Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)
1956-02-02 / 33. szám, csütörtök
A francia nemzetgyűlés elfogadta Guy iVioÜiet kormányát G. MOLLET programjában az algériai kérdé s megoldá sát, az ellenőrzött leszerelést és a gazdasági fellendülést ígérte Párizs, február 1. (ČTK). — A francia nemzetgyűlés január 31-én 15 órakor összeült, hogy szavazzon a Guy Mollet által összeállított űj kormányról és annak programjáról. Az ülés megnyitása után Le Troquer, a nemzetgyűlés elnöke bejelentette az új kormány összetételét, amelynek 36 tagja van (13 miniszter, 19 államtitkár és 4 államtitkárhelyettes). A kormány elnöke Guy Mollet (szocialista) és az egyes tárcák a következőképpen oszlanak meg: tárcanélküli államminiszter Mendés-France (radikális szocialista), igazságügyminiszter Mitteran (demokratikus szocialista ellenállási szövetség — UDSR), külügyminiszter Pineau (szocialista), nemzetvédelmi miniszter Bourges-Maunoury (radikális-szocialista), belügyminiszter Jules (radikális-szocialista), az algériai helytartóság minisztere Catroux tábornok (nem képviselő), gazdaságügyi miniszter Lacoste (szocialista), a szociális gondoskodásügy minisztere Gazier (SFIO), iskolaügyi miniszter Bilieres (radikális-szocialista), a volt háborús részvevők ügyeinek minisztere Tanguy-Prigen (szocialista), a tengerentúli területek minisztere Deffere (szocialista) és a kormányelnökség mellett működő miniszter HouDhouet-Boigny (afrikai demokratikus RDA) lett. Guy Mollet ezután elmondta programbeszédét. Bevezetőben leszögezte, hogy több fontos probléma vár megoldásra, amelyek azonban inkább a nemzetgyűlés, mint a kormány kezdeményezését kívánják. Ezek között a problémák között említette a parlamenti intézmények reformját, közte a választási reformot, a parlament munkamódszerének megváltoztatását, az oktatás világi jellegének kidomborítását. Ezután rátért a kormány politikájának ismertetésére. Hangsúlyozta, hogy a legsürgősebb és legfájdalmasabb probléma Algéria. „Ennek a kérdésnek a megoldása lesz a kormány legsürgősebb feladata" — mondotta. — Franciaország célkitűzése, a kormány akarata mindenekelőtt a béke helyreállítása. Guy Mollet sürgős intézkedéseket ígért Algériában szociális és gazdasági téren, így közmunkákat, földreformot stb. Rámutatott, hogy a kormriny végre akarja hajtani a Tuniszban és Marokkóban elkezdett reformot. A kormány a béke jegyében kívánja folytatni politikáját. Áttérve a külpolitikára, Guy Mollet hangoztatta, hogy a „kormány kiáll az általános és ellenőrzött leszerelés mellett." A NATO-ról szólva kijelentette, hogy „a NATO megszervezése a béke és a szabadságjogok megőrzésének biztosítéka volt és marad". Fő gondunk — mutatott rá Mollet —, hogy tárgyalások folyjanak az egyidejű és ellenőrzött leszerelésről. Állandóan és fáradhatatlanul arra kell törekedni, hogy minden problémát minden körülmények között megtárgyaljanak a Szovjetunióval. A belpolitikai kérdéseket érintve hangsúlyozta: „Szorgalmazni kell a gazdasági élet fellendülését." A kormány felszerelési és modernizálási tervet dolgoz ki, amely immár a harmadik lesz Franciaországban szociális téren — hangoztatta Guy Mollet. — A kormány tiszteletben kívánja tartani az előző nemzetgyűlés által a köztisztviselők és a volt frontharcosok iránt vállalt kötelezettségeket, s a legsürgősebben végrehajtja a bérzónák fokozatos megszüntetését. A beszédet követő vitában felszólaltak a különféle parlamenti csoportok képviselői, hogy kifejezzék álláspontjukat a kormány összetételével és annak programjával kapcsolatban. Paul Reynaud a „függetlenek" csoportjának nevében (a nemzetgyűlés egyik legnagyobb jobboldali csoportja) bírálta a köztársasági front vezetőit azért, mert nem hajlandók tárgyalni az előző kormánytöbbség pártjaival. Felhívta a miniszterelnököt, hogy algériai nolitikájának megvalósításában ne támaszkodjék olyan többségre, amely magában foglalná a kommunistákat is. Majd Jacques Duclos szólalt fel és terjedelmes beszédében megvilágította a Francia Kommunista Párt állásfoglalását a köztársasági front kormányához és annak programjához: „Az új kormány — jelentette ki — nem felel meg a francia munkásosztály és nép reményeinek, a Francia Kommunista Párt azonban kész támogatni minden előrevezető lépést." Duclos elvtárs megállapította, hogy a választásokoól a baloldali többség került ki győztesen és ez a többség még nagyobb lehetett volna, ha elfogadják a kommunistáknak azt a javaslatát, hogy a listakapcsolásokat a reakció ellen fordítsák. De a meglevő többség is már bőven elegendő ahhoz, hogv komoly alapot biztosítson egy baloldali kormány számára és lehetővé tegye olyan politika folytatását, amelyet a baloldal minden rétege előzetesen megvitatna és meghatározna. Duclos hangsúlyozta, hogy egyetért Guy Mollet azon megállapításával, hogy tlsősorban az algériai kérdésre kell a figyelmet fordítani. „Ez a kormány ugyan távolról sem felel meg annak, amit Franciaország munkásosztálya és népe kíván — jelentette ki Duclos elvtárs, — de a népi tömegek nyomása balra billentheti a mérleget és talán hamarabb, mint egyesek gondolják. Amikor megszavazzuk a beiktatást, lehetővé kívánjuk tenni a kormánynak, hogy tettekre váltsa ígéreteit" — fejezte be beszédét Jacques Duclos a baloldali képviselők lelkes tapsa közepette. Hosszas vita és az ülésnek két ízben való félbeszakítása után a késő éjszakai órákban nyilvános szavazásra került sor, amelynek eredményét Le Troquer, a nemzetgyűlés elnöke jelentette be. A szavazáson 491 képviselő vett részt, akik közül 420 az új kormányra és annak programjára sza vazott, 71 képviselő a kormány ellen szavazott és 83 képviselő tartózkodott a szavazástól. Húsz képviselő és a nemzetgyűlés elnöke nem vettek részt a szavazáson. A köztársasági front pártjainak képviselőin kívül (a szocialisták, radikális szocialisták az UDSR és az RDA képviselőin kívül) a kormányra szavaztak a köztársasági szociális akció képviselői, a népi köztársasági mozgalom (MRP), és a Faure baloldali köztársaságiak csoportjának képviselői. A kormány ellen szavaztak a poujadeisták és egyes jobboldali képviselők. A szavazástól elsősorban a . füoqetlenek" tartózkodtak. I NÉHÁNY SORBAN A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG és az egyiptomi kormány elhatározták, hogy eddigi bukaresti és kairói ügyvivőjük helyett rendkívüli követeket és meghatalmazott minisztereket neveznek ki. Románia egyiptomi követévé D. Ionescut, Egyiptom követévé és meghatalmazott miniszterévé Huszszein Haukit nevezték ki. (ČTK). A „NEW YORK TIMES" jelenti Mexikóból, hogy a mexikói kormány visszautasította a Salpille-i mezőgazdasági kollégiumnak felajánlott amerikai „segítséget". A mexikói külügyminiszter az említett kollégium hallgatóinak sztrájkja után hozta ezt a határozatot A jelentés rámutat, hogy Mexikó más népnevelésügyi „amerikai segítségek" ajánlatát is elutasította. (TASZSZ). AZ UNITED PRESS hírügynökség jelenti, hogy Japán és az Egyesült Államok között egyezményt kötöttek Japán részvételéről az úgynevezett japán-amerikai „közös védelmi kisaásokban". (A Japánban állomásozó amerikai csapatok fenntartására fordított japán kiadások). (TASZSZ). JANUÁR 31-ÉN SZLOVÉNIA számos körzetében erős földrengést észleltek. A Tanjug jelenti, hogy a legnagyobb földrengés Ilirska Bistricában volt, ahol számos épület beomlott. A földrengés emberáldozatot nem követelt. (ČTK). A FRANCÉ PRESSE hírügynökség jelenti New Yorkból, hogy január 31-én Szudán kormánya Szudán felvételét kérte az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. (ČTK). Véget ért a