Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-20 / 80. szám, kedd

Termeljünk löbb cukorrépát Jogos felháborodás A peredi helyi nemzeti bizottság 1955 augusztusában földmérést végzett a faluban, mivel 200 hektár szántóterületet eltitkoltak a községben. Herencsár \ József (450. házszám) 6 éven keresztül 4.73 ha szántóföldet használt feketén. Természetesen szép eredményt tudott elérni a beadásnál is, mert csak 6 hektár földje volt bejelentve a nyilvántartásba. Az eltitkolt 4.73 hektár -után sem adót nem fizetett, sem beadást nem ifijesfte.tt, Így akarta becsapni a dolgozó népet. Több esetben kigúnyolta a becsületes kisparasztokat és a szövetkezeti tagokat. Az eltitkolt föld után 6 vagon cukorrépával, 183 mázsa gabonával, 15 mázsa sertéshússal, 14.5 mázsa marhahússal, 6582 liter .tejjel, 5210 tojással, 8934 korona földadóval, és 850 kg olajmaggal maradt adós. Az ilypn spekulánsok azonban végül is odakerülnek, ahol a helyük van. A dolgozó nép nem tűrheti, hogy különféle szélhámosok félrevezessék őket. A falu lakósai jogos felháborodással vettek erről a gaztettről tudomást és elvárják, hogy a bűnös elérje méltó büntetését. Barczi László, a peredi helyi nemzeti bizottság titkára. A Csehszlovák Tudományos Akadémia nagy feladatai A CSKP KB és a kormány határozatainak teljesítése terén iparunk fejlődése és technikai színvonala emelésének biztosításával kapcsolatban rendkívül nagy feladatok várnak a Csehszlovák Tudományos Akadémiára. A Csehszlovák Sajtóiroda tudósítója, František Sorm akadémikussal, a Csehszlovák Tudományos Akadémia államdíjas vezető titkárával beszélt erről. Sorm akadémikus kijelentette: „A határozat teljesítésében a Csehszlovák Tudományos Akadémia fő feladatai egyikének tekinti a tudományos-kutató tevékenysége egységes országos tervének megteremtését, amely magában foglalná a gazdasági és tudományos szempontból fonos feladatok megoldását. Az országos terv célja, hogy biztosítsa az egységes irányítást, a tudományos-kutatómunka párhuzambavonását és hathatós ellenőrzését. A Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöksége ezt a bonyolult feladatot az akadémia, főiskolák és reszortok szakembereiből álló bizottság segítségével oldja meg, A bizottság összeállítása már folyik." Arra a kérdésre, hogy a Csehszlovák Tudományos Akadémia mely 'feladatokat fogja legsürgősebben megoldani, Sorm akadémikus így válaszol: kA agától értetődő, hogy a Cseh' ' szlovák Tudományos Akadémia az egységes terv összeállításának feladatát fokozatosan valósltja meg. Legelőször a legfontosabb problémákra összpontosítja figyelmét — főleg a fizikai, kémiai és technikai tudományok szakaszán. A jövőben működésének körét kibővíti úgy, hogy az Ötéves terv végén meglegyenek a feltételek a rövid- és hoszszúlejáratú tervek megteremtésére a gazdaság és tudomány minden szakaszán. A Csehszlovák Tudományos Akadémiát ezenkívül megbízták az alapvető kutatás szakaszán a tudományos kutatótevékenység irányításával is. Itt elsősorban az akadémiák és főiskolák közötti párhuzam megteremtéséről van szó." A kassai építészeti dolgozók új feladatok előtt Ha csak felületesen vizsgálnánk a cukorrépa begyűjtése tervének teljesítését 1955-ben, úgy azt hinnénk, hegy miután a tervet egészben teljesítették, minden a legnagyobb rendben van. De nem így áll a helyzet, ha mélyebben behatolunk a dolgokba és a számadatokat kerUletekre, Illetve járásokra bontjuk fel. Tény az, hogy a bratislavai kerület csaknem 106 százalékra, a kassai pedig 123,7 százalékra teljesítette a tervet. A nyitrai kerület azonban lemaradt 93 százalékkal, a prešovi pedig 08 százalékkal. Sokkal kedvezőtlenebb a statisztika, ha sorra veszünk néhánv járást, mint a