Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-02 / 33. szám, csütörtök

A francia nemzetgyűlés elfogadta Guy iVioÜiet kormányát G. MOLLET programjában az algériai kérdé s megoldá sát, az ellenőrzött leszerelést és a gazdasági fellendülést ígérte Párizs, február 1. (ČTK). — A fran­cia nemzetgyűlés január 31-én 15 óra­kor összeült, hogy szavazzon a Guy Mollet által összeállított űj kormány­ról és annak programjáról. Az ülés megnyitása után Le Troquer, a nemzetgyűlés elnöke beje­lentette az új kormány összetételét, amelynek 36 tagja van (13 miniszter, 19 államtitkár és 4 államtitkárhelyet­tes). A kormány elnöke Guy Mollet (szo­cialista) és az egyes tárcák a követke­zőképpen oszlanak meg: tárcanélküli államminiszter Mendés-France (radi­kális szocialista), igazságügyminiszter Mitteran (demokratikus szocialista el­lenállási szövetség — UDSR), külügy­miniszter Pineau (szocialista), nem­zetvédelmi miniszter Bourges-Maunou­ry (radikális-szocialista), belügymi­niszter Jules (radikális-szocialista), az algériai helytartóság minisztere Cat­roux tábornok (nem képviselő), gaz­daságügyi miniszter Lacoste (szocia­lista), a szociális gondoskodásügy mi­nisztere Gazier (SFIO), iskolaügyi mi­niszter Bilieres (radikális-szocialista), a volt háborús részvevők ügyeinek minisztere Tanguy-Prigen (szocialista), a tengerentúli területek minisztere Deffere (szocialista) és a kormány­elnökség mellett működő miniszter HouDhouet-Boigny (afrikai demokrati­kus RDA) lett. Guy Mollet ezután elmondta prog­rambeszédét. Bevezetőben leszögezte, hogy több fontos probléma vár meg­oldásra, amelyek azonban inkább a nemzetgyűlés, mint a kormány kezde­ményezését kívánják. Ezek között a problémák között említette a parla­menti intézmények reformját, közte a választási reformot, a parlament munkamódszerének megváltoztatását, az oktatás világi jellegének kidombo­rítását. Ezután rátért a kormány politikájá­nak ismertetésére. Hangsúlyozta, hogy a legsürgősebb és legfájdalmasabb probléma Algéria. „Ennek a kérdés­nek a megoldása lesz a kormány leg­sürgősebb feladata" — mondotta. — Franciaország célkitűzése, a kormány akarata mindenekelőtt a béke helyre­állítása. Guy Mollet sürgős intézkedé­seket ígért Algériában szociális és gazdasági téren, így közmunkákat, földreformot stb. Rámutatott, hogy a kormriny végre akarja hajtani a Tu­niszban és Marokkóban elkezdett re­formot. A kormány a béke jegyében kívánja folytatni politikáját. Áttérve a külpolitikára, Guy Mol­let hangoztatta, hogy a „kormány ki­áll az általános és ellenőrzött lesze­relés mellett." A NATO-ról szólva kijelentette, hogy „a NATO megszervezése a béke és a szabadságjogok megőrzésének biztosí­téka volt és marad". Fő gondunk — mutatott rá Mollet —, hogy tárgya­lások folyjanak az egyidejű és ellen­őrzött leszerelésről. Állandóan és fá­radhatatlanul arra kell törekedni, hogy minden problémát minden körülmények között megtárgyaljanak a Szovjet­unióval. A belpolitikai kérdéseket érintve hangsúlyozta: „Szorgalmazni kell a gazdasági élet fellendülését." A kor­mány felszerelési és modernizálási ter­vet dolgoz ki, amely immár a harma­dik lesz Franciaországban szociális téren — hangoztatta Guy Mollet. — A kormány tiszteletben kívánja tarta­ni az előző nemzetgyűlés által a köz­tisztviselők és a volt frontharcosok iránt vállalt kötelezettségeket, s a legsürgősebben végrehajtja a bérzónák fokozatos megszüntetését. A beszédet követő vitában felszó­laltak a különféle parlamenti csopor­tok képviselői, hogy kifejezzék állás­pontjukat a kormány összetételével és annak programjával kapcsolatban. Paul Reynaud a „függetlenek" cso­portjának nevében (a nemzetgyűlés egyik legnagyobb jobboldali csoportja) bírálta a köztársasági front vezetőit azért, mert nem hajlandók tárgyalni az előző kormánytöbbség pártjaival. Felhívta a miniszterelnököt, hogy