Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-30 / 90. szám, péntek

A francia—német tárgyalások a Saar-vidékről megint eredménytelenül végződtek Bonn, március 28. (ČTK) — Maurice Faure és Walter HaMstein, a francia és nyugatnémet külügyminisztériu­mok államtitkárai, március 17-én Bonnban folytatták a tárgyalásokat Saar-vidék jövőjéről. A március 1-én Párizsban megtartott tárgyalásokhoz hasonlóan ez az ülés sem eredményez­te az álláspontok közelebbhozását. Maurice Faure a tárgyalások befeje­zéseképpen kijelentette az újságírók­nál hogy a francia-német tárgyalá­sok „legkényesebb fázisába" léptek. A hivatalos közlemény hangsúlyoz­za, hogy az államtitkárok szakembe­reiknek újabb utasítást adtak. Körül­belül két hét múlva — a munkák befejezése után — döntenek afelől, hogy mikor és milyen színvonalon hívják össze a következő ülést. A viszály oka a két fél között to­vábbra is a Mosel hajózhatóvá tétele és a warndti szén fejtése marad. Franciaország gazdasági követelései­nek teljesítését feltételként szabta meg Saar-vidéknek a Szövetségi Köz­társasághoz való csatolása fejében. A Mosel hajózhatóvá tétele a lotharin­giai ipar számára olcsó vízi szállítást biztosítana Nyugat-Németország és az Északi-tenger kikötői felé. A warndti szén pedig biztosítaná a ruhr-vidéki kokszszállítmányoktól való figgetlen­séget. Ugyanis a warndti szénnek több mint a fele kokszosítható Ha a fran­cia kohók nem kapnák meg ezt a szenet, akkor teljes mértékben a ruhrvidéki kokszszállítmányoktól függ­nének. A nyugatnémet kormány állás­pontját a ruhrvidéki konszernek, vala­mint a belga és a homburgi kormány is támogatják, A „Francé Soir" párizsi lap már­cius 27-i számában a francia és nyu­gatnémet monopolok közötti ellen­tétekről ezeket írta: Ügy tűnik, hogy Bonn hisz abban, hogy képes bennünket rákényszeríteni arra, hogy mondjunk le a warndti szénmedencében érdekeinkről a Mosel hajózhatóvá 'ételével kapcsolatban adott német beleegyezésért De Pá­rizsban senkinek sem jut eszébe le­mondani a warndti szénről. A nyugatnémet „Wermacht" kiépítésének szakasza előtt újabb Bonn, március 28. (ČTK) — Bonni hivatalos jelentés szerint ez év júliu­sában Nyugat-Németországban már 10 katonai kiképző, zászlóalj lesz 10 000 főnyi létszámmal. Egyidejűleg meg­nyitják Hannoverben az „I. katona a akadémiát" is. A honvédelmi minisz­térium képviselője ezt az „akadémiát" úgy jellemezte, mint ,,az előző kor normális katonai iskoláját". A nyu­gata hírügynökségek szerint Santho­fenben már májusban megkezdik a volt náci tisztek kiképzését, akik az év végén átveszik az új nyugatnémet katonaa alakulatok parancsnokságát Számos nyugatnémet lap az új nyugatnémet Wehrmachtba való tobor­zással kapcsolatban megjegyzi, hogy a hadsereg további kialakítása során a nyugatnémet honvédelmi minisztérium nehéz akadályokba fog ütközni, mert már ma is az önkéntes jelentkezőkben hiány mutatkozik. A JUGOSZLÁV női szervezetek | 1 meghívására március 27-én Belgrád-1 | ba érkezett a Kínai Demokratikus Nő- w, | szövetség küldöttsége. A küldöttség \ •aai!i:!aiiB!iaiiBt!i!!B!!aii>íiBiiai!a!!aaaiianii:aiiBi!BUB;iarTB!iB<iaiTBt!at!BifBiia[!aiiaiiBii*itaitBiiaiiaiiBTtafiBi!atiBi!aiiBiia!ia[iai7BiiBiTatri Győzöíí a nép I ! í í 1 'í = élén Li Teh-csuan, a Kinai Népköztár­saság egészségügyi minisztere és a Kínai Vöröskereszt elnöknője áll. (ČTK) 1 LENGYELORSZÁGBAN Bielszko-Bia- I | la városban új hatalmas hőelektro- i mosmCvet építenek, amelyet már • | 1958-ban üzembe helyeznek. Az elekt- | romos mű mellett lakótelep is épül. (ČTK) OLASZORSZÁGBAN a lám újra megerősödött. Grosetto tar­tományban 8000 bányász 48 órás ;j| r sztrájkot kezdett. A Montecattini ne- | p vű óriási vegyészeti és bányászati v konszern alkalmazottai. A vállalat § megtagadta ugyanis a bányászok bér- | követeléseinek teljesítését (ČTK). |'j | A VARSÓI KULTÜRA HÄZÄBAN jj | modern televíziós stúdiókat rendeznek jj | be. Ugyanakkor folyik két televíziós| leadótorony építése. A Szovjetunió f :i i -sztrájkhul- '<(! š '! = ! i Merjétek vélem bátran vallani, Zenqő szavakba öntve azt, ami A múlt sarából kimosott, s emelt Emberi sorba. Mondja Ki szátok jelként- a pohár betelt! Kín és qvötrelem. múlt sárkánv-foga Nem marhat belénk már többé soha! Merjetek szólni hangosan: szabad Már, — nézzétek csak: ember-áradat Görgeti az időt maga előtt, Oj holnapokba, S hozza Tettre kész szívét, a nem rettenőt! Nem ismer gátat megnőtt ereje Szárnyát növeszti, s szállni tud II II w = szállítja a szükséges berendezéseket A próbaadásokat április hó folyamán kezdik meg. (ČTK). KABULI JELENTÉS SZERINT a Íj­Szovjetunió kiküldöttei átadták az af- W gán kormány megbízottainak a Szov jetunió ajándékát vagyis 15 autóbuszt íj és egy százágyas kórház teljes béren- Ifj dezését. Az ajándékot Bulganyin és jí Hruscsov elvtársak a múlt év végén 'v, kabuli látogatásuk alkalmával ajánlót- » izénkét évi szünet után lépett is­ták fel az afgán kormánynak. (CTK). äj mét a közönség elé Ján Mudroc h DJAKARTAI JELENTÉS SZERINT íj festőművész ónálló kiállítással, mely az új indonéz parlament megválasz- X kézzelfogható bizonyítékot ad arról, totta új elnökét. A választáson a nem- i hogy a nyilvánosságtól való tar­zeti párt képviselője, Szartona lett a jj! tózkodása nem jelentett tétlenséget győztes a reakciós Maszjumi párt je - m Igaz ug yan, hogy az utóbbi néhány löltjével szemben. (CTK). w évben művészete bizonyo% válságon ————— ) ;)j ment keresztül, s úgy tűnik, hogy ez ^ .jj az időszak törést jelent azor. az úton, melyen a művész az élet ideáljainak vele! Dübörög a föld, az ég, a tenger: Acélba öntve ott jár az ember. S miről őse csak félve álmodott: Oj szabadságot Vágott Sorsa útján és új bástvát rakott. — Valljátok vélem hát: gvőzött a nép, S nincs erő lefogni izmos kezét! Csontos Vilmos Szegregáció vagy „Szabad allam vagyunk..."!^^^^,,. § lad. csak Alabama állambeli Montgomery Ezen a téren minden művész egy é_ városban lejátszódott eset, ahol a| nj fejlődéséb€n talállli kis ebb-nagyobb néger lakosság elhatározta, hogy L szakadékot> mel y megállapítás termé­mindaddig nem veszi igénybe a váró- ffi szetesen érvé nyes Mudrochra is. Is­si közlekedési eszközöket, amíg azok-% mervén azonban eddif l. m eg, ehetősen ban fenntartják az alkotmányellenesJJ rendszere s fejlődését az utóbbi időben, megkülönböztetést. De úgy lát szik M inkább kisebb > „^ nagy 