pezlncki, égyallai, lévai, nyitrai, érsekújvári, párkányi, verebélyi, aranyosmaróti, nagymihályi, nagykiposi és nag"S-»omhati járásokat, amelyek alaposan lemaradtak a terv teljesítésében. A jó járások közül kitűntek Kivályhelmec 205 és Szepsi 148 százalékos tervteijesitésükkel. A magyarázat eddig az volt, hogy az e'.nlített járásokban, nevezetesen a bratislavai, nyitrai és prešovi kerületekben sok területet nem vetettek be cukorrépával. Ez szlovákiai méretben 3357 hektárt tesz ki. A további tények és számok a szocialista szektor fölényét mutatják, mert az állami gazdaságokban és EFSZ-ekben bizony az összes kerületben — kivéve Nyitrát — többet vetettek be cukorrépával, viszont az egyénileg gazdálkodó földművesek 4027 hektárt „elfelejtettek" bevetni. Még szenibeötlőbhek az abatok, ha az egy hektárra eső cukorrépabegyűjtést vizsgáljuk. A múlt évi szlovákiai, egy hektárra eső átlag, — beleértve a szocialista és magánszektort — 200 métermázsa volt. Ebből a cukorgyári gazdaságok egy hektáron 383 'métermázsa cukorrépát takarítottak be, a szövetkezetek 226 és az egyéni gazdálkodók csupán 133 métermázsát. A kerületek szerint természetesen nemcsak Bratislava és Nyitra, de Žilina *s vezet a hektarhožamok terén. A cukorgyárak gazdaságai közül a töketerebesi érte el a legnagyobb cukorrépahozamot, azaz 412 métermázsát. Nem ritkák azonban az olyan élenjáró EFSZek sem, ahol 40Q--120 mázsás hektárhoza'mot értele el. Ez a kis statisztikai összehasonlítás csupán egy célt Ha olyan ember járná be falvalnkat, akí a felszabadulás óta nem élt köztünk, egy szokatlan jelenség lepné meg. Ebben az évben ugrásszerűen megnövekedett a szövetkezeti parasztok betétkönyveinek száma. Ae a paraszt, akinek az éle,tét azelőtt a végrehajtők keserítették, aki sok verejték érán szerzett kevés pénzét a tulipános láda fiókjában rejtegette, akinek életét örömtelenné tette a „torácsolás", a vagyongyűjtés, moat bankba teszi a pénzét. Egyre több, mostanában a megelégedett szövetkezeti tag. Milliókra rúg a bankba tett összeg. A szövetkezeti parasztok jövedelme évről évre növekedik, és minden évben több a jólmenő szövetkezetek száma. Nem árt, ha szétnézünk a szövetkezetek házatáján, hogyan lehetséges az, hogy még egyes szövetkezetek jövedelme évről évre milliókkal emelkedik, addig sok helyen még a tervezett munkaegységek értékét sem tudják elérni. Ha megfigyeltük » múlt köztársaságban a nagybirtokosok és egyes parasztok gazdálkodását, akiket nem tett tönkre a gazdasági válság, s valamilyen úton érvényesülni tudtak, megállapíthatjuk, hogy azért mont jól gazdaságuk, mert növényi termékeiket állatállományukkal feletették, s a hízott marha és sertés nagy jövedelmet biztosított számukra. Ez most Is érvényes. Azoknak a szövetkezeteknek, amelyek nagyrészt csak arra támaszkodnak, hogy növényi termékeiket csupán csak értékesítsék, kicsi a jövedelmük. Ebtől következik, hogy szövetkezeteinknek elsősorban arra kell törekedniük, hogy minél jövedelmezőbb legyen állatállományuk, Ez a jó gazdálkodás sikerének titka. Nemrégen adták hírül, hogy Kraszter.ics Mihály, a tanyi szöve.tke:et tagja 36120 "koronát kapott teljesített munkaegységeiért, ezenfelül 47 mázsa gabonát és 53 mázsa cukrot. Nézzük csak meg, miért olyan maszolgál. Elsősorban azt, hogy az elmaradt járások nemzeti bizottságai, akiket ez a kérdés elsősorban érint, 3 jövőben mindent mozgósítsanak, hogv a cukorrépának szánt területek szétírásánál és a cukorrépa szerződések megkötésénél mellőzzenek minden formalitást és hogy a cukorrépát csupán olyan termelőknek írják elő, akiknél • minden feltétel megvan arra, azaz alkalmas ter'.nőfölddel és munkaerőkkel rendelkeznek. Ha a szocialista szektor gazdaságai, az állami gazdaságok és EFSZ-ek bővítenék a cukorrépa