Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-12 / 43. szám, vasárnap

Az állami költségvetés vitája a nemzetgyűlésben Kilencven milliárd koronával gazdagítjuk életünket Nincs annál nagyobb öröm, mint látni azt, hogy népi demokratikus rendszerünk alatt már új nemzedék nőtt fel, amelynek számára egészen természetes, hogy nálunk emelkedik az életszínvonal, nincs munkanélküliség, és az emberről való gondoskodás teljesen magától értetődik. Ez jut eszembe most, amikor a Nemzetgyűlésben mint a nép képviselői költségvetésünket tárgyaljuk — mondotta Lőrincz Gyula képviselő. Természetesen elsősorban választási kerületem, a Szlovák Nemzeti Felkelés kerülete érdekelt engem. Ezért legelőször is a besztercebányai kerület költségvetését lapoztam át abból a szempontból, milyen mértékben érvényesül az 1956. évi költségvetésben az emberről való gondoskodás. Megállapítottam, hogy a dolgozók gyógyítására 69 324 000 koronát . irányoztak elő, vagyis többet, mint 1955-ben, — akkor 64 442 000 korona szerepelt e tétel alatt. Az 1956. évi költségvetésben a gyógykezelésre szánt összegből a nemzett egészségügy járási intézetei számára 57 311000 koronát szántak, a felnőttek tuberkulózis elleni gyógyítására 1956-ban négyszerannyit irányoztak elő, mint tavaly. A kerület 16 308 000 koronát kap az aggokról való gondoskodásra, és 7 788 000 koronát a Csecsemők gondozására. Örömmel kell megállapítanunk, hogy a besztercebányai kerületben a csecsemőhalandóság nagy mértékben csökken. Amíg 1949-ben ezer születeit gyermek közül 108,3 halt meg, 1954ben ez a szám 55,4-re csökkent. Szlovákia nemcsak hogy megszűnt folklorisztikus rezerváció lenni a gyarmati helyzet kisebb vagy nagyobb adagjának mellékízével, hanem új ipari területté vált, amelynek gazdag kereseti lehetőségei megszűntették a kivándorlást, az írástudatlanságot, a drótosok vándorútját, és a nyomorgó koldusokat. Új ember született itt, a képzett munkás, technikus és mérnök. Ez az új ember ui-a a haladó technikának és bonyolult gépeinek. Nemcsak másként gondolkozik, másképp öltözködik, másképp lakik, hanem másképpen, jobban él, mint atyái. Félretette a házilag készített öltözéket. Felesége ma sziionharisnyát és jóminőségű fehérneműt hord, esténkint rádiót hallgat, mosógépe, szőnyegei és függöny ii vannak. A folklor ápolása most a népművészeti alkotás csoportjainak, a Lučnicának és a SĽUK-nak a dolga. Ďuriš miniszter elvtárs beszédében részletesen beszámolt az 1956. évi állami költségvetésről. A 90 milliárd bevétel jelentős részét társadalmunk közös szükségleteinek fedezésére használjuk fel, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a 90 milliárdnyi öszszegből nemzeti jövedelmünk nagy részét népünk javára fordítjuk, az öszszes dolgozók munka- és életszínvonalának emelésére. Dolgozó népünk úrrá lett hazájában, és egyúttal gazda otthonában. Mi itt ŕ dolgozó nép bizalmából vagyunk, és büszkék vagyunk arra, hogy a 90 milliárdos állami költségvetés felett a nép nevében a népért, hazánk dolgozó népéért határozunk. Jelentés az 1954. évi álfami zárszámadásról JOSEF ŠTÉTKA képviselő az 1954. •vi állami zárszámadás előadója, táákoztatást nyújtott az 1954. évi gazlálkodás eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy 1954-ben a nemzetgazdaság tovább fejlődött, és a dolgozók életszínvonala javult. 1954. április 1-vel a kiskereskedelmi árak messzemenő csökkentése valósult meg, amely a lakosság számára 5,9 milliárd korona megtakarítást jelentett. Csökkentet'.