Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-31 / 91. szám, szombat

Moszkvába érkezett a svéd miniszterelnök Moszkva, március 29. (TASZSZ). — A szovjet kormány meghívására már­cius 29-én Moszkvába érkezett Tage Eriander svéd miniszterelnök és kí­sérete, valamint egy csoport svéd új­ságíró. Ugyanakkor Moszkvába érke­zett K. K. Rogyionov stockholmi szovjet nagykövet is. A vnukovói repülőtéren, amelyet Svédország és a Szovjetunió zászlói díszítettek, N A. Bulganyin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke, V M. Molotov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhelyettese, külügyminiszter, M. Z. Szaburov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, miniszterek, a szov­jet külügyminisztérium felelős mun­katársai és más hivatalos személyi­ségek, szovjet és külföldi újságírók fogadták Eriander miniszterelnököt. Eriander miniszterelnök elhaladt a díszszázad sorfala előtt, miközben a zenekar Svédország és a Szovjetunió himnuszát játszotta. Er'pnder miniszterelnök a repülő­téren beszédet mondott. T Eriander az üdvözlő bevezető után kijelentette: Svédországnak 142 éven keresztül megvolt az a felbe­csülhetetlen előnye, hogy kívül ma­radt a világszerte dühöngő pusztító háborúkon. Megért ük, hogy a svéd nép békeakarata mellett számos ked­vező külső körülménv is hozzájárult ahhoz, hogy ilyen hosszú időn ke­resztül békében élhettünk. Tudjuk, hogy békeszerető politikánkat támo­gatta és támogatja a svéd nép, amely kész szilárdan és határozottan meg­védelmezni szabadságát és független­ségét. Svédország ebben az időszakban nem tartozott semmiféle katonai szö­vetséghez vagy tömbhöz. Természetesen, ez á hagyományos svéd semlegesség és a szövetségeken kívülmaradás po­litikája n jelent olyan törekvést, hogy ei >. jetelődjünk a világtól. A nemzetközi kereskedelem és a nemzetközi kapcsolatok létfontossá­gúak Svédország számára. A külföldi hatás és a más országokkal valő érintkezés gazdagabbá teszi kultú­ránkat és társadalmi életünket. Erőnkhöz képest igyekszünk részt venni és tevékenyen támogatni azt a munkát, amely az Egyesült Nem­zetek Szervezetének keretében a béke és a nemzetközi megértés javára fo­lyik. Svédország története évszázadokon keresztül szorosan összefüggött az önök országának történetével. A korábbi idők véres csatái és pusz­tító háborúi után, kevés híján másfél évszázados békés időszak következett. Szilárd meggyőződésem, hogy meg­vannak az előfeltételek népeink ba­rátságához. őszintén remélem, hogy a béke és a haladás fogja kísérni or­szágaink további fejlődését — fejezte be beszédét Eriander miniszterelnök. V. M. Molotov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnökhelyette­se, külügyminiszter, március 29-én fogadta T. Eriander svéd miniszter­elnököt. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke március 29­én ugyancsak fogadta a svéd minisz­terelnököt. Eriander svéd miniszterelnök moszkvai tartózkodásának első nap­ján sajtóértekezletet is tartott. Ľ NÉHÁNY SORBAN D • V '.SZKUSZBAN 5000 SZÍRIAI M KÄS, az ottani angol kőolajtár­saság alkalmazottai, sztrájkba lépett. A sztrájk következtében megakadt a szíriai területen keresztül vezető olaj­vezetékben az olajszállítás. A sztráj­kolok a törvényellenes módon elbo­csátott 500 társuk visszavételét vairwmnt béremelést követelnek. (ČTK) A. I. Mikojan elutazott Deihibcl Delhi, március 29. (ČTK) — A TASZSZ hírügynökség közlése szerint A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhelyettese és S. R. Rasidov, az Üzbég SZSZK Leg­felső Tanácsa Elnökségének elnöke, március 29-én Delhiből repülőgépen Kalkuttába utazott. Vele együtt uta­zott M. A. Menšikov, a Szovjetunió indiai nagykövete. Agra megtekintése és egy napi kalkuttai tartózkodásuk után A. I. Mikojan és S. R. Rasidov március 30-án Rangunba utaztak. A NEW YORK TIMESZ KÖZLI, mi­szerint a jövőben minden egyes ame­rikai, aki útlevél kiállítását kéri, meg kell esküdjön, hogy nem volt tagja sohasem a kommunist-a pártnak. (.