vetésterületeit, úgy az eddigi tapasztalatok szerint növelnék egyúttal az átlagos hektárhozamokat ls. Az eddigi becslések alapján legalább további 5000 hektárt nyerhetnek a cukorrépa termesztésre. A nemzeti bizottság feladatai: a téli hónapokban végzett munka értékelése, a termelőkkel folytatott beszélgetések, a cukorrépa termelésben jó tapasztalatokkal rendelkező EFSZ-ek agronómusainak oktatása az elmaradt szövetkezetekben, a cukorgyárak szakembereinek előadásai a szövetkezetekben. Ezek mind olyan intézkedések, a'melyek hivatva vannak propagálni és javítani a cukorrépa termesztését. A további feladatok közé tartozik a répatermő vidékek 400 agronómusának kiképzése a Semcicei Répakutató Intézetben, az olomouci felhívás és a prosenicei mozgalom terjesztése. Ugyancsak ajánlatos megszervezni a szövetkezetesek és egyéni gazdálkodók látogatását az olyan szövetkezetekben és állami gazdaságokban, ahol a helyes agrotechnikai intézkedések foganatosításával jó eredményeket értek el. A cukorgyárak már biztosították az előirányzott 3600 hektár részére a jarovizált cukorrépa vetőmagot. A múlt évben is jó eredményeket értek el a jarovizált vetőmaggal 1676 hektái^n. A terv szerint március l-ig a nagy répatermelőknek le kellett szállítaniok a szükséges mennyiségű műtrágyát is. A legfontosabb feladatok egyike ellenőrizni a cukorrépára alkalmas vetésterületeket, nemcsak az egyéni gazdálkodóknál, hanem az állami gazdaságokban és EFSz-ekben is. A vetést akkor kell megkezdeni, amikor a szántóföld eléri az 5—6 fok C hőmérsékletet. —Gr— gas a tanyl szövetkezetben a munkaegységek értéke. Kimagasló eredményeket értek el a növénytermelésben is, a hektárhozamokat magasan túlszárnyalták. De párhuzamosan 'gen jövedelmező az állatállományuk is. A fejőgulyások már 9.5 literes átlagos tejhozamot értek el. Az állattenyésztés más szakaszain is igen magas a munkatermelékenység. Ez lehetővé teszi, hogy a második ötéves terv első évében terven felül 4000 liter tejet, 42 000 kg hízott sertést, 23 000 kg hízott marhát és 81000 tojást adnak le. Ennek ellenértéke az idei gazdasági évben szintén nagyban emeli majd a munkaegységek értékét. A zootechnlkusok bratislavai konferenciáján szintén bírálták, hogy több szövetkezet azért van rossz gazdasági helyzetben, mert nem fordít elég gondot az állatállomány hasznosságának fokozására. Sok helyen még mindig nincs meg a tervezett állatállomány. A tejbeadást a szövetkezetek 100,1 százalékra teljesítették. Králován 11,5, Radványban 10, Hodovcén szintén 10 literes átlagos tejhozamot érnek el a szövetkezetekben. Ezzel szemben Kostolištén 1,6, Szemeréden pedig csak 1 liter tejet fájnék átlagosan egy-egy tehéntől, Mit mondanak ezek a számok? Azt, hogy az állattenyésztésben dolgozó szövetkezeti tagok magukévá tehetnék a jelszót, hogy „Ésszel és jó munkaval", Ez az állattenyésztés hasznossága emelésének alapvető kérdése, Pozsonypüspöktn is igen hosszú ideig 3,2 liter volt az átlagos napi tejhozam. Az állattenyésztési csoport tagjai azonban bevezették az új módszereket, lelkiismeretesebben kezdték gondozni az állatokat és ma már 8,2 literre emelkedett a tejhozam. Hasonló módon lehet emelni a súlygyarapodást is fis fokozni a sertések szaporulatát. A napokban kapta meg a Bajcsi Állami Gazdaság a kormány és a szakszervezet vörös zászlaját. A gazdaság magasan túlszárnyalta a tervezett bevételt és ráfizetés Újítási javaslatokkal, automatizálással és gépesítéssel fejlesztik" a termelést Eduard Príhoda és Vlastimil Doubrava, a Praha-Hostivari rúgógyár újítói univerzális normalizált karokat szerkesztettek a rúgók mozgatásara Egyetlen kar I elegendő a tartó és csavarrúgók mozgatására, míg eddig egy külön mozgató berendezést kellett készíteni