Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-19 / 79. szám, hétfő

Ä boldog jelen és jövő H

£ |a Szvidníkről, a járás székhelyéről Bártfa felé utazik az ember, mindjárt az első hídnál egy tábla áll ezzel a felírással: Vyšná Jedlová 7 kilométer. Serény munka folyik a falu szövetkezetében, szorgoskodnak az egyéni gazdák, hordják a trágyát, előkészítik vetéshez a vetőmagot, felnyitják a silógödröket, sok egyéb munkával foglalatoskodnak az istállóban és másütt. A Vyšná Jedlova-i szövetkezet nem nagy. Mindössze 19 tagja van. Négy éve, hogy közösen gazdálkodnak, de ennek a négy évnek szemmellátható eredményei vannak. Tehén- és sertésistállót, csűrt, kocsiszínt s egyéb gazdasági épületet építettek. Megváltozott a falu képe is ez alatt az idő alatt. A falu hangszórói müzsikát. dalt sugároznak, mert mi tagadás, a Vyšná Jejilova-iak nagyon szeretik a zenét, a nótát. Villanyáramuk, tslefonállomásuk van. Azt kérdezhetné valaki: ennyi az egész, amit felépítettek? Nem. Ez még nem minden. Mert az építkezés tovább folyik, a tervek már készen vannak, csakhát nem megy minden egyszerre. Ebben az évben például áruházat, tűzoltóraktárt építenek, s egy hektár területen halastavat létesítenek. Csupán megfelelő iskolahelyiségük nincs, mert a jelenlegi semmiképpen nem megfelelő. Erre már előbb gondolniok kellett volna a helyi nemzeti bizottság funkcionáriusainak. A

z utcán találkozunk a szövetkezet elnökével, Hűlik elvtárssal. Érdeklődni kezdünk szövetkezetük gazdálkodása iránt. Megkérdezzük: mi vezette arra, hogy a szövetkezetbe lépjen. — Amikor négy év előtt időszerű lett falunkban a közös gazdálkodás kérdése, én is gondolkodóba estem — mondja Hűlik elnök. — Aláírjam, ne írjam alá? Újdonság volt ez mindnyájunknak. Attól tartottam, hogy ha mindenemet a közösbe adom, nem tudom majd eltartani családomat. Most látom csak, hogy a szóvetkezet életöröm, a boldog jelen és jövő. Aggodalmaim alaptalanok voltak, s mi mindnyájan meggyőződtünk arról, mennyivel jobb az életünk, milyen szép eredményekkel dicsekedhetünk, ha jól szervezzük meg a munkát, hiszen a gépek végzik helyettünk azok nehezét. Időközben több szövetkezeti tag csatlakozott hozzánk. Ott volt köztük Pavolcsák Michajlo is. Most ő vette át a szót. — A szorgalmas munkának megvan ám a gyümölcse: a szép jutalom a ledolgozott munkaegységek után. P

avelcsák Michajlo sertésgondozó a szövetkezetben. A múlt évben 23 mázsa kenyérgabona s több, mint nyolcezer korona volt a jövedelme. A szövetkezet könyvelőjétől, Pajkos Ivántól megtudtuk, hogy gazdálkodásuk ez évi tervét alaposan megtárgyalták a gép- és traktorállomás agronómusával s a járási nemzeti bizottság zootechnikusával. A tavaszi munkálatok jól és idejében való elvégzésére már minden intézkedést megtettek. eesteledik... Elcsöndesedik a falu. Itt-ott kutyaugatás hallik. A gazdasszonyok a vacsora készítésével foglalatoskodnak. A barátságos, meleg szobákat a rádiók muzsikája teszi még otthonosabbá. Az iskolások már megtanulták másnapi leckéjüket, táskába rakják a könyveket, füzeteket. A nagymamák a tűzhely mellett ülnek, gyakorlott mozdulatokkal fonnak. Mi pedig még eredményesebb munkát, még több sikert kívánva, elbúcsúzunk a Vyšná Jedlova-i szövetkezet derék tagjaitól. R.K. Kosúton minden középparasz