ČTK). A ROMÁN NEMZETGYŰLÉS jóvá­hagyta az 1956. évi állami költségve­tést. Ugyanakkor jóváhagyták annak a 15-tagú parlamenti küldöttségnek tagjait, akik a Szovjetunió Legfelső Szovjetjének meghívására a Szovjet­unióba utazik. (ČTK). A JAPÁN MUNKÁSSÁG ez év elején megkezdett bérharca jelentős eredmé­nyeket hozott. Béremelést értek ei a vasúti alkalmazottak, a posta-, távíró-, telefon, valamint a mozdonyvezetők sok százezer tagot szémléló szakszer­vezetei. (ČTK) A PRÁGAI KOMENSKÝ-R#L elne­vezett evangelikus fakultás dékánja, dr. L. Hromátka Narvkin, Sanghaj, Hanoso meglátogatása után Pekingbe érkezett. Hromátka tanár a jencsiná teológiai fakultáson rag etőaéásefeat tartami. KAIRÓBAN MÁRCIUS 29-É& kezdte meg munkáját az Arab Liga tanácsa. A tanács egyhangú határozatot hozott az algíri nép szabadság-harcának tá­mogatására. (ČTK) JÁN WERICH ÁLLAMDÍJAS, az is­mert szín- és filmművész egy hetes tartózkodásra Bécsbe érkezett. Werich az osztrák színészet és filmművészet heiyzetét foggá tanulmányozni. (ČTK) A csehszlovák parlamenti küldöttség Szocsiban Szocsi, március 29. (ČTK) — A csehszlovák parlamenti küldöttség csoportja Anežka Hodinová-Spurná, a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyű­lése alelnökének vezetésével csütörtö­kön, március 29-ón búcsút vett Jere­vántól. Az örmény SZSZK fővárosában a küldöttség rövid ideig tartózkodott, de ez az idő is elég volt arra, hogy a baráti országok képviselői kicseréljék azokat a tapasztalatokat, amelyek a munkában beyáltak. Ä küldöttség ugyanaz nap Szocsiba, a közismert Fekete tengeri fürdőhely­re érkezett. A küldöttség személyszál­lító repülőgépe a délutáni órákban a Szocsitól mintegy 120 kilométer tá­volságra levő repülőtéren szállt le. A képviselők autókon utaztak tovább Szocsiba. A 120 kilométeres úton húsz­szor is megállította a környék népe az autókat, hogy átadhassák virágcsok-, raikat a szívélyes fogadtatás jeléül. A küldöttség Szocsiba a késő dél­utáni órákban érkezett. Ä moszkvai új jugoszláv nagykövei átadta megbízó levelét Moszkva, március 29. (TASZSZ). — K. J. Vorosilov, a Szovj^inió Legfelső Tanácsa Elnökségének einöke március 29-én a Kremlben fogadta Veljkc Mi­csunovicsot, a Jugoszüáv Szövetségi Népköztársaság rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét, aki az elnök­nek átadta megbízólevelét. A megbízólevelek átadása és a:; üd­vözlő beszédek elhangzása után K. J; Vorosilov V. Micsunoviccsal 6zívéiyes beszélgetést folytatott. Mind a megbí­zólevelek átadásánál, mind Dediq a beszélgetésnél jelen volt N. M. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének titkára és V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese. Washingtont nyugtalanítja az izlandi kormány lemondása Koppenhága, március 30. (ČTK). — Amint ismeretes, Olafur Thors kor­mánya lemondott. Assgeirsson elnök arra kérte az izlandi kormányt, hogy maradjon hivatalában az új választá­sokig, amelyeket június 24-én tarta­nak meg. Ádá« harcok Észak-Afrikában Párizs, március 29. — Az algériai harcok hétről-hétre elkeseredetteb­bekké válnak. A halottak száma olyan nagý, hogy — a Liberation szerint — napi átlagban már körülbelül a szá­zat is eléri, beleértve a lesállásokban lelőtt embereket és a megtorlás áldo­zatait. A helyzet jellegzetessége a repülő­gépek és a hadihajók mind nagyobb mértékű alkalmazása. A hadiflotta most már rendszere­sen részt vesz a hadműveletekben. Laíorest légügyi államtitkár szer­dán sajtóértekezleten kijelentette, hogy mindent megtesznek az algériai légihaderő megerősítésére. Az állam­titkár közötte, hogy Franoiaorszeg együttvéve 400 vadász- és fe derítő repülőgépet rendelt az Egyesü.t Ál­lamokban és a helikopterek számát az év végéig 52-ről több mint 200-ra emeli. Csütörtök esti sajtójelentésel: sze­rint újabb erősítések indultak Algé­riába. Nyugati katonai források kö­zölték, hogy a NATO legjobban fel­szerelt európai hadosztályát Észak­Afrikába irányították. Marséi lle-ben hajóra szállt az a két hadcsztály, amelyet Nyugat-Németországbčl irá­nyítottak Észak-Afrikába. A France­Soir jelentése szerint a touloni hajó­raj is indulásra készül, hogy részt vegyen az algériai partok mentén fo­.iyó hadműveletekben. A kormány lemondásának oka až volt ,hogy Gudmundsson külügymi­niszter, a Haladó Párt vezetője azt követelte, hogy vegyék revízió alá az Egyesült Államokkal 1951-ben kötött szerződést, melynek értelmében Izlan­don amerikai katonaságot helyeztek el. A Land og Folk dán lap közölte, hogy az izlandi parlament a haladó és szociáldemokrata párt javaslatára március 28-án határozatot hozott, amelyben követeli az USA-val kötött szerződés felülvizsgálását és az ame­rikai haderők eltávolítását Izland szir getéről. E javaslat ellen csak a füg­getlen (konzervatív') párt tagjai sza­vaztak. Washington, március 30. (ČTK). — A nyugati sajtóügynökségek közlése szerint az izlandi parlamentnek az amerikai haderők eltávolításáról szóló határozata Washingtonban nagy nyug­talanságot keltett. A határozatot a „NATO északatlanti helyzete veszé­lyeztetésének" minősíti. N A Közel- és Közép-Keleten az utób­bi évek folyamán lejátszódó esemé­nyek a nemzetközi politikai élet kö­zéppontjában állanak. Joggal tehetjük fel a kérdést, minek tulajdonítható az a hatalmas érdeklődés, amely az ott lejátszódó eseményeket kíséri? Elsősorban is le kell szögezni, hogy Közel- és Közép-Kelet országai szol­gáltatják máris az egész világ olaj­termelésének több, mint egy ötödét s a termelés állandóan • emelkedik. Ez a csalétek, amely az imperialista hatal­makat annyira csábítja. Éppen ez a földrész képezte a brit világbirodalom legfőbb gazdasági pil­lérét. Egyiptomtól Indiáig, az Arab­tengertől Törökországig hosszú időn át az angol gyarmatosítók voltak az urak. A angol világbirodalom ezen? a vi­lágrészen is bomlásnak indult. Ennek kettős oka is van. Az első az ame­rikai imperializmus térhódítása Ang­lia rovására. A második az arab or­szágok mind erősebb függetlenségi mozgalma. Maga a függetlenségi mozgalom kü­lön figyelmet érdemel. Az egyes or­szágok népei és burzsoáziája is ér­dekelve vannak a függetlenségért ví­vott harcí sikerében. A nép a ször­nyűséges gyarmati kizsákmányolás megszüntetéséért harcol. A hazai tő­kések pedig a gyarmatosítóktól akar­nak megszabadulni abban a remény­ben, hogy azok helyét ők maguk ve­szik át és így nem kell osztozkodni a nyereségen. Ök korántsem gondol­nak a kizsákmányolás megszünteté­sére, a nép követeteléseinek kielégí­tésére. Az amerikai imperialisták sok eset­ben támogatják e függetlenségi moz­galmat. Hiszen ez annyit jelent, hogy az egyes államok kiszakadnak az an­gol függőségből, ami megnyitja az amerikai tőke útját azokba az or­szágokba, ahol eddig az angol tőke uralkodott. Anglia viszont Közel- és Közép-Ke­leten valamikori világbirodalmának megmaradt foszlányait védi, s ter­Olaj a közel- és közép-keleti események hátterében mészetesen körömszakadtáig ragasz­kodik ahhoz a senkitől nem kapott jogához, hogy az arab országok ter­mészeti kincseit (főképpen az olajat?) ő aknázhassa ki. Nem kétséges, hogy a e angol-ame­rikai érdekellentétek melegágyát ép­pen a Közel- és Közép-Kelet képezi. Az angol imperializmus Közel- és Közép-Keleten élethalálharcot vív. Egyszerre két fronton harcol. Keser­ves, s mind kevesebb eredménnyel járó küzdelmet vív az arab országok függetlenségi törekvéseivel szemben. Ugyanakkor igyekszik visszaverni az amerikai imperializmus támadását. S ebben a küzdelemben a vereségek egész sorát szenvedte el. A Szuezi­csatorna ellenőrzése már a múlté. A Bagdadi Egyezménybe nem sikerült bevonni az arab országok többségét. Az utolsó legerősebb támasz, az Arab Liga, Glubb pasa és a többi an­gol tiszt szégyenteljes menesztése után mér nem a brit érdekeket védi. Ezzel megszűnt a jordániai befolyás is. Szudán az év elejétől független­ségének kikiáltásával szintén kisza­kadt az angol uralom béklyóiból. Sza­úd-Arábia hatalmas olajforrásai már régen az amerikai olajmágnások''bir­tokában vannak. Pedig Szaúd-Arábiá­ban az angol tőkések hatalmas nyere­ségektől estek el. Ennek igazolására elég felhozni az alábbiakat: 1955 végén Szaúd-Arábiában min­den eqyes fúrótorony napi át-iagter­melése 900 tonna nyersolaj volt. Ugyanabban az időszakban Ameriká­ban egy fúrótorony napi átlagterme­lése nem érte" el a két tonnát. Az Egyesült Nemzetek gazdasági bizott­sága 1955 márciusában közzétett je­lentése szerint a Szaúd-Arábiában működő ARAMCO nevű amerikai tár­saság minden egyes hordó nyersola­jon 10 shillinget nyer. Az egy hordó nyersolaj eladási ára 12 és fél shil­ling. Ebből következik, hogy a ter­melési ár csupán 2 és fél shilling, tehát a nyereség a t-er-meiési ár négy­szeresét teszi ki. Ám Közel- és Közép-Kelet jelentő­ségét még az a tény is fokozza, hogy az fontos támaszpontot képez az impe­rialisták háborús terveiben. A Bag­dadi Egyezmény nem csupán az arab államok gazdasági leigázását, hanem fontos katonai támaszpont megterem­tését jelentené az esetleges Szovjet­unió elleni háborúban. Ez a tény csak fokoza az itt lejátszódó események jelentőségét. Az imperialisták az arab államok többségének a Bagdadi Egyezménybe való bevonására tett sikertelen kí­sérlete után sem adják fel a harcot. A provokációk, cselszövések, ígére­tek, fenyegetések egész hálózata jel­lemzi tevékenységüket. Ám a gyar­mati politika sokszor kipróbált és be­vált eszközei most csődöt mondottak. Az arab államok válaszként a Bag­dadi Egyezményre Egyiptom indítvá­nyára kölcsönös biztonsági szerződést kötöttek és elhatározták hadereik egyesítését. Egyiptom és a többi arab állam (a Bagdadi Egyezmény arab tagállamain kívül) visszautasították az Egyesült Államok felkínált gazdasági segítségét, amely kísérletet jelentett az arab államok belügyeibe való be­avatkozásra. Az arab államok nem eszközei többé a gyarmati jármot je­lentő imperialista politikának. Egyiptom és a többi arab állam az utóbbi hónapok folyamán nagymér­tékben kibővítette előnyös kereske­delmi kapcsolatait a Szovjetunióval, hazánkkal és a többi népi demokra­tikus állammal. Ezek a kapcsolatok mindkét fél előnyére válnak s főkép­pen nagy segítséget jelentenek az el­maradott, gazdaságukat építő arab államok számára. Az Egyesült Államok a kommuniz­mus rémével fenyegetik a független­ségüket következetesen védő arab or­szágokat. Nasszer egyiptomi minisz­terelnök egyik nyilatkozatábar kije­lentette, hogy az imperialista hatal­mak olyan rémmel ijesztgetik, ami egyáltalán nem is létezik. Az Egyesült Államok kormánya, amely az olajkérdésben is érdekelt monopolisták erős befolyása alatt áll, nagyon is „szívén viseli" a közel- és közép-keleti országok sorsát. Eisen­hower elnök a napokban kijei intette, hogy az Egyesült Államok kész, ka­tonai beavatkozással is, rendezni a közel- és közép-keleti problémát. Me­rész kijelentés, de aligha növeli az Egyesült Államok tekintélyét a világ közvéleménye előtt.' S alighanem elkésett „gondosko­dás". A gyarmati rendszer omladozó pil­léreinek összeroppanását fegyverrel sem lehet hosszabb időre megakadá­lyozni. Zsilka László

Next

/
Thumbnails
Contents