ék a nőtlenek és gyermektelenek é-adóját, ami további egymilliárd koma msotakarítást hozott a dolgoknak. A kiskereskedelmi forgalom z előző évvel szemben az összeha^nlítható árakban 20 százalékkal melkedett. Javult a szénellátás és 0 J SZÔ 1956. február 12. villanyáram szolgáltatás, bővült a választék és javult a fogyasztási cikkek minősége. A gépipari üzemek új gépeket gyártottak, amelyek hozzájárultak a csehszlovákiai technikai színvonal további emeléséhez. Az 1953. évhez viszonyítva az ipari nyerstermelés 1954-ben 4,4 százalékkal emelkedett. Emellett a termelési eszközök gyártása 4.2 százalékkal, a fogyasztási cikkek gyártása 4,7 százalékkal növekedett. A külkereskedelem terjedelme az 1953. évvel való összehasonlításban 6,5 százalékos emelkedést mutatott. A költségvetési és gazdasági bizottság 1956. január 20-i ülésén megtárgyalta az 1954. évi állami zárszámadást, amely az 1954. évi állami költségvetés szerint 3 041064 433,66 korona összegű felesleget mutat, amit az állami pénzügyi tartalékok kiegészítésére használnak fel. Az új technika problémái LJUBOM1R ŠIŠKA mérnök képviselő az új technika problémáival foglalkozott. Kiemelte azt a kezdeményezést, amelyet az utóbbi időben a kohászati ipar és ércbányák minisztériumának vállalatai mutatnak. A szocialista munkaversenyt ez évben úgy akarják megszervezni, hogy mindig egy erősebb és technikailag fejlettebb vállalat fog versenyezni egy lemaradó vállalattal. Az erősebb feladata az lesz, hogy segítségére lelegyen a gyengébbnek, hogy ez rövid idő alatt hasonló eredményeket érhessen el. Tc.bb példával mutatott rá az új technika bevezetésének és alkalmazásának fogyatékosságaira. Šiška mérnök képviselő helytelenítette, hogy már több éve ismerünk 'egyes újító módszereket, azonban ezeket csak nagyon csekély mértékben alkalmazzák. Sok üzemi igazgató azzal a kifogással él, hogy nincs elegendő pénz e módszerek bevezetésére, emellett azonban a múlt év során egyes üzemekben a technika fejlesztésére szánt eszközök 50 százalékát sem használták fel. Munkásaink teljes joggal követelhetik a vállalat vezetőségétől és a szakszervezettől, hogy az új technika elsajátítására oktassák őket és megteremtsék az új technika bevezetésére és elterjesztésére szükséges alapfeltételeket. A találmányok realizálása késlekedésének példájaként felhozta, a vetélő nélküli textil-szövőgép történetét. Mivel a mi gépiparunknak ezen forratalmi újítás bevezetésére egy néhány évre volt szüksége, már most találkozunk a vilác liacon az olasz szövőgép konkurrenciájával. Nem félünk ettől a versengéstől sem. pedig küzdelmesnek ígérkezik. Az új technika kérdéseinek megoldásában hathatósabb mértékben kell tudományunknak segítségünkre lenni. A tudomány nem saját magáért van, hanem a tudománynak az új technika iránti küzdelemben minden téren támogatást kell nyújtania. A tudomány támogatja a mezőgazdaságot ANNA KARLOVSKÄ képviselő rámutatott arra, hogy a mezőgazdasági termelés fokozására irányuló országos mozgalom fejlesztésében jelentős szerepe van a mezőgazdasági tudománvnak és kutatásnak. A tudományos kutató dolgozók a múlt év folyamán több mint 800 egységes földművesszövetkezettel dolgoztak együtt és további 290 egységes földmüvesszövetkezet felett vállaltak védnökséget. „A kutatás szól a gyakorlathoz", „A gyakorlat szól a kutatáshoz" címen szakelőadásokat, beszélgetéseket rendeztek, amelyeken a mezőgazdasági termelés 800 kiváló dolgozója vett' részt. Ennek ellenére nem lehetünk megelégedve a tudomány és kutatás jelenlegi helyzetével a mezőgazdaság terén. A tudományos dolgozóknak tudatosítaniuk kell, hogy az ő kötelességük csak akkor fejeződik be, ha munkájuk eredménye megmutatkozik a gyakorlatban. A mi célunk az, hogy az állami adminisztráció összes szervei gondoskodjanak a laboratóriumi kutatások eredményeinek a gyakorlatban való érvényésítéséről. Arról van szó, hony az agrotechnika, a zootechnika és a gépesítés tapasztalatait helyesen érvényesítsük. Szövetkezeti tagjaink törekvése az, hogy magukévá tegyék a haladó tapasz alatokat és a tudomány vívmányait, hogy ezáltal növekedjék országunk