t belépett a szövetkezetbe A galántai járásbeli Kosút községben ezekben a napokban az utolsó egyénileg gazdálkodó középparaszt is belépett a szövetkezetbe. Meggyőződtek a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről és belátták, hogy csakis a szövetkezeteké a jövő. Augustín Štefiček 11 hektárral, Scsuri Tamás 10 hektárral. Scsuri Rudolf 10 hektárral, Petrik Rudolf 8 hektárral, Kozáková Zuzana pedig 7 hektárral lépett a közös gazdálkodás útjára. Nincs már Kosúton kéthektáron felüli egyéni paraszt, most tehát a kisparasztokon a sor, hogy a tavaszi munkák megkezdése előtt ugyanúgy, mint a középparasztok, belépjenek oda, ahol gazdagabb és jobb élet vár mindnyájukra. Krajcsovics Ferdinand, Galánta B

c A szövetkezeti gazdálkodás eredményei A szepesi járásban az elmúlt évben i kezetek oszthatatlan alapjának értéke jelentős eredményeket értek el a szövetkezetek. Az évvégi részesedés öszszege egymillió ötszázkiiencvenegyezer koronával volt több, mint 1954-ben. Míg 1954-ben az összes bevételek 41 százalékát az állattenyésztés biztosította, 1955-ben ez 50,02 százalékra emelkedett'. Az elmúlt évben 458 937 liter tejjel, 267 299 darab tojással KS 7 vagon sertéshússal termeltek többet. Jelentősen emelkedett a szövetis, valamint a vetőmag- és takarmányalap. melynek értéke pénzben kifejezve 825 000 koronával több, mint 1954ben. , Ezeknek az eredményeknek köszönhető, hogy a szepsi járásban a CSKP júniusi határozata óta mintegy 693 kis- és középparaszt választotta a társasgazdálkodáet. Az új szövetkezeti tagok száma napról- napra emelkedik. (KI) Abosi István középparaszt új útja A jó példa követőkre talál Azok az eredmények, melyeket a múlt évben a komáróci szövetkezeti tagok elértek, nem maradtak észrevétlenek, nem maradtak visszhang nélkül. Az önállóan gazdálkodó szövetkezeti tagok, akik a községnek csaknem felét alkották, összehasonlították jövedelmeiket a szövetkezeti tagok jövedelmével, és az összehasonlítás alapján megértették a közös gazdálkodás jelentőségét. Ennek természetesen az az eredménye, hogy tétovázás nélkül, egymás után lépnek a közösen gazdálkodók soraiba A szövetkezeti tagok által a múlt évben elért eredmények vonzották őket. A téli hónapok alatt 30 földműves írta alá a jelentkezési ívet a szövetkezetbe. így a szövetkezet által megművelt föld területe 236 hektárral növekedett. A többi földműves számára jó példát mutatott Abosi István, aki az elsők között írta alá a jelentkezési ívet hat és fél hektár földjével. Azért lépett be, mert az eredmények összehasonlítása meggyőzte. Belépésénél kijelentette: „Meggyőződésből lépek a közösen gazdálkodók soraiba, mert látom, hogy a szövetkezeti tagok sokkal szebb eredményeket ér tek el a gazdálkodásban, mint mi, akik önállóan gazdálkodunk." Egyúttal megkérte a szövetkezet vezetőségét, tegye lehetővé számára a szövetkezeti konferencián való részvételt, hogy meghallja és meglássa a járás szövetkezeteinek jó eredményeit és hiányosságait is, hogy a hallottak alapján, a szerzett tapasztalatokból tanulva minél jobban és nagyobb odaadással dolgozhasson a szövetkezetben. Kérésének a szövetkezet eleget tett s Abosi a járási szövetkezeti konferenciáról értékes tapasztalatokkal tért vissza, melyeket az új gazdálkodásban eredményesen felhasználhat. Bélán Martin, Szepsi. Értékes tanulság A párkányi szövetkezet tagjai évzáró gyűlésükön meglepetéssel hallgatták, hogy a szomszédos ebedi EFSZ, amellyel tavaly versenyben álitak, megelőzte őket. Meglepetésük azért volt indokolt, mert az addig rosszal gazdálkodó