minden megrendelés esetén. Ezzel 12 minősített erő munkáját takarították meg és megteremtették a feltételeket az önköltség csökkentésére több mint egynegyed millió korona értékben. Vladimír Hrndeoky újító ezzel az újításával újból lehetővé tette a kocsirúgók gjtriásának 450 százalókkal való emelését. nélkül dolgozik. Ez annak köszönhető, hogy az állattenyésztésben igen szép eredményeket értek el. Jarábek elvtárs anyagsertésgondozó 19,5 malacot választ el egy-egy anyától. Az anyalal gazdaságban átlagban 17,3 malacot választanak el egy-egy anyától. Az összes szövetkezetekben az állatállomány jövedelmezősége párhuzamosan halad a munkaegységek értékével. Ahol magas a munkatermelékenység az állattenyésztésben, a szövetkezet is szilárd és évről évre nagy lépésekben halad előre. Mégis sok helyen a sertéstenyésztést elhanyagolják. A muzslai szövetkezetben például a gondatlan, rossz munka miatt a malacok 48 százaléka elpusztult. ípolyszakállason pedig annyira elhanyagolták a sertéstenyésztést, hogy a sertésól minden ablakát oeépítették, az • állatok sohasem kapnak napfényt, nem csoda, ha a gondozók nem tudnak jó eredményeket elérni és a szövetkezetnek kicsi a jövedelme. Hogy az állatállomány hasznosságát növeljük és sokkal több legyen a betétkönyvek száma, elengedhetetlenül szükséges, hogy törődjünk a szövetkezeti tagok iskolázásával. Most is, Itt is érvényes a jelszó, hogy „Többet ésszel, mint erővel". Az állattenyésztésben dolgozók sokkal eredményesebben dolgozhatnak, ha mindennap fokozzák tudásukat. Sok paraszt még mindig így gondo'kozlk: „A nagyapám nem tudott írni, olvasni és mégis élt," Különösen a fiatalság körében kéros ez a jelensVj A lányoknak sok helyen azt mondja az anyjuk, hogy: „Ne tanulj, úgyis férjhez mégy." Az évszázados paraszti gondolkozás maradványalt elsősorban a szövetkezeti munkaiskolákon kell áttörnünk. Szerettessük meg a falusi emberekkel a könyvet, hogy olvassanak, politikai, szépirodalmi és gazdasági irodalomhoz jussanak, hogv több tudással, könnyebben és ereiményesebben dolgozhassanak. B. J. Évrél évre fejlődik a kassai kerület, l ényegesen fokozódnak a feiadatok az építkezési beruházás terén, ahol az új terv az 1955. évi tervhez viszonyítva csaknem 14 millió koronával többet irányoz eló. A kerületi nemzeti bizottság a többi beruházóval együtt legnagyobb figyelmet a lakásépítkezésnek szenteli, A Maqasépítészeti Nemzeti Vállalat dolgozóinak a kassai kerületben a második ötéves terv első évében 459 lakásv'gység építését kell megkezdeniök Kassán, Királyhelmecen, Iglón é^ Poprádon. A kassai kerüiet dolgozóinak a folyamatban levő építkezések befejezése után a lakásegységek százait adják át. Az iskolai beruházások terve az 1955. évvel szemben szintén magasabb, mégpedig 15,1 százalékkal. Az 195t>. év folyamán az építkezési dolgozók a kassai kerületben a folyamatban iévő akciók közül sokat befejeztek, így pl. a nyolcéves középiskola építését Poprádon, Szepesváralján, Rudňanyban, Svábovcén, Bodrogszögön, Hnilecen, Nilčíkon és másutt. A kassai Maqasépítészeti Vállalat dolgozói a második ötéves terv , első éve feladatainak sikeres teljesítése érdekében az üzem dolgozóinak, Szlovákia Kommunista Pártja üzemi szervezetének okiratát dolgozták ki a CSKP KB határozatával és az építészeti dolgozók I. országos értekezletének határozatával kapcsolatban. Ez az okirat a vállalat összes szervezeti egységei számára irányelveket tartalmaz az építészet iparosítására és további fejlesztésére a kerületben. A kassai építészeti dolgozók ez évben szélesebb alapon valósítják meg a munka űj, haladó formáit, mint a múltban. Lényegesen kibővült a 'folyamatos építés új módszere. A Magasépítészeti Vállalt dolgozói 1956-ban 404 lakásegységet