al­gériai nolitikájának megvalósításában ne támaszkodjék olyan többségre, amely magában foglalná a kommunis­tákat is. Majd Jacques Duclos szólalt fel és terjedelmes beszédében megvilágítot­ta a Francia Kommunista Párt állás­foglalását a köztársasági front kormá­nyához és annak programjához: „Az új kormány — jelentette ki — nem felel meg a francia munkásosztály és nép reményeinek, a Francia Kommu­nista Párt azonban kész támogatni minden előrevezető lépést." Duclos elvtárs megállapította, hogy a választásokoól a baloldali többség került ki győztesen és ez a többség még nagyobb lehetett volna, ha el­fogadják a kommunistáknak azt a ja­vaslatát, hogy a listakapcsolásokat a reakció ellen fordítsák. De a meglevő többség is már bőven elegendő ahhoz, hogv komoly alapot biztosítson egy baloldali kormány számára és lehetővé tegye olyan politika folytatását, ame­lyet a baloldal minden rétege előze­tesen megvitatna és meghatározna. Duclos hangsúlyozta, hogy egyetért Guy Mollet azon megállapításával, hogy tlsősorban az algériai kérdésre kell a figyelmet fordítani. „Ez a kormány ugyan távolról sem felel meg annak, amit Franciaország munkásosztálya és népe kíván — je­lentette ki Duclos elvtárs, — de a né­pi tömegek nyomása balra billent­heti a mérleget és talán hamarabb, mint egyesek gondolják. Amikor meg­szavazzuk a beiktatást, lehetővé kí­vánjuk tenni a kormánynak, hogy tet­tekre váltsa ígéreteit" — fejezte be beszédét Jacques Duclos a baloldali képviselők lelkes tapsa közepette. Hosszas vita és az ülésnek két ízben való félbeszakítása után a késő éj­szakai órákban nyilvános szavazásra került sor, amelynek eredményét Le Troquer, a nemzetgyűlés elnöke jelen­tette be. A szavazáson 491 képviselő vett részt, akik közül 420 az új kor­mányra és annak programjára sza vazott, 71 képviselő a kormány el­len szavazott és 83 képviselő tartóz­kodott a szavazástól. Húsz képviselő és a nemzetgyűlés elnöke nem vettek részt a szavazáson. A köztársasági front pártjainak képviselőin kívül (a szocialisták, radikális szocialisták az UDSR és az RDA képviselőin kívül) a kormányra szavaztak a köztársasági szociális akció képviselői, a népi köz­társasági mozgalom (MRP), és a Faure baloldali köztársaságiak csoportjának képviselői. A kormány ellen szavaztak a poujadeisták és egyes jobboldali képviselők. A szavazástól elsősorban a . füoqetlenek" tartózkodtak. I NÉHÁNY SORBAN A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG és az egyiptomi kormány elhatározták, hogy eddigi bukaresti és kairói ügy­vivőjük helyett rendkívüli követeket és meghatalmazott minisztereket ne­veznek ki. Románia egyiptomi köve­tévé D. Ionescut, Egyiptom követévé és meghatalmazott miniszterévé Husz­szein Haukit nevezték ki. (ČTK). A „NEW YORK TIMES" jelenti Mexikóból, hogy a mexikói kormány visszautasította a Salpille-i mezőgaz­dasági kollégiumnak felajánlott ame­rikai „segítséget". A mexikói kül­ügyminiszter az említett kollégium hallgatóinak sztrájkja után hozta ezt a határozatot A jelentés rámutat, hogy Mexikó más népnevelésügyi „amerikai segítségek" ajánlatát is el­utasította. (TASZSZ). AZ UNITED PRESS hírügynökség jelenti, hogy Japán és az Egyesült Államok között egyezményt kötöt­tek Japán részvételéről az úgyneve­zett japán-amerikai „közös védelmi kisaásokban". (A Japánban állomáso­zó amerikai csapatok fenntartására fordított japán kiadások). (TASZSZ). JANUÁR 31-ÉN SZLOVÉNIA számos körzetében erős földrengést észlel­tek. A Tanjug jelenti, hogy a legna­gyobb földrengés Ilirska Bistricában volt, ahol számos épület beomlott. A földrengés emberáldozatot nem kö­vetelt. (ČTK). A FRANCÉ PRESSE hírügynökség jelenti New Yorkból, hogy január 31-én Szudán kormánya Szudán fel­vételét kérte az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. (ČTK). Véget ért a Bjelorusz SZSZK Legfelső Tanácsának II. ülése