Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-16 / 76. szám, péntek

A Jugoszláv KoMÉsiák Szövetsége KB VI. plenáris illése A Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottságának ülése Belgrád, március 1(4. (TASZSZ). — 'A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB március 13-i VI. plenáris ülésén Tito elvtárs, a KB főtitkára megnyitó beszédében rámutatott a kommunisták munkájának pozitív aredményeire és egyes kedvezőtlen jelenségekre, amelyeket ki kell küszöbölni. Hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia minden téran hatalmas sikereket ért el. Tŕte elvtárs megállapította, hogy a központi bizottség VI. plenáris ülését azért hívták egybe, hogy a kommunisták munkága fontos kérdéseinek egész sorát vizsgálja meg, különös figyelmet szenteive az ifjúság nevelésének. Hangsúlyozta, hogy a Kommunisták Szövetsége VI. kongresszusa után, amelyen a Szövetség munkájának átszervezését határozták el, és amelyen határozatokat hagytak jóvá a Jugoszláviában történt társadalmi változásokkal és a szocializmus további fejlődésével összhangban, a kommunisták tevékenységében bizonyos visszaesés mutatkozott. Tito rámutatott arra, hogy a kommunisták munkájában mutatkozó fogyatékosságok egyik fő oka az, hogy sok kommunista nem érti meg az új feltételeket. A továbbiakban Tito az egyes kommunisták elméleti hibáinak elemzésével foglalkozott a párt feladatának értékelésében a jelenlegi körülmények között. Említést tett a szervezési munka fogyatékosságairól is. Tito ezután rámutatott a kommunisták politikai és eszmei nevelésében mutatkozó hiányosságokra. Ezek abban rejlenek — mondotta —, hogy a több mint 600 006 tagot számláló Kommunisták Szövetsége tagjainak bizonyos része elméletileg nem fejlett és hogy a további eszmei előkészítésre kevés gondot fordítanak. Tito hangsúlyozta, hogy a kommunisták fő feladata a tömegek nevelése. A kommunisták nem lehetnek a tömegek nevelői, ha nincsenek elméletileg és politikailag kellőképpen felvértezve, hta nem működnek mint egységes szervezet a forradalmi szervezetek összes jellegzetes tulajdonságaival, — amilyennek lennie kell a Kommunisták Szövetségének — soraik szilárd fegyelmével és egységével. A Kommunisták Szövetségének szervezetében mutatkozó ezen hiányosság, amely a kommunista párt nevének a Kommunisták Szövetsége névre való megváltozásában nyilvánul meg, vezetett arra, hogy a kommunisták egész sora, közöttük egyes magasabb tisztséget viselő kommunisták is úgy gondolták, hogy most mér nem kötelesek egyetérteni a felettes szervek határozataival. Tito elvtárs nagy figyelmet szentelt beszédében a nép szocialista szellemben való nevelésének. Tito rámutatott arra, hogy sok kommunista egyszerű gyakorlati emberré változott, akik minden másról megfeledkeztek és csak saját érdekeik szűk körére gondolnak A kommunistának soha és seholsem szabad figyelmen kívül hagynia a fő feladatot, hogy kommunistához, internacionalistához méltóan cselekedjék és mindent negértsen, ami körülötte történik. Ezzel kapcsolatban Tito elvtárs részletesebben foglalkozott az ifjúság nevelésének kérdésével. Az ifjúság körében uralkodó helyzet — mondotta Tito — nem nevezhető fényesnek. Ifjúságunk a háború folyamán példátlan tekintélyre tett szert, amit azáltal küzdött ki, hogy ifjúságunkat kommunista pártunk .vezette, megmutatta azt az utat, melyet ifjúságunknak követnie kell, állandóan kezében tartotta azt, ápolta és nevelte. Később azonban ifjúságunk mintha kicsúszott volna a párt kezéből. Megengedtük, hogy irányítás nélkül fejlődjék. Ifjúságunknak helytelenül kitűzött feladat lebegett a szeme előtt, és megszűnt hatni mint politikai erő vagy politikai tényező a közéletben, természetes, hogy mindez nemleges OJ szo 1856. március 16. eredményekre vezetett és má olyan példákra mutathatunk rá — az ifjúság munkája ezen időszakának némi pozitív eredményei mellett is —, hogy tőlünk az ifjúság egy része eltávozott. Büszkék voltunk azokra, akik munkahelyeiken kitartottak és akik mondíiatnók, a szocialista gondolatok viselői voltak a falvakon. Ez az ifjúság tőlünk nem a falvakon -végrehajtott különféle intézkedések, (mint például az adó), stb. miatt távolodott el. Világos, hogy ifjúságunkra hatással volt a környezet, amelyben élt, a szülök, hozzátartozók és mások, akik az ifjúságot kedvezőtlenül befolyásolták, kifejezve előttük a különféle intézkedésekkel