Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-24 / 84. szám, szombat

v Világ proletárjai egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. március 24. szombat 30 fillér IX. évfolyam, 84. szám A kukoricáról Bár még jó egynéhány hét vá­laszt el bennünket a kukorica ve­tésétől, mégis, ennek ellenére a kukoricatermesztés jelentőségével már most érdemes és kell is fog­lalkozni. Sőt, éppen most kell rá­világítani és megmagyarázni a ku­korica rendkívül nagy fontosságát, amikor még idő és lehetőség van arra, hogy minden szükséges in­tézkedést megtehessünk a kukorica­termesztés növelésére, az igazán nagy hektárhozamok elérésére. A kukorica termesztésének és felhasználhatóságának nagy jelen­tőségére már pártunk X. kongresz­szusa is rámutatott. A kongresszus irányelvei felhívták a figyelmet a kukorica vetésterületének, de fő­leg a hektárhozamoknak növelésé­re. Pártunk célkitűzéseinek he­lyességét igazolta ä Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kong­resszusa, ahol egy növényről sem esett annyi szó, mint éppen a ku­koricáról. Joggal tehetjük fel a kérdést: miért ez a nagy érdeklő­dés, ez a nagy figyelem a kukorica iránt? A kérdésre adandó yálasz okait kutatva fel kell tennünk egy > másik kérdést is: a mezőgazdasági termények, de különösen a takar­mányfélék közül melyik az, amely oly hasznothajtó, oly sokféle célra és sokféle módon felhasználható, mint a kukorica? Ugyanis nem azt kell kérdeznünk, hogy mire és ho­gyan használható fel a kukorica, hanem azt, hogy mire nem. mivel nincs még egy mezőgazdasági nö­vény, amely annyiféleképpen letítie hasznosítható, mint a kukorica. Nem hiába alakult ki a földműve­seknél oly nézet, hogy csak akkor beszélnek jó termésről, ha bőven terem a kukorica. Ha jó volt a ku­koricatermés. akkor minden volt, ha arra került a sor, még kenyér is volt belőle. Erre ugyan most már semmi szükség nincsen, senki sincs rászorulva arra, hogy kuko­ricakenyeret egyék, ellenben annál inkább szükségünk van a kukori­cára, mint takarmányra. Mert va­lóban, ha bőven van kukorica, ak­kor a földműves — legyen az szö­vetkezet, vagy egyénileg gazdál­kodó, — állatai számára biztosítva tudia a takarmányt. Jut abból s jó az mindennek: az igavonóknak éppúgy, mint a növendékállatok­nak és ami a legfontosabb, a leg­jobb hizlaló takarmány. S ezenkí­vül a kukorica az, amelynek min­den része bármely állapotban hasznosítható, értékes takarmány. Nemcsak a termése, és az is nem­csak érett állapotban, hanem attól kezdve, hogy a kukoricát ritkítani kezdik — a zöld oldalhajtások, fosztáskor a kukoricalevél, maga a kukorica s végül a kukoricaszár — mind-mind egyike a legjobb, s az állatok részéről a legkedveltebb takarmányoknak. Pedig — s ezt rögtön hozzátehetjük — mindezzel még egyáltalán nincsenek kimerít­ve a kukorica és melléktermékei­nek felhasználási lehetőségei. Pél­dául csak az utóbbi években kezd­ték el nálunk is silózni az eddig száraztakarmányként felhasznált kukorica levelet. és szárat s nyer­tünk így belőle értékes, tápdús ta­karmányt. Ellenben teljesen isme­retlen nálunk a kukorica b« nem érett állapotban való felhasználá­sának módja, amelyre oly nyoma­tékkal hívta fel a figyelmet az SZKP XX. kongresszusa. Mivel kapcsolatban is folyt oly sok szó a XX. kongresszuson a ku­koricáról? Éppen azzal kapcsolat­ban, hogy