Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)
1956-03-04 / 64. szám, vasárnap
A széthulló francia gyarmatbirodalom j A világ legnagyobb gyarmati birodalma az angol. De mindjárt utána a francia következik. Területe 11,5 miliiő négyzetkilométer, vagyis húszszor akkora, mint az anyaország. Lakosainak száma 54 millió. Az angol gyarmatbirodalomhoz hasonlóan a francia gyarmati hatalom is már jóval túllépte tetőfokát. Még a gyarmati terjeszkedések idején, a XVIII. században elveszti Franciaország egyrészt amerikai birtokait, Ké'.st-Kanadát és s Mississippi völgyének keleti felét, ez egykori Lou:siánát. Másrészt Ázsiában rövid birtoklás után India kelet'" fele kerül más kézbe. Mindkét mérhetetlenül értékes gyarmatbirodalmat Franciaországtól a még hatalmasabb hóditó, Anglia ragadja el. Az első viiágháború után lépi át a francia gyarmatbirodalom a tetőfokát. A világ újrafelosztása , révén mtegkapja a volt német gyarmatokból Togot és Kamerunt, Törökországtól pedig Szíriát. A második világháború folyamán a legértékesebb ázsiai francia gyarmat, Hátsó-India egész területe japán kézre kerül. Az ottani népek ellenállása a japán hódítók ellen a háború befejeztével Ázsia-szerte a népek nemzeti felszabadító háborújává alakul át és eredeti gyarmati urai ellen fordul, így küzdenek Hátsó-India népei a francia gyarmati uralom ellen, ami mint tudjuk, hétéves harc után a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulásához vezetett. Dél-Vietnamban is elveszti a francia imperializmus a csatát, ott azonban az amerikai gyarmatosítók vetnek lábat. 1954 novembere óta az észak-afrikai francia gyarmatokon szakadatlanul folyik az ottani népek szabadságharca. Az ellenállás központjában Algéria népe áll és másféléves kemény küzdelmük eredményeképpen a francia kormány máris tárgyalni kényszerült Marokko és Tunisz függetlenségének elismerése ügyében. Magában Algériában azonban nem akar még engedni a francia kormány, nem hajlandó elismerni Algéria nemzeti létét. Algéria „személyisége"' elismerésének homályos kifejezése alapján követeli a népi ellenállási mozgalomtól a harc beszüntetését. A francia imperializmus ugyanis úgy látja, hogyha elismeri mindhárom észak-afrikai francia gyarmat függetlenségét, úgy összeomlik egész afrikai gyarmatbirodalma. A jelenlegi francia gyarmatbirodalom hivatalos neve „Francia Unió", Az 1946. évi alkotmány teremtette meg ezt a modern irr .erialista államformát az angol „nemzetközösség" m|ntájára. A Francia Unió 1946. évi alkotmánya nem ismeri a gyarmat kifejezést. Helyette a „Tengje rentúü departementek (megyék), Tengerentúli területek, Védnökségi területek, Társországok" és más hasonló hangzatos kifejezéseket használ. Természetesen e mögött a szép közjogi kifejezések mögött a legkegyetlenebb gyarmati elnyomás és kizsákmányolá 1-' húzódik meg. A Francia Unió területeinek élén Algéria áll, amit éppen úgy departementokra osztottak fel, mint magát Franciaország területét, ezzel is kifejezve, hogy Algériát Franciaország elválaszthatatlan részének tartják. „A francia jelenlét Algériában" a francia imperializmus csatakiáltása lett. Az Algériától keletre fekvő Marokkóval, amelyet 1911-ben szerzett meg a francia imperializmus a németeket és angolokat kiszorítva, épp ezekben a n.