hatalmának és erejének megszilárdításában. . Az SZKP XX. kongresszusa a kom­munizmus erői nagy felsorakozásának kezdetét jelenti. A Magyar Népköztársaság ország­gyűlésének tagjai Rónai Sándor or­szággyűlési elnök vezetésével szerdán, március 7-én reggel megérkeztek a Kunčicei Klement Gottwald Üj Kohó­ba. A küldöttséget az ostravai kerü­letben tett útján Horváth Imre, a Magyar Népköztársaság prágai rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövete, valamint Jozef Való és Antonín Fiala, a nemzetgyűlés alelnökei kísérték. Már a küldöttség megérkezése előtt gyülekeztek az üzem előtt köztársa­ságunk legfejlettebb iparú vidéke po­litikai életének képviselői, a Klement Gottwald Üj Kohó dolgozói és az ifjú­ság. Amikor a kedves vendégek ki­szálltak az autókból, Oldŕich Čeroik, a kerületi nemzeti bizottság elnöke, Václav Kolár képviselő, a ČKP ostra­vai kerületi bizottságának vezető tit­kára, Josef Kotas, a városi nemzeti bizottság elnöke, Jaroslav Közel, ke­rület képviselői nevében és Alois Po­lánsky, a kunčicei kohászati kombinát üzemi igazgatója üdvözölték. A pio­nírok virágcsokrot nyújtottak át a küldöttség tagjainak. A baráti fogad­tatásért Rónai Sándor, a Magyar Nép­köztársaság országgyűlésének elnöke mondott köszönetet. Beszédében meg­emlékezett a Csehszlovák Köztársa­ság nemzetgyűlési küldöttségének ma­gyarországi látogatásáról és kijelen­tette, hogy a magyar parlamenti kül­döttség tagjai ezt a látogatást most viszonozzák. Azért jöttek ide — mon­dotta —, hogy útjukkal hozzájárulja­nak az országaink közötti barátság további elmélyítéséhez. Csehszlovákiá­ban töltött rövid idő alatt annyi sze­retet és barátság megnyilvánulásban volt részük, hogy úgy érezték magu­kat, mint otthon. Utána a magyar képviselők elláto­gattak a szocializmus e fő építkezé­seinek fantosabb részlegeire. Az egész üzem a csehszlovák és magyar zász­lókkal, feliratokkal volt feldíszítve, melyekkel a kunčicei kohászok a Ma­gyar Népköztársaság népének képvi­selőit üdvözölték. Minden munkahe­lyen forró üdvözletekkel és szívélyes tapssal fogadták a baráti országból érkezett vendégeket. Az acélműhely­ben, amely köztársaságunkban a leg­jobbak közé tartozik, a vendégek fi­gyelemmel kísérték az olvasztárok munkáját és a 2. számú Siemens­Martin-kemence működését. Utána vé­gighaladtak a csőhenger lő termen, amelynek dolgozói főleg kivitelre ter­melnek. Különösen meleg fogadtatás­ban részesültek a küldöttség tagjai a nehéz kovácsoló műhelyben, ahol megcsodálták Jindrich Teplárek mes­ter kollektívájának munkáját, amely 12 ezer tonna nyomású prés alatt a 6ztálinvárosi kohó préséhez szükséges vezető oszlopot kovácsolta ki. A hengerlő-osztály megtekintése után a magyar képviselők a Klement Gottwald Üj Kohó kitüntetett dolgo­zóinak körébe látogattak el. Barátsá­gosan elbeszélgettek a dolgozókkal és Földvári Rudolf képviselő a magyar parlamenti küldöttség nevében köszö­netet mondott azért, hogy megismer­hették az élenjáró csehszlovák kohá­szati üzem korszerű berendezését és kiváló munkakollektíváját. Megkérte a kitüntetett dolgozókat, hogy tolmá­csolják a Klement Gottwald Üj Kohó alkalmazotainak és Ostrava vidéke minden dolgozójának a küldöttség I legszívélyesebb üdvözleteit. Az NDK nőküldöttsége megérkezett a nemzetközi nőnap ünnepségeire Szerdán, március 7-én reggel az ústí, libereci és Karlovy Vary-i ke­rület