Bjelorusz SZSZK Legfelső Tanácsának II. ülése Moszkva, február 1. (ČTK). — Minszkben véget ért a Bjelorusz SZSZK Legfelső Tanácsának II. ülése. Napirendjén a köztársaság 1956. évi állami költségvetése, valamint a Bjelorusz SZSZK Legfelső Tanácsa Elnöksége határozatainak jóváhagyása szerepelt. A Bjelorusz SZSZK 1956. évi állami költségvetéséről és az 1954-es állami költségvetés teljesítéséről F. L. Kohonov képviselő, a köztársaság pénzügyminisztere tartott beszámolót. A Bjelorusz SZSZK állami költségvetésének 1954. évi bevételei a kiadásokat 128,7 millió rubellel haladták meg. A köztársaság 1955. évi állami költségvetés bevételi részét 105,1 százalékra és a kiadásokat 103,9 százalékra teljesítették. Az 1953. évi állami költségvetést 4 513 900 000 rubel öszszegben, vagyis 378 300 000 rubellel nagyobb összegben állapították meg, mint tavaly. Az egész költségvetés 66,5 százaléka szociális-kulturális intézkedések céljait szolgálja. D. Nehru levele G, Cedenbalhoz, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnökéhez Ulan-Bator, február 1. (TASZSZ). — A január 31-i mongol lapok közölték D. Nehru indiai miniszterelnök válaszát J. Cedenbalnak, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele alkalmából Nsnru levelében többek közt rámutat: Örülök, hogy India és Mongólia kölcsönös diplomáciai kapcsolatokat vettek fel és így felújították régi barátságukat. Meggyőződésem, hogy ez megfelel országaink érdekeinek és az egész világ békéje érdekeinek. örömmel vettem tudomásul, hogy Mongólia kormánya támogatju a Pancsa Sila öt alapelvét, amelyet már sok ország elismert és amelyek a nemzetközi kapcsolatok jelképévé váltak. Sajnálom, hogy Mongóliát nem vették fel az ENSZ-be az utolsó ülésszakon. Remélem azonban, hogy a közel jövőben felveszik a Mongol Népköztársaságot az ENSZ-be. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnó'kségének határozata Moszkva, február 1. (TASZSZ). — A Szovjetunió Legfelső Tanácsának' Elnöksége Nyikolaj Pavlovics Dudorov elvtársat nevezte ki a Szovjetunió bel-; ügyminiszterévé és Szergej Nikiforovics Kruglov elvtársat felmentette a Szovjetunió belügyminiszterének tisztje alól. Közlemény a Lordonban folyó szovjet-japán tárgyalásokról London, február 1. (TASZSZ). -.Londonban január 31-én a következő közös nyilatkozatot adták ki a'szovjetjapán tárgyalásokról. A január 31-i ülésen J. A. Ma'ik, a Szovjetunió képviselője és Sz. Macumoto Japán képviselője foly atták a Szovjetunió és Japán közötti békeszerződés egyes cikkelyeinek megtárgyalását. A következő ülést február 7-re tűzték ki. A prágai értekezlet megmutatta! hogy a varsói szerződés tagállamai a békéi és az európai biztonságot akarják megvédelmezni Berlin, január 31. (CTK) — A varsói szerződés résztvevő államai Politikai Tanácsadó Bizottságának prágai ülésén hozott határozatok továbbra is a német demokratikus sajtó figyelmének középpontjában állanak. A ,/Neues Deutschland" „Az NDK üdvözli a prágai béketervet" cím alatt első oldalon további beszámolókat közöl arról, mily erős visszhangot keltett a lakosság minden rétegében a varsói szerződés résztvevő államainak közös nyilatkozata. Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságához és a lapok szerkesztőségébe egyre érkeznek a táviratok és határozatok különféle szervezetektől és közéleti személyektől, amelyekben egyetértésüket nyilvánítják a prágai megbeszélések résztvevőinek nyilatkozatával. A Neues Deutschland vezércikkében többek közt a következőket írja: „Ha Bonn és más kapitalista országok ma még visszautasítani merészelik a megegyezésre tett összes javaslatokat, ez arról tanúskodik, hogy háborús kalandokra vágynak. A békét akaró népek azonban egyre erősebbek." A „Tribüné" vezércikkében a következőket írja: „Az NDK szakszervezetei a német