-pokban egyezett meg a francia kormány az ország önállóságának elismerése elapján. Tunisszal, ami 1882 óta van a terméketlen Szahara, de körülötte, a tengerpart mentén mindenütt rendikívül gazdag területek fekszenek. Ide tartozik a két védnökségi terület is, Togo és Kamerun, a két volt német gyarmat. Ezenkívül Franciaország birtokában van számos kisebb sziget az Indiai és Csendes-óceánon. A Véget keli vélnünk a politikai oktatás alaptanfolyamai lebecsülésének H a kutatjuk az alaptanfolyamok nem kielégítő munkájának okait, la legtöbb esetben megállapíthatjuk, ihogy a pártoktatás alaptanfolyamainak kevés figyelmet szentelnek Ľ tanfolyamokat lebecsülik egyes lalapszervazeteknek, valamint a párt francia gyarmat, párhuzamosan folynak a tárgyalások az ország függetlenségének elismerése körül. A Tengerentúli departementek fogalma alatt jelentős francia lakossággal rendelkező szigeteket értenek távol az anyaországtól, A legfontosabbak Martinique, Guadeloupe és Réunion, összesen vagy 400 ezer lakossal. A tengerentúli terülétek három főcsoportra oszlanak: Francia-NyugatAfrika, Francia-Egyenlítöi-Afrika és Madagaszkár-szigete. Az első kettő Francia-Észak-Afrikával (Tunisz, Algéria és Marokkó) együtt összefüggő, hatalmas, Európánál nagyobb területű gyarmatbirodalmat alkot. A közepén Algériában 200 000 főnyi francia hadsereg tartózkodik A francia katonák harckészsége megcsappant A sajtóközlések szerint Algériában , tantin megyében folytak a legdühödaz utóbbi 24 óra alatt a francia kalunaság és az algériai fegyveres felkelők csapatai közötti összetűzésekben 46 algériai vesztette életét. A franciák oldalán is sok sebesült és halott volt. Aurész-hegységben és ConszSzovjetunió Kommunista Pártjfi- í járási bizottságainak dolgozói és tag nak XX. kongresszusa világosan meg- |j ai. Ez abban nyilvánul meg, hogy Te körökbe olya-i prooagandistakat Y küldenek, akik kevés tapasztalattal H rendelkeznek a propagációs munka i terén és nem felelnek meg propaaanTdistaként A propagandistákat nem Í támogatják kellőképpen és az okta• tás myagét nem ellenőrzik azért, mert „ez csak alaptanfolyam" Nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy ez az álláspont az alaptanfolyamokkal szemben helytelen Sőt ellenkezőleg, az alaptanfolyamoknak a legnagyobb figyelmet kell szerttelni és támogatni kell őket minden téren. Hi> szen e tanfolyamok résztvevőinek ( jelentós száma a párt tagjelöltjei( bői és új tagjaiból kerül ki, akik ( itt kezdenek megismerkedni a mar, xizmus-Ieninizmus alapvető kérdéseivel, a párt politikájával. Nem szabad megfeledkeznünk a pártonkívüliekről sem, akik ezt a tanfolyamot látogatják és akikből a munkásosztály öntudatos tagjait, a párt új tagjait akarjuk nevelni. Az a tény, hogy a politikai oktatás alaptanfolyamain olyan hallgatók vesznek részt nagy számban, akik csak most kezdenek megismerkedni a párt politikájával, nagy feladatot ró a propagandistára, felkészülésére és a tananyag megmagyarázásának módszerére. Sok függ attól, hogyan tudja a propagandista a tárgykörök alapvető elméleti* kérdéseit megmagyarázni, hogyan tudja az elméleti meghatározásokat összeegyeztetni a gyakorlattal és azokkal a feladatokkal, amelyek előttünk állanak. Mindettől nemcsak az oktatás színvonala függ, hanem a hallgatók ' érdeklődése a tananyag és az oktatás iránt. És éppen itt van az alaptanfolyamok fogyatékosságainak gyökere, a hallgatók csekély vitázó készségének és ki nem elégítő részvételének fő oka. dennél világosabban bizonyítja a hát- ^ A pártnevelés nagy hibája, amel> só-indiai francia gyarmatok sorsa, — ^ m a különösen a politikai oktatás nem lehet. A francia nép döntő több- ^ alaptanfolyamain nyilvánul meg, elsősége felismerte ezt az igazságot, csak £ S Orban az, hogy távol áll a jelen idő feladataitól, a szocializmus építése kérdéseitói További fogyatékosság az is, hogj nem népszerűsíti és terjeszti elégségesen a szocialista építés haladó és a gyakorlatban bevált tapasztalatait, nem küzd azon