Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-15 / 46. szám, szerda

Kusdöfitségcsere a Szovjetunió és az USA között Moszkva, február 13. (TASZSZ). — A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti kulturális, tudományos és technikai küldöttségcsere kibővítésével kapcsolatban, amelyet a négy hatalom kormányfőinek genfi értekezlete után valósítottak meg, az USA külügyminisztériuma a moszkvai amerikai nagykövetség útján a Szovjetunió Külügyminisztériumának memorandumot küldött, amelyben kifejti azon elveket, amelyeket a küldöttségek kicserélésénél be kell tartani. A memorandum rámutat arra, hogy az USA kormányának érdekében áll a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti küldöttségek kicserélésének fejlesztése és az amerikai tárgyaló fél nézete szerint ezt a cserét a kölcsönösség elve alapján és a mindkét felet érdeklő különféle szakaszok kidolgozott programjával összhangban kell megvalósítani. Az emlékirat a többi között javaslatot tartalmaz arra nézve, hogy dolgozzák ki az egészségügyi és mezőgazdasági dolgozók küldöttsége kicserélésének programját és kifejezi egyben készségét, hogy ezt a kérdést a szovjet képviselőkkel Washingtonban megtárgyalja. A Szovjetunió Külügyminisztériuma ezen emlékirattal kapcsolatban február 3-án az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének a következő emlékiratot adta át: „A Szovjetunió Külügyminisztériuma figyelemmel tanulmányozta az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának 1955. november 12-i emlékiratát a Szovjetunió és az USA küdöttségeinek kicseréléséről. Amint ismeretes, a szovjet kormány nem egyszer kifejezte azt a nézetét, hogy a Szovietunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti küldöttségek kicseré

1

A°*nek kibővítése mellett foglal állást A minisztérium megelégedéssel veszi tudomásul az amerikai külügyminisztérium azon nyilatkozatát, hogy az USA kormányának szintén érdeke a kiľ-'ôttségek fejlesztése. A szovjet kormány egyetért az USA kormányának azon nézetével, hogy a tehető legnagyobb hasznosság érdekében mindkét félre nézve célszerű volna minden konkrét esetben kidolgozni a küldöttségek kicserélésének A francia dolgozók egy égesen lépnek fel a fašista provokációk ellen Párizs, február 13. (ČTK). — Szombaton, február 11-én Párizsban a fasiszrta elemek új provokációkat kezdtek. Február 11-én este a tűntetések betiltásának ellenére a fasiszta ' elemek megkísérelték, hogy a párizsi Arc de triomphe alatt tüntessenek, azonban kísérletük kudarcot vallott. A poujadisták és az úgynevezett „volt katonák" csoportja, egyes párizsi körzetekben gyülekeztek és a kormány elleni jelszavakat kiáltoztak. Követelték, hogy a kormány folytassa Algériá- _ ban a megtorlás politikáját. i A párizsi dolgozók a fasiszta pro- ' vokációkra akcióegységük megszilárdításával válaszolnak. Február 11-én és 12-én a Szajna megyében a kommunista párt és a szociálista párt küldöttsége között tanácskozás folyt, A két párt megbízottai kicserélték nézetüket arra nézve hogyan foglaljanak állást a fasiszta elemek garázdálkodá- • sa ellen. Elhatározták, hogy ha ezt a | körülmények megkívánják, a két párt- > szervezet között' szoros kapcsolatot létesítenek. programját és a kicserélésben d kölcsönösség elvét betartani. A szovjet kormány egyszersmind szem előtt tartja, hogy a küldöttségek kicserélésének gyakorlati megvalósításában előállhatnak olyan esetek, hogy egyik vagy másik küldöttségcsere előkészítése nem fog hosszabb időbe telni és ezért kívánatosnak tartja, hogy ezekben az esetekben a küldöttségek látogatásával kapcsolatos formalitásokat rövidebb idő alatt intézzék el, mint ahogy azt az emlékirat megszabja. Ami a magánszemélyek egyes látogatásainak kérdését illeti, a szovjet kormány nézete szerint ebben az esetben is a legkedvezőbb eredmények érhetők el, hogy ha ezek a látogatások kölcsönösek és bárminemű diszkriminációs jellegű korlátozástól mentesek lesznek. Ezzel kapcsolatban fel kell hívnunk figyelmüket arra, hogy az amerikai beutazási engedélyek megadásánál ujjlenyomatot és különféle kérdőívek kitöltését és aláírását kívánják és ez az eljárás lehetetlenné teszi a szovjet magánszemélyek egyéni látogatását az USA-ban. A szovjet kormány nézete szerint a Szovjetunió és az USA közötti kulturális, tudományos és műszaki küldöttségek kicserélésének kibővítése, valamint az amerikai polgárok látogatása a Szovjetunióban, a szovjet polgárok látogatása az USA-ban jelentős mértékben járulna hozzá a szovjet és amerikai nép közötti kölcsönös megértéshez és a két ország közötti kapcsolatok elmélyítéséhez. A szovjet kormány azon reményének ad kifejezést, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya a szovjet magánszemélyek látogatásával kapcsolatos formalitások elintézésében szintén a kölcsönösség elvét fogja követni és lépéseket fog tenni az amerikai beutazási engedélyek megadási eljárásának megváltoztatásához. Ami az USA külügyminisztériumának, az egészségügyi és mezőgazdasági dolgozók kicserélési programja kidolgozására vonatkozó javaslatát illeti, a minisztérium ilyen program elkészítését kívánatosnak tartja és kész megkezdeni a tanácskozásokat e kérdésben, ugyanúgy, mint ahogy hajlandó tanácskozásokat folytatni a kultúra, az energetika, a közellátás és egyéb tereken működő dolgozók küldöttségei kicserélésének kérdésében. A SZOVJETUNIÓ KÜLÜGYMINISZTÉRIUMÁNAK NYILATKOZATA a Közel- és Közép-Keletre vonatkozó angol-amerikai intézkedésekkel kapcsolatban Moszkva, február 13, (TASZSZ), — Eiesenhower amerikai elnöknek és Eden brit miniszterelnöknek a washingtoni angol—amerikai tárgyalások eredményeiről kiadott közös nyilatkozatában néhány közös intézkedést- sorolnak fel, amelyeknek jellegét nem fogalmazták meg pontosan. Ennek ellenére már most világos, hogy ezek a külön intézkedések, amelyeket az ENSZ keretein kívül, valamint a Közel- és Közép-Kelet-i országok részvétele nélkül akarnak megvalósítani, szükségszerűen veszélyeztetik a Közel- és Közép-Kelet békéjét és biztonságát és megsértik e terület országainak függetlenségét és szuverénitását, ami ellenkezik az Egyesült Nemzetek Szervezetének elveivel és céljaival. A Szovjetunió külügyminisztériuma ezért szükségesnek tartja a következők kijelentését: A washingtoni tárgyalások részvevői azt állítják, hogy a Közel- és Közép-Kelet országaira vonatkozó előkészített intézkedéseik szükségesek, tekintettel „az Izrael és arab szomszédai között fennálló feszültségre". Emellett a helyzetet úgy igyekeznek jellemezni, hogy az USA, Nagy-Britannia és Franciaország 1950. május 25-1 három oldalú nyilatkozata feljogosítja őket arra, hogy önkényes akciókat indítsanak az Egyesült Nemzetek Szervezete keretein kívül. Nem nehéz megérteni, hogy főleg azért hivatkoznak a három oldalú nyilatkozatra, hogy ezekbe az intézkedésekbe bekapcsolják Franciaországot is. Nem első ízben történik az, hogy bizonyos külföldi körök, amelyeknek érdekei távol állnak a Közel- és Közék-Keleti országok nemzeti törekvéseitől, megkísérlik akaratukat rákényszeríteni a közel- és közép-keletl