gazdagsága és emelkedjék a falu dolgozóinak életszínvonala. Új lakások világszínvonalon BEDRICH ŠTYNDL képviselő, a beruházási építkezés kérdéseivel foglalkozott, amelyet a múlt éven csak 91 százalékra teljesítettek. Az energetika a beruházási tervet a lakásépítés nélkül csak mintegy 80 százalékra teljesítette és a próba-üzembehelyezésig a tervbe vett kapacitásoknak csak 80,6 százalékát teljesítették. Štyndl képviselő azonban kiemelte két villanyszerelő vállalatnak — Ene'-govod Praha és Elektrovod Bratislava — munkáját, amelyek egyéb fontos munkákon kívül 326 községben bevezették a villanyt. A Bratislavai Elektrovod-üzem még 25 községet villamosított terven felüj, A képviselő ezután a lakásépítkezésről beszélt, hangsúlyozva, hogy dolgozóink sokat várnak az előre gyártott alkatrészekből történő építkezési módszertől. A legtöbb esetben komfortos lakásokat építünk fel. Polgáraink — mondotta Štyndl képviselő — teljesen berendezett konyhákat kapnak, amelyekbe csak evőeszközöket és élelmiszereket kell vinni A szekrényeket beépíttetjük a falakba, a helyiségekbe parkettek vannak, a lakások fürdőszobával vannak ellátva, a mosókonyhában villanymosógépek állnak a háziasszonyok rendelkezésére, a házakban többnyire felvonó, központi fűtés stb. van. Bátran elmondhatjuk tehát, hogy a mi lakásaink világviszonylatban is magas színvonalúak és emellett a lakbérek egyetlen dolgozó számára sem jelentenek túlterhelést. Hiba azonban az, hogy 1955-ben az építés tervét csak 93,3 százalékra teljesítettük és 1956. január 1-én sok lakásegység maradt befejezetlenül. Az irányítás alacsony színvonala akadálya a közlekedés fejlődésének JOSEF NEZHYBA képviselő közlekedésünk feladataival foglalkozva rámutatott arra, hegy nemzetgazdaságunk gyors fejlődése fokozott igényeket támaszt közlekedésünkkel szemben mind az áru, mind a személyszállítást illetően. Felemlítette azokat az eredményeket, amelyeket a vasutak a múlt év folyamán elértek. Az elért eredmények ellenére a vasúti közlekedés terén komoly hiányosságok mutatkoznak, különösen a középtechnikai káderek részéről, a köz'fkedés irányításában. További fogyatékosság az alkalmazottak oktatásáról való következetlen gondoskodás. Az előírások be nem tartása balesetek és szerencsétlenségek formájában mutatkozik. Az új technika bevezetése a közlekedésben elmarad nemzetgazdaságunk fejlődése mellett. Szükséges lesz, hogy következetesen végrehajtsuk a vasútvonalak villamosítását, és gondot fordítsunk az új, korszerű személykocsik üzembehelyezésére és a régi kocsik kiselejtezésére. Az 1956. évi munka megjavítása érdekében verseny indult meg a grafikon teljesítésére, a vonatok összeállítási idejének betartására stb. A bányászok igyekezni fognak, hogy a tervet mindenütt teljesíthessék MIROSLAV BAUER mérnök, képviselő beszélt a szénbányászat nagy jelentőségéről nemzetgazdaságunkban. A szénbányászat ki nem elégítő fejlődése nemzetgazdaságunk fejlődését akadályozza. A szénipar dolgozói teljesítik feladatukat, ha állandóan emelik a szénbányászat technikai színvonalát és ha munkájukban a szovjet tudományos technika legprogresszívebb tapasztalataira támaszkodnak. Az 1956. év feladatai reálisak és megoldhatók, amit igazolnak a múlt év eredményei. Ezeket az eredményeket csak a bányászok és technikusok kezdeményezésének köszönhetjük, akik így válaszolnak a pártnak és a kormánynak a bányászhivatással szemben tanúsított gondoskodására. Bauer elvtárs rámutatott azokra a sikerekre, amelyeket az észak-csehországi barnaszénmedence dolgozói értek el." A legnagyobb sikerek közé tartozik a folyamatos műszak bevezetése a Ján Šverma-bányában. Ebben a tekintetben a Ján Šverma-bánya az első köztársaságunk területén. Ezáltal létrejöttek a folyamatos műszak, továbbterjesztésének feltételei, nemcsak ezen bányakörzet, hanem a sokolovói bányakörzet bányáiban is. Bauer képviselő beszédének befejező részében ezt mondotta: „Bányászaink és technikusaink minden erejükkel és tapasztalataikkal hozzájárulnak ahhoz, hogy az 1956. évi feladatukat nemcsak teljesítsék, hanem túlteljesítsék, mert tudatában vannak annak, hogy így elősegítik a terv teljesítését nemzetgazdaságunk más ágazataiban is." Hogyan seaíti a lakosságot a kezdeményezés VLADIMÍR LITVAJ mérnök, képviselő az 1956. évi építkezési feladatokról beszélve, rámutatott az építőipa * dolgozóinak részvételére a nemzetgazdasag összes ágazatai hatalmas fejlesztésében. A továbbiakban az építkezésben mutatkozó fogyatékossággal foglalkozott. Ezek egyike a tervezési felkészületlenség, amely meghosszabbítja az építés folyamatát és fokozza akiadásokat. A múlt év során ugyancsak állandóan ismételték a beruházók kívánságát az építkezések befejezése iránt, amelyeket a beruházási építés tervébe már bevontak és szorgalmazták a további új építkezés tervbevételét. Emelkedik az építés alatt álló be nem fejezett épületek száma. 1955ber. az Építészeti Minisztérium keretében épült 3661 épület közül csak 2243-at fejeztek be. A lehető legrövidebb időn belül olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek lényegesen lerövidítik az építkezések időtartamát. Ez az út az építészeti termelés iparosításán és specializálásán keresztül vezet. Az építő-szerelömunkák terjedelmének 1956-ban 20 százalékkal kell növekednie. Az egy munkásra átszámított munkatermelékenységnek 10.5 százalékkal kell növekednie. Ezeket a feladatokat a technika legjobb kihasználásával és a dolgozók helyes anyagi érdekeltségével lehet megoldani. Szükséges, hogy az összes építészeti szervezeték teljes mértékben kihasználják a jutalmazás kunčicei módszerét. Az ország összes járásaiban megkezdett építkezések százainak irányítása és ellenőrzése nagyon igényes feladat és mind ez ideig csekély mértékben sikerült. Ez is egyik oka annak, miért maradt el az iskolák és mezőgazdasági épületek építése. Itt a lakosságnak kell segítséget nyújtania. Ilyen segítségnek köszönhető, hogy a žilinai kerületben az év végéig az iskolák építésének tervét 100 százalékra teljesítették és behozták az első félévi lemaradást. Ez jó példa arra, hogyan kell felhasználni a helyi nemzeti bizottságok kezdeményezését. Bővül a gép- és traktorállomások munkájának terjedelme Milan Hlobil képviselő többek között rámutatott arra, hogy a gép- és traktorállomások feladata ebben az évben az lesz, még hathatósabban segítsék a mezőgazdaságban a szocializmusba valő átmenetet. A szövetkezeti nagytermelést nem jelentik csupán a gépés traktorállomások gépei a szövetkezeti mezőkön, hanem a különféle szervezési problémák az EFSZ-ekben, a szövetkezeti tagok viszonya a közös munkához és termeléshez. És itt az a feladat vár a traktorosokra, hogy segítsenek legyőzni a termeléssel szemben eddig mutatkozó szokásokat és kapcsolatokat, segítsenek legyőzni az előítéleteket, újabb és újabb földműveseket megnyerni a közös gazdálkodásnak. A gép- és traktorállomások nagyon komoly feladata a gépek kihasználása. A traktorok és gépek kihasználásától függ a gép- és traktorállomások segítsége az EFSZ-ek és az egyénileg gazdálkodó földművesek részére, az összes mezőgazdasági munkák idejében való elvégzése érdekében a legkedvezőbb agrotechnikai határidőkön belül. És ettől a segítségtől függ mezőinken a gazdag termés is. Ha összehasonlítjuk a Vitkovi Gép- és Traktorállomáson a teljesítményeket, akkor azt látjuk, hogy a traktoregység az 1952. évi 223 átlaghektárről 1955-ben 384 átlaghektárra emelkedett. Ez a gép- és traktorállomás már elérte azt a teljesítményt, amelyet a X. kongresszus .irányelvei az 1957. évre megszabtak. Emellett ezen a gép- és traktorállomáson