Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-24 / 84. szám, szombat

fl Szovietunió és a népi demokratikus országok Keleti Atomkutató intézetet alakítanak Moszkvában megnyílt az előkészítő értekezlet Moszkva. (TASZSZ) — Március 20-án Moszkvában nem­zetközi értekezlet nyílt meg, amelyen előkészítik a Keleti Atomkutató Intézet megalakítását. Az értekezlet mun­kájában at Albán Népköztársaság 3 tagú, a Bolgár Nép­köztársaság 4 tagú, a Magyar Népköztársaság 4 tagú, az NDK 5 tagú, a Kínai Népköztársaság 4 tagú, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság 4 tagú, a Mongol Népköztársaság 3 tagú, a Lengyel Népköztársaság 3 ta­gú, a Román Népköztársaság 3 tagú, és a Csehszlovák Köztársaság 5 tagú küldöttséggel vesz részt. A Szovjetuniót A. V. Topcsijev aka­démikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája elnökségének tudományos főtitkára, Sz. K. Carapkin, a szovjet külügyminisztérium kollégiumának tagja, D. I. Blohincev professzor, az Ukrán Tudományos Akadémia levelező tagja, V. I. Vekszler, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, M. G. Mescserjakov, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiájának le­velező tagja képviseli. Az értekezlet első napján a rész­vevők meghallgatták D. I. Blohincev professzor, Sz. K. Carapkin, A. V. Topcsijev akadémikus beszámolóit a Keleti Atomkutató Intézet megalakí­tásával kapcsolatos kérdésekről. Március 21-én a Keleti Atomkutató Intézet megalakítása ügyében folyó nemzetközi értekezlet részvevői láto­gatást tettek a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának atomkutató inté­zetében és elektrofizikai laboratóriu­mában. Az atomkutató intézetben az érte­kezlet részvevői megtekintették a központi pavilont, ahol egy 680 mil­lió elektronvoltos részecskegyorsító szinkrociklotron működik. Megtekintették továbbá a laborató­riumi pavilont, és az energetikai pa­vilont is, ahonnan táplálják és távirá­nyítás útján kezelik aszi «jfcciklotron gépezeteit. * Az értekezlet részvevői megismer­kedtek egy szerkezettel, amelyet a magas energiájú részecskék fizikai kutatásánál használnak. A felvilágo­sításokat M. G. Mescserjakov, a Tu­dományos Akadémia levelező tagja, az atomkutató intézet Igazgatója és he­lyettesei adták meg. Az értekezlet részvevői megtekin­tették a Szovjetunió Tudományos Aka­'démiájónak épülőfélben levő és befeje­zéséhez közeledő elektrofizikai labo­ratóriumát és különleges felszerelését. Itt részletes felvilágosításokat kaptak egy újfajta részecskegyorsítóról a 10 milliárd elektronvoltos szinkrofazot­ronról, amelynek súlya 36 000 tonna és átmérője megközelíti a 60 métert. Megtekintették az energetikai pa­vilont is, ahol a szinkrofazotron táp­lálásához szükséges felszerelések és a központi kapcsolótábla van. Az elektrofizikai laboratóriumban V. I. Vekszler, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, a labo­professzor, a Magyar Népköztársaság képviseletében Hidas István, a ma­gyar küldöttség vezetője, a Román Népköztársaság részéről Marin Gasze­ton, a román küldöttség vezetője, a Kínai Népköztársaság nevében Liu Cso, ratórium igazgatója és munkatársai' a kínai küldöttség vezetője, a Bolgár adták meg a szükséges felvilágosítá­sokat. A Keleti Atomkutató Intézet meg­alakítására összehívott nemzetközi ér­tekezlet március 22-i ülésén megvi­tatták D. Blohincev professzornak, Sz. Carapkinnak, a 6zovjet külügyminisz­térium kollégiuma tagjának és A. Topcsijev akadémikusnak az értekezlet első napján a Keleti Atomkutató In­tézet megalakításáról elhangzott be­számolóját. A március 22-i ülésen a következők szólaltak fel: a Német Demokratikus Köztársaság nevében Gustáv Herz Népköztársaság képviseletében Ruben Avramov, a bolgár küldöttrég veze­tője, a Lengyel Népköztársaság részé* ről Miczyslaw Lesz, a lengyel küldött­ség