országokra. Ezen országok népei joggal látnak összefüggést a nyugati hatalmak ezen akciói, valamint a kőolajipari monopóliumok azon törekvése között, hogy e területek kőolajgazdagságát saját érdekükben használják ki. Felesleges emlékeztetni arra,' hogy az USA, Nagy-Britannia és Franciaország három oldalú nyilatkozatát az arab országok annak idején jogosan minősítették olyan kísérletnek, amely a közel- és közép-keleti térségnek bizonyos hatalmak befolyási köreire való felosztására irányult, és amely veszélyezteti áž arab országok függetlenségét és szuverénitását. És éppen ez a magyarázata annak a ténynek, hogy Egyiptom, Szíria, Libanon, Szaúd-Arábia, Jemen és Jordánia a három hatalom említett nyilatkozatára 1950. június 21-én adott közös válaszukban kijelentették, hogy „nem engednek meg semmilyen akciót, amely megsértené szuverénitásukat, vagy függetlenségüket". A szovjet kormány már az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és Törökország kormányaihoz 1952. január 28-án intézett iegyzékében kifejtette álláspontiát a három hatalom ezen akciójával kapcsolatban. A további események igazolták azt a tényt, hogy a nyugati hatalmak közel- és közép-keleti országokkal szemben alkalmazott akciójának semmi köze sincs az e területen levő országok nemzeti érdekeihez, sem pedig általában a béke érdekeihez. Ezenkívül ezek az események megmutatták, hogy az ilyen akciók nyilvánvaló ellentétben állanak a béke érdekeivel, valamint e területen élő népek életérdekeivel. Éppen e katonai tervek megvalósítása érdekében kötötték a hírhedt bagdadi paktumot, amelyeket maguk az arabok joggal neveztek eí a nemzetek börtönének. Ismeretes, hogy most kísérleteket tesznek ezen úi agresszív tömb kibővítésére, amelynek megalakítása kiélezi a feszültséget ebben a körzetben és egyenesen veszélyezteti a közel- és közép-keleti államok biztonságát és nemzeti függetlenségét. Általánosan ismeretes, hogy az e körzetben levő államok túlnyomó többsége erélyes ellenállást tanúsít azon kísérletek ellen, amelyekkel e katonai csoportosulásba akarják őket - besodorni, katonai és más kötelezettségek béklyóiba akarják őket verni, amelyek megrendítik szuverénitásukat és önállóságukat. A washingtoni nyilatkozat többek közt rámutat, hogy szerzői az Izrael és arab szomszédai közötti ellentétek rendezést óhajtják. Jó volna, ha tényleg ezt akarnák. De akkor miért határoznak az érdekelt országok részvétele nélkül, ezen országok háta mögött. A tények arról tanúskodnak, hony ézek között a nyilatkozatok között és a nyugati hatalmaknak a közel- és közép-keleti 6rszágok¥a irányuló akciói között nyilvánvaló ellentét áll fenn. Ezenkívül az utóbbi időben a sajtóban olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint egyes hatalmak csapatokat akarnak küldeni az említett kör-i zetbe és ezeket a híreket eddig nem cáfolták meg. Csapatok kiküldése a közel- és középkeleti országok területére éles ellentétben állanak a béke megszilárdításának érdekével és veszélyes súrlódások tűzfészkét teremtené meg ebben a térségben, ami még bonyolultabbá tenné az e területen levő országok vitás kérdéseinek megoldását. A Szovjetunió külügyminisztériuma 1955. április 16-i nyilatkozatában rámutatott, hogy a Szovjetunió nem nézheti közömbösen a Közel- és Közép-Keleten kialakult helyzetet, mert az közvetlenül érinti a Szovjetunió biztonságát, amely eltérően más nagyhatalmaktól ezen terület közvet