különféle fogyatékosságok r dód tak, amelyek lehetetlenné tették a gépek teljes kihasználását. Átlagosan a traktorok 18 százaléka nem dolgozott, amelyek körülbelül 10 000 hektárnyi területet, műveltek volna meg, ami a terv 16 százalékkal való túlteljesítését jelentette volna. Szükséges tehát, hogy ebben az évben a gép- és traktorállomásokon jobban kihasználják a gépeket, csökkentsék a javításukhoz, karbantartásukhoz szükséges költségek összegét, csökkentsék a hajtóanyagfogyasztást. így a mezőgazdasági gépesítés még jobban fogja szolgálni a termelés fejlődését. A beruházási építkezés EFSZ-eínkben JOSEF MALIK képviselő beszédében kijelentette, a tavalyi eredményekből látható a legjobban, hogy szövetkezeti tagjaink, kis- éš középparasztjaink, tfép- és traktorállomásaink és állami gazdaságaink dolgozói hogyan tudatosítják az előttiík álló feladat nagvságát. A szarvasmarhaállomány tervezett számát tavaly 0,8 százalékkal, a sertésállomány számát 12.9 százalékkal lépték túl. ami megteremtette ebben az évben a felemelt feladatok teljesítésének jó feltételeit. Tavaly megszilárdultak a már meglevő EFSZ-ek és megjavult a gazdálkodás az állami gazdaságokban is. Ennek nagy jelentősége volt az EFSZek tagalapjának további bővítésében és úi szövetkezetek alakításában. Beszédének további részében foglalkozott a szocialista nagytermelés eredményeivel, példákkal bizonyítva be. hogy mennyivel többet termelnek és adnak közellátásunknak az EFSZek, és hoqv mit nyernek földműveseink az EFSZ-ekben való gazdálkodással. Ezért szükséges, hogv tovább fejlesszük a mezőgazdasági termelést és további földműveseket nyerjünk meg a közös gazdálkodás gondolatának. Ez idén az állami költségvetés is túlnyomó részben a szövetkezetek megsegítésére irányul, főleg a beruházási építés szakaszán. Ezenkívül az állam segítségben részesíti az EFSZeket azáltal is, hogy a hosszúlejáratú hiteleket 5 százalékban leírja. A költségvetésben csupán erre a tételre 210 millió koronát szántak. A beruházásokra a talaj javítómunkákkal együtt 215 millió koronával gondolnak. Emellett természetesen az építésnél a helyi nyersanyagforrásokat keli kihasználni és önsegély alapján kell dolgozni. Beszédének befejező részében hangsúlyozta, hogy mezőgazdaságunk távlata az EFSZ-ek további fejlődésében van. és ezért szükséges, hogv polgáraink hozzájáruljanak falvaink gyors szocializálásához. Nem lankadunk hazánk védelmének építésében DR. MIROSLAV KLINGER képviselő beszédében a nemzetközi kapcsolatok kérdésével foglalkozott. A Szovjetunió következetes békepolitikája lényegesen hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. De az erőpolitika hívgi továbbra is rémítgetik országaik népét és igyekeznek minket is megrémíteni. Mi azonban nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni sem fegyvercsörtetéssel, sem az amerikai államférfiak újévi beszédeivel, akik őszinteség nélkül kapcsolják egybe az imát a ballonakcióval. Tudjuk, mily felelőtlenül játszanak a nemzetek sorsával és a háborús tűzvész kirobbantásával. Elárulta ezt Dulles, amikor kijelentette, hogy a világot háromszor vitte a háború szakadékának szélére. A nemzetközi feszültség enyhülése az ő akaratuk ellenére a néptömegek nyomására következett be. Tudjuk, hogy továbbra is a feszültség fokozására fognak törekedni és hogy csupán a gazdasági erő. a politikai egység és országunk tökéletes felkészültsége, valamint a varsói szerződésben részt vevő összes államok együttműködése tudja megsemmisíteni céljaikat. A védelemre fordított költségvetés csökkentése semmi esetre sem jelenti — mondotta Klinger képviselő —. hogv mérsékelni akarnánk védelmünk építését. Ellenkezőleg, mindenütt építeni akarjuk védelmünket és mindenben, mivel nincs biztonság anyagi alap nélkül és nincs győzelem bátor nép nélkül.