szembeni elégedetlenségüket. Az ifjúság azért távolodott el tőlünk, mert idejében és elégségesen nem világosítottuk fel arról, mi történik nálunk és mit kell cselekednünk. Mindezt éppen az ifjúság ezen részének kellett volna a legjobban megmagyaráznunk. Mi azonban nagyon keveset beszélgettünk vele mindennapi nehézségeikről, éppen úgy, mint ahogy nagyon keveset beszéltünk az ifjúságnak sikereinkről és fejlődésünk távlatairól. Egyesek azt mondják, — fűzte hozzá beszéde befejező részében Tito —, hogy az elért sikerek és a mindennapi társadalmi jelenségek arra vezetnek, hogy ifjúságunkból társadalmunk tehetséges építői lesznek, ügy vélem, hogy ez téves nézet. Minden egyes kommunista és a kommunisták egész szövetségének legnehezebb, de egyúttal legnemesebb feladata az, hogy a lehető legnagyobb mértékben tömörítsük ifjúságunkat, hogy helyes szocialista nevelésben részesítsek és hogy küzdjünk ifjúságunkért. Feladatunk az, hogy ifjúságunkat kiragadjuk az idegen szocializmusok hatása alól, hogy kiragadjuk a különféle reakciós elemek kezéből, hogy megvédjük a különféle nyugati negatív gondolatok és hatások elő'., amelyek társadalmi életünkbe hatolnak. Röviden összefoglalva éberen őrködnünk kell ifjúságunk felett és ezért nemcsak arra van szükség, hogy az ifjúság vezetése megfelelő színvonalú legyen, hanem arra is, hogy a Kommunisták Szövetsége is elérje a megfelelő színvonalat ebben a tekintetben, hogy ez a munka helyes úton haladjon. A legutóbbi évek során mind az ifjúság, mind az egyes kommunisták körében megnyilvánult, hogy valahogy szégyenkezve védekeznek a reakció és a különféle idegen gondolatok támadásai ellen. Megtörténik az is, hogy a kommunista nem képes egy szó ellenvetést sem tenni a reakciósok vagy a kispolgár szavára, aki helytelenül és jogtalanul bírálja vagy rágalmazza rendszerünket és azokat az intézkedéseket, amelyeket foganatosítunk. Ügy vélem, hogy a kommunisták feladata forradalmi vívmányaink és további fejlődésünk védelmében ma ugyanúgy időszerű, mint 6 vagy 10 évvel ezelőtt volt. A kommunistáknak ebben a tekintetben a helyzet magaslatán kell állaniok. A kommunistáknak az üzemekben, gyárakban és hivatalokban vezetniök kell, nekik kell megadni a fő irányt. * * * A. Rankovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB plenáris ülésén a Kommunisták Szövetsége aktuális problémáiról elhangzott beszámolójában rámutatott arra, hogy az utolsó évek gyakorlata teljes mértékben igazolta a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Zágrábban 1932 őszén tartott VI. kongresszusa határozatainak helyességét. A Jugoszláv Kairó, március 15. (ČTK) — Pineau francia külügyminiszter március 14én, Párizsba való visszatérte előtt sajtóértekezletet tartott, amelyen nyilatkozott_ Nasszer egyiptomi miniszterelnökkel, Szaud királlyal és Kuvatli, Sziria elnökével folytatott tanácskozásának eredményeiről. Pineau kijelentette, hogy a beszélgetések legfontosabb kérdése az északKommunisták Szövetsége tagjainak feladatai az ezen a kongresszuson jóváhagyott tézisből erednek, amely hangsúlyozza, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége nem közvetlen operatív vezető tényező és nem is lehet az, nem lehet olyan szervezet, amely a gazdasági, állami és közéletben rendelkezéseket ad kí. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége saját politikája irányvonalának elfogadására, eszmei befolyásra és elsősorban a meggyőzésre törekszik. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének szervezetei működésükben a tömeg- és közszervezetek, valamint a közigazgatási szervek közvetítésével fejtik ki politikai aktivitásukat. Rankovics elvtárs rámutatott arra, hogy a közigazgatás a társadalmi élet 'valamennyi terét felkarolta, és a dolgozó tömegek kezdeményezésének mozgatóerejévé vált. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége szervezeti formáit és módszereit továbbra is fejleszteni kell úgy, hogy biztosítsák a kommunisták politikai befolyását a közigazgatás szerveinek munkájára és fejlődésére. Rankovics a továbbiakban állást foglalt az ifjúság nagyobb aktív részvétele mellett a munkás közigazgatás szerveinek munkájában és más szervezetek tevékenységében. A Kommunisták Szövetségének feladata, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet szenteljen a-z ifjúság körében végzett munkának. Rankovics beszéde befejező részében jelentette, hogy 1955 végén a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének 624 806 tagja volt. Az 1955. év' folyamán 24 899 új tagot vettek fel és 34181 tagot kizártak a szövetségből. 