ebedi EFSZ 1955-ben jó szervezőmunkája révén fejlődésnek indult, és az év végén szép részesedést oszthatott ki tagjainak. Ezzel szemben nálunk 1955-ben bizony részesedés nélkül zárult az év. Ez tanulságul szolgál szövetkezetünknek. Tagjaink igyekeznek most példát venni versenytársuktól. A januári kedvező időt felhasználták arra, hogy 43 hektárnyi legelőjüket bőségesen megtrágyázzák, mert növelni akarják állatállományuk takarmányalapját. A tavaszi munkálatok tervét már kidolgozták és amint az idő megengedi, 50 hektáron sürüsorosan elvetik a tavaszi árpát. A munkaszervezés megszilárdulása kifejezésre jutott abban is, hogy tervbe vették kukorica négyzetes-fészkes ültetését. A szövetkezetben eddig az volt a legnagyobb baj, hogy kevés volt a munkaerő. E téren is örvendetes javulás állott be, mert a szövetkezet tagsága 11 dolgozóval gyarapodott. Gábris J., Párkány. Még jobban akarnak gazdálkodni A Bajcsi Állami Gazdaság haraszti részlegén annak ellenére, hogy tavaly igen szép eredményeket értek el, az idén még jobban akamak gazdálkodni. A vörös zászlót, amelyet a múlt évben kiváló munkájukkal megszereztek, ez idén is meg akarják tartani Ezt a törekvésüket bizonyítja az is, hogy a februári szocialista munkaverseny kiértékelésénél szép eredményeket tudtak felmutatni az állatállomány körüli gazdálkodásukkal. A szarvasmarha hizlalásnál a tervezett napi 0.70 kg sűlyszaporulatot 0.83 kg-ra emelték, a borjúnevelésnél pedig a tervezett 0.70 kg súlyszaporulatot 90 dekára növelték. Ilymódon februári" tervüket 131 százalékra teljesítették. A fejők közül különösen jó munkájával tűnt ki Benyó Ferenc, aki februári tervét 102 százalékra teljesítette. Hibát követnénk el, ha meg nem említenők Benko Jánost, aki 33 darab szarvasmarha hizlalásánál a tervezett napi súlyszaporulatot magasan túlszárnyalta. Helyes és gondos takarmányozással 99 dekára emelte a napi súlyszaporulatot és így februári tervét 141 százalékra teljesítette. Pšenák Józsei. Kihasználják az adott lehetőségeket (k-i) A terebesi járásban Zemplinské Hradište község helyi nemzeti bizottsága az elmúlt évben közös cukorrépa termelést szervezett a község egyénileg gazdálkodó parasztjaival. Erre a célra mintegy 20 hektár gyengén termő legelőt szántottak fel. Az eredmény igen szép volt, hektáronként 200 mázsás hozamot értek el. Szép bevételük és bőséges takarmányuk is volt. Ebben az évben ugyancsak megvalósítják a közös vetést, azonban 20 hektár helyett 4nár 50 hektáron. A község egyénileg gazdálkodó parasztjai alig várják, hogy a tavaszi napfény kiszárítsa a földeket s máris hozzáfoghassanak a cukorrépaföld előkészítéséhez és a vetéshez. OOtXXMOOOOQCgraOQOS^^ A kissárói szövetkezet tagjai a múlt évben két héktár területen 80 métermázsa burgonyát termesztettek. A burgonyát akkor szedték fel, amikor a legmagasabb volt az átvételi ára_és így 64 554 korona bevételük volt be-' lőle. Ezenkívül maradt a tagoknak is korai burgonya bőven. Az idén már nagyobb területen termelnek burgonyát, és nemcsak a kissárói, hanem a járás többi szövetkezeteiben is. Burgonya nélkül csaknem elképzelhetetlen az állattenyésztés. Kitűnő takarmány ez, és ipari célokra is felhasználható. Szesz, dextrin, film, kaucsuk, keményítő készül a burgonyából. Jó előveteménye a gabonaféléknek és ott, ahol nagyobb mértékben foglalkoznak a kapásnövények termesztésével,állandóan növekszik a gabonafélék hektárhczama is. A