megdöntve az eddig uralkodó nézeteket, a kongresszus a példák sorozatával bizonyította be, hogy a kukoricát nemcsak ott és akkor érdemes termeszteni, ahol beérik és szemes termést hoz, ha­nem ott és akkor is, ha az ősz be­álltával csak tejes érésben ..marad. A kongresszusi beszámoló és .? hozzászólók bebizonyították: a te­jes érésben lévő kukorica száras­tól, levelestől lesilózva igen nagy mennyiséget adó és tápdús takar­mányt szolgáltat, ami kiválóan al­kalmas a sertések hízlalására is. Az SZKP XX. kongresszusa ezzel a megállapításával megdöntve a kukorica- termesztéséről és felhasz­nálhatóságáról vallott eddigi néze­teket, mintegy korlátlan lehetősé­gét teremtette és adta meg a kuko­rica termesztésének. Lehetőség nyílik a kukorica termesztésére olyan vidékeken is, ahol későn ta­vaszodik és korán köszönt be a tél, vagy pedig a kukorica — például másodveteményként — vethető olyan időben is, mikor már előre tftdjuk, hogy beérésére, szemes ter­mésre nem számíthatunk. „A té­nyek meggyőzően bizonyítják — mondotta Hruscsov elvtárs a XX. kongresszuson —, hogy a kukorica jó termést hozhat az-ország min­den övezetében, hogy a kukorica páratlanul álló növényfajta a ve­tésterület egy hektárra eső termés­hozamát és takarmányegységét te­kintve, s a legjobban fizet a terme­lésére fordított munkáért." Persze, tévedés volna azt hinni, hogy a kukoricatermesztés növe­lése — a kukorica minden eddig ismert előnye ellenére is — olyan magától értetődő, könnyen meg­oldható feladat. Parasztságunk — mint fentebb is mondottuk — is­meri és elismeri a kukorica sok­féle előnyét és az állatállomány fejlesztése szempontjából való nagv jelentőségét és bizonyos ke­retek között mindenkor szívesen is termelte. A hiba. a leküzdésre váró nehézség azonban éppen a ..bizonyos keretek között"-ben van. Mint a tavaszi munkákról szóló Dárt- és kormányhatározat is ki­mondja. az eddiginél lényegesen nagyobb területen kell kukoricát termelni, de főleg a hektárhoza­mok jelentős növelését kell elérni. Márpedig mind a vetésterület bő­vítése. mind a hektárhozamek nö­velésével való kapcsolatos munkák és agrotechnikai eljárások nem egy helyütt maradisáffba. a meg­szokotthoz való görcsös ragaszko­dásba ütköznek. Több helyen úgy néznek a kukoricára, hogy annak termesztése a legtöbb munkát ad­ja. s főleg a szövetkezetek munka­erőhiányra hivatkozva nem vet­nek megfelelő területen kukoricát, vagy ha igen. akkor ápolását ha­nyagolják el. s így aztán termé­szetes. hogy gyenge lesz a termés its, ami azt a látszatot kelti, mint­ha a kukorica termesztése nem fi­zetődnék k-i. Persze, ha egy szö­vetkezet a nagvtábla földeken is a régi módon, kézierővel művelve akarna kukoricát termelni, akkor valóban azt kellene -mondani, hogy a kukorica drága növény. Csak­hogy ma már semmi szükség nincs arra. hogy a kukoricát még mindig a régi módon termeljük és földiét a szaporátlan kézikapálás­sal műveljük. A kukoricatermesz­tés gépesítése ma már reális le­hetőség. A traktorállomások a leg­korszerűbb és kiválóan bevált sor­közi megmunkálógépekkel vannak felszerelve, amelveknek használata a minimumra csökkenti az emberi munkát a kukorica földjének a gondozásában. A gépi munka al­kalmazásának és teljes kihaszná­lásának feltétele, hogy a kukori­cát négyzetes-fészkes módszerrel ültessék, hogv így lehetőség