9057 munkást veitek fel a tagok sorába, ami az összes új tagok 36,29 százalékát képezi. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága március 14-i VI. plenáris ülésén Petár Sztambolics, a Szerb Népköztársaság Népi Gyűlésének elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB politikai irodájának tagja tartott beszámolót az ifjúság körében végzett munkáról. Kijelentette, hogy a „Népi ifjúság", a jugoszláv ifjúság egységes szervezete a legfontosabb szervezet, amely nevelő munkát végez az ifjúság körében. 1173 000 tagot számlál. A legutóbbi évek során — mondotta Sztambolics — a szervezet jelentős mértékben kulturális, nevelő, sport és tömegpolitikai munkát végzett az ifjúság körében. A szónok egyúttal rámutatott arra, hogy e szervezet tevékenységében hiányosságok mutatkoznak a politikai és eszmei munkában. Hangsúlyozta a kommunisták feladatának nagy jelentőségét az ifjúság szocialista nevelésében. Sztambolics a továbbiakban az ifjú nemaedék jellemző tulajdonságairól beszélt. Bizonyossággal lehet állítani, hogy az ifjúság többsége egyetért az ország fejlődésének szocialista irányzatával, mivel ebben látja zálogát annak, hogy vágyai valóra válnak. Az ifjúság, valamint a nemzeti kisebbségek ifjúsága körében a sovinizmus nyomai múlófélben vannak. Erősödik a hazafias érzés. Jellegzetes az ifjúság érdeklődése az időszerű társadalmi kérdések, az új tudományos felismerések, az irodalom, a film, a színház és a sport iránt. Azonban az ifjúság egy része — mondotta Sztambolics — nem érti meg társadalmi kötelességét, nem érti meg azokat a nehézségeket, amelyekkel Jugoszlávia naponta küzd, könnyen veszi kötelességeit, .tanulmányait. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta az iskolák fontos feladatát és hozzáfűzte, hogy az oktatásnak még jobban össze kell forrnia a politikai fejlődéssel és a szocialista társadalom építésével. afrikai helyzet és az északafrikai francia politika volt. Nasszer biztosította Pineau minisztert, hogy az egyiptomi kormány segítségére lesz az északafrikai problémák békés megoldásában, amennyiben az összhangban lesz az északafrikai nép érdekeivel. Pineati a többi között hangsúlyozta, hogy Franciaország nem csatlakozik a bagdadi egyezményhez. Budapest, március 14. (ČTK) — Március 12. és 13-án tartották a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottságának bővített plenáris ülését. Az ülésen Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi BizottLeleplezték Londonban Marx Károly emlékművét London, március 15. (ČTK) — A londoni Highgate temetőben szerdán, március 14-én leleplezték Marx Károly emlékmüvét. Az emlékművet Harry Pollitt, Nagy-Britannia Kommunista Pártja főtitkára leplezte le. Az ünnepségen jelen volt Marx Károly két uno1 kája is. Az emlékmű gránit alapzatába ezeket a szavakat vésték: „Világ proletárjai, egyesüljetek!" ságának első titkára tartott beszámolót a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusáról. A beszámolót vita követte. A Központi Bizottság a beszámolót és az előterjesztett határozati javaslatot egyhangúlag jóváhagyta. 300 Ö0G német dolgozó sztrájkkal fenyeget Düsseldorf, március 15. (ČTK) — Willi Zimmermann, a közlekedési, posta és közalkalmazottak szakszervezeti elnökségének tagja március 14-én Düsseldorfban kijelentette, hogy a weteri Reme autó- és harckocsi javítóműhelyeinek 2500 alkalmazottja beszüntette a munkát. A megszálló csapatok üzemeiben alkalmazott további 300 000 német béremelést követel azzal, hogy ha követelésüket nem teljesítik, sztrájkba lépnek. Pineau kairói sajtóértekezlete A Francia Köztársasági Tanács csütörtökön tárgyalta a kormány teljhatalmáról szóló törvényjavaslatot Párizs, március 14. (ČTK) — Mároius 15-én este a Köztársasági Tanács szavazni fog Algériában a kormány különleges teljhatalmának biztosításáról szóló törvényjavaslatról, ha a francia parlament második kamarájának tagjai nem terjesztenek be semmiféle változtató javaslatokat: különben csak pénteken, március 16-án tartják meg « szavazást. A törvényjavaslatot, amint már ismeretes a nemzetgyűlés megtárgyalta és jóváhagyta. A Francé Presse hírügynökség közli, hogy a francia kormány Algériában számos intézkedést készít