Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)
1956-03-31 / 91. szám, szombat
Moszkvába érkezett a svéd miniszterelnök Moszkva, március 29. (TASZSZ). — A szovjet kormány meghívására március 29-én Moszkvába érkezett Tage Eriander svéd miniszterelnök és kísérete, valamint egy csoport svéd újságíró. Ugyanakkor Moszkvába érkezett K. K. Rogyionov stockholmi szovjet nagykövet is. A vnukovói repülőtéren, amelyet Svédország és a Szovjetunió zászlói díszítettek, N A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, V M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, külügyminiszter, M. Z. Szaburov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, miniszterek, a szovjet külügyminisztérium felelős munkatársai és más hivatalos személyiségek, szovjet és külföldi újságírók fogadták Eriander miniszterelnököt. Eriander miniszterelnök elhaladt a díszszázad sorfala előtt, miközben a zenekar Svédország és a Szovjetunió himnuszát játszotta. Er'pnder miniszterelnök a repülőtéren beszédet mondott. T Eriander az üdvözlő bevezető után kijelentette: Svédországnak 142 éven keresztül megvolt az a felbecsülhetetlen előnye, hogy kívül maradt a világszerte dühöngő pusztító háborúkon. Megért ük, hogy a svéd nép békeakarata mellett számos kedvező külső körülménv is hozzájárult ahhoz, hogy ilyen hosszú időn keresztül békében élhettünk. Tudjuk, hogy békeszerető politikánkat támogatta és támogatja a svéd nép, amely kész szilárdan és határozottan megvédelmezni szabadságát és függetlenségét. Svédország ebben az időszakban nem tartozott semmiféle katonai szövetséghez vagy tömbhöz. Természetesen, ez á hagyományos svéd semlegesség és a szövetségeken kívülmaradás politikája n jelent olyan törekvést, hogy ei >. jetelődjünk a világtól. A nemzetközi kereskedelem és a nemzetközi kapcsolatok létfontosságúak Svédország számára. A külföldi hatás és a más országokkal valő érintkezés gazdagabbá teszi kultúránkat és társadalmi életünket. Erőnkhöz képest igyekszünk részt venni és tevékenyen támogatni azt a munkát, amely az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretében a béke és a nemzetközi megértés javára folyik. Svédország története évszázadokon keresztül szorosan összefüggött az önök országának történetével. A korábbi idők véres csatái és pusztító háborúi után, kevés híján másfél évszázados békés időszak következett. Szilárd meggyőződésem, hogy megvannak az előfeltételek népeink barátságához. őszintén remélem, hogy a béke és a haladás fogja kísérni országaink további fejlődését — fejezte be beszédét Eriander miniszterelnök. V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, külügyminiszter, március 29-én fogadta T. Eriander svéd miniszterelnököt. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke március 29én ugyancsak fogadta a svéd miniszterelnököt. Eriander svéd miniszterelnök moszkvai tartózkodásának első napján sajtóértekezletet is tartott. Ľ NÉHÁNY SORBAN D • V '.SZKUSZBAN 5000 SZÍRIAI M KÄS, az ottani angol kőolajtársaság alkalmazottai, sztrájkba lépett. A sztrájk következtében megakadt a szíriai területen keresztül vezető olajvezetékben az olajszállítás. A sztrájkolok a törvényellenes módon elbocsátott 500 társuk visszavételét vairwmnt béremelést követelnek. (ČTK) A. I. Mikojan elutazott Deihibcl Delhi, március 29. (ČTK) — A TASZSZ hírügynökség közlése szerint A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese és S. R. Rasidov, az Üzbég SZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, március 29-én Delhiből repülőgépen Kalkuttába utazott. Vele együtt utazott M. A. Menšikov, a Szovjetunió indiai nagykövete. Agra megtekintése és egy napi kalkuttai tartózkodásuk után A. I. Mikojan és S. R. Rasidov március 30-án Rangunba utaztak. A NEW YORK TIMESZ KÖZLI, miszerint a jövőben minden egyes amerikai, aki útlevél kiállítását kéri, meg kell esküdjön, hogy nem volt tagja sohasem a kommunist-a pártnak. (.ČTK). A ROMÁN NEMZETGYŰLÉS jóváhagyta az 1956. évi állami költségvetést. Ugyanakkor jóváhagyták annak a 15-tagú parlamenti küldöttségnek tagjait, akik a Szovjetunió Legfelső Szovjetjének meghívására a Szovjetunióba utazik. (ČTK). A JAPÁN MUNKÁSSÁG ez év elején megkezdett bérharca jelentős eredményeket hozott. Béremelést értek ei a vasúti alkalmazottak, a posta-, távíró-, telefon, valamint a mozdonyvezetők sok százezer tagot szémléló szakszervezetei. (ČTK) A PRÁGAI KOMENSKÝ-R#L elnevezett evangelikus fakultás dékánja, dr. L. Hromátka Narvkin, Sanghaj, Hanoso meglátogatása után Pekingbe érkezett. Hromátka tanár a jencsiná teológiai fakultáson rag etőaéásefeat tartami. KAIRÓBAN MÁRCIUS 29-É& kezdte meg munkáját az Arab Liga tanácsa. A tanács egyhangú határozatot hozott az algíri nép szabadság-harcának támogatására. (ČTK) JÁN WERICH ÁLLAMDÍJAS, az ismert szín- és filmművész egy hetes tartózkodásra Bécsbe érkezett. Werich az osztrák színészet és filmművészet heiyzetét foggá tanulmányozni. (ČTK) A csehszlovák parlamenti küldöttség Szocsiban Szocsi, március 29. (ČTK) — A csehszlovák parlamenti küldöttség csoportja Anežka Hodinová-Spurná, a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése alelnökének vezetésével csütörtökön, március 29-ón búcsút vett Jerevántól. Az örmény SZSZK fővárosában a küldöttség rövid ideig tartózkodott, de ez az idő is elég volt arra, hogy a baráti országok képviselői kicseréljék azokat a tapasztalatokat, amelyek a munkában beyáltak. Ä küldöttség ugyanaz nap Szocsiba, a közismert Fekete tengeri fürdőhelyre érkezett. A küldöttség személyszállító repülőgépe a délutáni órákban a Szocsitól mintegy 120 kilométer távolságra levő repülőtéren szállt le. A képviselők autókon utaztak tovább Szocsiba. A 120 kilométeres úton húszszor is megállította a környék népe az autókat, hogy átadhassák virágcsok-, raikat a szívélyes fogadtatás jeléül. A küldöttség Szocsiba a késő délutáni órákban érkezett. Ä moszkvai új jugoszláv nagykövei átadta megbízó levelét Moszkva, március 29. (TASZSZ). — K. J. Vorosilov, a Szovj^inió Legfelső Tanácsa Elnökségének einöke március 29-én a Kremlben fogadta Veljkc Micsunovicsot, a Jugoszüáv Szövetségi Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki az elnöknek átadta megbízólevelét. A megbízólevelek átadása és a:; üdvözlő beszédek elhangzása után K. J; Vorosilov V. Micsunoviccsal 6zívéiyes beszélgetést folytatott. Mind a megbízólevelek átadásánál, mind Dediq a beszélgetésnél jelen volt N. M. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára és V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese. Washingtont nyugtalanítja az izlandi kormány lemondása Koppenhága, március 30. (ČTK). — Amint ismeretes, Olafur Thors kormánya lemondott. Assgeirsson elnök arra kérte az izlandi kormányt, hogy maradjon hivatalában az új választásokig, amelyeket június 24-én tartanak meg. Ádá« harcok Észak-Afrikában Párizs, március 29. — Az algériai harcok hétről-hétre elkeseredettebbekké válnak. A halottak száma olyan nagý, hogy — a Liberation szerint — napi átlagban már körülbelül a százat is eléri, beleértve a lesállásokban lelőtt embereket és a megtorlás áldozatait. A helyzet jellegzetessége a repülőgépek és a hadihajók mind nagyobb mértékű alkalmazása. A hadiflotta most már rendszeresen részt vesz a hadműveletekben. Laíorest légügyi államtitkár szerdán sajtóértekezleten kijelentette, hogy mindent megtesznek az algériai légihaderő megerősítésére. Az államtitkár közötte, hogy Franoiaorszeg együttvéve 400 vadász- és fe derítő repülőgépet rendelt az Egyesü.t Államokban és a helikopterek számát az év végéig 52-ről több mint 200-ra emeli. Csütörtök esti sajtójelentésel: szerint újabb erősítések indultak Algériába. Nyugati katonai források közölték, hogy a NATO legjobban felszerelt európai hadosztályát ÉszakAfrikába irányították. Marséi lle-ben hajóra szállt az a két hadcsztály, amelyet Nyugat-Németországbčl irányítottak Észak-Afrikába. A FranceSoir jelentése szerint a touloni hajóraj is indulásra készül, hogy részt vegyen az algériai partok mentén fo.iyó hadműveletekben. A kormány lemondásának oka až volt ,hogy Gudmundsson külügyminiszter, a Haladó Párt vezetője azt követelte, hogy vegyék revízió alá az Egyesült Államokkal 1951-ben kötött szerződést, melynek értelmében Izlandon amerikai katonaságot helyeztek el. A Land og Folk dán lap közölte, hogy az izlandi parlament a haladó és szociáldemokrata párt javaslatára március 28-án határozatot hozott, amelyben követeli az USA-val kötött szerződés felülvizsgálását és az amerikai haderők eltávolítását Izland szir getéről. E javaslat ellen csak a független (konzervatív') párt tagjai szavaztak. Washington, március 30. (ČTK). — A nyugati sajtóügynökségek közlése szerint az izlandi parlamentnek az amerikai haderők eltávolításáról szóló határozata Washingtonban nagy nyugtalanságot keltett. A határozatot a „NATO északatlanti helyzete veszélyeztetésének" minősíti. N A Közel- és Közép-Keleten az utóbbi évek folyamán lejátszódó események a nemzetközi politikai élet középpontjában állanak. Joggal tehetjük fel a kérdést, minek tulajdonítható az a hatalmas érdeklődés, amely az ott lejátszódó eseményeket kíséri? Elsősorban is le kell szögezni, hogy Közel- és Közép-Kelet országai szolgáltatják máris az egész világ olajtermelésének több, mint egy ötödét s a termelés állandóan • emelkedik. Ez a csalétek, amely az imperialista hatalmakat annyira csábítja. Éppen ez a földrész képezte a brit világbirodalom legfőbb gazdasági pillérét. Egyiptomtól Indiáig, az Arabtengertől Törökországig hosszú időn át az angol gyarmatosítók voltak az urak. A angol világbirodalom ezen? a világrészen is bomlásnak indult. Ennek kettős oka is van. Az első az amerikai imperializmus térhódítása Anglia rovására. A második az arab országok mind erősebb függetlenségi mozgalma. Maga a függetlenségi mozgalom külön figyelmet érdemel. Az egyes országok népei és burzsoáziája is érdekelve vannak a függetlenségért vívott harcí sikerében. A nép a szörnyűséges gyarmati kizsákmányolás megszüntetéséért harcol. A hazai tőkések pedig a gyarmatosítóktól akarnak megszabadulni abban a reményben, hogy azok helyét ők maguk veszik át és így nem kell osztozkodni a nyereségen. Ök korántsem gondolnak a kizsákmányolás megszüntetésére, a nép követeteléseinek kielégítésére. Az amerikai imperialisták sok esetben támogatják e függetlenségi mozgalmat. Hiszen ez annyit jelent, hogy az egyes államok kiszakadnak az angol függőségből, ami megnyitja az amerikai tőke útját azokba az országokba, ahol eddig az angol tőke uralkodott. Anglia viszont Közel- és Közép-Keleten valamikori világbirodalmának megmaradt foszlányait védi, s terOlaj a közel- és közép-keleti események hátterében mészetesen körömszakadtáig ragaszkodik ahhoz a senkitől nem kapott jogához, hogy az arab országok természeti kincseit (főképpen az olajat?) ő aknázhassa ki. Nem kétséges, hogy a e angol-amerikai érdekellentétek melegágyát éppen a Közel- és Közép-Kelet képezi. Az angol imperializmus Közel- és Közép-Keleten élethalálharcot vív. Egyszerre két fronton harcol. Keserves, s mind kevesebb eredménnyel járó