nyíl­iék arra. hogy a kukorica sorkö­zeit hosszában és széltében gépi munkával műveljék.. A négyzetes­fészkes ültetés s ebből kifolyólag (Folytatás a 2. oldalon.) MEGKEZDODOTT A CSISZ SZLOVÁKIAI KONGRESSZUSA 1956 március 23-án pénteken a bratislavai Kultúra és Pihenés Park­jának kongreszusi termében ünnepé­lyes keretek között nyitották meg a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szlo­váki? kongresszusát. Pontosan 9 órakor felhangzik a csehszlovák és szovjet himnusz. Wtá­ni Ivan Litvaj, a CSISZ szlovákiai Központi Bizottságának titkára, el­nökségi tag lép a mikrofonhoz. A megnyitó beszréd bevezető részében üdvözli a jelenlévőket és a CSISZ KB küldöttségét: Jaroslav Heinát, a CSISZ KB titkárát, Václav Bartlkot, Jana Javúkovát és dr. Júlia Podlik­nát. Ivan Litvaj, a CSISZ szlovákiai Központi Bizottságának titkára arról útról beszél, melyet a CSISZ ta­gok és az ifjúság a CSISZ I. szlová­kiai kongresszusa óta megtettek, ar­ról az útról, amelyet Szlovákia épí­tésében elért számos mű és siker koronáz. Hangsúlyozta, hogy az ifjú­ságnak azért volt oly jelentős sze­repe az első ötéves terv teljesítésé­ben, mivel a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség, az összes ťiúk és lányok drága szervezete egységesen és szi­lárdan vezette. A továbbiakban a küldöttek egy­hangúlag jóváhagyták a szlovákiai kongresszus programjavaslatát, a na­pirendi javaslatot, továbbá a kong­resszus munkaelnökségének összeté­telére, valamint a választási, indítvá­nyozó és mandátumbizottság össze­tételére vonatkozó javaslatot. Ivan Litvaj elvtárs után Milan Rá­zus elvtárs, a CSISZ szlovákiai Köz­ponti Bizottságának első titkára szó­lalt feí. A szlo/ákiai Központi Bi­zo tság tevékenységéről és további feladatairól szóló beszámolót a kül­döttek nagy figyelemmel hallgattak végig és nem egyszer helyeslő taps­sal szakították félbe. A beszámoló ocíejizö szavait a küldöttek és a vendégek fe'állva hallgatták végig. Őszinte lelkesedéssel élj-jnezték Cseh­szlovákia Kommunista Pártját, amely hazánk ifjúsága minden további győ­zelmének biztositéka. 12 óra 45 perckor az elnöklő Ivan L'tvaj elvtárs örvendetes hírt közölt, hogy megérkezett a kongresszusra Szlovákia Kommunista Partja Köz­oonti Bizottságának kü' lőttst-ge. Ha­t imas taps közepette emelkedik szólásra Karol Bacílek elvtárs, Szlo­vákia Kommunista Pártja KB • első titkára, a küldöttség vezetője A kül­döttek nagy érdeklődéssel hallgatják meg Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a CSISZ szlo­vákiai kongresszusához intézett leve­lét. Utána Karol Bacílek elvtárs, Szlo­vákia Kommunista Pártja KB első titkára átidu Milan Rázusnak, a CSISZ szlovákiai Központi Bizottsága első titkárának, Szlovfkia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának vörös zászlaját, amellyel Szlovákiá­ban az Ifjúsági Szövetséget kitün­tették a szocializmus építésében el­ért kiváló sikerekért. A küldöttek állva hallgatják Bacílek elvtárs sza­vait: Elvtársak, kedves barátaim! Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága értékelve a Cseh­szlovák Ifjúsági Szövetségnek Szlová­kiában az ifjú nemzedék nevelésében elért érdemeit, elhatározta, hogy az Ifjúsági Szövetséget Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságának vörös zászlajával jutalmazza meg, (él­jenzés, skandálás „ígérjük pártunknak, hogy sohasem hagyjuk cserben!") Ba­(Folytatás a 2. oldalon.) Megkezdődött a vetés In.! z ország egyes vidékein ahol már annyira meg­szikkadt a föld, hogy a hét elején megkezdhették a simítózást, e hét közepe táján elindultak a traktorvontatós vetőgépek: meg­kezdődött a tavaszi vetés. Egyes helyeken, különösen a délen fek­vő vidékeken már a hét első nap­jaiban is vetettek. A traktorosok jó felkészültsége abban mutatko­zik meg, hogy már az első na­pokban kiváló eredményeket ér­tek el, kiváltképpen az újfajta 12 méter széles agregátok hasz­nálatával. Az időjárás kedvező a vetéshez, s csak az a fontos, hogy ha már a föld teljesen megszik­kadt, teljes erővel lássunk a ve­téshez, mert az idő sürget! A jakubovói szövetkezét tagjai (malackai járás) a vetés megkezdésének első napján 8 hektárnyi' földel vetettek be árpával. Ki mint vet, úgy arat Ott ahol még nem száradt fel a talaj, az ősztől elmaradt szántást végzik. Igy van ez az Állami Birto­kok Nánai Igazgatóságának gazdasá­gaiban is. A csenkei gazdaságban a lucernafélék műtrágyázásával kezdő­dött a határban a munka, majd a cukor- és takarmányrépa, valamint a borsó alá készítették el a talajt. Az újmajori gazdaságban már 25 hektár földet felszántottak, majd megkezdték a simítózást és a ve­tést. A határ minden részében szor­gos munka folyik. Két váltásban dol­goznak a gazdaság dolgozói, mert a ross,- időjárás okozta késlekedést be akarjak hozni s azt tartják: ki mint vet, úgy arat. Ezért iparkodnak ide­jében elvetni a tavasziakat, hogy aratáskor mindenki elégedett legyen a terméseredmények láttán! (Levelezőnktől). Tavaszi munkák a gombai állami gazdaságban Az Állami Birtokok Gombai Igaz­gatóságának minden gazdaságában 20-an megkezdték az őszi vetések műtrágyázását. Tizenkét agreyátot használtak a muhkánál és két nap alatt 380 hektáron trágyázták meg az őszieket, ebből a sárosfai gazda­ságban 127 hektáron. A legközelebbi napokban még 800 hektárnyi lucer­nát trágyáznak meg és megkezdik A vetés megkezdésének első napjaiban Az utóbbi napok hűvösebb időjá­rása kissé meglassította a talaj fel­száradását. Ennek ellenére a nyitrai kerüíet alacsonyabb és magasabban fekvő körzeteiben is már vannak olyan helyek, ahol megkezdhették a mezei munkákat. Az Ögyalla köze­lében lévő szeszélyesi kísérleti gaz­daság dolgozói után, akik már 8 hek­táron elvetették a tavaszi árpát, az ógyallai járásbeli hetényi szövetke­zeti tagok is három hektár napra­forgót vetettek el. A Partizánske melletti Veľké Bielice-i szövetkeze­ti tagok jól előkészített talajba sü­rüsórosan vetették el a tavaszi bú­zát. Csallóközben a reg átok kai vetnek Csallóközben már több helyen meg­kezdték a tavaszi munkákat. Az első két nap alatt a Somorja járásbeli csallóközcsütörtöki GTÁ traktorosai a haladó munkamódszereket. hé t szövetkezetben 700 hektáron el­szórták a műtrágyát. 200 hektárnyi földterületen simítóztak. Szarván és Balázsfán egyetlen nap leforgása alatt 20 hektár árpát vetettek el. a íavaszi vetéshez a föld előkészí­ti sét. 1800 hektáron vetnek az idén tavasziakat. Az idei tavaszi munkáknál a gom­bai gazdaság dolgozói a tavalyinál még fokozottabb mértékben felhasz náljál 2J0 hektáron vetnek jarovizált árpát, és 50 hektáron előcsiráztatott bur­gonyát ültetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents