Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-01 / 61. szám, csütörtök

LADISLAV ŠTOLL, a kulturális ügyek minisztere a csehszlovák kormányküldöttség brazíliai útjáról A Csehszlovák Rádió kedden, február 28-án a Rádióújság című műsorának keretében közvetítette Ladislav Stoll professzorral, a kulturális ügyek miniszterével, a Brazíliából nemrégen visszatért csehszlovák kormányküldöttség vezetőjével folytatott beszélgetést. Arra a kérdésre, hogy mi volt a küldöttség küldetése. L. Stoll miniszter így válaszolt: „Kormányunk megbízott, hogy vegyünk részt dr. Juscelin Kubitschek úrnak, a Brazíliai Egyesült Államok elnökének ünnepélyes beiktatásán, akinek ősei, amint tudják, Csehországból származnak és Joao Goulard elnökhelyettesnek beiktatásán, akiket a múlt évi választások alkalmával választottak meg és a brazil alkotmány alapján január 31-én vették át hivatalukat." A kormányküldöttség brazíliai fogadtatásáról L. Štoll miniszter a következőket mondotta: „Brazíliában mindenütt nagyon barátságosan fogadtak minket. A repülőtéren küldöttségünket a brazíliai külügyminisztérium képviselői várták a diplomáciai protokollfőnökkel az élen, továbbá dr. Ladislav Kuchválek brazíliai csehszlovák követ, ottani követségünk diplomáciai tisztviselői, a Brazil-Csehszlovák Kulturális Intézet képviselői és a brazil újságírók. A küldöttség részt vett az összes hivatalos kezdeményezéseken, amelyeket a köztársasági elnök beiktatásának alkalmából rendezett a brazil kormány és a Braziléban akkreditált diplomáciai testület. Ezenkívül számos fogadtatáson vettünk részt, amelyeket ez alkalomból rendeztek az állandó diplomáciai missziók főnökei. Dr. Jaroslav Kuchválek elvtárs, a brazíliai csehszlovák követ is fogadást rendezett ez alkalomból, amelyen a brazil közélet számos képviselője vett részt. Nagyon szívélyesen fogadia Valló elvtársat, a nemzetgyűlés alelnökét a brazil parlamentben Joao Goulart. a köztársasági elnök helyettese, aki egyszersmind a szenátus elnöke is, valamint Flore da Cunha tábornok, a képviselőház elnöke és a szenátus, valamint a képviselőház külügyi bizottságának többi tagjai, akik részt vettek a beszélgetésen. A találkozás alkalmával Valló elvtárs tolmácsolta a brazil parlament képviselőjének a meghívást, hogy brazil parlamenti küldöttség látogasson el Csehszlovákiába. Meghívásunkat nagyon szívélyesen fogadták. A közéleti tényezők küldöttségünket meghívták a különféle brazil szövetségi államokba, de tekintettel az itthorii feladatok sürgősségére, nem tudtuk brazíliai tartózkodásunkat meghosszabbítani és ezeknek a kedves meghívásoknak eleget tenni." A következő kérdés így hangzott: „Minek megtekintésére nyílt még lehetősége a küldöttségnek brazíliai tartózkodása idején? „Ha volt szabad időnk — mondotta L. Stoll miniszter — igyekeztünk arra felhasználni, hogy megismerkedjünk a brazil né^ életével, történelmével és kultúrájával. Rio de Janeiroban ellátogattunk a nemzeti brazil kultúra számos jelentős intézményébe: a Nemzeti Képtárba, a Történelmi Múzeumba, a Petro-Polisba. a császári palotába, a Ruy Barbosa-házba, a brazil Nemzeti Könyvtárba, ahol más műemlékek, kéziratok és értékes irott emlékeken kívül, megnéztük például Thomas Antonio Gonzaga brazil költő költeményeinek elsó kiadasát, aki az ország függetlenségének harcosa és verseit valamikor Puskin fordította oroszra. A könyvtárnak átadtuk Komenský „A nemzetek neveléséről" cimű müvének bibliofil kiadását. Ezt a brazil Nemzeti Könyvtár rendkívül értékes áttekinthető katalógusával viszonozta a múlt évszázad végéről és más értékes publikációkkal Megnéztük az indiánok múzeumát,ahol a múzeum dolgozói néhány rendkívül értékes dokumentáris filmet mutattak be." Arra a kérdésre, hogy milyen benyomást szerzett Brazíliában, a kulturális ügyek minisztere a következő választ adta: „Brazília nagy ország, Rio de Janiero gyönyörű város. Brazília nagy jövőjű ország, rendkívül gazdag, mind természeti kincsekben, mind nagyszerű békeszerető népének energiájában. A brazil kultúrának rendkívül értékes haladó hagyománya van, amely egybekapcsolódik a brazil nép függetlenségi harcával és a demokratikus államrendszer megteremtéséért vívott harcával. Mi, itthon erről nagyon keveset tudunk Szívesen hozzájárulnék ahhoz, hogy a brazil kulturális és politikai élet e gyönyörű, haladó demokratikus hagyományait hazánkban az eddiginél jobban megismerjék,,, Brazíliának, amint erről meggyőződtünk, figyelemre méltó építészete, képzőművészete és zenéje van. Természetesen csak arról beszélek, amit közvetlen élmény alapján ismerhettünk meg. Meg vagyok győződve arról, hogy látogatásunk hozzájárul az országaink közötti jó és baráti kapcsolatok további fejlődéséhez. Hasonló meggyőződésnek adtak kifejezést a brazil politikai és kulturális tényezők is. akikkel beszéltünk. A legkülönfélébb politikai táborok és csoportok képviselői voltak ezek. Már országaink gazdasági érdekei is olyanok, hooy mindkét ország nagyon jól kiegészítheti egymást. Brazíliában jói ismerték országunk sok termékét, iparunk. főleg a gépiparunk gyártmányait és műszaki szakembereinknek jó hírük van Brazíliában. Másfelől pedig sok olyan dolog van. amire hazai piacunknak és termelésünknek szüksége van Brazíliából. Az utóbbi években a csehszlovák—brazil kereskedelem erősen fejlődött. Különfelé brazil tényezők a velünk folytatott beszélgetésekben érdeklődésük^ nek adtak kifejezést az adott körülmények között a két ország közötti kereskedelem további elmélyítésére és fejlesztésére vonatkozóan. Néhány nappal ezelőtt olvashatták sajtónkban hogy Rio de Janiero szövetségi állam törvényhozó gyűlése jóváhagyta azt a határozatot, amelyben a világ öszszes országaival való normális kapcsolatok megújítása mellett nyilatkozott és a gazdasági és kulturális kapcsolatok kibővítése mellett a kölcsönös tiszteletbentartás és előnyök alapján. Ez az irányzat, amely megszilárdítja az általános békét, úgyszólván az összes brazil politikai és kulturális dolgozók véleménye, akikkel kapcsolatba kerültünk. Ez érthetően brazíliai utunk során szerzett legerősebb és legörvendetesebb benyomásaink egyike. Ami minket, a küldöttség tagjait illet, szeretnénk megtenni mindent, hogy a barátság ilyen szellemben nemzeteink között a legszívélyesebbé váljék.'' Ä Magyar Nemzetgyűlés küldöttsége Csehszlovákiába érkezett A nemzetgyűlés elnökségének meg- turális, szociális és egészségügyi behívására csütörtökön Prágába érkezett a Mao var Néoköztársasáq Nemzetgyűlésének küldöttséae Rónai Sándornak. a nemzetgyűlés elnökének vezetésével. Csehszlovákiai látoqatása során a Maavar Parlamenti küldöttség megtekinti köztársaságunk néhánv kerületét, ioarüzemeinket, egvnéhánv egységes földművesszövetkezetet, kulrendezéseinket és megismerkedik néoünk életével és munkájával. Ez a látogatás és a két törvényhozó testület képviselőinek személyes megismerkedése még jobban hozzájárul a Magvar Népköztársaság és Csehszlovákia népei barátságának megszilárdításához és közös nagy célunk: a szocializmus felépítésének és a béke megszilárdításának eléréséhez. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és Csehszlovákia között aláírták a légiforgalomról szóló egyezményt A Csehszlovák Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányküldöttségei között február 22—27-ig tárgyalások folytak Belgrádban a légiforgalomról. A tárgyalások a baráti megértés és a kölcsönös együttműködés szellemében folytak. A tárgyalások a két ország közötti légiforgalomról szóló egyezménye megkötésével fejeződtek be, melyet f.bruár 28-án a külügyi államtitkárságon írtak alá a küldöttség vezetői. A „gyűlölet léggömbjei" A „Gyűlölet léggömbjei" kiállítás iránt, melyet a bratislavai Tatra-szálló nagytermében rendezett meg a Kulturáüs ttgyek Megbízotti Hivatala, Bratislava polgárai rendkívüli érdeklődést tanúsítanak. Saját szemünkkel győződtünk meg itt népünk ellenségeinek igazi arculatáról, akik álnok módon kémkednek köztársaságunk területe fölött. Az üzemek, vállalatok munkásai, a hivatalok dolgozói, a katonák, a diákok és a többi látogatók megvetéssel szemlélik a kiállított fegyverek, golyószórók és töltény tárak mennyiségét, amelyekkel a hírhedt „Szabad Európa" felfegyverzi a diverzánsokat és kémeket, valamint a Csehszlovák Köztársaság területe fölött elfogott amerikai léggömbök technikai műszereit, amely léggömbök polgáraink testi épséget veszélyeztetik és okozói voltak a Lőcse melletti repülőgépszerencsétlenségnek. A kiállítás másik része, amelyet „A technika a népért" név alatt rendeztek meg, technikánk fejlődését bizonyítja. A látogatók itt büszkén szemlélik technikusaink és munkásaink munkaeredményeit, a legkorszerűbb technikai műszereket és berendezéseket, amelyek kizárólag a nép szolgálatában állanak és kielégítik a nép szükségleteit és érdekeit A kiállítást megnyitásának napjától, február 25-től február 29-ig már 50 ezer ember nézte meg. A CSISZ szlovákiai kongresszusa előtt Ifjúságunk lelkesen készül a CSISZ szlovákiai kongresszusára. Gyárainkban és üzemeinkben, szövtekezeteinkben és állami gazdaságainkban az iskolákban és mindenütt, ahol fiatalok élnek és dolgoznak, hevqp harc folvik a kongresszusi felajánlások teliesitéséért. Szép és nemes megnyilvánulás ez a munka lelkesedés, ami ifiú-^ Ságunknak forró hazaszeretetéről tanúskodik. CSISZ-szervezeteinkben az utóbbi hetekben lelentősen megjavult a munka, a politikai oktatás és a szervezeti élet terén is. Az ifjúsági szervezetek több ezer úi taggal szilárdultak. Kilenc nap alatt a prešovi kerületben 1097. a bratislavai kerületben 522. a zilinai kerületben 460. a besztercebányai kerületben 329. a kassai kerületben 165 új tac lépett a Csehszlovák Ifiúsáqi Szövetségbe. Ezen a téren különösen szép munkát végeztek a szimői fiatalok, akik 60 úi tagot vettek fel. s ma már a falu minden fiatalja részt vesz az ifiúsáoi szervezet munkáiéban. A CSISZ-szervezet 40 taqia szövetkezeti tag. A kongresszus tiszteletére két 20 taaból álló ifiúsáoi munkacsoportot szerveztek, amelv gondosan felikészül a tavaszi munkákra. A gölnicbánvai tizenegvéves iskola tanulói tudásuk gvaraioításával üdvözlik a kongresszust. Vállalták, hogv a kongresszus nao iáig minden tanuló megszerzi a Fučík-jelvénvt. Ez ideio 40 CSISZ-tag teljesítette felaiánlását. A kongresszusi versenyben szén eredményeket értek el a húsfeldolgozó üzem CSISZ-tag iai. A szocialista munkaversenv kiszélesítésével 100 százalékról 106.8 százalékra fokozták a tervteliesítést. Ezek a fiatalok keménven küzdenek a fegvelembontók és a munkamulasztás ellen. A hačavai Magnezit-üzem fiatal szakmunkásai úiitási javaslatokat nvúitanak be az üzemi vezetőségnek. Az úiitási javaslatokból már ió néhányat bevezettek az üzemben, miáltal tizenegyezer koronát takarítottak meg. Ezer és ezer hasonló példát sorolhatnánk fel. amelvek arról tanúskodnak. hogv fiataljaink ió CSISZ-tagokhoz méltóan készülnek a kongresszusra. ige) ooocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxro Miért kell fokozni a műszaki fejlődés ütemét? Az utóbbi időben sok sző esik hazánkban az úi technikáról. Bizonyára olvasóink is elgondolkoztak már a kérdés felett: miért kell tulaidonképpen fokozni ipari, műszaki fejlődésünk ütemét? Pártunk és kormányunk miért irányítja a munkásosztályt, a műszaki és qazdasági dolgozókat elsősorban a legfejlettebb technika bevezetésének és felhasználásának kérdéseire ? A győzelmet a munka termelékenysége dönti el A két rendszer, a szocialista és a tőkés rendszer békés versenyében a munka termelékenysége a döntő tényező. Hazánkban nincsenek olvan gazdasági akadályok, amelvek akadályoznák a legfejlettebb technika bevezetését és felhasználását a termelésben. Az új technika nincs alárendelve a nyereség szempontjának, a műszaki feilődés nem ösztönös, hanem tervszerű. Ez megfelel törekvéseinknek és vágyainknak. amelyeknek eov a céljuk: napról napra jobb legven az életünk. Ez attól függ. hogyan tudunk egvre többet, jobbat és olcsóbbat termelni. Ebben a munka termelékenységének ovors növekedése határoz. Ahhoz azonban, hogv a munka termelékenysége szüntelenül növekedjék, vagvis hogv ugyanazon idő alatt, uqvanannvi munkával egyre több és több terméket gyártsunk, szükséges a műszaki feilődés gyors üteme. Tudjuk, hoov Qépekkel sokkal többet lehet termelni, mint kézzel. És technikailaa tökéletesebb gépekkel még többet termelhetünk. Ez a dolog lényege. Minél magasabb lesz iparunk műszaki szlnvo2

Ü J S Z ô 1956. március 1. nala, annál több és jobb minőségű cikkeket gyárthatunk, annál iobb lesz életünk. Emeljük technikánkat a legmagasabb színvonalra Igaz. hogv nincsen szó csak akármilyen technikai fejlődésről, hanem a műszaki fejlődés ütemét úgv kell meggyorsítani. hoav aazdaságunkat a technika legmagasabb világszínvonalára emelje. Ezt a célt tűzik ki pártunknak és kormányunknak a csehszlovákiai ipar műszaki továbbfejlesztéséről kiadott szeptemberi tézisei is. Eddig azonban úgv áll a dolog hogv a technika eaves ágazataiban lemaradunk a világ legfeiletteb orszáaai mögött. Ennek oka az. hogv az utóbbi években kevesebb figyelmet szenteltünk a műszaki kérdésének és az önelégültség hibáiéba estünk. Mindez azonban nem ielenti azt. hogy országunk technikai téren elmaradott. Egyáltalán nem! Ellenkezőleg a technika 6zámos terén becsületesen lépést tartunk a legfejlettebb orszáookkal. és minden lehetőségünk megvan arra, hogy gyorsan behozzuk mindenütt a lemaradást. Igen. gyorsan kell ezt megvalósítanunk. Természetesen nem szabad úgv cselekednünk, mint a következő példa mutatja: Sva tv mérnök vetélő nélküli szövőgépet szerkesztett, amelv forradalmat ielent a textiliparban és amelyre jogosan büszkék vagvunk. E gép alkalmazása következtében a munka termelékenysége legalább kétszeresére emelkedik, vagvis ugvanolvan menynviségű munkával és ugyanazon idő alatt legalább kétszer annvi textilt készíthetünk e gép segítségével, mint azelőtt. Ennek textilmunkásaink fa munkafeltételek Is sokkal iobbak) csak örülhetnek. Mi a helvzet azonban a gyakorlatban? Az első prototípus megszerkesztése óta. vagvis 1949 óta máig már hat év telt el ésTnindeddia csak naovon kevés vetélő nélküli szövőaépet gyártottunk, annak ellenére, hogv az 1955-ös évre pontos tervet tűztünk ki (ezt a tervet azonban egyáltalán nem teljesítettük). A vetélő nélküli szövőgépnek lassú bevezetése a textiliparban gazdaságunkat nagv értékektől fosztotta meg. Hisz a vetélő nélküli szövőgép a textiliparban nemcsak a munka termelékenységének lénveges növelését teszi lehetővé, hanem azt is. hogv úi munkaerőforrásokat nveriünk. E szövőgépek gvártása jelentős anyagmegtakarítást ielent mert sokkal könnyebb, mint az eddig használt géptípusok és sokkal kevesebb villanvenergiát fogyaszt. Nem beszélve arról, mennvit nyerhetnénk a külföldi piacokon, ha ezeket a aépeket más államokba exportálnánk. Emellett szem előtt kell tartanunk azt is. hogv míg ilv lassan gyártunk vetélő nélküli szövőgépeket. egve6 fejlett tőkés országokban elterjed az ilven gépek gvártása és gyorsabban kerülnek a világpiacra. mint a mi gépeink. Ezért az állapotért, valamint az eddigi hibák kiküszöböléséért, amelvek fékezik a vetélő nélküli szövőgépek sikeres fejlesztését és sorozatos gyártását, elsősorban a Gépipari Minisztérium és a Könnyűipari Minisztérium termelésfejlesztési alakulatai felelősek. Ténv az hoav csupán akkor következik be iavulás. hogyha a aép továbbfejlesztését és gyártását a Gépipari Minisztérium egv legjobban megfelelő üzembe összpontosítja. A bürokratizmus — i I a technika legnagyobb ellensége De nemcsak a vetélő nélküli szövőqép esetéről van szó. A műszaki feilődés ütemét nálunk a legnagyobb mértékben az ésszerűsítő javaslatok és találmányok elégtelen érvényesítése lassítja. Az e téren mutatkozó bürokratizmus az új technika egvik legnagyobb ellensége. Az ú iítómozaalom lassú ütemét elsősorban az ésszerűsítő iavaslatok és találmányok elintézése bürokratikus módszereinek* rovására írhatjuk, valamint annak tulajdoníthatjuk. hogv a vállalatok vezetőséaei és az FSZM üzemi bizottságai még nem fordítanak kellő gondot e javaslatokra és találmányokra. E téren tanulhatunk a többi népi demokratikus országoktól, amelyekben az ésszerűsítő mozgalom sokkal iobban elterjedt. !ov/oéldául az NDK-ban 1949 óta az ésszerűsítő iavaslatok száma huszonötszörösére emelkedett, míg nálunk csupán háromszorosára. Egváltalán nem iaaz. hogv nálunk kevés az újító, akik érvényesíteni szeretnék javaslataikat. Ellenkezőleg. Sokezer ú Utónk van. de nagvobb segítséaet kel! nekik nvúitanunk. s nem szabad késlekednünk ésszerűsítő javaslataik ióváhagvásában és megvalósításában. ki kell nvitni a referensek fiókjait ahol az ésszerűsítő javaslatokat tartják. Azáltal, hogy áz ésszerűsítő javaslat bekerül a műszaki szervezési intézkedések tervébe, v. am' t a műszaki, ipari és pén^ünyi tervbe, szükségszerűen növekszik az ésszerűsítő javaslatokról való gondoskodás, a legtöbb esetben nagyobb 'talmat kap az újító is, mert ez a jutalom az ésszerűsítő javaslat következtében megtakarított összegek szerint emelkedik. Fontos azonban az is, hogy az újítók és a feltalálók figyelmét minden vállalatban azokra a szakaszokra irányítsák, amelyeknek ésszerűsítése gazdaságossá teszi a termelést, vagyis a termelés fő problémáival kell foglalkozniok Ezt pontos tematikus tervek összeállításává! írjük el, amelyek nagyban hozzá lárulnak az ésszerűsítő mozgalom helyes és gyors fejlesztéséhez. A defektoszkópia segítséget nyújt a technika magasabb színvonalának elérésében Épp úgy, mint mindenütt másutt, a technikában sem fogadják az új dolgokat mindig simán és nehézség nélkül. Vegyük például a defektoszkópia alkalmazását az iparban, vagyis az anyagban rejlő hibák keresését. A Szovjetunióban ez a módszer (a rádióizotópok, valamint a röntgenkészülékek alkalmazása) nélkülözhetetlen eszköz a hibás készítmények megállapításában és főlec a termecéljaira szánt anvagokbnn rejlő belső hibák feltárásában. Ez a módzer lehetővé teszi ki 'ló minőségű öntvé::vek, kész megmunkált alkatrészek gyártását. Alkalmazzák e módszert szlovákiai üzemeink is, de csu-án nagyon csekély mértékben. Mi ennek az oka? Az öntvények és megmunkált alkatl '"zek ezen ellenőrzésének első eredményei megmutatták, hogy közöttük aránylag nagyon sok a hibás. S akkor voltak olyan hangok, hogy a defektoszkópia alkalmazása a gépiparban fokozza a selejtet. A valóság azonban az, hogy gépipari üzemeink évente sok millió :orona értékű selejtet gyártanak, közöttük számos olyan selejtes készítményt is, amelynek gyártására sok emberi munkát fordítottak hiába. A defektoszkópia érvényesítése lehetővé teszi, hogy ne munkáljanak meg olyan öntvétyeket, amelyekben belső hiba van. Ez természetesen nagyobb igényeket tímaszt az öntési technológiával, kohászaink készítményeivel szemben. Ezért tehát, ha valaki a defektoszkópiában a selejt em Ikadésének okát látja, ez azt jelenti, hogy visszafelé halad, mert a valóságban ez a módszer elősegíti á gépipari készítmények minőségének fokozását, sőt lehetővé teszi a munkatermelékenység gyors növelését is, ha abból á