jelenségek ellen, amelyek előrehaladásunkat gátolják. Gyakran vagyunk tanúi annak, hogy a propagandista csak gépiesen felolvassa r iananyag szövegét, s nem igyekszik közelebbről megvilágítani az egyes elméleti tételeket és rámutatni azok összeiüggésére a mindennapi élettel. Nagyon gyakran megtörténik ez az alaptanfolyamokon az első tárgykörök tanulásánál. Igy például az első témát „A csehmutatta, hogy a gyarmati birodalmak * kora, — legyen azoknak még oly < hangzatos közjogi elnevezésük, — leáldozóban van. Meg kell ezt értse a j mai francia kormány, hogy a gyarmati ( népek nemzeti felszabadító harcát im- , perialista hadseregek bevetésével ideig-óráig lehet ugyan késleltetni, de ( megakadályozni, — amint azt min- { arra van szükség, hogy kormánya is t egyszer és mindenkorra megértse: a ^ XX. század második felében a gyar- ^ mati birodalmak kora lejárt. tebb harcok. A lapok azt írják, hogy a francia J egységek akciói állandóan nehezebbé v válnak, mivel a helyi lakosság a fei- é kelőket támogatja és az „algériai" ^ háború a francia katonák között is | nagyon népszerűtlen. Ezt Max Lejeu- ^ ne államtitkár is kénytelen volt be- Á ismerni, amikor március 1-én a nem-I szlovák do l9^ 0 n éP harca Csehsz l° A francia gyarma* >síték által PhillippeviUeben megölt al^árflki hazafiak holttestei képet adnak arról, hogy a gyarmatosítók azokban" a* országokhan, ahol növekszik a felszabadító mozgalom, • hogyan értelmezik „civilizációs kuldetésUkeť'.'De éppúgy, mint Tuniszban, Marokkóban és Algériában, másutt sem képesek a szabadságáért harcoló nép hatalmas küzdelmét elfojtani. zetgvűlés hadügyi bizottságában é vákia Kommunista Pártja vezetésével algériai helyzetet ismertette. Lejeune la kapitalizmus megdöntéséért" gyakszavai szerint Algériában .jelenleg Y ran szárazon adják elő, mintha semcsaknem 200 000 főnyi francia hadse- J mi köze sem volna a mával és reg és csendőrség tartózkodik. A t semmi tanulsággal sem szolgálna jelenlegi munkánkban. I ban nagvon megesao->an.t. Leieune rá- 4 ., mutatott a katonák hangájára, akiké az oko a Propagandisták ezen szívesebben vennék az algériai kér- 4 e'égtelen munkájának? A szemlnánudés politikai és nem fegyveres meg-I mok kl nem f' l é9 lt ó színvonala, vaoldását. lejeune egyúttal felhívta a I'amint az alapszervezetek és bízottbizottság tagjainak figyelmét a fran-I s áÖ o k részéről történő ki nem elégir»ia alní^-nlo frvlr f-».ovme -/íilrí+t tagjainak T t ö támogatás. Sok szeminárium telTjesen formálisan folyik le. FelülPte. .... ... . , .. , , , fsek, nem konkrétok és csak az elA LHumanite jelenti, hoqv az Ind- I ., .... „ , , . ... 9méleti verdesek maqyarazatara szore-et-l-oire .iieqvei bekevedok bízóit- I . * , „ ... , ..,,. f ritKOznaK Az iqaz, hogy a propagansaga es a mezogazdak küldöttségéi 'i Y ,. ., . ' , . m_,.., i •• • ,.„-. - ; . . Adistak itt az címe eti tanúságok és men-e ko^segi birai es ta-nacstaqiai . , .,,,.,. .„-.„i. í idézetek egesz-sorát halljak, jo tarácsot nyernek arra nézve, hol jutnak hozzá az egyes idézetekhez és cia alakulatok bennszülött szökési eseteire. községi által aláírt felhívást hoztak /Párizsba. A felhívás azt a követelést tartalmazza, hoqy „szüntessék be a tüzet és ismerjék el az algériai nemzet reális létezését." Párizsba számos küldöttség érke- Y zett Besanconból. Dunkerquebői, Bor- J deauxból, Nimeszfcől és más francia • városokból, amelyek az algériai kérdés é varosokból, amelyek az ajgéri békés megoldását/követelik. f meghatározásokhoz, de gyakran nem é hallják azt, ami a legfontosabb, f hogyan függnek össze ezek az elé méleti tanulságok a mával, mi a jelentőségük munkánk szempontjából és hogyan kell a körükben a j sünkben elért sikerek, hallgatókat rávezetni arra, hogy ezek a tanulságok irányítsák őket mindennapi munkájukban Ha a szeminárium teljesíteni akarja igazi feladatát, emelni kell az előadások színvonalát. Le kell mondani a fölösleges elméletről és az idézetek olvasásáról, mert ezt a propagandisták egyedül is elolvashatják. Elegendő rámutatni arra, hogy a propagandisták íol találják meq az illető idézetet A fő figyelmet azonban arra kUl fordítani, hogy az elméleti meghatározásokból milyen feladatok erednek a mára és meg kell mutatni a propagandistákrak, hogyan kapcsolják össze az elméletet a gyakorlattal, a jelenlegi feladatokkal N ac yon gyakran előfordul, hogy azt a propagandistát, aki az elméiétet a gyakorlattal igyekszik összekötni, egyebek prakticizmussal és az elmélet vulgarizálásával vádolják. Szerintük a pártoktatás fő célja a formulák, a tanulságok és az idézetek lélektelen bemagolása. A legfontosabb azonban, a tagok és a pártonkívüli tömegek eszmei nevelésének fő célját — az elméleti tudással meggyorsítani hazánkban a szocializmus építését — nem látják. A propagandának a napi feladatoktól való elszakadásáért, a politikai oktatár alaptanfolyamainak ki nem elégítő tananyagáért a felelősség alapszervezeteinket és bizottságaikat terheli. Egyes alapszervezetek nagyon keveset törődnek az oktatás eszmei részével, azzal, hogyan magyarázzák a propagandisták az egyes kérdéseket, hogyan beszélnek azokról a feladatokról, amelyeket a pártszervezet munkahelyén megold. Rendszerint csak az iránt érdeklődnek, folyik-e az oktatás, hány előadást tartott a propagandista, milyen a hallgatók részvétele és egyéb szervezeti kérdések iránt. Csak vajmi ritkán beszélnek arról, milyen hasznot hozott az előadás, milyen kérdéseket segítet megoldani a pártszervezet számára, mit magyaraztak meg tulajdonképpen a hallgatóknak és mit sajátítottak ők el. A propagandának ezt a formális voltát az élettől való elszakadás, a betűrágás és a dogmatizmus okozza. Hogyan segíthetnek leginkább az alapszervezetek bizottságai az alaptanfolyamok színvonala emelésében? Az oktatás ideológiai tananyagának ellenőrzésével. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bizottság tagja felkeresi a tankörben a propagandistát, hogy rámutasson arra, ezt vagy azt mondta, vagy mit hagyott ki, vagy valamelyik tételét rosszul magyarázta. Igaz ugyan, hogy ezek a megjegyzések segítséget jelentenek a propagandistának, de nem ez a legfontosabb. Az ellenőrzés fő célja az, hogy elemezze az oktatás irányvonalát, milyen legyen az eredményes oktatás, hogyan felel meg az a termelés jelenlegi feladataina,, és milyenek az oktatás konkrét eredményei a munkahelyeken. A pártoktatás sikereit gazdasági építésünk sikerei jelentik Ez érvényes a pártoktatás minden fokara, érvényes tehát az alaptanfolyamokra is. A propagandista élő emberekkel dolgozik, akik közül mindenkinek vannak jó és rossz tulajdonságai, de akik közül mindegyik segít a nagy mű — a szocializmus építésében Ezzel a propagandistanak számolnia kell és ezt szem előtt kell tartania a pártszervezeteknek és bizottságoknak is. Az oktatásnak a hallgatók legjobb tulajdonságait kell kifejlesztenie segítenie kell a fogyatékosságok kiküszöbölésében, felébreszteni a Hallgatóságban az Ügyünk helyességébe vetett hitét és belőlük a szocializmus aktív harcosait kell nevelnie. És éppen a politikai oktatás alaptanfolyamai fektetik le ezen cél elérésének alapjait. Minél jobb lesz az oktatás színvonala, annál jobban fognak iránta érdeklődni a hallgatók és annál ragyogóbbak lesznek az építéJÄN VRBA