elő, amelyek mindjárt érvénybe lépnek a törvényjavaslatnak a Köztársasági Tanácsban való jóváhagyása után. André Stil vezércikke az algériai kérdésről Párizs, március 14. (ČTK). — A l'Humanité március 14-i vezércikkében A. Stil foglalkozik a Mollet-kormány helyzetével Algériában a tejhatalomról szóló törvény jóváhagyása után. Az ismert író arra a kérdésre, válaszol, hogyan fejlődik tovább » helyzet, és arról beszél, hogy az algériai események folyása most a francia dolgozó néptől, a szocialistáktól és kommunistáktól függ. „A szocialista dolgozók biztosan értékelik a Francia Kommunista Pártnak az algériai kérdésben a kormány teljhatalmának megszavazásáért lefolytatott szavazás jelentőségét és hatását, és biztosan helyeslik álláspontunkat. Stil kifejezte Franciaország Kommunista Pártjának óhaját és kétségeit is, ami a mostani francia kormányt illeti. Franciaország Kommunista Pártja örömmel fogadja a miniszterelnök ígéretét, hogy a lefegyverzésről szóló tárgyalások gyors megvalósítására fog törekedni, ami megszilárdítaná a békét. Franciaország Kommunista Pártja nem titkolja kétségeit azokkal a nyilatkozatokkal szemben, amelyek a katonai intézkedésekre vonatkoznak. A Francia Kommunista Párt döntését, hogy Mollet kormányának bizalmat szavazzanak, az az óhaj vezette, hogy minden téren hozzájáruljon a kommunisták és szocialisták szükséges akcióegységének megvalósításához — írja Stil. André Stil a továbbiakban leleplezi a reakció .terveit, amely vagy a szocialista vezetés alatt álló kormány megdöntését akarja, vagy pedig saját politikáját akarja rákényszeríteni. Éppen ezért ma sokkal inkább szükséges, mint bármikor máskor megőrizni és megszilárdítani a kommunisták és szocialisták akcióegységét. „Lehetetlen, hogy a szocialisták ne értsék meg — írja befejezésül André Stil, — hogy azok az újságok, — amelyeknek az algériai kérdésben legszégyenteljesebb céljaik vannak, — egyrészt Franciaország Kommunista Pártját beesmérlik. másrészt pedig kritikával és szemrehányással illetik a kormánypolitika pozitív pontjait. Ugyanakkor elítélik a kommunistákat és a szocialistákat, akiknek az a vétkük, hogy Algériában a béke és igazságosság politikáját akarják, ami megfelel a francia nemzeti érdekeknek is. Ezért nagyon nyugtalanítja őket az a helyzet, amely a nemzetgyűlésben az Algériáról lefolyt szavazás után keletkezett. A kommunisták és szocialisták egységes akcióinak meg kell semmisíteniök a reakció minden kísérletét és hozzá kell járulrriok a harcok haladéktalan beszüntetéséhez és a tárgyalások megkezdéséhez Algériával —

ľ írja André Stil. Mollet nyilatkozata" az algériai kérdésről Párizs, március 14. (ČTK) — Guy Mollet francia miniszterelnök a vidéki lapok igazgatói által Párizsban március 14-én rendezett ebéden nyilatkozott az algériai kérdésről. Mollet kijelentette, hogy Algériát nem lehet más francia területekkel összehasonlítani, mert ott egy millió európai származású személyen kívül nyolc millió muzulmán él. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy „múlhatatlanul szükséges biztosítani Algéria biztonságát", azonban egyúttal rámutatott arra, hogy „politikai, technikai és szociális reformok nélkül semmit sem lehet megoldani." Mollet ezután Algéria katonai helyzetével foglalkozott, megígérte a francia katonai egységek „nagyobb átütő erejét", amely „a szervezési reformok és a megfelelő enyag bevetésének eredménye lesz." Hangsúlyozta, hogy Algériában két franciaországi helyőrség áthelyezésével emelik a katonák számát és egyben közölte, hogy a francia kormány egyelőre nem rendeli el a tartalékosok soronkívüli behívását. Mollet beszédének további részében azokkal a különféle intézkedésekkel foglalkozott, amelyeket a francia kormány Algériában kíván foganatosítani. Ezek közé tartozik elsősorban a béremelés, a földreform és „sok apró munka széleskörű programja". A kormány elnöke rámutatott arra, hogy ezeknek a reformoknak megvalósítása nagy terhet ró a francia költségvetésre. Beszédének befejező részében Mollet a muzulmánokhoz fordult, akik fegyvert ragadtak abban a feltevésben, hogy jobban fogják megvédelmezni a szabadság és igazság eszméjét, és ismételten kijelentette, hogy Franciaország a politikai életben elismeri és tiszteletben tartja Algéria sajátcs helyzetét és érdekeit és hogy Algéria végleges statutumát az algériai nép képviselőivel folytatott tárgyalások során állapítják meg.