J len közelségében fekszik. A Szovjetunió külügyminisztériuma szükségesnek tartja újból kijelenteni, hogy minden olyan akció, amely bonyolulttá teszi a Közel- és Közép-Kelet-i helyzetet és fokozza e területen a feszültséget, kell, hogy azonnal jogos aggodalmat keltsen a szovjet kormányban. Ezek az akciók az ESNSZ alapokmányának és több ország állami szuverenitásának durva megsértését jelentenék. _A szovjet kormány reméli, hogy ez az álláspontja teljes megértésre és támogatásra talál mindazon békeszerető államoknál, amelyeknek érdekük a közel- és közép-keleti országok békéjének, biztonságának és területi sérthetetlenségének megőrzése. A szovjet kormány békés külpolitikájának elveihez hűen továbbra is védelmezni fogja a béke ügyét, megvédi a közel- és közép-keleti országok belügyeibe való be nem avatkozás elvét és a többi érdekelt államokkal együtt hozzájárul a biztonság megszilárdításához ebben a körzetben. Az Egyesült Nemzetek Szervezete nem hagyhatja figyelmen kívül a közel- és közép-keleti országok ellen iránvuló 'lyen akciókat, amelyek megsértik nemzeti függetlenségüket és veszélyeztetik e terület békéjének megőrzését. Külkereskedelmünk a második ötéves terv küszöbén AZ UJ KlNA sajtóiroda jelenti, hogy február 13-án Kantonba érkezett a kambodzsan állami küldöttség ? Norodom Sihanuk miniszterelnök veze- í tésével. A küldöttségeit a Kínai Népköztársaság kormánya hívta meg Kínába. A kambodzsai miniszterelnök megérkezése után hangsúlyozta, hogy Kambodzsa semleges politikát folytat és a legjobb kapcsolatokat akarja fentartani az összes jóakaratú nemzetekkel. (ČTK). A BÉKE VILÁGTANÁCS titkárságának közleménye rámutat, hegy ez év áprilisának kezdetén a Béke-Világta- | nács rendkívüli ülést tart. amelyen a | leszerelés problémájáról és az atom- ;. fegyverek betiltásáról fog tárgyalni. I (ČTK). • A „PAKISTAN TIMES" jelenti, hogy ? a pakisztáni alkotmányozó gyűlés képviselője, Csoudhuri Mohamed Ahsan sajtónyilatkozatot, tett közzé, amelyben üdvözli a Szovjetuniónak a PakisztánnaJ való gazdasági együttműködés fejlesztésére irányuló törekvéseit. (ČTK). 4

OJ SZÖ 1956. február 15. HAZÁNK GAZDASÁGI fejlődése második ötéves tervének megvalósításában külkereskedelmünkre nem csekély feladat hárul. Rossz gazdák lennénk, hogyha fel nem használnánk a külkereskedelem lehetőségeit gazdasági fejlődésünk meggyorsítására, hogyha nem használnánk fel azokat az előnyöket, amelyeket a nemzetközi munkamegoszlás és a csehszlovák áru kiviteli hagyománya nyújt a világpiacokon. A második ötéves terv küszöbén kormányunk külkereskedelmünkre lényegesen magasabb feladatokat ró, mint az elmúlt évek folyamán; azonban ezek a feladatok reálisak, mert az árucsere eddigi fejlődése szilárd összeköttetést létesített számunkra csaknem az egész világgal. Az 1948—1954-es évek során a csehszlovák külkereskedelem forgalma mintegy harmadrészével emelkedett, 1955. első tizenegy hónapjának forgalma az 1954. évi első tizenegy hónap forgalmához viszonyítva 13 százalékkal emelkedett. Az árucsereforgalom súlypontja természetesen továbbra is a demokratikus világpiacon van és a csehszlovák külkereskedelem teljes forgalmának úgyszólván háromnegyedét teszi ki; a szocialista tábor országai számára a külkereskedelem fontos eszköz gazdasági életük tervszerű kapcsolatainak kibővítésére és a legnagyobb közös fél1 ndülés elérésének útja. A SZOCIALISTA TJÍBOR országaival kötött évi egyezmények a legfontosabb nyersanyagokat és élelmiszereket biztosítják Csehszlovákiának; szovjet gabonát, gyapotot, gyapjút, színes fémeket, a vas- és mangánércet, a műtrágyát, mezőgazdasági gépeket, traktorokat és fontos ipari