Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-05 / 65. szám, hétfő

t > Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. Vnárcius 8. kedd 30 fillér IX. évfolyam 66. szám A dolgos asszonyi kéz nagy erő a szövetkezetben Sok szövetkezetben a munkában való lemaradást rendszerint azzal okolják, hogy kevesen vannak, kevés a munkaerő, különösen, ha a több kézi munkát igénylő munkákról • van szó. A múlt évben sem volt még ritkaság az olyan szövetkezet, ahol a gyom verte fel a kapásokat, ahol egyszer, sőt akadt hely. ahol még egyszer sem kapáltak. Persze, aztán ilyen lett a termés. De az volt aztán a legszomorúbb, hogy ezekben a szövetkezetekben még ezt a silány termést is csak megkésve takarították be, akkor, amikor az őszi eső ugyancsak megmosta a krumplit, a kukoricát, meg a répát. Kevés a munkaerő — ezzel okolják elmaradásukat, viszont nem dolgoznak az asszonyok. Nem dolgoznak, mert senki nem világosítja fel, senki nem győzi meg őket arról, hogy saját, jól felfogott érdekük, hogy a szövetkezetben semmi ne vesszen kárba, ellenkezőleg, hogy minél nagyobb gazdasági eredményei, jövedelme legyen, s ennélfogva minél több jusson a munkaegységekre. Azt mondjuk s az a valóság, hogy a szövetkezeti tag a közösben a sajátján, sajátmagának dolgozik, tehát egyéni érdekei megkövetelik, hogy a szövetkezet dolgai jól, minél jobban menjenek. De ennek felismerésere nem elég csak a férfi szövetkezeti tagokat rávezetni és meggyőzni, — a közösség és végső soron a saját gazdaságának dolgai iránt nem lehetnek közömbösek a szövetkezeti tagok feleségei, az asszonyok sem. Azt mondjuk^ a szövetkezeti tagok úgy óVják, úgy gyarapítsák a közösség érdekeit és vagyonát, mint a sajátjukat. Vajon melyik egyénileg gazdálkodó földműves asszonyának volt közömbös, hogy gazdaságuk dolgai hogy, s mint mennek? Mindegy, közömbös volt számára, hogy a kukoricát megkapálják-e vagy sem? Hogy milyen lesz a termés, a bevétel? Talán hidegen hagyta a parasztasszonyt, hogy a lekaszált szénát eső éri? Ha felhő jött, lehetett ünnep, vagy vasárnap, az egész család, aszszony, gyerek, ijem rohant-e, hogy állataik kis takarmányát a közelgő viharnál is gyorsabban boglyákba rakják, biztonságba helyezzék? S aratáskor? Tán mindegy volt a parasztasszonynak, hogy a gabona túlérik-e s a szem kipereg? Nem járt-e sötéttől sötétig a férje kaszájának nyomában? De azért főzni is kellett, masni is kellett, a visító-bőgő állatoknak is enni kellett adni, s a haszon, az emberfeletti munka gyümölcse? Hát az mi volt? Hogy nem tellett neki egy jqravaló fejkendőre sem, a gyerek télen apja csizmáiban ment ki az utcára, a férje pedig mint egy ágrólszakadt csavargó? így volt? Ilyen volt a parasztasszony élete? Ki merné, ki tudná ennek az ellenkezőjét bizonyítani? És ma? Ma a parasztaszszonynak „semmi köze" a közös szövetkezeti gazdaságukhoz, amely munkájukhoz, odaadásukhoz mérten számukra a jólét kimeríthetetlen forrását jelenti? Helyes-e. és bele lehet-e nyugodni abba, hogy a szövetkezeti tagok feleségeinek nagy része, bár igen nagy szükség volna szorgalmas, dolgos kezükre, nem dolgoznak a szövetkezetben? Hogy úgy állnak szemben szövetkezetük érdekeivel, mintha számukra idegen volna, mindegy volna, hogy ott a dolgok hogy, s mint mennek? Pedig nem mindegy, mint ahogy az ipolyszakállasi asszonyoknak sem volt mindegy az évi zárszámadáskor, hogy a múlt évben, mert nem volt ki dolgozzon, a gyom verte fel a szőlőt meg a kapásokat és többféle munkát alkalmi munkásokkal végeztettek el —, persze, azok vitték el a haszon nagy részét is. Természetes, hogy az ilyen szövetkezetekben gyenge a termés, rossz az állatállomány, de aztán gyenge és kicsi a jövedelem, a _ munkaegység értéke is. De kit' okolhatnak, kit hibáztathatnak ezért a szövetkezeti tagok, kizárólag sajátmagukat, / mert hát ha nem dolgoznak, ha veszni hagyják gazdaságuk értékeit? Nagyon téves felfogás az, hogy az asszonyokat nem lehet megnyerni a szövetkezeti munka számára. így csak azok