kapásnövények termesztése tehát nemzetgazdaságunk szempontjából óriási jelentőségű. A nemesített vetőburgonya pedig nagyon keresett cikk külföldön, különösen Nyugaton, Spanyolországban vagy Marokkóban, ahonnan két tonna vetőburgonyáért egy tonna húst kaphatunk cserébe. Ha értékelni akarjuk a burgonya és a többi növények közti viszonyt, azt mondhatjuk, hogy a burgonya és a kukorica tartalmazza a legtöbb tápértéket. így például a burgonya tápértéke kétszer annyi, mint a sárgarépáé, háromszor annyi mint a káposztáé. Egy hektár földterületről a burgonya adja a legtöbb megemészthető fehérjét. Érthető tehát, miért tulajdonított az SZKP XX. kongresszusa is olyan nagy jelentőséget a burgonya termesztésének. A XX. pártkongresszus irányelvei értelmében 1960-ig a Szovjetunióban a maihoz viszonyítva 185 százalékkal kell növelni a burgonya Érdemes sok burgonyát termelni OJ SZO 1956. március 19. termelést. A nagyobb városok mellett új szovhozok alakulnak, melyek csakis burgonya, zöldség és tejtermeléssel foglalkoznak majd, hogy a közeli városok lakosait ezekkel a termékekkel bőségesen ellássák. Nálunk a X. pártkongresszus határozata értelmében már a második ötéves terv első évében 8 százalékkal kell fokozni a növénytermelést. Nagyobb gondot kell fordítani a kapásnövenyek, a burgonya és kukorica termesztésére. így a burgonya átlaghektárhozamát a kukoricatermő vidékeken 110-ról 120 métermázsára, répatermő vidékeken 140-ről 150-re, hegyes vidékeken 130ról 140-re, burgonyatermő vidékeken 170-ről 180 métermázsára kell emelni. Hogyan érünk el gazdag hektárhozamot a burgonyából, ezzel a kérdéssel nemrég foglalkozott a burgonyatermelök Trencsénben megtartott szlovákiai konferenciája és a múlt évi szliácsi konferencia. Ha összehasonlítjuk az utolsó tíz év alatt Szlovákiában elért átlagos termést a csúcshozamokkal, melyeket jó gazdaságokban értek el, azt tapasztalhatjuk, hogy az átlagos hektárhozamok messze elmaradnak a csúcshozamok mögött, így például, amíg Szlovákiában a múlt évben 136 métermázsa volt az átlagos hektárhozam, sok szövetkezet, állami gazdaság termelt átlagosan 280-tól 350 métermázsa burgonyát hektáronként. Csehországban 150, Németországban 240, Hollandiában 250 métermázsa volt ugyanakkor a burgonya átlagos hektárhozama. Nálunk is meg van tehát minden feltétele annak, hogy ez évben és a következő években fokozatosan növeljük a burgonya hektárhozamát. A burgonya hektárhozama növelésének egyik fontos alapja, hogy minden szövetkezet, állami gazdaság gondoskodjék saját részére elég vetőburgonyáról. Évről évre több száz vagonnal szállítunk Csehországból Szlovákiába ültetni való burgonyát, melyet külföldön kitűnően értékesíthetnénk vagy kicserélhetnénk egyéb élelmiszer cikkekre. A szövetkezetek és az állami gazdaságok vezetőségei nem törődnek eléggé a vetőburgonya termelésével és minden évben arra számítanak, hogy az állami tartalékból jut majd nekik is. Az ilyen álláspont nagy károkat okoz nemzetgazdaságunknak. A múlt évben például a tervezett 7350 hektár vetőburgonya termelőterület helyett csak 4598 volt elismerve. Ezért ebben az évben ds több száz vagon burgonyát kell cseh vidékről hoznunk. Elsőrendű kérdés tehát ellátni saját magunkat elegendő ültetni való burgonyával, ami ebben az évben már kötelező a termelők részére. Elég ha minden évben a vetőburgonya egy ötöd részét cseréljük ki más vidékekről hozottal, hogy ezáltal