Moszkva, február 1. (ČTK). — Minszkben véget ért a Bjelorusz SZSZK Legfelső Tanácsának II. ülése. Napirendjén a köztársaság 1956. évi állami költségvetése, valamint a Bje­lorusz SZSZK Legfelső Tanácsa El­nöksége határozatainak jóváhagyása szerepelt. A Bjelorusz SZSZK 1956. évi állami költségvetéséről és az 1954-es állami költségvetés teljesítéséről F. L. Ko­honov képviselő, a köztársaság pénz­ügyminisztere tartott beszámolót. A Bjelorusz SZSZK állami költségveté­sének 1954. évi bevételei a kiadáso­kat 128,7 millió rubellel haladták meg. A köztársaság 1955. évi állami költségvetés bevételi részét 105,1 szá­zalékra és a kiadásokat 103,9 száza­lékra teljesítették. Az 1953. évi állami költségvetést 4 513 900 000 rubel ösz­szegben, vagyis 378 300 000 rubel­lel nagyobb összegben állapították meg, mint tavaly. Az egész költség­vetés 66,5 százaléka szociális-kultu­rális intézkedések céljait szolgálja. D. Nehru levele G, Cedenbalhoz, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnökéhez Ulan-Bator, február 1. (TASZSZ). — A január 31-i mongol lapok kö­zölték D. Nehru indiai miniszterel­nök válaszát J. Cedenbalnak, a Mon­gol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének a két ország közötti dip­lomáciai kapcsolatok felvétele alkal­mából Nsnru levelében többek közt rá­mutat: Örülök, hogy India és Mongó­lia kölcsönös diplomáciai kapcsolato­kat vettek fel és így felújították ré­gi barátságukat. Meggyőződésem, hogy ez megfelel országaink érdekei­nek és az egész világ békéje érde­keinek. örömmel vettem tudomásul, hogy Mongólia kormánya támogatju a Pancsa Sila öt alapelvét, amelyet már sok ország elismert és amelyek a nemzetközi kapcsolatok jelképévé váltak. Sajnálom, hogy Mongóliát nem vet­ték fel az ENSZ-be az utolsó ülés­szakon. Remélem azonban, hogy a közel jövőben felveszik a Mongol Népköztársaságot az ENSZ-be. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnó'kségének határozata Moszkva, február 1. (TASZSZ). — A Szovjetunió Legfelső Tanácsának' El­nöksége Nyikolaj Pavlovics Dudorov elvtársat nevezte ki a Szovjetunió bel-; ügyminiszterévé és Szergej Nikiforo­vics Kruglov elvtársat felmentette a Szovjetunió belügyminiszterének tiszt­je alól. Közlemény a Lordonban folyó szovjet-japán tárgyalásokról London, február 1. (TASZSZ). -.­Londonban január 31-én a következő közös nyilatkozatot adták ki a'szovjet­japán tárgyalásokról. A január 31-i ülésen J. A. Ma'ik, a Szovjetunió képviselője és Sz. Macu­moto Japán képviselője foly atták a Szovjetunió és Japán közötti békeszer­ződés egyes cikkelyeinek megtárgya­lását. A következő ülést február 7-re tűzték ki. A prágai értekezlet megmutatta! hogy a varsói szerződés tagállamai a békéi és az európai biztonságot akarják megvédelmezni Berlin, január 31. (CTK) — A varsói szerződés résztvevő államai Politikai Tanácsadó Bizottságának prágai ülésén hozott határozatok továbbra is a né­met demokratikus sajtó figyelmének középpontjában állanak. A ,/Neues Deutschland" „Az NDK üdvözli a prágai béketervet" cím alatt első oldalon további beszámolókat kö­zöl arról, mily erős visszhangot keltett a lakosság minden rétegében a varsói szerződés résztvevő államainak közös nyilatkozata. Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságához és a lapok szerkesztőségébe egyre ér­keznek a táviratok és határozatok kü­lönféle szervezetektől és közéleti sze­mélyektől, amelyekben egyetértésüket nyilvánítják a prágai megbeszélések résztvevőinek nyilatkozatával. A Neues Deutschland vezércikkében többek közt a következőket írja: „Ha Bonn és más kapitalista országok ma még vissza­utasítani merészelik a megegyezésre tett összes javaslatokat, ez arról ta­núskodik, hogy háborús kalandokra vágynak. A békét akaró népek azonban egyre erősebbek." A „Tribüné" vezércikkében a követ­kezőket írja: „Az NDK szakszervezetei a