építenek fel a folyamatos építés ciklusos módszere szerint. — Hátha még jobb takarmánnyal etetnénk, — vágott közbe Feri bácsi. Ebből Kassára 160, Kézsmárkra 24, Poprádra 12, Prakovcéra 32, Trebišovra 42, Királyhelmecre 102 lakásegység jut. Az építésben előregyártott párkányokat és járdadeszkákat fognak alkalmazni. Ezenkívül előregyártott vasbeton-mennyezeteket használnak különösen a T 15-típusú lakásépítéseken. A helyi források kózül tőzeget használnak fel az építőkockák készítésére. Az előregyártott kockák új üzemében 304 lakásegység számára gyártanak tömböket Fokozott figyelmet' szentelnek a vállalatban a gazdaságosság kérdésének. E célból kidolgozták a műszaki-szervezési intézkedések tervét. így pl. a kavics- és homokbányászásnál és szállításnál az önköltséget három millió koronával csökkentik és 250 000 korona megtakarítást érnek el a téglák lerakásának következetes elvégzésével. Ugyanis a múltban köbméterenként 10—12 darab tégla tört el a szállításnál. Lényegesen csökkennek a faanyag költségei, amelyek évente három milliót tesznek ki. A múltban a faanyag legnagyobb részét- az építkezési telep berendezésénél, a vasbeton-konstrukciók összeállításánál és a mennyezetetekre használták fel. v Az állványozást, amelyet azelőt? tönkfából készítettek, csöves állványnyal pótolják, amiből elegendő készlet van raktáron. A múltban az alátámasztás legnagyobb részét az oszlopos alátámasztott konstrukciók alkották, ami a drága anyaggal való pazarlást jelentette, most azanbain ezeket Stenbra-rendszerü acélalkatrészekkel vagy csöves állványozással helyettesítik. Ezen intézkedés betartásával faanyagban 50 százalék megtakarítás érhető el, ami 1500 000 korona értéket jelent L. Lipták. O J S 7.0 l"

5(i március 20. TUDÁSSAL ÉS JÓ MUNKÁVAL Kulcsár Feri bácsi A Leleszi Állami Gazdaság tágas tehénistállójában állok. Az istállóban Lovász István, Kulcsár István tehéngondozók sürgölődnek az állatok körül, akiknek munkáját sokáig elnézem. A tőgymasszázst még az iskolában sem tanultak pontosabban, mint ahogy Kulcsár bácsiék végzik. Először langyos vízzel lemossák a tögyet, majd utána tapintatosan több évi tapasztalattal elvégzik a ,tögymasszázst és a többi müveletet is olyan pontosan, ahogy én még sohasem láttam. — Mondja csak, Kulcsár bácsi, milyen előnyt tulajdonít a tögymaszszázsnak. — Fiam, in már hét éve végzem ezt a munkát és össze sem tudom hasonlítani a régit a mostanival. Amíg nem alkalmaztuk ezt a fejést módszert, naponta egy tehén alig adott 5—6 litert és most, persze a takarmányozást nem szabad elhanyagolni, napi U liter a tejhozam. A múlt évben például 38 darab félőstehéntől 700 liter tejet értünk A naponta. Nem is csoda tehát, hogy a máit évi, egy tehénre tervezett 2800 liter tej helyett 3250 liter tejhozu mot értünk el. — Talán rossz takarmánnyal etetnek? — kérdezem tőle. — Hát tudod, úgy van az fiam, hogy mi leggyakrabban kukoricacsalámádét és cukorrépacsutkát etetünk törekkel, ami nem a legjobb minőséB i takarmány és hozzá egy fél kilogramm abrakot adunk. Lehetne bizony jobb is a takarmány minősége. — Melyik a legjobban tejelő tehén? — Ez Itt — mutatott Kulcsár bácsi egy törzskönyvezett tehénre. Naponta 23 liter tejet ad, de amikor iobli takarmánnyal etettük, már 30 liternél többet is adott. — Hogy van megelégedve a keresettel, Kulcsár bácsi? — Jól. Minden liter után 40 fillért kapunk, fizetésünk 1400 korona körül mozog. Feleségem is szépen teres a mezei munkáknál, üt tagú c taládom ma .már gondnélkiil él. Az a szándékom, hogy kiiskoláztatom a gyerekeket, mert tudod, fiam, ma olyan világban élünk, ahol megbecsülik az ember munkáját A múlt évben is prémiumként szép összeget kaptam munkatársaimmal együtt. Kalapos József, Lelesz