0bb szaka­Az Egyesült Államok egyik legna­gyobb napilapja, a Ne o York limes, nemrégen nyolcoldalas külön mellék­letet adott ki, amit kizárólag a szeg­regáció, vagyis a faji megkülönbözte­tés kérdésének szentelt. A melléklet úgynevezett „objektív" képet ad a néger kérdés mai állapotáról az Egye­sült Államok 17 déli államában, ahol több mint 10 millió főnyi néger túl­nyomó része lakik. A lap szerkesztő­sége az adatok összeállításában abból a kérdésből indul ki: hogyan hajtják végre az egyes déli államokban az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságá­nak 1954. májusában hozott elvi jelen­tőségű döntését, amely szerint a faji megkülönböztetés a nyilvános iskolák­ban ellentétben áll az Egyesült Álla­mok alkotmányával. A New York Tí­r.ies megállapításai szerint mindössze öt állam, Maryland, Nyugat-Virgínia, Kentucky, Missouri és Oklahoma haj­totta végre a legfelsőbb bírőság ren­delkezését. Hét további állam, vagyis Delaware, Észak-Karolina, Tenessee, Florida, Arkansas, Louisiana és Texas vagy halogatják a néger megkülön­böztetések megszüntetését, vagy csak részben hajtják végre azt, míg Vir­gínia, Dél-Karolina, Georgia, Alabama és Mississippi — az ültetvények klasz­szikus hazája — a leghatározottabban ellenszegülnek az alkotmányt örvény rendelkezéseinek és továbbra is eltilt­ják a négereket olyan nyilvános isko­lák látogatásától, amelyekbe fehér gyermekek is járnak. Hovatovább, két esztendeje lesz, hogy az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága meghozta a négerek elkülö­nítését elítélő döntését. Mégis az egyik legnagyobb amerikai lap is kénytelen beismerni, hogy ezt a döntést éppen azokban a déli államokban nem haj­tották mindmáig végre, amelyekben a négerek túlnyomó része él. Az ame­rikai jogrend és emberiesség nagyobb dicsőségére Eisenhower elnök is nyi­latkozott a minap a négerkérdésről és a maga részéről is „türelemre" intett a legfelsőbb bíróság döntésé­nek végrehajtásában. Kijelentette, hogy kormánya a leghatározottabban ellenzi az alkotmánytörvény rendel­kezéseinek „erőszakos" végrehajtását, de ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „sohasem szűnik meg az alkotmány rendelkezéseit tiszteletben tartani" Mondanunk sem kell, hogy ha az amerikai kormány és Eisenhower el­nök csak ily módon tartják tiszte­letben az amerikai alkotmányt, a né­4 o.) szo 1956. március 30. gerekkel a déli államokban továbbra is úgy bánnak az ültetvények tulaj­donosai és hatalmi apparátusuk, ahogy az érdekeiknek legjobban meg­felel. Nem múlik el egyetlen nap sem, iiogy maga a kapitalista sajtó ne hozna eseteket a négerek embertelen üldözéséről, lincseléséröl, a faji meg­különböztetés hitleri szellemű végre­hajtásáról. Az amerikai lapok már­cius 13-i jelentéseiből idézzük a kö­vetkező eseteket: A Reuter-hírügynökség jelenti Flo­ridából, miszerint Florida állam kor­mánya elhatározta, hogy minden ren­delkezésére álló eszközzel harcolni fog az amerikai legfelsőbb bíróság azon döntése ellen, hogy a Virgil Hawkins nevű néger hallgatót fel kell venni a floridai egyetemre. Grif f in, Georgia állam kormányzó­ja, egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy minden támogatást megad az alabamai egyetem Wilson nevű fehér diákjának, akit azért zártak ki az egyetemről, mert tettlegességig me­nően tiltakozott A. Lucy néger hall­gatónő felvétele ellen. Grif f in kor­mányzó többek között kijelentette: „szabad állam vagyunk. Wilson a faji megkülönböztetés híve és én is az vagyok." A legjellemzőbb azonban az ugyan­hogy az amerikai szabadság nem ter-l dékra számíthat tunk volna. Ö ugyan­jed ki arra, használni kívánja-e valaki ls a jelenkori szIová k festőművészet a városi közlekedési eszközöket, vagy > egy i, ki söt talán egye tie n olyan alakja, sem. A város 90 néger la- $ kin&] a valósag müvé6z i értékelése kóját ugyanis az autóbusz bojkottja « nem csu pá n az érzéki megfigyelésén, miatt perbe fogták. Vezetőjüket, Mar- j hanem tóz0ny0 s céltudatos, úgyszól­tin King néger katolikus lelkészt 500 jjj vá n tudományos elemzésen alapul. Egy dollár pénzbüntetésre és az ugyancsak (1; időben úgy látszott már, hogy a köve­500 dollárnyi összeget kitevő perkölt- ttj telendő összhangot is sikerült megta­ségek megfizetésére már el is ítélt ék. íj lálnia az alkotó módszer e két pólusa Amennyiben a pap nem tudná meg- |j között. Ez az egység észlelhető péi­f izet ni a 1000 dollárt, úgy azt elő- .íj dául a kiállítás egyik legközvetlenebb zékenyen 386 napi börtönbüntetésre): művében, Janko Král arcképében, változtatják. Mindez csak azért, mert t me ly már el s° pillanatban a művészi .. . , . . . - „ . t.ilí érzés szugesztív erejével hat. Hosz­Kmg tiszteletes es társai nem voltak , a, J „ , ,. . . , . „ . ,Vi szabb tanulmányozás folyamán mind­hailandok alavetni magukat az alkot-W, .,.,,,...,, J , ......... , Oi inkább előbukkan a vonalak es foltok manyellenes megkulonboztetesnek <u a z ^^ . fó jellemé!le k nyilvános közlekedési eszközök hasz-§ nálatában. M A l'Humanité karikaturistája meg­oldotta azt a kérdést, mily módon volnának hajlandók Montgomery vá-vi ros ültetvényesei együtt utazni a| évve l ezelőtt nyílt meg szlovák és helybeli négerekkel. Mindössze así-Jjj magyar nyelvű oktatással. Ez idő alatt kívánják, hogy amíg ők ülnek, a né- j|» szép eredményeket ért el a nevelés • llll!ll!inil!ll!IIIIMI!ll!llllll!l!II!llllllll!lllllllllllllllll!llllllllllllllllllllllllililI.Jlllllllllllll!llllMIIIII!l!lllllllinill|l[|ll|||||||!l. Ján Mudroch kiállítása alkotó módszer egyik aiapvető szem­pontjai közé tartozott. Súlyos hibát követnénk el, ha a ki­állítás ismertetése során elsősorban Mudroch fejlődésének válságát hang­súlyoznánk, és nem mutatnánk rá arra a tényre, hogy ez a krízis befejezett­nek tűnik, kimenetele pedig mind a művész, mind az egész szlovákiai mű­vészet számára kedvezőnek tartható. A kiállítás maga is előhírnöke ennek a fordulatnak, és a legfrissebb képek bizonyítják, hogy Mudroch művészeté­ben újra helyreáll az összhang az ész és a szív szempontjai között. Nem je­lenti ez természetesen azt, hogy al­kotó munkájában a keresés útja be­fejeződött, hiszen ez a művészi tevé­kenység befejezését is jelentené Az igazi művész ugyanis minél tovább halad önmaga és a valóság felismeré­sében, annál több új megoldatlan kér­désre bukkan, melyek újabb és újabb tevékenységre serkentik. Ezen a téren