vezetője, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság nevében Then Diun Tak, a koreai küldöttség vezetője, a Mongol Népköztársaság részéről Szod­nomin Avarzid, a mongol küldöttség vezetője, az Albán Népköztársaság ré­széről Spiro Koleka, az albán kül­döttség vezetője, a Csehszlovák Köz­társaság részéről Jifí Bayer, a cseh­szlovák küldöttség helyettes vezetője. Az értekezlet folytatja munkáját. A Szovjetunió mezőgazdasági minisztériumának rendelete a mezőgazdasági kutatóintézetek munkájáról Moszkva, (TASZSZ) — A Szovjet­unió mezőgazdasági minisztériuma végrehajtási utasítást adott ki a me­zőgazdasági tudományos kutatóintéz­mények munkájának megjavítását célzó párt- és kormányintézkedések­hez. A területeken, határterületeken és az autonóm köztársaságokban állami kísérleti' mezőgazdasági állomásokat szerveznek. Ezeknek az állomásoknak i fő feladata a helyi természeti gaz­dasági viszonyoknak megfelelő agro­technikai és zootechnikai rendszabá­lyok tudományos kidolgozása, . vala­mint magasszínvonalű szakmai ta­nácsadás. Az OSZSZSZK, Ukrajna és Kazah­sztán valamint az ország több nagy határterületének különböző természeti gazdasági övezeteiben állami öve­zeti mezőgazdasági tudományos kuta­iniiiiiiiniiiiiiiii[i!iiiiniiiiniiiiiiii!iMiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiHii™n«iiiii«niiti!i|i]iiiiiiiiiiiimiiiiii!ii!iiHinii:iiifHiiiiiii!ir!!ii A két rendszer bérces gazdasági versenyének kilátásai tóintézetek létesültek. Felállítják az országos kukoricatermesztési tudo­mányos kutatóintézetet. Különös figyelmet szentelnek a tu­dományos eredmények és az élenjá­ró tapasztalatok propagálásának. Jú­liustól kezdve megjelenik a Vesztnyik Szelszkohozjajsztvennoj Nauki (Me­zőgazdaságtudományi Értesítő) elne­vezésű folyóirat, amely rövid közle­ményeket ad majd a legfontosabb ku­tatások eredményeiről. 1956—1958-ra tervezik a tiz-tizenkétkötetes nagy mezőgazdasági enciklopédia kiadását. A Szovjetunió mezőgazdasági minisz­tériuma bővíti a külföldi mezőgazda­sági tájékoztatások gyűjteményének kiadását. ORSZÁGOK DEMOKRATIKUS 1950 1955 1950 1955 Az európai népi demokratikus országok ipari termelésének volumene a múlt év elején majdnem 80 százalékkal nagyobb volt, mint 1950-ben. A nyugat- európai tőkés országok ipari ' termelése ugyanebben az időszakban csak 25 százalékkal növekedett. (Az Üj Idő című lap 10. számából) A szocialista országokkal való kereskedelem Anglia számára nélkülözhetetlen London, (ČTK) — A brit alsóház Nagy-Britannia fő iparágazatainak helyzetéről tárgyalt, ahol csökken a termelés, növekedik a munkanélküli­ség és csökken a munkaidő. George Brown munkáspárti képvise­lő, aki az ellenzék nevében megnyitot­ta a vitát, kijelentette, hogy a munka­nélküliség és a munkaidő csökkené­se a legsúlyosabb jelenség a háború vége óta és ezért a munkáspártot a jelenlegi helyzet nagyon nyugtalanítja. Brown továbbá foglalkozott a munka­nélküliségről szóló hivatalos adatokkal és azt mondotta, hogy ezek az adatok nem megbízhatók, mert nem foglalják magukban a munkások összes csoport­jait. Ennek ellenére a hivatalos adatok is nyugtalanságot keltenek nemcsak a munkanélküliek nagy száma miatt — 276 000 februárban —, hanem azért is, mert megmutatják, hogy egyre növek­szik azon munkások száma, akik már hosszabb ideje munkanélküliek. Brown e vigasztalan helyzet egyik okaként rámutatott a Nagy-Britanniá­ban letelepedett két nagy amerikai automobiltársaság terjeszkedésére és arra a tényre, hogy a brit külkereske­delmet alárendelik az amerikai köve­telményeknek. Brown, aki a munkás­párt jobbszárnyához tartozik, kijelen­tette, hogy a Kínával való kereskede­lem hasznos volna a brit gazdaságra. Ehhez a követeléshez csatlakozott C. Osborn konzervatívpárti képviselő is, aki többek között hangsúlyozta: Nagy­Britanniának nagyobb érdeke, hogy Kínával megkezdje a teljes kereske­delmet, mint bármelyik más nyugati országnak. Ideje, hogy nyiltan beszél­jünk amerikai barátainkkal a sztraté­giai árujegyzékről. Nagy-Britanniának ki kell tárnia a keleti országok előtt árujegyzékét és azt kell mondania: „Válasszátok ki, amit akartok." ÚJ HANGOK A BELGA PARLAMENTBEN Külpolitikai vita a belga szenátusban Brüsszel, (ČTK). — Amint a TASZSZ jelenti, a belga szenátusban megkezdődött a belga külügyminisz­térium 1956. évi költségvetéséről szóló vita. Deuss szenátor előadó hangsúlyoz­ta, hogv a belga politika eavik alap­elve továbbra is „az Északatlanti Szö­vetséghez való hűség." Deuss eovben egyetértését nyilvánította Pineau francia külügyminiszter nemrégen tett nyilatkozatával, amelv — mint ismeretes — a bíráló megjegyzések egész sorát tartalmazta a nvuqati nagyhatalmak külpolitikájáról. Deuss bírálta egyes nvugati diplomatáknak azt a kísérletét, hogy nyomást gya­koroljanak azokra az ázsiai és afri­kai országokra, amelyek elutasítják a katonai tervekben való részvételt. A Kínai Népköztársaság elismerésének kérdését érintve, Deuss kijelentette, hoqv „végül is ideje már elismerni a kommunista Kínát, mert nem lehet elutasítani a kész tényeket". Deuss ezután a leszerelés kérdésével fog­lalkozott és hangsúlyozta, hogy „a leszerelés ellenőrzésének és magának a leszerelésnek párhuzamosan kell megvalósulnia." Deuss nyilatkozatának egyes részei­ben megkísérelte, hogy kétséget kelt­sen a Szovjetunió politikájának békés jellege felől, azonban több szenátor ténvek alapján mutatott rá, hoav ezek az állítások indokolatlanok. Struve szenátor, a szenátus keresztény-szo­cialista csoportjának elnöke kijelen­tette, hogy a Szovjetunió politikája a nemzetközi feszültség enyhítésére irányul. Rollin szocialista szenátor beszédé­ben hangsúlyozta, hogv a belga par­lamenti küldöttség nemrég' tett szov­jetunióbeli látogatása folyamán a küldöttség tagjai arra a nézetre ju­tottak, hogv a Szovjetunió „gazdasá­gi ereje" a legközelebbi jövőben „el­éri az USA erejét". Rollin a továbbiakbari rámutatott arra, hogy a nemzetközi kapcsolatok­ban fennálló feszültség fokozatosan gyengül és kijelentette: „A jelenlegi időszakban úgyszólván mindenki egy­öntetűen elismeri, hogy a Szovjetunió részéről fennáll az őszinte békevágy. Az SZKP XX. kongresszusán Hruscsov beszédet mondott, amelynek szavai meggyőzőek főleg mindazok számára, akik Oroszországban jártak. Hruscsov hangsúlyozta, hogv országának sem­milyen gazdasági oka sincs háborúra." Rollin hozzátette, hogy „mélységes tévedés volna, ha a Szovietunió ré­széről háborút várnának". Rollin né­zete szerint az Északatlanti-Tömb pozíciója egyre gyengül Európában és az egész világon egyaránt. A dollár árnyékában A 7000 SZIGET ORSZÁGA KÜZD FÜGGETLENSÉGÉÉRT Rövid hír számolt be arról, hogy Dulles a Fülöp-szigetek fővárosába, Manilába utazott. Egyelőre nem tud­ni útjának céljait és eredményeit. Tudjuk, hogy a Fülöp-sz getek kor­mánya még 1954-ben belépett az úgynevezett délkelet-ázsiai védelmi szerződésbe a SEATO-ba, a gyar­matosító hatalmak agresszív /tömbje Ázsia népei nemzeti felszabadító moz­galmának elfojtására. Csak az USA­tól közvetlen függő, amerikai segély­lyel guzsbakötott Thaiföld, a Fülöp­szigetek és Pakisztán csatlakoztak a SEATO-hoz az ázsiai államok kö­zül. Hogy miért éppen Manilában tar­tották meg ezt a konferenciát, arra a továbbiakban feleletet kapunk. Több mint egy félszázadon át a Fülöp-szigetek nagyrésze afféle ma­gánbirtok volt, melynek gazdái, — egy maroknyi nagytőkés — az Egye­sült Államokban éltek, A Fülöp-szigetek elmaradott me­zőgazdasági ország, s már évszáza­dok óta az. Az amerikaiak ellenezték az iparosítást, mert érdekük, hogy a Fülöp-szigetek piac legyen az ame­rikai áruk számára. Ugyanakkor nyersanyag forrásnak kellett marad­nia, hogy