képviselői a csehszlovák-német határon, Hrenskóban üdvözölték a német nők tíztagú küldöttségét, amely részt vesz a nemzetközi nő­nap ünnepségein ebben a három ke­rületben. A dečíni fogadtatás után a német küldöttség több csoportra oszlott és Liberec, Üstí, valamint Karlovy Vary vidékére ment. A né­met nők négytagú csoportja a hét végéig marad Üstí vidékén és részt vesz a városokban rendezett ünnepé­lyes gyűléseken, valamint Üstf nad Labemben, a kerület székhelyén ren­dezett manifesztáción. A német nők meg akarják látogat­ni az egyes ipari üzemeket is, főleg azokat a textilüzemeket, amelyekben túlnyomórészt nők dolgoznak. A nőbizottságok tevékenysége a kassai kerületben i A Sacai Helyi Nemzeti Bizottság­nak munkájában hathatós támogatást nyújtanak a nőbizottság tagjai. Se­gítenek az adók és illetékek besze­désénél, gondosan ügyelnek a tejbe­adásra, s nem mulasztanak el egy alkalmat sem, hogy ne végezzenek meggyőző munkát a kis- és közép­parasztok körében a hazafias köte­lezettségek teljesítése érdekében. A nők munkájának sikerét bizonyít­ja az a tény, hogy az egyénileg gaz­dálkodó parasztok múlt év januárjá­ban és februárjában beszolgáltatott 250 liter tejmennyiségével szemben az idén ugyanabban az időben mint­egy tízezer liter az eredmény. A sacai nőbizottság tagjai a nem­zetközi nőnap tiszteletére kötelezett­séget vállaltak, hogy továbbra is fi­gyelemmel kisérik a közélelmezés cél­jaira beadott tej mennyiségét és mi­nőségét. Rendszeres meggyőző mun­kával odahatnak, hogy tisztán kezelt, jó és friss tejet adjanak be. Gon­doskodnak arról is, hogy a lelkiis­meretlen tejhamisítók cselekedeteiről a helyi hangszórókon keresztül az egész falu részletesen tájékozódjék Sacán méltóképpen ünneplik meg a nemzetközi nőnapot. Gazdag, tarka műsorral készültek az ünnepélyre. Segítenek a környék kisebb, segítség­re szoruló nőbizottságainak. A lőcsei Nőbizottság is fokozza szervező tevékenységét az asszonyok között. Tanfolyamok megszervezésén dolgoznak a járás számos községé­ben, melyek nagy látogatottságnak örvendenek. A rozsnyói járásban 32 nőbizott­ság tevékenykedik. Berzétén egy egész estét betöltő műsorral, ének-, tánc- és zeneszámokkal, szavalatok­kal készültek a nemzetközi nőnap megünneplésére. A szereplők között a fiatalokon kívül idős asszonyok is vannak. A rozsnyói járásban Dobsi­nán, Čierna Lehotán, Rozsnyón, štít­níken, Pelsőcön, Krasznahorkán s még számos községben vannak hasonló, példaadó nőbizottságok. A garbócbogdányi nőbizottság el­nöke, Tóth Erzsébet most 54 éves. Az elsők között volt, aki aláírta a belépési nyilatkozatot a szövetkezet­be. Fáradhatatlanul agitál, hogy meg­nyerje a falu kis- és középparaszt­jait a közös gazdálkodásnak. Munká­jában a nemzeti bizottság elnöke és titkára támogatja. A garbócbogdányi nők segítenek a nemzeti bizottság ha­tározatainak végrehajtásában, az ál­latok összeírásában. Valamennyien el­végezték az egészségügyi tanfolyam alapfokát. Színjátszó csoportjuk gon­dosan készült a nemzetközi nőnap megünneplésére. (M. Gy.) MA DÉLUTÁN 15 ÓRAKOR a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában ÜNNEPI MANIFESZTÁCIÓ LESZ a mmzetk&zl ľianap alkalmából. Az ünnepi beszédet Michal Chudík, a Meg­bízottak Testületének első alelnöke, földművelésügyi megbízott tartja. A manifesztációi! Ŕllép a Szlovák Népművészeti Együttes (SĽUK).

Next

/
Thumbnails
Contents