berendezéseket; magyar mezőgazdasági termékeket, bauxitot, gabonakombájnokat, román naftatermékeket, vegyi cikkeket, naftaipari berendezéseket, fát, bolgár ércet, dohányt, mezőgazdasági termékeket, albán krómércet, sárgarezet, aszfaltot, bőrt és déligyümölcsöt, lengyel kőszenet, cinket és vaskrómot, német vegyiipari cikkeket és műtrágyát, jugoszláv húst, gyümölcsöt és más élelmiszert, kínai ércet, valamint nyersanyagot a vegyiés élelmiszeripar száméra. A csehszlovák szállítások, amelv kkel e behozatalért fizetünk, segítik a Szovjetuniót és a népi demokratikus államokat a szocialista építés ütemének meggyorsításában. A kivitel alapját a gépipari gyártmányok képezik: dieselmotorok, agregátok, kompreszszorok, szivattyúk, hatalmas megmunkáló gépek, hengerelők, préselők és villamoserőmű-berendezések, vegyi-, élelmiszeripari és könnyűipari berendezések. Nagyon jól bevált a csehszlovák közlekedési technika. Keresettek teher- és személyautóink, autóbuszaink, különleges közlekedési eszközeink, traktoraink, gőzmozdonyaink, diesel- és villanymotorjaink, vasúti kocsijaink, tartályaink, személyszállító hajóink, remorkóreink. Első villanymozdonyaink szállítmánya után, amelyet a plzem Lenin-Üzemek készítettek a szibériai felszíni bányák számára, a Szovjetunió további 150 mozdonyt rendelt, amelyek teljesítményükkel és a technikai előnyök egész sorával az egész világon az első helyet vívták ki maguknak. A DEMOKRATIKUS ÁLLAMOKKAL való árucsere állandó fejlesztése megszilárdította Csehszlovákia gazdasági helyzetét, semmi esetre sincs azonban útjában az egész világgal való kereskedelem fejlesztésének; 1954-ben a tőkés államokkal való kereskedelem az 1953. évhez viszonyítva negyedrészével emelkedett, 1955 első felében az 1954. év első feléhez viszonyítva 29 százalékkal emelkedett. 1955-ben 17 kereskedelmi egyezmény jött létre, amelyek az 1954-es évvel szemben tartalmilag is fejlődést mutatnak. Az ezen egyezmények alapján létrejött kereskedelem részint kiegészíti iparunk nyersanyagalapját, részint további árukkal, élelmiszerekkel és iparcikkekkel gazdagítja ellátásunkat. A Dániával, Hollandiával és Belgiummal kötött eyezmények megnyitják az utat a hús, a zsír, a hal és a takarmány behozatala számára. Belgium ezenkívül kaucsukot, textilnyersanyagot és szines fémeket ad. A Német Szövetségi Köztársaságból húst, halat, és takarmányt, főleg pedig a kohászati és elektrotechnikai ipar készítményeit, színes .émet és ipari nyer anyagokat hozunk be. Ezenkívül nagymértékben kivitelünkkel kell fizetnünk azokat a szállító szolgálatokat, amelyeket a német vasútak és kikötők nyújtanak nekünk. Behozatalunknak némely országok számára nagy gazdasági jelentősége van. Igy pl. a szerződés szerint és a valóságban is Görögország legnagyobb narancs- és citrom fogyasztói vagyunk, ezenkívül Görögország vasércet, bort, dohányt, szárított gyümölcsöt és egyéb termékeket szállít nekünk. Hagyományos kereskedelmi kapcsolatokat tartunk fenn az európai ipari államok egész sorával. 1955-ben felújítottuk szerződésünket Finnországgal, Franciaországgal, Svájccal és Svédországgal. Ezek az országok biztosítják az egyes nyersanyagok, a francia és a svéd vasérc behozatalát. A svéd pirit, a francia ólom, műtrágya, a finn és francia vaj, sajtok, a svéd halkonzervek, a francia déligyümölcs és bor képezik behozatalunk cikkeit. Ezen országok magas technikai színvonala lehetővé teszi iparunk fejlesztését, egyes különleges gépek, pontos készülékek behozatalait. Kiválóak pl. a finn papírgyári gépek és az osztrák