munkásosztály akcióegységének rendíthetetlen állásfoglalásával a német megértést érintő javaslatok értelmében tovább harcolnak Németország újraegyesítése előfeltételeinek megteremtéséért." A nyugatnémet lapok is kommentálják a prágai értekezlet határozatait: A „Freies Volk", Németország Kommunista Pártjának központi lapja a varsói szerződés résztvevői Politikai Tanácsadó Bizottságának prágai ülésével kapcsolatban a következőket írja: „Eltérően az Északatlanti Szövetség múlt év decemberében Párizsban megtartott értekezletétől, amelyen a tábornokok a fegyverkezés fokozására irányuló tervet dolgoztak ki, a prágai értekezlet megmutatta, hogy a varsói szerződés tagállamai a békét és az európai biztonságot akarják megvédelmezni. A legújabb javaslatok megmutatják, milyen utakon kell haladni a béke biztosítása, a nemzetközi feszültség enyhítése, a német probléma megoldásának érdekében." A „Die Welt am Sonntag" megállapítja, hogy a prágai „javaslatok elfogadhatatlanok." Miért elfogadhatatlanok? Azért, mert veszélyeztetik a háborús stratégák terveit. Ugyanazok az erők ellenzik ezeket a javaslatokat, amelyek újra felfegyverzik Nyugat-Németországot és amelyek elutasították a kollektív biztonság rendszerét. Minden logikával ellenkezik azonban, hogy valaki elutasítja a meg nein támadási szerződést és egyben azt állítja, hogy békét akar... A müncheni „Süddeutsche Zeitung" január 31-i számában üdvözli a varsói szerződés résztvevő államainak azt a javaslatát, hogy a fegyveres erőket Németország területén ne szereljék fel atomfegyverekkel. Párizs, február 1. (TASZSZ) — A L'Humanité rámutat, hogy a varsói szerződés résztvevő államai Politikai Tanácsadó Bizottságának határozatai pozitív visszhangot keltettek a legtöbb ország közvéleményében. A lap rámutat arra, hogy ha a NATO tagállamai és a varsói szerződésben résztvevő országok közös intézkedésekben egyeznének meg olyan korlátozott és ellenőrzött fegyverzetű övezetet illetőleg, amc'.y Németország mindkét részére kiterjedne, akkor ez még behatóbb intézkedéseket követelne meg. Ennek az egyezménynek jelentősége abban rejlik, hogy enyhítené az Európa kettészakítottságából származó veszélyt... Franciaország mentesülne a német revansisták korlátlan felfegyverzéséből származó veszélytől. Ezenkívül kedvezőbb előfeltételek alakulnának a német probléma megoldására. A L'Humanité követeli, hogy az új francia kormány tevékenyen támogassa a béke megszilárdítására irányuló e javaslatokat. A japán parlament szocialista képviselői erősen bírálják Hatojama kormányát Peking, február 1. (ČTK). — Amint a pekingi rádió jelenti. D. Kavakarű, a szocialista párt vezetője a japán parlament alsóházában felszólalt Hatojama miniszterelnök és Sigemicu külügyminiszter programbeszédjével kapcsolatban. Kavakani bírálta Hatojama kormányának állásfoglalását a londoni japán -i szovjet tárgyalásokon és kijelentette, hogy a szocialista párt elsőrendű feladatnak tartja a Szovjetunióval való diplomáciai kapcsolatok felújítását és azután a többi vitás kérdések megoldását. A távol-keleti béke biztosítása céljából a szocialista párt javasolja a kollektív biztonsági rendszer megteremtését amelynek tagja volna Japán, az USA, Kína és a Szovjetunió. A washingtoni angol-amerikai tárgyalások háttere New York Herald Tribúne : További függő országok elvesztése elkerülhetetlenül Nagy-Britannia összeomlásához vezetne Washington, január 31. (TASZSZ) — Január 30-án Washingtonban Eisenhower, az USA elnöke és Eden brit miniszterelnök között tárgyalások kezdődtek különféle külpolitikai kérdésekről. A tárgyalásokon részt vesz Dulles, az USA külügyminisztere és Lloyd brit külügyminiszter. Még a tárgyalások megkezdése előtt az amerikai szemlelrók azt állították, hogy a tárgyalásokra nagy hatással lesz