vélekednek, akik ilyen vagy olyan okból nem is akarják, hogy a tagok feleségei a szövetkezetben dolgozzanak, Sok szövetkezeti tag úgy gondolja, elég, ha ő dolgozik, „minek törje magát az asszony is". Nem ritkaság' aztán az olyan eset sem, hogy a szövetkezet vezetősége fontosnak tartaná az asszonyokat is bevonni a munkába, csakhát éppen a saját feleségeiken kívül. De számíthat-e sikerre az ilyen bort iszik, vizet prédikál politika? Joggal mondhatják a tagok feleségei, i hogy az elnök, a könyvelő, meg az agronómus feleségének talán „leesik az ujjáról az aranygyűrű, ha megfogja a kapanyelét"? Agitációnk lényegének minden téren a példamutatásnak kell lennie és a szövetkezeti vezetőknek is a saját példamutatásukkal kell a tagok feleségeit meggyőzniök arról, hogy részt vegyenek a közös munkában. Több helyen és esetben a szövetkezet vezetőségének helytelen magatartása tartja távol és riasztja el az asszonyokat a munkától. Az asszonyok észrevételeire, bírálatára és tanácsaira csak legyintenek — „asszonybeszéd". Persze, ha az asszonyok azt látják, hogy szavuk falrahányt borsó, ha azt tapasztalják, hogy az asszonymunkára szükség van, viszont szavukat nem veszik komolyan, akkor elkedvetlenednek s nem éreznek semmi felelősséget munkájuk és a szövetkezet sorsa iránt. Sok szövetkezetben vált már döntő tényezővé az asszonyok munkája és szava, és sok szövetkezet köszönheti kiváló eredményeit, nagy jövedelmét az asszonyok becsületes, odaadó munkájának. Munkájával nem egy szövetkezeti aszszony méltán érdemelte ki a tagság elismerését és megbecsülését. Joggal mondhatjuk, hogy az aszszonyok megnyerése a szövetkezeti gondolat, a közös munka számára az EFSZ-ek megszilárdításának és továbbfejlesztésének egyik legfontosabb kérdése, amelynek megvalósításával mindenütt a legnagyobb odaadással kell törődni. HAZANK A legújabb szovjet módszerek alapján dolgoznak Az árvái istebnei kohászati üzem dolgozói sikerrel teljesítik a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX kongresszusa tiszteletére tett kötelezettségvállalásokat. A munkások, kohászok és olvasztók nagy áldozatkészséggel dolgoztak a legerősebb fagyok idején is. Ennek eredménye, hogy februárban a termelési tervet brutto értékben 102,9 százalékra teljesítették. „Szeretettel teljesítjük az SZKP XX kogresszusára tett kötelezettségvállalásainkat — mondotta Róbert Kubina mérnök, a technikai osztály vezetője. Rendkívül hálásak vagyunk a szovjet munkásoknak, kohászoknak és technikusoknak testvéri segítségükért. Hét olvasztónk és technikusunk tanulta a kohászati termelést szovjet iskolákban és üzemekben, Cseljabinszkban, Záporozsecben és Aktjubinszkban. Az új technológiát az önzetlen szovjet emberektől tanultuk E. N. Kicsatova, M. J. Bajcser, M T. Patalach és B. N. Kotelnyikov mérnököktől. N. Sz. Hruscsov és N. A. Bulganyin szavai a legmagasabb technika bevezetéséről mélyen szívünkbe vésődtek" — rtiondja a fiatal Kubina mérnök. A szovjet segítséget az árvái koA SZČV TKEZETI GAZDÁLKODÁSÉ A JÖVŐ Az új esztendőben a nagykaposi járásban is megélénkült a szövetkezeti mozgalom. A miílt hibái lassan kiküszöbölődnek, s a jó példák, a szép eredmények vonzzák a parasztokat. Csicser községben például az ifjúság körében is foglalkoznak a szövetkezés gondolatával. Puskár Lajos CSlSZ-elnök — aki az iparból ment a szövetkezetbe — két i'"

1 ""'ózott meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Vaszi Sándor és Bodnár László CSISZtagok szintén a szövetkezetben vélik megtalálni boldogulásukat. Bodnár László az állattenyésztésben dolgozik, ahol fiatalságát meghazudtoló jártassággal mindjárt az első napokban kivívta az összes tagok elismerését. A csicseri szövetkezetnek jelenleg ló család 21 dolgozóval a tagja, de a járási szervek segítségével megvan minden remény arra, hogy ebben az évben hatalmas szövetkezetté fejlődjék. A pálóci szövetkezet ugyancsak három új taggal bővült. Kázmír János, Perdulák András és Sütő János feleségestől léptek be a