küzdelmet vív az arab országok függetlenségi törekvéseivel szemben. Ugyanakkor igyekszik visszaverni az amerikai imperializmus támadását. S ebben a küzdelemben a vereségek egész sorát szenvedte el. A Szuezicsatorna ellenőrzése már a múlté. A Bagdadi Egyezménybe nem sikerült bevonni az arab országok többségét. Az utolsó legerősebb támasz, az Arab Liga, Glubb pasa és a többi angol tiszt szégyenteljes menesztése után mér nem a brit érdekeket védi. Ezzel megszűnt a jordániai befolyás is. Szudán az év elejétől függetlenségének kikiáltásával szintén kiszakadt az angol uralom béklyóiból. Szaúd-Arábia hatalmas olajforrásai már régen az amerikai olajmágnások''birtokában vannak. Pedig Szaúd-Arábiában az angol tőkések hatalmas nyereségektől estek el. Ennek igazolására elég felhozni az alábbiakat: 1955 végén Szaúd-Arábiában minden eqyes fúrótorony napi át-iagtermelése 900 tonna nyersolaj volt. Ugyanabban az időszakban Amerikában egy fúrótorony napi átlagtermelése nem érte" el a két tonnát. Az Egyesült Nemzetek gazdasági bizottsága 1955 márciusában közzétett jelentése szerint a Szaúd-Arábiában működő ARAMCO nevű amerikai társaság minden egyes hordó nyersolajon 10 shillinget nyer. Az egy hordó nyersolaj eladási ára 12 és fél shilling. Ebből következik, hogy a termelési ár csupán 2 és fél shilling, tehát a nyereség a t-er-meiési ár négyszeresét teszi ki. Ám Közel- és Közép-Kelet jelentőségét még az a tény is fokozza, hogy az fontos támaszpontot képez az imperialisták háborús terveiben. A Bagdadi Egyezmény nem csupán az arab államok gazdasági leigázását, hanem fontos katonai támaszpont megteremtését jelentené az esetleges Szovjetunió elleni háborúban. Ez a tény csak fokoza az itt lejátszódó események jelentőségét. Az imperialisták az arab államok többségének a Bagdadi Egyezménybe való bevonására tett sikertelen kísérlete után sem adják fel a harcot. A provokációk, cselszövések, ígéretek, fenyegetések egész hálózata jellemzi tevékenységüket. Ám a gyarmati politika sokszor kipróbált és bevált eszközei most csődöt mondottak. Az arab államok válaszként a Bagdadi Egyezményre Egyiptom indítványára kölcsönös biztonsági szerződést kötöttek és elhatározták hadereik egyesítését. Egyiptom és a többi arab állam (a Bagdadi Egyezmény arab tagállamain kívül) visszautasították az Egyesült Államok felkínált gazdasági segítségét, amely kísérletet jelentett az arab államok belügyeibe való beavatkozásra. Az arab államok nem eszközei többé a gyarmati jármot jelentő imperialista politikának. Egyiptom és a többi arab állam az utóbbi hónapok folyamán nagymértékben kibővítette előnyös kereskedelmi kapcsolatait a Szovjetunióval, hazánkkal és a többi népi demokratikus állammal. Ezek a kapcsolatok mindkét fél előnyére válnak s főképpen nagy segítséget jelentenek az elmaradott, gazdaságukat építő arab államok számára. Az Egyesült Államok a kommunizmus rémével fenyegetik a függetlenségüket következetesen védő arab országokat. Nasszer egyiptomi miniszterelnök egyik nyilatkozatábar kijelentette, hogy az imperialista hatalmak olyan rémmel ijesztgetik, ami egyáltalán nem is létezik. Az Egyesült Államok kormánya, amely az olajkérdésben is érdekelt monopolisták erős befolyása alatt áll, nagyon is „szívén viseli" a közel- és közép-keleti országok sorsát. Eisenhower elnök a napokban kijei intette, hogy az Egyesült Államok kész, katonai beavatkozással is, rendezni a közel- és közép-keleti problémát. Merész kijelentés, de aligha növeli az Egyesült Államok tekintélyét a világ közvéleménye előtt.' S alighanem elkésett „gondoskodás". A gyarmati rendszer omladozó pilléreinek összeroppanását fegyverrel sem lehet hosszabb időre megakadályozni. Zsilka László