megakadályozzuk a burgonya elkorcsosodását. Hogyan érhetünk el burgonyából magasabb hektárhozamot, erre magyarázó választ adnak a rekordterméseket elért szövetkezetek tapasztalatai. A sielnicei szövetkezet például 415 métermázsát, a lévai járás čenkovi szövetkezete '330 métermázsát, a kozmalovcei szövetkezet pedig 311 métÄnázsás átlagos hektárhozamot ért el a burgonyából. A Szovjetunióban pedig már az 500 métermázsás hektárhozam sem nagy szenzáció. I A burgonya hektárhozama növelésének egyik alapfeltétele az őszi mélyszántás és a trágyážás. Egy hektár területre 200, 250—300 métermázsa istállótrágyát kell számítanunk, ha jó termést akarunk. Nagyon fontos természetesen a vetőburgonyának a kiválasztása is, mert különösen a déli vidékeken a rossz vetöburgonya egészen 60 százalékig csökkentheti a terméshozamot. Ezért csakis bevált vetőburgonyát használjunk ültetésre. Tavasszal ültetés előtt boronálással tíz-tizenöt centiméter mélyen porhanyosítjuk a földet, mert a tömődött talaj nem megfelelő a burgonyaültetésre. Az így elkövetett hibát később nehezen lehet már jóvátenni. Az ültető módszerek közül legjobban a négyzetes-fészkes mód vált be, mellyel nemcsak nagyobb hozamot érünk el (30 százalékkal nagyobbat), hanem lehetővé teszi a burgonya kétirányú sarabolását és ezzel megkönnyíti, meggyorsítja a munkákat. Különösen nagy jelentősége van ennek a módszernek a nagyüzemi gazdálkodásban. A négyzetesfészkes ültetés egyetlen út a munkák maximális gépesítéséhez. Ezenkívül nagy szerepe van a növény fejlődésére a fényhatásnak. A négyzetesfészkes ültetési mód alkalmazásánál a nedves év sem jelent már olyan veszélyt a burgonyának, mert kétirányú kapálással könnyen kiirthatjuk későbben is a gyomot és így megmentjük a burgonyatermést. A burgonva legnagyobb ellenségta gyom. Ezért már ültetés után 7—8 nappal, majd 14 nap múlva boronáljuk. Ezután a föld nyugodtan marad egészen addig, amíg a burgonya ki nem ks'.. Mikor a burgonya elérte a 7—10 om magasságot, újra kultiváljuk a sorok irányában, majd amikor a burgonya megnő, akkor legalább kétszer kapáljuk és feltöltjük. Ezt a célszerű burgonyakapálási módszert a Szepességben már régóta alkalmazzák és a kézikapálást csak nagyon ritkán használták. Tehát nem a répával egyidőbcn kell a burgonyát sarabolni, mint ahogyan ezt répatermő vidékeken szokták, h3nem jóval előbb, amíg a gyom gyenge és fiatal. A sorok közötti kétirányú gyomkapálással az első alkalomkor a gyom 96 százalékát pusztítottuk el, a másodiknál pedig 92 százalékát. Ezzel könnyen megőrizzük a talaj porhanyóssá gát és lehetővé tesszük a burgonyaápolísi mód teljes gépesítését, megőrizzük a talaj nedvességét. Az agrotechnikai időpontok betartása is egyik feltétele a jó termésnek. A burgonyát a déli vidékeken április 15—május 1 közötti időben ültetjük. Az ültetés halogatása minden nappal több mint egy métermázsa burgonyaveszteséget jelent. A májusi és júniusi nap melegét kell ugyanis telje sen kihasználni, mely nagyban előseg' ti a növény fejlődését. Ezért ajánlatos tehát a burgonyát is előcsíráztatni. * Összefoglalásul ennyit: a burgonya olyan növény, amely előtt még hatalmas távlatok állanak. Ha széles körben fogjuk alkalmazni a haladó munkamódszereket és átvesszük a jő termelő gazdák tapasztalatait, úgv már az idén minden szövetkezet elérhet olyan kitűnő eredményt mir Kis-sárón, Sielnicén, Alsókozanályon émáshol értek el. Horváth Sánd