villanykályhák. FIGYELEMRE MÉLTÓ MÖDON fejlődtek ki kereskedelmi kapcsolataink különösen a gazdaságilag elmaradott országokkal. Csehszlovákia e kereskedelem terén egyszerre két kérdést old meg: ejvrészt biztosítja ezen országok számára a múlhatatlanul szükséges gépeket és berendezéseket további gazdaságuk fejlődésére, másrészt lehetővé teszi ezen államok számára, hogy ezek árát olyan áruval egyenlítsék ki, amelynek eladása más piacokan nehézségekbe ütközne. Kereskedelmünk 1954-ben ezekkel az államokkal az 1953. évhez viszonyítva 55 százalékkal emelkedett. 1955. első felében 1954. első feléhez viszonyítva 49 százalékkal emelkedett. A Távol-, Közel- és Közép-Kelet, valamint Latin-Amerika államai meggyőződnek róla, hogy a csehszlovák készítmények többsége legalább is megüti a konkurrencia gyártmányainak színvonalát, és emellett a kereskedelmi feltételek teljesen tiszteletben tartják ezen államok szuverenitását és támogatják őket nagyobb gazdasági függetlenségük iránti törekvésükben. A Burmával, Egyiptommal, Uruguayjal, Argentínával és Afganisztánnal kötött néhányéves szerződések biztosabbá teszik a kereskedelmet és nagyobb távlatot nyújtanak számára. Az Indonéziával való kereskedelmi kapcsolatok sikeres fejlődése az egyezmény több mint kétszeres bővítésére vezetett. Csehszlovákia ,Indonéziából főleg kaucsukot, cint, kon^ centrátumokat és pálmaolajat hoz be. Meghosszabbítottuk és kibővítettük kereskedelmi egyezményünket Indiával, amely mind jelentősebb üzleti partnere lesz Csehszlovákiának, 9 amely vasércet, bőrt, sellakot, teát, és egyéb árut szállít nekünk. A behozott árumennyiség kiegyenlítése elsősorban iparunktól, főleg gépiparunktól függ. 1955-ben kivitelünk 40 százalékát gépek tették ki. Több miaut 2000 teherkocsit szállítunk Indiába. fagyasztógépeket Iránba, cementgyárat építünk Afganisztánban, hidakat Egyiptomban, szállítunk vasúti anyagot, villanverőmüvek berendezését, elektromos-motorokat és Diesel-motorokat. Csehszlovákia helyzete ebben az irányban évről évre szilárdabb, iparunk fejlődése lehetővé teszi, hogy a világpiacra az áru jobb és tökéletesebb fajtái kerüljenek nagyobb választékban, jobb minőségben, jobb kiállításban, rövidebb szállítási határidővel és esetleg hitelfizetési feltételekkel. Egy gőzmozdonyért 400 000 korona értékű árut hozhatunk be, egy villanyárammal hajtott két és fél köbméteres kotrógépért 300 000 korona, egy villanymozdonyért 600 000 korona értékű árut kapunk. A lordániai foszfátbányák részére szállított 200 csilléért több mint 2000 tonna foszfátércet kapunk. MINÉL TÖKÉLETESEBBEK és gyorsabbak szállítmányaink, annál magasabb árakat kap értük külkereskedelmünk. Bármilyen fogyatékosság lehetővé teszi a külföldi vásárló részére, hogv lenyomia az árakat, így munkásaink munkájáért nem kapjuk meg a kellő ellenértéket. Ebből világos, hogy a külföldi megrendelések éppen olvan fontosak a termelő üzemek számára. minit a külkereskedelem apparátusa részére. Nemzetgazdaságunk és fogyasztásunk gyorsabb fejlődesének érdeke, hogy a külföldi megrendeléseknek különös figyelmet szenteljünk. És nemcsak ez; a helyesen, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök nyújtásának alapján folytatott külkereskedelem a csehszlovák békepolitika fontos részét képezi, amely politika sohasem utasította vissza a gazdasagi téren való őszinte együttműködést. E politika anyagi előfeltételei áruink tökéletességében rejlenek és áruink tökéletessége munkásaink és technikusaink munkájától függ. INZ. JIRI RYSKA LÁSD A MELLÉKELT TÉRKÉPET