német munkásosztály akcióegységé­nek rendíthetetlen állásfoglalásával a német megértést érintő javaslatok ér­telmében tovább harcolnak Németor­szág újraegyesítése előfeltételeinek megteremtéséért." A nyugatnémet lapok is kommen­tálják a prágai értekezlet határozatait: A „Freies Volk", Németország Kom­munista Pártjának központi lapja a varsói szerződés résztvevői Politikai Tanácsadó Bizottságának prágai ülésé­vel kapcsolatban a következőket írja: „Eltérően az Északatlanti Szövetség múlt év decemberében Párizsban meg­tartott értekezletétől, amelyen a tá­bornokok a fegyverkezés fokozására irányuló tervet dolgoztak ki, a prágai értekezlet megmutatta, hogy a varsói szerződés tagállamai a békét és az európai biztonságot akarják megvé­delmezni. A legújabb javaslatok meg­mutatják, milyen utakon kell haladni a béke biztosítása, a nemzetközi feszült­ség enyhítése, a német probléma meg­oldásának érdekében." A „Die Welt am Sonntag" megállapítja, hogy a prágai „javaslatok elfogadhatatlanok." Miért elfogadhatatlanok? Azért, mert veszé­lyeztetik a háborús stratégák terveit. Ugyanazok az erők ellenzik ezeket a javaslatokat, amelyek újra felfegyver­zik Nyugat-Németországot és amelyek elutasították a kollektív biztonság rendszerét. Minden logikával ellenke­zik azonban, hogy valaki elutasítja a meg nein támadási szerződést és egy­ben azt állítja, hogy békét akar... A müncheni „Süddeutsche Zeitung" ja­nuár 31-i számában üdvözli a varsói szerződés résztvevő államainak azt a javaslatát, hogy a fegyveres erőket Németország területén ne szereljék fel atomfegyverekkel. Párizs, február 1. (TASZSZ) — A L'Humanité rámutat, hogy a varsói szerződés résztvevő államai Politikai Tanácsadó Bizottságának határozatai pozitív visszhangot keltettek a legtöbb ország közvéleményében. A lap rámu­tat arra, hogy ha a NATO tagállamai és a varsói szerződésben résztvevő orszá­gok közös intézkedésekben egyeznének meg olyan korlátozott és ellenőrzött fegyverzetű övezetet illetőleg, amc'.y Németország mindkét részére kiterjed­ne, akkor ez még behatóbb intézkedé­seket követelne meg. Ennek az egyez­ménynek jelentősége abban rejlik, hogy enyhítené az Európa kettészakí­tottságából származó veszélyt... Franciaország mentesülne a német re­vansisták korlátlan felfegyverzéséből származó veszélytől. Ezenkívül kedve­zőbb előfeltételek alakulnának a né­met probléma megoldására. A L'Hu­manité követeli, hogy az új francia kormány tevékenyen támogassa a bé­ke megszilárdítására irányuló e javas­latokat. A japán parlament szocialista képviselői erősen bírálják Hatojama kormányát Peking, február 1. (ČTK). — Amint a pekingi rádió jelenti. D. Kavakarű, a szocialista párt vezetője a japán par­lament alsóházában felszólalt Hato­jama miniszterelnök és Sigemicu kü­lügyminiszter programbeszédjével kap­csolatban. Kavakani bírálta Hatojama kormá­nyának állásfoglalását a londoni japán -i szovjet tárgyalásokon és kijelen­tette, hogy a szocialista párt elsőren­dű feladatnak tartja a Szovjetunióval való diplomáciai kapcsolatok felújítá­sát és azután a többi vitás kérdések megoldását. A távol-keleti béke biz­tosítása céljából a szocialista párt ja­vasolja a kollektív biztonsági rendszer megteremtését amelynek tagja volna Japán, az USA, Kína és a Szovjetunió. A washingtoni angol-amerikai tárgyalások háttere New York Herald Tribúne : További függő országok elvesztése elkerülhetetlenül Nagy-Britannia összeomlásához vezetne Washington, január 31. (TASZSZ) — Január 30-án Washingtonban Eisenho­wer, az USA elnöke és Eden brit mi­niszterelnök között tárgyalások kez­dődtek különféle külpolitikai kérdések­ről. A tárgyalásokon részt vesz Dulles, az USA külügyminisztere és Lloyd brit külügyminiszter. Még a tárgyalások megkezdése előtt az amerikai szemlelrók azt állították, hogy a tárgyalásokra nagy hatással lesz N. A. Bulganyinnak