ellássa az amerikai gyára­kat nyerscukorral, korpával, dohány­nyal, mandlakenderrel. A munkások igen alacsony bért kapnak, kb. egy­harmadát annak, amit az amerikai munkások. A fülöpszigeti ember ruhája, amit visel, a cigaretta, amit elszív, mind amerikai gyártmány. Kaliforniában konzervált, de fülöpszigeti ananászt eszik. Olyan mosdószappant kell vá­sárolnia, melyet New-Jerseyben ké­szítettek az általa termelt kókusz­dió olajából. A cukor amerikai fino­mítókból került ki, de hazájában ter­mett. Az imperialisták niég egy má­sik okból is ellenzik az" ország ipa­rosítását. Az iparral együtt olyan munkásosztály alakulna ki, mely min­den bizonnyal szervezkednék és har­colna a magasabb életszínvonalért. Félnek egy nagylétszámú ipari mun­kásosztály létrejöttétől, amely nye­reségüket és uralmukat veszélyeztet­né. A 7083 szigeten 20 millió ember él. Az amerikai „felszabadítók" ural­muknak az első két éve alatt hat­százezer lakost gyilkoltak meg. A dollártrösztök magukhoz ragadták az ország természeti kincseit és a szi­getek nagyrészét. Uralmuk alatt 35 katonai támpontot építettek ki. A második világháború alatt, 1941­ben a japánok megrohanták a szi­getországot. Az ötödik hadoszlop: a japánok bérencei is nagymértékben megbénították a honvédelmet. Ekkor egyedül a Fülöpszigeti Kommunista Párt vezetői dolgozták ki a népi ellenállás terveit.. 1942-ben a kom­munista párt vezetőinek többsége árulás következtében az ellenség ke­zére került. 1942-ben megalakult a Hukbalahap (Hakbo ng Bayan Laban sa Hapon), a Felszabadító Néphad­sereg, vagy rövidítve HUK, mely ha­talmas területeket szabadított fel, még mielőtt amerikai katona betet­te volna lábát az országba. A fel­szabadult területeken a „HUK" föld­reformot és demokratikus népkor­mányzatot vezetett be. A háború be­fejezésekor az amerikaiak független­ségi ígéretei sok mindent elkcdösí­tettek és csak kevesen látták, hogy nn megy végbe az 1946. július 4-i „függetlenségi" ünnep kulisszái mö­gött. 1945-ben az amerikai hadsereg már forradalmi mozgalmat talált a helyszínen. Az amerikaiak szövetsé­gc-sekre találtak a kizsákmányoló uralkodó osztályban. A forradalmi mozgalmat azonban a munkásosztály, a kommunisták vezették. A háború utáni években a Fülöp-szigetek egész területére kiterjedt a tömegek elé­gedetlensége. A széles népi fegy­veres mozgalom az USA legbiztosabb támaszpontját lőporoshordóvá változ­tatta. A mozgalmat a nép szemé­ben Luis Táruk jelképezi, akit a Fü­löp-szigetek Mao Ce tung-jának ne­veznek. Ramon Magsaysay — a fü­löpszigeti Adenauer — betiltotta a kommunista pártot és 78 szakszer­vezetet. Elődje Quirino meg sietett az amerikaiaknak katonáit felkínálni a koreai háborúban, akik az ameri­kai monopolok érdekeiért haltak meg. . • A fülöpszigeti nép helyzete nagyon súlyos, mert 3 millió munkanélküli van. A dolgozók életszínvonala a há­ború előtti évhez viszonyítva egy­harmadára süllyedt. A mezőgazdaság felét kis- és középparasztok képezik, akiknek egy negyede 1 hektár alatti területen gazdálkodik. Ezzel szem­ben a mezőgazdasági lakosságnak négy százalékát képezik a nagy föld­birtokosok, akik a termőföld egyne­gyedét birtokolják. Rossz termés ide­jén százezrek mennek anyagilag tönkre és a városokba tódulnak, hogy szaporítsák a munkanélküliek töme­geit. Washington bérence, az áruló kormány, minden évben 10 millió dollár segítséget kap, hogy a HUK ellen büntető expedíciót szervezzen. A fülöpszigeti nép olyan, mint a tenger, amelynek a felszíne látszó­lag csendes néha, de a mélye há­borog. Ha egyszer tudatára ébred a teendőjének, semmi sem tarthatja vissza a végső győzelemig. Ki fogja vxvm a győzelmet, mint ahogy ki­vívta Kína, Vietnam és a többi népi demokráciák népe. A zsarnokokat pe­dig elsöpri, akiket nem menthet meg száz manilai szerződés sem. —GR—

Next

/
Thumbnails
Contents