Mudroch sem kivétel. Majd minden képében érezni a sokrétű problémák keresését, és némelyikben megoldását is. Csendéleteiben a még Rembrandt által felvetett kérdéseket vizsgálja, a fény és árnyék, a színek és a kompo­zíció viszonyait kutatva. Egészben véve a kiállítás kedvező benyomást kelt a legtöbb látogatóban hisz Mudroch műve mindig visszhang­ra tatáit a szép után vágyó emberi életben. Különösképpen megnyugtató érezni azt, hogy a lelkiismeretes mű­vészi igyekezet a legnagyobb válság­ból is megtalálja a kiutat. Jankovich Imre. rendszeres és pontos elemzése, amf az jj A Losonci Építőipari Felsőiskola életéből A Losonci Építőipari Felsőiskola öt aer utasok — lógjanak. i és oktatás terén, i Az első negyedévi konferencián ér­tékelték az osztályok közötti versenyt, Sí melyben a legjobb eredményt a III. T magyar osztály érte ei, a második he­i! lyen a IV. szlovák, a harmadik he­{ lyen a IV. magyar osztály végzett. ( Ezek az osztályok kiváló előmenetelt ij értek el a tanulásban, s példaképül 1 szolgálnak az intézet többi tanulóinak. A legnagyobb hibák az I. szlovák és 'l I. magyar osztályokban mutatkoztak, 'j ahol a tanulók nincsenek kellőképpen ' tudatában a tanulás jelentőségének. A legnagyobb hiányosság a matematika |J terén mutatkozott, amin a CSISZ-veze­Jíl tőség úgy segített, hogy megbízta 'j Balta és Múcska IV. osztályos tanuló­Ij kat, rendezzenek matematikai kisegítő J' köröket ezeknek az osztályoknak. E (J; rendszeres matematikai körök nagy jíj segítséget nyújtottak, s az elégtelen 'ij előmenetelő tanulók száma a félévi íj vizsgák után máris két százalékkal v csökkent. Az iskola tanulóinak jelentős része ij! jelentkezett a matematikai verseny­jjj re, elfogadva a Zvoleni Tizenegyéves 'j Középiskola versenyfelhívását. A ver­jí seny értékelése az iskolai év befe­jj jezése alkalmával történik. k A diákság jórészét azok az elvtár­if sak képezik, akik munkahelyükről jöt­tek az iskola padjaiba, hogy gyakor­lati tudásukat itt bővítsék. Az Iskolaügyi Megbízotti Hivatal felhívására iskolánk brigádmunkákkal segítette az iskolaépítkezés tervének teljesítését a besztercebányai kerület különböző helyein, így többek között Zvolenban, Rima-Kokaván, Lónyabá­nyán, Podbrezován, Poltáron és Fü­leken. A gyakorlatok idején hathatós se­gítséget nyújtottunk a mucsínyi kul­túrház felépítésében, hattagú diák­csoport pedig részt vett a Selmecbá­nyái vegyiipari iskola épitésében, s ott dicséretre méltó munkát végzett A városszépítési akció keretében in­dított versenyben az iskola első helyen végzett a kerületben, s egy jégko­rongfelszerelést nyert 16 000 korona értékben. E versenyt szlovákiai, va­lamint országos viszonylatban is meg­nyertük és jutalmul egy fúvószene­kari felszerelést, illetve egy autóbuszt kaptunk. Iskolánk kollektívája eggyéforrott. Nincs ellentét a magyar és szlovák tanulók között. Testvéri barátságot kötnek egymással, segítik egymást, tanulnak egymástól. Üj emberek nő­nek a CSISZ soraiból, az új eszmék­kel fegyverzett, lankadatlan dolgo/ók, akik együttesen harcolnak a még jobb eredményekért a jobb. szebb és bol­dogabb holnapért Horváth Tibor, a IV. magyar oszt tanulója.

Next

/
Thumbnails
Contents