Eisenhower elnökhöz intézett levele, amelyben ba­ráti és együttműködési szerződés megkötését javasolja az USA és a Szovjetunió között. Gonzaies, az „United Press" diplomá­ciai hírmagyarázója szerint a szovjet javaslat „arra kényszerítette a Nyuga­tot, hogy propaganda okokból védeke­ző álláspontot foglaljon el." A Fehér Házban a brit és amerikai küldöttség képviselői az újságírók előtt megerősí­tették, hogy mindjárt Eden Washing­tonba való érkezése után az értekezlet részvevői „megtárgyalták a szovjet taktikát, a szovjet politika irányvona­lát az utóbbi hónapokban" és főleg N. A. Bulganyin üzenetét. A két küldöttség hivatalos képvise­lői a tárgyalásokon rámutattak, hogy a január 30-i délutáni ülésen a közép­keleti helyzettel foglalkoztak. Kijelen­tették, hogy „mindeddig nem értek el semmilyen döntést és nem vontak le semmilyen következtetést, hogy „e kérdés megtárgyalását tovább folytat­ják." Annak ellenére, hogy a nyugati sajtó állandóan az USA és a Nagy­Britannia közötti ellentétekről írt és ír a közép-keleti kérdésekben, a küldött­ségek képviselői azt állítják, hogy az USA és Nagy-Britannia közötti ellen­tétek nagyon csekélyek. Azonban az újságírók kérdésére, hogy vajon — te­kintettel erre a nyilatkozatra — fel­tételezhető-e, hogy hamarosan közös amerikai-brit politikát dolgoznak ki a Közép-Keletre vonatkozólag, a képvi­selők kitértek az egyenes válasz elől. A „New York Herald Tribúne" január 31-én közölte Joseph és Steward Al­sop szemleíróknak „A Nyugat alkonya" című cikkét. A cikk Eden USA-beli lá­togatásának hátterével foglalkozik. Az Alsop-fivérek kommentárjukban kijelentik, hogy „a Fehér Házban folyó megbeszélések igazi témája és motívu­ma az a nagyon fontos és egyedül uralkodó tény, hogy Nagy-Britannia most igazán veszélyben forog, abban a veszélyben, hogy elveszti nagyhatalmi pozícióját, a nyugati szövetség máso­dik partnerének és az Egyesült Álla­mok fő szövetségesének pozícióját." A kommentárok ezt a „veszélyt azzal magyarázzák, hogy a britek nagy mér­tékben a félgyarmati bevételi forrá­soktól függnek." A szemleírók továbbá rámutatnak arra, hogy Nagy-Britannia nagyon sú­lyos valutaválságban szenved és kije­lentik, hogy további függő országok elvesztése elkerülhetetlenül Nagy-Bri­tannia összeomlásához vezetne." Kavakani élesen tiltakozott az Egye­sült Államok azon szándéka eilen hogy a Csendes-óceán térségében újabb hidrogénfegyverkísérleteket végezzen és követelte, hogy a kormány ezt ne engedje meg. Kacumata, a szocialista párt egy másik képviselője felszólalásában kö­vetelte a Szovjetunióval és a Kínával való diplomáciai kapcsolatok lehető leggyorsabb felújítását. Kacumata ki­jelentette, hogy a szocialista párt né­zete szerint Tajvan a Kínai Népköztár­sasághoz tartozik. Ezt a kérdést békés úton tárgyalásokkal, nem pedig ide­gen beavatkozással kell megoldani. Az ellenzéki képviselők élesen bí­rálták a japán kormány belpolitikáját is. Kavakani kijelentette, hogy a kor­mány azért törekszik az újrafelfegy­verzést elutasító jelenlegi alkotmány módosításara, mert ezt az Egyesült Államok követeli, Kacumata a Jelen­legi költségvetésről kijelentette, hogy ez ..katonai költségvetés". Majd rá­mutatott. hogy mily nagy nyugtalan­ságot kelt a japán nép körében, hogy amerikai csapatok tartózkodnak az országban és amerikai haditámaszpon­tok vannak Japán területén. Megalakult az új brazil kormány New York, január 31. (ČTK) — Az United Press hírügynökség Rio de Ja­neiro-i jelentés szerint Kubitschek el­nök bejelentette az új brazil kormány összetételét. Hadügyminiszter Teixeira Lott, tengerészeti miniszter Antonio Alves Camara ellentengernagy, kül­ügyminiszter Jósé Macedo Soares, pénzügyminiszter Jósé Maria Alkimin, igazságügyminiszter Nereu Ramos, is­kolaügyi miniszter Clovis Salgado lett. OJ szo 1956. február 2.

Next

/
Thumbnails
Contents