szövetkezetbe. Az új tagok az iparból jöttek át a mezőgazdaságba. Kázmír János előzőleg a JNB mezőgazdasági osztályán dolgozott. Az évzáró taggyűlésen Kázmír elvtársat a tagok elnökké választották. A pálóci szövetkezet eddig is sok nehézséget küzdött le. Kázmír elvtárs vezetése biztosíték arra, hogy a jövőben még nagyobb sikereket érjenek el. Ugyancsak két új taggal bővült a kaposkelecsényi és hárommal a budaházi szövetkezet. K. I. hászok rendkívül nagyra értékelik Mihail Jurj?vis Bajcser mérnök tapasztalatainak érvényesítésével a ferromdlibden minőségét világszínvonalra 'emelték A szovjet technikai tudománnyal való együttműködés lehetővé tette, hogy az á.vai kohászok páratlan rikereket értek el 1952 cl só félévétől a termelés két és félszeresére emelkedett. Ľz év első két hónapjában terven (elül 276 tonna vasöntvényt termeltek és az önköltségen 143 000 koronát takarítót*tak meg. Eleven kulturális élet a falvakon A kassai kerület falvait a téli hónapokban a kulturális élet elevensége jellemzi. A falvak népe új ismeretekkel gazdagodik, a községekben új, szocialista élet formálódik. Előadások, beszélgetések, 'filmvetítés és más kultúrakciók igazolják a kulturális élet elevenségét. Január 1-től 1768 beszélgetést tartottak választóikkal a nsmzeti bizottságok tagjai, s a kerületben lefolyt 447 előadásnak 77 779 résztvevője volt. Gépiparunk sikere külföldön A lipcsei tavaszi nagyvásáron nagy érdeklődésnek örvend gépiparunk egyik 'lüszkesége, az SR-1000/4000 típusú gyors menetű esztergapad. A lipcsei vásáron készült képünkön Strass. csehszlovák mérnök látható, amint á gépet dr. Lessingnek, (balról a második), az NDK külkereskedelmi kamarája elnökének és Kim Gjo Jen — koreai küldöttnek mutatja be. A CSKP országos konferenciájának tiszteletére A hrdlovkai Gottwald'-elnök mélybánya dolgozói e napokban az északcsehországi körzetben mutatkozó szénfejtési lemaradás gyors felszámolására irányuló törekvésükben a CSKP országos konferenciájának tiszteletére kötelezettségvállalást tettek. Megígérték, hogy május l-ig terven felül 7912 tonna szenet fejtenek. A duchcovi tröszt, amely februárban az észak-csehországi szénkörzet legjobb részlege volt, a többi bányákban is szocialista munkaversenyt indított. Februári kötelezettségvállalásának teljesítése után a Koh-i-noor-bánya gyorsfejtő kollektívája Cibula Aladár vezetésével a CSKP országos konferenciája tiszteletére új kötelezettségvállalást tett: május l-ig további 50 méter folyosót hajt ki. Csatlakoztak hozzá Josef Zajíc és Miroslav Voborník kollektívái, melyek vállalták, hogy május l-ig terven felül 80 méter folyosót hajtanak ki. Követendő jó példa Tavaly februárban tartották meg a Dunaszerdahelyi Lengvárban a dunaszerdahelyi és nagymegyeri járás len termelőinek aktíváját. Ľzen az aktíván az izsapi szövetkezet elnöke kihívta a járás valamennyi szövetkezetét versenyre. A kihívást a nyárasdi szövetkezet vezetősége elfogadta. A versenyben a nyárasdi szövetkezet lett a győztes, 200 mázsa áztatott lenszár helyett 520 mázsát adott be. Beadási tervét tehát 257 százalékosan teljesítette. A szövetkezet jövedelme lenszárért 113 952, a lenmagért pedig 240 409 korona volt. A szövetkezet ezenkívül 8245 korona értékben textilvásárlási utalványt kapott és 160 mázsa takarmányt, és végül 2140 koronás értékben cunkórvásárlási utalványt. Ez a szép eredmény követendő példaként állhat mind a dunaszerdahelyi, mind a nagymegyeri járás szövetkezetei előtt. Csémi Lajos, a tanyi lengyár instruktora A nemzetközi nőnap előtt Loücká csehországi község szövetkezetének egyik legjobb dolgozója Anna Pamétická fejő. A múlt évben 902 munkaegységet dolgozott le. Baloldali képünkön férjével, aki traktoros, és gyermekeivel láthatjuk korszerűen be rendezett otthonában. Jobboldali képünk Sabina Valentovát mutatja be. aki a bratislavai Március 8-üzemben dolgozik és tervét átlag 105 százalékra teljesíti. A nemzetközi nőnap tiszteletére vállalta, hogy tovább javítja munkája minőségét.