N. A. Bulganyinnak Eisenhower elnökhöz intézett levele, amelyben baráti és együttműködési szerződés megkötését javasolja az USA és a Szovjetunió között. Gonzaies, az „United Press" diplomáciai hírmagyarázója szerint a szovjet javaslat „arra kényszerítette a Nyugatot, hogy propaganda okokból védekező álláspontot foglaljon el." A Fehér Házban a brit és amerikai küldöttség képviselői az újságírók előtt megerősítették, hogy mindjárt Eden Washingtonba való érkezése után az értekezlet részvevői „megtárgyalták a szovjet taktikát, a szovjet politika irányvonalát az utóbbi hónapokban" és főleg N. A. Bulganyin üzenetét. A két küldöttség hivatalos képviselői a tárgyalásokon rámutattak, hogy a január 30-i délutáni ülésen a középkeleti helyzettel foglalkoztak. Kijelentették, hogy „mindeddig nem értek el semmilyen döntést és nem vontak le semmilyen következtetést, hogy „e kérdés megtárgyalását tovább folytatják." Annak ellenére, hogy a nyugati sajtó állandóan az USA és a NagyBritannia közötti ellentétekről írt és ír a közép-keleti kérdésekben, a küldöttségek képviselői azt állítják, hogy az USA és Nagy-Britannia közötti ellentétek nagyon csekélyek. Azonban az újságírók kérdésére, hogy vajon — tekintettel erre a nyilatkozatra — feltételezhető-e, hogy hamarosan közös amerikai-brit politikát dolgoznak ki a Közép-Keletre vonatkozólag, a képviselők kitértek az egyenes válasz elől. A „New York Herald Tribúne" január 31-én közölte Joseph és Steward Alsop szemleíróknak „A Nyugat alkonya" című cikkét. A cikk Eden USA-beli látogatásának hátterével foglalkozik. Az Alsop-fivérek kommentárjukban kijelentik, hogy „a Fehér Házban folyó megbeszélések igazi témája és motívuma az a nagyon fontos és egyedül uralkodó tény, hogy Nagy-Britannia most igazán veszélyben forog, abban a veszélyben, hogy elveszti nagyhatalmi pozícióját, a nyugati szövetség második partnerének és az Egyesült Államok fő szövetségesének pozícióját." A kommentárok ezt a „veszélyt azzal magyarázzák, hogy a britek nagy mértékben a félgyarmati bevételi forrásoktól függnek." A szemleírók továbbá rámutatnak arra, hogy Nagy-Britannia nagyon súlyos valutaválságban szenved és kijelentik, hogy további függő országok elvesztése elkerülhetetlenül Nagy-Britannia összeomlásához vezetne." Kavakani élesen tiltakozott az Egyesült Államok azon szándéka eilen hogy a Csendes-óceán térségében újabb hidrogénfegyverkísérleteket végezzen és követelte, hogy a kormány ezt ne engedje meg. Kacumata, a szocialista párt egy másik képviselője felszólalásában követelte a Szovjetunióval és a Kínával való diplomáciai kapcsolatok lehető leggyorsabb felújítását. Kacumata kijelentette, hogy a szocialista párt nézete szerint Tajvan a Kínai Népköztársasághoz tartozik. Ezt a kérdést békés úton tárgyalásokkal, nem pedig idegen beavatkozással kell megoldani. Az ellenzéki képviselők élesen bírálták a japán kormány belpolitikáját is. Kavakani kijelentette, hogy a kormány azért törekszik az újrafelfegyverzést elutasító jelenlegi alkotmány módosításara, mert ezt az Egyesült Államok követeli, Kacumata a Jelenlegi költségvetésről kijelentette, hogy ez ..katonai költségvetés". Majd rámutatott. hogy mily nagy nyugtalanságot kelt a japán nép körében, hogy amerikai csapatok tartózkodnak az országban és amerikai haditámaszpontok vannak Japán területén. Megalakult az új brazil kormány New York, január 31. (ČTK) — Az United Press hírügynökség Rio de Janeiro-i jelentés szerint Kubitschek elnök bejelentette az új brazil kormány összetételét. Hadügyminiszter Teixeira Lott, tengerészeti miniszter Antonio Alves Camara ellentengernagy, külügyminiszter Jósé Macedo Soares, pénzügyminiszter Jósé Maria Alkimin, igazságügyminiszter Nereu Ramos, iskolaügyi miniszter Clovis Salgado lett. OJ szo 1956. február 2.